I. Fejezet Általános rendelkezések Az önkormányzat és jelképei

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (III. 3.) számú r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK ÉS SZERVEINEK SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL /*: A rendelet címét módosította a 18/2001. (III. 30.) számú rendelet/ (A 27/1995. (XII. 1.), a 4/1996. (III. 8.), a 17/1996. (VIII. 30.), a 21/1997. (X. 31.), a 27/1998. (X. 29.), a 29/1998. (XI. 27.), a 3/1999. (I. 29.), a 37/1999. (XII. 17.) 5/2000. (II. 18.), 18/2000. (IV. 28.), 40/2000. (XII. 1.) 44/2000. (XII. 22.), 18/2001. (III. 30.), 22/2001. (VI. 1.) 27/2001. (VIII. 31.), 33/2001. (XI. 30.), 7/2002. (II. 8.) 23/2002. (XI. 1.), 29/2002. (XII. 20.), 10/2004. (IV. 2.) 22/2004. (VI. 25.), 36/2004. (X. 29.), 24/2005. (IX. 30.), 10/2006. (III. 31.) 31/2006. (X. 12.), 32/2006. (X. 12.), 35/2006. (XII. 1.), 2/2007. (I. 26.) 30/2007. (VI. 29.), 36/2007. (VIII. 31.), 41/2007. (IX. 7.) számú rendeletekkel módosított EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZÖVEG 2007. szeptember 26-i állapot A Magyar Köztársaság Országgyőlése a többpártrendszerő jogállam kiépülésével egyidejőleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedıen fontos jogát: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát. Az egyre erısödı önkormányzatok révén olyan önszervezıdı helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselıi útján - a törvények keretei között - önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét. A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket. Mindezeket alapulvéve és szem elıtt tartva Békés Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörő nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati tipusú gyakorlásáról. A képviselı-testület a fenti elvekkel és célkitőzésekkel összhangban a következık szerint állapítja meg Szervezeti és Mőködési Szabályzatát (a továbbiakban SZMSZ): I. Fejezet Általános rendelkezések Az önkormányzat és jelképei Békés Város Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 18.. (1) bekezdése alapján az alábbi rendeletet alkotja:

2 1.. /1/ a) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Békés Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) Az önkormányzat székhelye: 5630 Békés, Petıfi Sándor u. 2. A hivatal megnevezése: Békés Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) A Polgármesteri Hivatal címe: 5630 Békés, Petıfi Sándor u. 2. Az önkormányzat hivatalos honlapja www.bekesvaros.hu, Az önkormányzat hivatalos e-mail címe: varoshaza@bekesvaros.hu b) Az önkormányzat mőködési területe: Békés Város közigazgatási területe. (Mód. a 36/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel) /2/ Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. A címer és zászló leírását és használatát külön önkormányzati rendelet tartalmazza. a.) b.) Az önkormányzat pecsétje: Kör alakú, "BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA" körfelirattal, középen a város címerének rajzolata Az önkormányzat pecsétjét kell használni: - a testület által adományozott okleveleken; - az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükrözı és rögzítı dokumentumokon. Az elıbbieken túlmenıen a pecsét csak akkor használható, ha a Magyar Köztársaság címerével ellátott pecsét (bélyegzı) használatát jogszabály nem teszi kötelezıvé. /3/ A polgármester és a jegyzı hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következı felirat olvasható: a.) Békés Város Polgármestere b.) Békés Város Jegyzıje /4/ A település nemzetközi kapcsolatai: Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Gyergyószentmiklós (Románia) és Magyarittabé (Szerbia) településekkel. II. Fejezet A helyi önkormányzás általános szabályai 2.. /1/ A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi

3 feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. /2/ A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetıleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az alkotmánybíróság, illetve a bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. /3/ A képviselı-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintı ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára- a képviselı-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. */4/ Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselı-testülete, annak felhatalmazására bizottsága, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester, illetıleg a helyi népszavazás hozhat. (*: A /4/ bekezdés a 40/2000. (XII. 1.) számú rendelettel módosított szövegrész) 3.. Feladatok és hatáskörök /1/ A képviselı-testület - feladatainak eredményes megoldása érdekében - együttmőködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyzı feladata. /2/ Az önkormányzat együttmőködik a Békési Kistérségi Társulásban részt vevı települési önkormányzatokkal a gazdaságos és hatékony feladatellátás elısegítése érdekében. III. Fejezet Települési önkormányzat Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete 4.. */1/ Az önkormányzat feladatait, ellátásának módját e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. (*: Az (1) bekezdést módosította a 40/2000. (XII. 1.). számú rendelet) /2/ Hatályon kívül helyezte a 40/2000. (XII. 1.) számú rendelet. /3/ Az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejőleg - kell állást foglalni. /4/ Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselıtestületet illetik meg. A képviselı-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal,

4 az alapvetı intézményhálózat létrehozásával és mőködtetésével szorosan összefüggı hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelıen és ezen túlmenıen a képviselıtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az önkormányzati rendelet-alkotás - az önkormányzat szervezetének kialakítása és mőködésének meghatározása - a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás - a helyi népszavazás kiírása - az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerı címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása - a gazdasági program, a költségvetés megállapítása és a végrehajtásról szóló beszámoló elfogadása - helyi adó megállapítása - megállapodás külföldi önkormányzattal való együttmőködésrıl; nemzetközi önkormányzati szervezetekhez való csatlakozásról - véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elı - a településrendezési terv jóváhagyása - hitel felvétele - kötvénykibocsátás, a kötvénykibocsátásból származó bevételek felhasználásáról való döntés, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása (Mód. a 30/2007. (VI. 29.) számú rendelettel) - önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás - gazdasági társaság alapítása; intézmény alapítása, felügyelete, intézményi létszámkeret megállapítása (Mód.: a 2/2007. (I. 26.) számú rendelettel) - közterület elnevezése, emlékmő és köztéri szobor állítás - eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál - a népi ülnökök megválasztása - állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezésérıl, megszüntetésérıl, ellátási, szolgáltatási körzeteirıl, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti - amit törvény a képviselı-testület át nem ruházható hatáskörébe utal - a települési képviselı, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A.. (2) bekezdés b.) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés, - a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés. (Az utolsó három francia bekezdés a 29/2002. (XII. 20.) számú rendelettel kiegészített szövegrész) - a vagyonkezelési szerzıdés megkötésérıl, tartalmának meghatározásáról hozandó döntés (Kieg.: a 35/2006. (XII. 1.) számú rendelettel)

5 /5/ A képviselı-testület egyes hatásköreit rendeleteiben meghatározottak szerint bizottságaira, polgármesterére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. /6/ Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. /7/ Hatályon kívül helyezve a 35/2006. (XII. 1.) számú rendelettel /8/ A képviselı-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdasági vállalkozást, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézményt) alapíthat, kinevezi a vezetıiket. */9/ A képviselı-testület egyes területfejlesztési feladatainak megvalósítása érdekében társulásokban vesz részt. (*: a 29/1998. (XI. 27.) számú rendelettel kiegészített szövegrész) IV. Fejezet A képviselı-testület mőködése A képviselı-testület összehívása A képviselı-testület alakuló ülése 5. (1) A képviselı-testület az alakuló ülését a választást követı 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze. Az alakuló ülést a polgármester eskütételéig a legidısebb települési képviselı, mint korelnök vezeti. (2) Az alakuló ülés megnyitása után a választási bizottság elnöke ismerteti az önkormányzati képviselı-választás és polgármester-választás eredményét. (3) Az alakuló ülésen a megválasztott képviselık és a polgármester esküt tesznek a képviselı-testület elıtt. Az eskü szövege a következı: Én esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hő leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az állami és szolgálati titkot megırzöm, megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Békés Város javát szolgálom. Az esküt tevı meggyızıdése szerint: Isten engem úgy segéljen! (4) A képviselı-testület a képviselık több mint felének eskütétele után megalakultnak tekintendı. (5) Az alakuló ülésrıl távol maradó képviselık a képviselı-testület következı ülésén, illetve az akadályoztatásuk megszőnését követı ülésen tesznek esküt. (6) A képviselı-testület a polgármester illetményérıl az alakuló ülésen, illetve a polgármester megválasztását követı elsı ülésen dönt. (Az 5. a 36/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel kiegészített szövegrész)

6 5/A. /1/ A képviselı-testület tagjainak száma 17 fı. /Névsorukat az 1. sz. melléklet tartalmazza./ A testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A képviselı-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a Városháza emeleti tanácskozó termében tartja. /2/ A képviselı-testület ülését a polgármester hívja össze. A képviselı-testület összehívását a megyei közigazgatási hivatal vezetıje, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. /3/ A képviselı-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: a.) a jegyzıt, b.) a kisebbségi önkormányzatok elnökeit, mint a kisebbség helyi szószólóit, c.) az aljegyzıt és a Polgármesteri Hivatal osztályvezetıit, d.) a Békési Civil Szervezetek Egyesületének képviselıjét, e.) a külön jogszabályban elıírt kötelezı esetekben a megfelelı szervezeteket (pl. kamarák, szakszervezetek, Városi Rendırkapitányság, ÁNTSZ), illetve a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetıjét. (Mód. a 30/2007. (VI. 29.) számú rendelettel) /4/ A képviselı-testület ülésére meg kell hívni: a.) a helyi képviselı-testületben mandátummal nem rendelkezı, országos szervezettségő parlamenti és parlamenten kívüli párt helyi vezetıjét - kérésére -, amennyiben Békés városban szervezete mőködik, b.) megyei napilapokat, c.) helyi rádió, tv, újságok szerkesztıit. /5/ a) Az ülés meghívóját az ülés elıtt legalább 5 nappal kell megküldeni. Halaszhatatlan önkormányzati döntést igénylı ügyekben a polgármester 5 napnál rövidebb idıben is összehívhatja az ülést. A meghívót a Polgármesteri Hivatal hirdetıtábláján is ki kell függeszteni. b) ) A képviselı-testületi ülés elıterjesztései elektronikus és papír alapú formában készülnek el. A képviselı-testületi ülés anyagához elektronikus hozzáférést kell biztosítani és azokat papír formában is meg kell küldeni a képviselıknek és a jegyzınek. Az aljegyzınek és a Polgármesteri Hivatal osztályvezetıinek a nyílt ülés elıterjesztéseihez elektronikus hozzáférést kell biztosítani és azokat papír formában is meg kell küldeni, a zárt ülés osztályok által érintett elıterjesztéseit papír formában kell megküldeni. A (3) bekezdés b) és d) pontjában foglaltak részére a nyílt ülésen tárgyalandó elıterjesztésekhez elektronikus hozzáférést kell biztosítani. Az elıkészítıt a napirendi pont tárgyalására meg kell hívni, azon zárt ülés esetén szakértıként jelen lehet. A (3) bekezdés e) pontjában felsoroltak részére a témakörben érintett testületi anyaghoz elektronikus hozzáférést kell biztosítani. A (4) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak részére a nyílt ülés elıterjesztéseihez elektronikus hozzáférést kell biztosítani.

7 c) Elektronikus hozzáférésnek minısül az elıterjesztéseknek Békés Város honlapján (www.bekesvaros.hu) keresztül biztosított elérhetısége. Az elektronikus hozzáférés biztosítására a kézbesítésre vonatkozók határidık az irányadók. Elektronikusan csak a nyílt ülés anyagai tehetık hozzáférhetıvé. /Az /5/ bekezdést módosította a 30/2007. számú (VI. 29.) számú rendelet/ /A b) pontot módosította, ill. a c) ponttal kiegészítette a 41/2007. (IX. 7.) számú rendelet/ /6/ A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselık legalább 1/4- ének, vagy a képviselı-testület bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Ilyen sürgıs, halasztást nem tőrı esetben az ülés elıtt 24 órával is kiküldhetı a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehetı; el lehet tekinteni az írásbeliségtıl is, a sürgısség okát azonban mindenképpen közölni kell. Munkaprogram, munkaterv 6.. /1/ a) A polgármester gazdasági programot terjeszt a képviselı-testület elé, amelyet az alakuló ülését követı hat hónapon belül fogad el. b) A gazdasági program a képviselı-testület megbízatásának idıtartamára, vagy azt meghaladó idıszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitőzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetıségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve az önkormányzat által nyújtandó kötelezı és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elısegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitőzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá a befektetés-támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitőzéseit. /2/ A képviselı-testület mőködésének alapja - a program végrehajtását is célzó - munkaterv. /3/ A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyzı állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselı-testület elé. Ezt megelızıen gondoskodik arról, hogy a képviselı-testület és a bizottságok munkaterv-tervezetei között összhang legyen. /4/ A munkaterv fıbb tartalmi elemei: - a képviselı-testületi ülések tervezett idıpontjai, napirendjei - az elıkészítésben résztvevık felsorolása - a napirend elıterjesztıjének (felelısének) a megjelölése - azoknak a témaköröknek a tételes megjelölése, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetıleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni - az elıterjesztések elkészítésének határideje - a meghívandók felsorolása.

/5/ Hatályon kívül helyezve a 35/2006. (XII. 1.) számú rendelettel A képviselı-testület ülése. Az ülésvezetés szabályai /1/ A képviselı-testület ülése nyilvános. /2/ A képviselı-testület 8 7.. a.) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetıi megbízás adása, illetıleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylı személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. (Az a.) pont utolsó mondatát módosította a 29/2002. (XII. 20.) számú rendelet) b.) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. /3/ a) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ügyek tárgyalása esetén az érintett a képviselı-testületi ülést megelızıen írásban, illetve a képviselı-testület ülésén szóban is nyilatkozhat arról, beleegyezik-e az ügy nyilvános tárgyalásába. Amennyiben érintett nyilatkoztatására nem kerül sor, vagy nem nyilatkozik, a képviselı-testület az ügyet zárt ülésen tárgyalja. b) A képviselı-testület zárt ülésén hozott döntéseket legkésıbb a következı nyilvános ülésen ki kell hirdetni, figyelemmel a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseire. (Mód. a 36/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel) /4/ A zárt ülésen a képviselı-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyzı, továbbá meghívásuk esetén az érintettek és a szakértık vesznek részt. (Mód.: a 35/2006. (XII. 1.) és a 30/2007. (VI. 29.) számú rendelettel) /5/ A képviselı-testület ülését a polgármester - távollétében az alpolgármester - vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejő betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést. 8.. /1/ A polgármester a testületi ülés vezetése során: a.) megállapítja az ülés határozatképességét, ismerteti az igazoltan, valamint az elızetes bejelentés nélkül távol maradt képviselık névsorát; b.) határozatképtelenség esetén a polgármester dönt az újbóli testületi ülés idıpontjáról.

Ebben az esetben nem kell alkalmazni az 5.. /5/ bekezdésében elıírtakat; 9 c.) elıterjeszti az ülés napirendjét; d.) írásban képviselıi kérdésre szóban is tájékoztatást ad az elızı képviselı-testületi ülés óta eltelt idıszakban történt fontosabb eseményekrıl, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekrıl, e) írásban képviselıi kérdésre szóban is tájékoztatást ad az elızı képviselı-testületi ülésen elfogadott határozatok végrehajtásának állásáról /2/ A képviselı-testület a napirendrıl külön határoz. /3/ Hatályon kívül helyezve a 17/1996. (VIII. 30.) számú rendelettel /4/ A meghívóban nem szereplı - sürgısségi indítványnak nem minısülı - téma napirendre tőzésérıl a képviselı-testület vita nélkül, egyszerő szótöbbséggel dönt. Az elıterjesztés 9.. /1/ Elıterjesztésnek minısül a munkatervbe felvett, a képviselı-testület vagy a képviselıtestület bizottsága által elızetesen javasolt, vagy a polgármesterhez a képviselı-testület ülését megelızıen legalább 10 nappal eljuttatott javaslat, rendelet- vagy határozat-tervezet, amely képviselı-testületi döntést igényel. (Mód. a 30/2007. (VI. 29.) számú rendelettel) /2/ A testületi ülésre az elıterjesztés írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt elıterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történı kiosztását. /3/ Az elıterjesztés fıbb elemei: a) A fejrész tartalmazza bal oldalon az elıterjesztés tárgyát, az elıterjesztı személy és osztály, illetve szervezet megnevezését, a véleményezı bizottság megnevezését, jobb oldalon az elıterjesztés sorszámát, a döntéshozatal módját, minısített többség esetén hivatkozással az arról rendelkezı önkormányzati rendelet megfelelı szakaszára, valamint az elıterjesztés nyílt vagy zárt ülésen történı tárgyalásának módját. (Mód. a 30/2007. (VI. 29.) számú rendelettel) b) A második rész tartalmazza az egyértelmően megfogalmazott határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet, a végrehajtásért felelısök megnevezését és a határidık, részhatáridık megjelölését. A harmadik rész tartalmazza az elıterjesztı aláírását, valamint a jogi és a pénzügyi kontrollt végzı személyek aláírását. Pénzügyi tárgyú elıterjesztésben a költségvetésben nem tervezett kiadás forrását, annak pontos megjelölésével (forráscsere megnevezése, többletforrás neve, kiadási megtakarítás neve) meg kell nevezni.

(Kieg. a 36/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel) 10 (4) A vagyoni elıterjesztések az elızıeken túl tartalmazzák a vagyontárgy besorolását; azt, hogy a besorolás alapján milyen eljárást kell alkalmazni, illetve azt, hogy az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés 87. cikke szerinti eljárás alkalmazandó-e. (Kieg.: a 35/2006. (XII. 1.) számú rendelettel) A sürgısségi indítvány 10.. /1/ Sürgısségi indítvány - a sürgısség tényének rövid indoklásával - legkésıbb az ülést megelızı nap 11 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgısségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselı, a jegyzı. /2/ A sürgısségi indítvány elfogadásáról a képviselı-testület egyszerő szótöbbséggel dönt. Az indítványt - elfogadása esetén - elsı napirendi pontként kell megtárgyalni. Az indítvány elutasításakor kell dönteni, hogy a témát tárgyalják-e, illetıleg hányadik napirendként tárgyalják. A vita. Szavazás 11.. /1/ A polgármester a napirendek sorrendjében minden elıterjesztés felett külön-külön nyit vitát. /2/ A napirend tárgyalása során, a vitát megelızıen az elıterjesztı legfeljebb 5 percben szóbeli kiegészítést tehet a napirendhez, amennyiben az új tényeket tartalmaz. /3/ A bizottsági vélemény ismertetése után az elıterjesztıhöz a képviselık, majd a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, illetve hozzászólhatnak. Az elhangzott kérdésre a vita lezárása elıtt kell választ adni. /4/ a) A vitában elıször az érintett bizottság véleményét a bizottság elnöke szóban ismerteti, amennyiben azt az elıterjesztés, vagy annak kiegészítése nem tartalmazza. b) A bizottsági vélemény ismertetése után a hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. Minden képviselı, szakértı, tanácskozási joggal meghívott legfeljebb öt percben szólhat hozzá az elıterjesztéshez. Az a képviselı, aki idıkeretét kimerítette, az elhangzottakra még kétszer 2 perc idıtartamban reagálhat. Személyes érintettség címén a képviselı 2 percben szólhat hozzá. A hozzászólásokra rendelkezésre álló idı leteltérıl a számítógép hangjelzéssel tájékoztat. Az idıkeretet a költségvetési tervezet, és a költségvetési beszámoló tárgyalása során nem kell alkalmazni. Az idı túllépése miatt az ülés vezetıje megvonhatja a szót. Az elhangzott kérdésre a vita lezárása elıtt kell választ adni. Az elıterjesztéshez kapcsolódóan a képviselı írásban is beterjesztheti álláspontját. A sokszorosításhoz a Polgármesteri Hivatal segítséget nyújt. (Kieg. a 36/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel)

11 /5/ A képviselı-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel határoz arról, hogy megadja-e a szót a tanácskozási joggal nem rendelkezık, illetve a választópolgárok közül megjelentek számára. E hozzászólások idıtartama 5 percnél hosszabb nem lehet, idıtúllépés esetén a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. /6/ A vita során a vita lezárására a hozzászólások idıtartamának korlátozására a képviselıtestület bármely tagja javaslatot tehet, amelyrıl a képviselı-testület vita nélkül, egyszerő szótöbbséggel határoz. /7/ a) A képviselık az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó módosító javaslataikat a napirendi pontot tárgyaló bizottság ülésén írásban vagy szóban terjeszthetik elı. A bizottság határoz arról, hogy a módosító indítványt javasolja-e elfogadásra a képviselı-testületnek. b) A vita során elhangzott módosító javaslatot a javaslattevı a vita lezárása után, a szavazás megkezdése elıtt szavazásra alkalmas módon köteles megfogalmazni és azt írásban kiosztani, vagy a képviselıkkel szó szerint ismertetni. Pontatlanul megfogalmazott módosító javaslat javaslattevı által történı újrafogalmazását az ülést vezetı indítványozhatja. (Mód. a 36/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel) /8/ A polgármester vagy bármely képviselı indítványára a napirend tárgyalása során a polgármester egy alkalommal s legfeljebb 30 perc tárgyalási szünetet rendelhet el. /9/ A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület - a polgármester javaslatára - a vita folytatását szükségtelennek tartja. /10/ A vita lezárása után a napirend elıterjesztıje válaszol a hozzászólásokra, legfeljebb 5 percben. /11/ A vita lezárása után, a határozathozatal elıtt a jegyzınek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetıen észrevételt kíván tenni. /12/ A szavazást követıen a napirendi ponthoz újabb hozzászólásnak helye nincs. /13/ A /2/, /4/ /5/, /8/ és /10/ bekezdésben meghatározott idıkeretek az éves költségvetés tárgyalása során nem kötelezıek. (A 11. a 2/2007. (I. 26.) számú rendelettel módosított szövegrész) 12.. /1/ A polgármester az elıterjesztésben szereplı és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Elıször a módosító és kiegészítı indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az ezek figyelembevételével kialakított, eredeti határozati javaslatról. /2/ A javaslat elfogadásához a jelenlévı települési képviselık több mint a felének igen szavazata szükséges. /3/ A képviselı-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselı köteles bejelenteni a

12 személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselı kezdeményezésére vagy bármely települési képviselı javaslatára a képviselı-testület dönt. A kizárt települési képviselıt a határozatképesség szempontjából jelenlévınek kell tekinteni. /4/ Minısített többség szükséges: a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.) i.) j.) Önkormányzati rendeletalkotáshoz az önkormányzat szervezetének kialakításához és mőködésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz külföldi önkormányzattal való együttmőködést rögzítı megállapodáshoz, nemzetközi szervezethez való csatlakozáshoz intézmény alapításához, átalakításához, megszüntetéséhez a képviselı kizárásához zárt ülés elrendeléséhez, az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene a képviselı-testület megbízatásának lejárta elıtti feloszlatásához a polgármester elleni kereset benyújtásához minden olyan kérdésrıl való elızetes vélemény-nyilvánításhoz, állásfoglaláshoz, amelynél a végleges döntéshez minısített többség szükséges *k.) forgalomképtelen vagyontárgy forgalomképessé minısítéséhez, önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, megterheléséhez és vállalkozásba való beviteléhez (*: mód. az 5/2000. (II. 18.), valamint a 40/2000. (XII. 1.) számú rendelettel) l.) m.) hitelfelvételrıl, kötvénykibocsátásról szóló döntéshez gazdasági társaság létrehozásához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez *n.) önkormányzati vagyon tulajdonjogának és vagyonkezelıi jogának ingyenes átruházásához, illetve követelésrıl való lemondáshoz. (*: a n.) pont az 5/2000. (II. 18.) számú rendelettel kiegészített szövegrész) */5/ A képviselı-testület a döntéseit (határozat, rendelet) gépi összesítı igénybevételével, nyílt szavazással hozza.* (*-*-ig a 29/1998. (XI. 27.) számú rendelettel módosított szövegrész) /6/ a) A képviselı-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést rendelhet el. A titkos szavazásra bármely képviselı javaslatot tehet, a javaslat elfogadásáról a képviselı-testület egyszerő szótöbbséggel dönt. b) A képviselı-testület titkos szavazást köteles tartani abban az esetben, ha azt jogszabály elıírja. A titkos szavazást a polgármester rendeli el. c) A titkos szavazást az Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. d) A Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság a titkos szavazás lebonyolítása során ismerteti a szavazás módját, összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazásról jegyzıkönyvet készít, és a szavazás eredményérıl jelentést tesz a képviselı-testületnek. (Mód. a 36/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel) /7/ A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzıkönyv készül.

13 /8/ A titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság feladata. Annak részletes szabályai egyedileg kerülnek meghatározásra. /9/ Hatályon kívül helyezve a 17/1996. (VIII. 30.) számú rendelettel 13.. /1/ Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha: a.) azt törvény írja elı *b.) minden olyan ügyben, amelyben a határozatképes képviselı-testület egyszerő szótöbbséggel úgy dönt. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.* *-*-ig: a 17/1996. (VIII. 30.) számú rendelettel módosított szöveg. /2/ A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyzı felolvassa a képviselık nevét, s a jelenlévı képviselık pedig a nevük felolvasásakor "igen", "nem", vagy "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. /3/ Hatályon kívül helyezve a 35/2006. (XII. 1.) számú rendelettel 14.. *A szavazás eredményét a polgármester ismerteti.* Ha a szavazás eredménye felıl kétség merül fel, az elnök ismételt szavazást rendel el. (*-*-ig a 29/1998. (XI. 27.) számú rendelettel módosított szövegrész) 15.. /1/ A képviselı-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétıl kezdıdıen - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következık szerint: Békés Város Önkormányzata Képviselı-testületének /20 ( hó nap) számú határozata */2/ A testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal számítógépes nyilvántartást vezet. (*: A /2/ bekezdést módosította a 40/2000. (XII. 1.) számú rendelet) /3/ A határozatokat a jegyzıkönyv elkészítését követıen el kell küldeni a végrehajtásért felelıs személyeknek és szerveknek. A képviselık a határozatokat választásuk szerint papíralapon vagy elektronikus formában kapják meg. /4/ Hatályon kívül helyezve a 35/2006. (XII. 1.) számú rendelettel

14 Interpelláció, kérdés 16. (1) A képviselık az önkormányzat szervei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzıhöz, a bizottság elnökéhez interpellációt intézhetnek. (2) Az interpellációt a képviselı-testület ülésén kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés elıtt legalább három nappal megkapta. A megjelölt határidın belül, vagy a képviselıtestület ülésén benyújtott interpellációra az ülésen, vagy a képviselı-testületi ülést követı 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni. A képviselı-testületi ülésen elhangzott interpellációt legkésıbb a képviselı-testület ülését követı napon írásban is be kell nyújtani. (3) Ha az interpellált írásban ad választ, válaszát minden képviselıhöz el kell juttatni. Az interpelláció elfogadásáról ebben az esetben a következı képviselı-testületi ülésen kell dönteni. (4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselı nyilatkozik. Amennyiben a képviselı a választ nem fogadja el, az elfogadásról a képviselı-testület vita nélkül, egyszerő szótöbbséggel dönt. (5) Ha az interpellációra adott választ a képviselı-testület nem fogadja el, a polgármester határidı kitőzésével az ügy tárgya szerint illetékes bizottságot bízza meg az interpelláció kivizsgálásával. A kivizsgálás során az interpelláló képviselı részvételét lehetıvé kell tenni. A kivizsgálás eredményérıl a bizottság elnöke a következı rendes képviselıtestületi ülésen írásban ad tájékoztatást. 16/A. (1) A képviselık a képviselı-testületi ülésen a napirendek lezárása után önkormányzati ügyekben felvilágosítást, tájékoztatást kérhetnek a polgármestertıl (alpolgármestertıl), a jegyzıtıl, illetve a bizottság elnökétıl. (2) A kérdéseket a képviselı-testületi ülésen szóban, vagy legkésıbb 15 napon belül írásban érdemben meg kell válaszolni. Az írásban adott választ minden képviselı részére el kell juttatni. (A 16. és 16/A -ok a 36/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel módosított és kiegészített szövegrészek) A tanácskozás rendjének fenntartása 17.. /1/ A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során: a.) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illı, sértı kifejezéseket használ. Ismételt figyelmeztetést követıen megvonhatja tıle a szót, b.) rendre utasíthatja azt, aki a képviselı-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

15 c,) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy vita folyamatos rendjét ellehetetlenítı esemény következtében a polgármester - ha ismételt figyelmeztetése sem jár eredménnyel - felfüggesztheti az ülést. /2/ A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlıdı rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. A jegyzıkönyv 18.. /1/ A testületi ülésrıl 3 példányban kell jegyzıkönyvet készíteni. Ebbıl: a.) b.) c.) d.) az eredeti példányt a jegyzı kezeli az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetıjének egy példányt - mellékleteivel együtt - évente kötetbe kell kötni és el kell helyezni a Polgármesteri Hivatal titkárságán A nyilvános ülésrıl készült jegyzıkönyvet a városi honlapra föl kell tenni. /2/ A jegyzıkönyv tartalmazza: a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.) i.) j.) az ülés helyét a megjelent képviselık nevét (távolmaradt képviselık névsorát) az ülésen tanácskozási joggal résztvevık nevét és a meghívottak névsorát az ülés megnyitásának idıpontját az elfogadott napirendet napirendként az elıadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét a határozathozatal módját a szavazás számszerő eredményét és a határozat szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket) az elhangzott interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat. /3/ A jegyzıkönyv melléklete: - jelenléti ív - a tárgyalt írásos elıterjesztések /4/ A jegyzıkönyv elkészíttetésérıl a jegyzı gondoskodik, azt a polgármester és a jegyzı írja alá.

16 /5/ A képviselı-testület ülésérıl hangfelvétel készül, amelyet a gépi szavazatösszesítı eredményével együtt 90 napig kell megırizni. /6/ A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselı-testület elıterjesztésébe és ülésének a jegyzıkönyvébe. A zárt ülésrıl külön jegyzıkönyvet kell készíteni. V. Fejezet Az önkormányzati rendeletalkotás 19.. /1/ A képviselı-testület - az Ötv. 16.. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot. /2/ Hatályon kívül helyezve a 35/2006. (XII. 1.) számú rendelettel /3/ Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: - a polgármester, az alpolgármester, a jegyzı, - az önkormányzati bizottságok elnökei - a települési képviselık. /4/ A tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársai, valamint az illetékes önkormányzati bizottság készítik elı. A rendelet-tervezetet az Ügyrendi, Lakásügyi, Közrendvédelmi Bizottság véleményezi. /5/ A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyzı szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyzı írják alá. /6/ Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétıl kezdıdıen - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következık szerint: Békés Város Önkormányzata Képviselı-testületének /20 ( hó nap) számú rendelete /7/ Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele az önkormányzat hirdetı tábláján történı kifüggesztéssel valósul meg.

17 VI. Fejezet A települési képviselı 20.. /1/ A települési képviselı az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követı ülésen esküt tesz. /2/ Hatályon kívül helyezve a 29/1998. (XI. 27.) számú rendelettel /1/ A képviselı fıbb jogai: 21.. a.) részt vehet a képviselı-testület döntéseinek elıkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenırzésében: b.) a polgármester egyes települési képviselıket - szakmai ismereteik, felkészültségük szerint - bevonhat a döntések elıkészítésébe, a különbözı szervekkel folytatott tárgyalásokba. A képviselı-testületnek egyes ügyekben javaslatot tehet arra, hogy a képviselettel a testület valamely képviselıt bízzon meg; c.) kezdeményezheti, hogy a képviselı-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselı-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését (Ötv. 19..(2) bek.); d.) a képviselı-testület hivatalától igényelheti a képviselıi munkájához szükséges tájékoztatást, illetıleg ügyviteli közremőködést; e.) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. f.) a képviselı-testület ülésén a polgármestertıl (alpolgármestertıl), a jegyzıtıl, a bizottság elnökétıl önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, hozzájuk interpellációt intézhet. (Az f.) pont a 36/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel) /1/ A képviselı fıbb kötelességei: 22.. a.) tevékeny részvétel a képviselı-testület munkájában; b.) a képviselı az ülés megkezdéséig köteles jelezni, amennyiben nem tud részt venni a testületi vagy bizottsági ülésen; c.) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

18 d.) felkérés alapján részvétel a testületi ülések elıkészítésében, valamint a különbözı vizsgálatokban; e.) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megırzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll; f.) kapcsolattartás választókerületének polgáraival, illetve a különbözı önszervezıdı lakossági közösségekkel; g.) a személyes érintettség bejelentése a határozati javaslatról való szavazás elıtt 23.. Romaügyi tanácsnok /1/ A képviselı-testület romaügyi tanácsnokot választ. /2/ A romaügyi tanácsnok feladatkörében eljárva: - koordinálja az önkormányzat és a munkaügyi központ munkahelyteremtı feladatait, - segítséget nyújt a Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkájához, és más roma kisebbségi szervezetek mőködéséhez, - figyelemmel kíséri a cigány kisebbséget érintı pályázatok megjelenését, közremőködik azok elkészítésében, a nyertes pályázatok végrehajtásában, - tevékenységérıl évente beszámol a képviselı-testületnek. (A 23. a 2/2007. (I. 26.) számú rendelettel megállapított szövegrész) 24.. Hatályon kívül helyezve a 35/2006. (XII. 1.) számú rendelettel 25.. Hatályon kívül helyezve a 35/2006. (XII. 1.) számú rendelettel Az önkormányzati delegálás szabályai 25/A.. (1) Az önkormányzati delegálás során a jelölt személyek közül az illetékes szakmai bizottság elızetes véleményét kikérve Békés Város Képviselı-testülete választja ki az önkormányzati delegáltat. A képviselı-testület a delegálást átruházhatja bizottságára, polgármesterére, kivéve az önkormányzati törvény 10.. (1) bek. b.) pontjában meghatározott eseteket. (2) Az önkormányzati delegáltak beszámolóját a végzett tevékenységükrıl a tevékenység szerinti illetékes ágazati bizottságok munkatervükben meghatározott idıszakonként, de a választási ciklus idıtartama alatt legalább egyszer tárgyalják, kivéve, ha a beszámoltatás jogát Békés Város Képviselı-testülete fenntartotta magának.

19 (3) A delegált visszahívására az (1) bekezdésben meghatározottak az irányadók. (A 25/A.. a 33/2001. (XI. 30.) számú rendelettel kiegészített szövegrész) VII. Fejezet A képviselı-testület bizottságai 26.. A bizottsági feladatok és szervezet /1/ A képviselı-testület meghatározza bizottsági szerkezetét, megválasztja a bizottsági tagokat és elnököket. */2/ A képviselı-testület minısített szótöbbséggel visszahívhatja a bizottság elnökét, tagjait, ha azok a bizottság munkájában igazolatlanul hosszabb távon nem vesznek részt. (*: A (2) bekezdés a 44/2000. (XII. 22.) számú rendelettel kiegészített szövegrész) /3/ Az egyes bizottságok felsorolását, tagjainak névsorát és az általuk ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 2. sz. melléklete rögzíti. A bizottsági mőködés fıbb szabályai 27.. /1/ A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselık közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a képviselı-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja. /2/ A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselı-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. /3/ A képviselı-testület a munkatervében meghatározza azokat az elıterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselı-testülethez. /4/ A bizottság nem képviselı tagja megválasztását követıen esküt tesz a képviselı-testület elıtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait. /5/ A bizottság tagja a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a bizottság elnökének és a polgármesternek. (Kieg.: a 35/2006. (XII. 1.) számú rendelettel) 28.. */1/ A bizottság szükség szerint tartja üléseit. A bizottság ülését össze kell hívni tagjai ¼- ének, a képviselı-testületnek, illetve a polgármesternek az indítványára.

20 (*: a 29/1998. (XI. 27.) számú rendelettel módosított szövegrész) /2/ A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. /3/ Ha a bizottság elnökének távolmaradása elıre tudott, a bizottság képviselı tagjai közül felkéri helyettesét; ha az elnök távolmaradása váratlan, a bizottság tagjai választanak eseti elnököt. /4/ Együttes bizottsági ülés esetén az elnökök megegyezésük szerint vezetik az ülést. Ha egyik bizottság elnöke nincs jelen, jogkörében a /3/ bekezdés szerint kijelölt elnök jár el, vagy az elnök nélkül maradt bizottsági tagok közmegegyezéssel felkérik a jelenlévı elnököt az ülés levezetésére. 29.. /1/ A bizottsági ülésre a meghívót a bizottság ülését megelızıen legalább 6 nappal, sürgıs esetben legalább 3 nappal korábban meg kell küldeni: - a bizottság tagjainak, - minden települési képviselınek, - a jegyzınek, - a polgármesteri hivatalnak. - a Civil Szervezetek Egyesülete által az adott bizottságba megnevezett személynek, - a helyi kisebbségi önkormányzat azon tagjának, akit erre az adott kisebbségi önkormányzat kijelölt. (Kieg. a 36/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel) /2/ Indokolt esetben az ülés szóban is összehívható. /3/ A meghívó tartalmazza: - az ülés helyét és kezdési idıpontját - a javasolt napirendi pontokat, lehetıleg mellékletként a napirendi pontok elıterjesztéseit, a bizottsági tagok esetén papír alapú formátumban - a napirendi pontok elıterjesztıit. (Kieg. a 36/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel) /4/ Az ülésrıl a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzıkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: - az ülés helyét, idıpontját, - a tárgyalt napirendi pontokat, - az elfogadott javaslatokat, határozatokat, azok határidejét és személy szerinti felelısöket. /5/ A jegyzıkönyv egy példányát, valamint a jelenléti ívet a jegyzı a Polgármesteri Hivatal Titkárságán helyezi el.

21 30.. /1/ A bizottság - az Ötv. 23.. (1) bekezdésében foglalt feladatai alapján - a képviselıtestület ülésére készített elıterjesztéseket a bizottsági álláspont kialakítása érdekében tárgyalja. /2/ Az elıterjesztések elıkészítésében a polgármesteri hivatal - tárggyal, témával érintett - osztályvezetıje, csoportvezetıje, ügyintézıje köteles részt venni. (Mód. a 30/2007. (VI. 29.) számú rendelettel) /3/ Az elıterjesztések, javaslatok sokszorosításáról a polgármesteri hivatal gondoskodik. */4/ Minden bizottsági ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a a települési kisebbségi önkormányzatok elnöke által megnevezett kisebbségi önkormányzati képviselıt, a Békési Civil Szervezetek Egyesületének képviselıjét, valamint a Városi Diákszövetség képviselıjét. A tanácskozási jog a zárt ülésre nem terjed ki. (*: A /4/ bekezdést módosította a 23/2002. (XI. 1.) számú rendelet) /5/ Az ÁNTSZ Városi Intézetét tanácskozási joggal meg kell hívni egészségügyi ellátással, egészségügyi intézmények mőködésével, a lakosság egészségi állapotával összefüggı napirendi pontok tárgyalására. /6/ Gazdasági elıterjesztésnek a hely önkormányzat képviselı-testületéhez való benyújtása elıtt meg kell kérni a helyi önkormányzat területén mőködı, érdekelt gazdasági érdekképviseleti szervezet, valamint a gazdasági kamara véleményét. /7/ A bizottságok jogosultak állandó vagy eseti szakértıt bevonni munkájukba. /8/ A bizottság minden tagja köteles a tudomására jutott állam, szolgálati és üzleti titkot megırizni. 30/A.. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás rendje /1/ A polgármester, a helyi önkormányzati képviselık és hozzátartozóik (a továbbiakban: vagyonnyilatkozatra kötelezettek) vagyonnyilatkozatainak nyilvántartását, ellenırzését, tárolását az Ügyrendi, Lakásügyi, Közrendvédelmi Bizottság végzi. A vagyonnyilatkozatokat zárt lemezszekrényben, a bizottság egyedi határozatában megjelölt helyen kell ırizni, elkülönítetten az egyéb iratoktól. /2/ A képviselık vagyonnyilatkozata az ellenırzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével nyilvános. Azok a bizottság elnökének vagy a bizottság általa megbízott tagjának jelenlétében megtekinthetık és azokról feljegyzés készíthetı a Polgármesteri Hivatal munkaidejében, a bizottság elnökével egyeztetett idıpontban. A képviselık hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi, Lakásügyi, Közrendvédelmi Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenırzés céljából.

22 /3/ A képviselıkkel kapcsolatos vagyonnyilatkozati eljárást a bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti. Az eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenırzése. /4/ Az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetében van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság felhívja a kezdeményezıt a hiány pótlására. Ha a kezdeményezı 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli - ismételt kezdeményezést a bizottság eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. /5/ A bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást zárt ülésen folytatja le, az eljárás eredményérıl tájékoztatja a soron következı ülésén a képviselı-testületet. A tájékoztatás elfogadásáról vagy elutasításáról a képviselı-testület dönt. VIII. Fejezet A polgármester, az alpolgármester, a jegyzı 31.. A polgármester /1/ A polgármester megbízatását fıállásban látja el. /2/ A polgármester tagja a képviselı-testületnek, a képviselı-testület határozatképessége, döntéshozatala, mőködése szempontjából települési képviselınek tekintendı. Megválasztását követıen esküt tesz a képviselı-testület elıtt. /3/ A polgármesternek a képviselı-testület mőködésével összefüggı feladatai különösen: a.) b.) c.) d.) Segíti a képviselık munkáját; összehívja és vezeti a testület üléseit; képviseli az önkormányzatot; biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését; e.) gondoskodik a testület mőködésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezésérıl; támogatja a lakosság önszervezıdı közösségeit, kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek vezetıivel, és a kisebbségi önkormányzatok testületeivel.

23 /4/ A polgármesternek a bizottságok mőködésével összefüggı fıbb feladatai: a.) indítványozhatja a bizottság összehívását; b.) felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselıtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésrıl a képviselı testület a következı ülésen határoz; c.) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti. /5/ A polgármesteri hivatallal összefüggı fıbb polgármesteri jogosítványok: a.) a jegyzı javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések elıkészítésében és végrehajtásában; b.) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja, dönt a képviselı-testület által részére átruházott hatáskörben; c.) a jegyzı javaslatára elıterjesztést nyújt be a képviselı-testületnek a hivatal belsı szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására; d.) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét; e.) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyzı és az önkormányzati intézményvezetık tekintetében. /6/ A polgármester átruházott hatáskörben a közbeszerzési értékhatár alatt, közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, helyi önkormányzati beruházások körében 3 millió Ft (ÁFA nélküli) értékhatárig kivitelezési, mőszaki-tervezési és egyéb szolgáltatások igénybevételével meghirdetett versenytárgyalás eredményérıl dönt. (A /6/ bekezdés a 32/2006. (X. 26.) számú rendelettel kiegészített szövegrész) 31/A. /1/ A fıállású polgármester évi 25 munkanap alapszabadságra és 14 munkanap pótszabadságra jogosult. /2/ A polgármester hosszabb, összefüggı szabadságát köteles elıre bejelenteni a képviselıtestületnek, a rövidebb idıtartamú szabadságát helyettesével egyezteti. /3/ A jegyzı kezeli a polgármester személyi anyagát, továbbá ellátja a foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat. (Kieg.: a 35/2006. (XII. 1.) számú rendelettel)