Múzeumi raktárak műtárgyvédelmi szempontú felmérése 2011.



Hasonló dokumentumok

ű Ö ű ű Ú Ú ű







Ö





















Á Á ü Ö Á Á Á ü ö ü ü ö ö ö ö ü Á ü ü





















A Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium kompetenciaméréseken elért eredményei











1.Intézményi alapadatok

































ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö





ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü ő ö ü í ő ú í í ó ó í ö í ü ö ü ő ő ó ő ő ü ó ö ö ó ő ü ű ö ú Ó ő ő ü ü ő

Átírás:

Múzeumi raktárak műtárgyvédelmi szempontú felmérése 2011. Múzeumi Állományvédelmi Bizottság Holport Ágnes 2012.

Emlékeztetőül: a Múzeumi Állományvédelmi Program (ÁPV) a megelőző műtárgyvédelem szempontjainak érvényesítése a múzeumokban szemléletváltással a műtárgyállomány minden múzeumi tevékenységet átfogó kezelését illetően az európai stratégiának megfelelően (ICCROM ajánlás, Vantaa, Finnország 2000)

Fontos tehát, hogy a költséges és hosszú időt igénybe vevő restaurálás jövőbeni szükségességét csökkentsük minimálisra a műtárgyak megfelelő raktározási-, kiállítási-, szállítási-, vizsgálati stb. körülményeinek biztosításával.

A 2011. évi monitorozó felmérés előzménye A múzeumi műtárgyak helyzetének felmérése 2003. A raktárakat, kiállításokat és restaurátor műhelyeket érintette. 163 kérdés 708 válaszadási lehetőséggel.

Eredmény A 30 milliós (leltározott és becsült leltározatlan) műtárgyállomány nagyobb részének állapota rossz, sok intézményben veszélyeztetett és egyre romlik. Múzeumi műtárgyvédelmi szakfelügyelet és az ÁVB felmérése: (www.allomanyvedelem.hu/ A program / Raktárfelmérés 2003. Földessy Péter, Járó Márta).

Az ÁVB 2011. évi monitorozó felmérése a múzeumi raktárakról A 101 megkeresett múzeumból 87 szolgáltatott adatokat, összesen 995 raktári egységéről. A korábbiakhoz képest a válaszadók száma több mint négyszeres volt. Köszönet a közreműködőknek!

12 csoportban összesen 84 kérdés a válaszok elektronikus formában érkeztek, az adatok összesítése is elektronikus formában történt.

A felmérés eredményeit végül a legfontosabbnak vélt 25 kérdésre adott válaszokban összesítettük. Ezeket úgy választottuk ki, hogy fenntartásokkal, de együtt lehessen tekinteni a korábbi időpontban mért eredményekkel.

25 kérdés az értékeléshez Az 1-3. kérdés a raktárakra vonatkozó általános információkra utalt. Hol helyezkedik el a raktár? Van-e előraktár? Vezet-e a raktáron keresztül vízcső, fűtéscső?

Öt százalékkal több elő-raktár a frissen beérkezett tárgyak számára 2011. Összes múzeum 26% 74% nincs 752 van 266

Fűtéscső, szabadon vezetett vízcső, csatornanyílás a raktárakban 2011. összes múzeum Összes múzeum 44% 56% igen 556 nem 441

Klimatikus körülmények a raktárakban 4-13. kérdés A műtárgyakat körülvevő légkör és annak változása hatással van a tárgyakat alkotó anyagokra. A károsodás megelőzéséhez fontos ennek helyes beállítása és állandó figyelése.

Az egy adott raktárban mért legalacsonyabb és legmagasabb hőmérsékletet tekintve 2011-re jelentősen javult a helyzet, a szélső értékek összébb tolódtak.

2003-ban a raktárak 41százalékában nem volt fűtés Összes múzeum 41.1% 47.8% igen részlegesen nincs 11.2%

2011-re a raktáraknak már csak 30 százaléka nem fűtött Összes múzeum 7% 0% 2% 30% egyéb (pl. hűtő-fűtő klíma) 64 kályha 1 konvektor 23 központi 568 nem fűtött 283 61%

2011-re az országos- és a megyei múzeumok többségében a fűtés központi jellegű Országos múzeumok 9% 0% 0% 31% egyéb (pl. hűtő-fűtő klíma) 34 kályha 0 konvektor 2 központi 228 nem fűtött 118 60%

Megyei múzeumok 0% 4% 4% 31% egyéb (pl. hűtő-fűtő klíma) 21 kályha 0 konvektor 18 központi 296 nem fűtött 147 61%

A korábbi 55 százalék után mára a központi fűtés majdnem mindenütt szabályozható, vagy leállítható anélkül, hogy a szomszédos helyiségekben is leállna a hőszolgáltatás.

Hőmérők a raktárakban 2003. Összes múzeum 27.4% van nincs 72.6%

Hőmérő a raktárakban 2011. Összes múzeum 3% 0% 5% a fűtőtest közelében 1 a leghidegebb falon 66 27% a raktár közepén 326 ablakok mellett 46 50% közvetlenül az ajtó mellett 130 nincs 619 4% 11% polcon 38

Hőmérséklet ellenőrzése a raktárakban 2011. Összes múzeum 30% igen 484 nem 210 70%

Páramérő eszközök a raktárakban 2011. Összes múzeum 0% 6% 17% 26% higrográf 3 higrométer 189 nincs páramérő 557 termo-higrométer 282 51% termohigrográf 64

A helyi párásító-, illetve szárító berendezések használata nőtt. A szigetelt nyílászárók számaránya nőtt, de ma is csak 30 százalék, pedig ez a megoldás nem csupán védelmet nyújt, hanem költséget is csökkent.

A raktárak klimatikus körülményeit illetően javult a helyzet a MÁP klímaprogramjának, épület-vízmentesítési programjának, és mérőműszer programjának következményeként is.

A program eddigi működése során összesen 386 db különféle típusú mérőműszer került a múzeumokhoz az optimális műtárgykörnyezet kialakításához és annak fenntartásához. A továbbképzéseken a műszerek helyes használatát sajátíthatták el a gyűjteményekkel dolgozó munkatársak.

A 14-15. kérdés a raktárak fényvédelmére vonatkozott 2011-ben az intézmények 34 %-ának ablakait látták el csupán valamilyen árnyékolóval, viszont mára a raktárak 7 %-a rendelkezik UV szűrővel.

Spaletta, redőny, roló, függöny az ablakon - 2011. Összes múzeum 34% nincs 622 van 316 66%

UV szűrő a raktár ablakain - 2011. Összes múzeum 7% nincs 870 van 68 93%

Biológiai kártevők és fertőtlenítések A fertőzött raktárak aránya nőtt 50%-os érintettség! A rendszeres fertőtlenítések száma csökkent! ÁVP országos fertőtlenítési programja - 2012.

Rendszeres fertőtlenítések az egyes múzeum-típusokban - 2011 Országos múzeumok 7% 7% 47% egyéb 26 évente 27 nincs 150 tavasszal és ősszel 179 39%

Rendszeres fertőtlenítések az egyes múzeum-típusokban - 2011 0% Országos szakmúzeumok 14% 25% egyéb 4 évente 7 nincs 17 tavasszal és ősszel 0 61%

Rendszeres fertőtlenítések az egyes múzeum-típusokban - 2011 Megyei múzeumok 14% 23% 10% egyéb 109 évente 46 nincs 254 tavasszal és ősszel 66 53%

Rendszeres fertőtlenítések az egyes múzeum-típusokban - 2011 Városi múzeumok 13% 26% 4% egyéb 7 évente 2 nincs 31 tavasszal és ősszel 14 57%

A 18-20. kérdés a raktári berendezésekre vonatkozott Legmegfelelőbbek az égetett zománcbevonatú tároló rendszerek jól alakíthatóak és nincs károsanyag kibocsátásuk Legkevésbé jók a pozdorja és farostlemezből készültek A változás nem szignifikáns, pedig

6 év alatt több mint 100 millió Ft raktári berendezések korszerűsítésére, több, mint 50 millió Ft modul raktári blokkokra.

2011-ben a raktári berendezéseknek még mindig csak 47 %-a készült fémből Összes múzeum 9% 6% 1% 8% 29% egyéb 95 fa 436 fém 722 műanyag 10 pozdorja 121 rétegelt lenez 134 47%

A gyűjtemények állapotának ellenőrzése a raktárakban 2003. Összes múzeum 7% 28% rendszeresen alkalmanként nem jellemző 65%

A gyűjtemények állapotának ellenőrzése a raktárakban 2011. Összes múzeum 26% 42% negyedévente 254 félévente 201 évente 109 egyéb 414 21% 11%

A gyűjtemények állapotának ellenőrzése a raktárakban 2011. Az ellenőrzéseket legnagyobb százalékban korábban is, és 2011-ben is mindegyik múzeumtípus esetében a muzeológusok végezték.

A következő kérdések a takarításról szóltak Összes múzeum 22% 50% hetente 206 havonta 256 ritkábban 456 28%

Ki végzi a takarítást? Összes múzeum 12% 19% egyéb 108 restaurátor, szakalkalmazott 176 takarító, felügyelettel 645 69%

Szabályos közlekedő út kijelölése a raktárakban A raktárak 77 %-ában kijelöltek a munkavédelmi előírásoknak megfelelő közlekedő útvonalakat Összes múzeum 23% igen 712 nem 218 77%

Városi fenntartású múzeumok (11 intézmény 57 raktárának adatai) Raktáraik a műtárgyak védelme szempontjából általában kedvezőbb helyzetben vannak, de az átlagnál több a fűtetlen raktár, gyakoribb a kártevők előfordulása, ritkább a fertőtlenítés, sok még a pozdorjából készült bútor.

2003. óta megelőző műtárgyvédelemre fordított források megoszlása országos múzeumok

Forrásmegoszlás országos szakmúzeumok

Forrásmegoszlás megyei szervezetek múzeumai

Forrásmegoszlás városi múzeumok

Eredmények: Mérhető minőségi változás a komplex gyűjteménykezelés, a megelőző műtárgyvédelem alkalmazása, a szakmai színvonal emelése terén. A múzeumi műtárgyállomány eddiginél nagyobb része került megfelelőbb tárolási körülmények közé, hozzáértőbb szakemberek kezelésébe, de

Tervek: a hosszú távú megőrzés céljából tovább kell javítani a raktározás körülményeit, szélesebb körben kell alkalmazni a megelőző műtárgyvédelem korszerű eszközeit, megfelelő forrásokat kell biztosítani minderre.