Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről

Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. (3) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában és 41. (9) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 7. -ában, 8. (3) bekezdésében, 9. (3) bekezdésében, 10. (1) bekezdésében, 11. (2) bekezdésében, 11/A. (2)-(3) bekezdésében, 11/B. (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és Baja város lakossága, valamennyi érintett helyi szervezet véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el: I. Fejezet Bevezető rendelkezések 1. A rendelet célja 1. E rendelet célja Baja településképének a helyi közösség bevonásával történő védelme és alakítása, a helyi építészeti örökség, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények, a településképérvényesítési eszközök, valamint a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer meghatározásával. 2. A helyi védelem célja a Baja múltja, kultúrája, identitása, karaktere szempontjából meghatározó egyedi vagy területi építészeti örökség, mint érték megjelölése, védelme, megóvása és bemutatása. 3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település sajátos, egyedi adottságokkal rendelkező, a település múltját őrző valamely építészeti karakter, elem, terület megjelölése és megóvása, továbbá az ezek fejlesztése során alkalmazandó szabályok megállapítása, valamint célja Baja adottságaiból, szerkezetéből, területhasználatából, funkciójából fakadóan a településkarakter, településkép alakítása, fejlesztése szempontjából a jövőben meghatározóvá váló területek esetében a településkép jövőbeni alakítását befolyásoló elvárások megfogalmazása. 2. Értelmező rendelkezések 4. E rendelet előírásait a településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni. 5. E rendelet alkalmazása során 1. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a kerítés vonalára merőleges nézetből a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50 %-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek nem érik el az adott telekhatáron a kerítés hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t, 2. illeszkedés: a kialakult épített környezeti állapothoz való igazodás, amelyet elsősorban a telepítés, arány, méret, anyag, szín és a minőség megfelelő megválasztása biztosít, különös tekintettel a 18. (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülésére, 1

3. információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek védelméről szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rkr.) 1. 4. pontja alapján a 6. mellékletben meghatározott berendezés, 4. megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. melléklet 85. pontjában meghatározott megújuló energiaforrás felhasználására szolgáló rendszer, 5. reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. 4. pontja szerinti berendezés, létesítmény, 6. reklámhordozót tartó berendezés: az Rkr. 1. 15. pontjában meghatározott berendezés, 7. utcabútor: az Rkr. 1. 19. pontjában meghatározott építmény, 8. településképi szempontból jelentős terület: a) az 1. melléklet szerinti helyi egyedi védelem alatt álló építmények, valamint az azokkal szomszédos telken álló építmények területe, b) a 3. mellékletben térképi lehatárolással meghatározott városközpont és helyi területi védelem területe, c) a településképi szempontból jelentős út mentén lévő terület egy építési telek mélységig. d) a Petőfi-sziget teljes területe, e) a Sugovica parton a meder telekhatárától mért 100 méteres mélységű sávba eső ingatlanok teljes területe, 9. településképi szempontból jelentős út: a) az 51. sz. főút, b) az 55. sz. főút, c) a Szabadság út, d) a Bajcsy-Zsilinszky Endre út, e) a Rókus utca, f) a Bokodi út. II. Fejezet A helyi védelem és a helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó településképi követelmények 3. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek 6. Az 1. mellékletben szereplő, helyi védelem alatt álló építészeti örökséggel összefüggésben a tulajdonos köteles az építészeti örökség állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti annak fennmaradását. Az építészeti örökségen vagy annak közvetlen környezetében építési tevékenységet végző személy köteles a helyi védelem alatt álló elemet megóvni, tevékenységével, területhasználatával azt nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból hátrányosan nem befolyásolhatja. Az egyedi védelem alatt álló építmény a településkép fontos eleme. 4. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai, a helyi védelem fokozatai és a helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartása 7. (1) Az 1. mellékletben felsorolt, a 8. (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak szerinti fokozatba besorolt egyedi helyi építészeti örökségi elemek helyi védelem alatt állnak. (2) Építészeti érték helyi védelem alá helyezését vagy a helyi védelem megszüntetését a tulajdonos vagy a vagyonkezelő kezdeményezheti, továbbá hivatalból is megindítható. (3) A helyi védelembe vétel a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték beazonosítására és értékességre vonatkozó adatokat, ide értve különösen: a) az érték helyét (helyrajzi szám vagy földrajzi koordináták megjelölése, több elemet magában foglaló terület esetén a terület lehatárolását ingatlan nyilvántartási térképen), megnevezését, helyszínrajzát, b) az érték jellemzőinek leírását, különösen a korának, állapotának, továbbá amennyiben értelmezhető stílusának megjelölését, c) a védelem indokolását, az érték jelentőségének megjelölését, ide értve különösen az eredetére, történetére, hozzá kapcsolható jelentősebb eseményre vonatkozó megjegyzést, d) minden lényeges oldal (homlokzat, nézet) állapotát megörökítő színes fotódokumentációt, e) javaslatot az érték megőrzésre, helyreállításra vagy valamely korábbi állapotra történő alakításra. 2

(4) Helyi védelem alá helyezés iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén képviselő-testület kilencven napon belül döntést hoz, amelyben az értéket a 8. (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti valamely fokozatba történő egyidejű besorolással helyi védelem alá helyezi vagy a kezdeményezést elutasítja. (5) A helyi védelem megszüntetése kizárólag a védelem tárgyának megszűnése, vagy állagának jelentős megromlása esetén kezdeményezhető, írásban, a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával. A kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára és a védelem megszüntetésének indokoltságára vonatkozóan legalább a) az érték megnevezését, az 1. melléklet szerinti sorszámát, b) az érték helyét (helyrajzi szám vagy földrajzi koordináták megjelölése, több elemet magában foglaló terület esetén a terület lehatárolását ingatlan-nyilvántartási térképen), c) a védettség megszüntetésének indokait, d) az érték alaprajzi és homlokzati felmérési rajzait, e) minden lényeges oldal (homlokzat, nézet) állapotát megörökítő színes fotódokumentációt. (6) Helyi védelem megszüntetésére irányuló kérelem hiánytalan benyújtása esetén képviselő-testület kilencven napon belül döntést hoz, amelyben az értéket helyi védelem alá helyezett értékek közül törli vagy a kezdeményezést elutasítja. (7) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőjét a jegyző tizenöt napon belül írásban értesíti. Az értesítettek az értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül tehetnek észrevételt. (8) A helyi védelem megállapításáról, vagy megszüntetéséről a tárgyi érték, az érintett ingatlan tulajdonosát, ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőjét, valamint az építésügyi hatóságot a jegyző tizenöt napon belül írásban értesíti. (9) A helyi védelem alatt álló épület közterületi homlokzatán legfeljebb egy, a helyi védelem tényéről szóló tájékoztató tábla helyezhető el. A tábla méretét, megjelenését, tartalmát a főépítész javaslatára a polgármester állapítja meg, oly módon, hogy a település egészére vonatkozóan is egységes megjelenést biztosítson. A táblát az önkormányzat készítteti és helyezi el, a tulajdonossal, a vagyonkezelővel egyeztetett módon és időpontban. A tulajdonos, vagyonkezelő a megkereséstől számított harminc napon belül köteles az elhelyezést tűrni. 8. (1) A helyi védelem fokozatai: a) a HV-A jelű védelem a teljes épület védelmét jelenti, b) a HV-B jelű védelem az épület jellegének, vagy valamely részének, részletének védelmét jelenti. c) a helyi területi védelem a településszerkezet, telekstruktúra, utcavonal, utcakép, településkarakter védelmét, meghatározó épület környezetének védelmét szolgálja. (2) A műemléki védelemre javasolt épületek a műemléki védelem megtörténtéig HV-A jelű védett értékek. A helyi védett érték nyilvántartása a főépítész feladata, a nyilvántartás formája az 1. melléklet szerinti értékleltár. 9. 5. A helyi védelemhez kapcsolódó ösztönző rendszer és működtetése (1) A helyi védelemmel kapcsolatos szakmai segítséget és támogatást az önkormányzat a főépítész útján látja el. 10. (2) A helyi védelemből eredő, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó vagy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségek megtérítése érdekében nyújtandó támogatás eszköze az önkormányzat éves költségvetésében külön erre elkülönített pályázati eljárás keretében odaítélhető támogatási célú előirányzat. (3) A (2) bekezdés szerinti támogatás az összköltség 70%-áig terjedő kamatmentes visszatérítendő támogatás vagy az összköltség 50%-áig terjedő vissza nem térítendő költségvetési támogatás formájában nyújtható azzal, hogy egy pályázó a visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatásra együttesen is jogosult pályázni, amennyiben legalább az összköltség 30%-át kitevő mértékű önerő viselését vállalja. 3

(4) A kamatmentes visszatérítendő önkormányzati támogatás visszatérítésének futamideje a támogatási szerződés megkötésétől számított öt év, a visszafizetés havi egyenlő mértékű részletekben történik. A futamidő öt évnél kevesebb is lehet, amennyiben a támogatott pályázatában kifejezetten a vállalt minimális futamidő megjelölésével vállalja az öt évnél rövidebb futamidejű visszafizetést. (5) A kedvezményezett és ha az nem a kedvezményezett az ingatlannal rendelkezni jogosult pályázatában és a 13. (1) bekezdés szerinti megállapodásban nyilatkozik arról, hogy hozzájárul a támogatással megegyező mértékű követelést biztosító jelzálogjognak az önkormányzat javára az ingatlanra történő bejegyzéséhez az ingatlannyilvántartásba. A jelzálogjog kikötésére és bejegyeztetésére nincs szükség, ha a kedvezményezett kizárólag vissza nem térítendő támogatásban részesült. (6) A pályázaton csak a formailag és tartalmilag megfelelő pályázatok kaphatnak támogatást. A pályázatokat a következő szempontrendszer szerint kell értékelni: a) az épület védettségének fokozata, b) az épület városszerkezetben elfoglalt helyzete. c) visszatérítendő, illetve visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás együttes igénylése, d) épület homlokzata felújításának teljes körű elvégzése. (7) Eredménytelen pályázatok miatt vagy egyéb okból az e célra elkülönített összegből fel nem használt rész önkormányzati tulajdonú helyi védelemben részesülő épület helyrehozatalára fordítható vagy a következő évi pályázati előirányzat növelésére fordítható. 11. (1) A pályázatot a polgármester írja ki legkésőbb a tárgyév május 31. napjáig. (2) A támogatás iránt a HV-A vagy HV-B jelű helyi védelem alatt álló ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlan használatára jogosult nyújthat be pályázatot. A pályázónak rendelkeznie kell a pályázatban részt nem vevő, de az ingatlannal rendelkezni jogosultak a pályázat benyújtásához, az építési munkálatokhoz, valamint a jelzálogjog bejegyzéshez való hozzájáruló nyilatkozataival. (3) Nem igényelhető támogatás a pályázat benyújtása előtt megkezdett felújítási munkálatokra, ide nem értve az e rendelet hatálya alá tartozó társasházak esetében a városképileg egységes homlokzatkialakítás céljából megkezdett, de be nem fejezett kivitelezést. (4) A támogatás összege a polgármesteri döntést követő naptári év december 31. napjáig használható fel, az elvégzett munkákat és felhasznált anyagokat, termékeket igazoló számlák és fotódokumentáció alapján, utófinanszírozással. (5) Ugyanazon pályázó ugyanazon az épületen ugyanarra az építési munkanemre tíz éven belül egyszer kaphat támogatást. (6) Támogatás adható a rendelet hatálya alá tartozó épület a rendeltetésszerű használatához szükséges fenntartás mértékét meghaladó az értékmegőrzésre irányuló, felújítási munkálatok költségeinek kiegészítéséhez, ezen belül a) a tetőszerkezetek, a tetőhéjazat, kémények felújításához, vagy, ha szerkezeti állapotuk ezt indokolja, cseréjéhez, b) az épület legalább közterületre néző teljes homlokzatára kiterjedő felületek, tagozatok felújításához, helyreállításához, festéséhez, c) az épület homlokzati nyílászáróinak, kapuzatának felújításához, cseréjéhez, d) a közterületi homlokzaton meglévő épületgépészeti szerkezetek, szerelvények onnan történő áthelyezéséhez, e) utólagos vízszigetelési munkálatokhoz, f) közterületre néző homlokzaton közvilágítás célját is szolgáló világító testek elhelyezéséhez. (7) A HV-B jelű épületeket érintő bontás esetén támogatás adható abban az esetben, ha a közterületekkel határos utcai homlokzatot eredeti állapotban megőrzik vagy eredeti állapot szerint helyreállítják. (8) Állékonysági problémával rendelkező épület felújításához támogatás csak akkor nyújtható, amennyiben az állékonysági problémát elhárító munkálatok a pályázat keretében támogatott munkákkal egyidejűleg elkészülnek. (9) A támogatás keretében elszámolható a pályázat benyújtásához szükséges építészeti-műszaki dokumentáció, szakértői vélemény költsége, de nem számolható el a pályázat elkészítéséhez és benyújtásához kapcsolódó más ráfordítás, ide értve különösen a tulajdoni lap másolat beszerzésének költségét, a pályázat sokszorosításának költségeit, a postaköltséget, utazási költséget. 4

12. (1) A benyújtandó pályázatnak tartalmaznia kell a) a 2. melléklet szerinti hiánytalanul kitöltött pályázati adatlapot, b) az érintett ingatlan harminc napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát, c) harminc napnál nem régebbi igazolást arról, hogy a pályázónak nincs helyi adót érintően adótartozása, d) a 11. (2) bekezdésében meghatározott hozzájáruló nyilatkozatokat, e) a záradékolt építészeti-műszaki dokumentáció, a jogerős építési vagy örökségvédelmi engedély másolatának egy példányát, ha a felújítás építési engedélyköteles vagy örökségvédelmi hatóság engedélyéhez kötött, ellentétes esetben az illetékes építésügyi hatóság tájékoztatását arról, hogy a pályázat szerinti felújítás nem építési engedélyköteles tevékenység, f) jogszabály szerint kiviteli terv készítésére kötelezett munkálatokhoz a kiviteli tervdokumentáció egy másolati példányát, g) a felújítandó épület állapotát bemutató színes fotódokumentációt, h) a felújítási munkálatokhoz tartozó költségvetést vagy a munka teljes elvégzésére vonatkozó kivitelezői árajánlatot, i) nyilatkozatot arról, hogy a pályázó rendelkezik a 10. (3) bekezdése szerint meghatározott önerővel, együttes pályázók esetén az önerő vállalt %-os megosztását is be kell mutatni. (2) Amennyiben a pályázat az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok valamelyikét nem, illetve hiányosan tartalmazza, úgy a polgármester a pályázat beadási határidő lejártát követő tizenöt napon belül a pályázót tizenöt napos határidő tűzésével, egyszeri alkalommal hiánypótlásra szólítja fel. Amennyiben a pályázó a hiánypótlási határidőt elmulasztja, illetve a hiánypótlási felhívásban foglaltakat nem vagy hiányosan teljesíti, a polgármester a pályázati eljárásból további érdemi vizsgálat nélkül kizárja és erről a pályázót írásban értesíti. (3) Az elbírálásra alkalmas pályázatokat a pályázatok beadási határidejét követő harminc napon belül a (4) bekezdésben megjelölt háromtagú munkacsoport véleményezi és véleményével együtt döntésre továbbítja a polgármesternek. A polgármester a benyújtott pályázatokról legkésőbb a tárgyév október 31. napjáig dönt. (4) A munkacsoport tagjai: a főépítész, a Bajai Polgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda, valamint a Pénzügyi és Költségvetési Iroda irodavezetői. (5) A munkacsoport üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza valamennyi érvényes pályázat különös tekintettel a 10. (6) bekezdésben megjelölt szempontrendszer szerinti értékelését és az elbírálás során tett további észrevételeket. 13. (1) A támogatás kifizetésének módjáról, a támogatás felhasználásáról és a vállalt teljesítés garanciális feltételeiről a polgármester és kedvezményezett támogatási szerződést kötnek. A szerződés megkötése a támogatás igénybevételének feltétele. (2) A támogatás egésze a kedvezményezett részére több együttesen pályázó a pályázatban vállalt önerő százalékos bontása szerint a támogatott munka elvégzése után fizethető ki. A támogatott munka elvégzése után a kedvezményezett köteles a munka elvégzéséről az elszámolást benyújtani, melyhez a (3) bekezdés szerinti igazolást is csatolni kell. (3) A támogatás pályázat szerinti felhasználását a tervezett munka terv szerinti és megfelelő minőségben történt elvégzését a munka befejezését követően a polgármester által az (1) bekezdésben meghatározott szerződésben kijelölt szakember igazolja, aki az építési munka végzésének ideje alatt jogosult azt ellenőrizni és az építési naplóban, vagy jegyzőkönyvben észrevételeit megtenni. (4) Amennyiben a támogatott munka a szerződésben meghatározott határideig nem, vagy nem elfogadható minőségben valósul meg, a támogatásban részesülő a felvett teljes összeget köteles a mulasztás megállapítását követő 30 napon belül a támogatás felvételének időpontjától a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározottak szerint számított késedelmi kamattal növelve az önkormányzat részére a polgármester által megjelölt számlaszámra visszafizetni. (5) Az önkormányzat a bejegyzett jelzálogjogát mindaddig fenntartja, míg a támogatott a (2) bekezdés szerint nem teljesít, vagy a (4) bekezdés szerint folyamatosan számított visszafizetést halasztja. 5

6. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó egyedi építészeti településképi követelmények 14. (1) A helyi védelem alatt álló épület esetében a felújítás, bővítés, átalakítás, új épület létesítése során nem alkalmazható műanyag nyílászáró, fém vagy műanyag utcai garázskapu, hullámpala vagy bitumenes zsindely tetőfedés, fém trapézlemez, egyéb hullámlemez, cserepeslemez, látszó mészhomok tégla. (2) A helyi védelem alatt álló épület közterületi és udvari homlokzatán, közterületi tetőfelületén megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés nem helyezhető el. Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés az udvari tetőfelületen, a) HV-A jelű védelem esetén a tetőfelület legfeljebb 50%-án, b) HV-B jelű védelem alatt álló épület esetén a tetőfelület legfeljebb 70%-án egybefüggően, egy téglalap befoglaló kontúrral helyezhető el. (3) A helyi védelem alatt álló épület telkén síktáblás napelemet, napkollektort földön vagy terepszinten a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni, a berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a berendezés legmagasabb pontja a 2,0 m-t nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani. (4) A helyi védelem alatt álló épület telkén a zöldfelületek minőségi kialakítása az építészeti érték megjelenéséhez hozzátartozó településképi elem. Az épület körüli burkolt felületeket, a kertként nem használt felületeket zöldfelületként kell kialakítani és karbantartani. A telken a cserjék és a fák fajtájának és helyének megválasztásakor a helyi klimatikus és táji adottságokon túl az építészeti érték telken való elhelyezéséhez is illeszkedni kell. (5) A helyi védelem alatt álló épületen közterületről látható módon, épületen kívüli fém kémény nem létesíthető. (6) A helyi védelem alatt álló épület közterületre néző homlokzatára parabola antenna, klímaberendezés vagy belülről megvilágított cégtábla, üzletfelirat, cégér vagy egyéb reklámfelirat nem helyezhető ki. 15. (1) A HV-A jelű, helyi védelem alatt álló épület a) nem bontható, életveszélyessé vált műszaki állapot esetén a helyreállítást el kell végezni, b) felújítása során az eredetivel megegyező anyagok használandók, c) bővítése nem érintheti a közterület felőli homlokzatot, kivéve, ha más műszaki megoldás telken belül nem lehetséges, d) esetében a közterületre néző homlokzat elkerülhetetlen átépítése során a nyílászárók eredeti arányait, a párkányok, ablakkeretek és a homlokzat egyéb díszítőelemeinek jellegét meg kell őrizni, vagy a kor építészetének eszközeivel vissza kell idézni, e) tetőtér beépítése során a közterületre néző homlokzaton a meglévő vagy az eredeti állapot szerint helyreállított felépítményeket kell bevilágításra használni, vagy erre a tetősíkban lévő ablakok alkalmazandók, f) jellegéhez szorosan hozzátartozó építmények különösen: kerítés, kapu, szegletkő, rács lehetőség szerint eredeti állapotban megőrzendők, g) felújítása, bővítése, átalakítása, továbbá telkén új épület létesítése esetén hagyományos anyaghasználat alkalmazandó, h) nyitott tornáca megtartandó, sem tömören, sem nyílászáróval nem beépíthető, i) esetében a kerti építménynek a telken álló helyi védelem alatt álló épület, épületek építészeti megjelenéséhez, anyaghasználatához és színéhez illeszkedőnek kell lennie. (2) Az (1) bekezdés g) pont szerinti hagyományos anyaghasználatnak számít különösen a fa-, vagy a téglakerítés, a fa kapuzat, a meszelt-vakolt fal, a műkő- vagy terméskő lábazat, a szilikát festékek, a fém kiegészítők és a hódfarkú cserép alkalmazása. (3) Az 1. mellékletben O jellel megkülönböztetett épületek országos védelemre terjesztendők. Az országos védelem megvalósulásával a helyi védelem egyidejűleg megszűnik. 16. (1) A HV-B jelű helyi védelem alatt álló épület utcai megjelenése, elsősorban az épület tömege, az utcai homlokzat arányai a megtartandók. 6

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon felül a HV-B jelű védelem alatt álló, részleteikben értékes épületek H, K vagy N vagy ezek közül egyidejűleg több kiegészítő jelzéssel lehetnek ellátva, amelyek esetében a (3)-(5) bekezdésben meghatározott további korlátozások alkalmazandóak. (3) A H kiegészítő jellel ellátott részleteikben értékes épület esetében az eredeti utcai homlokzat nem bontható, az átalakított utcai homlokzatszakasz az eredeti állapot szerint visszaállítandó. (4) A K kiegészítő jellel ellátott részleteikben értékes épület esetében az eredeti kapu rekonstrukció esetén megőrzendő, vagy nem javítható állapot esetén a meglévővel megegyező újra cserélendő, átépítés esetén visszahelyezendő, vagy az e rendeletben meghatározott módon örökítendő meg. (5) Az N kiegészítő jellel ellátott részleteikben értékes épület esetében az eredeti utcai nyílászárók rekonstrukció esetén megőrzendők vagy nem javítható állapot esetén a meglévővel megegyező újra cserélendők, vagy az e rendeletben meghatározott módon örökítendők meg. (6) A HV-B jelű helyi védelem alatt álló épület a) átalakítása során a meghatározó közterületi homlokzatot meg kell tartani, azon változtatni csak a telek gépjárművel történő megközelítésének biztosítása okán lehet, b) bővítése nem érintheti a közterület felőli homlokzatot, kivéve, ha más műszaki megoldás telken belül nem lehetséges, c) esetében a tetőtér beépítés során a közterületre néző homlokzaton a meglévő vagy az eredeti állapot szerint helyreállított felépítményeket kell bevilágításra használni vagy tetősíkban lévő ablakok alkalmazandók, d) felújítása, bővítése, átalakítása esetén hagyományos anyaghasználat alkalmazandó a 15. (2) bekezdésben foglaltak szerint, e) amennyiben a H, K vagy N kiegészítő jelzéssel megjelölt, a megtartandó épített elemek a (3)-(5) bekezdésben foglaltak szerint eredeti helyükön megtartandók, továbbá az őket hordozó építmény, épületrész bontása esetén a Türr István Múzeum részére felajánlandóak, f) esetében, amennyiben az épület az utcai homlokzati falon kívül vagy az alapterület 75 %-ánál nagyobb mértékben bontásra kerül, a teljes épület alaprajzi, metszet- és homlokzati állapot felmérése, a homlokzatdíszeknek az utángyártáshoz szükséges tartalmú felmérése és részletes fotódokumentáció elkészítése kötelező, mely felmérést egy nyomtatott példányban és egy példányban digitális adathordozón PDF/A formátumban, a fotódokumentációt digitális adathordozón JPG vagy JPEG formátumban kell a Bajai Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodára benyújtani. III. Fejezet A településképi szempontból meghatározó területek és az azokra vonatkozó területi és egyedi építészeti településképi követelmények 7. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján településképi szempontból meghatározó területek 17. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását melynek részét képezi a helyi területi védelem területe is a 3. melléklet tartalmazza. 8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti településképi követelmények 18. (1) A településképi szempontból meghatározó területeken a) az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe, tájba illeszkedően kell megválasztani, b) az illeszkedés vizsgálata során elsősorban a három-három szomszédos, és mindezekkel szemben lévő ingatlanokat kell vizsgálni, a megjelölt környezetben található helyi védett egyedi értékhez különösen kell illeszkedni. (2) Amennyiben az egyes területekre vonatkozóan eltérő követelmény nincs előírva, településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános egyedi építészeti követelmények a következőek: a) az épületek tömegformálását a településképi, táji adottságok figyelembevételével kell kialakítani, az épületek bonyolult tömegalakítása kerülendő, 7

b) a területen követelmény az épületenkénti egységes, összehangolt megjelenés biztosítása, ide értve különösen a nyílászárók kialakítását és a homlokzatszínezést, c) közterületre néző homlokzaton nem helyezhető el parabolaantenna, klímaberendezés, d) magastetős épületek fedésére az agyagcserép, a betoncserép, a sík fémlemez, az üveg a megengedett, e) a kék, piros, zöld, vagy más élénk, a környezettől elütő színű tetőfedő anyag alkalmazása nem megengedett, f) homlokzatkialakításnál a környezetbe nem illeszkedő anyagok, a bonyolult homlokzat és színváltások alkalmazása, erős tónusú, hivalkodó, a környezettől elütő színek alkalmazása nem megengedett, g) az épület homlokzatán a cégfelirat, az építés évét megjelölő szövegen kívül festéssel egyéb felirat, ábra, kép nem helyezhető el, h) a síktáblás napelemet, napkollektort magastetős épületen a tető síkjában, a tetősíkkal megegyező dőlésszögben kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete a napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki, továbbá a napelemek, napkollektorok egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) téglalap alakú lehet, ezen felül egy tetőfelületen csak egyirányú vagy csak álló vagy fekvő elemek helyezhetők el, i) kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el, j) a síktáblás napelemet, napkollektort földön vagy terepszinten a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni, a berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg, amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a berendezés legmagasabb pontja a 2,0 m-t nem haladhatja meg, ezen felül hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani, k) a síktáblás napelemet, napkollektort kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet, l) lapostetős épületen síktáblás napelemet, napkollektort a tető síkjában vagy legfeljebb 5%-os lejtéssel kell létesíteni, kivéve, ha az épület attika fallal rendelkezik, ekkor a lejtés tetszőleges lehet, azzal, hogy a berendezések egyik eleme sem emelkedhet az attika magassága fölé, m) azokon a területeken ahol az övezeti kód harmadik számjegye 0, az építmény H magasságának megengedett értékeit a meglévő állapotnak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. (2) bekezdés szerinti figyelembe vételével, az adott területfelhasználási kategória által igényelt technológiai követelményekhez igazodóan kell meghatározni oly módon, hogy ma) a telektömbben lévő, művi értékvédelem alatt álló épület érvényesülését az utca- és városképben ne zavarja, mb) nem értelmezhető utcakép esetében különösen a szomszédos beépítés hiánya, vagy telepszerű meglévő beépítési jelleg esetén a városkép és a tájkép védelmének általános szempontjai érvényesítendők, n) a közterületre néző, a közterülethatártól 5,0 m-en belül lévő homlokzaton na) közbenső telek esetén legfeljebb kettő, nb) saroktelek esetén homlokzatonként legfeljebb kettő-kettő gépjármű-közlekedésre alkalmas homlokzati nyílás létesíthető, o) a gépjármű-közlekedésre alkalmas homlokzati nyílás együttes szélességi mérete oa) közterülettel közvetlenül határos vagy attól legfeljebb 60 cm-re eső homlokzat esetén az épület közterületi homlokzati szélességének egyharmad részét, ob) előkertes beépítés esetén az épület utcai homlokzati szélességének a felét nem haladhatja meg, p) saroktelken álló saroképületen a gépjármű-közlekedésre alkalmas homlokzati nyílásokat a n) pont na) alpont szerinti összesített darabszámban az építészeti szempontból kevésbé frekventált homlokzaton is ki lehet alakítani, ebben az esetben az o) pont megfelelő alpontja szerinti szélességi korlát mértékét a közterületekre néző homlokzatok összesített szélességének függvényében kell figyelembe venni, q) a közterületi telekhatáron vagy telken 1,0 m-en belül álló épülethomlokzaton a járdaszint fölötti 3,0 m-en belül füstcső- vagy légkivezetés elhelyezése tilos, a meglévő ilyen kivezetéseket meg kell szüntetni, legkésőbb az ingatlanon végzendő jelentős, a homlokzatot érintő építési engedélyhez kötött munkával (átalakítással, felújítással, korszerűsítéssel) egy időben, r) a q) pontban foglaltakra tekintettel a közterületi telekhatáron vagy telken a telekhatártól 1,0 m-en belül álló épülethomlokzaton parapet vagy homlokzati falon a járdaszinttől számított 3,0 m fölött csak olyan füstcsővagy légkivezetés létesíthető, amely az épület építészeti megjelenéséhez igazodik, s) közterületről látható homlokzaton klímaberendezés az épület megjelenéséhez illeszkedve vagy takart módon létesíthető azzal, hogy a kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az a közterületre vagy a szomszédos ingatlanra nem folyhat át, t) a kettő rendeltetési egységnél többet tartalmazó épület tervezésénél a klímaberendezés helyét meg kell tervezni, u) az épületek tetőkialakítását, tetőgerinc állását a kialakult állapothoz és az utcaképhez illeszkedően kell kialakítani, továbbá a meglévő és új kialakítású tetőtérben az egy rendeltetési egységbe tartozó tetőtér kivételével kizárólag egy hasznos szint alakítható ki, felette csak üres padlástér lehet, v) az épület közterülettel határos, építészetileg nem kezelt falának utcaképbe illesztése biztosítandó. 8

(3) A (2) bekezdés m) pont ma)-mb) alpontjában előírtak tekintetében szakmai konzultáció lefolytatása kötelező. (4) A (2) bekezdés s) pontban megjelölt, e rendelet hatályba lépésekor már meglévő, utcáról látható berendezést meg kell szüntetni vagy az épület megjelenéséhez kell illeszteni, legkésőbb az ingatlanon végzendő jelentős, a homlokzatot érintő építési engedélyhez kötött munkával átalakítással, felújítással, korszerűsítéssel egy időben. 19. (1) A városközpont területén és helyi területi védelem területén a) az épületek, építmények kialakításának, a helyi építési szabályzat előírásainak keretein belül a meglévő, kialakult környezethez, a védett terület értékéhez, az utcaképhez, karakterben illeszkedőnek kell lennie, b) országos vagy helyi védelem alatt álló épületet tartalmazó ingatlanon további épület vagy építményt a védett érték telepítéséhez illeszkedően, annak elsődlegességét tiszteletben tartóan kell elhelyezni, c) előkertben a közműellátáshoz szükséges térszín alatti építmények kivételével- építményt az épület megjelenését befolyásoló műtárgy elhelyezése nélkül kell kialakítani, d) előkert nélküli beépítés közterülettel határos oldalán létesített tömör kerítés térszín feletti részét tömören rakott, látszó kisméretű téglából, kőből vagy fából kell készíteni, vagy vakolt felülettel kell kialakítani, e) a kerti építménynek a telken álló épület vagy épületek építészeti megjelenéséhez, anyaghasználatához, színéhez illeszkedőnek kell lennie. (2) A városközpont területén és helyi területi védelem területén a) épületek 35-45º közötti hajlású magastetővel helyezhetők el, egyéb tetőhajlásszög elsősorban nagyobb terek különösen aula, közösségi tér, tornaterem, piaccsarnok lefedésére létesíthető ott, ahol azt a környezeti adottságok lehetővé teszik, b) az épületeken a tetőfelépítmények, álló tetőablakok által elfoglalt felületi hossz a tető hosszának egynegyedét érheti el, c) a megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés az ingatlanon álló épület közterületi megjelenéséhez igazodóan helyezhető el, ilyen berendezés a közterület felé eső, közterülettel párhuzamos tetősíkon, valamint a közterületre merőleges tetősík esetén az épület közterületi homlokvonalától számított 10,0 m-en belül, továbbá a közterületi homlokzat kivételével helyezhető el, ezen felül a berendezés tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcáról nem látható módon helyezhetők el, d) a közterületi homlokzaton parabolaantenna nem helyezhető el, e) közterületről látszó homlokzaton napernyő kizárólag natúr bézs színű lehet, amely legfeljebb 30 cm nagyságú függőlegesen lelógó része tartalmazhatja az üzlet vagy más rendeltetési egység cégfeliratát vagy logóját, továbbá az árnyékoló szerkezet egyéb grafikát vagy reklámfeliratot nem tartalmazhat, f) a gazdasági célt szolgáló építmény a közterülettől legkevésbé látható telekrészen helyezendő el. (3) A Szent Antal utca Babits Mihály utca közötti tömb 438, 439, 440, 441, 442, 443, 445, 446, 447 és 448/2 hrsz-ú telkeinek Babits Mihály utcai homlokvonalán zártsorú beépítéssel, lapostetős kialakítással, a homlokvonaltól mért 14,0 m szélességű építési helyen belül kizárólag a csatlakozó épületek magasságához illeszkedő építménymagasságú épület helyezhető el. Az e bekezdésben megjelölt telkek Szent Antal utcai homlokvonalán a homlokvonaltól mért 9,0 m szélességi méretű zártsorú építési helyen belül legalább 4,50 m, de legfeljebb 6,50 m építménymagasságú, 40-45º hajlású, utcával párhuzamos gerincű magastetővel fedett épület helyezhető el. A beépítetlen utcavonalszakaszon a környezettel építészeti összhangban, az épülettel együtt tervezett falazott kerítés és zárt kapuzat építhető. (4) A Parti utca és a Zrínyi Miklós utca nyugati oldalán fekvő telektömbökben a zártsorú beépítés hézagosan is megvalósítható úgy, hogy a telek jobb tájolási irányban lévő (délies) oldalhatára felől legalább 4,0 m, de legfeljebb 6,0 m széles kert maradjon, amelynek utcai határán az átlátást megengedő, áttört kerítés létesíthető. A telek oldalhatárain álló határolófalak tűzfalként alakíthatók ki. 20. (1) Tömbtelkes, úszótelkes társasházi lakóterületen a) kerítést az épületek közötti zöldfelületen elhelyezett, védelmet igénylő létesítmény (játszótér, sportpálya, kutyafuttató) mentén kell létesíteni, és azt áttört kerítésként vagy sövénykerítésként kell kialakítani, b) járműtárolókat a könnyűszerkezetes szerkezeti megoldásokat nem tartalmazó megoldással és anyaghasználattal kell kialakítani. (2) Tömbtelkes, úszótelkes társasházi lakóterületen a) a többlakásos lakóépületek homlokzatát érintő építési beavatkozás ide értve a homlokzat festését is az épület egységes megjelenését eredményező megoldás lehet, 9

b) az épületek és járműtárolók homlokzatkialakításánál, a környezetbe nem illeszkedő anyagok, a bonyolult homlokzat és színváltások alkalmazása, erős tónusú, hivalkodó, környezettől elütő színek alkalmazása nem megengedett, továbbá az épületek homlokzatán cégfeliratot, építés évét megjelölő szövegen kívül festéssel egyéb felirat, ábra, kép nem helyezhető el, c) az erkélyek nyílászáróval nem beépíthetők, d) magastető kizárólag a négyszintes vagy annál alacsonyabb lapostetős épületen alakítható ki egyszerű tetőformával, és ez esetben a tetőfedés anyaga kizárólag cserép lehet. 21. (1) Sorházas lakóterületen a) amennyiben kerítés létesül, annak 1,7m magasságot meg nem haladónak, áttört- vagy sövénykerítésnek kell lennie, b) járműtárolókat a könnyűszerkezetes szerkezeti megoldásokat nem tartalmazó megoldással és anyaghasználattal kell kialakítani, a telken elhelyezett melléképítmények, járműtárolók kialakításának a fő rendeltetést tartalmazó épület kialakításával, anyaghasználatával összhangban kell lennie. (2) Sorházas lakóterületen a) a sorházas lakóépületek homlokzatát érintő építési beavatkozás ide értve a homlokzat festését is során az épület egységes megjelenését eredményező megoldás alkalmazható, b) az erkélyek nyílászáróval nem beépíthetők, c) magastető kizárólag a négyszintes vagy annál alacsonyabb lapostetős épületen alakítható ki egyszerű tetőformával, és ez esetben a tetőfedés anyaga kizárólag cserép lehet. 22. (1) Városi zárt lakóterületen a) az épület telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani, amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni, b) járműtárolót, melléképítményt új építés esetén a fő rendeltetést tartalmazó épületben vagy azzal szorosan összeépítve, azonos építészeti megjelenéssel kell kialakítani, c) a kiegészítő rendeltetést tartalmazó épület, építmény magasságát a fő rendeltetést tartalmazó épület magasságát meg nem haladóan kell megválasztani, és azt a meglévő épülettel építészeti összhangban kell kialakítani, d) előkert nélküli beépítés közterülettel határos oldalán, az épület megjelenésével összhangban kialakított, 1,8 m magasságot meg nem haladó méretű kerítést kell létesíteni. Tömör kerítés létesítése esetén, a kerítés anyaga a környezetbe illeszkedő, anyaga kizárólag tégla, kő, fa, fém, kiselemes beton falazóelem, továbbá vakolt felület kell, hogy legyen, e) a kerti építménynek a telken álló épület, épületek építészeti megjelenéséhez, anyaghasználatához, színéhez illeszkedőnek kell lennie. (2) Városi zárt lakóterületen a) az épület tömegformálását a településképi, táji adottságok figyelembevételével lehet kialakítani, az épület bonyolult tömegalakítása nem megengedett, b) könnyűszerkezetes épület nem építhető, c) épület 35-45º közötti hajlású magastetővel helyezhető el, lapostetős épület ott helyezhető el, ahol a környezeti adottságok ezt lehetővé teszik, d) az épületen a tetőfelépítmények, álló tetőablakok által elfoglalt felületi hossz a tető hosszának legfeljebb egynegyede lehet, e) új építés, vagy új tető létesítése esetén az új tető gerincvonala a vele közvetlenül szomszédos tetővonalakhoz igazodó lehet, f) a telken a cserjék és a fák fajtájának és helyének megválasztására a helyi klimatikus és táji adottságokon túl az építészeti érték telken való elhelyezéséhez is illeszkedő módon kerülhet sor, g) cserje, sövény a szomszédos telekhatártól 0,6 m-nél, fa minimum 1,5 m-nél közelebb nem ültethető, h) a megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület közterületi megjelenéséhez igazodóan helyezhető el, ilyen berendezés a közterület felé eső, közterülettel párhuzamos tetősíkon, valamint a közterületre merőleges tetősík esetén az épület közterületi homlokvonalától számított 10,0 m-en belül, továbbá a közterületi homlokzat kivételével helyezhető el, ezen felül a berendezés tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcáról nem látható módon helyezhetők el, i) közterületi homlokzaton vagy homlokzaton közterületről látható módon parabolaantenna nem helyezhető el. 10

23. (1) Kertvárosias lakóterületen a) az épület telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani, amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni, b) a kiegészítő rendeltetést tartalmazó épület, építmény magasságát a fő rendeltetést tartalmazó épület magasságát meg nem haladóan kell kialakítani, c) a közterületi oldalon vagy szomszédos telekhatárok között előkertben létesített, épített kerítést 1,7m-t meg nem haladó magassággal kell kialakítani. d) épített kerítés anyaga a környezetébe illeszkedő, áttört kell, hogy legyen. Fonott és táblás drótkerítésen, sövénykerítésen kívül a kerítés anyaga kizárólag tégla, kő, fa, fém, kiselemes beton falazóelem, továbbá vakolt felület lehet, e) a kerti építménynek a telken álló épület, épületek építészeti megjelenéséhez, anyaghasználatához, színéhez illeszkedőnek kell lennie. (2) Kertvárosias lakóterületen a) az épület a környezetbe illeszkedő hajlású magastetővel helyezhető el, lapostetős épület ott helyezhető el, ahol azt a környezeti adottságok ezt lehetővé teszik, b) az épületen a tetőfelépítmények, álló tetőablakok által elfoglalt felületi hossza a tető hosszának legfeljebb egyharmada lehet, c) cserje, sövény a szomszédos telekhatártól mérten 0,6 m-nél, fa legalább 1,5 m-nél közelebb nem ültethető, d) a megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés az ingatlanon álló épület közterületi megjelenéséhez igazodóan helyezhető el, ilyen berendezés a közterület felé eső, közterülettel párhuzamos tetősíkon, továbbá a közterületi homlokzaton nem helyezhető el, e) síktáblás napelemet, napkollektort kerítésen, előkertben, lapostetős épületen, épületrészeken közterületről látszó módon elhelyezni nem lehet. 24. Intézményterületen a) épület 35-45º közötti hajlású magastetővel helyezhető el, egyéb tetőhajlásszög nagyobb terek lefedésére létesíthető, amennyiben a környezeti adottságok azt lehetővé teszik, b) a megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés az ingatlanon álló épület közterületi megjelenéséhez igazodóan helyezhető el, ilyen berendezés közterületi homlokzaton nem helyezhető el, c) síktáblás napelem, napkollektor kerítésen, előkertben nem helyezhető el, d) lapostetős épületen síktáblás napelemet, napkollektort a tető síkjában vagy legfeljebb 5% lejtéssel lehet létesíteni, de amennyiben az épület attika fallal rendelkezik, a lejtés tetszőleges lehet, azonban a berendezések egyik eleme sem emelkedhet az attika magassága fölé. 25. Zöldfelületi intézményterületen a megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület közterületi megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni, ilyen berendezés közterületi homlokzaton nem helyezhető el. 26. (1) Hétvégiházas üdülőterületen a) az épület telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani, amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni, b) kiegészítő rendeltetést a főépülettel egybeépítve kell megvalósítani, c) a közterületi oldalon vagy szomszédos telekhatárok között létesített, épített kerítés magasságának 1,5m alattinak kell lennie. d) a kerítésnek áttörtnek kell lennie, f) az épített kerítés anyaga a környezetbe illeszkedő kell, hogy legyen. Fonott és táblás drótkerítésen, sövénykerítésen kívül a kerítés anyaga kizárólag tégla, kő, fa, fém, kiselemes beton falazóelem, továbbá vakolt felület lehet, e) a kerti építménynek a telken álló épület, épületek építészeti megjelenéséhez, anyaghasználatához, színéhez illeszkedőnek kell lennie, kerti építményből telkenként legfeljebb egy helyezhető el. (2) Hétvégiházas üdülőterületen 11

a) az épület a környezetbe illeszkedő hajlású magastetővel helyezhető el, lapostetős épület létesíthető, amennyiben a környezeti adottságok azt lehetővé teszik, b) amennyiben a két szomszédos épület magastetős kialakítású, az új épület kizárólag magastetős kialakítású lehet, c) az épületen a tetőfelépítmények, álló tetőablakok által elfoglalt felületi hossza, a tető hosszának legfeljebb egyharmada lehet, d) a megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés az ingatlanon álló épület közterületi megjelenéséhez igazodóan helyezhető el, ilyen berendezés a közterület felé eső, közterülettel párhuzamos tetősíkon, továbbá közterületi homlokzaton nem helyezhető el, e) síktáblás napelem, napkollektor kerítésen, előkertben, továbbá lapostetős épületeken, épületrészeken közterületről nem látható módon helyezhető el, f) síktáblás napelemet, napkollektort magastetős épületeken a tető síkjában, azzal megegyező dőlésszögben helyezhető el úgy, hogy a berendezés tartószerkezete a napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki, továbbá síktáblás napelemek, napkollektorok egy tetőfelületen csak egy olyan összefüggő felületen helyezhetőek el, amelyek lehatárolása (kontúrja) téglalap alakú lehet, valamint egy tetőfelületen az elemek csak egyirányú álló vagy fekvő módon helyezhetők el, g) síktáblás napelem, napkollektor földön vagy terepszinten nem helyezhető el. 27. (1) Vízpartokon, szigeteken a) amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni. b) közterületi oldalon vagy szomszédos telekhatárok között létesített, épített kerítés magasságának legfeljebb 1,5 m kell lennie, c) a kerítésnek áttörtnek kell lennie, d) az épített kerítés anyaga a környezetbe illeszkedő kell, hogy legyen. Fonott és táblás drótkerítésen, sövénykerítésen kívül a kerítés anyaga kizárólag tégla, kő, fa, fém, kiselemes beton falazóelem, továbbá vakolt felület, e) a kerti építménynek a telken álló épület, épületek építészeti megjelenéséhez, anyaghasználatához, színéhez illeszkedőnek kell lennie. (2) Vízpartokon, szigeteken a) az épületen a tetőfelépítmények, álló tetőablakok által elfoglalt felületi hossza, a tető hosszának legfeljebb egyharmada lehet, b) cserje, sövény a szomszédos telekhatártól 0,6 m-nél, fa minimum 1,5 m-nél közelebb nem ültethető 28. (1) A lakóterületek környezetében fekvő gazdasági területen a) a közterületi oldalon vagy szomszédos telekhatárok között létesített, épített kerítés magasságának 1,8 m alattinak kell lennie, b) az épített kerítés anyaga a környezetbe illeszkedő kell, hogy legyen. Fonott és táblás drótkerítésen, sövénykerítésen kívül a kerítés anyaga kizárólag tégla, kő, fa, fém, kiselemes beton falazóelem, továbbá vakolt felületű kell, hogy legyen, (2) A lakóterületek környezetében fekvő gazdasági területen a) az épület a környezetébe illeszkedő hajlású tetővel helyezhető el, lapostetős épület építhető, b) magastetős épület fedésére megengedett anyag az agyagcserép, a betoncserép, a sík fémlemez, a trapézlemez, a sinuslemez, a szendvicspanel és az üveg, c) a 14,0 m szélességet meghaladó épületet lefedő magastető egyben nem alakítható ki, a tetőfelület és a tömeg osztása megvalósítandó, d) az épület színhasználatában a cégfeliraton kívül legfeljebb kettő szín nem használható, e) ha a gazdasági terület valamely telekhatára lakóterülettel határos vagy ha a közterület szemközti oldalán lakóterület van, továbbá amennyiben a közterület szemközti oldala lakóterületre kijelölt, az adott elő-, oldal-, vagy hátsókert, a telekhatár mentén teljes hosszában létesített, legalább 1,5 m magas cserjesor telepítésével alakítható ki. 29. (1) Gazdasági környezetben fekvő gazdasági területen a) a közterületi oldalon vagy szomszédos telekhatárok között létesített, épített kerítés magasságának 1,8 m alattinak kell lennie, 12

b) az épített kerítés anyaga a környezetbe illeszkedő kell, hogy legyen. Fonott és táblás drótkerítésen, sövénykerítésen kívül a kerítés anyaga kizárólag tégla, kő, fa, fém, kiselemes beton falazóelem, továbbá vakolt felületű kell, hogy legyen. (2) Gazdasági környezetben fekvő gazdasági területen a) az épület a környezetébe illeszkedő hajlású tetővel helyezhető el, lapostetős épület építhető, b) a 20,0 m szélességet meghaladó épületet lefedő magastető egyben nem alakítható ki, a tetőfelület és a tömeg osztása megvalósítandó, c) az épület színhasználatában a cégfeliraton kívül legfeljebb három szín használható, beleértve a homlokzat és tető színét is, d) síktáblás napelem, napkollektor földön vagy a terepszinten a természetes terepadottságokhoz igazítottan helyezhető el, az ilyen berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg, továbbá 12-nél több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani, f) a kedvezőtlen környezeti hatások mérséklésének és a kondicionáló hatás fokozásának érdekében az elő-, oldal-, és hátsókert, a telekhatár mentén teljes hosszában kialakított, cserjesor telepítése nélkül nem alakítható ki. e) végzett inert hulladékhasznosítási tevékenység esetén az elő-, oldal-, és hátsókert, a telekhatár mentén teljes hosszában létesített, kettős cserjesor telepítése nélkül nem alakítható ki. Tájképvédelem céljából honos, a termőhelyi adottságokat jól tűrő, az alábbi nemzetségekbe tartozó díszfa-egyedekből: kőris (Fraxinus), tölgy (Quercus), hárs (Tilia), ostorfa (Celtis), lepényfa (Gleditsia) vagy juhar (Acer) f) végzett inert hulladékhasznosítási tevékenység esetén legfeljebb 5,0 m magasságú depónia létesíthető. IV. Fejezet Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése, a reklámhordozókra, valamint a cégtábla, az üzletfelirat és a kirakat elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények 9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése 30. (1) A városközpont és a helyi területi védelem területén, továbbá a vízpartok, szigetek területén, a tömbtelkes, úszótelkes társasházi lakóterületen, az önkormányzat által kezelt zöldfelületeken, a belterületi gyűjtőutak területén, az országos közúthálózat beépítésre szánt terület mentén fekvő szakaszain a közműhálózatok és azok csatlakozó, vagy közbeiktatott műtárgyai a közvilágítási berendezések, a transzformátorállomás és a hozzá kapcsolódó kábelszekrény kivételével új műtárgy létesítése, meglévő műtárgy felújítása, korszerűsítése esetén a föld alatt helyezendők el. (2) A transzformátor-állomást és a hozzá kapcsolódó kábelszekrényt a) a városközpont és a helyi területi védelem területén csak a föld alatt vagy épületben, b) a vízpartok, szigetek területén csak épületben, c) az (1) bekezdésben felsorolt területeken épületben, a föld alatt, vagy a földbe süllyesztve kell elhelyezni. (3) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek e rendelet 3. melléklete szerint lehatárolt lakóterületek környezetében fekvő gazdasági területek, valamint a gazdasági környezetben fekvő gazdasági területek. (4) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas terület e rendelet 5. 9. pontjában meghatározott, településképi szempontból jelentős terület, ide nem értve az 5. 10. pontjában meghatározott településképi szempontból jelentős utat. 10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények 31. (1) Baja területén legfeljebb 200 db reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés létesíthető. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a) a település közigazgatási területén belül kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet, 13