A de minimis támogatások

A de minimis támogatások Időállapot: 2015-01-01-2016-03-03 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2015-03-11 13:29:35 Tartalomjegyzék: 1. A de minimis támogatás 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A téma bemutatja azon csekély összegű (de minimis) támogatásokat, melyek nem ellenkeznek az Uniós szabályokkal. 1. A de minimis támogatás Az Európai Közösségi Rendeletek tiltják, hogy a tagállamok a piacot torzító támogatásban részesítsék vállalkozásaikat. A Rendeletek megfogalmazzák azokat a támogatásokat, melyeket az Unió nem minősít piacot torzítónak. Ezek a csekély összegű, vagy más néven de minimis támogatások. A de minimis támogatás lehet adórendszer keretében juttatott adórendszeren kívül juttatott Egy támogatás csak akkor minősül de minimis támogatásnak, ha azt jogszabály, támogatási szerződés kifejezetten annak minősíti. 1.1 Adórendszer keretében juttatott támogatások (csak de minimis lehet) 1.1.1. Kutató intézetekkel közösen végzett K+F tevékenység adóalap kedvezménye Az adózó az által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, 1. oldal

alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén a saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a felmerülés adóévében, vagy ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként állományba veszi, legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében az így meghatározott összeg háromszorosával, legfeljebb 50 millió forinttal csökkentheti az adózás előtti eredményét. Az adózó írásban köthet ilyen szerződést felsőoktatási intézménnyel a Magyar Tudományos Akadémiával a központi költségvetési szervként működő kutatóintézettel bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettel, kutatóhellyel közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézettel Az adóalap csökkentésként figyelembe vett összeg adókulccsal számított összege számít de minimis támogatásnak. 1.1.2. Mikrovállalkozások létszámnövelésének adóalap kedvezménye Az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónál a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző adóévhez, az adózó átalakulása esetén a jogelőd utolsó adóévéhez, előző adóév hiányában nullához viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata csökkenti az adózás előtti eredményt. Feltétel, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 5 fő és az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. Az adóalap csökkentésként figyelembe vett összeg adókulccsal számított összege számít de minimis támogatásnak. 1.1.3. Szövetkezeteknél a közösségi alap képzéséhez kapcsolódó adókedvezmény A szövetkezet a szövetkezetekről szóló törvény alapján az adóévben képzett közösségi alap 6,5 százalékát adókedvezményként veheti igénybe. Az adókedvezmény az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. 1.1.4. Látvány-csapatsport támogatása keretében az adózónak a személyi jellegű ráfordításaira nyújtott támogatása de minimis támogatásnak minősül. 2. oldal

1.1.5. A szociális hozzájárulási adóból igénybe vett részkedvezmény A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból, a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból, ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával. Az igénybe vett kedvezmény de minimis támogatásnak minősül. 1.1.6. Online pénztárgép beszerzéséhez nyújtott támogatás Vissza nem térítendő támogatás nyújtható az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgép 2013. és 2014. évi beszerzéséhez nyújtható. Az üzemeltető legfeljebb összesen öt darab pénztárgép cseréjéhez, beszerzéséhez igényelhet támogatást. A támogatás mértéke pénztárgépenként 50 ezer forint. A támogatásra az üzemeltető abban az esetben jogosult, ha a 2011. adóévben legfeljebb 500 millió forint nettó árbevételt ért el vagy tevékenységét 2012. január 1-jét követően kezdte meg, és a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában 1. rendelkezik adószámmal és nem áll adószám-felfüggesztés hatálya alatt 2. nem áll végelszámolási-, felszámolási-, csőd- vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt 3. nem rendelkezik az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, az állami adóés vámhatóság által nyilvántartott túlfizetés összegével csökkentett, 180 napon 3. oldal

keresztül folyamatosan fennálló 1 millió forintot meghaladó adó- és vámtartozással, kivéve ha arra az állami adó- és vámhatóság részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett 4. nem rendelkezik munkáltatóként, kifizetőként levont adó tekintetében 10 ezer forintot meghaladó adótartozással. A támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül 1.2.Adórendszer keretében juttatott támogatások (választható, hogy de minimis, vagy általános csoportmentességi támogatásként veszik figyelembe) 1.2.1. Kis- és középvállalkozások adóalap kedvezménye Beruházási adóalap kedvezményt vehetnek igénybe az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózók a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke után az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke után immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke után Feltéve, hogy az adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) Beruházási adóalap kedvezmény nem vehető igénybe üzemkörön kívüli ingatlan bekerülési értéke és a bekerülési értéket növelő beruházás bekerülési értéke az ültetvény bekerülési értékére és a bekerülési értéket növelő beruházás bekerülési értéke után A beruházási adóalap kedvezmény mértéke nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Az adóalap csökkentésként figyelembe vett összeg adókulccsal számított összege számít de minimis támogatásnak. 1.2.2. Kis- és középvállalkozások által felvett beruházási hitel kamatához kapcsolódó adókedvezmény A hitelszerződés, a pénzügyi lízingszerződés megkötése adóévének utolsó napján 4. oldal

kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény a hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka. Az igénybe vett adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. Az adózó által igénybe vett adókedvezmény összege de minimis támogatásnak minősül. 1.2.3. Kis- és középvállalkozások egy összegű értékcsökkenési leírása a leghátrányosabb kistérségben Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a - személygépkocsi kivételével - a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz üzembe helyezése adóévében a bekerülési érték 100 százalékának megfelelő értékcsökkenési leírást érvényesíthet. Feltétel, hogy a tárgyi eszközt a leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezze üzembe. A tárgyi eszköz adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában de minimis támogatásnak minősül. 1.2.4. Mezőgazdasági ágazatot érintő szabályok 1.2.4.1. Elsődleges mezőgazdasági termelést folytató vállalkozás A vállalkozás csak kis mértékben, a három év tekintetében csupán 15 ezer euro összegben vehet igénybe de minimis támogatást. Itt is érvényesül az egy és ugyanazon vállalkozás szabálya. Ezen kívül az elsődleges termelés területére csak az általános csoportmentességi támogatást választható. 1.2.4.2. De minimis támogatás a mezőgazdaságban (nem elsődleges mezőgazdasági termelésre) E rendelkezést viszont a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására is alkalmazni kell, feltéve, hogy egyes feltételek teljesülnek. Ebből a szempontból sem a termék első eladásához szükséges, a mezőgazdasági üzem által végzett tevékenységek, mint például a gabonafélék betakarítása, vágása, cséplése a tojások csomagolása 5. oldal

a viszonteladóknak és feldolgozóknak történő első eladás nem tekinthető feldolgozásnak vagy forgalmazásnak, így ezen területeken e rendelkezés szintén nem alkalmazható. E rendelet nem alkalmazható olyan támogatásra, amelynek összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre. Nem alkalmazható olyan támogatásra sem, amelyet kötelező megosztani az elsődleges termelőkkel. 1.2.4.3. De minimis támogatás halászati ágazatban 2014-től ez az ágazat is részesülhet de minimis támogatásban, ennek hároméves összege 30 ezer euro lehet. A feltételek megegyeznek az általános részben foglaltakkal. 1.3. Adórendszeren kívüli támogatások Ezen támogatásokról az adott támogatási szerződések rendelkeznek 1.4. A de minimis támogatás felső határa A támogatás összege három egymást követő adóév alatt nem haladhatja meg a 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeget, közúti árufuvarozási ágazatban működő vállalkozásoknál ez az összeg 100 ezer eurónak megfelelő forint összeg lehet. 2014.01.01-től kezdődően az értékhatárnál az egy és ugyanazon vállalkozások támogatását egybe kell számítani. Nem tekinthető árufuvarozási szolgáltatásnak, amelyben a tényleges szállítás csupán egy elemet képvisel, ilyenek lehetnek: a költöztetési a postai a futárszolgáltatás a hulladékgyűjtési feldolgozási szolgáltatások. Az ellenszolgáltatás fejében végzett szállítás terén működő vállalkozások általi teherszállító járművek megvásárlásához támogatás nem nyújtható. A közúti személyszállítási ágazat területén támogatás nem nyújtható. Egy és ugyanazon vállalkozás: valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll: 6. oldal

valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően; valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét. Az említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni. A rendelet céljából figyelembe veendő hároméves időszakot "gördülő" módszerrel kell értékelni, tehát minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az érintett pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatások teljes összegét kell figyelembe venni. Forintra történő átszámításnál figyelembe veendő deviza árfolyam adórendszeren belüli támogatás esetében az érintett üzleti év utolsó napján érvényes MNB által jegyzett deviza árfolyam adórendszeren kívüli támogatás esetében a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB deviza árfolyam Amennyiben a támogatás teljes összege túllépi a fenti korlátot, a támogatás teljes egésze nem minősül de minimis támogatásnak. 1.5. Adatszolgáltatás A vállalkozásoknak a támogatások adatait az éves adóbevallásaikban (XX53, XX43, XX29) kell szerepeltetni. 1.6. Támogatási intenzitás A különböző jogcímeken elnyert támogatások összességében sem haladhatják meg az alábbi támogatási intenzitást: Nagyvállalkozások esetében 2014-2020 közötti időszakra Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl régiókban 50% 7. oldal

Közép-Dunántúl régióban 35% Nyugat-Dunántúl régióban 25% Közép-Magyarország régióban 1. Abony, Alsónémedi, Áporka, Aszód, Bag, Bernecebaráti, Cegléd, Csemő, Dabas, Domony, Dömsöd, Dunaharaszti, Ecser, Érd, Farmos, Felsőpakony, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Gödöllő, Gyál, Gyömrő, Halásztelek, Hévízgyörk, Iklad, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Jászkarajenő, Kartal, Kemence, Kiskunlacháza, Kisnémedi, Kocsér, Kóspallag, Kőröstetétlen, Letkés, Lórév, Maglód, Makád, Márianosztra, Mikebuda, Monor, Nagybörzsöny, Nagykáta, Nagykőrös, Nagytarcsa, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pécel, Perőcsény, Péteri, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Ráckeve, Szentmártonkáta, Szigetbecse, Szigetszentmiklós, Szob, Szokolya, Táborfalva, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tatárszentgyörgy, Tésa, Törtel, Tura, Újhartyán, Újszilvás, Üllő, Vác, Váckisújfalu,Valkó,Vámosmikola,Vecsés, Verőce, Verseg és Zebegény településeken 35%, valamint 2. Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisvörösvár és Solymár településeken 20%. Regionális beruházási támogatás esetében nagyberuházásnak az olyan induló beruházás minősül, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább ötvenmillió eurónak megfelelő forintösszeg. Nagyon fontos, hogy erre a korlátra figyeljünk akkor, amikor egy beruházáshoz pályázati támogatást kapunk, és ezzel együtt beruházási adóalap kedvezményt is igénybe kívánunk venni. A két jogcímen kapott támogatás nem haladhatja meg a fenti határértéket! 1.7. A De minimis rendelet alkalmazásából kizárt támogatások olyan támogatás, amelynek összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre olyan támogatás sem, amelyet kötelező megosztani az elsődleges termelőkkel exporttámogatás importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatás más tagállamokban vagy harmadik országokban lévő értékesítési hálózat kialakításának és működtetésének finanszírozásához nyújtott támogatás 2. Adózás 8. oldal

2.1 ÁFA Nem érinti 2.2 Társasági adó Nem érinti 2.3 SZJA 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) Nem érinti 2.3.2 Magánszemély Nem érinti 2.4 EVA 2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Nem érinti 2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Nem érinti 2.5 Egyéb adók és járulékok Nem érinti 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Nem érinti 9. oldal

3.2 Egyszeres könyvvitel Nem érinti 3.3 Szja szerinti adózás Nem érinti 4. Iratminták, nyomtatványok Letölthető nyomtatványok Bevallás a társasági adóról XX29 Bevallás az egyszerűsített vállalkozói adóról XX43 Személyi jövedelemadó bevallás XX53 A kedvezményezett térségek jegyzéke (doc - 118 KiB) 2. melléklet a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelethez A kedvezményezett kistérségek besorolása 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 16/2013. (VI. 3.) NGM rendelet a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére kötelezett adóalanyoknak a pénztárgép jogszabályban meghatározott, online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgépre való 2013. évi cseréjéhez nyújtott támogatásról, valamint ezzel és az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgép bevezetésével összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról 3. E rendelet alapján csekély összegű (de minimis) támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendeletnek (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet), valamint az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK 10. oldal

rendelet módosításáról szóló 2007. július 24-i 875/2007/EK bizottsági rendeletnek (a továbbiakban: 875/2007/EK bizottsági rendelet) megfelelően nyújtható. 7. (1) A támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amelyet az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, valamint a 875/2007/EK bizottsági rendelet előírásaival összhangban lehet nyújtani, kivéve, ha a kérelmező a támogatást kizárólag olyan tevékenységhez használja, amely nem gazdasági tevékenység. (2) Az üzemeltetőnek a kérelemben nyilatkoznia kell a folyó pénzügyi évben és az azt megelőző két pénzügyi évben a részére odaítélt valamennyi csekély összegű (de minimis) támogatás támogatástartalmáról. (3) Ha az e rendelet keretében igényelt támogatás az üzemeltető által igénybe vett más csekély összegű (de minimis) támogatásokkal együttesen meghaladja a vonatkozó európai uniós jogi aktusokban meghatározott küszöbértékeket, akkor a támogatási igény ezen küszöbértékek nagyságáig érvényesíthető. (4) A forintban meghatározott összegek euróra történő átszámításánál az e rendelet kihirdetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, kéttizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 39. (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint, ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelői díjkedvezménynek az együttes összege, de legfeljebb 100 ezer forint (őstermelői adókedvezmény). Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek fizetett, számlával igazolt díj vehető figyelembe, de csak olyan arányban, amilyen arányt a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalapon belül képvisel. Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy meg kell határozni az összevont adóalap adóját e jövedelemmel együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a magánszemély adóbevallásában feltüntesse a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs számát. Az e bekezdés alapján érvényesített kedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatásnak minősül. 49/B. (6) c) az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés folytatása érdekében felmerült 11. oldal

kiadásból - ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy más egyéni vállalkozótól közvetve vagy közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján felmerült kiadást - az adóévben költségként elszámolt összeggel, vagy - az egyéni vállalkozó választása szerint, ha a kiadást az adóévben beruházási költségként számolta el - a kísérleti fejlesztésre fordított - alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásában rögzített - beruházási költség alapján állományba vett nem anyagi jószágra az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegével, bármely esetben, feltéve, hogy ca) a szolgáltatást nyújtó nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybevételével teljesítette, cb) az elszámolás nem támogatásból származó bevétellel szemben történt; a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) és az egyéni vállalkozó által írásban kötött szerződés alapján az egyéni vállalkozó tevékenységi körében közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az egyéni vállalkozó az előző rendelkezés alkalmazásakor az ott meghatározott összeg háromszorosát veheti (de legfeljebb 50 millió forintot vehet) figyelembe, amelynek a (9)-(10) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül d) a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál évi 30 millió forinttal, de legfeljebb a (12) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeggel (kisvállalkozói kedvezmény); az egyéni vállalkozó által az adóévben érvényesített kisvállalkozói kedvezmény és a (9)-(10) bekezdésben meghatározott adókulcs szorzata az állami támogatásokra irányadó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, agrár csekély összegű (de minimis) támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az egyéni vállalkozó választása szerint da) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy db) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül; 12. oldal

g) az adóév első napján, illetőleg a tevékenysége megkezdésének napján 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál a (19) bekezdés rendelkezését is figyelembe véve az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának az előző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték (tevékenységét megkezdő vállalkozó esetében az adóévi átlagos állományi létszám) és az adóév első napján (a tevékenységét megkezdő egyéni vállalkozó esetében a tevékenység megkezdésének napján) érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeggel (foglalkoztatási kedvezmény), feltéve, hogy az adózónak az adóév végén nincs az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása; az e rendelkezés szerint érvényesített csökkentés (9)-(10) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül; 11. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez II. 2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása p) A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a - személygépkocsi kivételével - a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni, amennyiben a tárgyi eszközt a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet szerint a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében helyezi üzembe. Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összegnek 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az egyéni vállalkozó választása szerint pa) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy 13. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez 9. A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó - kivéve a tevékenysége alapján mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba 13. oldal

vagy halgazdálkodási ágba sorolt egyéni vállalkozó - 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján adókedvezményt vehet igénybe. 10. Az adókedvezmény a 9. pontban meghatározott hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka. 12. A 9. pont alapján igénybe vett adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. A magánszemély által az adóévben érvényesített adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy az egyéni vállalkozó választása szerint a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, azonban ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 7. (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti: t) a (17)-(18) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költséget) a felmerülés adóévében, vagy - az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi - legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében; az adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből (ráfordításból) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás összegével, illetve - ha él a választási lehetőséggel - a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye javára elszámolt bevétellel, y) az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónál - döntése szerint - a 14. oldal

(19)-(20) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző adóévhez, az adózó átalakulása esetén a jogelőd utolsó adóévéhez, előző adóév hiányában nullához viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata, feltéve, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 5 fő és az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, zs) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál - ha igénybe kívánja venni a kedvezményt - a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra. (11) Az (1) bekezdés zs) pontjában foglaltakat az adózó a) abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt, b) nem alkalmazhatja az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékére, az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szoftvertermékek felhasználási jogára, szellemi termékre az adózó alkalmazta az (1) bekezdés zs) pontjának előírását. (12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy b) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági 15. oldal

rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő. (17) A felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az adózó az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak alkalmazásakor az ott meghatározott összeg háromszorosát, legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe, amelynek a 19. (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. E rendelkezésben foglaltakat az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetére is alkalmazni kell. (20) Az (1) bekezdés y) pontjában foglaltak szerinti összegnek a 19. (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. 22. (14) A szövetkezet a Ptk. alapján az adóévben képzett közösségi alap 6,5 százalékát adókedvezményként veheti igénybe. Az adókedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. 22/A. (1) A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után adókedvezményt vehet igénybe. (2) Az adókedvezmény mértéke a) a 2000. december 31-ét követően és 2013. december 31-éig megkötött szerződés alapján igénybe vett (1) bekezdés szerinti hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, b) a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett (1) bekezdés szerinti hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka. (3) Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben - utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie - veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel. 16. oldal

(4) Az e alapján igénybe vett adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. Az adózó által igénybe vett adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint 22/C. (1) Látvány-csapatsport támogatása keretében az adózó a következő jogcímekre nyújthat támogatást (juttatást): ce) a személyi jellegű ráfordításaira - azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés alapján elfogadott, a csekély összegű (de minimis) támogatások alkalmazásáról szóló bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható -; 1. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez Az értékcsökkenési leírás szabályairól 14. Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a - személygépkocsi kivételével - a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz üzembe helyezése adóévében a bekerülési érték 100 százalékának megfelelő értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezi üzembe. A tárgyi eszköz adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy b) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő. 17. oldal

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 178. E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában 30. csekély összegű (de minimis) támogatás: a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás, 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 462/A. (1) A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg a) az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból, b) a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból, ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. -a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. (2) A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával. 465/A. (1) A 462/A. alapján nyújtott támogatások csekély összegű támogatásnak minősülnek, amelyeket kizárólag az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkelyének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5. 2006.12.28.) (a továbbiakban: 998/2006/EK bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani. (2) A 462/A. alapján nem nyújtható csekély összegű (de minimis) támogatás az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra. 18. oldal

(3) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forint összeget. (4) Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget, a támogatást nyújtó köteles teljesíteni. (5) Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegű (de minimis) támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a Bizottság 800/2008/EK általános csoportmentességi rendeletében vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást. 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről 1. (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a támogatást nyújtókra, az általuk nyújtott állami támogatásokra, a támogatást folyósítókra, a támogatások kedvezményezettjeire, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1999.3.27., 1. o.) (a továbbiakban: 659/1999/EK tanácsi rendelet) 1. cikk h) pontja szerinti érdekelt felekre és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) állami támogatásokkal kapcsolatos eljárására terjed ki. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 1. Mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez, feldolgozásához és forgalmazásához nyújtott, az erdészeti, a vadgazdálkodási, valamint a hazai forrásból nyújtott halászati és vidékfejlesztési állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásra. (3) A miniszter az e rendeletben meghatározott feladatait a Támogatásokat Vizsgáló Iroda mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet útján látja el. 2. E rendelet alkalmazásában 1. állami támogatás: a) az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás, vagy 19. oldal

b) csekély összegű támogatásként ba) bb) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet 2. cikke (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.), bc) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2007. július 24-i 875/2007/EK bizottsági rendelet (HL L 193., 2007.7.25., 6. o.) (a továbbiakban: 875/2007/EK bizottsági rendelet), vagy bd) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) 3. cikke [a bb)-bd) alpont a továbbiakban együtt: csekély összegű támogatásokra vonatkozó bizottsági rendeletek] alapján nyújtott támogatás,11 2. bejelentési értesítő: a miniszter által a támogatást nyújtó számára megküldött értesítő a támogatási tervezet Európai Bizottság részére történő bejelentéséről, 3. diszkont kamatláb: a különböző években folyósított állami támogatások, illetve a több év alatt megvalósított projektek felmerült költségei jelenértékének kiszámításához használt kamatláb, amely egyenlő a referencia alapkamatláb 100 bázisponttal növelt értékével, 4. egyedi támogatás: a 659/1999/EK tanácsi rendelet 1. cikk e) pontja szerinti intézkedés, 5. egyéni referencia kamatláb: különösen a kedvezményes kamatú és kamatmentes hitelek, továbbá a változó kamatlábon alapuló kamattámogatások támogatástartalmának kiszámításához használt, a referencia alapkamatlábból számított, a hitelkockázattól függően eltérő összehasonlító kamatláb, 6. elszámolható költségek: az egyes támogatási kategóriákra az uniós állami támogatási szabályokban e címen meghatározott költségek köre, 9. kis- és középvállalkozás: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) I. melléklete szerinti vállalkozás, 13. referencia alapkamatláb: az Európai Bizottság által az egyéves bankközi kínálati kamatláb alapján meghatározott mérték, amely az egyéni referencia kamatláb, a diszkont kamatláb és a visszafizettetési kamatláb számításának alapja, 15. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek 20. oldal

jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve, 19. támogatástartalom: a kedvezményezett számára, akár több forrásból nyújtott állami támogatásnak a 2. mellékletben meghatározott módszer alapján számított értéke, 21. halászati állami támogatás: a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet (HL L 17., 2000.1.21., 22. o.) 1. cikkében felsorolt tenger- vagy belvizekben halászott termékek, illetve akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekre nyújtott állami támogatás, 22. mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv: a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvényben (a továbbiakban: Tv.) meghatározottak szerinti szerv, 23. csoportmentességi rendeletek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet, a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214., 2008.8.9., 3. o.) (a továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet), a Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2008. július 22-i 736/2008/EK bizottsági rendelet (HL 201., 2008.7.30., 16. o.) (a továbbiakban: 736/2008/EK bizottsági rendelet) és a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 358., 2006.12.16., 3. o.) (a továbbiakban: 1857/2006/EK bizottsági rendelet). 6. (1) Ha uniós állami támogatási szabály másként nem rendelkezik, nehéz helyzetben lévő vállalkozás nem részesülhet állami támogatásban. Egy vállalkozás akkor tekinthető nehéz helyzetben lévőnek, ha az képtelen - akár saját erejéből, akár pedig a tulajdonosai, részvényesei vagy a hitelezői által biztosított források révén - arra, hogy megállítsa a veszteségek halmozódását, amely a hatóságok külső beavatkozása nélkül teljes bizonyossággal azt eredményezné, hogy rövid- vagy középtávon feladja üzleti tevékenységét. (2) Valamely vállalkozás méretétől, illetve a körülményektől függetlenül akkor minősül nehéz helyzetben lévőnek, ha a) korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén jegyzett tőkéjének több mint 21. oldal

a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el, b) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében, a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el vagy c) az adott vállalkozás - függetlenül a vállalkozási formától - megfelel a felszámolási eljárás kritériumainak. (3) Valamely vállalkozás a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában különösen olyan esetekben is nehéz helyzetben lévőnek tekintendő, ha veszteségei nőnek, forgalma csökken, leltári készletei felhalmozódnak, fölös kapacitása megemelkedik, megrendelés-állománya jelentős mértékben csökken, pénzforgalma csökken, adóssága nő, a nettó eszközérték leírása csökken vagy teljesen leírásra kerül. (4) Ha a támogatási intézkedés a) a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó állami támogatásnak minősül, a kis- és középvállalkozást csak akkor kell nehéz helyzetben lévőnek tekinteni, ha megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (7) bekezdésében meghatározott feltételeknek, b) a 736/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó állami támogatásnak minősül, a kis- és középvállalkozást csak akkor kell nehéz helyzetben lévőnek tekinteni, ha megfelel a 736/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk i) pontjában meghatározott feltételeknek. (4a) Ha a támogatási intézkedés a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó állami támogatásnak minősül, a vállalkozást akkor kell nehéz helyzetben lévőnek tekinteni, ha legalább az alábbi kategóriák egyikébe beletartozik: a) részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság esetében, amennyiben a vállalkozás névértéken felüli befizetést is magában foglaló jegyzett tőkéjének több mint a felét felhalmozott veszteségei miatt elvesztette, különösen amennyiben a felhalmozott veszteségeknek saját forrásnak minősülő elemből történő levonásakor a jegyzett tőke felét meghaladó negatív eredmény keletkezik, b) közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, egyesülés, egyéni cég esetében, amennyiben a vállalkozás a saját tőkéjének több mint felét felhalmozott veszteségei miatt elvesztette, c) olyan vállalkozás, amely ellen kollektív fizetésképtelenségi eljárás indult, vagy ellene a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény alapján hitelezői kérelmére kollektív fizetésképtelenségi eljárás indítható. d) olyan vállalkozás, amely da) megmentési célú támogatásban részesült és a kölcsönt még nem fizette vissza 22. oldal

vagy a kezességvállalás időtartama még nem járt le, vagy db) szerkezetátalakítási támogatásban részesült és továbbra is a szerkezetátalakítási terv hatálya alá tartozik, e) kis- és középvállalkozások kivételével olyan vállalkozás, amely esetében az előző két évben a könyv szerinti idegen tőke és saját tőke aránya meghaladta a 7,5-et és a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménnyel számolt kamatfedezeti ráta kevesebb volt 1,0-nél. (4b) A (4a) bekezdés a) és b) pontját nem kell alkalmazni a) a kevesebb, mint három éve létező kis- és középvállalkozások esetében és b) a kockázatfinanszírozási támogatásra való jogosultság szempontjából olyan kisés középvállalkozások esetében, amelyeknél az első kereskedelmi értékesítéstől számítva hét év még nem telt el, ha a kis- és középvállalkozás a kiválasztott pénzügyi közvetítő hivatalos átvilágítása alapján kockázatfinanszírozási befektetésre jogosult. 25. (1) A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképről szóló, 2014. március 11-i SA.37718 (2013/N). számú bizottsági határozattal engedélyezett regionális támogatási térkép szerint nagyvállalkozások esetében a következő maximális támogatási intenzitások alkalmazandók: a) az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl régiókban 50%, b) a Közép-Dunántúl régióban 35%, c) a Nyugat-Dunántúl régióban 25%, d) a Közép-Magyarország régióban da) Abony, Alsónémedi, Áporka, Aszód, Bag, Bernecebaráti, Cegléd, Csemő, Dabas, Domony, Dömsöd, Dunaharaszti, Ecser, Érd, Farmos, Felsőpakony, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Gödöllő, Gyál, Gyömrő, Halásztelek, Hévízgyörk, Iklad, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Jászkarajenő, Kartal, Kemence, Kiskunlacháza, Kisnémedi, Kocsér, Kóspallag, Kőröstetétlen, Letkés, Lórév, Maglód, Makád, Márianosztra, Mikebuda, Monor, Nagybörzsöny, Nagykáta, Nagykőrös, Nagytarcsa, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pécel, Perőcsény, Péteri, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Ráckeve, Szentmártonkáta, Szigetbecse, Szigetszentmiklós, Szob, Szokolya, Táborfalva, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tatárszentgyörgy, Tésa, Törtel, Tura, Újhartyán, Újszilvás, Üllő, Vác, Váckisújfalu,Valkó,Vámosmikola,Vecsés, Verőce, Verseg és Zebegény településeken 35%, valamint db) Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisvörösvár és Solymár településeken 20%. 23. oldal