H istoria Li tteraria 18.

H istoria Li tteraria 18. Mezőváros, reformáció és irodalom (16 18. század) Universitas K iadó

T u s o r P é t e r A KATOLIKUS FELEKEZET-SZERVEZÉS PROBLÉMÁI AZ 1630-1640-ES ÉVEK FORDULÓJÁN (Egy Rómába írt egri püspöki jelentés alapján) A középkori R espublica C hristiana felbom lását követő általános szellem i, társadalm i és politikai krízisre E urópa nagy részén, így M agyarországon is először a p rotestantizm us különféle válfajai tudtak m egfelelő választ találni. A m ind radikálisabb m odernizációs törekvések m ellett egy ezekkel egyenrangú, a középkori vallásossággal összevetve szintén gyökeresen új, de tipikusan konzervatív m egoldás kezdetben a M editerraneum térségében jelentkezett. A z eredetileg alulról szerveződő, abszolút igényekkel fellépő, egym ásnak kölcsönösen konkurenciát je le n tő folyam atok bám ulatosan rövid idő alatt a kora újkori E urópa arculatát alapjaiban m eghatározó, részben felülről irányított jelen ség g é váltak. A z elsősorban társadalom történeti indíttatású nem zetközi kutatás a 16. század m á sodik felében a földrajzilag ugyan m ég nem, belső felépítésükben viszont m ár konszolidálódó konfessziók, közérthetőbben felekezetek tizenegy k ategóriába sorolt közös jellem ző jét határozta m eg. Ilyen közös jellem ző az igazság abszolút birtoklásának tudata a hitelvek világos körülhatárolásának és a hitbeli bizonytalanságok k ik üszöbölésének kíséretében; a gondoskodás a tanok m egfelelő képviselőiről és az alkalm atlanok kiszűréséről; a pro p ag an d a és a cenzúra alkalm azása; to v áb b á a m űvelődés újjászerv e zése és m onopolizálása; a belső egyházi élet ellenőrzése; a saját istentiszteleti form ák s egy saját(os) nyelvi közeg kialakítása. U gyancsak m inden jelentő seb b felekezetnél m egfigyelhető a külön egyházszervezet kiépítése, a felekezet-specifikus oktatási intézm ények létrehozása, a különféle ellenőrző m echanizm usok m űködtetése, s k o rán t sem u to ljára az állam hatalom m al alkotott szim b ió zis.1 A tartalm i és form ai különbségek e hasonló tendenciákon belül m utathatók ki. 2 1E röviden ismertetett és az alábbiakban alkalmazott Reinhard-Schilling-féle konfesszionalizációs modell alapvető irodalma: Wolfgang R e in h a r d, Gegenreformation als Modernisierung: Prolegomena zu einer Theorie des konfessionellen Zeitalters, Archiv für Reformationsgeschichte, 68(1977), 226-252; UŐ: Reformation, Counter-Reformation and the Early Modern State: A Reassessment, Catholic Historical Review, 75(1989), 383-404; UŐ., Was ist katholische Konfessionalisierung?: Die Katholische Konfessionalisierung: Wissenschaftliches 123

A talán legfontosabb hangsúlyeltolódás a protestáns egyházak és a trienti k atolicizm us közö tt intézm ényi, szervezeti téren jelentkezett. M iközben a lelkes protestáns önszerveződések is kivétel nélkül elindultak az institucionalizálódás útján, az úgym ond régi egyház kezdeti strukturális tehertételeit m ár m eglévő intézm ényeinek reform jával, újak létesítésével versenyelőnyre változtatta. A z erőteljes uniform izációnak és centralizációnak, a reform pápaság lenyűgöző sikerének köszönhetően a k o ra újkori katolicizm us a tengerentúlon és a reform áció által m ár m odernizált európai területeken is p o zíciókat tudott szerezni.3 K érdés azonban, hogy m ire az itáliai centrum ból kiinduló folyam at a 17. század első felében a perifériákon, így M agyarországon is elérkezett kibontakozásához, a reform pápaságot pedig egy újabb, a barokk pápaság váltotta fel, ez az intézm ényi téren Symposion der Gesellschaft zur Herausgabe des Corpus Catholicorum und des Vereins fü r Reformationsgeschichte, 1993 (Schriften des Vereins für Reformationsgeschichte, 198), hrsg. v. Wolfgang R e in h a r d, Heinz S c h il l in g, Heidelberg, 1995, 419-452, különösen 426-427. Uő., Konfession und Konfessionalisierung in Europa, Ausgewählte Abhandlungen, Berlin, 1997 (Historische Forschungen, 60), 103-126; UŐ., Zwang zur Konfessionalisierung?: Prolegomena zu einer Theorie des konfessionellen Zeitalters, Ausgewählte Abhandlungen, 127-150; továbbá Heinz S c h il l in g, Die Katholische Konfessionalisierung, Münster, 1995 (Reformationsgeschichtliche Studien und Texte, 135); UŐ., Die Konfessionalisierung von Kirche, Staat und Gesellschaft: Profil, Leistung, Defizite und Perspektiven eines geschichtswissenschaftlichen Paradigmas = Die Katholische Konfessionalisierung, i. m., 1 49; UŐ., Confessionalisation and the Rise o f Religious and Cultural Frontiers in Early Modern Europe: Frontier o f Faith: Religious Exchange and the Constitution o f Religious Identities 1400-1750, ed. Eszter ANDOR, István György TÓTH, Bp., 2001 (Cultural Exchange in Europe 1400-1750, 1), 21-35. 2 Hogy miért tartom szükségesnek eme, a magyar tudományosságban még nem igazán gyökeret vert, Nyugat-Európában és a tengerentúlon mindazonáltal szinte kizárólagos elfogadottságnak örvendő elmélet rövid áttekintését? (A pusztán szegmentálisnak tekinthető kritikákra itt külön nem térek ki.) Elsősorban azért, hogy igazoljam, valójában mit keres a katolikus felekezetszerveződés problémáit boncolgató dolgozat a Mezőváros és reformáció témakörében. A konfesszionalizációs modellben gondolkodva ugyanis a katolicimus 17. századi hazai inkulturációjának vizsgálata a kutatás számára remélhetőleg majd analógiával szolgálhat a protestáns egyházak kevésbé adatolt kialakulásának megértéséhez is. E vonatkozásban persze most csak a lehetőségre történő figyelemfelhívásról lehet szó. 3 L. pl.: Klaus JAITNER, Die päpstliche Kirchenreformpolitik von Gregor XIII. bis Gregor XV. (1572-1623) = Die Gegenreformation in Innerösterreich als politisches, kirchenpolitisches und theologisches Problem, hrsg. v. France M. D OLINAR, M. L IEBMANN, H. R u m p l e r, L. T a v a n o, Graz-W ien-köln, 1994, 280-288; Wolfgang R e in h a r d, Reformpapsttum zwischen Renaissance und Barock: Reformatio Ecclesiae, hrsg. v. Remigius B ÄUMER, Padernborn, 1980, 779-796; Ronnie Po-CHIA H s ia, Mission und Konfessionalisierung in Übersee = Die katholische Konfessionalisierung, i. m., 158-165. 124

m utatkozó előny m ennyire volt m ég kam atoztatható?4 A problém a kétségkívül igen összetett. H iszen ha például a régi-új szerzetesrendek szerepét,5 valam int a S a cra C ongregatio de P ropaganda F ide által irányított, leginkább b osnyák ferencesekre épülő dél-hódoltsági, m ajd erdélyi m issziók eredm ényességét vizsgáljuk, a róm ai központ irányító szerepe nyújtotta lehetőségek vitán felül állnak. (K orántsem véletlen, hogy a k onferencia tém aajánlatában egyedül a jezsu iták és a ferencesek k ép v iselték a katolikus konfessziót.)6 E gészen m ás következtetésre ju tu n k viszont, ha a katolicizm us belső ellenőrzési m echanizm usának egyik sajátos válfaját, a felekezetszerveződés kulcsfigurái, a felszentelt püspökök által m eghatározott időközönként R óm ába küldött, úgynevezett a d lim ina jelen tések et vesszük szem ügyre. A pápai centralizáció a hagyom ányos egyház- szervezet által felügyelt területek viszonyairól rendszeres és hivatalos form ában főként a relationes status diocesis nyújtotta inform ációk alapján alkothatott m agának képet, dönthetett a szükséges változtatásokról, esetleges közrem űködéséről.7 A z V. Sixtus- 4 A barokk pápaság definíciójára és jellemzőire egy jó összefoglalás: Ronnie P o -C h ia HsiA, The world o f catholic renewal 1540-1770, Cambridge, 1998 (New Approaches to European History, 12), 92-105. 5Vö. pl.: GALLA Ferenc, A pálosrend reformálása a 17. században, Bp., 1941 (klny. Regnum Egyháztörténeti Évkönyv, 1940-41); M o l n á r Antal, A jezsuita rend a 16. századi Magyarországon, Vigilia, 64(1999), 348-359; Jezsuita okmánytár, 1/1-2: Erdély és Magyarországot érintő iratok 1601-1606, kiad. B a l á z s Mihály, K r u p p a Tamás, L á z á r István Dávid, L u k á c s László, Szeged, 1995 (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 34). 6 Az erdélyi missziók történetére 1. G a lla Ferenc kéziratos monográfiáját: Ferences hittérítés Magyarországon és Erdélyben a 17. és 18. században, Magyar Országos Levéltár, Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 26/a. tétel (7. d.); valamint T ó t h István György, Az első székelyföldi katolikus népszámlálás: Szalinai István bosnyák ferences jelentése 1638-ból, Történelmi Szemle, 40(1998), 61-85. A Hódoltságra további irodalommal, beleértve saját korábbi, számos idevágó közleményét és tanulmányát: TÓTH István György, Raguzai Bonifác, a hódoltság első pápai vizitátora (1581-1582), Történelmi Szemle, 39(1997), 447-472; UÖ., Egy bosnyák miszszióspüspök térítőútjai a hódoltságban: Matteo Benlich belgrádi püspök levelei Rómába 1653-1673, Levéltári Közlemények, 70(1999), 107-142; UÖ., Misszióspüspökök a magyarországi török hódoltságban, Történelmi Szemle, 41(1999), 279-329; UŐ., Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái?: Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban, Századok, 134(2000), 747 799; szintén ugyanezzel a témával foglalkozik még M o l n á r Antal kibővített PhD-értekezése: Katolikus m issziók a hódolt Magyarországon, I: 1572-1647, Bp., 2001 (Humanizmus és reformáció, 26). Két hiánypótló forráskiadvány: Erdélyi és hódoltsági jezsuita missziók, 1/1: 1609-1616, 1/2: 617-1625, kiad. B a l á z s Mihály, F r ic s y Ádám, L u k á c s László, M o n o k István, Szeged, 1990 (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 26/1-2); Relationes Missionariorum de Hungaria et Transyilvania (1627 1707), ed. TÓTH István György, B p.- Roma, 1994 (Bibliotheca Academiae Hungariae in Roma, Fontes, 1). 7 Az ad limina látogatások alkalmával benyújtott püspöki jelentések diplomatikája az idevágó teljes szakirodalom felsorolásával: Vicente Cárcel ORTÍ, Estudio histórico-jurídico sobre 125

féle előírás következetes betartása esetén a m agyar püspököknek a 17. században egyházm egyénként 24 jelentést kellett volna négyévente (q u a d ren n iu m o n kén t) szem élyesen R óm ába vinniük, illetve képviselőjük útján odaküldeniük.8 T izenöt, a m agyar királyi főkegyúri jo g alá tartozó püspökséggel szám olva9 ez összesen 360 szöveget jelen t. H a elhagyjuk a m ás-m ás szem pontból ugyan, de leginkább problém ás k ét egyházm egyét: E rdélyt és Szerém et, eredm ényként akkor is 3 12-t kapunk. E zzel szem ben m ár V anyó T ih am ém ak az 1930-as években publikált eredm ényeiből tudjuk, hogy a korszakból m indössze huszonegy, pár kivételtől eltekintve csekély inform ációértékű jele n té s m a rad t fenn, ezekből is tizenegy h o rv áto rszág i.10 A bencés tö rtén ész ad atait a későbbi kutatás m indössze egy irattal gyarapította.11 A z im m ár tehát huszonkettőre d u zzadt szám m ég további három m al n ö v elh ető.12 A z eredm ény akkor is siralm as, ha szám olunk a jelen tések egy részének elkallódásával és a hódoltsági egyházm egyékkel való k apcsolattartás nehézségeivel. A feltűnő hiányokra az sem szolgál kielégítő m agyarázattal, ha figyelem be vesszük a kora újkori katolicizm us fokozatos m agyarországi evolúcióját; illetve a beszám oló elm aradását a különféle hadi esem ényeknek tulajdonítjuk. A z elősorolt adatok alapján - V anyó T iham érhoz h aso n ló an 13 - m i is levonhatjuk a kézenfekvő következtetést: a m agyarországi katolikus k onfesszió-szervezés irányítói la visita ad limina Apostolorum: Relaciones sobre el estado de las diócesis Valencianas, I III, ed. Milagros Cárcel ORTI, Vicente Cárcel ORTI Valencia, 1989,1, 21-212. 8 A quadrenniumok számítása V. Sixtus Romanus Pontifex kezdetű apostoli konstitúciójának 1585. dec. 20-i publikálásakor vette kezdetét. Az előírás következetes betartása esetén a magyar püspököknek tehát 1601-ben már a 4. jelentésüket kellett volna elkészíteniük, 1697-ben pedig a 25.-et. 9 Azaz Esztergom: Eger, Győr, Nyitra, Pécs, Vác, Veszprém; Kalocsa: Csanád, Bosznia, Erdély, Szerém, Várad, Zágráb; valamint Zengg-Modrus. Nem veszem figyelembe a - tinini kivételével csak a század első harmadában vagy még akkor sem felszentelt - címzetes püspököket (Ansariensis, Rosonensis etc.); valamint a belgrádi és scardonai misszióspüspököket. Ez utóbbiak relációi: V a n y ó Tihamér, Belgrádi püspökök jelentései a magyarországi hódoltság viszonyairól 1649-1673, Levéltári Közlemények, 42(1971), 323-339; M o l n á r A n t a l, Scardonai püspökök ad lim ina" jelentései (1624-1648), Fons, 1994/3, 275-314. 10 V a n y ó Tihamér, Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona országainak egyházmegyéiről 1600-1850, Pannonhalma, 1933 (Olaszországi Magyar Oklevéltár, 2), különösen xvii-xvni és 58-62. 11 F r ic s y Ádám, Pécs a XVII. század derekán: Vinkovics Benedek pécsi püspök 1639-es relációja, A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 29(1984), [Pécs, 1985], 197-200. 12 A jelen konferencia-előadás alapjául szolgáló forrással; valamint Biblioteca Apostolica Vaticana, Fondo Boncompagni e Ludovisi, vol. E 19, föl. 183-184v; Archivio Storico della Sacra Congregazione per l Evangelizzazione dei Popoli o de Propaganda Fide (APF), Scritture riferite nei Congressi, vol. 1., fol. 328-329. 13 Mindent egybefoglalva, a magyarországi püspököknek a limina és reláció intézménye útján Rómával volt kapcsolatát gyengének és gyérnek kell minősítenünk... VANYÓ, Püspöki jelentések..., i. m., 62. 126

nem használták ki kellőképpen azt a lehetőséget, am elyet m ás felekezetekkel szem ben egy önálló, nem zetközi központ nyújthatott szám ukra. Sőt m intha m aga R óm a sem igazán szorgalm azta volna az előírás b etartását.14 D e helytálló-e ez a diagnózis? H iszen, m iként B itskey István kim utatta, a m agyar katolikus egyházi elit soraiban m ár a korszakban m eghatározó az Ö rök V árosban, a C ollegium G erm anicum e t H ungaricum ban végzett, m üveit, reform elkötelezettségű főpapok szám a és szerep e.15 A dilem m a m egoldásához egy kivételes péld a v izsgálatával ju th a tu n k közelebb. * E z a kivételes péld a nem m ás, m int a szintén exgerm anikus L ippay G yörgy egri püspök (1 6 3 7-1 6 4 2 )16 relációja. A 17 sűrűn teleírt fóliót tartalm azó, a szerző által saját kezűleg átdolgozott forrás eredetije G aspare M attei bécsi nuncius (1 6 3 9-1 6 4 4 )17 hagyatékában m aradt fenn a Santacroce család róm ai lev éltáráb an.18 E nnek ellenére nem ism eretlen a szakirodalom ban. M int egy m inden bizonnyal L ippay G yörgytől szárm azó, a pápa szám ára készült, jelen tésszám b a m enő iratról Sugár István közölt tö m ö r tartalm i ism ertetést. A szerző érdem e azonban azzal, hogy a jele n té s - az egri érseki levéltárban későbbi korok iratai közé k everedett - fo g alm azv án y ára19 felhívta a 14 A kora újkori katolikus felekezetszerveződés e - meggyőződésem szerint többszörös bizonyítást igénylő - kulcskérdésével más összefüggésben már foglalkoztam. Vő. A pápai diplomácia javaslatai 1639-ben a Szentszék részvételére a magyarországi katolikus restaurációban, A Ráday Gyűjtemény Évkönyve, IX, szerk. F ü r Lajos, Bp., 1999, 19-38; ill. A magyar egyházi elit és Róma kapcsolatainak ismeretlen fejezetei (1607 1685), doktori (PhD) disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2000, 216-223. 15 VERESS Endre, A római Collegium Germanicum Hungaricum magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai, Bp., 1917 (Fontes rerum Hungaricarum, 2), passim; István B it s k e y, II Colleggio Germanico-Ungarico di Roma: Contributo alla storia della cultura ungherese in età barocca, Roma, 1996, 203, 204-235. 16 Legújabb életrajzi vázlata tőlem: Esztergomi érsekek 1001-2003, szerk. B e k e Margit, Bp., 2003, 296-303. 17 Életrajza: Donato S q u ic c ia r in i, Die apostolischen Nuntien in Wien, Vatikanstadt, 1999, 137-138. 18 Archivio di Stato (AS) Roma, Archivio Santacroce, busta 1156-1158 (Y 7-Y 8-Y 9), voi. 1156 (Y7) [Negotiati Diversi Nuntiatura di Germ[an]ia] s.f. 19Egri Főegyházmegyei Levéltár (EFL), Egri Érseki Egyházi Levéltár (EÉEL), 173. cs., no. 1056. A számozatlan oldalakat tartalmazó, darabszintű levéltári jelzetet nélkülöző iratról Kiss Péter érseki levéltáros készített és küldött számomra másolatot. Szívességét ezúton is köszönöm. 127

kutatás figyelm ét, alighanem ki is m erült. H iányos kivonatában, és ez nem túlzás, tíz m egállapításból kilenc teljesen félreértelm ezi a sűrűn átjavított latin szöveget.20 A z 1641/1642 fordulója környékén keletkezett irat datálásával, jelleg én ek m eghatározásával (ti. hogy valóban egy a d lim ina jelen tésrő l, és m ondjuk nem egy em lékiratról van szó) kritikai igényű publikálásakor kívánok foglalkozni.21 M ost a forrás lényegi üzeneteit (üzenetét) em elem ki. A jelen tés legfontosabb különlegessége, hogy szokatlan m élységben akarja ism ertetni a B arberini-pápa V III. O rbánnal (1 6 2 3-1 6 4 4 ) a katolikus felekezetszervezés problém áit és lehetőségeit, fél országrésznyi területre kiterjedő k ö rképet adva ezzel szám unkra a Pázm ány utáni állapotokról. E gyáltalán nem elégszik m eg a szokásos adatok elősorolásával: a püspöki székhely, a káptalan, az egyházm egye területén m ű ködő szerzetesrendek leírásával.22 N em pusztán egy form ális k ötelezettségnek tesz eleget. A valós és égető problém ákat m utatja be a szentszéki döntéshozatal szám ára, világosan m egfogalm azott cél érdekében. V égig tetten érhető benne például a katolicizm us m eghatározó kisebbségi tudata, persze a protestáns felekezetek m integy 200-szoros túlsúlyának hangoztatása inkább jelk ép es túlzás, m intsem valós szám. (A fogalm azványon először m ég 100-as szorzó áll.) U gyancsak tö bbször em legetett hátrányként je le n ik m eg, hogy az ország keleti felében a katolikusok kénytelenek szinte teljesen kívül m aradni a közhatalm i struktúrákon. A hó d o lt területeken a protestánsok (kizárólag reform átusokról és evangélikusokról van szó) rendszerint biztosítani tudják a m aguk szám ára a törökök tám ogatását, a jezsu iták széprem ényü kecskem éti m issziója is ezért ítéltetett kudarcra. A püspöki kezdem ényezésre létrejött gyöngyösi alapítás sorsa szintén bizonytalan. A királyságban a jelen tő seb b városokat evangélikus m agisztrátusok irányítják (a katolikusoknak csak K assán van egy kápolnájuk);23 a helyi közhatalm i szervek, a várm egyék teljesen reform átus ellenőrzés alatt állnak; a közeli protestáns állam, E rdély tökéletes biztonságot nyújt szám ukra.24 E bben a konstellációban a jelen tésíró szám ára korántsem szám ít kizárólagos előnynek az a historiográfiában sokat hangsúlyozott tény, m iszerint az arisztokrácia nagy része ekkor m ár katolikus volt.25 L ippay persze nem becsüli le a katolikus főu 20A z egri püspökök története, Bp., 1984 (Az Egri Főegyházmegye Schematizmusa, 1), 315-317. 21 A fordítással ellátott szöveg megjelent: Levéltári Közlemények, 73(2002), 199-241. 22 L. akár Pázmány jelentéseit: P á z m á n y Péter, Összegyűjtött levelei, I II, kiad. H a n u y F e r e n c, Bp., 1910-1911 (PÖL), I, 784-786, 787-789, II, 769-771; és Ernest B o u y d o s h, The Quadrennial Reports o f thè Archbishops o f Strigonia to Rome, Slovak Studies, [Rome] 5(1965), 7-98, 13-32. 23 A híres, sok viszontagságot megért királyi kápolnáról van szó. 24 AS Roma, Arch. Santacroce, voi. 1156, s.f; EFL, EÉEL, 173. cs., n. 1056. 25 [HÓMAN Bálint], SZEKFŰ Gyula, Magyar történet, IV, Bp., 19437, 92 141; A vallási kérdés: A katholikus restauráció, 105; SZABÓ István, A jobbágy vallásügye (1608-1647): Tanul 128

rak, a térítő földesúri ellenreform áció szerepét.26 (N év szerint E sterházy M iklós nádort, H om onnai D rugeth Jánost, F orgách Z sigm ondot, N yáry Istvánt, M elith Pétert, B arkóczy L ászlót és a gyerm ek R ákóczi L ászlót, a m ásik oldalon csupán Perényi G yörgyöt, L ónyay és Prépostváry Z sigm ondot em líti.) T erm észetesen kiem eli, hogy a főnem esi udvarok kiváló terepül szolgálnak a köznem es fam iliárisok áttérítésére, a főurak pedig igyekeznek elűzni birtokairól a protestáns prédikátorokat. A földesúri szándékok elé azonban a várm egyék olykor fegyveres ellenállása szám os akadályt gördít, s félő, hogy m inden küzdelem d acára országgyűlési törvény fogja végleg eltiltani a földbirtokosokat attól, hogy jo b b ág y aik at saját v allásuk követésére k ényszerítsék - olvashatjuk aggályait.27 M int tudjuk, ezt a kitételt a linzi béke, m ajd annak b ecikkelyezése tartalm azza is.28 S bár a történetírás a békepontok végrehajtásának eredm é nyességével kapcsolatosan jo g g al ad hangot kételyeinek,29 L ippay m ár m int esztergom i érsek (1 6 4 2-1 6 6 6 ) valóságos tragédiaként élte ezt m eg, és ünnepélyesen tiltak o zott a rendelkezés ellen.30 M indem ellett azonban m ár fél évtizeddel korábban felism erte és jelen téséb en kifejtette: az arisztokrácia katolizálása önm agában m essze nem elegendő. Szerinte ahhoz, hogy a katolicizm us kisebbségiből többségi felekezetié válhasson Felső-M agyarországon - és nem csupán ott, fűzhetjük h o zzá -, csak akkor van reális esély, h a sikerül m egingatni a protestantizm us bel- és külpolitikai pozícióit. K övetkezésképpen fő csapásirányként a protestánsok fegyveres erején ek m agvát alkotó, 12 000 főre becsült hajdúság, a tiszaháti köznem esség és I. R ákóczi G yörgy (1630 1648) erdélyi fejedelem felekezetváltásának elérését je lö li m e g.31 mányok a magyar parasztság történetéből, Bp., 1948 (Teleki Pál Tudományos Intézet, A Történettudományi Intézet Kiadványai, 2), 203-263, 254-255. 26 A fogalmat PÉTER Katalintól vettem kölcsön: A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon = UŐ., Papok és nemesek: Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból, Bp., 1995 (A Ráday Gyűjtemény tanulmányai, 8), 186-199, 190-196; a módszer egyik legjobb összefoglalása: H e r m a n n Egyed, A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig, München, 19732 (Dissertationes Hungaricae ex historia ecclesiae, 1), 272-273. 27 AS Roma, Arch. Santacroce, voi. 1156, s.f,:efl, EÉEL, 173. cs., n. 1056. 28 Vö. A linzi béke okirattára, kiad. S z ilá g y i Sándor, Bp., 1885, n. XIX, 402 403, különösen a békeszerződés első öt pontját, illetve az 1646. évi V. tc.-t; B u c sa y Mihály, A protestantizmus története Magyarországon 1521-1945, Bp., 1985, 106 107. 2 9 SZEKFÜ, Magyar történet, i. m., 108-109; SZABÓ, A jobbágy vallásügye..., i. m., 262-263. 30 Z s il in s z k y Mihály, Lippay György és a tokaji tanácskozmány 1646, Századok, 20(1886), 400-424; UŐ., A linczi békekötés és az 1647-ki vallásügyi törvényczikkek története, Bp., 1890 (A Magyar Protestáns Irodalmi Társulat kiadványai), 231-321 (a tokaji tárgyalásokról) és 327-423 (az országgyűlésről); A magyarhoni protestáns egyház története, szerk. Z s il in s z k y Mihály, Bp., 1907, 200. 31 AS Roma, Arch. Santacroce, voi. 1156, s. / ; EFL, EÉEL, 173. cs., n. 1056. 129

A m aradandó eredm ények biztosításához az egri püspök azonban m ég ezt sem tartotta kielégítőnek. A jelentés a közhatalm i struktúrákból való kirekesztődés m ellett a felső-m agyarországi katolicizm us m ásik fő problém ájaként a p rotestantizm us töretlen szellem i expanzió ját em eli ki. M iután a 17. század m egjelölésére túl sokat használtuk Johann Stephan P ütternek a korban teljesen ism eretlen ellenreform áció fogalm át,32 hajlam osak vagyunk a reform átus és evangélikus felekezeteket kizárólag védekező po zíció b an szem lélni. A jelentés szerzője szerint viszont a legkeletibb részeken élő ortodox rutének uniójának m egvalósítása részben azért sürgető feladat, m ert több falvuk m ár elhagyta régi vallását, és beengedte a prédikátorokat. L ippay arról is b e szám olt, hogy m ég m indig szám ottevő a m indaddig katolikus falvak áttérése, am it csak részben tulajdonított a leghatalm asabb felső-m agyarországi protestáns földesúr, I. R ákóczi G yörgy befolyásának.33 V élhetően e települések katolicitásának m oderni- tása iránt táplálhatunk ném i kételyt, bár kétségkívül előfordult frissen k atalizált terü letek visszatérése is. A z egri püspök konkrétan az oppidum non ignobile je lz ő v e l illetett T apoly- hanosfalva esetét írja le. A E perjestől keletre fekvő m ezőváros34 felekezetváltása kiváltképpen azért érdekes, m ert a jelen tés elbeszélése szerint az evangélikus település katolizálására nem sokkal korábban, önkéntes elhatározás nyom án került sor. Sőt a konfessziócserét m ég a helybéli protestáns földesurak közbelépése sem tu d ta m egakadályozni, illetve m egváltoztatni. M iután azonban L ippay több m int kétéves állhatatos kérlelés után sem tudott a tapolyhanosfalvi közösség szám ára pap o t biztosítani, annak nagy része visszatért régi hitére. A prédikátorok ugyanis a m indennapi szükségletekben (keresztelés, esketés, tem etés) term észetesen nem voltak hajlandók kiszolgálni a konkurens vallás újdonsült híveit.35 A reprotestantizált T apolyhanosfalva példájának egyik fontos tanulsága, hogy a k ora újkori katolicizm us újszerűsége, tanainak pázm ányi adaptációja nyom án kiseb b ségi, hatalm on kívüli pozícióból is a protestantizm ussal versenyképes alternatívát tu d o tt nyújtani m ajd száz éve reform ált m ezővárosi közösségek szám ára Felső- M agyarországon. L ehetőségeit ugyanakkor hivatásos képviselőinek hiánya m iatt egyszerűen nem tudta kam atoztatni. A problém a a földesúri katolizáció területein is je lentkezett. A m int a jelen tésíró püspök elbeszéli, a katolikus főurak az általuk korábban erőnek erejével elűzött prédikátorokat szám os esetben kénytelenek voltak visszahívni, m ert senkit sem tudtak a helyükre állítani. 32 Kialakulására: A. E l k a n, Entstehung und Entwicklung des Begriffs Gegenformation, Historische Zeitschrift, 112(1914), 473-493. 33 AS Roma, Arch. Santacroce, vol. 1156, s f ; EFL, EÉEL, 173. cs., n. 1056. 34 FÉNYES Elek, Magyarország geographiai szótára, I II, Pest, 1851,1, 88. 35 AS Roma, Arch. Santacroce, vol. 1156, s. f ; EFL, EÉEL, 173. cs., n. 1056. 130

L ippay saját felekezete hivatásos képviselőinek katasztrofális hiányát - részben Pázm ányhoz hasonlóan36 - nem zet-karakterológiai sajátosságoknak tulajdonítja, m i szerint a m agyarok ha m ár fiatal koruk óta nem kapnak célirányos nevelést, inkább előnyben részesítik a katonáskodást, m int a papi hivatással já ró kötöttségeket. E zeken a kötöttségeken az engedelm ességi fogadalom m ellett elsősorban a cölibátus T rientben hosszas viták után m egerősített intézm ényét lehet érteni.37 A papi nőtlenség kötelm e az egri püspök utalásában egyértelm űen m int felekezeti versenyhátrány je le n ik m eg.38 A jelen tésíró főpap azonban nem kérdőjelezi, nem kérdőjelezheti m eg a m ed iterrán nőkép és nőszerep extrapolálásának K árpát-m edencei létjogosultságát. A m egoldást a jezsu iták ungvári kollégium a - pontosabban ekkor m ég csak rezid en ciája - m ellett felállítandó szem inárium ban látja, ahol a növendékek a hum aniorá k át m ár az egyházi rend tagjaiként végeznék.39 T ervei szerint U ngvárról részben biztosítani lehetne a B écsben épphogy m egalapított egyházm egyei intézet 20 fős keretén ek akadozó feltöltését,40 részb en p ed ig m inim ális, hely b en elv ég z ett reto rik a i és k azu isztik ai stúdium ok után a végzett növendékeket azonnal m unkába lehetne állítani. S nem csak a királyságban. L ippay szerint a H ódoltságban pusztán kívülről - elsősorban a határ átjárhatóságának nehézségei m iatt - aligha lehet m aradandó eredm ényeket felm utatni. E zért az ottani erőtartalékokat kell m ozgósítani és U ngváron kiképezni. C sak a h ó d o ltsági gyökerekkel rendelkezőknél lehet tudniillik arra szám ítani, hogy felszentelt papként tartósan török uralom alatt m űködjenek. A püspök abban sem lát kockázatot, hogy esetleg a tetem es költségek ellenére sem lesz m indnyájukból pap, hiszen ha a cölibátust vállalni nem akarók a papsággal azonos képzettséggel rendelkező licenciátusok lesznek, a befektetés m ár akkor is m egtérül.41 Elképzelései alapján a hajdúság és a tiszaháti köznem esek kulcsfontosságú áttérítésének k ö zpontja ugyancsak U ngváron lenne, 36 L. Pázmány Hmira Jánoshoz, a Pázmáneum jezsuita rektorához 1634. július 3-án, Nagyszombatból írott levelét: PÖL, i. m., II, 488 489, n. 885. 37 A kérdésről legutóbb: FAZEKAS István, Kísérlet a trentói zsinat határozatainak kihirdetésére Magyarországon 1564-ben = R. Várkonyi Agnes Emlékkönyv: Születésének 70. évfordulója ünnepére, Bp., 1998, 154-164, 156-157. 38 AS Roma, Arch. Santacroce, vol.! 156, s. f ; EFL, EÉEL, 173. cs., n. 1056. 39 A homonnai, 1640-től ungvári jezsuita rendház (újralapítva 1646-ban) történetére további irodalommal: L u k á c s László, M o l n á r Antal, A homonnai jezsuita kollégium (1615-1619) = Művelődési törekvések a korai újkorban: Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére, szerk. B a l á z s Mihály, F o n t Zsuzsa, K e s e r ű Gizella, Ö t v ö s Péter, Szeged, 1997 (Adattár a XVI-XVI1I. század szellemi mozgalmak történetéhez, 35), 355 401. 40 Az alapítás részleteire lásd F a z e k a s Istvánnak a Pázmáneum történetéről írt, megjelenés előtt álló monográfiáját (kézirat, 16-18). 41 AS Roma, Arch. Santacroce, vol. 1156, s. / ; EFL, EÉEL, 173. cs., n. 1056. A Iicenciátusokra: J u h á s z Kálmán, A licentiatusi intézmény Magyarországon, Bp., 1921; S á v a i János, Missziók, mesterek, licenciátusok, Szeged, 1997 (Documenta missionaria Hungáriám et regionem sub ditione Turcica existentem spectantia, II/l). 131

ahol a szem inárium m ellett létesítendő nem esi konviktus hangsúlyozottan az ingyenes bentlakás és oktatás biztosításával fejthetne ki ellenállhatatlan vonzerőt. A z ungvári központ egyedül a rutén unióban nem já tsz o tt volna központi szerepet. B ár a terv ek között szerepel ortodox növendékek taníttatása, a hangsúly itt egy L engyelországból jö v ő, de a nép nyelv ét és szokásait ism erő szerzetesekkel feltöltendő bazilita k o lostor alapításán van.42 A z erdélyi fejedelem k atolizálásának fantasztikus ö tletét L ippay nem részletezte.43 A felső-m agyarországi katolizáció alapjait m egterem tő intézm ények létrehozásának kizárólagos feltételéül a püspök az A postoli Szék anyagi h o zzájárulását jelö lte m eg. A rra hivatkozott, hogy az ő pénzügyi lehetőségeit a Pázm áneum m ellett m egalapított - nem túl hosszú életű - bécsi szem inárium m ár kim erítette. Szinte k ö vetelődző sorai így szólnak: a püspök [ti. Lippay] alázatosan könyörög, hogy Ő szentsége nyújtson szám ára segítséget, és tám ogassa az em lített alapítások létrehozására irányuló törekvéseit, kívánságait. H a Indiában, P erzsiábán és A ngliában oly nagy erőfeszítéseket és költségeket fordítanak a vallás jav ára, ha N ém etországról, ahol m áskülönben bőséges és szinte fejedelm i egyházi jav ad alm ak találhatóak, ném et földön, R óm ában és m ásutt létesített pápai alum nátusokkal gondoskodtak, ebben az apostoli országban, ahol az aratás sokkal bőségesebbnek tűnik, és m ár m érsékelt tám ogatással is nagy dolgokat lehetne m űvelni, Ő szentsége m iért nem teszi ugyanezt? H ogy e terv köny- nyebben m egvalósuljon, és Ő szentségét csak a lehető legkevesebb költség terhelje, a püspök segélyül 8000 aranydukát kegyes és bőkezű adom ányozását k é ri... H ogyha ezt a segítséget nélkülözni kényszerülök, kérem az Isteni Felséget, hogy legyen h ozzám könyörületes, és oly sok lélek elvesztéért ne engem et ítéljen el - h angoznak a jelen tés utolsó sorai.44 A reform pápaságot a 16-17. század fordulóján felváltó b arokk p áp aság azonban m ár csak a közvetlenül tőle függő m issziós szervezet kiépítésére volt h ajlandó viszonylag jelen tő seb b összegeket áldozni. E z elsősorban a - helyi egyházi struktúrákat szoros 42 AS Roma, Arch. Santacroce, vol. 1156, s.f; EFL, EÉEL, 173. cs., n. 1056. Az uniós törekvésekre (és benne Lippay szerepére): H o d in k a Antal, A munkácsi görög-katholikus püspökség története, Bp., 1910, különösen 252-378; A munkácsi görög szert, püspökség okmánytára, I: 1458-1715, Ungvár, 1911; valamint Michael L a c k ó, Unio Uzhorodensis Ruthenorum Carpaticorum cum Ecclesia Catholica, Romae, 1955 (Orientalia Christiana Analecta, 143), 57-150; angol nyelvű, némileg bővített, de függelék nélküli változata: The Union o f Uzhorod, Cleveland-Rome, 1976 (= Slovak Studies VI, Historica 4, Rome 1968), 68-152. 43 Az elképzelés másfél évtizeddel később, némileg több realitással II. Rákóczi György (1648-1660) kapcsán is felvetődött. L. többek között Lippay levelét VII. Sándorhoz, Pozsony, 1658. febr. 22. Archivio Segreto Vaticano (ASV), Segreteria di Stato, Vescovi e Prelati, vol. 43, föl. 3 3-3 4 v. Hogy e terv több volt kósza ötletnél mutatja, hogy a pálos misszionárius Vanoviczi János Lorántffy Zsuzsanna térítésével kísérletezett. G a lla Ferenc, Lorántfy Zsuzsanna és a katolicizmus, Egység Útja, 2(1944), 314-316. 44 AS Roma, Arch. Santacroce, vol. 1156, s.f; EFL, EÉEL, 173. cs., n. 1056. 132

ellenőrzés alatt tartó - katolikus hatalm akkal m ind am bivalensebbé váló viszonynak tu lajdonítható.45 A S zentszék Felső-M agyarországon szintén a H itterjesztési K ongregáció m isszionáriusaival kísérletezett, a je le k szerint ezúttal a funkcionáló hagyom á nyos hierarchia m egkerülésével, sőt annak ellenében igencsak ko rláto zo tt eredm énynyel.46 L ippay (valam int utódai az egri székben) hasztalan várták közvetlen segítségét. A kérésekre, követelésekre R óm a részéről sem m ilyen reakció sem ism eretes 47 A je le n tés vélhetően elfeküdt a nuncius íróasztalán. M indössze annyi történt, hogy a nunciatura k ancellárja a szöveg utolsó oldalain gondosan aláhúzogatta a fo ntosabbnak ítélt terv e ket, kéréseket. * A reláció legfontosabb különlegességeként az szerepelt, hogy szokatlan m élységben tárja fel R óm a előtt a hazai katolikus konfesszionalizáció p ro blém áit és perspektíváit. E zek: 1. a földesúri katolizáció önm agában korlátozott lehetőségeinek felism erése; 2. a hajdúság és köznem esség konverziójának stratégiai jelen tő ség e; 3. a felsőfokú licenci- átus-képzés bevezetésének terve (valam int a hódoltsági p asztorációnak a királyságbelivel egy szinten történő kezelése) a m ai kutatás szám ára is tám pontokat ad a kora újkori katolikus felekezetszervezésről, -szerveződésről alkotott kép árnyalására. 45 Georg LUTZ, Rom und Europa während des Pontifikats Urbans VIII.: Politik und Diplomatie, Wirtschaft und Finanzen, Kultur und Religion = Rom in der Neuzeit: Politische, kirchliche und kulturelle Aspekte, hrsg. v. R. E l z e, H. SCHMIDINGER, H. S. NORDHOLT, W ien- Rom, 1976, 72-167, 142-143; UÖ, Rom im 17. Jahrhundert: Bemerkungen zu einer Neuerscheinung = Massimo PETROCCHI, Roma nel Seicento, Bologna, 1970 (Sotria di Roma, 14), Quellen und Forschungen aus Italienischen Archiven und Bibliotheken, 54(1974), 539-555, 542-543. A nemzetközi kutatás eme tézisének és a magyar államegyházi berendezkedés sajátosságainak összevetése, komparatív elemzése még beható tárgyalást igényel. 46 A missziótörténeti kutatás is elsősorban az olasz misszionáriusok hazai működésének - vitathatatlan - művelődéstörténeti jelentőségét emeli ki, illetve eredménytelenségét hangsúlyozza: T ó t h István György, A Propaganda megalapítása és Magyarország (1622), Történelmi Szemle, 42(2000), 19-68; U Ő., Könyv és misszionárius a 17. századi Magyarországon és Erdélyben = Gazdaságtörténet - Könyvtártörténet: Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára, szerk. B ú z a János, Bp., 2001 (Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kötetek, 1), 419 456; U Ö., Galántáról Japánba: Olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben, Századok, 135(2001), 819-870, különösen 868-869; F a z e k a s I s t v á n : Szerzetesrendek Kelet- Magyarországon a XVII. században, Miscellanea Anno 1999, Preäov, 2000 (Acta Collegii Evangelici PrcSoviensis, 7), 69-77, 72. A század második felének helyi erőkre alapozott miszsziói már más megítélés alá tartoznak, s csak részben tekinthetők Rómából szervezett felekezeti expanziónak. Ezekre G a lla Ferenc, Pálos missziók Magyarországon, MOL, Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 26/b tétel (7. d.). 47 Gaspare Mattei nuncius néhány évvel korábbi, jóval korlátozottabb körű javaslataihoz hasonlóan (vö. A pápai diplomácia javaslatai 1639-ben, i. m., 37-38.). 133

A relációban m odellszinten m egjelenő folyam at egyértelm űen kétpólusú: a valláspolitikai harc, a térítő földesúri ellenreform áció avagy patrónusi ellenreform áció condicio sin e qua non]a az alulról történő építkezés. E gyáltalán nincs egyenes arány az áttért arisztokraták szám a és a jo b b ágytöm egek felekezeti h o vatartozása között, jó lle het a történeti irodalom kellő reflexió híján m intha ezt feltételezné.48 A jelen tés központi problém ája, am ire R óm a segítségével orvoslást pró b ál találni, éppen a m ár katolikus arisztokrácia birtokainak tartó s katolizálásának biztosítása. L ippay egyébként egy évtizeddel később im m ár esztergom i érsekként új egyházm egyéje területén is a katolikus és protestáns főurak arányát 100:8-ra, ezzel szem ben az egyházközségekét 2 20:1000-re teszi. A zaz a katolikus főurak hozzávetőleg tizenhárom szoros fölényét a p lébániák m ajd ötszörös protestáns túlsúlya m úlja felül, a lelkek szám át tekintve jó csk án.49 A m ai D unántúlon protestáns szem pontból vélhetően kedvezőtlenebb volt a helyzet, de a földesúri katolizáció a jo b b ág y ság körében az E sterh á zyak nyugat-m agyarországi birtokain m ég 1659-ben sem tu d ta m egterem teni a vallási hom ogeneitást.50 É rthető tehát, hogy a püspök R ákóczi k o n v erzió ja kapcsán inkább az országosan várható valláspolitikai előnyöket ecseteli, azt, hogy vele hányán térhetnének m ég át Felső-M agyarországon, nem is érinti. Felism eri, hogy a katolicizm us elju to tt extenzív terjeszkedése határaihoz; hogy az elért eredm ények m egszilárdítása nélkül valójában nem lehet továbblépni. Figyelm esen olvasva a jelen tés szövegét úgy tűnik, hogy az összefüggés a tem p lom ok - s a pap bevezetése - feletti alapítói/kegyúri jo g és a jo b b ág y, a töm egek v allásgyakorlata bár kétségkívül szoros, de m égsem kizárólagos összefüggésben áll egym ással. E gyrészt a katolikus arisztokrácia inkább elfogadhatónak tartotta, hogy jo b b ág y ai m indennapjait m ás felekezet tanai és képviselői diszciplinarizálják, m intsem hogy vallási fegyelem nélkül, egykorú szóhasználattal állatok m ódjára éljenek. (Ilyen esetben - a forrás alapján legalább is így tűnik - a konfesszionális k o n kurrenciát lelke m élyén m ég a katolikus hierarchia is elfogadta.) M ásrészt talán a jo g i szabályozás is b iztosított ném i m ozgásteret a falvak és m e zővárosok lakói szám ára. M agyarországon ugyanis sosem iktatták törvénybe a cuius regio, e ius religio birodalm i elvét. A régebbi és újabb kutatás p ersze helyesen diag 48 H e r m a n n, A katolikus egyház..., i. m., 271; S z e k f ű, Magyar történet, i. m., 105; Szekfűnél árnyaltabban látja a kérdést S z a b ó, A jobbágy vallásügye..., i. m., 254-255. 49 A jelentés kiadva: H u s z á r Károly, A Visitatio Liminum, Hittudományi Folyóirat, 15(1904), 480-539, 696-752, 696-712; újabban pedig B o u y d o s h, The Quadrennial Reports..., i. m., 32-A1. A jelen dolgozat tárgyát képező egri jelentéshez hasonlóan ugyancsak sűrűn javított, de teljesen s. k. fogalmazványa: Prímási Levéltár (PL), Archivum Ecclesiasticum Vetus (AEV), n. 235. 50 M o n o k István, P é t e r Katalin, Felmérés a hithűségről 1638-ban, Lymbus, Művelődéstörténeti Tár, 2(1990), 111-142; PÉTER Katalin, Cselekedetek és eszmék: Vallási ellenállás a fraknói uradalom négy gyülekezetében (1638) = Művelődési törekvések a korai újkorban, i. m., 479-4 86, 485-486. 134

nosztizál, am ikor párhuzam ot von ezen elv és a w erbőcziánus szem lélet révén felerősödött kegyúri jo g o k k ö zött.51 A történeti valóságot m ondja ki azzal, hogy beb izo n y ítja : az 1608-i 1., a vallásszabadság -ot a falvakra is kiterjesztő törvény m eghozatalának célja nem volt m ás, m int hogy a jo b b ágy vallásügyét kivonják a központi hatalom ellenőrzése alól.52 M indazonáltal a birodalm i elv és m agyar kegyúri változata: akié a fúndus, azé a capella között sosem volt tökéletes az átfedés. A protestan tizm u s a m eglévő rést igyekezett m indjobban tágítani, am ikor 1618/19-től - a főurak addig szám ukra kedvező arányának m egváltozása után - im m ár tényleg szabad, jele sü l a (katolikus) földesurakétól független vallásgyakorlatot követelt. A T apolyhanosfalván történtek tanúsága szerint a lehetőséggel a terjeszk ed ő k ato licizm us is élni kívánt és tudott, bár m eglehetős ritka kivételként. A királyi M agyarország területéről eleddig talán ez az egyetlen olyan ism ert eset, ahol a leírás szerint a protestáns környezetben lezajlott katolizálásra egy falusi/m ezővárosi közösség esetében teljesen földesúri közrem űködés nélkül, sőt a helybéli protestáns földesurak ellenében került sor. M ég a Szekfü G yula által ism ertetett Jákóffy-ügyben is (I. R ákóczi G yörgy tiszttartója egy göm öri faluban visszavette a katalizált jo b b ág y o k tó l a tem plom ot) találunk részbirtokos nem eseket a parasztok oldalán.53 A T apolyhanosfalvához közeli szentpéterfai felekezetváltásánál is szám ottevő P álffy K ata szerepe.54 Szabó István egyenesen kizártnak tartja hasonló eset m egtörténtét.55 E zen a ponton m egkerülhetetlen a forrás kritikája. E gyéb adatok híján m ost nem bizonyítható, hogy a tapolyhanosfalvi történések tényleg úgy zajlottak le, ahogyan L ippay elbeszéli. T alán további kutatások pontos részleteket tárhatnak fel: tisztázh atjá k a konverzió időpontját, körülm ényeit; kideríthetik a név nélkül em legetett fö ldesu- rak szem élyét. C supa hasznos és fontos részletet: a valószínűsíthető je z su ita m isszió tagjait, a falut a 19. században birtokló D essew ffyek, Jékelfalussyak, P échyek elődeit.56 M indem e hiányok ellenére sincs azonban alapos okunk arra, hogy k ételkedjünk az egri p ü sp ö k szavaiban. A z a d lim ina je le n té se k szinte sosem tartalm azn ak egyedi 51 Például: T i m o n Ákos, Pázmány Péter a jo g és az igazság védelmében, Bp., 1921, 22-25; S z e k f ü, Magyar történet, i. m., 92-103, S z a b ó, A jobbágy vallásügye..., i. m., 219 221, 231 244; M a k k a i László, Az ellenreformáció és a harmincéves háború: A z erdélyi fejedelm ek Habsburg-ellenes küzdelmei (1608-1648) = Magyarország története 1526-1686, 777-936 és 1796-1904, 784-788. 52 PÉTER Katalin, Az 1608. évi törvény és a jobbágyok vallásszabadsága = U Ő., Papok és nemesek..., i. m 129-151, 246-249, 147-151. 53 S z il á g y i Sándor, A Rákócziak levéltárából 1611-1630, Történelmi Tár 1896, 130-131, 325-326. Sz e k fü, i. m., 107-108, elbeszélése némileg félrevezető. 54PL AEV, n. 1770 (fol. 176-210v) (Circa controversiam religionariam in Saros 1631-1635); a z esetet említi: Z s il in s z k y Mihály, A z 1637/38-i pozsonyi országgyűlés történetéhez, Bp., 1885 (Értekezések a történelmi tudományok körében, 12/3), 22-25. 55 S z a b ó, A jobbágy vallásügye..., i. m., 259. 56 FÉNYES, Magyarország geographiai szótára, i. m., 88. 135

eseteket. H a a püspök leírt egy ilyen, m égpedig a saját szem élyét tulajdonképpen nem túl kedvezően érintő történetet, vélhetően különlegessége, illetve fontossága m iatt tette. Persze elképzelhető, hogy légből kapott állításokkal trak tálta R óm át, ám annak fényében, hogy jelen tése az állításait könnyen ellenőrizni képes pápai nuncius asztalára került, ez aligha valószínű. A relációban vázolt problém ák, L ippay katolizációs p ro g ram ja önm agában is elegendő volt ahhoz, hogy a kim ondott célt: a pápai d ö n tésh o zatalt - annak kedvező h ozzáállása esetén - a kívánt közrem űködésre sarkallja. Egy koholt vagy a valóságtól erősen elrugaszkodó állítás felesleges kock ázato t jelen tett volna, m árpedig L ippay k o n cepciója sokkalta kiérleltebb volt annál, m intsem hogy egy ilyen hib át elkövessen. A forrás hitelét tovább növeli, hogy úgym ond belső h aszn álatra készült. A kifelé harcos, kom prom isszum ot nem ism erő főpap g yakorlatilag ugyanarra az álláspontra ju t benne, m int az általa m egalkuvónak tartott, vele a közelgő, végül éppen a vallásügy m iatt m eghiúsult országgyűlés tem atikája kapcsán súlyos konfliktusba kerülő E sterházy M iklós nádor. Jelesül arra, hogy a k atolicizm u s további terjeszkedése egyszerűen nem folytatható m egfelelő szám ú és képzettségű képviselője nélkül.57 L ippay ugyan egy konkrét történeti szituációban vetette pap írra tervezetét, m égsem pusztán alkalm i eszm efuttatásról van szó. E gy évtizeddel későbbi, m ár em lített esztergom i jelen téséb en lényegében ugyanezt a koncepciót fejti ki: első helyen to v áb b ra is a szem inárium -alapítások állnak, ezt követik a jezsu iták kollégium ai, iskolái. A z arisztokrácia konverziójának folytatása csupán a harm adik a sorban. E zt m ár-m ár hangsúlyosabban követi a köznem esek térítésének kérdése. U gyan nem álltak m ögöttük jo b b ág y tö m eg ek, a katolikus h ierarchia szám ára az országgyűlési törvénykezés és várm egyei hatalom gyakorlás szem szögéből nyom tak sokat a latban.58 A z egyik fontos eltérés a licenciátusok m egítélésben figyelhető m eg. 1630/40 fordulóján m ég kom olyan felm erült, hogy a hivatásos képviselők katasztrofális hiányát egy kvázi félprotestáns m egoldásnak - m egfelelő képzésen nyugvó - állandósításával o ld ják m eg M agyarországon. E z az interkonfesszionális közegben kézenfekvő m egoldás a katolikus felekezetszerveződés törzsterületein hallatlannak szám ított, R óm a részéről valójában sosem talált kedvező fogadtatásra.59 1650-ben a katolikus gyülekezetek a rendszerint nős, világi irányítói ism ét ideiglenes szükségm egoldásként jelen n ek 60 m eg. A m ég fontosabb eltérés: L ippay 1650-ben szem inárium - és kollégium alapítási terveihez m ár jó v a l kevésbé követelőzőén, inkább általánosságban igényli az A postoli 57 HAJNAL István, Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka = Esterházy Miklós nádor iratai, 1: Kormányzattörténeti iratok, Bp., 1930, liv - vi (n. 74). 58 HUSZÁR, A Visitatio Liminum, i. m., 696-712; BOUYDOSH, The Quadrennial Reports, i. m., 32-47. 59 Egy példa: APF Acta, vol. 30, fol. 18rv. 60 H u s z á r, A Visitatio Liminum, i. m., 696-712; B o u y d o s h, The Quadrennial Reports, i. m., 32 47. 136

Szék segítségét: az ausztriai és cseh kollégium okban szeretne pápai ösztö n d íjat két-két növendéknek, s m ég kettőnek a róm ai görög kollégium ban, valam int az elzálogosított egyházi ja v a k visszaváltásához segélyt, de konkrét összeget nem em lít. A hangsúly ekkor m ár az egyházi rend és prím ás belpolitikai pozícióinak jav ításán van.61 A m agyar katolikus egyházi elit, és ez forrásunk végső üzenete, ugyan m egkísérelte kihasználni azokat az előnyöket, am iket a róm ai centrum nyújthatott volna szám ára, ezek viszont részben a barokk pápaság elzárkózása m iatt m ár nem voltak k am atoztathatók a felekezetszervezés terén, m int lettek volna m ondjuk a 16. század m ásodik felében.62 A m agyar episzkopátus szám ára m ind világosabbá kellett válnia: arra, hogy a katolicizm us kisebbségiből többségi felekezetié válhasson, akkor van csak esély, ha egyedül és kizárólag állam egyházi keretekben,63 m ajd erre alap o zv a m ind hangsúlyozottabban versenyen kívüli m egoldásban, vagyis a H absburg-abszolutiz- m ussal alkotott szim biózisban gondolkodnak. A m inek azután a bel- és külpolitikai helyzet radikális m egváltozása: a rendi dualizm us m egszűnése, E rdély hanyatlása adott az 1670-ben évekre szom orú realitást.64 É s am inek II. R u d o lf (1 5 7 6-1 6 1 2 ) és I. L ipót (1 6 5 7-1 7 0 5 ) uralkodása k özött - legalábbis elm életben - fogalm azódott m eg alternatívája, s nem csupán P ázm ány korában. A rendszeres róm ai jelen téstétel fentebb szám adatokkal illusztrált, folyam atos hiánya végül is nem m ás, m int az állam egyházi m odell k izárólagossá válásának egyik szem betűnő jele. 61 Et quod maxime requiritur authoritatem ecclesiasticorum et praesertim archiepiscopi Strigoniensis sanctitas sua paterne protegere ac tueri dignetur [...] H u s z á r, A Visitatio Liminum, i. m.\ BOUYDOSH, The Quadrennial Reports, i. m. 62 A pápaságtörténet e sajátos, és a magyarországi katolikus konfesszionalizációval párhuzamos korszakának jellemzőit egy kismonográfia keretében foglalom össze: A barokk pápaság (1600-1700), Bp 2004. 63 Ezek középkori gyökereire: M á l y u s z Elemér, A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog, Bp., 1958 (Értekezések a Történeti Tudományok Köréből, új sorozat, 9); E r d ő Péter, Egyházjog a középkori Magyarországon, Bp., 2001, 200-213. (Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolatai Zsigmond király korában)', KOVÁCS Péter, A Szentszék, a török és Magyarország a Hunyadiak alatt (1437-1490) = Magyarország és a Szentszék kapcsolatának ezer éve, szerk. Z o m b o r i István, Bp., 1996, 97-117. 64 BUCSAY, A protestantizmus..., i. m., 107-121; HERMANN, A katolikus egyház..., i. m., 283-287; további irodalommal PÉTER Katalin, A magyarországi protestáns prédikátorok és tanítók ellen indított per 1674-ben - UŐ., Papok és nemesek..., i. m., 200-210, 252-253. 137