Előadó: Göncz Benedek Vízkárelhárítási főosztályvezető Országos Vízügyi Főigazgatóság
Ráckevei (Soroksári)- Duna- ág Ø Tó- jellegű, két torkola1 műtárggyal mesterségesen szabályozo9 víztest, Ø vízutánpótlása a műtárgyakon bevezethető és bevezete9 víztől függ, Ø kiemelt jelentőségű ü d ü l ő t e r ü l e t B u d a p e s t közelségében, Ø népszerű horgászvíz, Ø országosan véde9 természe1 értékek
Az RSD vízminőségi helyzete Ø Dél- pesti szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének bevezetése, Ø parti sávból bejutó tisztítatlan szennyvizek okozta tápanyagterhelés Ø meder feliszapolódottsága miatti terhelés, Ø kis vízmélység, Ø elégtelen áramlások, Ø pangó vízterek Ezek következményeként az elmúlt évek során több esetben főként oxigénhiánnyal összefüggő kritikus vízminőségi helyzet alakult ki, amely hal-, csiga- és kagylópusztulásokkal járt együtt, így jelezve, hogy a Duna- ág terhelhetőségének határán van.
Az RSD projekt kidolgozásának szükségessége, előzményei Az RSD- ben bekövetkeze9 kedvezőtlen állapot javításával kapcsolatban születe9 a Ráckevei (Soroksári)- Duna vízminőségének javításáról szóló 2022/2000. (II. 4.) Korm. határozatban rögzíte9 intézkedési terv mely egyéb szabályozási feladatok melle9 az alábbi fejlesztéseket irányozta elő: Ø Az RSD vízáramlásának javítása; Ø A mederben felhalmozódo9, kiülepede9 iszap eltávolítása, és elhelyezése; Ø Az RSD monitoring rendszerének oly módon történő kialakítása, amely a felszíni és felszín alaw vízminőség megfigyelésére hosszú távon alkalmas; Ø A vízminőséget közvetlenül veszélyeztető part men1 üdülőterületről származó kommunális szennyezőanyagok lakosság által bevezete9 1szZtatlan szennyvíz elvezetésének kezelése, a megoldás feltételeinek megteremtése; Ø A Dél- pes1 szennyvíz1szztó telepen 1szZto9 szennyvíz nagy- Dunába történő átvezetés lehetőségének vizsgálata.
A komplex RSD projekt előkészítése Az 1067/2005 (VI. 30.) Korm. Határozat alapján kezdődö9 el a fen1 célok figyelembevételével a projekt előkészítése a Ráckevei- (Soroksári- ) Duna- ág vízgazdálkodásának és vízminőségének javítása címmel, 2006 2009 közö9. Az előkészítés során elvégze9 vizsgálatok alapján megvalósításra javasolt négy projektelem: I. Kotrás: A RSD főág középső szakaszának és a mellékágak kotrása. II. Műtárgyépítés: Új vízleeresztő műtárgy építése Tasson és a meglévő Kvassay és Tassi műtárgyak (zsilipek) rekonstrukciója III. Átvezetés: Dél- Pes1 szennyvíz1szztó telep 1szZto9 szennyvizének és Dél- Pest csapadékvizeinek nagy- Dunába történő átvezetése IV. Szennyezőanyagok kivezetése: A par1 sávban található üdülőterületek szennyvízelvezetése A fen1 négy projektelem közül a KEOP 2007-2013 közöw programozási időszakban történő megvalósításra az I. II. és IV. projektelemek nyertek támogatást.
TámogatoX projektelemek Ø Szennyezőanyagok kivezetése a pary sávból A projektelem kedvezményeze9je: RSD ParY Sáv ÖnkormányzaY Társulás Ø Ráckevei (Soroksári)- Duna- ág (RSD) mellékágai kotrása, műtárgyépítés és rekonstrukció A projektelemek kedvezményeze9je: Országos Vízügyi Főigazgatóság A Ráckevei (Soroksári)- Duna- ág (RSD) mellékágai kotrása, műtárgyépítés és rekonstrukció projektben a Kormány a 1281/2012. (VIII. 6.) számú Korm. határozatban visszavonta a "Kotrás" projektelemre vonatkozó részt, ezért a projekt műszaki tartalma e projektelemmel csökkent.
Az RSD projektben megvalósuló fejlesztések Ø Tassi műtárgy építése: az 1956- os árvíz során elpusztult tassi vízleeresztő műtárgy újjáépítése Ø Rekonstrukció: a meglévő két nagy- műtárgy, Kvassay zsilip és a Tassi hajózsilip rekonstrukciója Ø Monitoring rendszer fejlesztése: az RSD ökológiai, vízminőségi, hidrológiai, hidraulikai monitoring rendszerének fejlesztése; eszközbeszerzés.
Tassi vízleeresztő műtárgy építése A többfunkciós vízleeresztő műtárgy feladata az RSD vízminőségi szempontból történő opymális vízforgalmának biztosítása, mely által megvalósulhatnak az alábbi célok: Ø a vízáramlás, vízszintszabályozás javítása; Ø a vízmegosztás biztonságának növelése; Ø a vízminőség javítási célú Nagy- Dunából bevezete9 tápvíz mennyiségének növelése; Ø a vízhasznála1 igényeknek megfelelő vízleeresztő kapacitás biztosítása Tassnál; Ø leeresztési üzemmódban az energia visszanyerés lehetővé tétele; Ø a két főműtárgy Kvassay és új vízleeresztő műtárgy együ9működésével megfelelőbb üzemelés mód alakítható ki.
Tassi vízleeresztő műtárgy építése Az műtárgyépítés javasolt helyszíne: A terveze9 műtárgy a meglévő vízleeresztő műtárgytól ÉNy- ra, a9ól mintegy 250 m távolságra, a Duna bal par1 árvízvédelmi töltésébe kerül. A műtárgy és a hozzá csatlakozó al- és felvízcsatorna egy egyenes tengelyre esik, amely ~50 - os szöget zár be a meglévő árvédelmi töltéssel. A felvízcsatorna a meglévő árvédelmi töltést átvágja, ezért a terveze9 műtárgyhoz csatlakozóan új árvédelmi töltésszakaszok épülnek a lehető legrövidebb hosszban.
Tassi vízleeresztő műtárgy építése A tervezex létesítménynek az alábbi vízkormányzási feladatokat kell ellátnia: Ø gravitációs vízleeresztés az RSD- ből a Dunába maximum 50 m3/s kapacitással, a normál üzemi helyzetben; Ø gravitációs vízleeresztés az RSD- ből a Dunába a vízerőpotenciál kihasználásával, maximum 50 m3/s kapacitással, megfelelően nagy vízszintkülönbség esetén, normál üzemi jelleggel, Ø sziva9yús vízátemelés az RSD- ből a Dunába minimum 20 m3/s kapacitással, az RSD szintjét meghaladó dunai árvízszint esetén, ritka üzemi helyzetben, Ø sziva9yús vízátvezetés a Dunából az RSD- be 15 m3/s kapacitással, alacsony Duna vízállás és jelentős öntözési vízigény esetén vízpótlási céllal, ritka üzemi helyzetben, A műtárgy üzemével biztosítani kell az RSD vízszintszabályozását, a műtárgynak biztosítania kell a Duna árvizeinek kizárását az RSD- ből, mivel a műtárgy a Duna árvízi fővédvonalának része.
Működési üzemmódok: Tassi vízleeresztő műtárgy építése VÍZÁTVEZETÉSI ÜZEMMÓD SÉMARAJZ VÍZSZINTKÜLÖNBSÉG VÍZHOZAM I. Vízátvezetés az RSD- ből a Dunába: Vízleeresztési üzemmód I.a. Gravitációs vízleeresztés a vízenergiapotenciál kihasználásával: turbinaüzem A Duna természetes vízszintje legalább 1,2 m- rel alacsonyabb az RSD közel állandó üzemvízszintjénél. H= 1,2m 5,7m Q= 20m 3 /s 50m 3 /s I.b. Gravitációs vízleeresztés terhelés nélküli üresjáratban A Duna természetes vízszintje legalább 1,2 m- rel alacsonyabb az RSD közel állandó üzemvízszintjénél. H= 1,2m 5,7m Q= 20m 3 /s 50m 3 /s, vagy a Duna természetes vízszintje 0-1,2 m- rel alacsonyabb az RSD közel állandó üzemvízszintjénél. H= 0,0m 1,2m Q= 0m 3 /s 20m 3 /s (Á9érés az I.c. üzemmódra) I.c. SzivaXyús vízátemelés A Duna természetes vízszintje megegyezik vagy magasabb az RSD közel állandó üzemvízszintjénél. H= 0,0m 3,3m Q= 20m 3 /s 30m 3 /s II. Vízátvezetés a Dunából az RSD- be: Vízpótlási üzemmód SzivaXyús vízátemelés A Duna természetes vízszintje alacsonyabb az RSD közel állandó üzemvízszintjénél. Hmax= 5,7m Q = 15m 3 /s
Fejlesztési célkitűzések: Kvassay zsilip rekonstrukciója Az RSD vízminőségi és vízgazdálkodás- fejlesztési célkitűzéseinek megvalósulásához biztosítani kell, hogy a meglévő Kvassay zsilip zavartalanul tudjon működni és az üzemrendben előírt vízátvezetési feladatának maradéktalanul meg tudjon felelni. Ennek biztosításához az alábbi felújítási munkák elvégzése szükséges: Ø A vízbeeresztő zsilip acélszerkezetű elzárásainak rekonstrukciója; Ø A felvízcsatornában a vízbeeresztő zsiliphez érkező uszadék kezelésének megoldása.
Megvalósuló fejlesztések: Kvassay zsilip rekonstrukciója Ø A vízbeeresztő zsilip elzáró berendezéseinek felújítása: Főelzárás: a táblák tömítése nem megfelelő, a táblák mozgatása nehézkes, az elzáró táblák cseréje szükséges Felvízi ideiglenes elzárás: a víz ala9 lévő falhorony, melybe az ideiglenes elzáró- gerendák kerülnek, ill. a benne lévő acél tömítő felület cseréje szükséges. Alvízi ideiglenes elzárás: alvízi betétgerendakészlet jelenleg nem áll rendelkezésre, mely e fejlesztés keretében kerül legyártásra.
Kvassay zsilip rekonstrukciója Ø Felvízoldali uszadékkezelés megoldása: A műtárgy- együ9eshez két mederágban érkezik a víz és vele együ9 az uszadék a Duna felől. A sziva9yútelep elő9 összegyűlő uszadék kiemelésére van kiépíte9 gereb1szztó berendezés, de a vízbeeresztő zsilip nyílásában nincs, i9 nem lehet a gerebszemetet kiszedni. A jelenlegi üzemi gyakorlat az, hogy még a műtárgy elő9 kb. 50 m- rel egy úszó terelőművel fogják fel az érkező uszadékot és nem engedik az uszadékot a gerebig eljutni. Az úszó terelőmű a két part közé kifeszítve a teljes mederszélességben felfogja az uszadékot. Időnként motorcsónakkal kivontatják a terelőművet a begyűlt uszadékkal együ9 a Dunára és eleresz1k az uszadékot.
Tassi hajózsilip rekonstrukciója A meglévő műtárgy, jelenlegi szerkeze1 kialakítását megtartva az új tassi vízleeresztő műtárgy megépítése után is ellátja a hajózsilip funkcióját, azonban a folyamatos üzemszerű vízleeresztésben a továbbiakban már nem vesz részt. A meglévő műtárgyat továbbra is szükséges használni ese1, vagy rendszeres vízleeresztésre a műtárgy környezetének vízminőség védelme mia9.
Tassi hajózsilip rekonstrukciója A létesítmény jó műszaki állapotának eléréséhez az alábbi felújítási munkákat kell elvégezni: Ø A műtárgy árvízi biztonságát veszélyeztető árvízi szivárgási jelenségek megszüntetése; Meghatározo9 szintet meghaladó dunai árvíz esetén a mente9 oldalon az alsó fő (acélszerkezetű támkapu) környezetében szivárgási jelenségek figyelhetők meg. Ø A t ö l t ő - ü r í t ő r e n d s z e r elhasználódo9 elzáró- berendezéseinek cseréje; Az elzárásokon jelentős szerkeze1 és korróziós károsodások vannak, a tömítések nem zárnak megfelelően, az elzárások cseréje szükséges.
Tassi hajózsilip rekonstrukciója Ø Az alvízi és a felvízi főelzárás, valamint a töltő- ürítőrendszer elzárások elektromechanikus mozgató- berendezéseinek felújítása; Felvízi billenőtáblás főelzárás mozgató- berendezése, Alvízi támkapus főelzárás mozgató- berendezése, Töltő- ürítő csatorna elzárások mozgató- berendezése Ø Az elavult és korszerűtlen teljes villamos működtető rendszer cseréje; 400 V- os elosztó és kapcsolóberendezés, Vezérlőberendezés, Vezénylőpult, Helyi kezelőtáblák és csatlakozókmérés, érzékelés, valamint a kábelezés, földelés, érintésvédelem cseréje Ø A korszerűtlen és tönkrement vezénylőfülke cseréje, gépházak átépítése.
Monitoring rendszer fejlesztése Célja: Az RSD projekt utólagos értékelésére operaiv monitorozó programot alakítunk ki, melynek célja a víztest állapotára vonatkozó előzetes kockázatbecslés igazolása, az állapot javítására te9 intézkedések hatásainak nyomon követése, illetve a véde9 területen lévő felszíni víztest állapotának ellenőrzése. A fejlesztés fő célja, hogy kimutathatók legyenek a beruházások eredményeként létrejövő minőségi változások, az értékek nyomon követésével jelezze a környeze1 célkitűzés teljesítését.
Monitoring rendszer fejlesztése Megvalósuló fejlesztések: Ø Felügyele1 központok korszerűsítése és bővítése: Budapest KDV- KÖVIZIG központ Ráckevei központ Tassi zsilip központ Budapest Kvassay központ Ø Új üzemirányítási központ kialakítása KDV- KÖVIZIG III. Szakaszmérnökség, Ráckeve Ø Meglévő főági mérőállomások bővítése: Kvassay zsilip mérőállomás Tassi zsilip mérőállomás Ráckevei mérőállomás
Monitoring rendszer fejlesztése Ø Új mellékági mérőállomások telepítése Ø T a l a j v í z fi g y e l ő k ú t mérőállomások telepítése, fejlesztése Ø Automata vízminőség- mérő állomás telepítése a Kvassay zsilipnél Ø K a p c s o l a t k i é p í t é s e a meteorológiai hálóza9al Ø Eszközbeszerzések a fenntartási időszakban szükséges vizsgálatokhoz
A feny beruházásokkal elérhető eredmények Ø az RSD vízgazdálkodási lehetőségei lényegesen javulnak, Ø a vízszennyeze9ségének csökkenése érhető el a teljes víztest vonatkozásában az alábbi %- os megoszlásban: Megvalósuló projektelemek Sokéves átlagértékekre veitve 2006. évi átlagértékekre veitve Maximális értékekre veitve Új műtárgy építése és a meglévő műtárgyak rekonstrukciója 6-19 17-36 26-74
Köszönöm megysztelő figyelmüket! Göncz Benedek Vízkárelhárítási főosztályvezető Országos Vízügyi Főigazgatóság