MEGJELENT. Dr LÁZÁR BÉLA a Petőfi Társaság Gyulai-nagydijával koszorúzva. A MUNKÁCSY-KÉRDÉS I. Munkácsy-kritikák kritikája. II. Harsányi Zsolt Ecce Homo"-jának kritikája. III. Munkácsy és a Louvre. Ára 4 pengő. Kapható a pénztárnál. 1936. 18247. Légrády Tes'vérek nyomdai múintézete. Budapest. (Igazgató: Kertész Árpad.)
ELŐSZÓ A mult nyáron hunyta le örökre szemét Mattyasovszky-Zsolnay László. Febsége egy vele életében és halálában már a gyász első heteiben gondolt egy emlékkiállítás rendezésére, úgyszintén férje életének és művészetének könyvben való megörökítésére, s engem. régi barátjukat, tisztelt meg azzal a kéréssel, hogy a kegyelet munkájában segitségére legyek. így jött létre ez a kiállítás és a vele egyidőben megjelenő könyv. Hogy idejében létrejöhettek, az megint a művész hitvesének köszönhető, aki mind a kiállítás, mind a könyv előkészítésében és anyagának összegyűjtésében olyan odaadással fáradt, amilyenre csak a nagy szeretet képes. A kiállítás bemutatja Mattyasovszky-Zsolnay Lászlónak egész fejlődését és művészetének java eredményeit. Csak müncheni tanulóéveinek kísérletei maradtak el, mert attól kellett tartani, hogy megzavarják az egységes művészi hatást. Mélyen komoly, előkelő kulturáju. fejlődésében rendkívül következetes, kitűnő festőnek ismertük őt étidig is, de művei igy összegyűjtve, megerősítik és fokozzák ezt a benyomást. 1885 junius 17-én született Pécsett. Atyja mátyásfalvi Mattyasovszky Jakab, aki előbb a Földtani Intézet kiváló osztálygeológusa volt. aztán a pécsi Zsolnaygyár kötelékébe lépett, anyja Zsolnay Teréz, leánya Zsolnay Vilmosnak, a legnagyobb magyar keramikusnak, a színek szenvedélyes szerelmesének és búvárának, aki ráadásul tehetséggel festegetett is. A művészi 3
tehetség családi örökségképpen szállt át Mattyasovszkyra (s a pécsi Zsolnay-házból vitte magával az életbe annak a finom esztétikai kulturának alapjait is, amely jellemezte őt. Erre az alapra azonban magasrendű személyes ízlésével és értelmével önmaga igen sokat épitett reá. Művészi tanumányait Münchenben végezte, előbb az Obrist Debschitz-iskolában. később az Akadémián Habermann-nál. Hat évet töltött Münchenben komoly és szenvedélyes munkában s ezalatt alaposan megtanulta mesterségét, de művészi lényének kialakulására müncheni tanárai és környezete nem sok hatással voltak. Sőt szinte csodálatos az a szellemi önállósága, amellyel függetlenitette magát környezetétől. Stuck, Habermann és Leo Putz Münchenében, a Jugendstil hazájában ő lelkének egyre erősödő vonzalmával fordult a nagy francia mesterek, Manet és társai felé. Nincs nagyobb vágya, mint Párizsba jutni, amelyért már ismeretlenül is rajong. Önkéntesi évének leszolgálása után ezt sikerül is elérnie. A boldog munka két évét tölti Párizsban. Ott éri meg művészi egyénisége kibontakozását és első sikereit. Ott érkezik el fejlődésének ahhoz az állomásához, amikor a mesterség és az anyag nehézségét évek küzdelme árán sikerült legyőznie és munkája, mint valami ierős áradat, szinte magától kezdett folyni. Ekkor azonban kitört a háború s egyszerre, mint egy vasfüggöny, elzárta őt igazi világától és mindattól, amiért érdemesnek tartotta élni. A háborúban éveket tölt a fronton, nehéz harcokban vesz részt és nem egyszer csak a véletlen menti meg a haláltól. Az ellenséggel szemben tanusitott vitéz magatartásáért legfelsőbb dicsérettel tüntetik ki és főhadnaggyá léptetik elő. Nem járt volna nagy nehézséggel, hogy hadifestő legyen, de erre nem vá- 4
gyott. 1916-ban mutatkozik be először Budapesten, az Krnst-Muzeumban és egyszerre ismert és becsült művésszé lesz, aki máris sokat adott és még többet igér. Az összeomlás utáni időt, mikor Pécset a szerbek szállták meg, otthon tölti és visszatér művészi munkájához. Nagy kt-dvvel dolgozik s munkái megnövekedett művészi készségről, kifejező képességének fokozódó könnyüségéről tanúskodnak. Látszik, hogy ha éveken át alig dolgozott is, belső érése azért tovább haladt. 1921 elején Budapestre megy, ugyanez év nyarán feleségül veszi unokatestvérét, Sikorski-Zsolnay Mártát. Még ugyancsak 1921-ben az akkor megalakult Szinyei-Társaság tagjává választja. Élete most külső eseményekben szegényebb lesz, de termékeny munkában annál gazdagabb. Az év nagyobb részét Budapesten, a kisebbiket Pécsett tölti, ahol a gyár művészi vezetésében vesz részt. Szorgalmasan állit ki mind Budapesten, elsősorban a Szinyei-Társaság kiállításain, de többször önállóan is az Ernst- Muzeumban. mind pedig külföldön (London, Brüssel, Velence, Nürnberg stb-). 1928-ban nagyatyja centennáriumára megteremti a pécsi Zsolnay-Muzeumot. Utakat tesz Párizsba (1923), Spanyolországba (1929) és Itáliába (1931). 1935 nyarán alattomos betegség támadja meg. Dr. Ángyán János pécsi egyetemi tanár tanácsára Bécsbe viszik, ahol Schönbauer tanár agyműtétet végez rajta. Még a műtét napján, 1935 julius 18-án, felesége karjai között kilehellte lelkét. Korán véget ért életének művészi eredményét megmutatja a kiállítás. Komoly, maradandó eredmény ez. Nagy kulturáju, előkelő művész volt Mattyasovszky. A nyugodt és szép felülfestés manet-i hagyományainak tisztelője, de a kontúrok feltűnőbb éreztetésében, ia folthatás dekoratív voltában és a környezetnek s.okszor ornamentális izii alakításában az impresszió-
nistákra következő (u. n. poshmpresszionista) nemzetlek szelleméből is érzünk valamit képeiben. Utánzóvá azonban sohasem válik. Rendkívül'fejlett személyes ízlése <a szép festés kultúrájának egyéni képviselőjévé avatja. Különösen aktjaiban és képmásaiban marad hű a nyugodt és sima felületfestéshez. Csendéleteiben rendesen több az izgalom s mintha a szinek szépségén és gazdagságán érzett mámoros öröm ragadná magával, előadása itt merészebb és hevesebb. Gyors és izgalmas munkájában ecsetjével majd fest, majd rajzol s olykor ugy kiélezi előadását, hogy szinte grafikai ízt vegyit festésébe. Utolsó munkái változó célzatokról beszélnek. Nagyobb egyszerűségre törekszik, csak a széles forma és a nagy mozdulat érdekli, a környezetet éppen csak jelzi, s halvány rózsaszineit és szürkéit olyan enyhe tónusban hangolja össze, mely freskók tompított hatására emlékeztet. Pályája idő előtt szakadt félbe. Utja még felfelé vezetett, nagy értelmi képességétől, megteljesedett művészi tehetségétől még sokat lehetett várni. De arra igy is 'elég- ideje volt, hogy emberi és művészi kiválóságáról meggyőzze azokat, akik megismerték és hogy megmutassa, milyen hittel és az érzésnek milyen tisztaságával kell a művészetet szolgálni. Petrovics Elek 6
első terem. 29^ Szines vizfestmények Darabja... 150. :]0. Kakadu. Szines porcellán. A Zsolnay- M»zem tulajdona. ^Í^Váza. A Zsolnay-Muzeum tulajdona. 32. Török. Szines porcellán. A Zsolnay-Muzeum tulajdona. 33. 'A művész nagyanyja. Magántulajdon. 7
második terem. 34. Húsvéti barka. Magántulajdon. 35. Könyöklő akt. Magántulajdon. 36. Virágcsokor papírban. Magántulajdon. 37. Kettesben. Magántulajdon. 3^0-^müvész atyja. Magántulajdon. 39. Kettős.gyermekarckép. Magántulajdon. 'í^vcíza. A Zsoinay-Muzeum tulajdona. 41. Önarckép. Magántulajdon. 42^Cművész felesége. Magántulajdon. 43 x Ptííal lány 1200 Vt. Virág fészekkel. Magántulajdon. 45- Olvasó nő 2000. 46. Virágcsokor vizes palackkal. Magántul. 47^-0'narckep. Magántulajdon. Í8. Kaméliák madarakkal 800. 49. Akt. Magántulajdon. ö
harmadik terem. üör-fforgoló nő. Magántulajdon. 51. Páris ítélete. Magántulajdon. 52. Vass Elemérné arcképe. Magántulajdon. 53. Hantáiban. Magántulajdon. művész anyjának arcképe. Magántul. 55. Nő ágyban. Magántulajdon. 50- Menyasszony. Magántulajdon. 57.- Fürdő nők. Magántulajdon. 58. A művész nagynénje. Magántulajdon. 59. Torta 800. 60. Női akt 1200. 61. Tulipánok. Magántulajdon. 2rt)lvasó nő 800.- 9
negyedik terem. föjxfísuka. Magántulajdon. ^6^-Virágcsendélet vázában 1500. 65. Sonka kaláccsal. Magántulajdon. 66^Erdőrészlet. Magántulajdon. 137. Füridés ' után. 1000.- 68. Császárvirág kulaccsal. Magántulajdon 69. Porcellánváza. A Zsolnay-Muzeum tulajd. 70. Ülő akt. Magántulajdon. T^lNők pongyolában 1400. 7^.--Női fej. Magántulajdon. 73. Virágcsokor rojtos teritőn 800. 7^eTuggoló tnő 2000. J^Kerti virágok. Magántulajdon. 76. Virágárus leány. Magántulajdon. 77- Könyöklő leány. Magántulajdon. 10
második terem. Rajzok és vizfestmények 78 89. Rajzok. Darabja. 60. 90 100. Vizfestmények. Darabja..... 150. 101 105. Rajzok. Darabja 40. loörszöllőcsendélet 800. 11
második terem. 107. Digitális befőttes üvegben. Magántulajdon. 108. Kerti csokor vázában. Magántulajdon. 109. Álló akt 800 U^ Cseresznye 500. ljx^vetkőző akt. 1200. 112. Birsalma. Magántulajdon. 113. Törülköző akt 1000 114. Mezei csokor. Magántulajdon. HS^'Fekvő akt. Magántulajdon. 116. Ángyán Klára. Magántulajdon, 117. Könyöklő akt. Magántulajdon. 118. Akol a völgyben 800 119. Jgjaibor Lajos. Magántulajdon. 1^0^Elejtett vad. Magántulajdon. 121^íC rtrészlet. Magántulajdon. i22/dr. Lukinich Imre. Magántulajdon. 123. Fűzfák 1000-12
[nagyterem..24. Dinnye szőlővel 600. L25. Ángyán Hanna. ^Magántulajdon. 26. Papagáj tulipánnal. Magántulajdon..27. Sültpsirke tálban. 800. Benyovszky Móric (arcképe. Magánt. Y2Sf. TIlő akt. Magántulajdon. 130. Dr. Mattyasovszky-Zsolnay Miklós. Mgt. [31. Nimfa. Magántulajdon. művész anyja. Magántulajdon. 133. Törülköző akt 2000. I3^5fművész anyja és felesége. Magántul. 135. Kuporodó akt 800. l^g^jákob. álma 3000. kt 1000. 138- Vámossy Baby. Magántulajdon. lis&r Búzakalász pipaccsal. Magántulajdon. Kálmán Jenő. Magántulajdon. 141. Virág kosárban. 800. 142. Lanczv Margit mint Porcia 800. XT Szendergő akt. Magántulajdon. 144. Mattyasovszky-Zsolnay Margit. Magánt. 145. Heverő akt 1200. 146. Sz lő almákkal.......... 800. J^?<Herz Henrikné. Magántulajdon. 148. Ananász 300. d^uyümölcsök delfti tálban. Magátulajdon. 13
f\ hallban. 150. Szines rajz 151. Csendélet 600 152. Dombos táj 1000 lsg^-s^ines rajz. 150 ^Í54. Vázlat 300 155. Virágok 600 156. Szines rajz 60 14