Mészáros Károly Erdészeti Felsőoktatási Emlékalapítvány Alapító Okirata (egységes szerkezetben) Az alapítók Prof. Dr. Mészáros Károly emlékére, az erdészeti felsőoktatás, az erdészeti politika és az erdészeti ökonómia oktatásának támogatására alapítványt hoznak létre. 1.) Az alapítvány elnevezése Az alapítvány teljes neve: Mészáros Károly Erdészeti Felsőoktatási Emlékalapítvány Az alapítvány angol nyelvű elnevezése: Karoly Meszaros Memorial Foundation for Forestry Higher Education 2.) Az alapítvány székhelye 9400 Sopron, Ady Endre utca 5. szám 3.) Az alapítvány célja Az alapítvány célja Prof. Dr. Mészáros Károly hazánkban és a határainkon túl is ismert, és elismert munkásságának megőrzése, az erdészet-erdőgazdálkodás felsőoktatásának támogatása és fejlesztése, tanulmányi ösztöndíjak adományozása. Az alapítvány besorolási kategóriája: közhasznú szervezet. Az alapítvány által végzendő közhasznú tevékenység: [az 1997. évi CLVI. tv. 26. c) pontja alapján]: 5. oktatási tevékenység 4.) Az alapítók Az alapítók az alapítvány alapító okiratát indokolt esetben, a Ptk. 74/B. értelmében, az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül módosíthatják. Dr. Lett Béla alapító Dr. Páll Miklós alapító Dr. Varga Szabolcs alapító 1
5.) Az Alapítvány induló vagyona Az alapítványi cél megvalósítása érdekében az alapítók induló vagyonként fejenként 50.000,-Ftot, összesen 150.000 magyar forintot (azaz százötvenezer magyar forintot) helyeznek el az alapítvány javára nyitott, a Sopron Bank Zrt.-nél vezetett letéti számlára. Az alapítvány céljainak megvalósítása érdekében az alapítvány teljes vagyona felhasználható. Az alapítvány vagyonának felhasználása történhet pályázat kiírásával, ösztöndíjat nyújthat, támogathatja a benyújtott egyedi kérelmeket, biztosíthat költségtérítést a kuratórium döntése szerint. 6.) Az alapítvány jogállása, jellege, vagyonának kezelése és felhasználása Az alapítvány jogi személy, melynek képviselője a mindenkori kuratóriumi elnök. Az alapítvány nyitott és nyilvános, ahhoz bármely belföldi és külföldi természetes- és jogi személy csatlakozhat, amennyiben az alapító okiratban meghatározott célt elfogadja, és támogatja; pénzbeli hozzájárulását befizeti, nem pénzbeli támogatását (ingó vagy ingatlan vagyon, vagyoni értékű jog, szellemi vagyon, stb.) az alapítvány rendelkezésére bocsátja. Az alapítvány az esetleges külföldi támogatásoknak valutában/devizában történő kezelésére a számlavezető pénzintézetnél külön devizaszámlát nyithat és az azon lévő, illetve oda befolyó összegeket devizában is felhasználhatja. Az alapítvány vagyonát országgyűlési, illetve önkormányzati képviselők megválasztására felhasználni nem lehet. Az alapítvány vagyonából országgyűlési (parlamenti), regionális vagy helyi választási célra támogatást nem lehet nyújtani. Az alapítvány pártoktól független szervezet, azoktól támogatást nem kap, részükre támogatást nem ad. Az alapítvány közhasznú tevékenysége keretében végzett szolgáltatásaiból (ösztöndíjak adományozása) bárki részesülhet. Az alapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységekre fordítja. Az alapítvány a közhasznú tevékenység gazdasági eseményeit elkülönítve kezeli, azzal kapcsolatban elkülönített analítikát vezet. Az alapítvány éves beszámolót készít. Az alapítvány nyitott és nemzetközi. A kuratórium az alapítvány vagyonát az alapítványi célok figyelembe vételével kezeli. Az alapítványhoz csatlakozóknak minimálisan 1.000 magyar forint (azaz egyezer magyar forint) pénzösszeggel vagy ezt az értéket elérő nem pénzbeli támogatással kell hozzájárulniuk az alapítvány vagyonához. Az alapítvány a hivatalos magyar fizetőeszközöktől eltérő devizanemekben is elfogad befizetéseket. Az alapítvány vagyonát a kuratórium elkülönítetten kezeli. Az alapítók és a csatlakozók az alapítványi befizetéseket nem követelhetik vissza. Az alapítvány támogatást egyéni kérelmek vagy pályázatok alapján nyújthat. A támogatott személyek vagy szervezetek tevékenysége az alapítványi célokhoz kapcsolódik, azok megvalósítását segíti. 2
Az alapítvány bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből az eset összes körülményeinek mérlegelésével megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. Az alapítvány ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az alapítványi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat. fő Az alapítvány vállalkozói tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az alapítvány tevékenysége. Az alapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapítványi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Az alapítvány köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalma: - számviteli beszámoló; - a költségvetési támogatás felhasználása; - a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás; - cél szerinti juttatások kimutatása; - a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától kapott támogatás mértéke; - a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege; - közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló. Az alapítvány éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg a tárgyévet követő év 150. napjáig a kuratórium egyszerű többséggel, nyílt szavazással meghozott döntése alapján történik. 7.) A kuratórium Az alapítvány kezelő szerve a kuratórium, amely nem önálló jogi személy. Az alapítvány céljára rendelt vagyon felhasználásáról a mindenkori kuratórium dönt. Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet), amelyben az alapító közvetlenül vagy közvetve az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat. A kuratórium tagjai a kurátorok, vezetője a kuratóriumi elnök. A kurátorokat az alapítók jelölik ki. A kurátorok kijelölése egyenként, az alapítók egybehangzó támogatásával történik. A kuratórium létszámát három természetes személy alkotja. A kuratóriumi tagság határozatlan időre szól. A kuratórium szükség szerint ülésezik, de évente legalább egy alkalommal. A kuratóriumot bármelyik kuratóriumi tag, írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülés helyszínéről és időpontjáról legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően, írásban értesülnek és az ülés tárgysorozatáról, napirendi pontjairól leírást kapnak. A kuratórium ülései nyilvánosak. A kuratórium ülése akkor határozatképes, ha legalább kettő kuratóriumi tag jelen van. A kuratórium döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A kuratóriumi ülésekről minden esetben emlékeztető, jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható a kuratórium döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, valamint a döntések mellett és ellen szavazók 3
személye név szerinti megjelöléssel. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen hozott határozatokat sorszámmal ellátva. A jegyzőkönyvet a kuratórium elnöke készíti el. Az emlékeztetőt és a jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az alapítvány iratai között megőrizni, folyamatos kezelését az alapítvány képviselője látja el. A kuratórium döntéseit a kuratórium elnöke a döntés időpontját követő két héten belül írásban igazolható módon közli az érintettekkel, valamint az alapítvány internetes honlapján nyilvánosságra hozza. Az alapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az alapítvány székhelyén az alapítvány képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet. A kuratórium, elnöke útján évente egyszer internetes honlapján nyilvánosságra hozza az alapítvány szolgáltatásainak igénybevételi módját, a működés módját, a támogatási lehetőségeket, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmaipénzügyi beszámolót és közhasznúsági jelentést. Az alapítvány által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek. A kuratórium hatásköre: - Gondoskodik az alapítványi cél megvalósulásáról. - Operatív ügyeinek intézéséhez külső munkatársakat bízhat meg, könyvvezetési kötelezettségeinek teljesítéséhez könyvelőt bíz meg. - Dönt az alapítványi vagyon felhasználásáról, annak gyarapításáról. - Dönt az alapítványhoz való csatlakozás elfogadásáról vagy elutasításáról. A kurátori megbízás megszűnik: - A kurátor halálával. - A kurátor megbízásról való önkéntes lemondásával, melyet indoklás nélkül, írásban kell az alapítók felé benyújtania. Az alapítványt a kuratórium elnöke egy személyben képviseli. Az alapítvány vagyona feletti utalványozási joga az alapítvány mindenkori elnökének és bármelyik egy kuratóriumi tagnak együttesen van (együttes aláírók). A kuratórium vagy annak tagja által, feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az alapítvány a felelős. A kuratóriumi tag az általa e minőségében az alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel. Kuratóriumi tagok: Dr. Náhlik András kuratóriumi elnök, az alapítvány képviselője Horgosi Zsolt László kuratóriumi tag Dr. Mészáros Bence Balázs kuratóriumi tag 4
8.) A felügyelő bizottság Az alapítvány felügyeleti szerve a felügyelő bizottság, amely a gazdálkodás feletti felügyeletet gyakorolja, nem önálló jogi személy. A felügyelő bizottsági tagok nem lehetnek érdekeltségi vagy közeli hozzátartozói viszonyban az alapítókkal, vagy a kuratórium tagjaival. A felügyelő bizottsági tagokat az alapítók jelölik ki. A felügyelő bizottsági tagok kijelölése egyenként, az alapítók egybehangzó támogatásával történik. A felügyelő bizottságot három természetes személy alkotja, vezetője a felügyelő bizottság elnöke. A felügyelő bizottsági tagság határozatlan időre szól. A felügyelő bizottság szükség szerint ülésezik, de évente legalább egy alkalommal. A felügyelő bizottságot bármelyik felügyelő bizottsági tag, írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülés helyszínéről és időpontjáról legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően, írásban értesülnek és az ülés tárgysorozatáról, napirendi pontjairól leírást kapnak. A felügyelő bizottság ülései nyilvánosak. A felügyelő bizottság ülése akkor határozatképes, ha legalább kettő felügyelő bizottsági tag jelen van. A felügyelő bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A bizottsági ülésekről minden esetben jegyzőkönyv készül, amelyből megállapítható a felügyelő bizottság döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (személye). A jegyzőkönyvet a felügyelő bizottság elnöke készíti el. A felügyelő bizottság vagy annak tagja által, feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az alapítvány a felelős. A felügyelő bizottsági tag az általa e minőségében az alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel. Felügyelő bizottság tagjai: Nagy Imre felügyelő bizottság elnöke Dr. Jáger László Tamás felügyelő bizottság tagja Román József felügyelő bizottság tagja A felügyelő bizottság hatásköre: - Felügyeli a kuratórium tevékenységét, szakmai és pénzügyi döntéseit, különös tekintettel az alapítványi vagyon felhasználásának és gyarapításának tekintetében. - Munkájához külső szakértőt kérhet fel. - Ellenjegyzi az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést. - Jelentést készít az alapítók felé felügyeleti munkájáról. A felügyelő bizottsági megbízás megszűnik: - A felügyelő bizottsági tag halálával. - A felügyelő bizottsági tag alapítók általi visszahívásával. - A felügyelő bizottsági tag megbízásról való önkéntes lemondásával, melyet indoklás nélkül, írásban kell az alapítók felé benyújtania. A felügyelő bizottsági tag alapítók általi visszahívására akkor kerülhet sor, ha a felügyelő bizottsági tag feladatának ellátására tartósan alkalmatlanná válik. 5
Az alapítók a visszahívási jogot nem gyakorolhatják oly módon visszaélésszerűen, hogy a Ptk. 74/C (3) bekezdésbe foglalt előírás sérüljön. 9.) A kuratórium és a felügyelő bizottság tagjaira vonatkozó rendelkezések A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezető szerv elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 10.) Az Alapítvány megszűnése A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott a) cél megvalósult; b) idő eltelt; c) feltétel bekövetkezett. Az alapítványt akkor is törölni kell a nyilvántartásból, ha a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el. A bíróság az ügyész keresete alapján az alapítványt megszünteti, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia. A bíróság az alapító kérelme alapján az alapítványt megszünteti, ha az alapítvány céljainak megvalósítása lehetetlenné vált. A bíróság az alapítványt megszüntetheti, ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapító a bíróság felhívása ellenére a kijelölést nem vonja vissza és kezelőként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki. 6
A bíróság az érdekelt alapítók közös kérelmére új alapítvány létrehozása vagy más alapítványhoz való csatlakozás céljából elrendelheti az alapítványok egyesítését, ha ez az érintett alapítványok céljainak megvalósításával összhangban áll. Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez az új, illetőleg a megfelelően módosított a megszűnt alapítvány jogutódlásáról is rendelkező alapító okiratot is csatolni kell, egyebekben a bíróság eljárására az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az Alapítvány vagyonát, megszűnése esetén az Erdészeti, Faipari és Papíripari Nemzetközi Ösztöndíjas Alapítvány támogatására kell fordítani. 7