6. Jelentés a m. kir. földtani intézet chemiai laboratóriumából.

Hasonló dokumentumok
D) A chem iai laboratórium jelentései. 1. Jelentés a m. kir. földtani intézet chemiai laboratóriumának 1913, évi működéséről

ÉRCEK ércnek ércásványok

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

Ü

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

Ö Ö ú

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü


Ü ű ö Á Ü ü ö ö

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

1. Jelentés az évi munkálatokról.

ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő

í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í ü ü ö í ö ö ö ü í í ű í ú ö ö ö ü ö ö ú ö ö ö ü ö ö ö ö

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü

Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é

Á Ó É É Ú É ő í ő ő ö ő ö ő í ö ö ü í ő í ő ö ű ő í ü ü ő í ö ő ü ő ú ü í í ű ü ő ő ő í ö í ú ö ő ö ü ő ő ő É

Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú

ó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü

Á ó ó ö ó ó ó ö ó ó ö ü ö ó ü ö ó ü ó ö ó ü ó űö ú ü ö ú ó ó ó ő ü ö ö ó ö ó ó ó ó ö ó ő ú ü ö ó ö Ú ü ó ü ő ö ü ö ö ó ó ü ő ő ó ő ü ó ó ó ö ű ő ő ű ü

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

ü ű ü ó ő ó ű ú ő ó ő ű ü ó ő ó ő í ő ó ó ő ő í ó ő ő ü ó ű ü ó ő ő Ö ő ü íí ő í ű ü ó ő ü ő í ő ű ü ó ő ő

Á Á Á ö ö Á É É ö ú É Á É É ű ö ö ö Á É É É ö Á Í Á É ö ö ö Ö Ö ű ö Ö ű Ó ü ö ű ö Ó Ó ú ö ö Á É É ö ű É Á É É ö

í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í

ő ő ó é ő ő ő é ú é ő é é ú ó é é é í é í í é ű é ö é é é Ö ó í é é é ő ő é ö ó é Í ö ö ő é é é ő ó ó ú ö ó í ó ő ő é é ő ü ö é é é Ö é í í é ú ü é ö

íő ö Ú ö ö ő í ű í ű í í ű ö í ö Ü ö

ö í Á Á Á ö É É í É Á Á Á Á Á É ő ö í ő ö ő ö í ü ő ö ő ö ő ü ö ő ö í ő ő ő ö í ő ő ú ö ű ö ő ö í

Á ó ö í í ö í ö ö ó í ű ó í

ó ú ő ö ö ó ó ó ó ó ő ő ö ú ö ő ú ó ú ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ő ö ö ö ö ö ö ó Á É ű ó ő ő ű ó ó ö ö ő ó ó ú ő Ű ö ö ó ó ö ő ö ö ö ö ő Ú ú ó ű ó ó ő

ó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö Ö ö ü ó ü ú ö Ö í í ő ö ü ú ü ü ó í ő ő ü í ü É ő ő Í ö ö ó ő ó ó ő ü ö ü ő ó ő ő ö Ö ő ü ő ő ő ü ö ö

é ú ó é í é é é é í é ő é é ő é é í é é é ó é í ó ö é ő ő ő é í ó Í ő í é ö ő é í ó é é ű ó é Ú é í é é í é í é ó é í é ö é ő é ó ó ó é ö é Ö ü é ő ö

ó Ó ó Ó Ő ó Ő Ó Í

Ó ö ü í ü ö ü ü ü ö ü ö ö í ü ü ü ü ö ö í ö ü ö É ü ü ü É ö ü ö ö ü ü ö ü í ü ö í

É ö É ó Á É ó ü Á Ő Ö ü ö Ö ő ü ö ő Ü ű ő ó ő ó ő ő ő í ö ö ö í ő ü ü ő ü ü ő ö ó ő ő ú ő ő ö ö ő ő ő ú ő ő ü ú

ü í ű í ó ö ó ü ö ú ó í Á ó ö ú ü ó í ö ó ó ó Á ó ö ú ó ó ó íú ü ó ö ö í ü ó ö ú ó í í í í Ö í ö ú ó í í ú í ü ű ö Í í ó Ö Ö ö ű ö í ó í Í í ü í

É É Í ú ú Ü ú ú ű

Ó é Ó ü é é é é é é ú é é é é é é Ó é é é é é é Í é é é é é é é é Ó é é é é é é é Ó é ü é é é é é é é é é Ó é é é é ú é é é é é é é é é é é ü é é é é

ö Ö Í ó ö ü ö ö ó ó ü ó Í ö ö ö ó Á ü ü

ő ő ó ő ö ú ű ő ó í ő í ő ó ő í ó ó ő í ő í Ü ú ó ő ö ő É ő ő ő Ü í ó í Ü í ó ó Ü Ü ó ő ó ó Ü Ü ó ó ó í ó Ü ű í Ü Ü ő Ü ó É ó ő í ú

Ó Í Ó Í ü ü Ö ú ú ü ü ü Ü ü ü ÍÜ ü ü ü ü ü Í ü ü ü Í ü ü ü ü ü ü ú ü ü ü Í ü

ü ü ó í ö Ö ü ó ö ö Ö ü ö Ö ö ö ö ö ú ö Ó ö ú ö í ö í ö ü ú ü ó í ú ü ó í ö ö ú ó ó ö ü ó ü ö ö ö

ö ő í ő ü ö ö í ö ö ö ű ő ö í ü í ö ű í ő ö ö ú ö í ö ö í ö ú ö ő í ö ő Á ű ö

ő ü ö ö ó ő ú ü ö ü ü ö ő ö ö ö ő ö ő ó ö ö ő ö ö ő ó ó ő ő ü ő ő ő ü ő ő ü ő ő ó ö É Ö Ü Á Á ö ö ő ö ü ó ö ü ő ő ó ö ö ö ü ö ö ö ő ö ü ő ü ö ö ő ö ü

ó ő ő ó ü ó ő ő ő ő ő ő ő

ö ö ö ü ö ü ű ö Ö ü ü ü ü ú ö ú ö ö ű Á ö ú ü ü ö ü ö

é é é é í é ű ü ü é ú é í é ü ü é í ű é é é é é é é é ü é ü é ü é í é é é é í é ü é é ü ü é ü ű é é é ű ü é ü ü é ű é ü é éú é ü é ü ű é ü é éú é é é

Átírás:

6. Jelentés a m. kir. földtani intézet chemiai laboratóriumából. 2 (1910). D r. H o r v á t h B é l á -í ó I.

(2 ) EGYÉB JELENTÉSEK 319 2. Kőszén Richthofen (Poroszország) határából. Elemzésre átadta 1910. augusztus 28-án R é v é s z V il m o s szénkereskedő, Budapest. A chemiai elemzés a következő eredményeket adta:

3 20 DK. HORVÁTH BÉLA 5. Lignit Badnievac (Szerbia, kragujevaci kerület) határából. Elemzésre átadta 1910. év szeptember 15-én dr. Müller K ároly ügyvéd, Ó-Becse. A lignitet tartalmazó réteget 2 3 méter vastag zöld agyagos homok, majd 4 5 méter vastag diluviális lösz takarja, s végül 1 méter vastag alluviális hpmusz. A chemiai elemzés a következő eredményeket adta:

(4) EGYÉB JELENTÉSEK 321

322 DE. HOKVÁTH B ÉLA (5) 7. A szfalt Denver közeléből (Amerika, Colorado állam). Elemzésre átadta 1910. július 13-án dr. Chesn ay A. geológus, bányatanácsos, Páris. A 100 foknál már megolvadó anyag összetétele a következő: Nedvesség és könnyen illó rész.. 6*47 /o H a m u... 6-01 Kátrányos a n y a g... 87*52 100 00 /o A z anyag külső konzisztenciájából már következtethetni lehet, hogy az valószínűleg műtermék és nem ásványi termék.

(6) EGYÉB JELENTÉSEK 3 2 3 Ezen agyag tehát nem tűzálló, s így iparilag teljesen értéktelen. 3. Agyag F eketepatak (Bihar vm.) község délkeleti határából. Tűzállósági fokának megállapítása végett átadta 1910. szeptember 24-én G y ö r g y A l b e r t bányamérnök, Budapest. A sötét-szürkés agyag sósavval nem pezsgett és tüzállóságára nézve a következőképen viselkedett: A készített piramisok az 1000, 1200 és 1500 C fokú kemencében szürkés színnel égtek ki. Ezen agyag tehát a tűzálló agyagok csoportjába tartozik, és tűzállósági foka I. Iparilag felhasználható pirotechnikai célokra, chamotte, tüzállótéglák és kőedények gyártására, kohók kibélelésére, kevésbbé tűzálló agyagok javítására stb.

3 2 4 DE. HORVÁTH B É LA (7) A z agyag tüzállóságára nézve a következőképen viselkedett: A készített piramisok az 1000 és 1200 C fokú kemencében szürkés színnel, az 1500 C fokú kemencében hólyagosán felduzzadva ugyancsak szürkés színnel égtek ki. Ezen agyag tehát a tűzálló agyagok csoportjába tartozik és tűzállósági foka III. Iparilag felhasználható pirotechnikai célokra, chamotte, tüzállótéglák és kőedények gyártására, kohók kibélelésére, kevésbbé tűzálló agyagok javítására stb. 6. Agyag Derencsény (Gömör vm.) község határából. Teljes elemzésre és tűzállósági fokának megállapítása végett beküldötte 1910. október 11-én K o l l á r J á n o s tanár, Derencsény (u. p. Felsőbalog). A vöröses színű agyag sósavra nem pezsgett és chemiai összetétele a következő:

(8) EGYÉB JELENTÉSEK 3 2 5 Az agyag égetési próbája a következő eredményt adta: A készített piramisok az 1000 és 1200 C fokú kemenecében vöröses színnel égtek ki, az 1500 C fokú kemencében azonban barna salaikká olvadtak. Ezen agyag tehát a kevésbbé tűzálló agyagok csoportjába tartozik, és tűzállósági foka IV. Iparilag felhasználható kélyha, fedőcserepek, pipák és fazekas-árúk készítésére stb. 8., 9., 10. Agyagok Fehértemplom (Temes vm.) határából. A három agyagot tűzállósági fokuk megállapítása végett beküldötte 1910. november 9-én L ö w y J en ő fakereskedő, Fehértemplom. A világos-barna színű agyagok sósavra nem pezsegtek, és tűzállóságiakra nézve egyformán viselkedtek. A készített piramisok az 1000 C fokú kemencében világos-barna színnel égtek ki, de már az 1200 C fokú kemencében megolvadni kezdtek és az 1500 C fokú kemencében barna salakká olvadtak. Ezen agyagok tehát a rosszabb minőségű agyagok csoportjába tartoznak, és tűzállósági fokuk V I. Iparilag felhasználhatók építőtéglák gyártására. 1 11. Agyag Magyar-Cséke (Bihar vm.) község határából. Tűzállósági fokának megállapítása végett beküldötte 1910. december 2-á n K e l e m e n H e n r i k, Budapest. A világos-szürke agyag sósavra erősen pezsgett és tüzállóságára nézve a következőképen viselkedett: A készített piramisok az 1000 és 1200 C fokú kemencében szürkés színnel égtek ki, az 1500 C fokú kemencében szürkés salakká olvadtak. Ezen agyag tehát a kevésbbé tűzálló agyagok csoportjába tartozik, és tűzállósági foka IV. Iparilag felhasználható kályha, fedőcserepek, pipák és fazekas-árúk készítésére stb.

3 2 6 DR. H ORVÁTH B ÉLA (9) 12. Agyag Gáva (Szabolcs vm.) község határából. Tűzállósági fokának megállapítása végett beküldötte 1910. december 2-án S t a u b M ó r, Gáva. A barna agyag sósavra nem pezsgett és tüzállóságára nézve a következőképen viselkedett: A készített piramisok az 1000 és 1200 C fokú kemencében barna színnel égtek ki, az 1500 C fokú kemencében azonban barnás salakká olvadtak. Ezen agyag tehát a kevésbbé tűzálló agyagok csoportjába tartozik, és tűzállósági foka Y. Iparilag felhasználható kályha, fedőcserepek, pipák és fazekas-árúk készítésére stb.

(1 0 ) EGYÉB JELENTÉSEK 3 2 7 III. Kőzetelemzések. 1. Ortogneisz AranyIda (Abauj-Torna vm.) község keleti bánya mezőjéből, a Pécs szint ÉN y-i (Háromság-telér felé baladó) vájóvégéből. Teljes elemzésre átadta 1910. július 12-én R ozlozsnik P á l, m. kir. geológus. A chemiai elemzés a következő eredményeket adta:

3 2 8 DE. H ORVÁTH B ÉLA (11) Ezen erupciós kőzetből a legépebbnek látszó rész, mely még ép biotitot (részben chloritosodva) tartalmazott, lett az elemzésre felhasználva.

(12) EGYÉB JELENTÉSEK 3 2 9 3. Porfiroid Gölniczhányáról (Szepes vm.) DK-re a Grellenseifen völgyből (Micheli-Jezerce bánya hányójárói). Teljes elemzésre átadta 1910. július 12-én R o z l o z s n i k P á l, m. kir. geológus. A cliemiai elemzés a következő eredményeket adta:

3 3 0 DE. H ORVÁTH B ÉLA (1 3 ) 4. Zöldkő Rosztoka (Szepes vm.) községből. Teljes elemzésre átadta 1910. július 12-én R o z l o z s n i k P á l, m. kir. geológus. A chemiai elemzés a következő eredményeket adta:

(1 4 ) EGYÉB JELENTÉSEK 3 3 1 5. Glaukofános diabáz Falucska (Abauj-Torna vm.) község határából. Teljes elemzésre átadta 1910. július 12-én R o z l o z s n i k Pá l, m. kir. geológus. A chemiai elemzés a következő eredményeket adta:

3 3 2 DK. HORVÁTH B ÉLA (1 5 ) 6. Biotitos gránit Aranyida (Abauj-Torna vm.) község határából, Zenovics táró 410 m. Teljes elemzésre átadta 1910. augusztus 25-én R o z l o z s n i k Pál, m. kir. geológus. A chemiai elemzés a következő eredményeket adta:

(1 6 ) EGYÉB JELENTÉSEK 3 3 3 7. Préselt kvarcos porfirporfiroid Aranyida (Abauj-Torna vm.) község határából. Teljes elemzésire átadta 1910. augusztus 25-én R o z l o z s n i k Pá l, m. kir. geológus. A chemiai elemzés a következő eredményeket adta:

3 3 4 DR. H ORVÁTH B ÉLA ( 17) 8. Porfiroid Aranyida (Abauj-Torna vm.) községtől D-re, a Po Harbom (térképen Harb 941) alatt. Teljes elemzésre átadta 1910. augusztus 25-én Rozlozsnik Pál, m. kir. geológus. A chemiai elemzés a következő eredményeket adta:

(18) EGYÉB JELENTÉSEK 3 3 5 kőzet chemiai összetétele a következő: Fe20 3...77-71 /0 A l20 3... 6-80 Mn30 4... nyomok P... S... Oldhatatlan r é s z... 12-66,, H20... 2 56 99-73 /o

3 3 6 DR. H ORVÁTH B ÉLA (1 9 ) 12. Vaskő Igló (Szepes vm.) város határából. Vastartalmának megállapítása végett beküldötte 1910. január 17-én P i t z e J á n o s, Igló. A kőzet szin-vas tartalma (Fe) 12 08 /o volt. 13. Vaskő Hernád-Tihany (Abauj vm.) környékéről. Elemzésre beküldötte 1910. március 11-én V a r r ó M i h á l y, Budapest. A kőzet chemiai elemzése a következő eredményeket adta:

(20) EGYÉB JELENTÉSEK 3 3 7 19. Vasas pala Trojás (Arad vm.) környékéről. Elemzésre beküldőkbe 1910. május 10-én V ancsó Gyu la ügyvéd, Budapest. A kőzet chemiai elemzése a következő eredményeket adta:

3 3 8 DE. H OR VÁTH B ÉLA (21) Bili ar-hegy ség aluminiumórceirőra) 1905-ben irt alapvető tanúlmányában az ércek mennyiségét számszerűen nem becsüli ugyan, de a telepeket olyan pontosan méretezi, hogy ennek alapján dr. P a p p K á r o l y a Magyarország vasérckészletéről szóló monográfiában12 *) közelítő becslést végezhetett. P a p p becslése szerint a Bihar-hegység alumínium érckészlete 3.400,000 tonnára tehető. Az általam megelemzett bauxitok és pedig az 1 6. sorszámnak Yaskóh környékéről, míg a 7 16. sorszámúak Sonkolyos állomástól délnyugatra Tizfaluhatárban lévő Cucu nevű hegy körüli területről származnak. Az 1 14. sorszámú bauxit vörös, a 15 16. sorszámú fehér bauxit volt. A bauxitok kovasav (Si02) és aluminiumoxid (A l20?j) tartalma a következő:

(2 2 ) EGYÉB JELENTÉSEK 339 dolgozható. A 15. sorszámú bauxit 12 38 %-nyi kovasavja 5*56 0/ alumíniumot, tehát az összes fémaluminium mennyiség 17*85 /0-át; a 16. sorszámú bauxit 5 55 /0-nyi kovasavja 2*49 % alumíniumot, tehát az összes fémaluminium-mennyiség 9 01 /o-át teszi iparilag értéktelenné. Magas kovasavtartalomnál tehát oly nagy mennyiség megy veszendőbe, hogy a gyártás rentabilitása érzékenyen csökkennék. Az 1 14. sorszámú bauxitok kovasavtartalma középértékben 1*56 /o, fémaluminiumtartalmuk középértékben 26*67 /0. E kovasavmennyiség 0*70 /o alumíniumot, tehát az összes fémaluminium-mennyiségnek csak 2*62 /0-át teszi iparilag fel nem használhatóvá, oly kis mennyiséget tehát, mely az aluminiumgyártás üzeménél megengedhető. A biharmegyei, és pedig az Élesd járáshoz tartozó Remecz, Ponor és Dámos községek környékén a szintén mészkőbe ékelt bauxitokat E r i e d m a n n J ó z s e f, N e u h e r z B é l a és a kolozsvári vegykísérleti állomás 1 1 analízise alapján, a magas 5 0 * 8 6, 5 3 * 4 6 és 5 6 * 6 3 /o aluminiumoxidt art alom miatt (dacára a 1 6 * 5 7, 2 0 * 5 2 és 3 * 5 3 / o - m y i! kovasavnak) alumíniumgyártásra először M e z e y F e r e n c a Kolozsváron 1 9 0 3. augusztus havában megjelent Alumínium- és vastelep (vázlatos tájékoztató a remeczi alumínium- és vasércről) u című röpiratában ajánlotta.

340 DE. H ORVÁTH B ÉLA (23) A chemiai elemzés adataiból látható, hogy a kétféle bauxit aluminiumtartalma Idcsiny határok között ingadozik, azonban a vörös banxit kovasavtartalma sokkal kisebb, vastartalma pedig sokkal nagyobb a fehér bauxiténál, mely már a kétféle szinben is magyarázatát találja. Mert a vörös színeződést a vörös banxitnál a vasoxid nagy mennyisége, a szürkés színt a fehér bauxitnál az alacsony vastartalom mellett a színtelen alkotórészek nagy mennyisége okozza. Alumínium-gyártásra tehát a fenti elemzési eredmények alapján különösen a vörös bauxitok használhatók fel. S z á d e c z k y m ikroszkóp os vizsgálatai szerint a banxit okban a következő ásványok voltak m eghatározhatók : 1. diaszpor A l20 3. H20, gibbsit (h id ra rg illit) A l20 3. 3H20 és korund A l20 3 az alnm inium víztartalm ú o xid jai, illetve o x id ja ; 2. vasércek: magnetit FeO. Fe20 3, hematit Fe2Oz, göthit Fe20 3, í / 20, limonit 2Fe20 3. 3H20, ilmenit (Fe Ti)20 3, ezekre vezethető vissza a z ércek m agas vastartalm a, az ilm enitre a T i02 tartalom ; 3. kovasavas ásványok : kvarc Si02, klorit (bázikus v ízta rtalm ú Mg-AL szilik á t), és fehér csillám tisztátalanságképen, s leginkább csak az érctelepek szélein, ezekből ered a kovasavtartalom. A banxit tehát az alnmininmnak vassal szennyezett hidroszilikátja,. illetve eredete szerint vashidroxid, amelyben a vasat az alnmininm többékevésbbé kiszorítja. Tekintetbe véve L a c h m a n n adatai alapján a biharmegyei bauxitt elepek föntebb említett kiterjedését és e banxit ok alnmininm-gyártásra alkalmas voltát: eme telepek magnk nem csak évtizedekre födöznék Magyarország alnmininm szükségletét, hanem kivitelre is igen nagy menynyiségű fém alnmininm kerülhetne, minthogy kivitelt az utóbbi években csak Franciaország, Svájc és az Északamerikai Egyesült-Államok tudtak fölmutatni. Franciaország, ahol az aluminium-ipar a legfejlettebb és amely ezidőszerint az aluminium-gyártás terén úgy mennyiség, mint minőség tekintetében a világpiacon föltétlenül az első helyen áll, s egymagának alnmininm-.termelése kétszerte nagyobb, mint Európa többi államaié együttvéve: az 1910. évben G a u t i e r szerint csak 100,000 tonnányi bauxitot dolgozhatott fel. 36 38. Mangánércek Bozovics (Krassó-Szörény vm.) környékéről. A 3 drb. kőzetet mangán- és vastartalmúk megállapítása végett beküldötte 1910. március 26-án dr. H o r v á t h J ó z s e f ügyvéd, Bozovics. 1. A Krivinától DK-re eső régi táró (dr. Schréter Z oltán m. kir. geológus szakvéleményében 7. számmal jelölt hely) környékéről származó súlyos kékes-szürke mangánérc elemzési eredménye: Fémmangán (Mn).. 36*41 /0 [50*53 % MnzOi] Fém vas (Fe)... 6*98,, [ 9*97,, Fe2Os]

(24) EGYÉB JELENTÉSEK 341 2. Ugyanarról a helyről a táró hányójárói gyűjtött kissé porló, könnyebb mangánérc elemzési eredménye: Fémmangán (Mn).. 21*38 /o [29*67 /o Mn30 4] Fémvas (Fe).... 4*99 [ 7*13 Fe20 3] 3. A geológiai szakvéleményen 8. számmal jelzett Felső-Lapugytól DNy.-ra lévő átmosott mangántartalmú sötét agyag elemzési eredménye: Fémmangán (Mn)... 2 * 5 9 /o [ 3 * 6 0 /o Mn30±] Fémvas (Fe).... 9*08 [12*98 Fe20 3\ Az elemzési adatok szerint az első kettő iparilag értékes mangánércnek tekintendő, a 3.-ik csekély mangán- és vast ártalmánál fogva iparilag nem értékesíthető. 39. Vasas és mangános agyagpala Trojás (Arad vm.) község határából. Elemzésre beküldötte 1910. májas 10-én V a n c s ó G y u l a ü g y v é d, Budapest. A kőzet szinvas (Fe) tartalma 7*83 /o, mangántartalma 2*48 /o volt. Iparilag nem értékesíthető. 40. Vaskő JResica (Krassó-Szörény vm.) határából. Mangántartalmának megállapítása végett beküldötte 1910. június 17-én B or Gyö rg y, Budapest. A kőzet fémmangántartalma (Mn) 1*03 /o volt. 41. Pirit Tok (Arad vm.) község határából. Elemzésre beküldötte 1910. május 10-én V ancsó Gyu la ügyvéd, Budapest. A pirit chemiai elemzése a következő eredményeket adta:

3 4 2 DE. H O B VÁTH B ÉLA (2 5 ) 43. Galenites kőzet Kassa (Abauj-Torna vm.) környékéről. Ezüsttartalmának megállapítása végett beküldötte 1910. március hó 11-én V a r r ó M i h á l y, Budapest. A kőzet ezüstöt kimutatható mennyiségben nem tartalmazott. 44. Kristályos pala Nagybóbrócz (Liptó vm.) község határában feltárásra került árva-liptói mészkőhegységből. Ipari használhatóságának megállapítása végett beküldötte 1910. augusztus 8-án a m. kir. földmivelésügyi minisztérium felvidéki kirendeltsége, Zsolna. E kőzet sem bányászati, sem ipari szempontból jelentőséggel nem bír. 45. Réztartalmú kőzet Felsővisnyó (Trencsén vm.) község határából, és pedig a Kis-Fátra délnyugati folytatását képező Veterna-Hola hegyláneolatnak Trencsén vármegye területe felé eső lejtőjéről. Ipari használhatóságának megállapítása végett beküldötte 1910. augusztus 8-án a m. kir. földmivelésügyi minisztérium felvidéki kirendeltsége, Zsolna. A kőzet rézércekkel átjárt kvarcit, mely csekély réztartalma miatt sem bányászati, sem ipari szempontból jelentőséggel nem bír. 46 51. Mészkövek Moha (Fehér vm.) község határából. Elemzésre beküldötte 1910. július 15-én az iszkaszentgyörgyi uradalom tiszttartósága. A beküldött 6 drb. mészkő chémiai összetétele a következő:

(2 6 ) EGYÉB JELENTÉSEK 3 4 3 Mészkő égetésre csak a 3. számú mész ajánlható; a többi dolomitos mészkövek a magas magnéziatartalom miatt mészkőégetésre nem alkalmasak. 52 55. Mészkövek Bihar vármegyéből, a Sebes-Kőrös mentén Fádvölgy és Brátka vasúti állomások közötti La Margine nevű völgyecske kezdetén lévő krétakorú mészből. Elemzésre átadta 1910. szeptember 27-én G y ö r g y A l b e r t bányamérnök, Budapest.