A SÁLYI ISTVÁN GÉPÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA KÉPZÉSI TERVE 2019.
Oldalszám: 2 Tartalom 1. A Doktori Iskola képzési és kutatási programja... 3 2. Az iskola személyi háttere: törzstagok és a meghívottak... 3 3. A Doktori Iskola tématerületei... 4 3.1. Gépészeti alaptudományok tématerület (vezetője: Dr. Páczelt István az MTA rendes tagja)... 4 3.2. Gépek és szerkezetek tervezése tématerület (vezetője: Vadászné dr. Bognár Gabriella, DSc, Dr. habil, egyetemi tanár)... 5 3.3. Gépészeti anyagtudomány, gyártási rendszerek és folyamatok tématerület (vezetője: Dr. Dudás Illés, DSc, Dr. habil, egyetemi tanár)... 6 4. Az oktatási-kutatási programok szerkezete, főbb sajátosságai:... 7 4.1. A képzési és kutatási szakasz oktatási és kutatási programja... 7 Mintatantervek... 8 Gépészeti alaptudományok tématerülethez tartozó oktatási-kutatási program... 9 Gépek és szerkezetek tervezése tématerülethez tartozó oktatási-kutatási program... 10 Gépészeti anyagtudomány, gyártási rendszerek és folyamatok tématerülethez tartozó oktatási-kutatási program... 12 Választható tantárgyak témacsoportonkénti felsorolásban... 14 4.2. A kutatási és disszertációs szakasz képzési terve... 15 KÉPZÉSI TERV... 16
Oldalszám: 3 1. A Doktori Iskola képzési és kutatási programja Az emberiség által előállított javak nagy része gépek felhasználásával, illetve gépek segítségével előállított eszközök révén valósul meg. Tömören úgy is fogalmazhatunk gépészet nélkül az emberiség soha nem jutott volna el arra a szintre, ahogyan most él. Ugyanakkor az életkörülmények javításához szükséges eszközök modernizálása újfent számos gépészeti probléma megoldását követeli meg. A gépészmérnöki tevékenység igen széles palettán mozog: objektumokat, technológiákat, gyártási rendszereket alkot, gondoskodik ezek a minőségéről, biztonsági szempontokat betartó üzemeltetéséről, jelentős erőfeszítéseket és anyagi javakat koncentrál kutatásáról-fejlesztéséről. Doktori Iskolánk feladatából adódóan a tudományos kutatómunkára való felkészítés keretében diákjait elvezeti új tudományos eredmények eléréséhez. A gépészmérnöki tevékenység fent vázolt fő osztályozása szerint a Doktori Iskola oktatási-kutatási programja három nagy területet fog át. Egyik a gépészeti alaptudományokkal, a másik az objektumok általunk művelt osztályának tervezésével, a harmadik a gépészeti anyagtudomány kérdéseivel illetve az előállítás problematikájával foglalkozik. 2. Az iskola személyi háttere: törzstagok és a meghívottak A doktori iskola igen nagy és szerteágazó tudományterületet fog át, a doktoranduszok, a képzésben résztvevő tanszékek száma is jelentős. Ezekből adódóan a törzstagokon kívül számos elsősorban a Miskolci Egyetemen dolgozó tudományosan minősített oktató és kutató is részt vesz meghívottként a doktori iskola munkájában. A Doktori Iskola törzstagjai Baranyi László Jármai Károly Kundrák János Lukács János Páczelt István Szabó Szilárd Szabó Tamás Tisza Miklós Vadászné Bognár Gabriella A Doktori Iskola törzstag emeritus tagjai Czibere Tibor Dudás Illés Szeidl György CSc, Dr. habil, egyetemi tanár DSc, Dr. habil, egyetemi tanár DSc, Dr. habil, egyetemi tanár CSc, Dr. habil, egyetemi tanár az MTA rendes tagja, Professzor Emeritus CSc, Dr. habil, egyetemi tanár CSc, Dr. habil, egyetemi docens DSc, Dr. habil, Professzor Emeritus DSc, Dr. habil, egyetemi tanár az MTA rendes tagja, Professzor Emeritus DSc, Dr. habil, Professzor Emeritus DSc, Dr. habil, Professzor Emeritus
Oldalszám: 4 Az iskola meghívott tagjai: Az egyes tématerületekhez kapcsolódó képzési programokhoz tartozó azon személyek, akik doktori téma meghirdetésének jogával is rendelkeznek az Iskola honlapján találhatók http://www.siphd.uni-miskolc.hu). A kutatási témától függően egyes hallgatók több oktatóhoz is kapcsolódhatnak. A hallgató ezekben az esetekben is be van osztva valamelyik tématerület oktatási-kutatási programjába és van egy ún. felelős témavezetője, aki felel a doktorandusz munkájának előrehaladásáért. A résztvevők teljes névsorát a Doktori Iskola honlapjának külön része (http://www.doktori.hu/inde.php?menuid=189&tip=tv&diid=79) tartalmazza. 3. A Doktori Iskola tématerületei 3.1. Gépészeti alaptudományok tématerület (vezetője: Dr. Páczelt István az MTA rendes tagja) A mechanika és a termodinamika a fizikának a mérnöki alkalmazások érdekében önállóan fejlődő tudományterületei, amelyek az alkalmazott matematikai ismeretek felhasználásával a gépészeti gyakorlatban jelentkező, a valóságos viszonyokat mind tökéletesebben leíró modellek felállítására és megoldására adnak módot. A képzés során a hallgatók az egyetemi tanulmányokra építve mélyebben ismerkednek meg a szilárd- és a folyékony testek, a véges szabadságfokú rendszerek és a keverékek mechanikája, termodinamikája és gépei tudományterületekkel, továbbá önálló kutatómunkát végeznek. A felajánlott tantárgyak az alapok erősítésén túlmenően a mérnöki problémák elvi megfogalmazásához, a megoldandó differenciál-, illetve integrál egyenletrendszer felállításához, azok megoldási technikáinak taglalásához, továbbfejlesztéséhez adnak értékes ismereteket. A kutatandó modellezési problémák többrétűek. Lehetséges csak a szilárd testek, a folyadék, avagy ezekből felépített összetett rendszerek elemzése, továbbá szélesebb értelemben vett kapcsolt (hőtani- elektromos-, mágneses-, mechanikai mezőket tartalmazó) rendszerek vizsgálata. A kutatások egy része jelentős figyelmet fordít a kezdeti-, perem érték feladatok közelítő megoldását megalapozó variációs elvek, módszerek felállítására, a megoldás pontosságának növelésére, a numerikus megoldás hatékonyságának vizsgálatára, numerikus kísérletek elvégzésére. Ki kell emelni a nemlineáris feladatok kutatásának fontosságát, amelyek a nemlineáris viselkedésű szerkezeti elemekre, a gépészeti technológiai folyamatokra, a hő- és tömegtranszportfolyamatokra terjednek ki. Nagyon fontos feladatot jelentenek az optimálási problémák körültekintő megfogalmazásai, megoldásukra hatékony algoritmusok kidolgozása, a megvalósíthatósági kritériumok hatásának elemzése. A fentiekből következően a jelenségek szimulálásánál jelentkező bonyolult kezdeti-, peremérték feladatok megoldásai számítógépek alkalmazását követelik meg. Így a jelöltek munkáját nagyon megkönnyíti a megfelelő szintű számítógépes, programozói ismeret és algoritmizáló képesség birtoklása. A kutatások számítógépes analízis nélkül elképzelhetetlenek. Az adekvát mechanikai modellek kidolgozása megköveteli a megfelelő mérési eredmények ismeretét, esetenként kísérletek elvégzését.
Oldalszám: 5 A gépészeti alaptudományok tématerületen a képzés két nagy témacsoportban történik. Témacsoportok: Szilárd testek mechanikája (vezetője: Dr. Szeidl György, DSc, Dr.-habil, Professor Emeritus) Transzport folyamatok és gépeik (vezetője: Dr. Czibere Tibor az MTA rendes tagja) 3.2. Gépek és szerkezetek tervezése tématerület (vezetője: Vadászné dr. Bognár Gabriella, DSc, Dr. habil, egyetemi tanár) A program keretében a hallgatók a legszélesebb körben értelmezett gépekkel (hidraulikus, pneumatikus, elektromos, elektronikus, intelligens, stb.) és azok elemeinek fejlesztési elveivel, a műszaki feladatok optimális megoldásaival ismerkednek meg a műszaki tudományok és a társtudományok legkorszerűbb módszerei alapján. A képzés hozzásegíti a hallgatót, hogy képes legyen interdiszciplináris megközelítéssel feltárni a célnak legjobban megfelelő működési elveket, kiterjesztve ezeket a géptervezés minden területére, különös tekintettel a korszerű anyagmozgató gépekre, különleges rendeltetésű gépekre, és azok elemeire, a legszélesebb értelemben vett termékfejlesztésre, a mechatronikai rendszerek egységeire, mérnöki szerkezetekre és a szerszámgépekre. A kutatáshoz hozzátartozik a mérési és kísérleti vizsgálatokra épülő modellek elemzése, szimulációs-animációs módszerek, optimalizálási eljárások alkalmazása, dinamikus és sztochasztikus hatások, aszimmetriák, gyártási-szerelési hibák, kopások befolyása, ezek vizsgálata, a mozgatott áruk tulajdonságainak figyelembevétele stb. A mechatronikai terület integrálja a gépészeti, elektrotechnikai-elektronikai, az automatizálási és az informatikai rendszereket. A szerszámgépek vonatkozásában a doktoranduszok megismerik a legkorszerűbb gyártóeszközöket, szerszámgép-tervezési módszereket és munkájuk során a szigorúan vett gépészeti tudást ötvözik a legkorszerűbb informatikai ismeretekkel. A mérnöki szerkezetek kutatói mind fém, mind szálerősítéses műanyagszerkezetek szilárdsági vizsgálatait, optimalizálási módszereit gazdaságossági szemléletét és a költséghatékony tervezés elveit kutatják-fejlesztik. Minden területre jellemző a számítógépes módszerek, a CAD technikák, a szimulációs módszerek és a végeselem-módszer alkalmazása. Folyamatos kutatás tárgyát képezik a módszeres géptervezés és az innovációs technológiák. A Gépek és szerkezetek tervezése tématerületen belül a képzés hat témacsoportban folyik, amelyek a következők. Témacsoportok: a) Anyagmozgató gépek tervezése (vezetője: Dr. Illés Béla, CSc, egyetemi tanár) A témacsoport magában foglalja az anyagmozgató gépek építőelemeivel, a szakaszos és folyamatos anyagmozgató gépekkel, a rakodó gépekkel és raktári berendezésekkel, anyagmozgató robotokkal, szilikátipari gépekkel és manipulátorok elméletével, tervezési és irányítási módszereivel, intelligenciájuk növelésével, géprendszerre való integrálásával kapcsolatos kutatási-oktatási feladatokat.
Oldalszám: 6 b) Gépek és elemeik tervezése (vezetője: Vadászné dr. Bognár Gabriella DSc, egyetemi tanár) Minden gép és rendszer részrendszerekből és elemekből épül fel, amelyek fejlesztése nem nélkülözheti a legkorszerűbb tervezés módszertani elveket és azok mindenkori továbbfejlesztését, különös tekintettel az információtechnológia adta adatfeldolgozásiadatbányászati módszerekre. c) Termékfejlesztés és tervezés (vezetője: Vadászné Dr. Bognár Gabriella, DSc, Dr.-habil, egyetemi tanár) A Gépészmérnöki ismeretek és tudás alkalmazási területe ipari méretekben kiterjedt az emberközeli gyártmányok - termékek fejlesztésére. Ugyanazok az elvek, amelyek a géptervezésben és kutatásban használatosak, adaptált formában tudományos szinten érvényesülnek az orvosi berendezések, szerszámok, használati eszközök, sporteszközök, járműgyártás területén. d) Mechatronikai rendszerek tervezése (vezetője: Dr. Szabó Tamás, CSc, egyetemi docens) A mechatronikai tervezésben kiemelt szerepet kapnak a számítógépes módszerek, a CAD technikák, a szimuláció, a végeselem módszerek. Az eltérő tudományterületek miatt a különböző területeken dolgozó szakemberek közötti együttműködés is nagy hangsúlyt kap, az azt támogató módszerek és számítógépes eszközök megismerése és továbbfejlesztése is fontos feladat. e) Mérnöki szerkezetek tervezése (vezetője: Dr. Jármai Károly DSc, Dr.-habil, egyetemi tanár) A képzés célja, hogy bemutassa a gazdaságos szerkezet- tervezésben a tervezési folyamat, az alkalmazott gyártási technológia és a gyártási költségelemek nagyon szoros kapcsolatban vannak egymással. A hallgatók megismerkednek korszerű optimalizálási eljárásokkal, újszerű gondolkodásmódra készülnek fel. f) Szerszámgépek tervezése (vezetője: Dr. Takács György, CSc, egyetemi docens) A doktori képzés célja, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik ismerik a legkorszerűbb gyártóeszközöket, szerszámgép-tervezési szabályokat, ismerik és a gyakorlatban is képesek alkalmazni a módszeres géptervezés elveit és elemeit és munkájuk során a hagyományos mérnöki tudást képesek ötvözni a legkorszerűbb információtechnológiai eszközökkel. 3.3. Gépészeti anyagtudomány, gyártási rendszerek és folyamatok tématerület (vezetője: Dr. Dudás Illés, DSc, Dr. habil, egyetemi tanár) Az oktatási-kutatási program az alkalmazott mérnöki tudományok széles spektrumát lefedő, önálló tudományterületet képvisel, amely magába foglalja a gyártási technológiák legkülönfélébb területeit az anyagtudományi alapoktól az előgyártó eljárásokon keresztül a gépipari alkatrészgyártásig, és a mérnöki szerkezetek üzemeltethetőségi feltételeinek biztosításáig. Célja az egyetemi diplomára épülő olyan tudományos továbbképzés megvalósítása, amelynek keretében a képzésben résztvevők a korszerű matematikai, mechanikai és anyagtudományi alapismeretekre építve elsajátítják a gyártási-megmunkálási eljárások és folyamatok, rendszerek tervezésének és fejlesztésének legfontosabb ismereteit. Képessé válnak a korszerű számítógépes mérnöki módszerek alkalmazására és továbbfejlesztésére, a számítógépes integrált gyártás gyakorlati megvalósítására. Alkalmasak a mérnöki szerkezetek, gépek üzemeltethetőségi feltételeinek, élettartamának menedzselésére a mai korszerű számítás- és méréstechnikai,
Oldalszám: 7 valamint anyagvizsgálati eszközök felhasználásával. A képzésben résztvevők alkalmazásszintű jártasságot szereznek a számítógépes mérnöki módszerek, a szerkezeti anyagok károsodásának vizsgálata, a szerkezetek állapotának diagnosztizálása területén. Az intézményi sajátosságokat figyelembe véve az oktatás-kutatás az alábbi témacsoportokban folyik: a) Gépészeti anyagtudomány és mechanikai technológiák (vezetője: Dr. Tisza Miklós, DSc, Dr.-habil, Professor Emeritus) E témacsoport az anyagtudomány, anyagtechnológiák (a hegesztés, hőkezelés és képlékeny alakítás) szakmai területeket foglalja magába. A felsoroltakon belül kiemelt jelentőségű a technológiai folyamatokat minél tökéletesebben leíró modellek kidolgozása és elméleti elemzése, a folyamatok és gyártási rendszerek korszerű módszerekkel történő tervezése, a számítógépes mérnöki módszerek alkotó alkalmazása és továbbfejlesztése. b) Gyártási rendszerek és folyamatok (vezetője: Dr. Dudás Illés, DSc, Dr.-habil, egyetemi tanár). Az oktatás-kutatás a forgácsolás, a minőségbiztosítás, a technológiai folyamatok és gyártási rendszerek szakmai területeket öleli fel. c) Szerelési rendszerek (vezetője: Dr. Kundrák János, DSc, Dr.-habil, egyetemi tanár) E témacsoport a szerelési folyamatok, a szerelő eszközök és rendszerek, az anyagmozgató rendszerek, a számítógépes elektronikai tervezés és gyártás (EDA) és a szerelés automatizálása szakmai területeket foglalja magába. d) Szerkezetintegritás (vezetője: Dr. Lukács János, CSc, Dr.-habil, egyetemi tanár) Az oktatás-kutatás a mérnöki szerkezetek, gépek üzemeltethetőségi feltételeinek, élettartamának kérdéseivel, az ezeket kiszolgáló korszerű számítás- és méréstechnikai és anyagvizsgálati eszközök felhasználási lehetőségeivel foglalkozik. 4. Az oktatási-kutatási programok szerkezete, főbb sajátosságai: A 2015. évi CCVI. törvény egyebek mellett módosította a doktori képzés rendszerét is. Eszerint a doktori képzésbe 2016. szeptember 1. után belépők számára a doktori képzés két négy féléves rendszerben valósul meg. Az első négy félév az ún. képzési és kutatási, a második négy félév pedig az ún. kutatási és disszertációs szakasz. A szervezett oktatási képzés az első képzési és kutatási szakaszban folyik, a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként a hallgatóknak egy sikeres komple vizsgát kell teljesíteni. A két szakasz eltérő képzési struktúráját és követelményeit különválasztva ismertetjük. 4.1. A képzési és kutatási szakasz oktatási és kutatási programja Az első négy félévet kitevő képzési és kutatási szakaszban a doktorandusz a választott témájához kötődő elméleti és gyakorlati képzésben vesz részt, a disszertáció témáját megalapozó információgyűjtést, irodalomkutatást, valamint ezek alapján új eredmények elérésére alkalmas saját kutatások végzéséhez szükséges feltételeket teremt és a kialakított kutatási hátterével önálló munkát végez. Eredményeiről a doktori iskola által meghatározott beszámolási rendszerben, valamint nyilvánosan elérhető publikációs lehetőségeken keresztül ad számot. Tevékenységét a témavezető irányítása és felügyelete mellett fokozatosan növekvő
Oldalszám: 8 önállósággal végzi. A doktori képzés célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeit, megszerzett képességeit és alkalmasságát a negyedik félév végén szervezett komple vizsgán bizonyítja. A oktatási programját az egyetemi képzésre jellemző szilárd természettudományi és szakmai alapozás, valamint az egymásra épülés elvét betartva építettük fel. Az alapozásnak két fő része van. Egyik az ún. természettudományi, míg a másik a szakmai alapozás ismereteit foglalja magába. A választott témához közel álló, annak kidolgozását elősegítő ismeretek jelentik a szakmai tantárgyak vonulatát. 1. Természettudományi alapozás: 1.1. Alkalmazott matematika (Modern analízis, Differenciál-és integrálegyenletek, Numerikus módszerek, Optimálás,.) 1.2. Mechanika (Kontinuummechanika, Lineáris rezgéstan, Hidromechanika,.) 1.3. Termodinamika vonulatokat foglalja magába. 2. Szakmai alapozás: az alapvető anyagok ismeretéhez, a tudományos ismeretek szélesítéséhez, a számítógépek, mérőműszerek hatékonyabb felhasználásához adnak további hasznos ismereteket. Ide tartoznak az Anyagtudomány, Méréstechnika, alapvető gépészmérnöki és informatikai ismeretekkel kapcsolatos tantárgyak. 3. Szakmai tantárgyak: a szakmai szigorlatra való felkészüléshez, az értekezés magas színvonalú elkészítéséhez adnak további ismereteket. Mintatantervek A kreditrendszerben a tématerületekhez tartozó, mintatanterveket kínálunk fel a hallgatóknak. A tantárgyak tárgyazonosító kóddal rendelkeznek, a tárgyleírás a rövid tartalmat, a tárgyfelelőst (felelősöket), kötelező és ajánlott irodalmakat is tartalmazza, amelyek az Iskola honlapján: http://www.siphd.uni-miskolc.hu ) találhatók. A Képzési Tervben az előzőkben felvázolt három tématerülethez és az azokon belüli témacsoportokhoz rendelt oktatási-kutatási programokat mutatjuk be, részletesen ismertetve az adott tématerülethez tartozó tantárgyakat és az oktatási-képzési program struktúráját, a tárgyak egymásra épülését.
Oldalszám: 9 Gépészeti alaptudományok tématerülethez tartozó oktatási-kutatási program 1.Természettudományi alapozás (min. 3 tantárgy felvétele kötelező) Matematika Modern analízis Diff.- és integrál egyenletek Félév I. II. III. IV. Numerikus módszerek I., II. Optimalizálási eljárások Egyéb választható matematikai tantárgyak Mechanika Kontinummechanika Végeselem-módszer Rugalmasságtan Lineáris rezgéstan Termodinamika I., II. # 2. Szakmai alapozás (min 1 tantárgy felvétele kötelező) Anyagtudomány alapjai Gépszerkezettan # Méréstechnika Választható további tantárgyak 3. Szakmai szigorlathoz tartozó tantárgyak (min 2 tantárgy felvétele kötelező) 3.1. Szilárd testek mechanikája témacsoport Analitikus mechanika + Nemlineáris rezgéstan Nem rugalmas testek mechanikája További választható szakmai tantárgyak 3.2. Transzportfolyamatok és gépeik témacsoport Hidrodinamika + Hő- és tömegtranszport Numerikus áramlástan További választható szakmai tantárgyak Graduális képzésben oktatási munka végzése heti 4 óra t t t t Kutatómunka k k k k Írásos kutatási beszámoló és szóbeli megvitatása b b o - a tantárgy felvétele kötelező, - a megadott tantárgycsoportból szabadon választható # - nem gépészmérnöki diplomával rendelkezőknek kötelezően felveendő + - a választott témacsoportból kötelezően felveendő t - oktatási tevékenység, k - kutatómunka, b - beszámoló o o o
Oldalszám: 10 Gépek és szerkezetek tervezése tématerülethez tartozó oktatási-kutatási program Félév I. II. III. IV. 1.Természettudományi alapozás (min. 3 tantárgy felvétele kötelező) Matematika Modern analízis o Diff.- és integrál egyenletek Numerikus módszerek I., II. Optimalizálási eljárások Egyéb választható matematikai tantárgyak Mechanika Kontinummechanika o Lineáris rezgéstan Nem rugalmas testek mechanikája Végeselem-módszer Egyéb választható mechanikai tantárgyak Termodinamika I., II. 2. Szakmai alapozás (min 1 tantárgy felvétele kötelező) Anyagtudomány alapjai o Gépszerkezettan # Méréstechnika Választható további tantárgyak 3. Szakmai szigorlathoz tartozó tantárgyak (min 2 tantárgy felvétele kötelező) 3.1. Anyagmozgató gépek tervezése témacsoport Anyagmozgató gépek elmélete + Anyagáramlási rendszerek elmélete Raktári gépek, berendezések elmélete Anyagmozgató gépek, rendszerek automatizálása További választható szakmai tantárgyak 3.2. Gépek és elemeik tervezése témacsoport Módszeres géptervezés + Gépszerkezetek méretezése Számítógépes géptervezés Gépszerkezetek méretezése További választható szakmai tantárgyak 3.3. Termékfejlesztés és tervezés témacsoport Módszeres géptervezés + A termékfejlesztés tudományos alapjai A termék innováció Műszaki akusztika További választható szakmai tantárgyak
Oldalszám: 11 3.4. Mechatronikai rendszerek tervezése témacsoport Mechatronikai rendszerek + Robotok mechanikája Mechatronikai rendszerek szimulációja CNC alakítógépek További választható szakmai tantárgyak 3.5. Mérnöki szerkezetek tervezése témacsoport Mérnöki szerkezetek analízise I. + Mérnöki szerkezetek analízise II. Szerkezetoptimálás További választható szakmai tantárgyak 3.6. Vegyipari gépészeti témacsoport Mechanikus szétválasztási műveletek + Diffúziós műveletek Folyamatok rendszertechnikája Nyomástartó edények tervezése További választható szakmai tantárgyak 3.7. Szerszámgépek tervezése témacsoport Szerszámgépek tervezésének módszertana + Gyártóeszközök tervezése Célgépek és gyártórendszerek További választható szakmai tantárgyak Graduális képzésben oktatási munka végzése heti 4 óra t t t t Kutatómunka k k k k Írásos kutatási beszámoló és szóbeli megvitatása b b o - a tantárgy felvétele kötelező, - a megadott tantárgycsoportból szabadon választható # - nem gépészmérnöki diplomával rendelkezőknek kötelezően felveendő + - a választott témacsoportból kötelezően felveendő t - oktatási tevékenység k - kutatómunka b - beszámoló
Oldalszám: 12 Gépészeti anyagtudomány, gyártási rendszerek és folyamatok tématerülethez tartozó oktatási-kutatási program 1.Természettudományi alapozás (min. 3 tantárgy felvétele kötelező) Matematika Modern analízis Diff.- és integrál egyenletek Félév I. II. III. IV. Numerikus módszerek I., II. Optimalizálási eljárások Egyéb választható matematikai tantárgyak Mechanika Kontinummechanika Lineáris rezgéstan Nem rugalmas testek mechanikája Végeselem-módszer Egyéb választható mechanikai tantárgyak Termodinamika I., II. 2. Szakmai alapozás (min 1 tantárgy felvétele kötelező) Anyagtudomány alapjai Gépszerkezettan Méréstechnika Választható további tantárgyak Szakmai szigorlathoz tartozó tantárgyak (min 2 tantárgy felvétele kötelező) 3.1. Gépészeti anyagtudomány és mechanikai technológiák témacsoport Anyagszerkezettan és anyagismeret + Műszaki polimerek Műszaki kerámiák A hegesztés elmélete + Anyagok hegeszthetősége Hegesztéstechnológia, hegesztő eljárások A képlékenyalakítás elmélete + A képlékenyalakítás technológiája Alakítási folyamatok modellezése A hőkezelés elmélete + A hőkezelés technológiája Korszerű felülettechnológiák Választható további szakmai tantárgyak o o o
Oldalszám: 13 3.2. Gyártási rendszerek és folyamatok témacsoport Forgácsolás elmélet + Gyártóeszközök tervezése Kinematikai felületek, megmunkálások... Minőségirányítás + Kísérlettervezési módszerek Technológiai folyamatok és gyártórendszerek + Különleges megmunkálási eljárások NC/CNC technika az alkatrészgyártásban Választható további szakmai tantárgyak 3.3. Szerelési rendszerek témacsoport Szerelési folyamatok és rendszerek + Gyártóeszközök tervezése Kísérlettervezési módszerek Választható további szakmai tantárgyak 3.4. Szerkezetintegritás témacsoport Szerkezetintegritás + Károsodáselmélet Törésmechanika Választható további szakmai tantárgyak Graduális képzésben oktatási munka végzése heti 4 óra Kutatómunka Írásos kutatási beszámoló és szóbeli megvitatása o o o - a tantárgy felvétele kötelező, - a megadott tantárgycsoportból szabadon választható # - nem gépészmérnöki diplomával rendelkezőknek kötelezően felveendő + - a választott témacsoportból kötelezően felveendő t - oktatási tevékenység k - kutatómunka b - beszámoló
Oldalszám: 14 Választható tantárgyak témacsoportonkénti felsorolásban Mechanika Héjelmélet Peremelem módszer Hő-rugalmasságtan Mechanizmusok és gépek elmélete Robotok mechanikája Matematika Diszkrét matematika I. Diszkrét matematika II. Optimalizálási eljárások Sztochasztikus módszerek Áramlástan, hőtan Gázdinamika Hő- és tömegtranszport Numerikus áramlástan Anyagmozgatás Ömlesztett anyagok szállítása, raktározása Szilikátipari gépek, manipulátorok, robotok Anyagmozgató gépek dinamikája Szálerősítéses szerkezetek tervezése, optimálása Gépek és elemeik tervezése Fogaskerék bolygóművek és hajtóművek Hajlékony elemes hajtások kutatása és fejlesztése Gépelemek multidiszciplináris optimálása Tribológia CAD és végeselem rendszerek programozása Különleges fogazatok tervezése Csigahajtások elvi és gyakorlati problémái Termékfejlesztés és tervezés Rezgésdiagnosztika Műszaki modellezés és szimuláció Analitikus módszerek a tribológiában Élettartamra méretezés Szerszámgépek tervezése Tervezésinformatika Pneumatikus és hidraulikus vezérléstechnika Szerszámgépek dinamikája
Oldalszám: 15 Gépészeti anyagtudomány és mechanikai technológiák Alakváltozás és törés Hegesztett szerkezetek integritása Korszerű felületvizsgálatok Technológiai folyamattervezés, modellezés Törésmechanikai vizsgálatok Gyártási rendszerek és folyamatok Precíziós megmunkálások Szubmikronos technológiák elmélete Környezetkímélő technológiák modellezése Hajtópárok kapcsolódásának számítógépes optimálása Korszerű irodalomkutatás és publikálás 4.2. A kutatási és disszertációs szakasz képzési terve A második négy féléves kutatási és disszertációs szakaszban a doktorandusz alapvetően kutató munkát végez, kutatási eredményeit publikálja, elkészíti a tudományos műhelyvitára alkalmas értekezését. A doktori képzés ezen szakaszában kiemelten fontos, hogy a teljes képzésre előírt 240 kreditpont teljesítéséhez az első négy félévben megszerzett tanulmányi és publikációs krediteken túl szükséges kreditpontokat kutatási és publikációs tevékenységével szerezze meg, mivel tanulmányi krediteket csak az első négy féléves képzési és kutatási szakaszban a képzési tervben előírt tantárgyak teljesítésével lehet szerezni. A kutatási és publikációs kreditekre vonatkozó előírásokat a Doktori Iskola kreditrendszere tartalmazza részletesen, amely az Iskola honlapján is elérhető. Kutatási kreditek szerezhetők a) a disszertációs témában végzett önálló kutatással, amelynek eredményeiről a doktorandusz félévente a doktori iskolához leadott írásos és szakmailag bírált dolgozatban, valamint az ehhez kapcsolódóan megrendezett kutatószemináriumon ad számot: ennek félévenkénti maimális értéke 15 kredit lehet; b) további kutatási kreditek szerezhetők tanszéki kutatáshoz kapcsolódó kutatási együttműködés, az elvégzett kísérleti és vizsgálati munka feldolgozott eredményeinek beszámoló jelentések formájában történő bemutatásával. Ennek félévenkénti maimális értéke 5 kredit. A képzés ezen szakaszában is az oktatási tevékenységben való közreműködésért félévente maimum 5 kredit adható.
Oldalszám: 16 KÉPZÉSI TERV (Minta) Képzési idő: Doktorandusz hallgató: X Y Kutatási téma címe: A Doktori Iskola vezetője Vadászné Dr. Bognár Gabriella, DSc, egyetemi tanár Tématerület A tématerület vezetője, témavezető
Oldalszám: 17 A képzés javasolt ütemezése Tevékenységek Félév 1 2 3 4 5 6 7 8 Tantárgyak [óra/hét] 4 4 4 4 - - - - Kutatószeminárium 1 1 1 1 1 1 1 1 Oktatás [óra/hét] 4 4 4 4 4 4 0 0 Tanszéki kutatómunka [óra/hét] 8 8 8 8 8 8 8 8 Egyéni munka [óra/hét] 23 23 23 23 27 27 31 31 Összesen 40 40 40 40 40 40 40 40 Természettudományi és szakmai alapozó tantárgyak Félév A tantárgy címe Előadó Speciális ismereteket nyújtó tantárgyak Félév A tantárgy címe Előadó
Oldalszám: 18 Kutatószemináriumok Félév A szeminárium címe Témavezető Idegen nyelvek: A kutatás munkaterve Az értekezés tervezett címe: A kutatási téma leírása, célkitűzése: Kutatási módszerek A kutatás tervezett ütemezése, programja: 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév 5. félév 6. félév 7. félév 8. félév Tervezett tanulmányutak, egyéb esemény: Dátum.. témavezető doktorandusz