A, Á. Geológiai és földrajzi kisszótár -Szavak győjteménye SBGEO GEOLÓGIAI KISSZÓTÁR



Hasonló dokumentumok






















ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö





ü Ö Ü Ü ü ö Á Ü ö Ü Ü ö ö ö ű Ü ü Ü ö ö ú ü Ó ö ü ú Ü ö ü ü ö ö ö ö ü









































































Átírás:

GEOLÓGIAI KISSZÓTÁR P : az angol pressure, azaz nyomás szóból származik T : hımérséklet jele a geológiában A, Á Abiotikus: élettelen Aktív lemezszegély: konvergens vagy divergens mozgás (lásd:konvergens/ divergens) megy végbe; például Andok (Dél- Amerika) területe Alakváltozás: (geológia esetében) egy kızet ellapulása, megnyúlása egy erı hatására Alföld: 0-190 m közötti magasságban elterülı terület; például Román- alföld dél Romániában (Câmpia Română) Allochton: (ıslények) szállítódás megelızi a betemetıdést Andezit: felszínre került magma (azaz láva); kiömlési kızet Anoxikus: oxigén nélküli környezet Ásvány: 1.természetes körülmények között keletkezett, kémiai képlettel rendelkezı kızetalkotó 1 ; 2.kızetek alkotó része Autochton: eredeti élethelyen történı beágyazódás, eltemetıdés B Bár: a nyomás mértékegysége Bazalt: felszínre került magma (azaz láva); kiömlési kızet Big Bang: = ısrobbanás; az az elmélet, melynek során a Világegyetem kialakult Biocönózis: populációk (lásd: populáció) közössége (például a dzsungel egy olyan hely, ahol biocönózis figyelhetı meg, mert a majmok populációja együtt él a rovarok, madarak, stb. populációjával) Biogén kızet: valaha élt szervezetek (állatok, növények) maradványai, melyek kıvé alakultak át. Ilyen például a lignit és egyéb szénfajták Biogén: élılénytıl eredı Biogeocönózis: = ökoszisztéma; több biocönózis heterogén (többnemő) együttese egy adott élıhelyen Bioszféra: az élıvilág és élıhelyek összessége Biosztratinómia: az elhalálozás és betemetıdés közti idıt és történéseket vizsgálja Biotikus: élı Bioturbáció: iszapba ásó élılények tevékenysége Brakk: csökkent sótartalmú víz (például lagúna esetén) 1 tudományos megfogalmazás

C, CS Csillag: saját fénnyel és hıvel rendelkezı égitest D Deformáció: alakváltozás Delta torkolat: kialakulása annak a folyamatnak köszönhetı, mikor a folyó áramlása lelassul a tengerhez érve; itt rakja le a hordalékát Diagenézis: fizikai és kémiai változások a kızetekben Diszkordáns: a rétegsor valamelyikjébıl hiányzik egy rész, melyet több mint valószínő az erózió pusztított el Divergens: tektonikai lemezek széthúzó, széttartó mozgása E, É Effúzív: (latin) robbanás nélküli vulkán kitörés ; vulkán kiömlés Eruptív: (latin) robbanások által kísért vulkánkitörés Eolikus erózió: szél általi koptatás Érc: olyan ásvány, ásvénytársulás, amelybıl gazdaságosan fémet nyernek ki Erózió: lekoptató erı; ilyen a szél, víz, gleccserek, gravitáció F Fedı: a réteg legfelsı része Fekü: a réteg legalsó része, alsó határa Félsziget: a szárazföld azon része, mely benyúlik a víz területére Fennsík: 200 m feletti magaságban fekvı terület Fluidum: vizes oldat gız állapotban (vízgız) Fluviális erózió: folyóvíz általi koptatás Fosszilia: más néven kövület; valaha élt élılények kıvé válásának folyamata; lehet: héjas pédány,kıbél, lenyomat (például lábnyom) Föld: A Naptól számítva a harmadik bolygó; otthonunk G, GY Ga: milliárd év (rövidítve) Geológia: a Földet alkotó kızeteket és azok alkotóit, keletkezését tanulmányozó tudomány. A szó eredete: geos (görög)=föld+ logos (görög)= tudomány Geoszinklinális: a föld felszínén található olyan bemélyedés, melynek területe meghaladhatja a több 10 vagy több 100 km- t is Gleccser: nagy mennyiségő hó- és jégtömeg, mely lassú csúszó mozgásban van Gránát: ásványnév, ásványcsoport Gránit: mélységi magmás kızet (a mélyben keletkezett)

Győrt hegység: a lemezmozgások során kialakult hegységek; például Himalája H Hadális öv: mélytengeri árok Halobiosz: tengeri élıvilág Hiperszalin: túl sós I, Í Illó: a magmában és lávában található gázok Intruzió: a kızetolvadék találkozása egy kızetréteggel Iszapvulkánok: vulkáni utómőködések egyik fajtája, de nem ritka, hogy aktív vulkánok mellett is meghtalálhatóak; víz, vulkáni hamu, nem ritkán gázok az összetevıi Jupiter: A Naptól számítva az ötödik bolygó J K Karsztvíz: kızet és víz találkozása; Kisbolygó: méretét tekintve eltérı a már említett nyolc bolygótól. Ilyen például a Plútó Kisfokú metamorfózis: a kızetek átalakulása alacsony hımérsékleten megy végebe (nem az ember számára kisfokú hımérsékleten!); 400-600 C-n Kompakció: tömörülés Konkordáns: az üledék folyamatosan rakódott le, megszakítás nélkül Konvergens: tektonikai lemezek összetartó mozgása Korrelálás: megfeleltetés Kıbél: csigák és egyéb vázzal rendelekzı élılények lakhelyét kitöltı anyag. Ilyen anyag lehet például a mész Közepes fokú metamorfózis: 600-1000 C-n megy végbe a kızetek átalakulása Kızet: ásványokból felépülı test, tömb Kráter: a vulkán szája. Itt jön a felszjnre a kızetolvadék Kraton: kontinensek magja Kürtı: a vilkán alkotó része; a magmakamra és a felszín összekötıje L, LY Láva: a felszínre kiömlı kızetolvadék Lemeztektonika: lemezek mozgását tanulmányozó tudomány Lemezszegély: tektonikai lemezek szélsı része; lehetnek aktívak vagy passzívak

Lignit: barnakıszén Litorális öv: ár-apály öv, zóna M Ma: millió év (rövidítve) Magma: olyan kızetolvadék, amely nem tör a felszínre Magmakamra: a magma háza, itt győl össze a folyékony kızetolvadék Magmás kızetek: olyan már megszilárdult kızetek, melyek vulkáni tevékenységbıl jöttek létre. Mállás: kızetek aprózódása, feldarabolódása Mars: A Naptól számolva a negyedik bolygó Márvány: metamorf kızet; = mészkı+ metamorfózis Meander: a folyó S alakú kanyarulata Mélyföld: 0 m alatti terület, például Hollandia egyes részei Merkúr: A Naphoz legközelebb elhelyezkedı bolygó Mészkı: üledékes kızet, melyet elhunyt állatok vázai alkotnak Metamorf kızetek: olyan kızetek, melyek átalakulásokon mentek végbe Metamorfózis: átalakulás a megválozott nyomás és/ vagy hımérséklet hatására Mofetta: borvíz; nagy CO2 (szén-dioxid, mely olyan, mint a palackozott ásványvízben a buborékok) tartalmú Morfológia:= alak, alaktan N, NY Nagyfokú metamorfózis: a kızetek átalakulása magas hımérsékleten megy végebe (=parciális olvadás) Neptunusz: A Naptól számolva a nyolcadik bolygó Neritikus: kontinentális rész feletti víztömeg Nonkonformitás: az üledéksorokba benyomult egy idegen test, mégpedig magma képében Nyomás: a nyomóerı és annak egy adott felületre gyakorolt hatása; fizikai mennyiség; jele: p O, Ó, Ö, İ Organizmus: egyedi szervezet; (egy élılény) Oriktocönózis: végleges fauna-, vagy flóraegyüttes Orogenézis: hegyképzıdés Ökoszisztéma: = biogeocönózis; több biocönózis heterogén (többnemő) együttese egy adott élıhelyen

P Pajzsvulkán: laposan elterülı vulkáni forma. Ilyen például Kilauea a Hawaii- szigeteken Paleoautökológia: az egykori fajok és környezeteik kölcsönhatásának vizsgálatával foglalkozó szakterület Paleogeográfia: ısföldrajz; azt vizsgálja, rekonstruálja, hogyan is nézhetett ki a Föld a különbözı geológiai idıkben Paleontológia: (görög) ıslénytan; az ıslények vizsgálatával foglalkozó tudomány Paleoökológia: ıskörnyezet vizsgálata Paleoszinökológia: egykori életközösségek viszonyait kutatja Parazitakráter: =lásd Parazitakúp Parazitakúp: a kızetolvadék másodlagos feltörési helye, mikor nem a kürtın keresztül távozik, hanem más utat vág magának Parciális olvadás: a kızetek nagy hı és/ vagy nyomás hatására részleges olvadást szenvednek Passzív lemezszegély: nincs lemezmozgás Pelágikum: tengeri víztömeg Permeabilitás: a talaj, kızetrétegek vízáteresztı képessége Piroklaszt: vulkáni törmelék Piroklasztit: törmelékes kızet (vulkáni) Populáció: ugyanazon fajhoz (például emberi faj) tartozó egyedek közössége (például a majmok populációjához tartoznak: orángután, gorilla, selyemmajom, stb.) Progresszív metamorfózis: aza a kızetátalakító folyamat, mely fluidumok jelenlétében megy végbe, általában növekvı nyomás és hımérséklet mellett R Redı: meghajlás a kızettestben; fordított U alakú Réteg: kızetek és üledékek sávos egymásra tevıdése Rétegtan: a rétegek kialakulásával és elhelyezkedésével foglalkozó tudomány Rétegvíz: két vízzáró réteg között elhelyezkedı víz S, SZ Self: sekély tenger, max 200 m a parttól Szaturnusz: A Naptól számolva a hatodik bolygó Szél: légnyomáskülönbségek keveredése Szelvény (térképszelvény): a domborzati elemek függıleges metszete Szénülés: = elszenesedés Sziget: szárazföld darab, melyet víz ölel körbe Szintgörbe: azok a vonalak, melyek egyforma magasságokat kötnek össze

Szoució: kioldás Sztalagmit: álló cseppkı Sztalagtit: (görög: stalaktites) függı cseppkı Sztratovulkán: =rétegvulkán, a vulkán csendes és sokszori kitörése hozza létre. Ilyen például a Cotopaxi, mely Ecuadorban található T, TY Tafocönózis: sírközösség Tafonómia: élı szervezetek elpusztulását követı folyamatok vizsgálatával foglalkozik Talaj: mállot kızetréteg, mely állati és növényi (humusz) maradványokkal keveredik Torkolat: folyó egy tengerbe, vagy óceánba, akár másik folyóba, tóba ömlik; lehet tölcsér vagy delta alakú Tölcsér torkolat: kialakulása ott történik, ahol a folyó és tenger találkozásánál mélyedések találhatók a folyó medrében Tızeg: fiatal kıszén Turbidit: zagyár U, Ú, Ü, Ő Uránusz: A Naptól számítva a hetedik bolygó Üledékes kızetek: 1.az idık folyamán a rétegek, vagy tengervíz alatt összeállt (kompaktálódott) szerves eredető (növényi vagy állati) maradványok vázaiból létrejött kızetek V Vénusz: A Naptól számolva a második bolygó Vetı: törések, melyek az adott kızettesten belül egymáshoz képest egy sík mentén elmozdulvak Vulkáni bomba: vulkánkitöréskor létrejövı kızet, mely a hirtelen kilökıdéstıl a levegıben kényszerül megszilárdulni. Vulkanizmus: az a folyamat, melynek során a folyékony és forró kızetolvadék a felszínre jut Z, ZS