Alkotmánybíróság ALKOTMÁNYBIROSAG Ugyszám: IV /Z 35 -O, 2019 1015 Budapest, Doaáti ^M^- 2019 FEBR 1 2. 1535Budapest, Pf. 773. Példány: Melléklet: A Budapest Kömyéki TOi véiyszék llljiill a db Kezelöiroda; J^-,2 L /^o/fr^ro^^ 1 BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYS2ÉK Polgári, Közigazgalási-Munkaügyi Kollégium 1. fokú Szakág Éfc '^ 20S9-01- 3 O '?. f, / Érk. módja; személyesen / postán /. gyüjtoládában / e-mailen /'raxon Példány;...1",... MelléMet... Ugyszám:...-<^-.. /...J 7-T Tisztelt Alkotmánybíróság! Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. alapján az alábbi terjesztem elő. alkotmányjogi panaszt Alulírott kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a Budapest Kömyéki Törvényszék 22. P. 20. 427/2016. /65. számú és a Fővárosi Itélőtábla 6.Pf.20. 562/2018./4-II. számú bírói döntésének alaptörvény-ellenességét, és az Abtv. 43. -ának megfelelően azokat semmisitse meg. Kérelmem indokolásaként az alábbiakat adom elő: 201 l. július 22-én annak megállapítása iránt indítottam pert, hogy édesanyám, néhai és férje, I.r. alperes között 2005. november 30-án a helyrajzi számú ingatlan 'A tulajdoni hányada vonatkozásában létrejött adásvételi szerződés érvénytelen. Kértem annak megállapítását, hogy az adásvételi szerződés kizárólag az ingatlan telektestére jött létre, és hogy a fenti ingatlan 191405/848620-ad része tekintetében - I.r. alperes hagyatéki eljárásban tett nyilatkozatának és 2006. szeptember 27. napon kelt, közjegyzőhöz benyújtott kérelmének megfelelő arányban- Edesanyám közbenső, a Csjt. 27. (l) bekezdésén alapuló, házastársi vagyonközösség címén történö tulajdonszerzésén keresztül, öröklés jogcimén tulajdonjog illet meg. Fenti kérelemben I.r alperes úgy nyilatkozott, hogy a telek a kűlönvagyonát képezi, a felépítmény ',2 része (38281000/8486200 rész) pedig Edesanyám hagyatékát képezi házastársi közös vagyon révén. Ily módon az örökösöknek 191405/848620 tulajdoni arányjár. A szerződéskötés előtti állapot helyreállítása keretében kértem az I.r. alperesnek az ingatlanra a 60.658/2005.12.01. számú határozattal bejegyzett tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásból való törlését és 191405/848620 arányú tulajdonjogom bejegyzését. Elöadtam, hogy Edesanyám és I.r. alperes házastársak voltak, a helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan Vi- Vi arányú tulajdonukban állt. A kivett terület
megnevezésű ingatlanon Édesanyám és I.r. alperes lakóházat építettek, melynek műszaki átadása 2004. december 14-én megtörtént. Ezt megelőzően azonban a támadott adásvételi szerződéssel Édesanyám az ingatlan Vi tulajdoni illetöségét 2. 000.000 foriat vételár ellenében az I.r. alperesre ruházta át és a foldhivatal az I.r. alperes tulajdonjogát az ingatlan - nyilvántartásba bejegyezte. Edesanyám 2006. január 25. napon elhunyt. Az ingatlanon emelt lakóházra az építésügyi hatóság a 2006. április 20-án kelt és május 29 -én jogerős határozatával adta meg a használatbavételi engedélyt, mely I.r. alperes és az én nevemre szólt. Az elsőfokon eljárt Budapest Kömyéki Törvényszék IO.P.24. 725/2011/43. számon közbenső itéletet hozott, amellyel azt állapitotta meg, hogy az I.r alperes és Edesanyám között 2005. november 30-án kelt adásvételi szerzödés érvényes és az ingatlan telektestére jött létre. I.r. alperes fellebbezése folytán eljárt Ítélőtábla az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsöfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Majd az elsőfokú bíróság ítéletet hozott, ebben a keresetet elutasította. Az ítélettel szemben fellebbezéssel éltem, fellebbezésem folytán az Itélőtábla 6. Pf.21. 076,2015/10. számú végzésével az ítéletet hatályon kivül helyezte. Előírta az elsőfokú bíróságnak, hogy kereseti kérelmeim pontosítására hivjon fel és vonjam perbe II.-III. és FV.rendű alpereseket. Végleges keresetem szerint elsődlegesen a Ptk. 17. (2), másodlagosan a Ptk. 227. (2), harmadlagosan a Ptk. 207. (6) bekezdése alapján kértem az adásvételi szerződés semmisségének megállapitását. Negyedlegesen Edesanyám közbensö, a Csjt. 27. (1) bekezdésén alapuló tulajdonszerzésen keresztül öröklés jogcímén a Ptk. 607. (2) bekezdése alapján, I.r alperes hagyatéki eljárásban tett elismerésének, kérehnének is megfelelöen kértem a helyrajzi szám alatti ingatlan 191405/848620-ad része vonatkozásában tulajdonjogom megállapítását. Valameimyi kereseti kérelmemnek való helyt adás esetén kértem tulajdonjogom ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését. A Budapest Kömyéki Törvényszék 22. P. 20. 427/2016. /65. számú ítéletével a keresetemet elutasította. Az elsöfokú ítélet ellen fellebbezést nyújtottam be, melyben kértem, hogy a Fővárosi ttélőtábla adjon helyt kereseti kérelmemnek. Sérelmeztem többek között, hogy negyedleges kereseti kérelmem tekintetében az elsőfokú bíróság egyáltalán nem tett eleget indokolási kötelezettségének, nem merítette ki a kereseti kérelmet. A Fovárosi Ítélötábla ő.pf.20. 562/2018/4-11. számon jogerős ítéletet hozott, melyben helybenhagyták az elsőfokú bíróság ítéletét. Az ügyembea tehát a rendes jogorvoslati lehetöségeket kimerítettem, elsőfokon a Budapest Kömyéki Törvényszéken, másodfokon a Fővárosi Ítélötáblán. Nem támadhattam rendkívüli jogorvoslattal, felülvizsgálati kérelemmel a Fővárosi ttélőtábla ítéletét, mert az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre utalással hagyta helyben. Igy nem volt számomia biztosítva, hogy felülvizsgálati kérelemmel éljek ajogerös bírói döntés ellen. Perújítást nem kezdeményeztem. Az alkotmányjogi panasszal támadott bírói döntések megjelölése: Budapest K.ömyéki Törvényszék 22. P. 20. 427/2016/65. számú itélete Fövárosi Itélőtábla 6. Pf. 20. 562/2018/4-II. számú ítélete
Az alkotmányjogi panaszom benyújtásának határideje: 2019. január 25. A Fővárosi Itélötábla jogerös itéletét a másodfokon eljártjogi képviselőmnek, 2018. november 26. napon, részemre pedig 2018. december 7. napon postai úton kézbesítették, így az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló 60 napos határidö megtartásra keriilt. Az alaptörvényben biztosítottjogaimat bírósági döntéshozatal során sértették meg, a támadott döntések érdekeimet súlyosan sértik, jelentős érdeksérelmet okoztak számomra. Enntik tulajdonhoz, örökléshez való alapjogomat, illetve jogorvoslathoz való alapjogom is sériilt a másodfokú eljárás során, hiszen az általam sérelmezett bírósági döntések ellen felülvizsgálati kérelmet sem tudtam benyújtani a Kúrához. A bíróságoknak tisztességes eljárásban, döntéseiket megindokolva kellett volna ítéletet hozni. Fenti alapjogaim sérelme érdemben befolyásolták a bíróságok döntését, nem vették figyelembe ezenjogaimat, így nemjutottam hozzájogos örökségemhez. A támadott ítéleteket alaptörvény ellenesnek, jogszabálysértőnek tartom, az indokolási kötelezettség elmulasztásával, kereseti kérelem kimerítésének eünulasztásával a tisztességes eljáráshoz, tulajdonhoz, örökléshez való alaptörvényben biztosítottjogom sériilt. A negyedleges kereseti kérelmem tekintetében az elsőfokú és másodfokú biróság egyáltalán nem tett eleget indokolási kötelezettségének, nem meritette ki a keresetet. A negyedleges kereseti kérelmem pont arra az esetre irányult, ha a biróság megállapítja azt, hogy a szerződés érvényesen létrejött. Abban az esetben ugyanis, úgy, mint I.r. alperes közjegyzö elött tett nyilatkozatai, kérelme -házastársi közös vagyonba tartozik a felépítmény ',2 része, ily módon az az örökösöket illeti -, az építési engedély jogutódlására vonatkozó eljárás, a használatbavételi engedély kiadására irányuló eljárások alapján azt a helyzetet kellett volna az első-és másodfokon eljárt bíróságnak rendeznie, hogy a felépitmény tekintetében megállapítsa tulajdonlásomat öröklés jogcímén. A kereseti kérelmem is erre irányult. Kérelmemben kértem annak megállapítását, hogy az adásvételi szerződés - mint azt tartalma és a bizonyítékok is alátámasztják- csak a helyrajzi számú mgatlan telekrészére terjedt ki és kértem annak megállapítását, hogy a fenti ingatlan 191405/848620- ad része tekintetében -a túlélö házastárs I.r. alperes hagyatéki eljárásban benyújtott kérelmének megfelelő arányban- öröklés jogcímén tulajdonjog illet meg. A biróságok nem adták indokát, miért hagyták figyehnen kívül a bizonyítékokat - a közjegyzőhöz benyújtott irattal ellentétesen döntöttek-, melyek érdemben befolyásolták volna az ítéletet. A Fővárosi Ítélőtábla 6. Pf. 20. 562/2018/4-II. számú ítéletében iratellenesen és megalapozatlanul tett megállapításokat. A másodfokú itélet 5. oldal 2. bekezdésében tanúvallomására alapozva állapított meg pénzátadást, pedig a tanút egy korábbi hagyatéki perben, ugyanezen pénzátadással kapcsolatban elfogultnak tekintették, nem vették figyelembe pénzátadással kapcsolatos ellentmondásos nyilatkozatait. Az irat a bíróság rendelkezésére állt. Ugyanebben a bekezdésben 40 millió forinttal kapcsolatban olyan megállapítást tettek, miszerint abból 20-20 millió forintot kaptam én és testvérem egyenlö arányban. A megállapítás iratellenes, tíszen a testvérem a bíróságra benyújtott megállapodás szerint 35 millió forintot kapott. A házastársi közös vagyonba tartozó
ingóságról is bizonyitékok nélkül állapították meg annak különvagyoni jellegét I.r alperes, a férj javára. Mivel az I.r. alperes a hagyatéki eljárásban elismerte, hogy a perbeli felépitmény Vi része a hagyaték tárgyát képezi, ezért az Itélőtáblának az a megállapitása is, hogy a vételár 42 millió forint volt, megalapozatlan, iratellenes. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának alapja Az alkotmányjogi panaszomat az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI tv. (Abtv. ) 27. -a, 26. -a és az Alaptörvény XIII. cikke, XXTV. cikke és XXVIII. cikke alapján nyújtom be. XIII. cikk (1) Mindenkinekjoga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelösséggel jár. (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. XXIV. cikk (1) Mindenkinekjoga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidön belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. (2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére. XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bánnely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, fiiggetlen és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. (7) Mmdenkinek joga van ahhoz, hogyjogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely ajogát vagyjogos érdekét sérti. Előadom, hogy nem kezdeményeztem a bíróságon az alkotmányjogi panasszal támadott bírósági itélet végrehajtásának felfüggesztését.
Kérem, hogy a tisztelt Alkotmánybiróság vizsgálja felül a Budapest Kömyéki Törvényszék elsöfokú ítéletét illetve a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletét. Amemiyiben megállapítható, hogy a bíróságok olyan eljárási jogszabálysértést követtek el, illetve olyan jogszabálysértő döntést hoztak, amely az alapjogaim sérelmével jártak, kérem szíveskedjenek befogadni alkotmányjogi panasz indífrványomat és megsemmisíteni a bíróság általam sérelmezett döntéseit. Nyilatkozom, hogy személyes adataün nyilvánosságra hozatalához, közzétételéhez nem járulok hozzá. Mellékletek: -Budapest Kömyéki Törvényszék IO.P. 24. 725/2011/43. sz. ítélet -Fövárosi itelotabla6. Pf. 21. 076/2015/10. sz. végzés -Budapest Kömyéki Törvényszék 22. P. 20. 427/2016/65. sz. ítélet -Fővárosi Ítélőtáblárabenyújtott 2018. 03. 29. napon kelt fellebbezés -Fövárosi itelotabla6. Pf. 20. 562/2018/4-II. sz. ítélet -Adó és Ertékbizonyítvány -2006. április 25. hagyatéki tárgyalásijegyzőkönyv -I.r. alperes közjegyzőhöz benyújtott kérelme (2006. szeptember 27.) -Adásvételi szerzödés (2005. november 30.) -2016. november 6. keresetpontosítás, 2016. majus 10. keresetmódosítás, 2016. november 17. beadvány, 2017. április 10. beadvány. Budapest, 2019. január 24.