Kézdivásárhely Ahol jól érzed magad 2010
Várostörténet Kézdivásárhely a felső-háromszéki medence legjelentősebb települése. A Torja területéhez tartozó vásáros helyből nőtte ki magát, ezért az első írásos dokumentum (1407) Torja vásáraként említi. Városi kiváltságait Luxemburgi Zsigmondtól kapta. A város Kézdi szék központjában fekszik, ezért János Zsigmond, Erdély fejedelme egy 1562-ben kelt levelében Kézdivásárhelynek írta. Földrajzi fekvésének köszönhetően a századok folyamán jelentős kézműves és kereskedő központtá vált a céhek városaként is ismert település. A 16. század második felétől a 19. század első feléig 11 céh alakult Kézdivásárhelyen. Ezek részt vállaltak a város gazdasági és kulturális életében. A céhbeli mesteremberek érdeme az is, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején Kézdivásárhelyen hadianyaggyártó központ alakult ki. A Háromszéken öntött 70 ágyúból 64-et Turóczi Mózes üstgyártó mester műhelyében öntöttek, de nemcsak ágyúkat, hanem lőport, golyót, gyutacsot is készítettek. Orbán Balázs Háromszék Párizsának nevezte Kézdivásárhelyt. A város lakosság szempontjából a 19. század végéig Marosvásárhely után a Székelyföld legnagyobb települése volt. Jelenleg Sepsiszentgyörgy után Háromszék második városa. Kézdivásárhely a város magját képező hosszúkás trapéz alakú vásártér körül alakul ki. E köré csoportosultak a 14. századból az első telepesek keskeny, valószínűleg egyforma méretű telkei. Kézdivásárhely nem volt erődített város. Központjából öt irányba ágaztak ki utak. Erre a kezdeti radiális úthálózatra épült rá az udvarterek első, majd második gyűrűje. Ennek 2
következtében a város utcahálózata radiális-koncentrikus szerkezetű. Ez az udvarteres települési rendszer egyedül Kézdivásárhelyen maradt fenn (erődítés nélküli piacutcás város). Kézdivásárhelynek sajátos, országosan is egyedülálló városközpontja van. A hajdani piactérről minden irányba sűrűn egymás mögé épült házsorok keletkeztek. A köztük levő keskeny telket közös udvarként használták az ott lakó családok, ezért róluk nevezték el őket. Az udvarterek 2-4 méter széles, 25-180 méter hosszú, csak az egyik oldalukon beépített sikátorok. Többségük tehát a Főtér körül található, de később kialakult egy külső gyűrű is, amelyen belül az udvarterek szabálytalanabbul helyezkednek el.a város fejlődésével az udvarterek megsokasodtak, és a könnyebb tájékozódásért a városi tanács bevezette a számozásukat. Ma a 73-as számú udvartérrel zárul a sor. Az udvarterek régebb zártak voltak, ma többségük nyitott, utcává alakult át. Kézdivásárhely 1849-ben egyesült Kantával, amellyel már akkor szervesen össze volt épülve.1956-ban közigazgatásilag Kézdivásárhelyhez csatolták Oroszfalut is, amely kelet irányban körülbelül egy kilométerre fekszik a várostól. Jelenleg nemcsak Oroszfalu, hanem Szászfalu és Nyujtód is Kézdivásárhelyhez tartozik. Kézdivásárhely turisztikai jelentősége gazdag látnivalóinak köszönhető. Általános érdeklődésre tarthatnak számot az udvarterek mint a régi századokból fennmaradt 3
egyedülálló településformák. Ezért az egész belváros területe építészettörténeti emlékké van nyilvánítva. Műemlékek Kézdivásárhelyen a legrégibb épületek a 18. század elején épültek, a középületek többnyire barokk és klasszicista stílusban. A Főtér házainak nagy része sajnos elpusztult az 1834-es tűzvész alkalmával, amikor a város kétharmada megsemmisült. A jelenlegi épületek a 19. század második felében és a 20. század elején épültek. A Főtér későbbi házai többnyire neoklasszicista stílusban épültek, az udvarterekben elvétve egy-egy emeletes házat is találunk. A Kovácsszer és a Degecia területein népi jellegű, a 18-19. században épült faházak vannak. A város műemlékei közül az 1850 előttiek, főleg barokk és klasszicista stílusban épültek, a 19. század végén és a századfordulón pedig eklektikus stílusban. Vígadó Az építkezésnek 1902 júniusában fogott hozzá Nagymihály Sándor, szegedi származású építőmester, az épület hivatalos átvételére 1904 februárjában került sor. A nagytermet nem tartotta kellőképpen karban a szocialista rendszer. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy a terem nem biztonságos, és modernizálás címén 1963-64- ben eltüntették a páholyokat, melyeket egyébként alig tudtak lebontani, olyan erősen álltak. 4
A régi páholyokat a 2006. október 10-én megkezdték a felújítási munkálatok során visszaállították, és megpróbálták visszaadni az egész színházterem régi fényét. A felújítási munkálatok 2007-ben fejeződtek be. A Vigadónak ma ötszáz férőhelyes színházterme és kétszáz személyt befogadó gyűlésterme van. Emellett klub, kiállító helyiségek, állandó galéria, tan- és próbatermek biztosítják sokoldalú tevékenységét. Épületében van a Massluis Nyugdíjas Klubterem berendezve. Ugyanakkor a város képzőművészeinek (Kosztándi Jenő, Kosztándi Katalin, Vetró Bodoni Zsuzsa, Vetró András, Sárosi Csaba) is műtermet biztosít. 2009 decemberétől az épület alagsorában működik a Caffe Art, amely igényes szórakozási lehetőséget biztosít a közönségnek. A Vigadó helyet ad kiállításoknak, könyvbemutatóknak, különböző szimpóziumoknak, és színpadán kerül sor a vendégszínházak előadásaira. A Vigadó Múvelődési Házban működik a 2009 őszén alakult Városi Színház. A kantai katolikus templom A római katolikus barokk templom építését az 1701-ben kezdték Alapkövét 1722-ben tették le. Építése több mint hét évtizedig tartott. 1796-ban a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. Azóta többször rongálta földrengés, pusztította tűz. 1996-ban teljesen felújították. A sekrestye alatti kriptában nyugszanak a hitvalló, iskolaalapító Nagy Mózes hamvai. 5
A templom építése azért különleges, mert olasz mesterek hasonló technológiával építették, mint a lagúnák városát, Velencét A református templom A főtér arculatát meghatározó jelentős műemlék a református templom. Ez Erdélyben egyike a legnagyobbaknak, ezer ülőhelye van. Egy, a 17. század elejéről való kis fatemplom fölé emelték 1770 és 1782 özött. Barokk és neoklasszicista stíluselemeket hordoz. Erődített templom volt.az 1834- es nagy tűzvész idején tetőszerkezete és bástyái elpusztultak. Négy év alatt újjáépítették, a nyugati bejáratához 1846- ban emelték a tornyot. Első orgonáját 1757-ben ismeretlen mester készítette, a mait 1861-ben a városban megtelepedett híres orgonaépítő, Kolonics István.. 6
Céhtörténeti Múzeum Kézdivásárhelyen az 1930-as évekre visszatekintő előzmények után 1972-ben az egykori városi Tanácsházban nyílt meg a Céhtörténeti Múzeum, a Székely Nemzeti Múzeum részlegeként. A múzeum célja a helyi kézművesség emlékanyagának bemutatása, valamint az ebben gyökerezőpolgári kultúra és épített örökség ápolása, kutatása. Viselettörténeti szempontból lényeges feladat a babaméretű népviseleti gyűjtemény gondozása és bemutatása. A Nagy Mózes Elméleti Líceum A líceum épületét 1905-1906-ban emelték, Kovászna megye egyik legrégibb oktatási intézete működik benne. 1680-ban alapította Nagy Mózes plébános, szülőfalujában, Esztelneken. 1696-ban az iskola átköltözött a Kantába. 7
A Székely Katonanevelde 1817- ben Ferenc császár nejével együtt meglátogatta Kézdivásárhelyt. E látogatás alkalmával terjesztette elő báró Purczel katonai parancsnok 1818. május 1-jén megindult az építkezés,1822 szeptemberében már be is fejeződtek a munkálatok. 1823. október 4-én nyílt meg a 125 tanulóra berendezett iskola. Készítette: Zöld Nap Egyesület, 2010 8