ERDÉSZETI LAPO K AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE mnö- fis FÖLDBIRTOKOSOK, ERDÉSZET I ÜGYEKKE L FOGLALKOZÓ K ÉS ERDŐTISZTE K SZÁMÁRA. r- A Z OR^ÁGOS ERDÉSZET I EGYESÜLE T IGAZGATÓ-VÁLASZTM Á - 3 U-i < O S! < ' '~ t t v \ > cv2 30 jlbött LAPBIZOTTSA G VEZETÉS E MELLÉJT^ SZERKESZTI : BUND KÁROLY, EGYESÜLETI TITKÁR. HARMINCZKILENCZEDIK 1900. ÉVI I XII. FÜZET. CO O O ÉVFOLYAM OS SSe ME8JEI1EN1R MINDEN HÓNAP 28-ADIK NAPJÁN. Ara eg y évre, azo k számára, ki k a z Országos Erdészet i Egyesületne k ne m tagjai, 16 kor. A z egylet azo n alapít ó tagjainak, ki k legalább 30 0 koroná t alapítottak, ingyen jár, mi g azoknak, ki k eze n összegné l kevesebbe t alapitoltak, a z illet ő alapítványi kama t beküldés e mellet t ár a 6 kor. Rende s tagokna k a 1 6 kor. évdij fejébe n szinté n ingye n küldeti k meg. Szerkesztőség é s kiadóhivatal : BUDAFEST, V., Alkotmány-utcz i 10. szám. BUDAPEST, 190 0..PÁTRIA* IRODALMI VÁLLALAT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖNYVNYOMDÁJA fti.i,öi-út 25. sx. (KŐZTELEK).
Az Erdészeti Lapok 1900,-i évfolyamának tartalma. I. Gzikkek. Füzet Olda l Arató Gyula. Magya r nemzet i földbirtokpolitikán k ó s erdőgazda - ságunk _ IV. 25 3 B. Visszapillantá s ide i közgyűlésünkr e............j.... VII. (>72 B. A párisi nemzetköz i erdőgazdaság i kongresszu s tárgyalása i... IX. 85 6. ülement Károly. A liptóujvári tanningyár....... VI. -469 üserny Győző. A neme s füze k mivelés e............ VIII. 70 7 Fekete Lajos. A középerdő, valamin t a z egye s főfakoroszlályo k pénzügyi érettségéne k megállapítás a._....._.... IV. 24 3 Filarszky Nándor. A luezfenyő (Picea excels a Link. ) alakváltozása i X. 91 4 Földi János. Páris i levél. (A z erdészet i é s vadászati csopor t kitün - tetései) -. IX. 84 7 Hajdú'János. Enyh e tele k a délkelet i Kárpáto k vidéké n...... IV. 30 2 Összenőt t fák... _.... VI. 48 7 Hanijay Géza. A pajódoknak szénkénegge l val ó irtásáró l IX. 79 9 Havas Aijoston. Még néhány sz ó a Bakony kopáraina k befásitásáró l VI. 45 7 Hermann Ottó. Madárvédele m.... _ VI. 56 2 Kacsanovszky József. A tiszaf a a Velebitbe n._.... VIII. 76 5 Kleissl Gyula. Némel y szilágymegye i tölgye s cserfaerdövé történ t átalakulásának oka i._..... _ V. 38 4 Krausz Géza. Selmecz-Bélabány a sz. kir. váro s erdőgazdaság a... VII. 61 4 Krippd Móricz. A mágneses elhajlá s meghatározás a a z észak i sarkcsillag segítségéve l.... -. -... V. 36 5 Imccsfalvi Imecs Béla. Vadkáro k tölgyesekbe n..... 111. 15 3 Kaán Károly. A tenyészet megindulásána k mestersége s elhalasz - tása ültetésr e szán t csemetékné l.............. ~ 111. 14 3 Kaán Károly. A Hasselnuui n Fr. műépítés z álla l feltalál t é s sza - badalmazott u j fatelités i módró l. J ú IV. 29 4 Kaán Károly. Képe k Japá n erdőgazdaságábó l............ IX. 80 5 Lakatos Károly. Vadászat i é s halászat i kiállításun k Parisba n... IX. 81 8 Molnár Gyula. A bükktalpfák telítéséről, különö s tekintette l a z államvasutak szükségletér e.. 11. 6 9 Muzsmy (!f;<i. A zsarnóczai erdő k múltjábó l.. -... - III - 13 3
Muzsnay Géza. A középhegység i erdő k felujitás a köréből......... XII, 112 9 Nagy Károly. A z ungmcgye i erde i vasutakról............. X. 904. XI. 104 4 Neviczky Miklós. A horvá t tengerpar t talaj - é s égalj i viszonyairó l I. 1 7 l'álka Gyula. Schwarzenber g hercze g csehország i erdőbirtok a... VIII. 74 7 J'ölvskey József. A franczia szarvasgomb a előfordulásáró l hazánkba n 11. M l De Pottere Gerard. Páris i levé l _. V. 43 2,,,, A magya r erdészet i kiállítá s Parisban......... Vili. 72! ) Sajó Károly. Néme t intézkedése k a z erd ő természete s emlékkin - cseinek megvédésér e _............. V. 37 0 Szabó Fcrencz. A faértékesités különfél e módja i erdészet i é s köz - gazdasági szempontból........... IV. 28 0 Tomasovszky Imre. Magya r erdészet i mérőasztal és busszolamüszer 1. 3 Yaitzik Emil. A czinké k erdőgazdaság i jelentősége... _... IX. 83( i * *,,Emlékezzün k régiekről"..................... V. 30 3 A földmivelésügy i m. k. ministeriu m 1900. év i költségvetésébő l... V. 30 0 Fakereskedelem é s faipa r a z 1899. évben. ( A kereskedelm i é s. iparkamará k év i jelentéseiből.)...... IX. 822. X. 93 6 XI. 106 8 Az Országo s Erdészet i Egyesüle t felterjesztés e a z uj autonóm vám - tarifa ügyébe n.......... X. 88 7 *, * Budapes t székesfőváro s erdeirő l (Tav i Gusztáv, Vada s Jenő é s Bitn d Károl y szakvéleménye ) XI. 101 5 II. Irodalmi szemle. ( <?). Erdészet i kísérlete k............... - -... 1. 2 7 (Szerednyei.) Á fenyő k tűine k növekedés e. _ 1. 2 9 Á táplálé k vándorlás a a z elhal ó levelekbő l....... I. 3 2 Az ákáczna k bány a la gyanán t val ó használhatóságáró l j... II. 9 8 Kolossy Imre. Tuta j a Csendes-Oceánon.................. 11. 9 9 (Szerednyei.) Amerika i fá k neve i...... II. 10 2 Közgazdasági Lexico n _........_. 11. 10 3 Magyarország madara i......... - II. 10 4 Aquila. _ - - II. 10 6 Erdőn mező n.......'.. II. 10 7 Arató Gyula. Közgazdaság i Íróin k a z erdészetrő l _. III. 164. IV. 32 5 A mozdony-szikr a gyújt ó erejérő l......... III. 17 6 Nagy Károly. A Hasselman n Frigye s műépítés z álta l feltalál t é s szabadalmazott u j fatclités i módró l...... 111. 17 7 Molnár Gyula. A döntés i id ő befolyás a a fá k tartósságár a...._. 111. 17 0 Óvintézkedések a faipa r körébe n. _ - 111. 18 0 Cserny Győző. Erdészet i Nyereségszámitásla n J.... V. 42 0 Dolmány i Pál. A z erde i feny ő lüvörösödés e é s a/, ellen e val ó védekezés - T... V. 42 2
Kolossy Imre. Sodronypályá k és sodronykötélpályá k könnyeb b fa - választékok közelítésére...... _..........._. V. 42 8 A várapolitik a é s Alsó-Ausztri a erdőgazdasága......... VI. 55 9 Küzdi/ Árpád. A szine s fén y hatás a a növényekre.. VI. 50 1 Qserny Győző. Erdészeti kísérlete k........................... VII. 08 7 (B.) Erdei-, luez - é s vörösfenyőböl áll ó elegye s állabokról... Vili. 70 9,, Czukorkészité s a juharf a nedvébő l......... _.... IX. 84 1,, Nodon-Bretonnea u fatelités i eljárás a...................... IX. 84 3 (K s.) A z államerdőkbeli vadásza t bérbeadás a Württembergbe n IX. 84 4,, A z erdő é s a jégkárveszél y......................_..... IX. 84 0 Tomasovszky Imre. A tölgyekről......... X. 98 2 ( >.) A tarnóczi kövül t f a (Pinu s Tarnociensis )............... ~.L. XI. 1081 A fenyőcsemeté k Botryti s betegségérő l..................... XI. 1084 (K s) A tutajozá s korlátozás a Württembergbe n...... XI. 1087 Dr. Tuzson János. A déltiroli luezfenyőfa műszaki tulajdonságairó l XII. 1191 (Z. E.) Mérőműszere k magnaliumbó l......... XII. 1196 Fakereskedelmi lapokbó l L XI. 1087. XII. 119 8 III. Vidéki levelek. Molnár Gyula. Akantis z Rezs ő k. közalap, crdömesle r jubileum a III. 18 4 Ajlay Sándor. A megbizhatla n delejt ü......... V. 43 7 Spettmann János. A 111. éves erdészhallgató k ide i tanulmányútj a X. 98 3 Tomasovszky Imre. A z erdöakadémia II. éves hallgatóina k erdőlenyészléstani kisgyakorlat a....... ~...... X. 99 1 Cs. J. Oroszországró l.............................. X L 1094 / V. Vadászati tárcza. Ajlay Jenő. Tapasztalato k a bor z életmódjáról...... 11. 107. 111. 18 0 V. Különfélék. Kacsanovszky József. Vadludak tömege s vonulása...... 1. 4 2 Béky Albert. A csemetékne k eddigel é még ne m méltatot t káro - sodása....- -- X)... --- 1. 4 5 ( d). A papirárak fölemelés e - ~... I. 4 7 A kopá r é s vízmosáso s területeke n teljesítet t erdősítése k állam i segélyezése............._..... - II. H l A páris i nemzetköz i erdészet i kongresszu s._................... II. 11 2 Nagy Károly. Közönsége s avarhanga............... II. 11 3 Lenhard Antal. A z amerikai kőri s......... ~ II. 11 4 Ptíszthy Ferencé. A z erdészeti fels ő oktatá s Horvátországba n... II. 11 5
Amerika kivitel e... II. 11! ) Emlékezetes fá k megkímélés e... _....... II. 11! ) M. k. állam i gazdaság i gépkisérlet i állomás......... II. 11 9 A m. k. mezőgazdaság i múzeu m... II. 12 1 Jutalmazás.- - - -... II. 12 2 Az Országo s Méhészet i Egyesület "......... II. 12 2 Ilreblay Emi l müve i......... II. 12 2 Kérelem - - - - III. 18 9 Fiume é s Triesz t dongaforgalm a 1898. és 1899-be n. _... 111. 19 0 Divald Adolf. A létér t val ó küzdele m a fákná l...._.......... 111. 19 1 Molnár János. A z eperf a (Morus ) magjána k elvetésérő l.......... III. 19 2 Tomasovszky Imre. Brandenburg-fél e szétszedhet ő selinccz i átlát ó III. 19 5 Szerednyei. A tulipánf a használat a............ 111. 19 8 Kolossy Imre. A z erdészet i akadémi a vadaskertje...... 111. 19 8 Gabnay Fercncz. A vadkan-agya r kikészítés e... III. 20 1 Munkaközvetítő intéze t Budapeste n _.. _ III. 20 3 Beszámoló néha i bölcsház i Belház y Emi l ni. kir. föerdötanácso s síremlékére megindítot t gyűjtésről........ III. 20 4 Gazdasági szaktudósitó k a külföldö n.... _ IV. 34 3 Tutaj kikötő Budapes t mellet t......... IV. 34 0 Törvényjavaslat a z erdei munkások jogviszonyainak szabályozásáról IV. 34 7 Kacsanovszky József. A boszniai hadjára t é s a lika i erdő k...... IV. 34 7 Boryszlaivszky László. A Vértes-hegység i tölgye k............ IV. 35 1 () felségéne k arczkép e...._.... - V. 44 4 A m. kir. Földtan i Intéze t.........._.... - V. 44 4 Uj fafogyaszt ó iparvállalato k............._.._...... V. 44 5 Külkereskedelmi faforgalmun k 1899-be n _... V. 44 5 Németország faforgalmáró l a legutóbb i 8 évben.................. V. 44 0 Románia erdőgazdaságáró l........ _.._.... V. 44 7 Vasúti talpfá k Quebraclio-fábó l V. 44 7 A távirdaoszlopo k tartóss á tétel e...._.....j.._. V. 44 7 A bükktalpfá k telítésérő l - - V. 44 8 Uránia... '. :. - V. 44 9 A műszak i czime k é s a műszak i gyakorla t rendtartásáró l szól ó törvénytervezet...._.._....... VI. 57 2 Selmeczbánya é s Vidék e Írásba n é s képben................ VI. 57 5 Boryszlavszky László. Tölgyszálerdő k alátelepitése csonk a cseme - tékkel...... VI. 57 5 A nagy-berezna uzsok i vasút.......... -. VI. 57 7 Román erdészet i kongresszu s _....... - -... VI. 57 7 Országos közraktár i hitelintéze t............ -- - VI. 57 8 (B.) Tangens-táblázato k VII. 68 9 Fekete Lajos. Eg y ki s helyreigazítá s a Hysterium Pinastr i kérdésébe n Vll. 69 0 Ifj. Bottal Aurél. A foglyo k eltartása é s sxálli(ás; i VII. 09 1
Gabnay Ferencz. A puszpáng-dugványo k élettartam a............. VII. 69 3 ifi.) A z ákácz jubileum a......... VII. 69 4, Fakereskedelmün k VII. 69 4 'Tomasovszky Imre. Választá s a selmeczbánya i akadémiá n...... VII. 69 5 Emlékezetes fá k Vili. 77 5 Erdészeti Rendelete k Tár a 1899. évfolyam a VJ1I. 77 6 A bányászat i é s erdészet i akadémi a palotáina k kép e............ VIII. 77 0 Nagy Károly. A m. kir. államvasuta k 1898. évi üzlet i é s forgalm i eredményei......._.... - VIII. 77 6 Nagy Károly. A vasuta k fafogyasztás a...... VIII. 78 1 Csernyi Győző. A katonaság álta l okozot t káro k megtér i tésének szabályozása._....,.... - ~ - -- - - VIII. 78 1 Ifj. Bortól Aurél. Szárnyazot t vadkacsa, min t csalkacs a......._.. VIII. 78 4 Közlemények a keskenyvágány ú vasuta k körébő l.........._.... VIII. 78 0 Felolvasások............._.......... -- IX. 86 3 Pályázat külföld i tanulmányúir a. _......,. - IX. 80 4 (/}.) Mentő-tanfolya m erdőőrö k részér e......... IX. 86 6 Közgazdaság i kamara.... _............... -- -... IX. 80 7 Szerednyei. Taxus-dugványo k... IX. 86 7 Tálka Gyula, Hangfcnék-gyártá s...... - IX. 80 8 Pech Dezső. Eg y u j faiparczik k._....-...... IX. 86 9 A fá k tiszteletér e rendezet t ünne p Olaszországba n... IX. 80 9 Oroszország erdőgazdaságáró l _............ IX. 87 0 Német fabevite l 1899-be n IX. 87' 2 Agancskiállitás - --- -- IX. 87 0 Mezőgazdasági kisérletügy i intézménye k Magyarországon......... IX. 87 4 Nemzetközi kertészet i kiállitá s Budapeste n..................... IX. 87 4 Sajtóhibák...... - -. IX. 87 5 Párisi erdészet i kiállításun k részlete s katalógus a _. X. 99 5 Az 1901. év i államköltségvetésben.. -................... X. 99 7 Ratkovszky Károly. Hely i erdészet i kiállitá s Sopro n vármegyébe n X. 99 9 Ifj. Pálff y Jáno s gró f X. 100 2 A műegyete m megnyitásáná l....... X. 100 2 (/?.) Cactus-növénye k min t erde i tűzoltó k...................... X. 100 2 Megömlesztett f a......... - - - - X. 100 3 A Pohl-fél e langens-táblázato k......................'.. - X. 100 4 A vadászat i törvén y......._.......... X. 100 4 Brehm Alfré d..., X. 100 4 Eladó Erdészet i Lapo k - X. 100 5 Előadások é s felolvasáso k a z Országo s Erdészet i Egyesületbe n XI. 110 0 A főva d okszer ű határo k közöt t val ó tenyésztés e érdekében...... XI. 110 1 A Vadászat i Védegyle t - XI. 110 3 A Magya r Fakereskedő k é s Eaiparoso k Országo s Egyesülete,..... XI. 110 4 A műszaki minősítésr e ó s gyakorlatjogra vonatkoz ó törvénytervezet XI. 110 5
Az erdömunkásokró l szól ó törvényjavasla t... - XI. 110 J A kincstár i erdő k 1901. év i államköltségvetéséhe/................ XI. 110 5 Ratkovszky Károly. A z ide i cserebogár-rajzá s.... _ XI. 110 7 14,000 koron a év i vadászat i bé r XI. 110 9 Balogh Ernő. A bükkmak k felhasználásáról.............. XI. 110 9 A köszénhián y _ - - XI. 1109 Qterny Győző. Budapest i agancskiállitá s... XI. 111 0 A haza i közlekedés i vállalato k faszükséglet e. XI. 111 1 Faárugyár Karánsebese n. _ -. -- - -- XI. 111 1 Zoológiai Lapo k............... -- -- XI. 111 1 Vadas Jen ő m. k. főerdőtanácso s é s akad. taná r előadás a...... XII. 1207 (/,'.) Erdészet i Múzeu m...... - XII. 1208 Darányi miniszte r a mentőkne k - -- - -- - XII. 1209 Faragó Béla. Magtermés i jelentés.........- XII. 1209 (B.) A házigomb a irtás a -. -- - XII. 1212 ( h ő) A föl d erdősége i XII. 121 3 A füs t hatás a a növényzetr e...... XII. 121 8 Ilükktalpfák Romániába n XII. 1214 I'akiv itelünk é s a Duna-Majn a csatorn a............... XII. 1214 ( h ő) Szibéria i szarvaso k megtelepítés e Németországba n XII. 1214 Farka» Pál. Hordhat ó háza k - XII. 121 5 A karánsebes i faáru-gyá r _. XII. 1215 Az állato k világ a - - XII. 1210 Néhai bölcsháza i Belház y Emi l - XII. 121<i Tomasovszky Imre. A z Erdészet i Kísérletek " terjesztés e XII. 1210 Névmagyarosítás. _ - - VII. 695 X. 100 5 Halálozások I. 49, II. 123, IV. 35*, V. 449, VII. 695, VIII. 786, IX. 875, X. 100 5 XII. 1217 Változások é s kitüntetése k a z erdészet i szolgála t körébe n II. 123, III. 203, V. 449, VII. 696, X. 1005, XI. 111 3 XII. 121S VI. Egyesületi és egyéb hivatalos közleményei;. Az Erdészet i Lapo k t. munkatársaiho z é s olvasóiho z..... I - 1 Az orsz. erd. egyesüle t igazgató-választmányána k üléseirő l felvet t jegyzőkönyvek: 1900. év i január h ó 20.-á n II. 8 9 1900. év i márcziu s h ó 14.-é n............... III. 15 7 1900. év i áprili s h ó 21.-é n...... IV. 31 2 1900. év i június h ó 5.-é n......... VI. 49 3 1900. év i június h ó 26.-á n... VII. 63 8 1900. év i októbe r h ó 8.-án... X. 95 8 1900. év i deczembe r h ó l2.-en. _ XII. 1165
Az országo s Erdészet i Egyesüle t 1900. évi július hó 1. és 2. napján Selmeczbányán tartot t rende s közgyűléséne k jegyzőkönyv e VII. 04 9 Az erdészet i műszótá r szerkesztés e köréből..... X. 97 9 XII. 118 8 Felhívások, hirdetmények é s tudósítások az erdészeti államvizsgákr a vonatkozólag... I. 33, III. 189, V. 439, VI. 570, VIII. 78 6 XI. 109 9 Az 1899. év i erdősítés i jutalma k kiosztás a _. I. 3 8 Kérelem II. 9 7 Kérelem a z u j vámtarif a előkészítés e ügyébe n... II. 9 8 Meghívó a z Országo s Erdészet i Egyesüle t 1900. év i közgyűlésér e IV. 31 2 Pályázat erdősítés i jutalmakr a._..........._.. IV. 35 4 Felhívás a z állam i erd ő tisztek gyermekeine k nevelésé t segél y ző alapból kiosztand ó segélye k ügyében...._....... VI. 56 9 Pályázati hirdetés erdöőri szakiskolák tanulóina k felvétele tárgyában VI. 57 1 Titkári jelenté s VII. 59 7 Pályázat eg y faanatomia i m ű megírásár a..... VII. 67 1 Hirdetmény a z 1900. évbe n megtartand ó erdöőr i é s vadőr i szak - vizsgák tárgyába n......._..............._. IX. 87 0 Felhívás a Gr. Tisza Lajos", Wagne r Károly " é s a z Erzsébet " alapítványból kiosztand ó segélye k ügyébe n...... IX. 87 6 Felhívás a z erdőbirtokosokhoz......................... IX. 87 7 Eladó erde i famagva k.......... _ XI. 111 2 VII. Erdészeti Rendeletek Tára. A földművelésügy i m. k. ministeriu m ügyköréhe z tartoz ó állam i erdőtisztek gyermekeine k nevelésé t segélyez ő ala p intéz ő bizottságának üléseirő l felvet t jegyzőkönyve k : 1899. deczembe r h ó 9.-é n... I. 5 4 1900. áprili s h ó 21.-é n... VI. 58 3 1900. júniu s h ó 27.-é n VII. 70 1 1900. júliu s h ó 21.-é n......... VIII. 79 1 76866/1900. sz. földm. min. Szabályzat az erdészeti államvizsgáról III. 21 9 10791/1900. sz. földm. min. Körrendelet : Az 1898. évi XIX. t.-cz. 1. -ának c ) d ) é s g ) pontjai alapján állami kezelésbe vett erdők és kopár területek rendszeres gazdasági üzemtervének elkészítése ügyében......._..........._. III. 22 4 16086/1900. sz. belügymin. Körrendelet : A ragadozó és kártékony állatok mérgezésénél követendő eljárás tárgyában... III. 23 6 :;-132/1900. sz. földm. min. Körrendelet : A nyugdijképes állami alkalmozottak állomány-könyvének vezetése ügyében......... III. 23 7 11231/1900. sz. földm. min. Körrendelet : Az aszfaltozási munkáknál az anyag hazai származásának figyelembevétele iránt III. 23 8 Földm. min. Körrendelet : A hazai gyufaipar támogatása ügyében III. 23 9
11261/1900. sz. földm. min. Körrendelet: A beszerzett iparczikkekröl szóló kimutatás beküldése tárgyában... '.... _... IV. 359-21527/1900. sz. földm. min. Rendelet : Az emlékezetes fák megóvása ügyében... - - VIII. 790-71588/1900. sz. földm. min. Körrendelet: Az Erzsébet-fák ápolása tárgyában - -................. IX. 101 1 70715/1900. sz. földm. min. Körrendelet : Az 1898. XIX. t.-cz. 11. -ában foglalt határozmányok végrehajtása ügyében... Xt. 111 7 81301/1900. sz. földm. min. Körrendelet : Az erdészeti pénztárak használatában levő pénzszekrények kulcsainak kezelése iránti szabályok módosítása táryyában............... XI. 111 0
Melléklet az E. L. 1899. évfolyamához. Az Országos Erdészeti Egyesület tagjai 1899-ban. I. Alapító tagok. A. Készpénzbe n alapítottak : a) Személyek. Alapított tők e frt Abrudbányai Bél a 20 0 Adriányi Anta l 15 0 Adriányi Arnol d 16 0 Agotha Alajo s 10 0 Aladics Emi l. - 16 0 Almássy Ando r 15 0 Almássy Pá l 20 0 gr. Andráss y Györg y 10 0 gr. Andráss y Gyul a............ 20 0 gr. Andráss y Manón é......... 30 0 Aranyi Már k 20 0 Asztalos Alber t 10 0 Atzél Péte r.... _ 50 0 Aue Józse f 15 0 br. Augus z Anta l 10 0 Baiersdorf Adol f 50 0 Baiersdorf Károl y 20 0 Bálás Pá l 16 0 Bálás Vincz e 16 0 br. Bánff y Dezs ő 20 0 gr. Batthyán y Ferenc z... 10 0 gr. Batthyán y Fülö p...... 20 0 gr. Batthyán y Géz a... 10 0 hg. Batthyán y Gusztá v 20 0 özv. gr. Batthyán y Lajosné...... 20 0 hg. Batthyány-Strattman n Ödö n 10 0 br. Bánhid y Bél a 10 0 Bátvka János......... 16 0 Belházy Emi l 10 0 Belházv Jen ő.......... _ 16 0 Bendy'lmre... 20 0 Benitzkv Gvul a 10 0 Benitzkv Ödö n 10 0 Beust Ödö n... 10 0 br. Bézsá n Jáno s 10 0 Biach Mó r 20 0 Biebel Auré l 16 0 Biebel Jáno s. _ 20 0 Bikkál Nándo r 15 0 Alapilott tök e frt Bischitz Mó r...... 16 0 Blaschek Erigye s jogutódj a Blaschck Ed e 10 0 Bobok Tivada r 16 0 Bodor Zoltá n 16 0 Bogdán Géz a.......'. 16 0 gr. Bolz a Istvá n 20 0 borói Bömche s Frigye s 10 0 Dei Cont i d e Bon a Marino...... 16 0 Bonnaz Sándo r....'. 20 0 Bornemisza Jáno s 10 0 Bothó Imr e 10 0 Bozó Pá l 10 0 Brecz Sándor....... _... 10 0 gr. Breune r Ágos t _...... 10 0 Campione Károl y 10 0 gr. Chotc k Rezső... 10 0 hg. Coburg-Kohár y Ágos t 50 0 Császka Györg y. _ :20 0 Csaszkóczy Károl y...... 10 0 ifj. Csaszkócz y Mihál y... 16 0 gr. Csekonit s Jáno s 10 0 Csiby Lőrinc z 16 0 Csik Gyul a... 16 0 Csik Imr e 16 0 Czékus Györg y 16 0 Czizer Károl y 10 0 Dapsy Frigye s ~ 16 0 Dr. Darány i Ignáe z............ 20 0 gr. Degenfel d Imr e 20 0 gr. Degenfel d Lajo s 20 0 Dernyei Anta l... 16 0 gr. Dessewff y Auré l 20 0 Dettrich Flórió n 10 0 Déván Róber t 16 0 Divald Adol f... - 10 0 Dőry Déne s 20 0 dr. Dulánszk y Nándo r 20 0 Durst Emi l - 16 0
Alapított tök e Alapítot t tők e l r t frt br. Edelsheim-Gyula i Lipót...... 10 0 Groede l testvérek fakereskedőczég 30 0 a r a s s a - - - is r a ~ z y ^ - = gr.eltzka.o4y,.... JO O ^n*.hono s.. - jo O gfsőd^rencz:::::::::::: w j / m * * * * g SmÍ?:::::::::::: - SaS 6^::::::::::::::: hg. Eszterház y Mikló s 100 0 Hanto s Jáno s * gr. Eszterház y Mikló s Móric z... 16 0 Harcze r Jáno s i w 6 3 Harnisc h e s ts a... - l ou Fekete Lajo s 16 0 Havas Ágosto n - - l«0 gr. Festetic h Györg y - 50 0 Hava s Józse f - "» tr Festetic h Pá l - 20 0 Hajnal d Lajo s... - W gr. resieuen rai Helferstorfer Ottmá r 20 0 Feueregger Imr e Wf nenersione i uuiuu Földes Jáno s 16 0 Herrmann Imr e... 10 0 pswf Mnns 16 0 Herzfel d Gvul a.- 16 0 lseítjános.;. -;. ::::: : 3 ; g, Foígác h Károl y... 15 0 g g. - ^ p o i; Friedmann Ignac z... 0 0 g g * " - * Früstök István " Z ~ I I~ " 16 0 HoiTman n Sam u 00 Fuchs Szilár d 10 0 id. Hoffman n Sándo r 6 0 Fülep Lajo s - - - 10 0 Hom o lka Lajo s 6 0 Füredi Ed e - - 15 0 g Dávid -... H G " " Sorvájtlmre;: ; ~ Z Z 10 0 F ü z l D é n C S 1 0 0 Gabnay Ferenc z -. 100 Horvát h Sándo r 16 0 Gábor Sándo r.... - 16 0 Huh Rezs ő 6 0 Gajári József... 20 0 Hubay Zsigmon d - 6 0 Garlathy Kálmá n 16 0 Hubert Aladá r.. - 6 0 Garlathy Oszká r 15 0 Hügl es Saager cz.eg.. - 15 0 Gáspár Bél a 16 0 gr. Hunyad i Imr e - 200 Gaspero Anta l 16 0 Huszár István... Geibel Rezs ő - - 16 0 Huzly Karol y 10 0 Geiszler Józse f... 16 0 Gelinek Tivada r - 20 0 Illés Nándo r... 15 0 Gerő Gusztá v 16 0 Inkey Józse f ^O O Gerö Virgi l - 0 Ivánk a Imr e... 1 6 l u u Gesztes Lajo s -- - 16 0 Ghyczv Ignác z 10 0 láko Jen ő 16 0 Ghyczy Kálmá m 10 0 Jankovich Gyul a 50 0 Ghvczi-assa és ablanczkürthi Ghy- Janos y Dénes.. VW czy Liviu s 15 0 Jannay \ilmo s 6 0 Id. Gille r Jánot... - 10 0 Jaros Jáno s 6 0 Girsik Jáno s 16 0 Javprszky Albert. 6 0 Girtl Ádá m - 10 0 Jen.kovszk y Lipó t 6 Girtl Vineze... 160 Joas z Alajo s... Glós Lászl ó Z Z ffl> Józse f főbérjaeg Ocs.k. Fensége 300 Gombossy Jáno s 10 0 Götz Károl y - 10 0 Kabina Jáno s - 0 Götz Fülö p 10 0 Kachelmann Valthe r 6 0 Groedl Ármi n - 30 0 Kaezvinszk y Viktor.
Alapított tők e frt Kádár Istvá n.. _... _...... 10 0 gr. Karácsony i Guid o _... 10 0 gr. Károly i Alajo s............ 50 0 gr. Károly i László 20 0 gr. Károly i Tibor 20 0 Kass Ed e 16 0 Kelemen Alber t............... 10 0 Kelemen Sándo r _... 10 0 Kelen Gusztá v............... 16 0 Keleti Nándor 10 0 Kelner Valé r 16 0 Kende Dánie l 16 0 Kende Kánai 10 0 gr. Khuen-Hédervár y Károl y... 20 0 Kigerl Jáno s 10 0 Kim Bél a _. 16 0 Kis Ferenc z............ 16 0 Klein Ödö n 16 0 Klipunovszky Károly............ 10 0 Kohl és tsa fürészpenge-gyáros czé g 10 0 Kohn Náthá n 10 0 Kolczonay Anta l......... 16 0 Koller Jáno s......... 10 0 Koncz Imr e.................. 10 0 ifj. Kormán y Mihály............ 16 0 Kossányi Róbert............... 16 0 Kostyál Györg y _...... 16 0 Kosztka Vilmo s............... 10 0 Kovács Géz a 16 0 ifj. Kovác s Pál _. 10 0 Kovács Zsigmon d............ 20 0 Krajcsovics Béla............. 10 0 Krausz József.................. 10 0 Krivácsy Elek............ 16 0 Kryvos Andrá s............... 20 0 Kugler Józse f 10 0 Kuninka Ferencz... _ 10 0 Kuhinka Gvnl a 10 0 Kuntzl Anta l 10 0 Kuzma Gyula............ _ 16 0 Laczkó Ele k 10 0 Laitner Elek................... 16 0 gr. Lamberg-Luzsénszk y csalá d 10 0 Lánczy Gyula............... 16 0 Láng Gábo r 10 0 Lászly Istvá n _... 10 0 Lázár" Jakab...... 10 0 Lechner Gábo r... 16 0 Lehoczky Jáno s............ 20 0 Lende Ed e 16 0 LeSenyi Ferenc z............... 16 0 Levitzky Alber t 10 0 Linszky Károl y...... 10 0 Alapított tők e frt br. Liptha y Bél a 16 0 Lónyay Gábo r.... _ 20 0 br. L o Presti Lajo s... 10 0 Lord é s társ a czé g...... 15 0 id. Luczenbache r Pá l... 16 0 Maderspach Vikto r... _... 16 0 Székhelvi Majlát h Györg y 20 0 Major Pál... _ 97-5 1 Máltsek Gusztáv... 10 0 Mandelik Dánie l.... _ 16 0 Marczibányi Anta l.... _ 10 0 Marczelly Gusztá v... 16 0 Máriássy Mátyá s......._. 16 0 Márton Sándo r _......... 15 0 Masztics Gusztáv...... 16 0 Mátrav József..... 16 0 Maubách Ott ó 16 0 br. Mednyánszk y Déne s... 16 0 Merényi Gyul a......... 16 0 Metián Traján _..-. 16 0 Néhai Micsk y Zsigmond örököse i 10 0 Mihálovics József............ 20 0 Mihályfi Mihál y 16 0 Milch Dávi d.'. 20 0 Milch Izrae l 20 0 Miljkovits Péte r 16 0 Mikó Péte r.... _ 20 0 Missics Pá l... 16 0 id. Mjazovszk y Károl y......... 10 0 Molcsányi Gábor.. 15 0 Leveleid" Molnár Ágos t... 10 0 Muhos Istvá n......... 16 0 Müller Frigye s é s társ a 16 0 Nachtnebel Ferenc z............ 10 0 gr. Nádasd y Ferenc z 10 0 gr. Nádasd y Lipó t 10 0 Nádassy Kálmá n......... 20 0 Nagy Györg y m. kir. erdőtiszt 16 0 Németh Sam u 10 0 Neuberger Ármi n......... 20 0 Neuschloss Emi l... 16 0 Neuschloss J. é s fia i czé g...... 16 0 Neuschloss Ödö n és Marczel czég 20 0 br. Nopcs a Ele k... _... "20 0 br. Nopcs a Ferenc z... 10 0 Nóvák Józse f....-. 10 0 Obholczer Bél a 16 0 Ocsárd Károl y 16 0 hg. Odescalch y Livi o 20 0 Oszterlamm Ármi n......._.... 16 0 Pánczél Ott ó _ 16 0 hg. Pálff y Anta l 20 0
Alapított tök e frt gr. Pálff y Istvá n 10 0 gr. Pálff y Jáno s 10 0 gr. Pálff y Józse f _ 20 0 gr. Pálff y Mór..... 10 0 Pariek Norber t 16 0 Papi-Balogh Péte r 20 0 Párnái Attil a...... 16 0 Parti Eval d - 10 0 Paulik Ando r 10 0 Pech Dezs ő 16 0 Peitler Anta l... 20 0 Pékh Józse f 16 0 Peller Ferenc z 16 0 Penty Alber t 16 0 Perczel Lajos.. 10 0 Pető Lajo s... 16 0 Petykó Józse f 15 0 Pick Henri k 20 0 Pirkner Ern ő - 10 0 Piso Korné l 16 0 Pokupcsics Gyul a...... 20 0 Polák Hermi l _ 16 0 Polyák Bél a 20 0 Néhai Plec h Józse f örök....... 16 0 br. Pranda u Gusztá v 20 0 Prély Istvá n 10 0 Prindl András. 10 0 br. Próna y Dezs ő 16 0 Prorok Kajetá n 16 0 Prukberger Józse f 10 0 Raab Sam u 16 0 br. Radá k Ádá m 20 0 Ranolder Jáno s 20 0 Ratkovszky Károl y... 10 0 Récsei-Papp Alber t 10 0 Reinfusz Bódo g 10 0 Reizmann German n 15 0 Révai Lajo s... 10 0 Révész Károl y 10 0 Rezécsek Anta l... 15 0 Roheim Károl y 10 0 Roller Adol f. _ 10 0 Ungvári Róna y Anta l......... 15 0 Römer Frigve s 10 0 Roth Emi l - 16 0 Roth Ignác z 16 0 Rozenthal Jaka b 10 0 Rozinszky Bél a......... 16 0 br. Rudic s Józse f 20 0 Rutska Tivada r 16 0 Scherffel Sam u... 10 0 gr. Scheitos s Arthu r... 10 0 Schillingéi- Adol f 16 0 Alapított tők e frt Schlachta Lászl ó 16 0 Schmidl Som a 20 O Schmidt Vilmo s 30 0 Schobel Károl y... ' ; 10 O gr. Schönbor n Ervi n 30 0 Tornyai Schossberge r Henri k... 10 0 Schréter Károl y 16 0 Schréter Salamo n 20 0 Schrittwieser Józse f 10 0 Schubert Józse f 16 0 Schwob Sándo r...... 16 0 Scultéty Náthá n 16 0 Sényi Győz ő 16 0 Serédi Róbert. 10 0 Simenszky Kálmá n... 10 0 Simon Vincze._ - 10 0 br. Simony i Lajo s......... 20 O Simor Jáno s herczegprimá s 20 O br. Sin a Simo n 50 0 Néh. Smetácse k Bél a örök., 1893. 16 0 Sóltz Gyul a 16 0 Somsich Pá l 20 0 Steyrer József...... 16 0 Strobel Sándo r 10 0 Stolcz Józse f - 15 0 id. Sugá r Károly... 10 0 Susa Man ó... - 20 0 Szabó Adol f 10 0 Szalóky Hugó... 16 0 Szaniszló Ferenc z. _... 20 0 Szantner Jáno s 16 0 Szajbély Norber t 15 0 gr. Szécheny i Bél a 20 0 gr. Szécheny i Gyul a... 10 0 gr. Szécheny i Pá l... -..... 16 0 Néhai Szécsi Zsigmond jogutódj a Szécsi Imre. 16 0 Székely Györg y _ 16 0 Székely Józse f 16 0 Székely Mihál y 16 0 Székely Móze s 16 0 Szeniczey Ödö n 20 0 Szepesi Gusztá v _. 16 0 Szepesi Tivada r...... 1 16 0 Szeyffried Károl y 16 0 Szilárd Károl y 16 0 Szilárdy Ödö n _ 10 0 Szitányi Berná t 20 0 Szőcs Károl y 16 0 Szontagh Tivada r... 10 0 Sztokosza Géz ü......... 16 0 Szunnyogh Alber t... 10 0 Takács Ferenc z 10 0
Alapilott tők e frt Tatartzy Károl y... _ 16 0 Tavaszy Anta l 20 0 Tavi Gusztá v 16 0 gr. Telek y Józse f 20 0 Tellesnitzky Nándo r 16 0 Temesváry Bél a...... 16 0 Terbócs Bertalan....... 16 0 Teschler Vincz e... 16 0 Thonet Gyul a 16 0 Thieme Károl y...... 16 0 Thierriot Alber t _. _. 10 0 Gr. Tisz a Istvá n 16 0 Tisza Kálmá n - 10 0 ifj. gr. Tisza Kálmán 10 0 gr. Tisz a Lajo s 20 0 Tomcsányi Gusztá v _ 16 0 Tomcsánvi Gyul a...... 16 0 Tóth Jen ő... " 10 0 Tüköry Alajo s 16 0 Uray Bódo g 16 0 Újházi Déne s...... 16 0 Ujlaky Hirchle r é s fia 30 0 Urmánczy Jáno s...... 16 0 Urszinvi Györg y... 16 0 Vadas Jen ő... 16 0 Vadászfy Jen ő......... 10 0 Vaszary Ernő.. 16 0 libánfalvi Velic s Lajo s _ 15 0 Velicska Lajo s...... 10 0 Verbovszky Józse f............ 16 0 Vertány Lajo s............ 10 0 br. Vodiáne r Albert............ 10 0 Vuk M. é s fiai czé g 15 0 Wagner Ágos t 15 0 Wagner Gyul a............... 16 0 Wagner Gusztá v............... 20 0 Wagner Károl v 15 0 br. Waldbot t Frigye s _ 20 0 Wamoscher Nándor............ 16 0 Weisz Alajo s 16 0 br. Wenckhei m Béla.. 10 0 gr. Wenckhei m Frigye s _. 20 0 gr. Wenckhei m Károl y... 10 0 gr. Wenckhei m Lászl ó... 10 0 gr. Wenckhei m Rudol f 20 0 Weszter Sándo r......... 16 0 hr. Wodiane r Alber t 20 0 Zalka Jáno s 10 0 Zalán Lipó t Jáno s... _... 20 0 Zarboch Ed e 20 0 Alapilott tők e frt gr. Zich y Domoko s...... 10 0 gr. Zich y Jen ő 20 0 gr. Zich y Nep. Jáno s _. 20 0 gr. Zselénszk y Róber t......... 20 0 Zsigmondy Vilmo s...... 20 0 Zünke Korné l 20 0 b) Városok, hatóságok, testületek, egylete k stb. Alapított tők e frt Apatini rh. kir. erdőhivata l (10 0 frt utá n jogutódj a a zombor i államjavak igazgatóságának)._. 16 0 Árvái közbirtokosság i uradalo m 20 0 Beszterczebánya váro s......... 10 0 Brassói bánya - és koh ó részvény - egylet _ 16 0 Breznóbánva váro s 20 0 Czegléd város... 10 0 Damoki faüzle t tár s 16 0 Debreczen szab. kir. város...... 20 0 Deés váro s... 10 0 Egri érsek i fökáptala n 10 0 Esztergomi érsek i káptala n 15 0 Fiume szab. kir. kikötőváro s... 10 0 Gödöllői m. kir. erdőhivata l (10 0 frt utá n jogutódj a a z ó-buda i m. k. államjava k igazg.-nak)... 10 0 Horvát-szlavón erdészet i egye - sület "... 20 0 Hontvármegye területé n létez ő községi (vol t úrbéri, nemesi, közbirtokossági, lelkész i stb. ) erdők tulajdonosa i......... 10 0 Igló váro s 10 0 Kassa sz. k. váro s..... 20 0 Kassai közgyűlé s... 10 0 Kolozsvári magy. kir. bányaigaz - gatóság - - 10 0 Kolozsvár sz. kir. váro s 10 0 Kecskemét város...... 10 0 Körmöcz sz. k. főbányaváro s... 15 0 Lippai m. k. főerdöhivatal a lippa i és pécska i m. kir. államjava k igazgatóságainak jogutódj a... 20 0
Alapított tök e frt Liptóujvári m. kir. föerdöhivata l (100 fr t utá n a liptóujvár i ni. k. áliamjava k igazgatóságána k jogutódja)...... 16 0 Lugosi m. k. erdöigazgatósá g... 16 0 Marosvásárhely sz. k. váro s.. 10 0 Máramarosszigeti m. k. jószágigazgatóság............... 40 0 Máramarosszigeti m. kir. erdöigazgatóság... -. 60 0 Magyar-német erdőipa r egylet... 16 0 Nagybányai m. k. bányaigaz g 10 0 Nagy-Rőcze váro s... 15 0 Nagyváradi I. sz. káptala n 10 0 Nógrádmegye gazdaság i egyesü - lete _ 10 0 Nógrádmegyei hölgye k alapitv. 34 2 Nyilrai székeskáptala n......... 10 0 Oszt.-Magy. csász. kir. szab. állam - vasút tár s... 50 0 Oszt.-Magy. csász. kir. szab. államvasút urad. igazgatóság a... 30 0 Pannonhalmi főapátsá g......... 10 0 Pesti haza i els ő takarékpénztá r 10 0 Pesti ifja k alapítvány a......... 50 0 Pécs váro s...... 50 0 Románbánsági ezred, vagyonközs. 16 0 Rimamurány Salgótarján i vasm ű részv.-társulat 15 0 Rimaszombat váro s............ 15 0 Sáros nagy - é s kis-patak i köz - birtokosság. 10 0 Selmccz-Bélabánya sz. k. bánya - város....... _ -....... 16 0 Selmeczi m. k. főbányagróf i hiv. 40 0 Soóvári m. kir. erdőhivata l (min t a diósgyőr i m. kir. államjava k igazgatóságának jogutódja )... 20 0 Soóvári m. k. sóbány a igazg.... 10 0 Sopron város.................. 10 0 Szabadka sz. kir. város......... 10 Ü Szakolcza váro s............... 10 0 Szatmármegye gazd. egyesület e 10 0 Szatmárnémeti váro s......... 10 0 Szászváros váro s...... 10 0 Szeged sz. kir. váro s......... 16 0 Szentiványi család rónya i uradal. 20 0 frt Szerb-bánsági 14. végvid. ezre d vagyonközsége 160 - Szombathelyi széke s káptala n... 10 O Szomolnoki m. k. bánya igazgatós. 10 0 Temesvári m. k. államjavak igazg. 10 0 Tolnamegye közönség e 160 - Ungvári m. k. föerdöhivata l (100 frt utá n jogutódj a a z ungvár i m. k. áliamjava k igazg.-nak)... 16 0 Újbánya váro s._............. 15 0 Újvidék váro s... 10 0 Veszprémi káptala n 10 0 Versecz váro s '............ 20 0 Zalamegye gazd. egyesület e... 10 0 Zágrábi erdőigazgatósá g 20 O Zágrábi érse k bilét i uradalma... 16 0 Zsarnóczai m. k. erdőhivata l... 30 0 B) Magya r úrbér i kötvé - nyekben alapítottak. br. Bánff y Alber t 10 O Bedő Alber t 15 0 Brusek Henri k 10 0 Divald József... 10 0 Eleőd Jós a... 15 0 Eleőd Simo n 10 O gr. Forgác h Kálmá n... 10 0 Ghyczy Emi l 15 0 Huboda Gusztá v 10 0 Kalocsai érseki káptalan. 16 0 gr. Keglevic h Bél a...... 25 0 Kremser Jáno s 10 0 br. Podhrágy i Poppe r Lipó t... 30 0 Scholcz Rezs ő 30 0 id. gr. Telek i Domoko s 10 0 Wessely Jáno s 10 0 C) Magya r szölődézsm a válts, kötvényekbe n ala - pítottak. Fogarassy Mihál y 20 ifj. Pollá k Berná t 100 O O D) Egysége s államkötvé - nyekben alapítottak. ifj. Pfeiffe r Józse f... 20 0
E) Földhitelintézet i zá - loglevelekben alapí - tottak. Stanik Sam u......... 15 0 gr. Zamoisk y József............ 20 0 F) Magya r a r a n y j á r a d é k kötvényekben alapí - tottak. Gelsei Guttman n S. H.......... 30 0 Szlávy Józse f... 20 0 G) Magánalapítvány i kötvényekben. <() Személyek. Az alapítványna k ', készpénz- Év i kama t teljes be n tör - összege lesztet t tartóz, törleszt. összege 18'JÜ-i k évr e A kötvén y kelt e f o r i n t 1886. 9/1. Ác s Sándo r 16 0 16. 1881. 1/1. Ág h Gyula... - 16 0 20 32. 32 1870. 6/X. Akantis z Rezs ő U ) 0 120 2. 2 1886. 12/XÍ. Allende r Frigye s 10 0 140 1869. 8/VII. gr. Andráss y Aladá r - - 20 0 10. 10 1879. 27/VII. gr. Apnonyi " Albert... - 20 0 10. 10 1889. 171. Arat ó Gyul a 16 0 8. 8 (, 1887. 31/XII. Aronff y Ern ő 1 60 8. 8 1867. 4/11. br. Atzé l Lajo s 10 1888. 23/111. Babo s Józse f J60 8. 8. 1893. 23/111. Hacsa k Bél a... 160 39.15 7. 7. 1880. 26/X1I. Néha i Bálá s Emi l örököse i 160 10 8. 8. 1875. 19/1. Baltá i Jáno s 160 24 12 1878. 14/XII. Néha i gr. Bánff y Bél a örököse i... 200 30 30. 1883. 22/XII. Báni k Györg y 160 40 16. 16 1886. 2/II. Barc s Kálmá n 160 80 4. 4. 1369. 15/1X. gr. Batthyán v Elemé r _ 200 10. 10. 1880. 6/XI. Bauman n Anta l - 160 112 6. -. 1895. 14/XI. Bécs y Dezs ő 160 8. 8. 1877. 22/111. Beiwinkle r Károl y örököse i 150 7.50 7.50 1885. 10/1. Bekén y Aladá r 160 60 5. 5. 1880. 28/X. Béla i Józse f. 160 130 2. 2. 1883. 22/XII. Bencsi k Sándo r.". 160 8. 8. 1880. 5/XII. Bencz e Gergel y. 160 10 8. 8. 1881. 1/XI. Benign y Gyul a 150 22.50 22.o0 1876. 24,111. gr. Berchtol d Richár d :...:. 200 10. 10 1881. 1/1. Bércz y Márto n 160 8. 8. 1881. 1/XI. Bereczk y Gyul a 150 7.50 7.o0 1880. 27/XI. Biele k Istvá n _ 160 150 1. 1. 1879. 24/X. Biloveszk y Józse f 160 6 6. 1890. 8/VIII. Bittne r Gusztá v 160 25 8-8. 1886. 3/IV. Bodná r Richár d 160 8. 8. 1868. 24/IX. Böh m Ferenc z... _ 100 5. 5. 1834. 4/XI. Boko r Róber t 160 16. 8. 1883. 12/1. Boksa y Gusztá v 150 7.50 í.50 1889. 10/XII. Borbá t Ger ö 160 1870. 24/VI. Borszék i Som a - 150 130 1. l 1877. 31/X1I. Bossánv i Istvá n 160
Az alapítványnak készpénz- Év i kama t teljes be n tör - összege lesztet t tartóz, törleszt. összege 1899-i k évr e A kötvén y kelt e tor i n t 1881. 12/XII. Briestvansyky Endr e _. _............ 160 40 0. ' 6. 1884. 4 X1. Burdáts Jáno s 160 8. 8. 1893. 27/V. Craus Géz a............ 160 47.15 6. 12. 1884. 7/XI. Cseh Pá l - 160 16. 10. 1880. 1 4 II. Cseres Gvul a...._. 160 140 1. 1. 1889. l/l. Csernv Győz ő 160 20 6. 6. 1889. 1/XII. Csipkav Jáno s 160 8. 8. 1887. 22/XI. Csopev Korné l...... 160 8. 8. 1881. 6.XI. Csupor Istvá n............ 160 8. 8. 1889. 5/1. Daempf István.. _...... 160 10. t 1884. 5/XI. Dehreczv Ödö n. _ 160 00 20.50. 1883. 29/IV. Dercsényi Kálmá n 160 8. 8. 1880. 1 0 XII. Derecskev Károly............ 160 8. 8. 1884. 4/Xl. Derzsv Gábo r............... 160 40 6. 6. 1378. l/ L Dezső Zsigmon d...... 100 8. 8. 1890. 20/11. Dianovszky Pá l............ 160 10. 8. 1890. 31/VIII. Dietl Ágosto n............ 160 3. 4. 1883. 19/111. dr. Diet z Sándo r......... 160 46.40 25.62 16.25 1870 27/VI. Dipold Imr e... 160 8. 8. 1880. 26/11. Divald Bél a 160 16. 11. 1885. 26/V. Domokos Sáudo r _... 160 8. 8. 1881. 16/X. Dömötör Tihamér. 160 16. 16. 1889. 28/11. Donáth Sándo r 160 16. 8. 1876. 3/1. Engel D. F. 100 100 15. 15. 1878. 15/XII. Jánosi Enge l Sándo r 160 8. 8. 1879. 1/X. Ercsénvi Ödö n _ 160 65.. 1887. 20/X. Erdődi Györg y...... 160 8. 8. 1S99. 18/VIII. gr. Erdöd v Imr e -... 160 8. 8. 1867. 30/1. Néh. gr. 'Erdőd y Istvá n jogutódj a gr. Erdőd y Gyul a... 1000 50. 50. 1867. 15/111. Gerdoveháki Ernusz t Kelemen...... 100 8. 8. 1896. 21/1. gr. Esterház i Bél a...... 150 15. 15. 1881. 9/1. Néh. Falle r Józse f örök............. 160 10 8. 8. 1891. 11/11. Fehér Pá l 160 22 14.10 1878. 15/XI. báró Feilitzsc h Arthu r............ 160 8.. 1889. 8/XI. Fekete Ferenc z 160 8. 8. 1880. 15/IV. Fenyves Lajo s... 160 8.. 1885. 3/XI. Ferencz Gvula.. 160 24. 16. 1885, 18/XI. Filipek Sándo r... 160 8. 8. 1870. 6/X. Fóthi Nándo r... _... 100 8. 8. 1868. l/ii. Kisapponyi Frankne r Antal......... 100 85. 1883. 140Ü. Fuchs Chaje m 160 ' 'ö- 72.. 1879. 6/XI. Füstös Kálmá n...... 160 160.. 1880. 3/12. Füzy Zoltá n........... 160 8. 8.
Az alapítványna k készpénz- Kv i kama l teljes be n tör - osszoge lesztet t tartóz, törle.-zl. összege 1899-i k évi é A kötvén y kelt e forin t 1877. 23/V. Gondo l Dezs ő - -- - 10 0 -~ 4 8 1877. 4/IV. Néha i Grabe r Mikló s örökösei...... 15 0 97.5 0. 1880. 21/IX. Grieszbac h Ed e... 16 0 40.. 1876. 13/VI. Gromo n Dezs ő 20 0 10. 10. 1887. 21/X. Gründ l Gyul a 16 0 8. 8. 1880. 23/XII. Néha i Guh a Károl y _ - 10 0 14 0 2. 2. - 1880. 28/XII. Gyeng e Som a... - 10 0 50. 1880. 0/V. Gyöngyöss y Bél a - - 10 0 8. 8. 1880. 24/VIU. Györg y Endr e 20 0 30. 30. 1881. 11/1. Néh. Györk é István örök.... 10 0 12 0 2. 2. 1878. 22/X. Győr y Géz a 10 0 2 0 7.. 1867. 24/VII. gró f Gyürk y Ábrahá m - 50 0 2 :j.. 1807. 12/VI. gró f Gyürk y Ábrahámné...... 50 0-175.. 1871. 15/UI. Haas z Adol f - - J W 7 0 * ~ 5 " 1887. 2 9 I. Hajd ú Józse f 1 8 0 " ~ j"/ 1890. 7/VIII. Hajd ú Rezs ő 16 0 1880. 1 8 X1. Dabas i Halás z Géz a - 10 0 10 0 3. 1877 8 IV. Hamme r Károl v 15 ' o u 1881. 7/V1II. Hanzel y Istvá n - 10 0 10 0. 1884. 15/V. Hár s Istvá n - 10 0 1880. 1/ 1 Hécze y Lajo s - - ]0 0» 1880. 20/XI. Herin g Sam u - 10 0 10 0 3. Ó. 1887. 29/X. Hibbjá n Jáno s 10 0» 1872. 14/111. Hoffman n Anta l - 20 0 1894. 9/11. Hoffman n Brún ó 10 0-1 ~8. 1897. 25/111. ifj. Hoffman n Sándo r - 10 0 1885. 28/1. Holló s Ferenc z... 10 0 1882. 24'VII. Hoó s Ern ő '6 0» > 1878. 21/Y. Horvát h Bél a 16 0 * 1881. l/ii. Horvát h Lajos.. 10 0 10 0 a. (> 1877. 19/YII. Hudák Lajo s - 10 0 14 3 1-1. 1890. 5/XII. Huszá r Józse f 10 0 1881. 1/IU. Ihri g Eberhar d... 10 0 110.5 0 3. 3, 1884. 16/XII. Néha i Iliesi u Jaka b örök. 10 0 10 0.. 1883. 11/IX. Imr e Déne s 10 0 13 0 2. 2. 1878. 22/11. Inke y Istvá n _ 20 0 10. 10, 1880. 22/XII. 1886. 14/X. 1870. 2 4 X. 1884. 21/11. 1876. 24/XI. 1891. 13/1. 1887. 10/11. 1888. 23/XI. Néhai Jambric h Jáno s örök.... 160 20 7. 7 Néh. Janá k Lászl ó örököse i 160 50 6. 6 Janatka József 160 40 6 0 Janthó Jáno s......... 160 8. 8 Néh. Jenöf i Jen ő örököse i...... 160 10 8. 8 Joos Ele k.... _...... 160 54. br. Jósik a Sam u............... 200 10 10 Jovits Lázá r...... 160 8 16.
Az alapítványna k készpénz- Ev i kama t teljes be n tör - összege lesztet t tartóz, törleszt. A kötvén y kelt é forin t 1870. 24/X. Kallin a Károl y 16 0 8. s 1871. 12/1. Kalmá r Tivada r... 16 0.8..8. 1867. 15 /11. Horgos i Kárás z Imr e 20 0 10. 10. 1881. 25/X. Kárás z István..... 16 0 3 0 7. 7. 1899. 17/X. Károly i Árpád... ' 10 0 S.. 1882. 6/1. Kaufman n Bél a...... 16 0 10. 10. 1889. 2/VII. Kayse r Sándo r... _ 10 0.10. 16. 1885. 1/1. gr. Keglevic h István 20 0 30. 3 0 1886. 22/XI. Kellne r Györg y 15 0 7.5 0 7.5 0 1871. 16/X1I. Kenesse y Kálmá n... 10 0 5. 5. 1880. 1/1. Ker n Györg y ~.... 16 0 10. 16. 1887. 2 6 IX. Kiriny i Bél a 10 0 8. S. 1884. 0/IX. Nemeskér i Kis s Mikló s... ~ 20 0 10.. IQiéi 1884. 6 IX. Nemeskér i Kis s Pá l 20 0 10. 10. 1890. 3 1 VIII. Klei n Náthá n 16 0 S. 8. 1882. 1/1. Kereke s Jáno s -... 16 0 8. 8. 1884. 21/111. Zaránd i Knöpfle r Károl y......... 16 0 8. 8. 1782. 31/X. Kondo r Vilmo s - 16 0 8. 8. 1881. 2 6 X. Kora i Frigye s...... 16 0 14 1.. 1879. 7/J1I. Körö s Lászl ó 16 0 10. 16. 1886. 5/II. Kovác s Aladá r...... 16 0 8.. 1886. 11/XII. Kovác s Bél a 15 0 2 0 7. 7. 1884. 5'IV. Kovác s Gábo r... 16 0 8. 8. 1881. 15/1. Köfalus i Józse f 10 0 16.. 1870. 27/X. Kövár y Lászl ó 16 0 10 5 3. 3. 1878. 1/X. Kraus z Géz a 16 0 2 0.8. 8. 1885. 2 3 IX. Kremnitzk y Aladá r 16 0 24. 24. 1884. 3/XI. Kubány i Endr e 16 0.8 8. 1868. 21/IV. Kugle r Lajo s 16 0 8. 8. 1877. 18/X. Kürth y Géz a. _ - 16 0 7 0 5. o. 1881. 30/X. Kutrovic h István...... 10 0 1836. 10/11. Láncz y Anta l -- - 15 0 1885.1511. LangePá l 10 1880. 25/XII. Lászlóff y Gábo r - 10 0 1880. 25/VIII. Lato r Istvá n... 10 0 1887. 16/XII. Lauk o Sándo r...... 16 0 1884. 11/H. Izsépfalv i Lavott a Alber t 20 0 1870. 16/V1II. Legány i Géz a 10 0 1885. 26/IX. Lehoczk y Aladá r 16 0 1887. 14/111. Leopol d Rudol f 20 0 1888. közgy. Léva y Simo n.........,. 10 0 1884. 8/XI. Lonka y Anta l 10 0 1889. 11/XI. Lopusn y Korné l 10 0 1889. 5/V. Lovány í Lénár d 10 0 7.5 0 52 e! 1 0 8. 00 40 4. 16. 10. 100. 30 6. 50. 50 12. 8. i > 1870. 24/VI. Máda y Izido r 10 0 1867. 21/1. br. Majthény i László... 10 0 1868. 9/XI. Néh. Marko s Györg y örököse i 10 0 16.- i»;.
Az alapítványna k készpénz- Ev i kamat - teljes be n tör - összege lesztet t tartóz, törlés, L összege 1899-i k év i e A kötvén y kelt e f o r i n t 1869. 15, IX. Marschán Józse f 100-5. 5. 1881. 13/1. Mátyus Józse f -......... 160 40 6. 6. 1899. 12/XI. Mauks Vilmo s..... 150.. 1899. 15/11. Dr. Metian u Janc u.......... - 160 8. 8. 1887. l/t. Michalus Sándo r...... _ _ 160 8. 8. 1891. í/m. Néh. gr. Migazz i Vilmo s örökös e... 150 7.50 7. 1892. 26/X. Mihálcsics Miklós............... 160 8.. 1887. közgy. Mihálik Dezső.. 160 8. 8. 1880. /XII. Mikes Jáno s. _. _ 160 40 6. 6. 1886. 14/X. Miklós Lajo s... 160 8. 8. 1869. Mikó Bél a...... 100 22.50 8. 1879. 10 VII. Néhai br. Misk e Imr e örökösei. 200 110.. 1882. l/ii. Miskolczy Jáno s................. 160 8. S. 1880. 30/XII. Molcsánvi Ern ő.................. 160 16... 1892. 7/1. Mölczer Gyul a...... 160 80 36.. 1884. 23/VI. Molnár Károly............... _.... 160 8.. 1888. 8/XII. Néh. Morva y Gyul a örököse i...... 150 30 7. 7. 1884. 7/XI. ifj. Muraköz y Jáno s...... _ 160 15.80 1881. 7/X1I. Nádas Bél a.... _ 160 8. 8. 1883. 31/VHI. Nadhera Pá l _.......... 160 8. 8. 1881. 1/XI. Chernóczi Nag y Anta l............ 150 7.50 7. 1871. 17/IV. Nagy Gábo r.... _......... 160 10 48.. 1868. 23/1X. Nagy Györg y kir. tanácso s......... 160 8. 8. 1878. 8/.III. Néhai Nag y Gyul a örökösei......... 160 20 16. 16. 1879. 2/XII. Nagy Lászl ó............... 160 8. 8. 1884. 11/VI. Nagy Sándo r..................... 160 25.82. 1887. 5/VIII. Nógrádi Neógrád y Kálmá n......... 160 19 11. 1888. 27 1. br. Nopcs a Ele k 200 20. 20. 1883. 11/1. gr. Norman n Ferenc z 160 88.. 1877. 15/VI. hg. Szerém i Odescalch y Arthu r 200 20 9. 9. 1888. 19/VI. Orma y Gyul a 200 20 18. 14. 1883. 23/V. Néha i ifj. Ormo s Zsigmon d örököse i 160 10. 16 1891. 14/IX. Ötvö s Lajo s 16 160 160.. 1885. 27/VI. Pagura Anta l... _ 160 160 6. 6 1884. 27/XI. Páll Mikló s 160 60 6. 0. 1881. 8/XI. Pálffy Alajo s. _....... _ 160 8. S 1888. 13/VI. Papp Jáno s 160 8. 1885. 8/111. Parragh Bél a......... 160 8.. 1874. 7/XI1. Néhai Pausinge r Józse f örököse i.. 160 132 2, o. 1886. 12/XI. Páyer Sándo r... 160 100 8. 8 1887. 14/IX. Pech Kálmá n......... 160 140 1 1 1879. 9/X. Pellion Lajo s _ 100 50 3. 3 1879. 7/III. br. Perény i Zsigmon d... 200 20-1889. 16/IX. 160 160 11. i; 1867. 21/1. Mérki Pillé r Kálmá n 100 8. 8. 1879. 1/XI. Pischl Pá l.. 160 40 6.-^ 6
Az alapítványna k készpénz- Év i kama t teljes be n tör - összege lesztet t tartóz, törleszt, összege 1899-i k évr e A kötvén y kelt e forin t 1888. 17/IV. Pitroff Kornél ' 160 8. 8. 1876. 15/X. br. Podmanitzk y Géz a 200 10. 10. 1887. 11/11. Pollág Géz a... _...... 160 8. 8. 1885. 22/XII. Porubszky Károl y.... _ 160 8.. 1883. 26/IX. Preiszner Nándo r 160 8. 8. 1881. 16/1. Néhai Prodanovic s Jáno s örököse i 160 70 5.. 1879. 12/X. Prohászka Lajo s............... 160 8. 8. 1877. 12/XI. Néhai br. Próna i Auré l örököse i... 160 64.. 1881. 24/XI. Prónav Istvá n... 160 8. 8. 1881. 1/1. Prusinszky Károl v 160 8. 8. 1880. 20/XII. Néhai Pukác s Anta l örököse i...... 160 20 6. 6. 1887. ifi Radu T i Mikló s 160 102 3. 3. 1877. 1/XI. Radó Pá l 160 8. 8. 1886. 26/111. br. Radvánszk y Bél a _ 200 30. 30. 1878. 1/IV. br. Radvánszk y Géz a.... 200 10. 10 1881. 30/1. Remann Józse f 160 22. 21. 1891. 28/11. br. Réva i Gyul a _ 150 7.50 7.50 1878. 21/X. Néhai Rév i Józse f örö k... 160 100 4. 4. 1884. 27/1. Ringler Károl y 160 8 8. 1876. 10/111. Rochlitz Nándo r... 100 8. 8. 1879. 8/X. Rózsay Rezs ő......... 160 20 7. 7. 1888. 28/XI. Rozsnyav Jáno s...... 160 8. 8. 1880. 26/X. Ruttkay Géz a... _ 160 107 5. 5. 1877. 25/IV. Sághy Kálmá n......... 160 8. 8. 1886. 16/VI1I. Sárközy Miks a 160 51.. 1869. 27/XI. Néhai Sehein t Adol f örököse i...._. 160 15 24. 1882. 26 X. Schmidt Jáno s 160 15 16. 10. 1886. 15/XI. Schmidt Károl y.............. 160 8. 8. 1883. 9/VI. Scholtz Ott ó 160 8. 8. 1880. 11/VI. Schuszter Józse f...... 160 145 1. 1. 1879. 29/XI. Seeberg Adolf... 160 60 5. 5. 1882. 16/VIII. Siegmund Adol f 160 22. 10. 1881. 1/XI. Simon Gyul a _.... 160 8. 8. 1895. 27/VIII. Simonfy Ákos...... 160 16. 16. 1879. 11/XI. Soltész Nándo r 160 20 7. 7. 1880. 30/XII. Solti Arnol d 160 50 6. 6. 1888. 15/XII. Somkereki Gusztá v 160 8. 8. 1897. 22/V. Sommer Károl y...... 160 8. 8. 1883. 19/1. Stéger Anta l...... 160 00 7.50 7.50 1875. 21 /VIII. Stcinhausz Józse f 160 60 5. 5. 1888. 12/VII. Stern Itzi k 160 72.. 1881. 27/1. Sternberg Frigye s 200 10 10. 1894 13/IX. Stillfried Berná t...... 160 8.. 1888. 13/XI. ifj. Sugá r Károl y... 160 8.. 1880. 24/XII. Sümegh Vilmo s. _ 160 8. 8. 1886. -/II. Tóthi Szab ó Györg v _. 160 8. 8.
A kötvén y kelt e Az alapítványna k készpénz- Év i kamat teljes be n törösszege lcsztet t tartóz, törleszt.. összege 1899-i k évr e f o r i n t 1896. 13/XII. Csik-Szt-Mártoni Szab ó Józse f 160 8 8. 1879. 16/V. Szájbély Gyul a... 200 10. 10. 1878. 9/III. Néhai Szánt ó Istvá n örököse i 200 100 6. 6. 1887. 29/1. Szarkásy Jáno s 160 8. 8. 1880. 15/X. Szarvassy Alajo s 160 8... 1881. 15/111. gr. Szécheny i Sándo r 160. 8. 8. 1880. 31/XII. Székely Adol f 160 60 5. 5. 1880. 9/VIII. Sziklay Lajo s 160 8. 8. 1885. 19/111. Szimonis Frigye s....... _ 160 90 4. 4. 1878. 28/V. Szűcs Mikló s 160 8. 8. - 1878. 3/XII. ifj. Szögyény i Maric h Lászl ó...... 160 8. 8. 1875. 10/IX. Néhai Szontág h Gusztá v örökösei... 160 120 2. 2_ 1881. 15/111. Sztankovánszky Jáno s. _... 160 8. 8. 1879. 12/111. gr. Sztáray Anta l 200 10. 10. 1886. 31/XII. Szuchevich Sándo r... 160 10 16.. 1876. 9/XII. Néh. Taferne r Istvá n örök....... 160 108.74 48. 48 1880. 10/XII. Tanos Pá l..................... 160 8. 8 1874. 9/V. Tavasy Gyul a.... _ 160 40 6. 6 1867. 17/1. Tisza Lászl ó............ 100 16. 16 1880. 29/XII. Trauer Gusztá v. _.......... 160 16. 16 1887. 1/1. Tóbiás Mikló s... 160 60 5. 5 1877. 25/IX, Tölg Vilmp s _.......... 160 8. 8 1867. 6/VIII. Török Sándo r _... 100 155. 1881. 20/VIII. Törzs Istvá n... 160 101. 1878. 21/X. Törzs Kálmá n......... 160 160 8. 8 1885. 19/V. Tóth Gyul a 160 8. 8 1883. 18/VI. Urbanovszk y Bél a... 10 0 8. 8. 1883. 16/11. Vada s Gyul a - 16 0 2 5 16. - 1 0 1878 13/X. Néha i Vank e Sándo r örököse i 10 0 J o io. 1870. 1/X. Várjo n Géz a J00 -» _» 1884. l/ L Várna y Sándo r 10 0 M ' J_ 1877. 17/111. ifj. Városy Károl y - 5 0 - t.w 1872 28/V. Vésse i Ferenc z 1873. 29/XI. Wagne r Vilmo s. _ 101000 20 7. 7. 1887. 2/1. Weres s Sándo r 160 50 6. 6. 1882. 26/VI. Wolfinau i Wol f Attil a 200 100 5. 5. 1879. 23/X. Würschin g Frigye s 16 1600 8. 8. 1882. 16/1. Záreczk y Pá l 16 0 8. 8, 1876. 16/XII. Zárk a Mikló s 20 0 10. 10, 1867. 20/1. gr. Zay Albert 20 0 20., 1884. 30/XI. Zsuff a Anta l 16 0 8. 8, 1870. 26/IV. Zuszk y Károl y 20 0 163.0 8 5. 5,
A kötvén y kelt e forin b) Városo k é s halóságok. Az alapítványna k készpénz- Év i kama t teljes be n tör - összege lesztet t tartóz, törleszt, összege 1899-i k évr e t 1870. 2/VI. Budapes t székesfőváro s _ 30 0 20 0 0. 6. 1868. 13/11. Eperje s váro s 10 0 5. 5. 1869. 25/IX. Lőcs e váro s.. _ 10 0 5. --. 1871. 14/X. Szent-Endr e váro s... 20 0 10. 10. 1899. 18/11. Szunyogszé k közsé g - 16 0 8. 8. 1868. 11/11. Temesvá r váro s 10 0 8. 8. 1869. 30/VII. Vallás - é s közoktatásügy i m. k. m. 20 0 10. 10. 1869. 1/1. Veszpré m váro s 10 0 8. 8. 1376. 13/111. Zila h váro s 20 0 10. 10.
Abaffy Emi l Adler Lipót...... Aisleitner Hug ó Ajtay Jáno s Ajtay Jen ő _ Ajtay Sándo r Almássy Istvá n Almássy Lászl ó...... Ambrus Lajo s......... Ámon Ed e lova g... Anca Döme,... H. Anderk ó Ábe l Antal Mikló s... Antony Károly......... Apáti Lászl ó...... - - Apátbi Vilmo s Arnaut Mikló s... Arz Károl y......... Asbótb Mihály Aschner Vilmo s Asztalos János Auünger Zsigmon d... Ay Anta l Azor Alajo s... Bachó Jáno s...... - - Baekker Ignác z Baka János......... Bálás Árpá d... Sipéki Bálá s Bél a Bálás Sándo r - Balaton Anta l...... Bálint Ferenc z Bálint Imr e...... Balogh Boldizsá r Balogh Dezs ő Balogh Ern ő ~ Balogh Kálmá n Balogh Vilmos - Banciu Mikló s Baranyai Istvá n Barcianu P. Auré l Bárdos Józse f Barkóczai Ferenc z...... Barlay Sándo r...... Barna Györg y Barsi Richár d...... Bartha Ábe l II. Rendes tagok. a) Személyek. 1899-re 1899-re tartóz. fizet. tartóz. fizet. 8. 8. Bartha Bél a....... 8. 8. 8. 8. Bartha Gábo r....... 16. 16. 10. 8 Bartha Gyul a....... 8. 8. 8. 8. Bartha Sándor...... _ 16.. 77.85 17.50 Basa Lajos 27.50. 8. 8. Batta Ferenc z 24.. 22. 11. Bauer Endr e....... 8. 8. 64.. ifj. Bauho f Károl y... _ 8. 8. 16.. Bayer Ágosto n...... _ 8.. 8. 8. Bayer Róber t....... 24. 16. 8. 8. Becsky Emi l. 90.. 16.. Bedő Lajos... _ 8. 8. 32.. Bedő Zoltá n....... 8.. 8. 8. Bedross József... 8. 8. 8. 8. Béky Alber t _. 8. 8. 8. 8. id. Belház y Gyul a..... 68..75 8. 8. ifj. Belház y Gyul a.... 24. 24. 16. Benczkó Józse f.... 8.. 24.. Bende Mihál y....... 8. 8. 24. 8. Benedek Alber t... _ 8. 8. 8. 16. Benke Lászl ó...... _ 8. 8. 8. 8. Benkő Rezs ő. 16. 16. 8. 8. Bérczy Bél a. 24. 8. 8.. Bérczy Ele k. _ 8. 8. Berendi Bél a....... 8. 8. Berghold Károl y _ 8 8. 8. 8. Berkes Ágos t 8. 8. 8. 8. Bertók Som a....... 16. 16. 8. 8. Bészler Kálmá n.... 25. 8. 8. 8. Biach Fülö p....... 8. 8. 8. 8. Bidló Ignát z....... 8.. 8. 8. Bielek Ed e... 8. 8. 34. 10. Bihari Ödö n _ 8. 8. 80.. Bikkal Rezs ő....... 8. 8. 8. 8. Biloveszky Bél a.... 8. 8. 43.40. Binder Bél a. 24.. 8. 8. Binder Józse f...... _ 8. 8. 16. 16. Binder Vilmo s....... 8. 8. 8. 8. Biok Zoltá n. _ 27.25. 13.. Biró Istvá n.. 48.. 8. 4.50 Biró János.. 8. 8. 8.. Biró Lajo s.......... 22. 10. 8. 8. Bistev Ede*... 24.. 12. 12. Blahos Man ó.... 8. 8. 23. 23. Blattny Ern ő _ 8. 8. 8. 8. Blum é s társ a...... _ 8. 8. 8. 8. Bobinka Mikló s.... 8. 8. 20. 15. Boboth Ed e 8. 8. 32. 8. Bocskay Anta l...... _ 8.. Megjegyzés. A *-a l jelölte k má r ne m tagok.
1899-re tartóz. fizet. Bocz Géz a.. 16 12. Boda Déne s...... ~ 16. 16. Bodó Károl y........ 15.55. Bodoni Miklós 8. 8. Bodor Gábo r - 8. 8. Bodor Gyul a.. 16. 16. Bodor Jenő........ 8. 8. Boér János.....- _ ~.. Boeriu Virgi l.. 1..... 8. 8. Bögözi Anta l 16 16. Bogsch Árpád 30.. Bohunitzky Endr e.. 20. 8. Bohus Györg y - 8. 8. Boitner Gyul a...... 8. 8. Bokor Déne s........ 16. 16. Bonis Kálmá n........ 20.. Boór Károl y........ 4.. Borbély Bálin t 16.. Borczun Péte r........ 8. 8. Boros Mó r ~ 8. 8. Boroskai Jáno s 16. 8. ifj. Borso s Istvá n...... 'í 1 -* 8. 8. Börzsönyi Gyul a..... 16. 8. Botka György........ 8 8. Botos Lajo s 8. Bradofka Károl y..... 7.85 7.85 Brannich Gyula........ 8. 8. Brannich Kálmá n... 8. 8 Brausil Miks a 8. 8. Brebenár Józse f..... 20. 12. Breckner Józse f..... 8.. Brezovszky József..... 8. 8. Brodszky Gyul a..... 8. 8. Brukner Nándo r..... 16.. Buchalla Sam u..... 8. 8. Buciiéit Ed e 8. 8. Bucsányi Józse f 8. 8. Budovszky Jáno s..... 8. 8. Buhescu Terentiu s.. 8. 8. Bund Károl y.. 8. 8. Bükhel Anta l... 8. 8. Bükhel Jáno s........ 24.. Campean Jáno s.... _.. Chabada Géza........ 10. 16. Cionca Mikló s........ 8. 8. Cornides Györg y 8. 8. Costán Istvá n......... 32. 32. Cotteli Honora t..... 8. 8. Csanády Attila...... 8. Csató Pá l 5.. Csegezy Pá l 24. 24. Cseh Bertala n. _ 8. 8. Csemnitzkv Aladá r... 32. 32. Csernay Györg y...... 40. Cservenák Jáno s...... 16. Cservenka Anta l...... 8. 8. Cséti Vikto r 32.. Csiba Györg y... 8. 8. Csigaházy Gábo r...... 8.. dr. Csik y Gergel y 32. 2. Csiszár Jáno s........ Csorna Gusztá v...... 8. 8. Czeisbcrgcr Ern ő 8.. Czelviker Józse f 8. 8. Czerman Sándo r 63.. 05 Czibulka Som a...... 8. 8 Czimra Józse f... 10. Czinzér Károl y...... 8. 8 Czobor Adol f 28. 12 Dán Ele k............ 32. 16 20 Dán Jáno s...._....... 8. 8 Darkó Gábo r......... 8. Dávid Jáno s......... 8. 8 Deák Géz a... 8. 65 Deák János............ 28. 20 Decáni Ernő * 24. Deé Mihály... 8. 8 Deil Jenő *... 8. Demárcsek Bél a 10. 16 Demény Lajo s _... 8. 8 Demián Ele k 8. 16 Dénes Géza............ 8. 8 Dezsényi Jen ő......... 21. 8 Diáconovich Sándo r... 14.25 14 25 Diósi Ignát z fi a Lajo s fakercskedö... 8. 8 Dióssy Dezs ő... 31. 3 Dittert Gyul a 8. 8 Dobi Miklós 8. S Dobó Jenő... 32. 12 Dobren Jáno s......... 8. 8 Dohnányi Pá l......... 23.40 15 08 üokupil Adol f 8. 8 Dologh Jenő *... 40. 10 Donáth Károl y... 54. Doroszlai Gábo r...... 8. 8 Dömsödi Zoltá n..... 80. Dőry Józse f 8. 8 Drágán Gyul a......... 8. 8 Draskovich József 14.. 2 Drevitzky Nándor...... 8 8 Dubszky Gusztá v 55.60 20 Dudutz Károly...... 8. 8 Dufek Pá l 8. 8 Duschek János......... 8. 8 Adelsheimi Dunst Károly 8. 8
XVlí 1899-ré tartóz, fizet. Dworzsak Károl y...... 8. 8 Ebergényi Béla......... 8. Eckhard Rezső......... 8. 8 Egry Ferene z 56. 40 Egyed Mikló s 39.75 0 Eltzenbaum Róber t... 8. 8 Emöki Adol f 10 16 Endersz Frigye s...... 32. 8 Engel A. é s fiai 8. 8 Engel Ármi n 32. L. Eördög h Bertala n.... Epstein Vilmos * 8 Eránosz A. János 8. 8 Ercsényi Bél a...... 8. 8 Ercsényi Istvá n...... 16. 10 Erőss Gyul a 19. 12 Erősdy Bálin t......... 62.95 Érsek Árpá d 8. Esztegár Bálin t...... 8. 8 Fábián Bél a 8. 8 Fábry Alajo s 8. Fangh Józse f... 8. 8 Fankovics Imr e...... 8. 8 Faragó Bél a......... 8. 8 Farkas Györg y...... 16. 4 Farkas Pál 8. 8 Farkas Rezs ő _. 8. 8 Fás Gyul a....". 8. 8 Fasan Károl y._..'. 8. 8 Fay Ed e 45. 20 Fejér Kálmá n......... 65. Fekecs Józse f......... 8. 3 Fekete Béla........... 8. 8 Fekete Jáno s 8. 8 F'ekete Zoltá n 8. 8 Felkér Istvá n 14. 10 Fcrenesik Ödö n...... 8. 8 Ferenczi Bél a 57. 17 Ferenczy Lajo s...... 42.50 5 Ferenczy Sándo r...... 8. 8 Fertsek Ferenc z 8. 8. Feszty Lajo s......... 10. Figura Józse f 8. 8. Firbász Adol f 8. 8. Firtos Déne s 16, 16. Fischer Colbri e Emi l... 8. 8 Fischer Károl y...... 8. 8 Fischer Mór......... 56. Fischl Ferenc z... _ 8. 8 Fischl Józse f......... 24. 12 Fischle Frigye s...... 8. 8 Flátt Károl y 8 8 Fleischer Jáno s 8. 8 dr. Floc h Reyhersbor g Henrik lovag......... 8. 8 Florck Jáno s _. 29.25 3 Dr. Fodo r Lászl ó 8. Fogassy Géz a 7.94 8. Fogassy Gyul a _. 14. 10. Földes Tamá s......... 8. Földváry Gyul a 8. 8 Forberger Pá l 8. 8 Förster Gyul a 8. 8 Francisci FAc... 8. 8 Frieb Jáno s 8. 8. Friedl Jenő......... 16. 16. Frits Gyula...... 8. 8. Fritze Féli x..... 14.95. Frölilich Brún ó...... 8. 8. F^ucker Tivada r...... 8. 8 Fugerth Károl y... 8. 8 Furherr Jáno s......... 16. Furrniann Anta l i 20. 10 Fülöp Bél a... 22. 8 Fülöp Jáno s.......... Füstös Zoltá n......... 8. 8 Gaál Bél a....... 8. 8 Gálffy Istvá n......... 8. Gallay Andrá s... 8. 8 8 Galló JózTse f......... 16. 8 Ganovszky Gusztá v... 16. Garcsár Jáno s 16. 10 Garda Jáno s. _ 16. 16. ifj. Garlath y Oszká r... 8. Gasparik Pá l 24. Gaszner Imr e 8. 8 Gáts Károl y......... 8. 8 Gaul Károl y 8. 8 Géczy Lajo s... 8. 8 Gellért Lászl ó... _ 8. 8 Gere Andrá s......... 8. 9 50 Gergely Tamás.... 40. Gergő Károl y... 8. 8. Geschwíndt Lipó t...... 16. 16 Geyer H. Vikto r...... 8. 8. Ghiczy Lászl ó...... 3.25 3 25 Giller Ed e 65. 65. ifj. Gille r Jáno s...... 8. 8 Gintner Bálin t 8. Girtl Mihál y... 36.. Glósz Alajo s... 43. 13 00 Glózer Lászl ó... _ 8. 8 Gógl Adol f 26. Gombossy Ferenc z... 19. 8 Gombossy Józse f....... Gönczi Istvá n......... 8. 8.
Gontkó Ignác z Goró Ferenc z Gotthárd Józse f... Göttmann Imr e... Göttmann Vencze l Gözsy Gyul a Gráf Adol f.. _ Gréger Géz a Gregersen Bél a Greguss Aladá r... Greiner Lajo s...... Grohmann Józse f... Gruber Gyul a Gruber Károl y...... Guckler Károl y Gunesch Gottfried... Gura Károl y dr. Günthe r Anta l Günther Frigye s... Günther Károl y... Guttenberg Pál. Gyarmathy Móze s... Gyenge István Gyöngyössy József... Györké Károly. Gyurcsó József. Haasz Emi l Habel Lambert Haberfelner Bél a... Hacher Gyul a Hain Gusztá v...... Hajdú Dezs ő...... Hajdú Jáno s Halasi Lászl ó Halassy Györg y... Halász Géz a...... Halász Józse f...... Haleru Juo n Haliárszky Sam u... Hallama Mihál y Halpert Náthá n... Hám Ferenc z Hamar Lászl ó Hamernyik Bél a... Hammersberg Géz a Hámon Józse f Hankó Pá l Hangay Anta l *...... Hantos Ern ő Haring Vilmos Harvich Ern ő Hauptvogl Frigyes... Havas Jáno s _ 1899-re tartóz fizet. 8. 8. 8. 8. 40. 40. 24.. 8. 8. 24. 16. 8. 8. 8. 8. 24.. 32.. 80.. 8. 8. 14. 5. 8. 8. 8. 8. S. 8. Q o. 48.. 8. 8. 8. 8 48. 16. 16. 16. 8. 8. 8. 8 8. 7.75 7 8. 8 32 1 9 8. 23.36 1 8 8. 8 8. 8 32. 8. 8 10. 1 0 20.25 1 2 8. 6 16. 8 8. 1 2 20. 28. 8. 8 8. 8 8. 8 8. 8 75 90 25 1899-re tartóz, fize t Hawrlandt Alajo s. 8 Hayden Gyul a 8. 8 Hecht Jaka b _. 32. Hecht Józse f 16. 16 Hedbawny Józse f 8. 8 Heim János... 12. 8 Heim Károl y 28. 12 Héjas Kálmá n 8. 8 Hell Mikló s 8. Hénel Bél a.............. Hengye Frigye s 16. 8 Henrich Viktor 8. 8 Hepke Arthu r 16. 4 Herdina László... 8. 8 llerrmann Jáno s....... Hermel Ágosto n 8. 8 Hetthéssy Lászl ó 16. Hinfner Györg y 8. 8 Hirsch Rezs ő...... 8. 8 Kamnitzi Hoffmann Antal 8. 8 Hoffmann Ármi n...... 8. 8 Hoflinann Dezs ő...... 8. 8 Hoffmann Gyul a 104. 88 dr. Hoffman n Gyul a alerdőfelügyelö 35. 18 Hohoss Jáno s 26. 26 Holfeld Henri k 8. 8 Homicskó Aladá r 8. 8 Hönsch Man ó 24. Hornung Gusztá v...... 40. 10 Hors Jáno s... 8. 8 Horváth Ferenc z. Horváth Gyul a... 8. 8 Horváth Józse f 28. 13 Horváthy Ferenc z 8. 8 Horváth Vikto r 8 8 Hoznék Gyul a 8. 8 Hraborszky Keleme n... 8. 8 Hrebenda Pá l 24. Hussek Ferenc z 16. 8 Huszár Kornél.. 8. - 8 Huszár Pá l 18. Huszthy László... 10. 10 Iluttya Pá l. _ 8. 8 Hyross Bél a......... 8. 8 Ifflsits Józse f. Ihrig Vilmo s 8. 8 ifj. Ihri g Vilmo s 32. Illés Vido r 8. 8 Ilosvay Dezs ő 8. 8 Imecs Bél a 8. 8 Incze Manó 22. 17 Iszapi Gyul a 8. 8.
1899-re tartóz. fizet. Ittu Mihál y... 8. 8. Ivancsó Bertala n...... 8 8. Ivanich Ferenc z...... 16. 8. Iváskó Sándo r 16 8. Jaczkó Luczián......... 8.. Jakab Istvá n......... 32. Jakab Józse f... 24. 16. Jákói Géz a... 8. 8. Jamnitzky Anta l 32. 8. Jancsó Gyul a......... 16. 8. Janicsáry Sándo r...... 40.. Jankó Sándo r......... 8. 8. Jankovics Mikló s...... 16.. Jánosi Kálmá n......... 8. 8. Janovitzky Zsigmon d... 8. 8. Janussek Istvá n 2-1. 24. Jausz Sándo r 8.. Jenek Rezső *... 13.. Jeszenszky Ferenc z... 40. 16. Jonica Jáno s... 20.55 4. Jóny Ott ó....... 40.. József Ágos t lőhercze g ö cs. é s kir. fenség e 8. 8. Juhász Józse f......... 8. 8. Jüngling Jáno s 24. 16. Jureczky Mó r 40.. Jurkovich Jáno s 14.10 14.10 Juron Berná t 16. 16. Kaán Károl y 28. 18.85 Kacsanovszky J. Ando r 85. 26.70 Kadácsi Bálin t... 8. 8. Kajdos Józse f 8 8. Kakas Ödö n 40.. Kákosy Lászl ó 8. 8. Kallivoda Ando r...... 8. 8. Kalmár Gyula*.. 32.. H. Karácson y Sándor... 24. 16. Kárpáti Lajo s 8. 8. Karvas Emi l... 8. 8. Káspár Józse f......... 8. 8. Kaszaniczky Géza...... 28.. Kelecsényi Ferenc z... 8. 8. Kelemen Márto n...... 8. 8. Kelety Lajo s... 8. 8, br. Kemén y Kálmá n... 8. 8. Kemka Gyul a 8. Ki. Kernács Gyul a......... 16.. Kfeller Károl y......... 8. 8. Kimpián Gusztá v 24. 8. Kincses Józse f _ 8. 8. N. Kis s Ernő 24.55 8. Kiss Ern ő kápt. erdés z 16. 16. G. Kis s Ern ő 9.20. Kiss István 8. 8. Kiss Sándo r 16. 8. Kiszelly Gyul a 8. 8. Klaudiny Kálmá n...... 16. 16. Klausznitzer Vilmo s "... 16.. Klein Bél a... 8. 8. Kleisl Gyul a 42.41. Klimkó Gyul a......... 32. 16. Kochen Valdemá r...... 16. Kócsy Jáno s......... 8. 8. Kodolányi Gyul a 8.. Kögl Árpád 8 8. Köhler Béla _... 8. 8. Kohout Jáno s 16. --. Kolbenheyer Gyul a... 8. 8. Kolbenheyer Józse f... 8. 8. Kolosy Bél a... 8. 8. Kolossy Imr e......... 34.02 31.37 Kolozsváry Andor...... 8. 8. Költő Ferenc z......... 8. 8. Komka Zoltá n......... 8.. Konczvald Ferenc z 20.. König Jáno s......... 8. 8. Konok Tamá s. _ 16 16. Koppányi Lajo s 8. 8. Koralevszky Géz a 8. 8. Koreck Nándo r 8. 8. Korén Ödö n......... 8.. Koreny Gyul a......... 16. 16. Körmcndy Károly 16. 8. Környei Ferenc z 8. 8. Körös Lászl ó......... 8. 8. Kőrössy Györg y 8. 8. Korzenszky Anta l...... 16. 8. Kósa József.... 8. 8. Kossányi Bél a... 8. 8. Kostenszky Bél a 8. 8. Kostenszky Pál......... 12. 12. Kostiálik Istvá n...... 8. 8. Kostiálik János... 18. 11. Kostyál Gyul a 7.55 7.55 Köttbaum Fióri s 8. 8. Kovács Anta l 8.. Kovács Gusztá v...... 20.75 8. Kovács Gyul a... 8. 8. Kovács Imr e......... 12.. Kovács Jáno s......... 8. 8. Kovács Józse f 8. 8. Kovács Pál............. 24. 16. Kovássy Kálmá n 16. Kozarac Józse f 8. 8. Kozelka Pál..... 12. 6. Kozma Anta l...... 8.. Kozma Istvá n 21.27 5.27
Kozma Jáno s 8. 8 Krafszky Ferenc z...... 8. 8 Kraft Józse f......... 8. 8 Krajcsovích Rezső...... 8. Krajcsovics Ferenc z... 8. 8 Krajnyák Jáno s...... 40. 8 Kral Emi l 8. 8 Kralovanszky Jáno s... 8. Krause Géz a 8. 8 Kráuse Tivada r...... 8. 8 Krausz Ern ő......... 8. Krausz Lipó t fakeres - kedő czé g......... 8.. KrauzcManó......... 8. 8. Krauzc Károl y 8. 8. Krossák Pá l......... 20. 20. Krelinszky Rcinhol d... 8. 8 Krippel Móricz _. 16. 16 Krista.Gyul a......... 32. 16 Krivanek Béla......... 8. 8 Kronberger Mó r é s fia 8. 8. Kubinyi Hug ó... 24. Kuglcr Istvá n......... 8. 8. Kugyelka E. Ferenc z... 46.. Kulász Anta l 44. 28. Kummer Károl y...... 8. 8. Kun Istvá n...... 8. 8. Kundrat Emi l.1....... 8. 8. Kutasi Bél a... 16. 10 Kü'zdy Árpá d 8. 8. Lábos Éle k............ 64... Ladányi Frigye s...... 8. 8. Lágler Gyul a... 8. 8. Láhncr Istvá n 84.. Láhner Károl y......... 8. ^. Lang Ern ő............ 8. 8. Lang Richár d 8. 8. Langharrjihér Józse f... 8. 8. Lányi Adol f 8.. Lányi Aladá r 8. 8. Lányi Ernő............ 53.. Lányi Gyul a... :... 16.. László Istvá n........... Latinak Vilmo s...... 8. 8. Lattyák Sándo r 19.90 4 50 Lebcr Anta l... 11. 11 Lehoczky Györg y 12. 6 Lehrmann Bél a 16. 16 Leidenfrost Ern ő...... 8. 8. Leimdörfer Sándo r 24. 24. Lcitner Jáno s.. é, Lencsés Ambru s...... 8. 8. Lenhárd Anta l... 6.12 7, 1899-re tartóz, fizet. Leszher Alajo s...... 24. 8 Leszher Sándo r...... 8. 8 Levendovszky Nándo r 8. 8. Lévy Győz ő... 32.. Licskó Ignácz*......... 16.. Licdermann Emi l...... 16.. Liftner Istvá n 8. 8. Lilge Károl y......... 34. 8. Linszky Anta l........... Lipcsey Lászl ó 8 8. Lőfi Jen ő...... 55.. Lóhr Anta l 8.. Lollok Józse f 8. 8. dr. Loncsá r Józse f... 8. 8. Lorentz Győz ő...... 8. 8. Lorentz Jen ő...... 8. 8. Lövik Bél a 32.. Löwy Dávi d... 64.. Löwendahl Ern ő 8.. Ludmann Miks a...... 12.. Lukács Ando r... 16.. Lukácsfy Ele k 24. 16. Lukovics Attil a 25. 23. Lmnnilzt'i- Bél a 8. 8. Lür Máté * 48. Lutonszky Géz a...... 15. Lutsch György... Lutzay Mihál y......... 10.50 Lux Jáíio s 8. 8. Lux Vilmos. _ 8. 8. Machay Sylveszter...... 8. 8. Machovics Ferenc z... 16. 8. Mahr Károl y... 8. 8. Maier Bél a............ 19.80. Mairovicz Mó r......... 16 16. Malahovszky László *... 8. Mányai Imr e......... 8. 8. Mariányi János......... 24. 4. Markacsány Ferenc z... 8. 8. Markón Anta l 8. 8. Márossanyi Bél a...... 48.. Marosi Ferenc z 8 8. Marsovszky Ed e...... 8. 8 Martian Livius......... 8. 8 Martinkovics Jáno s... 8. 8 Márton Benede k...... 80. 9 Márton György.. 50.. Maschek Ferenc z 8. 8. Masztics Ádá m...... 8. 8. Matavovszky Árpá d... 8. 8. Mátéffy Árpá d... 8.. Mát hé Ambru s......... 8. 8. Mattanovich Károl y... 16,.
1899-re tartóz fizet. Matter Rezs ő.., 8. 8 Mayer Géz a....... 32. Maycr Gyul a......... 8. 8 br. Mednyánszk y Imr e 8 8 Medveczky Ern ő...... 12.50 4 50 Méhes Péte r Pá l...... 27. 15 Melcsiczky Pál......... 28. Melzer Mihál y.... Mészáros Jáno s 8. 8 Metzli Kamil l 8. 8 Mezey Arthu r 8. 8 Mezey Rezs ő... 24. Michna Bertala n 8. 8 Mick Mályá s 4. 4 Mike Imr e............ 24. Mikolás Vincz e...... 16. 16 Mikolásek Györg y...... 8. 8 Mikso Imre............. 8 Mirtse Jáno s......... 8.80 8 Misley Bél a _ 34.55 Mitske Gusztá v...... 8. 8 1 Mitták Vilmo s 20. 8 ifj. Mjazovszk y Károl y 16. 10 Mojzer Károl y......... 16. 8 Mokry Istvá n......... 16. Moldvai Vilmo s...... 10. Molitorisz Emi l 8. 8 Molnár Imr e......... 32. 10 Molnár István, Körmen d 8. 16 Molnár Jáno s _. 8. Molnár Lajos, Brá d... 16.. Monszpart Istvá n...... 16.. Móré Lászl ó 24.. Mozolovszky Adol f... 16. 8. Müller Henrik * 29.. Müller Róber t 8. 8. Muránszky Kálmá n... 31.10. Murányi Károl y...... 8. 8. Murinai Györg y...... 8. 8. Muzsnay Géz a...... 8. 8. Nádassy József * 40.. Nadhera Ferenc z. 8. Nagl Ern ő 8. 8. K. Nag y Áko s......... 56.. Nagy Józse f Nagy-Pallag 8. 8. Eőzbégi Nag y Józse f... 16. 10. Nagy Károl y Budapest 8. 8. Nagy Károly Bustyaháza 8. 8. Nagy Pál *...... 40.. Nagy Pá l Csabon y 16. Nagy Samu Szabó d 25.15 8. Nagy Sámue l......... 8. 8. Nagy Vincz e 8.. 1899-re lartoz fizet. Nahoczky Ando r...... 16.. Napholcz Jen ő......... 21. 13. Nemes Béla _...... 8. 8. Nemes Károl y... 8. 8. Németh Márto n...... 8. 8. Németh Pá l 8.. Neuberger testvére k... 8. 8. Neviczky Mikló s 16.. Nickmann Rezs ő...... 8. 8. Nickmann Róber t...... 8. 8. Nitnausz Gyul a...... 8. 8. Noghé Lászl ó 8. 8. Novácsek Róber t 28. 12. Nóvák Ferenc z...... 8. 8. Nóvák Jáno s... 8. 8. Nozdroviczky Mikló s... 8. 8. Nürnbergéi- József...... 8. 8. Nyiri Déne s _ 16. 5. Nyitrai Ott ó......... 29.. Nyul Sándo r......... 15. 7. Oberth Károl y......... 16. Obrincsák Ern ő...... 8. 8. Odor Ignác z......... 24. 24. Oláh József............ 20. 10. Okolicsányi Lajos...... 8 8. Omischl Mihál y...... 8. 8. Ondrus Gyul a......... 8.. Ónodi Ferencz......... 24. 8. Orbán János *... 8. 8. Orlovszky Gyul a...... 8. 8. Ormai Kálmá n 16. 8. Orosz Anta l......... 8. 8. Orosz Istvá n......... 8. 8. Orosz Tamá s......... 8.. Ostadál Jen ő......... 24. 8. Osterlamm Ern ő...... 30. OsztroluOzky Géz a 8. 8. Dr. Osztroluczk y Miklós 8. 8. Ott Károl y...... 8.. Pajer Istvá n... 8. 8. Payer Arthu r......... 8. 4. Pál Jáno s 8. 8. Pál Tamá s 8. 8. Pálffy Mihál y... 16.. Pálka Gyul a......... 8. 8. Palkó Anta l......... 66.. Palkovich Károl y 8. 8. Pálos Konrá d 8. 8. Pánczér József *...... 40.. Pankovics Bél a...... 8. 8 Papp Bél a............ 24. 8 Papp Ferenc z 32.
1899-re tartóz, fizet. Papp Istvá n 16. 5.40 Papp Józse f 24. 5.85 Papp Sándo r _-. 8. 8. Partos Vilmo s.-.....-. 8. S. Pászthy Ferenc z 8 8. Pásztor Sándo r... 8 8. Pataki Józse f - 22. 22. Patay Gusztá v......... 48. Patzl Jen ő...... 8. 8. Pauchly Rezs ő 8. 8. Pauer Jenő........... 16. 8. Pauks Lászl ó... 8. 8. Paul Péte r.... _ 32.. Pavlik Józse f......... 8. 8. Pehan Gusztá v......... 8. 8. Peiserle József... 16. 16. Peiserle Pá l......... 24.-. Peltzmann Ado l f... 8. 4.20 Perroy Pá l............ 16.. Pétermann Kcresztély... 23.50 10.20 Pelrás Jaka b 16.. Petrus Józse f 10.--. ifj. Petru s Márton (Bihari) 48.. Petykó Anta l......... 10. 8. Petzrik Anta l 8. 8. Pfalz Károl y 8. 8. Pfleger Ern ő 8. 8. Pfundtner Károl y...... 8. 8. Piatsek Jáno s 24. 10. Pilaszy Endr e 8. 8. Pilcz Ott ó... 8.. Pintér Ferenc z 8.. Pintér Mihál y j 8 8. Pirkhofer Endr e.... 8. 8.-* Pitschmann Károl y... 32.. Plachy Teofi l... 8.. Plech Józse f 8. 8. Plenczner Rezs ő...... 32;. Podivinszky János...... 63.05. Podhraczky Andrá s... 8. 8. Pohl Józse f 8. 8. Pohl Mó r 8. 8. Polácsek Károl y...... 8. 8. Polák Ferenc z......... &m 8. Polakovics György...... 32. 2. Polcz Albert "... " 48.. Polgár Józse f......... 8. 8. Polgárdy Bél a 25.. Polnisch Árpá d...... 8. 8. Pólya Ando r _ 54.35. Pomarius Alfré d 8. 8. Pop Andro n Jaka b 16.. Popovics Ott ó... _..... 8. 8. Popovics Parthé n _ 64.. Popovics Stachius. 8. 8 Popu Ágosto n 8. 8 Porubszky Árpá d...... 8. 8 Porubszky Gyul a _ 8. 8 Pölöskei Józse f........ 8. 8 Pőschl Ferenc z...... 8. Pótsa Józse f......... 8. 8. De Potter e Gerar d... 8. 1. Prack Győz ő 8. 8. Pratzner Károl y...... 40.. Praxa Jáno s......... 8. 8. Preszler József.. _. 24.. Pribnow Pá l 8. 8. Princz Györg y.......... Prohászka Mátyá s... 3. 3. Przihoda Pá l...... 8. 8. Puchreincr Henri k. 8. 8. Pultz Ferenc z......... 8. 8. Puskás Ferenc z...... 8. 8. Puskás Jen ő 8. 8. Puza Jen ő... 8. 8. Rácz Alajos... _. 8. 8. Rácz Imr e 8. 8. Rácz Vende l _. 8. 8. Radcs Dávi d......... 8. 8 Raduly Jáno s 16. 16 Rainiss Istvá n 16. 11. Rajnoha Gyul a 32.. Rajtsán Jáno s 8. 8. Rajzinger Anta l...... 16. 16. Rakusán Károl y...... 8. 8. Raner Sándo r...... 8 8. Ranku Miladi n......... 27.. Rappensberger Andrá s 8. 8. Rausch Ferenc z.... 8. 8. Rausz Istvá n......... 8. 8. Razgha Dezs ő......... 8. 8. Rcbek Józse f. _ 8. 8. Regénye Mátyá s 8. 8. Reif Wendcli n _ 8. 8. Rejtő Adol f 8. 8. Reindl Károl y.-. 8 8. Reisz Kálmá n......... 8. 8. Reithoffer Ferenc z 6. 0. Remenarik Józse f 22. 14. Rend Domoko s _ 8. 8. Répászky Istvá n...... 8. 8. Reschner Rezs ő...... 52. 33. Réssel Istvá n......... 8. Retter Frigye s... _ 8. 8. Revóczky Béla......... 8. 8. Rhédei Józse f... 16.. Ribiczey Bél a 8. 4.
Riesz Lászl ó,... Riethmüller Ármi n... Riffer Sándo r Rimler Pá l...... Rinaldi Ott ó _ Ringcisen Lajo s...... Ritter Karol y - Rochlitz Dezső... Rochlitz Gyula Rührich Márto n Rolland Gusztá v... - Rónai Anta l - - Rónai Árpád *... Rónai Imr e......... Rónai Károl y... Rosenstingl Anta l Rosmanith Alber t Rossipál Ed e Roszinszky János...... Roth Gyul a Rottler Józse f......... Rowland Róber t...... Roxer Vilmo s......... Rozim Józse f - Rozinszky Lászl ó Rumann Ern ő......... Rumann Gottfric d...... Russ Miksa............ Ruzicka Ágosto n...... Ryll Vikto r Saághy Lajo s Saenger Nándo r Sailer Györg y Salamin Oszká r Salamon Lajo s......... Salix Gyula...... Sándor Jáno s Salzberger Józse f...... Schaller Kálmá n... Schanzcr Ignác z Schauschek Gábo r... Scherer Ágosto n Sehleifer Rertala n Schlesinger Alajo s... Schmidt Arthu r...... ifj. Schmid t Ferenc z... Schmidt Ferenc z Rózsahegy Schmidt Gáspá r...... Schmidt Ignátz _ - Schmidt Romá n _ Schmidt Vilmo s Schmidt Zsiga... 1899-re 1899-re tartóz, fizet. tartóz. fizet. 8. 8. Schmotzer Jáno s 16.. 8. 8. Scholcz Hug ó......... 8. 8. 20. 20. Scholtész Henri k 8. 8. 8. 8. Scholtz Gyul a... 8. 8. 8. 8. Schudich Nándo r 8.-- 8. Schulhof é s Hecht 8. 8. 8. 8. Schurina Vilmo s 16.. 8. 8. Schuster Andrá s 8. 8. 8. Schuster Constanti n..... 8. 8. Schuster Jen ő _ 8. 8. 8. 8. Schuster Lajo s 40. 31.30 16. Schustek Vilmo s 8. 8. 22. ( Schwabik Ferencz...... 8. 8. 80. 70. Schwartz Rezs ő 8. :. 8. 8. Schvviegut Ferenc z... 8. 8. 26.. Sebők Ernő... 40.. 8.. Scenger Lajo s 19 5. 8. 8. Séfl Jáno s... - 8.. 8. 8. Segercian Vazu l 8. t. 16.,,32.. 8. 8. Seide Róber t 8. 8. 16. 16. Seidner Berná t... 8. 8. 10. 16. Selymessy Ferenc z... 54.. 8. 8. Sengschmidt Frigye s... 8. 8. 64. 48. 8.. 24.. Seyfried Jaka b......... 8.. 28. 4. Sift Ágosto n 8. 8. 8. 8. 15. 8. 8. Simicza Józse f....... 8. 8. 8. 8. Simonek Gotthárd...... 24.. Simonffy Gyula......... 8.. 8. 8. Dr. Simonka i Lajo s... 21.24 0. 16.. Simsik Mihál y......... 8. 8. 76.95. 8..8. 42. 4. Sipos Mihál y...... 32. 16. 37.36 37.36 Sipos Orbá n......... 8.. 8. 8. Skolka Józse f.64 8 8.. Skorpil Ede... 8. 8. 8. 8. Skrbek Karol y... 8 8. 10.. Sobó Jen ő... 8. 8. 8. 8. Sochor Józse f 10.. 8. 8. Solomon Emi l......, 8. 16.. Somoghy Lajo s 8. 8. 8. 8. Somogyi Ferenc z...... 8.. 8 8. Somogyi Géz a 8. 8. 8. 8. Sóska Gyul a 8 8. 8. 16. Spanyol Géz a...... 8. 8. Spettmann Jáno s... 8. 8. 28. 9. Spielhauptcr Györg y... 16.. 8. 8. Spissák Gyul a... 8. 8. 48.. Sporny Gyul a......... 8. 8. 8. 8 Spotkovszky Józse f... 8. 8. 8. 8. Sréter Ágosto n 48.. 8.. Stark Dezs ő... 8.90 8
1899-re tartóz. fizet. id. Star k Ferencz...... 30. 20 Stark Miks a... 8. 8. Stefanszky Ferenc z 8. 8. Stegmann Guszlá v... 36.. Steiner M. Mó r...... 8. 8 Stellcr Ed e 15. 12. Sterba Szabolc s 8. 8. Steuka Lajo s 24. 8. Stolcz Józse f 8.. Strompf Pá l... 8 8. Stromszky Lászl ó...... 18.55. SuhaRezső...... 3.15 15.95 Sujanszky Imr e...... 24. Súlyán Sándo r *._.... 24.. Sulyok Zoltá n... 24.. Sümegli Ignác z _ 8. 8. Suster Rezs ő......... 22.25 4. Szabó Ferenc z... 16. 8. Szabó Ignát z......... 15. 5. Szabó Kálmá n...... 16. Tóthi Szab ó Sándo r... 8. 8. Szadeczky Mikló s 16.. Szakmáry Ferenc z... 16. 10. Szakrajda János * 8.. Szalagyi Emi l 32. 24. Szálai Ern ő 8. 8. Szalay Józse f......... 8. 8. Szalántzy Lászl ó...... 18. 18. Szálka Alber t 8. 8. Szantner Gyul a...... 8. 8. Szántó Mihál y......... 8. 8. Szászy József *._ 8. 8. Szecsey Lajo s 16. 10. br. Szegedi Ensch Károly 8. 8. Székács Vincz e...... 16. 10.15 Székely Istvá n...... 8. 8. Szeleczky Jáno s...... 8. 8. Szelényi Gusztá v...... 8. 8. Szemök Pál... 16.. Szenes Józse f... 8. 8. Szeniczky Gyul a...... 24. 16. Szentimrei Dánie l...... 8. 8. Szentpáli Kálmá n 16. 16. Szentpáli Kázmé r 24.. Szentpéteri Lukác s... 104.. Szepesházy Jáno s 8.. Szepesházy Kálmá n... 8. 8. Szepessy Ele k... 14. 2. ifj. Szepes y Gusztá v... 8.. Szepsy Sándo r......... 16. 8. Szifft Gyul a 4. 4. Szigethy János.......... 8. 8. Szigeti Rezs ő......... 8. 8. Sziklai Emi l......... 10. 16 1899-re tartóz fizet. Szilágyi Rertala n 13. 13. Szilágyi József.. 8. 8. Szimon Rél a 8. 8. SZÍVÓS Gyul a 8. 8. Szkalák Károl y......... 8. 8. Szmik Gábo r.......... 8. 8. Szojka Gyul a......... 8. 8. Ifj. Szojk a Gyul a...... 16. 8. Szokolóczy Józse f...... 8. 8. Szokoly Elemé r 8. 8. Szőllősy Rezső. 64. 27. Szondi Jáno s......... 8. 8. Szőnyei István......... 8. 8. Sztavács Norber t...... 8. 8. Sztripszky Ágos t...... 36.. Szűcs Elemé r... 16. 16. Szűcs Györg y......... 8. 8. Csatári Szűcs Kálmá n... 10.. Szuppek József......... 10. 10. Szvaty Béla.... _ 8. 8. Szvetelszky Géz a 20. 8. Szvoboda Mihál y 8. 8. Szvoboda Zén ó...... 16. 1. Takács Mikló s 8. 8. Tanády Emi l......... 8. 8. Tar Józse f...... 80.. Tarnay Dezs ő......... 40.. Tarsoly Árpá d 8.55. Tatarek Kálmán....... 8.. Tatarek Rezs ő......... 8.. Tauber Man ó _ 8. 8. Tausch Rezs ő. _ 8. 8. ifj. Tavass y Lajo s 3.95 4. Téglás Károl y......... 8. 8. Gróf Telek i Arvé d 8. 8. Teltsch Korné l... 8. 8. Teodorovics Ferenc z... 8. Teplanszky Ármin...... 8. 8. Terény Sándo r...... 10. 16. Térti Rél a.... _ 01.. Terray Gyul a...... 10. 16. Teschler János......... 8. 8 Teuchert Károl y...... 8. 8. Teutschlánder Józse f... 8. 8. Thék Endre............ 10. 16. Thyr János... 22. 8. Tichy Kálmá n _ 23. 8. Timok Jáno s......... S. 8. Tirts Rezs ő............ 8. 8. Tölgyes József......... 16. 8. Tomassek Mikló s...... 8. 8. Tomasovszky Imr e... 8. 8. Tomka Jen ő......... 8. 8.
1899-re tartóz, fizet. Tomka Kálmá n 8. 8. Tompa Ferenc z 8.. Tompa Kálmá n...... 26.05 5. Tonházy Gyula.... 8 8. Tordony Emi l 28. 15. Tordony Gusztá v.... 24. 8. Török Alber t......... 8. 8. Török Gábo r 8. 8. Török Lászl ó.'. 16. 16. Török Ödö n......... 8. 8. Török Sándo r _ 16. 8. Törzsök István......... 8. 8. Tot Ferenc z......... 8 8. Tóth Mikló s 8. 8. Tóth Pál * 15. 15. Tóthpál Istvá n... 8. 8. Traub Istvá n......... 16. 16. Trauer Gyul a......... 8. 8. Traxler Lajo s......... 8. 8. Tribus Gusztá v...... 8. 8, Tripammer Károl y... 32. 16. Trnovszky Már k 8 8. Trostler Ármi n 8. 8. Trsztyánszky Lászl ó... 8. 8. Trunkó Jáno s......... 24.. Turcsa Tivada r 8. 8. Turcsán Mihál y 28.. Dr. Tuzso n Jáno s 8. 8. Udvardi Ágost......... 8. 8. Udvardi Józse f......... 8. 8. Uitz Mátyá s......... 20. 7. Ujfalussy Mihál y...... 8. 8. Ujfalussy Zoltá n 8. 8. Ujsághy Zsigmon d 8. 8. Ulreich Gyul a......... 8. 4. Urbán Gyul a......... 8. 8. Urbán Rezs ő........... Urbánszky Istvá n 8. 8. Ursprunger Imr e...... 32.. Vadas Jáno s......._. 16 4. Vaiízik Emi l... 8. 8. Vaitzik Gyul a......... 8. 8. Vajda Áko s............ 43.35 43.35 Vály Ferenc z... 19. 13.50 Varga Jáno s...... 34.. ifj. Mumok i Várjon Géz a 8. 8. Várnai Ödö n......... 24. 20. Vaszary Anta l......... 8. 8. Vaszilovics Miklós...... 16. Vázsonyi Henri k...... 8. 8. br. Vécse y József...... 8. 8. Végh Gyula...... 8.. Velancsics Istvá n...... 8. 8. Velbávszky Gyula...... 8. 8. Velics Jáno s 8. 8. Veress Lászl ó _ 8. 8. Vermes Aladá r _ 8. 8. ifj. Verme s Györg y... 8. 8. Vermes Viktor......... 8. 8. Véssey Mihály......... 15.80 3. 80 Vlaszaty Ödön......... 8. 8. Vigh József............ 8.. Vodicska Ferenc z 8.. Volnhofer Pá l 50.50 29. 50 Vozdanszky József. 80.. Vozarik Ferenc z...... 24. 10 Vukovics Péte r...... 24. 24 Wagner Sándo r... 8. 8 Wanyek Arnol d...... 8. 8 Warinszky Józse f...... 23. Waszner Józse f 16. 8 Weidmann Józse f...... 8. 8 Weigl Róber t... 8. 8 Weinert Tivada r 8. 8 Weisz Hug ó é s társa... 8. 8 Weiszmayer Oszká r... 8. 16 Wellebil Károl y 8. 8 Wenk Ferenc z 8 Wenk Gyul a 24. 24 Wcssely Alajo s...... 8 8 Wiegandt Henri k... 17. Wilde Ferenc z 16. 8 Wilhelmb Gyul a...... 8. Winkler Eerenc z...... 8. 8 Winkler Miklós...... 16. Winter Gusztá v...... 8 8 Wittich Lajo s... 8. 8 Wocher Jen ő... 8. 8 Wocher Lajo s 8. 8 Wolf György * 6. 4 Wolf Pét e r 16. Wrabec Alber t 16. Zachár Gyul a._. 8. Zachár Istvá n......... 16.. Zachár Jaka b 8. 8. Zachár Lászl ó._. 8.. Zajc Carmel o....... 8. 8. Zalai Lászl ó... 8.. Zadrazil János...._. 8. 8. Zankó Emi l 24. 8. Zathureczky Gyul a 8. 8. Zathureczky Vilmo s... 23. 9. Zavodnik Istvá n 32.. Zbinyovszky Lajos...... 19.75 19. 75 Zeller Géza......... 8. 8.
1899-re 1899-r e tartóz, fizet. tartóz, fizet. Zezulka Jáno s 8.. Ziri n Györg y.-. 8. 8. Ziegelhoffer Mihál y... 1 6 16. Zivusk a Jen ő 8. 8 Ziegler Mihál y...... 23. 8. Zsabk a Jáno s. _ 40.0 5 25. Zikeli Györg y..... Zsivanovic s Zsiva...... 8. 8. Zikmundovszky Nándo r 8. 8. Zudo r Bél a 8.. Zimmermann Gusztáv... 8. 8. Zwickelsdorfe r Jáno s... 16.5 0 8. b) Városok, hatóságo k é s hivatalok. Frigyes főherczeg ő fen - F. k. visó i körbirto - sége m.-óváriésbellyei kossá g _. 8 8. uradalmai 105. 105. Gölnitzbány a váro s... 8.. Gróf Andráss y Tivada r Kősze g váro s 16. 16. ó-fenesi urad. erdő - Modo r váro s 8. 8. hivatala 8.. F. Metzenzéf váro s 16. 16. Beszterczebányai püs - Pozson y sz. kir. váro s 8.2 5 8.2 5 pöki uradalo m 8.. Pozsony-Szt-Györg y vá - Borsai közbirtokosság... 8.. ro s. 8. Brassói gör. nemz. egyh. 8. 8. Sasvár i csász. é s kir. Gróf Draskovic h Déne s intézősé g 8. 8. ném.-ujvári urad. erdő- Sepsi-Szt.-Györg y váro s 8. 8. hivatala...... 8. 8. Fatermel ő é s fakeres - Hg. Hohenloh e javorinai ked ő hivatalnoko k or - jószágigazgatósága... 8. 8. szago s egyesület e... 8. 8. Almásmező közsé g... 8. 8. Ős i Marosszé k havas i Bazin város erdőhivatala 8. 8. birtokossá g felügyelő - Brassó váro s...... 8. 8. ség c... 64.. Dobsina váro s 8. 8. Selmeczbánya i akadé - Esztergom váro s 8. 8. mia i ifjúság i kö r... 8. s Felsőbánya váro s 8. 8.
Az..Orsz. Erd. Egyesület" igazgató-választmánya. (A választá s történ t a z 1899. augusztu s h ó 30.-á n tartot t rende s közgyűlésen. ) Elnök: Bár ó Bánff y Dezső, magya r főudvarmester, valóságo s bels ő t. tanácsos. I. alelnök : Káinok i Bedő Albert dr., nyug. földm. államtitkár, országgyűlés i képviselő. II. alelnök: Horvát h Sándor, m. kir. főerdőtanácsos. Választmányi tagok. Almásy Andor, m. kir. erdötanácsos, 1. Sóovárt. Arató Gyula, m. kir. erdőmester, 1. Budapesten. Bálás Vincz e m. kir. főerdőmester, 1. Apatinban. Bartha Gyula, m. kir. főerdőtanácsos, 1. Budapesten. Bittner Gusztáv, urad. erdőmester, 1. Malaczkán. Csiby Lőrincz, m. kir. erdőtanácsos, ak. tanár, 1. Selmeczbányán. Csik Imre, kir. erdőfelügyelő, 1. Budapesten. Csupor István, primás i főerdőmester, 1. Esztergomban. Eleöd Jósa, ügyvéd, 1. Budapesten. Br. Feilitzsc h Arthur, országgyűlés i képviselő, 1. Kolozsvárt. Fekete Lajos, m. kir. főerdőtanácsos, 1. Selmeczbányán. Garlathy Kálmán, m. kir. erdöigazgató, 1. Liptóujvárt. Havas Ágoston, apátsági erdőmester, 1. Zirczen. Havas József, kir. erdőigazgató, 1. Zágrábban. Hangay Géza, m. kir. erdőtanácsos, 1. Zala-Egerszegen. Hirsch István, m. kir. főerdőtanácsos, 1. Budapesten. Illés Nándor, nyug. m. kir. főerdőtanácsos, 1. Losonczon. Kallina Károly, nyug. m. kir. főerdőmester, 1. Gödöllőn. Nemeskéri Kis s Pál, cs. é s kir. kamarás, földm. államtitkár, I. Budapesten. Krajcsovics Béla, kir. erdőfelügyelő, 1. Brassón. Khuen Hédervár y Károl y gróf, Horv.-Szlavo n és Dalmátországo k bánja, földbirtokos, 1. Zágrábban. Laitner Elek, m. kir. erdőigazgató, 1. Beszterczén. Lászlóffy Gáoor, kir. erdőfelügyelő, 1. Pozsonyban. Máday Izidor, földm. minister i tanácsos, 1. Budapesten. Nagy Károly, m. kir. erdötanácsos, 1. Budapesten. Podhráczky András, Cobur g hercz. erdöigazgató, 1. Jolsván. Reinfusz Bódog, prépostság i erdömester, 1. Jászon. Rónay Antal, m. kir. főerdőtanácsos, 1. Ungvárt. Rutska Tivadar, nyug. kir. főerdőtanácsos, 1. Körmöczbányán. Schmidt Ferencz, közb. uradalm i erdőmester, 1. Szász-Régenben. Sóltz Gyula, orsz. főerdőmester, min. tanácsos, 1. Budapesten. Sóltz Ottó, árvá i közb. urad. erdőmester, 1. Árva-Váralján. Széchényi Pá l gróf, földbirtokos, I. Budapesten. Szönyey István, város i erdőmester, 1. Kassán. Tavi Gusztáv, m. kir. főerdőtanácsos, 1. Budapesten. Tisza László, földbirtokos, 1. Budapesten.
Tomcsányi Gusztáv, m. kir. erdöigazgató, 1. M.-Szigeten. Tomcsányi Gyula, m. kir. erdöigazgató, 1. Beszterczebányán. Vadas Jenő, m. kir. főerdőtanácsos, erdőak. tanár. 1. Selmeczbányán. Vadászfy Jenő, közal. erdőmester, 1. Pilismaróthon. Titkár. Horváth Sándor, 1899. januá r 1.-tő l aug. 30.-áig ; 1899. aug. 30.-átó l deczember végéi g a z állás t ellátt a Horvát h Sándor, II. alelnök. (Hivatali helyisé g : Budapest, V., Alkotmány-utcza 10. )
ERDÉSZETI LÁPO K AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE irdó- É S FÖLDBIRTOKOSOK, ERDÉSZET I ÜGYEKKE L FOGLALKOZÓ ÉS ERDÓTISZTE K SZÁMÁRA. K AZ ORSZÁGO S ERDÉSZET I EGYESÜLE T IGAZGATÓ-VÁLASZTMÁNY A ÁLTA L KIKÜLDÖTT LAPBIZOTTSÁ G VEZETÉS E MELLET T SZEKKESZTI : BUND KÁROLY, EGYESÜLETI TITKÁR. 3ARMINCZKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. I. FÜZET. 1900. J A N U Á R HÓNAP. MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 28-ADIR NAPJÁN. Ára eg y évre, azo k számára, ki k a z Országos Erdészeti Egyesületnek ne m tagjai, 10 kor. A z egylet azo n alapít ó tagjainak, ki k legalább 30 0 koroná t alapítottak, ingyen jár, mí g azoknak, ki k eze n összegné l kevesebbe t alapítottak, a z illet ő alapítványi kama t beküldés e mellet t ár a 6 kor. Bende s tagokna k a 1 6 kor. évdij fejébe n szinté n ingye n küldeti k meg. A lapnak legkésőbb minden hónap végéig a t. egyesületi tagok vagy előfizetők kezeihez kell jutni. Ellenkező esetben posta-jegygyel reclamatio" teendő. BUDAPEST, 190 O..PATRIA" IRODALMI VÁLLALAT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖNYVNYOMDÁJA ÜLLŐI-ŰT 25. BZ. (KŐZTELEK).
Táj ékozásul. Munkatársaink s azokk á lenn i kíván ó ügybarálain k tájékozásár a a kö - vetkezőket jegyezzü k ide : Az Erdészet i Lapok " eddig i tartalmába n nyilvánul t elveke t jövőr e i s megtartjuk, közleményein k körébe fogadju k a z erdőgazdasá g össze s ágaina k müvelésére é s ismertetésér e szolgál ó értekezéseket s a gazdálkodá s gyakorlat i alkalmazására vonatkoz ó bárminem ű tudósításokat, valamin t felveszszü k a z erdészetet közelrő l érdekl ő s azza l minteg y rokon i kötelékbe n lév ő vadászat i ügyeket is. Az e lapokba n megjelen ő közleménye k szerző i megfelel ő író i díjba n részesittetnek é s pedig : Egy nyomatot t ívny i eredet i értekezésért, mel y a szer - kesztőség részérő l átdolgozás t ne m igénye l......... 40 4 8 K.-ban. Egy nyomatot t ívny i eredet i értekezésért, mel y a szer - kesztőség részérő l átdolgozás t igényel, avag y idege n nyelvbő l eszközölt szabato s fordításér t._........_................... 24 8 2 K.-ban. Egy nyomatot t ívny i ol y fordításért, mel y a szerkesztő - ség részérő l átdolgozás t igénye l.................. 1 6 K.-ban. Munkatársaink tiszteletdijá t a szerkesztősé g a z é v végéve l küld i meg, kívánatra azonba n előb b is. Azokat, ki k minke t lapun k feladatána k megoldásában, munkálatokka l támogatni kivannak, kérjük, hog y dolgozataika t a nyomdába n val ó könnyeb b és gyorsab b kiszedheté s véget t csa k egye s félivekre, s ilyeneke n i s csa k a z egyik oldallapra, min t mondan i szokták, töröt t alakba n írják. A k i czikké t ugy kívánj a közöltetni, hog y azo n változtatás n e tétessék : ebbel i feltételé t a kézirat beküldés e alkalmáva l szíveskedjé k kijelenteni. A czikkekhe z tartoz ó rajzok kidolgozásár a nézv e megjegyezzük, hog y azoka t sima, fehé r papíron, legalább kétsze r olya n nagyságba n kel l készíteni, min t a milye n nagyságba n azokat a szerz ő a lapb a felvétetn i kívánja. Ugyanilye n mértékbe n nagyítv a kell a rajzho z tartoz ó felírásokat, betűke t s egyé b jelzéseke t i s alkalmazni. Tiszta é s szé p másolatoka t csa k hasonlóa n kidolgozot t eredeti utá n lehet várni, Kéziratok ne m küldetne k vissza. A lapunkna k szán t dolgozato k bérmentve eze n czi m alat t küldendő k,,az Erdészet i Lapok " szerkesztőségéne k Budapesten, Lipótváros, Alkotmányutcza 10. szám". Óhajtjuk, hog y a magya r birodalo m minde n egye s vidékéről miné l szá - mosabb munkatársa t bírjunk, ki k a körükbe n felmerül ő erdészet i napikérdé - sekről, műszak i é s üzlet i vállalatokról, faárakró l s előfordul ó eseményekről, habár eze k a z illet ő hely i viszonyo k közt mé g olya n jelentékteleneknek i s lát - szanának, lapunkna k gyor s é s lehet ő alapo s tudósítás t tegyenek. A szerkesztő. Az Erdészet i Lapokba n megjelen ő közleményekrő l a szerkesztősé g a nyomdai költsége k megtérítés e eseté n különlcnyomatokat i s készítte t a szerző k számára. A nyomda i költsé g (fűzve, d e boríté k nélkül ) a következ ő : 30 példány : 1 0 oldala s ivenkin t 7 K. fill.; 8 old. iv, 4 K. 4 0 fill. 50 1 6 8 8 4 8 0 100 1 6 1 0 - - 8 6 6 0 Zöld borítékka l ellátva, a különlenyomato k előállítás a 3 0 példányná l 3 K. 6 0 fill., 5 0 példányná l 4 K.-val, 10 0 példányná l 5 K-va l több e kerül.
ERDÉSZETI LAPO K AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET K Ö Z L Ö j V Y E. Kiadó: Szerkesztő : Az Országos Erdészeti Egyesület. Bund Károly. M e g j e l e n i k m i n d e n h ó n a p 2 8. - á n. Harminczkilenczedik évf. I. füzet. 1900. január hónap. Előfizetési di j eg y évr e 1 6 kor. A z Országo s Erdészet i Egyesüle t ol y alapít ó tagjai, ki k legaláb b 300 kor. alapítvány t tettek, valamin t a rende s tago k i s a 16 kor. évi tagsági di j fejében, ingyenjkapják. Azo k a z alap. tagok, kik 30 0 kor.-ná l kevesebbet alapítottak, 6 kor. kedvezménye s árér t járathatják. <í Szerkesztőség és MadóhlTatal Budapesten, Lipótvaros, Aliotmany-nteza, 10, szám. n. emelet. l- A lap irányával nem ellenkező hirdetések mérsékelt dijért közöltetnek. Jiz Erdészeti Lapok t. munkatársaihoz és t. oioasóihoz. Az Országos Erdészeti Egyesület titkári állásának újra szervezése folytán az Erdészeti Lapok szerkesztésétjelen füzettel átvettem. A midőn a gyakorlati működés köréből kilépve, e lapok eddigi nagynevű szerkesztőjétől, kinek a magyar erdőgazdaság' felvirágzása körül évek hosszú során át kifejtett eredménydus működése által nemcsak hazánk határain belül, hanem a távol külföld előtt is rég' megalapított nagy tekintélye, széles látköre és kiváló szaktudománya az Erdészeti Lapok hasábjain lépten-nyomon érvényesült és közvetlen és közvetett uton kifejezésre ERDÉSZETI LAPOK. 1
jutott, a szerkesztés reám száll, kétszeresen érzem a magamra vállalt feladattal járó nagy felelősséget s azt, hogy ennek a feladatnak csak e lapok eddigi t. munkatársainak valamint mindazon t. szaktársaimnak szíves támogatásával fogok megfelelhetni, a kik a magyar erdőgazdaság ezen irodalmi szervének az erdőgazdaság fejlődésével lépést tartó, sőt azt meg is előző fejlesztésénél szellemim unkálkodásukkal segédkezet nyújtani szívesek lesznek. Az Erdészeti Lapok a hazai szakirodalomnak egyetlen oly szerve, mely arra hivatott, hogy az erdőgazdaságot a legtágabb keretben ölelje fel, s a szorosabb értelemben vett szaktudományok mivelésén kivül az erdőgazdaság közgazdasági, társadalmi, természettudom ányi, kereskedelmi és technikai vonatkozásaira is kiterjeszkedjék, s e mellett a haza különféle részeiben igen eltérő viszonyok között működő erdőgazdák tapasztalatainak és nézeteinek kicserélését a mindnyájunk előtt lebegő közös czél: á magyar erdőgazdaságnak az eddigi megbecsülendő alapokon való minden irányú tovább fejlesztése érdekében lehetővé tegye és előmozdítsa. Az Erdészeti Lapok hivatásának ily felfogásából kiindulva remélem, hogy sikerül a t. szakközönségnek ezen folyóirat iránt tanúsított eddigi érdeklődését ébren tartani és az Erdészeti Lapokban az erdőgazdaság előbbrevitelére hivatott oly irodalmi szervet bocsátani a t. olvasóközönség rendelkezésére, mely
mint az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa, magának ezen egyesületnek nemes czéljait szolgálja. Erre irányuló törekvésemhez kérem a tisztelt munkatársak és a tisztelt olvasóközönség szíves támogatását. Bund Károly. Magyar erdészeti mérőasztal és busszola-müszer. Irta: Tomasovszky Imre, in. kir. erdöakadémia i tanársegéd. Az 1900. évi párisi nemzetközi kiállításon tudvalevőleg hazánk i s rész t ves z s kiállítot t tárgyaiva l bemutatj a am a nagymérvű haladását, melye t a z ipa r é s kereskedelem, a művészet, a z őstermelé s é s so k má s tére n elért. A kiállitá s tárgya i 1 8 csoportba n oszlana k szét, melyek közü l a IX-i k csopor t a z erdészete t ölel i fel. A selmeczbánya i m. kir. erdőakadémia, különfél e taneszközeit é s egyé b kiállítás i tárgyai t enne k a csoport - nak 5. az erdészeti tanügy, szakképzés és irodalom alcsoportjá - ban mutatj a be. Az erdőakadémiána k a kiállításr a küldend ő felmér ő eszközei közü l részin t min t magya r találmány, részin t mint haza i (selmeczbányai ) gyártmány különö s figyelme t és méltatás t érdeme l a Gséti Ottó kir. főbányatanácsos és akad. tanár ur által szerkesztett s a z alábbiakba n ábrákba n is bemutatot t «magyar erdészeti mérőasztal* é s «magyar erdészeti busszola-müszer». E ké t mérőműsze r ug y újításainál, min t összetételénél í*
fogva rendkívü l könnye n kezelhet ő s kitűn ő eredmény - nyel használhat ó a z erdészet i méréseknél. E z indítot t arra, hog y a z ige n t. szaktár s ura k részér e e tisztá n magyar eredet ű műszereke t s magya r szerkesztményeke t szaklapunkban leírjam. A mérőasztal födetle n területe n a legelterje - dettebb s leggyakorlatiasab b mérőműszer, mive l rajt a a szögeket kö z vetetlen a papírr a rajzolhatju k s a hozz á tartozó segédeszközö k alkalmazásáva l röglö n a térké p birtokába jutunk. Minteg y 20 0 éve, hogy föltalálták s azót a folytonosan tökéletesbült. Hazánkban eddi g 3 aszta l vol t használatba n é s pedig a Marinoni-féle, a Kraft-féle é s a legújabba n elterjed t Starke-féle mérőasztal. A z első szerkeze t tekintetébe n meglehetősen egyszer ű é s hiánya i miat t csa k addi g hasz - náltatott, mí g a Kraft-féle mérőasztal k i ne m szorított a a z alkalmazásból. A Marinoni-fél e aszta l hazánkba n a mul t században s a jele n száza d els ő ké t évtizedébe n vol t használatban. A másodi k elterjed t szerkeze t a Kraft-féle mérőasztal*), mely tökéleteseb b szerkezetéve l tűni k ki ; legfőb b előny e az, hog y a műszere n alkalmazot t csavaro k mindenüt t huzólag hatna k s ig y anna k szilárdságá t előmoz - dítják. Ujabb időbe n arr a törekedtek, hog y a z állván y nyer - jen nag y merevsége t s a z aszta l tábláj a kell ő nyugvó - alappal birjon, d e emellet t a műsze r súly a s e fokoztassé k nagyon. Il y elve k sze m előt t tartásáva l készül t a Starke- *) Leírásá t 1. a z.erdészeti földméréstan" II. kiad. 169. lap. Közlő.
féle mérőasztal*), mel y a 60-a s években, min t e ko r leg - tökéletesebb mérőasztal a terjed t el. A legújab b szerkeze t e tére n a Oséti Ottó kir. főbányatanácsos é s akadémia i taná r u r álta l szerkesztet t magyar mérőasztal", melyne k főb b sajátsága i a kö - vetkezők : 1. Rajztáblája alul.és felül egyaránt sik, azaz kinyúló részekkel nem bir. 2. Forgatható része fémből van készítve. 3. Rajztáblájának eltolása vízszintes, irányban az állvány fején tötá S&k, melynek megállása oly biztos, mint a Starke-féle asztalé. Hogy a mérőaszta l emiitet t sajátságai t közelebbrő l megismerhessük, lássu k anna k leírását. A magya r mérőasztal t a z 1. a) b) é s 2. ábra mutatja. A b) ábr a az állványf ő vízszinte s vetületé t ábrázolj a a be - állító készülékkel. Az a) ábra ezekne k a z alkotórészekne k a függőlege s metszetét é s homloknézeté t mutatja. A 2. ábr a a mérő - asztal állványlábá t tüntet i fe l elül - é s oldalnézetben. A mérőaszta l három föalkotórészből áll, u. m. : 1. a rajzdeszkából, 2. a beállító készülékből és 3. a háromlábú állványból. 1. A mérőasztal rajzdeszkáját a z 1. a) ábra 19-el jelöl t része tüntet i fel. mel y alu l é s felü l sik. Összekötés e a z o. számú beállitóval a besülyesztet t csavartoko s 7. szám ú kapcsoló segélyéve l háro m helye n történt. A z összeköté s *) Leírásá t 1. az Erdészeti földméréstan" II. kiad. 171. lapján. Közlő.
ily módj a azér t előnyös, mive l a rajzdeszká n a felmér t térkép véglege s kikészítés e akadál y nélkü l történhetik ; ugyanez ál l abba n a z esetbe n is, h a a felmér t s illetv e felrajzolt terüle t nagyságá t planimeterre l kel l a z irodába n meghatároznunk. Ezze l szembe n a használatba n lev ő má s 1. ábra. asztaltáblák lefel é nyúl ó lécze i vag y tárcsá i folytono s fel - billenéssel nehezíti k a z irodába n végzend ő munkánkat. 2. A beállító készülék ké t részből, u. m. a z ő. szám - mal jelöl t felső é s t?-a l számozot t alsó részbő l áll. Ugy a felső, min t a z als ó beállít ó rés z alumíniumból készült s íg y a megkíván t merevsé g é s szilárdsá g mellet t csekély suly u é s alakjá t kevésb é változtathatja, minth a e z fából készülne. It t főle g a z vétetet t alapul, hog y a sárga -
réznek súly a háromszo r akkora, min t a z alumíniumé, szilárdsága pedi g csa k 15 u»-kal múlj a felül az alumíniumé t s ig y a beállít ó készülé k anyagána k kiválasztásáná l a fel - hozott oko k miat t a z alumíniu m nyer t elsőséget. A beállít ó készülé k vízszinte s elhelyezésé t az állványfőn a Ki. számú, 3 dr b szintez ő csava r eszközli ; a z 2. ábra. állványfőre pedi g a 12. szám ú kampó s csava r erősit i meg akkor, h a a z anna k als ó részé n alkalmazot t 18-as csavar - tokot meghúzzuk. A csavartok fölöt t tompítot t végű, három - szögalaku rézleme z (17) va n elhelyezve, melyhez a csavar - tok szorítá s alkalmáva l hozzáfekszik. A beállít ó készülé k erő s leszorítás a álta l a z állvány - főben apr ó gödörké k támadhatnának ; enne k megakadá -
lyozása czéljábó l s tovább á azér t is, hog y a z állványf ő sik felület ű maradhasson, a /6'-o s szintez ő csavaro k als ó részén sárgarézbő l készül t apr ó saru k helyeztette k el, melyek a z erő s nyomás t nagyob b területr e osztjá k szét. A mérőaszta l forgástengely e a 9. é s 10-el jelöl t részekből áll. A mérőaszta l szaba d körfordulása, mozgás a akképen akadályozhat ó meg, h a a ío-ös kettő s gyürü t a 14. szám ú kötőcsavarra l a z ő-ö s szám ú beállitóho z szoritjuk, miko r i s a z aszta l má r csa k a 15-as fordit ó csavarral, mikrométerrel állithat ó b e munkaközbe n a czélho z képes t legszabatosabban. A kötőgyűrűne k (15), valamin t a z alatt a lev ő lapo s gyűrűnek anyag a sárgaréz, épe n ig y a forgástengely é i s (9, 10.) A sárgarézanyagna k e helyeke n val ó alkalmazásá t a z a tapasztalat i tén y tett e indokolttá, hog y ké t alumínium - felület, h a nagyob b erőve l egymásho z szorul, könnye n összetapad s ig y anna k e helyeke n val ó alkalmazás a a niikrometercsavarral eszközlend ő beállítá s kárár a szol - gált volna. Az aszta l vízszinte s irányba n i s mozgathat ó illetv e el - tolható a z állványfőn, mel y czélr a e z 10 cm. átmérőj ű kivágást nyer t a közepé n (1. az 1. b ábrát ) s ott, ho l a 16. szám ú szintezőcsavarokka l a beállít ó reá támaszkodik, megfelelő támaszt ó területte l bir, mel y a z eltolás t lehe - tővé teszi. A mondotta k szerin t tehá t e mérőaszta l legfőb b előnye a beállít ó készülé k praktiku s kivitelébe n van. Ugyanis itt a rugékony fa helyett a sokkal szilárdabb s nagyobb tartóssága fém nyert alkalmazást, minek eredménye az, hogy a mérőasztal merevsége ami ily műszernél mindenesetre egyike a legfőbb kellékeknek fokozódott anélkül, hogy
t ez a mérőműszer súlyát nagyobbította volna. Feltűn ő az alátámasztott terület nagysága is, mel y 2 8 cm. átmérőj ű kör - területnek fele l meg. Nag y előny e em e szerkezetne k továbbá mé g a z is, hog y a fels ő részne k (ö.) a rajz - deszkára gyakorol t függőlege s nyomás a nemcsa k a forgástengelylyel (9., 10.) viteti k á t a z als ó 6. részre, hane m ezenkivül mé g legnagyob b részbe n a 2 0 cm. átmérőj ű fémkoszoruval is. 3. A mérőasztal lábai i s ujitot t szerkezetűek, amennyi - ben (1. a 2. ábrát ) merevségü k fokozás a czéljábó l a 21. és 22-es szám ú keresztkötő k alkalmaztattak. A lába k fából készülte k é s csekél y súlyúak. A lábak fels ő részükö n mikén t ez t a z 1. b é s 2-i k ábrábó l kivehetn i átfűzött csavarok (4 4) segélyéve l rögzíthetők. A műsze r beállitókészüléke, a rajzdeszk a é s a kam - pós csava r tokba n va n elhelyezve, mel y szállítá s alkal - mával véd i azokat. A rajzdeszk a fakerette l s közepé n egy bordával bir ; a z ig y nyer t keretbe n helyeztette k e l a rajz - deszka részei, am i álta l a rajzdeszkáná l sokszo r előfor - duló megvetemedésne k elej e vétetett. A rajzdeszkána k szélessége 6 3 cm., hossz a 7 8 cm. é s vastagság a 2-5 cm. Összehasonlítva a műsze r anyagát, alakjá t s gondo s mértékkiszabásait, a z alkot ó részekne k könny ű előállit - hatóságát s nag y tartósságá t a régebb i mérőasztalokéval, látjuk, hog y ezekné l a «mayyar erdészeti mérőasztal* sokkal egyszerűbb, felszerelésének s anyagának tartóssága következtében a versenyt előbbiekkel kiállja s eme tulajdonai miatt rendkivül ajánlatos a használatra. H a az elősoroltakho z még azt i s szá - mítjuk, hog y a műszer merevsége és szilárdsága rendkivül nagy s a kapcsolás módjait illetőleg kezelése semmi nehézséggel nem jár s végre, hogy az általa végzett munka ugy kint a természetben, mint bent az irodában kényelmes és pontos, él-
mondhatjuk, hogy a «maggar erdészeti mérőasztal* az eddig alkalmazásban lévő mérőasztaloknak felette áll. Cséti Ott ó főbányatanácso s u r másodi k szerkeszt - ménye a magyar erdészeti busszola-müszer". Általánosan ismeretes, hog y ujab b időbe n so k com - 3. ábra. binatió alkalmazásáva l szerkesztik a busszola-müszereket. A combinatiók a delejt ü illetőle g perselyének különféle elhelyezésében, a látócs ő különböz ő fekvésében, a készülék tartó - részének czélszerüb b kivitelében, a távolságmérésr e val ó felszerelésben, esetle g a szintezéshe z szüksége s libell a különféle alkalmazásában, a kötő - é s mikrometercsavaro k
könnyű hozzáférhetésében, a tüzárókészűlé k czélszerüb b kivitelében s végr e a z előállítás i anya g minőségébe n nyil - vánulnak. Az alábbiakba n leirot t műszerne k sajátsága i a követ - kezők : 1. Magassági, valamint vízszintes köre celluloidból készült. 4. ábra. 2. A kompasz fenéksiklapja tükör. 3. A tü zárókészüléke a mágnestűt súlypontjában emeli föl ugy, hogy forgástengelyét meg nem sértheti. A műsze r tervezéséné l a z emiitet t sajátságaina k megvalósításán kivü l mé g a következő tényezők vétette k figyelembe:
a) könny ű kezelés ; b) tartó s é s gondo s összeállítás ; c) a műsze r rectificatiójána k könny ű keresztülvitele ; d) kényelme s használa t s végr e e) a kell ő pontossá g elérése. Ezek előrebocsátásáva l ismerkedjün k me g a műsze r leírásával. 5. ábra.. A műszer szerkezetét a 3. ábr a homloknézetben ; a 4. ábr a függőlege s keresztmetszetbe n s a z 5. ábr a alap - rajzban mutatja, a z utóbb i ábrába n a látócs ő ninc s kitüntetve. A műsze r a z 1., 2. é s 3. számma l jelöl t karokba n elhelyezett szintez ő csavarokr a támaszkodik. Em e karok - nak középs ő csomópontjábó l a z oszlopalak u ^-e l jelöl t tengelytartó emelkedi k fölfelé. A tarl ó kúpo s fúrásába n van a műsze r függőlege s forgástengely e (22), mel y it t a z álhidádatengely s melyne k fels ő végé n a busszol a persely e (5.) nég y csava r segítségéve l helyeztetet t el.
A busszol a perselyéne k átmérőj e 12 5 mm.; a benn e elhelyezett mágnestűne k hossz a 10 0 mm. Íg y a beosztot t kör 1 2 mm. szélessége t nyert, am i elegend ő arra, hog y kellően hosszú, vasta g osztóvonala k é s könnye n leolvas - ható számo k legyene k alkalmazhatók. A kör (24.) hófehé r celluloidból készült, a mine k czélj a az, hog y rajt a a le - olvasást gyöng e szem ű megfigyel ő is, nagyitó alkalmazás a nélkül, könnye n végezhesse. A kompas z perselyéne k (5.) feneké t tükörlap képezi, mely nyitás a mágnestű lehető legpontosabb és legbiztosabb leolvasását teszi lehetségessé, amennyibe n a leolvasá s alkal - mával a tükörké p szemünke t arr a vezeti, hog y a türe merőlegesen tekintsünk s e z akko r ál l be, mikor a tüt és tükörképét egy vonalban látjuk. Ig y tehá t a busszolaméré s egyik legfőb b kelléke, a mágnestűne k ponto s leolvasása, biztositva van. A tükörla p a közepé n köralak u kivágás t nyer t s e részén ki s tárcsáva l szereltetet t fel, melye t a tüzáróva l (8.) tetszés szerin t emelni vag y sülyeszten i lehe t a mágnestűve l együtt. A tüzárókészülé k il y módo n val ó elhelyezés e álta l a zárókészülé k kezelés e gyorsabb á é s kényelmesebb é s igy működése i s kíméletesebb é vált, min t azok é a készülékeké, amelyek közönségese n használatba n vannak. Az álhidádatengel y kötőkarjai t a 6'-a l s kötőcsavará t a 7-el jelöl t részeke n látni. Az álhidádatengel y é s a mágnest ű forgástengely e közötti távolsá g 3 6 mm. E külponto s fekvésr e azér t vol t szükség, hogy az emiitett tüzárókészülé k (#.)jó l elférhesse n a perselyen, s hogy a kompasz leolvasás a kényelmess é tétes - sék. Tudomá s szerin t e z a külpontossá g a szögmérés t nem befolyásolja. A műsze r lálócsövéne k (lö.) 2 5 mm. átmérőj ű tárgy -
lencséje van, gyulópont i lávolság a 15 0 mm., é s segé - lyével nemcsa k a távolab b elhelyezett, d e a közelben álló léczet i s leolvashatjuk. A z okulárlencsének nagyitás a 18-szo - ros s a Reichenbach-fél e távolságmérőve l va n felszerelve, százas szorzóval. Hogy a műsze r szint-mérésekre i s alkalmazhat ó legyen, a látócsőr e ol y libellá t (17.) helyeztek, melyne k osztó - vonalankinti érzékenység e 1 5 szögmásodpercz. Az álhidádatengel y lehet ő gyor s é s kényelme s felállí - tása a z 5.-i k ábrá n láthat ó 20. 21.-el jelzet t ké t libell a által biztosíttatott, melye k a kompas z tartójár a vanna k erő - sítve, érzékenységü k 1 szögpercz. A látócs ő tengelytartój a (11. ) a kompaszpersely mell é állíttatott s als ó határlapjai n a kapcsolá s a z 5.-i k ábrá n 9.10. é s 9-el jelölt részeke n csavaro k segítségéve l eszközöltetett. E csavaro k közü l a 10-es csava r szerkezet e kettős, ami álta l rektifikálásr a i s szolgál. A tart ó (11.) ol y magas, hogy a látócs ő könnye n áthajlithat ó s igy a műszer tenge - lyeinek vizsgálásá t nagyba n könnyíti. Alakj a egyszerű, ké t szétterpesztett láb, melyne k bordá i kifel é fordulnak, ami t az 5.-i k ábrába n kitüntetet t 9. 9. csavarokná l a metszetbe n jól látni. A tart ó ilye n szerkezeténé l fogv a ki s sulylyal, d e nagy merevségge l bi r s kidolgozás a kényelmess é vált. A látócs ő vizszinte s forgástengely e (14.) a tart ó fels ő végében nyugszik, aho l kúpo s csapja i gömblap u rugóva l s csavarra l vanna k megerősítve. A műsze r magasság i kör e (18. ) mm. átmérőjű, váz a sárgarézből készül t s a tengelyhe z (14. ) csavarokka l erő - síttetett meg. A körne k osztás a 1 0 mm. széle s é s 5 mm. vastag czelluloi d gyűrűr e vésetett, melyne k szin e hófehér, felülete ne m fényli k s em e tulajdonságainá l fogv a a leol - vasást ige n kényelmess é s biztoss á teszi.
A magasság i kö r nonius a (3.-i k ábr a 19.) felfel é ál l ugy, hog y nullá s vonal a függőlegese n áll, ig y olvasás a jóval biztosabb, minth a nullá s vonal a vízszinte s helyzet - ben feküdnék. Beosztás a ugyancsa k czelluloidr a vésetett. Leolvasása els ő szögperczi g ige n kényelmes. A látócsőne k helyzeté t a kötőkészülé k (12., 13.) segé - lyével állándósitani, kiseb b szögmozgásait, azaz szabatosab b beállítását pedi g a 16-sl jelöl t forgatócsavarra l lehe t eszközölni. A műszer háromlábú állványa fábó l készült, lábai hosszab - bithatók é s rövidithetők, ug y hog y a z állván y 1-4 mé - tertől 0* 8 méteri g mindenfél e magasság ú lehet. A műsze r az állván y tárcsá s fejé n eltolhat ó akképpen, hog y szüksé g esetén műszerünke t anélkül, hog y lábaina k helyzeté t me g kellene változtatnunk, a kijelöl t pon t föl é állithatjuk. Ha má r mos t sorr a vesszü k am a tényezőket, melye - ket fenneb b emiitette m s melye k a műsze r tervezéséné l alapul szolgáltak, látjuk, hog y 1. a műszer könnyű kezelése a kompas z záró-készülé - kének é s a magasság i körne k leir t elhelyezése, a kompas z belsejében alkalmazot t tükör, a látócs ő egyszer ű kapcso - lása é s hozzáférhetőség e valamint a kötő-és forgató csavaro k könnyű elérhetés e álta l biztosítv a van. 2. A tartós és gondos összeállítás egyrész t a z alkot ó részeknek könny ű é s mere v kapcsolása, másrész t me g a műszer készítéséhe z alkalmazot t anya g s a z ezálta l előidé - zett csekél y sul y álta l éretet t el. 3. A műszer könnyű rektifikácziójának keresztülvitele a z alkalmazott része k egyszer ű szerkezet i összetételébő l s a kapcsolási rendszerbő l magyarázhat ó meg. 4. Kényelmes használást é s
Ifi 5. kellő pontosságot biztosi t a kompas z fenéksiklapjá - ban lev ő tükö r é s tüzárókészülék, mive l előbb i a mágnest ű legszabatosabb.olvasásá t tesz i lehetőv é s utóbb i me g súly - pontjában emel i fö l a tüt, miálta l a t ü forgástengelyéné l gyakran előfordul ó sérülésne k elej e vétetik. A 4. é s 5. alat t emiitet t tényező k elérés e czéljábó l alkalmaztattak ug y a magassági - é s vízszinte s körökön, mint a nóniuso n lev ő celluloi d lemeze k is. A műsze r szerkezeténé l s a rajt a alkalmazot t újítások - nál fogv a különbözi k tehá t a z eddi g használatba n lev ő műszerektől s minthog y kitűn ő eredménynye l alkalmaz - ható a z erdészet i mérése k czéljair a s továbbá, mer t csekél y súlyánál fogv a gyakor i utazáso k alkalmáva l kényelmese n szállítható, bízvás t ajánlo m am a ige n t. szaktár s ura k b. figyelmébe, aki k felmérésekke l foglalkoznak. Szerén y véle - ményem szerin t e z a műszer kitűnőe n voln a alkalmazhat ó az állam i kezelésb e vet t község i erdő k felmérés i munká - latainál s a m. kir. erdőrendezősége k részlete s méréseinél. Végre e l ne m mulaszthato m felemlíteni, hog y ug y a mérőasztal, min t a busszola-müsze r utóbb i a lencsé k kivételével it t Selmeczbányán, a z akadémi a gépműhe - lyében Csét i Ott ó főbányatanácso s u r utasítása i s felügye - lete mellet t készült. A rendkivü l csinos, ízlése s é s szé p kiállítás ú műszere k a magya r technik a mélt ó díszér e válnak.
A horvát tengerpart talaj- és égalji viszonyairól. Irta: Neviczkij Miklós, kir. erdész. A horvá t tengerparto t hajda n egés z terjedelmében, tehát Fiúmétó l kezdv e Dalmácziái g clu s tenyészet ü erdő - ségek boritották, manapsá g azonba n e z a vidé k majdne m teljesen kopá r é s terméketlen. Az idegen, ki Fiumétől délre utazik, csa k a városo k é s községe k közelébe n lá t zöldel ő életet é s szomor ú emlékekke l té r vissz a hazájába, melye k önkéntelenül nyomo t hagyna k lelkébe n e szokatlanu l nagymérvű kopárság, sivársá g láttára. Pedi g ezek a z egymáshoz annyira hasonlatos, csodá s alakzatoka t mutató, itt-ot t rom - halmaznak látsz ó sziklá k hajda n mindmegannyia n virul ó életnek volta k tanyái. Szomorú a kép, mel y a természe t boszul ó müvekén t a szemlél ő el é tárul. Némely hegyoldal, é s pedi g so k helyüt t ne m ki s ki - terjedésben, annyir a kopár, hog y ug y tűni k fel, minth a ősidőktől fogv a mostan i szomor ú sorsár a let t voln a kár - hoztatva. Az egyko r fennállot t erdő k letárolás a má r a közép - korban vett e kezdetét. A mindinkáb b nagyob b lendülete t vett tenger i kereskedele m fejlődéséve l a hajóépité s faszük - ségletének kielégítés e véget t lépés t tartot t a z erdőkne k i s mindig nagyob b mérték ű kipusztítása. A z erdők letárolásá t pedig nyomo n követt e a nagymérv ű legeltetés, melynek ismert káro s hatás a a kedvezőtle n talaj - é s égalj i viszo - nyok közöt t a horvá t tengerparto t végr e ma i szomor ú sor - sára juttatta. Hog y miko r ér t eze n erdősége k elpusztítás a véget, a z irán t ne m tudta m felvilágosítás t szerezni, d e hogy a z mé g manapsá g i s habá r sokka l kiseb b mér - tékben d e anná l károsab b irányba n folyto n tart, a z ERDÉSZETI LAPOK. 2
sajnos való ; m a is tovább folyik a z ádáz munka, mel y a mé g meglévő cserjéke t é s föl d alat t rejtőz ő fagyökereke t i s ki - tépve é s felszaggatva, sie t a mé g meglév ő csekél y élete t is kioltani, é s a felsértet t termőtalaj t a szé l szárít ó s min - dent magáva l ragad ó erejéne k kitenni. Ez a tengerpart i terüle t bá r fekvésér e é s talajána k alapkőzetére nézv e (mészkő ) egés z terjedelmébe n eg y é s ugyanaz, mégis, h a a tala j alkatá t é s a z evve l egybekötöt t termőhelyi minőséget tekintjük, ké t részre osztható. A válaszvonal, mel y Nov i közsé g határána k a tenge r partjár a es ő déli pontjábó l kiindulv a kelet i irányba n hala d é s a fen n elterülő erdőségekbe n ér véget, a horvát tengerparto t a jónak mondható termékenysé g kizárásáva l viszonylagosa n termé - keny é s terméketle n területeir e osztja. Az előbb i Fium e kiköt ő váro s határátó l kezdv e 4 6 km. széle s é s minteg y 7 0 km. hossz ú paszt a alakjába n terül el, észa k é s kele t felől a karst i erdőségek, nyuga t é s délnyugat felő l pedi g a z Adria i tenge r álta l határolva. E földterülete t hegyes-völgyes, a tenge r fel é lejtő, hullámszerű alakj a jellegzi, legmagasabb pontja i 900 100 0 m. t. sz. felett i magasságo t érne k el. Nyugat i fekvésű, néhol csekél y esésű, másut t falmeredekség ü sziklatalajá - val, nyúlán k maga s kőszálaival, maj d sűrű n váltakoz ó ki - járat nélkül i völgyeivel, katlanszer ü bemélyedéseivel, hatal - mas a sziklatuskóiva l a Karst hegysé g jellegz ő tulajdonságai t tárja elénk. E terüle t alapkőzet e minteg y 2 /s-részben jura mészkő, 1, 3-részt krétamészkő. Bá r a tömött mészköve k mindannyia n mint ige n ros z tala j képző kőzete k ismeretesek, mindazon - által a jur a mészk ő mégi s a z össze s tömöt t mészköve k között a legkönnyebbe n mali k szé t a levegőn. A z eze n kőzet álta l elfoglal t területne k amin t e z összefügg ő
nagyobb kiterjedésbe n Sz.-Jáko b é s Portor é közöt t elő - fordul talaj a televénybe n nagyo n szegény, ső t so k helyütt e z teljese n hiányzi k is, d e anná l gazdagab b a tala j ásványi anyagokban. Mag a a tala j vöröses-barn a szinü, mélysége csekély, nag y mennyiség ű s meglehetősen durv a törmelékkel keverve ; sziné t vasoxydda l megfestet t agyag - tartalmától nyeri. Tulajdonságair a nézv e a mészmárga - talajokhoz ál l legközelebb, vizze l nehezen, d e mégi s gyúr - ható, d e h a megszárad, ismé t kisebb-nagyob b darabokr a hullik szét. A talajna k agyagtartalma, mel y ug y a telje s kiszáradást, min t a talajna k szé l által i elhordatásá t meg - akadályozza, a z a tényező, mel y am a területeknek, ho l ezen tala j előjő, közvetv e ol y fok ú termékenysége t óvot t meg, hogy. azok szemben a tengerpart egyé b területeive l jogosan mé g a terméken y területe k köz é sorozhatok. Legtöb b eredményt biztosi t it t a szőlők müvelése ; kalászos növénye k termelése, vag y kapá s növények é a tala j köves, durv a é s sekély volt a miat t teljese n k i van zárva ; ola j é s gyümölcsfák ellenbe n ige n szépe n díszlenek. Az alapkőzetne k mási k nem e a krétamészkő, melyne k itteni térfoglalása mintegy átmenetet látszi k képezni a tenger - part terméken y s terméketle n területe i között. Má r els ő pillanatra i s szembeötl ő különbsége k tűnne k fe l a szem - lélő előtt ; a tala j szine, a földfelületne k alkata, küls ő alakja, mindmegannyia n határozotta n engedne k következ - tetni arra, ho l képez i a tala j alapkőzeté t a jura, ho l a krétamészkő. Az utóbbi felületén az évezredek munkája folytán mély, néh a barlangszer ü repedések, nyilaso k mutatkoznak, melyekben rejtélye s módo n tűni k e l a z esőviz, hog y a föld. alat t mélye n kiváj t utako n hallhat ó zúgássa l rohanjo n tovább a tenge r felé, ho l áradato k é s örvénye k alakjá - ban ismé t feltűnik.
A kőze t mag a renclivü l kemény, törés e kagylós, érdes, törési hely e gyakra n üvegfényü, zúzáskor majdne m cseng ő hangot ad, általába n vév e nagyo n ross z tala j alkotó kőzet, melynek kiáll ó sziklá i évezredeki g daczolna k a légkörne k ugy kémiai, min t fizika i bont ó erejével, a nélkül, hog y a legkisebb változás t szenvednék. Összefügg ő termőtala j a krétamészkőt ne m borítja, hane m csa k helyenkén t foltok - ban, melye k ho l kisebb, ho l nagyob b területe t foglalna k el, terméken y a talaj. A kiáll ó sziklá k közöt t azonban, vagy azo k mélyedéseibe n mindenütt akadunk még tel e vénytalajra, melye t id e vag y a z esőví z é s szé l hordot t össze, vagy épe n megfordítv a eze n erő k hatás a elle n a kiáll ó sziklák védte k meg. Err e a z utóbb i magyarázatr a enge d következtetni a z a körülmény, hog y a nagyob b foltokba n elterülő il y televén y rendese n ol y helyeke n fordu l elő, ho l az t a terüle t csekél y lejtte l bir ó fekvés e vagy eg y merede k sziklafa l a z esőví z vag y szé l által val ó elhordatástó l megvédte. A na p hevé - nek erőse n kitet t helyeke n a talaj, h a a z ezenfelü l a z uralkodó szele k erőse n szárít ó hatásána k i s k i va n téve, ásványi é s humozu s anyagokba n egyarán t ige n szegény, sekély é s kevéss é termékeny, szemtermelésr e egyáltalá n nem alkalmas, legfeljeb b erdőne k vag y takarmányterme - lésre való. A tala j sötétbarn a szinü, laza, mészkőszemcsékke l é s törmelékkel kevert ; szé l é s na p hatás a mellet t hama r kiszárad, szé l álta l könnye n hordható ; ásvány i altalaj a igen sekély, gyakra n teljese n hiányzik. Agyagtartalm a kevé s vagy épe n semmi. E talajo k nedvesség i viszonya i nagyo n i s kedvezőt - lenek. A z a kevé s csapadék, mel y a földe t éri, a kőzete k tulajdonságainál fogva, me g másrészről a talajtakaró hiány a
miatt csakhama r a z anyakőze t üregei n eltávozik. Az egész területen tula j donképen egyetle n foly ó vag y álland ó pata k sem folyi k keresztül, forráso k egyáltalá n nincsenek, mer t az anyakőze t mélyébe n eltűn ő es ő vag y talajví z csa k a tenger mélyébe n le l ismé t kijáratot. Téle n á t ugya n so k csapadék ér i a talajt, mégi s a z erő s tavasz i szél, a hideg bóra ol y gyorsa n felszárítja, hog y a tala j nedvesség e rövi d pár ór a alat t teljese n eltűnik. Különben a Kars t égalj i viszonya i se m kedvezők, mert habá r a z éghajla t mag a enyhe, mégi s anna k szélső - ségei, különöse n a fenforg ó talajviszonyo k mellet t ked - vezőtlenül hatnak. Nyáro n á t a na p perzsel ő tüzétő l izz ó kopár sziklá k felet t a kisugárzá s folytá n támad t magas - höfoku légáramo k a feléjö k közeled ő legkiseb b felhőcské t is minteg y varázsütésr e szétfoszlatjá k a nélkül, hog y leg - kisebb csapadé k i s támadhatna. A ross z hővezet ő sziklá k továbbá nappa l nyer t maga s hőfokuka t ne m vesztvé n e l egykönnyen, a z é j folyamá n ne m hűlhetne k l e annyira, hogy a jótékon y harma t képződhetné k rajtuk. Il y nyár i rekkenő hőségben, mel y már április-máju s elejé n kezdődvén egész szeptembe r elejéi g eltart, gyakra n megesik, hog y egész nyá r folyamá n eg y csepp es ő se m ju t a föl d szinér e és a városoka t ivóvízze l ellát ó vízgyűjt ő medenczé k (cisternák) min d kiapadnak. Ismeretes, hog y mennyit szen - vednek a tengerpart i lakoso k e vízhián y miatt ; a z ivóvi z ily alkalmakko r ne m ritká n adás-véte l tárgyá t képez i é s a lakosok 3 4 ór a járásnyir a i s elhajtjá k szomjuz ó barmai - kat a fen t elterül ő erdőségekbe, hog y ot t megitassák. Uralkodó légáramo k a z észak-északkelet i bóra é s a déli, délnyugat i sirocco. A z előbbi hideg, dermesztő, erőse n szárító; a z utóbb i meleg, nedves, ködö s s rendese n eső t hoz. Szeptembe r elejé n rendese n a sirocc o jelentkezik,
akkor azonba n mé g csa k hossz ú időközökbe n s rövi d idei g tartóan é s mindenko r a bór a álta l felváltva. Novembe r hóban é s egés z téle n á t ug y a sirocco, mint a bór a hosz - szan tartana k s a m i nedvességhe z ju t i s a föl d a sirocc o által, csakhama r felszántj a az t a rákövetkez ő bóra, mel y ezen időszakba n telje s erejéve l lé p fe l é s a laza, száraz, porhanyó termőtalaj t magáva l ragadja, ső t dühöng ő ere - jével néh a egés z tehervonatoka t i s lefordi t a sínpárokról. A tenge r szin e föl é hirtele n 1000 130 0 m. magasa n emelkedő magasa n fekv ő régiókba n má r szeptembe r hóna p végén erőse n sülye d a lé g hőmérséke, a tenge r szin e felet t és közvetle n a partoko n ellenbe n ekko r mé g mindi g verő - fényes, nyária s a z időjárás. Ismerete s a légáramo k kelet - kezésének ok a s m i se m természetesebb, hog y il y külön - böző hőfok ú légrétege k hőmérsékeine k kiegyenlités e csakis nagy erő k létrehozásáva l történhetik. A lé g hőmérsékében hirtelen beáll ó változá s é s a vel e jár ó erő s légáramlato k nem lehetne k se m emberr e se m állatra, se m a növény - zetre kedvezők. Legnagyob b mértékbe n káro s a bór a tavaszszal, midő n a gyümölcsfák, szőlő k virágzás a idejé n lép fel, ne m ritká n tönkr e tév e a z egés z év i termést. Szerencsére a gyümölcsfá k gyakra n mé g másodszo r i s virágzanak, m i a fá k nag y visszaszerz ő képességé n kivü l mindenesetre mé g a talajna k minde n mostoh a körülmén y ellenére i s elé g nag y termőerejér e vall. A tengerpart i kopá r terüle t mási k rész e a terméket - lennek jelzet t a z a 7932 2 kat. holdny i terület, mel y 6 15 /aw.-ny i szélességbe n é s 12 6 /«w.-ny i hosszba n terül e l a z előbb i folytatásakén t Dalmáczi a határáig. Már küls ő alakj a i s egésze n más, a hegye k oldala i sokkal meredekebbek, a völgye k mélyebbe k é s els ő tekintetre i s föltűni k a nag y kopárság.
E területe k jelenleg i állapot a szomor ú bizonyíték a a feltétlen erdőtalajo n áll ó erdősége k letárolásábó l é s a z az t követő nagymérv ű legeltetésbő l ered ő káro s következmé - nyeknek. A z ember i sze m egés z a láthatá r végéi g a z életnek legkiseb b jelé t se m látja, némel y hegyoldala k ug y néznek ki, minth a ember i erőve l összehordott kőhalmazokból állanának. Povil e közsé g határába n a z egyi k hegy - csúcson egy, a Frangepáno k idejébő l val ó várro m áll, melyet a sze m má r ali g 100 0 lépésny i távolró l i s neheze n képes a z alatt a lév ő kopá r hegycsúcstól megkülönböztetni. Annyira kopár, hog y a vá r égne k mered ő romja i i s a hegy folytatásána k látszanak. Az alapkőze t a z egés z területe n majdne m kivéte l nélkül a kréta-mészkő, mel y a mészkőzete k össze s faja i között a legrosszab b talajalkot ó kőzet ; a termőtala j meg - felelőleg a z anyakőzetne k ige n sekély, termőerej e ige n kevés s mi g a tengerpar t előb b leir t területé n nemcsa k nagyobb, kiterjedtebb területeken, de szórványosanmindenüt t akadunk mé g terméken y termőtalajra, addi g itt ne m ritká k a holdakr a men ő területek, melyekrő l a z errefel é sokka l nagyobb mértékbe n dühöng ő bór a a termőtalaj t má r a z utolsó porszemi g lehordta. Hozzájáru l ehhe z a nagyob b és tartósab b nyár i hősé g é s a csapadéko k huzamosab b időn á t tart ó hiánya. E vidéke n a dühöng ő bórána k ol y nagy má r a z ereje, hog y mi g a hajójárato k rende s menet e Novi városái g mé g a legerőseb b bóra-viharo k alat t se m szünetel, addi g it t a hajójárásna k ne m egysze r egésze n szünetelnie kell, mive l különbe n a közleked ő hajó k biztos veszélyne k lennéne k kitéve. Az anyakőzetne k má r ismertetet t ésmegváltozhatatla n tulajdonságaitól, a kopáro k jele n kedvezőtle n állapotátó l eltekintve, e területe k beerdősitéséne k é s eze n a z uto n
való termékenyny é tételének legnagyobb akadályaként a kedvezőtlen hatásubóra nagymérvű dühöngésétkellmegjelölnöm, mely a teljese n kopár, minteg y 17,00 0 kat. holdny i terü - letnek beerdősitésé t azzal, hogy az anyakőzetbő l való termő - talaj képződésé t teljességge l megakadályozza, talá n évszá - zadokig i s kérdésess é teszi. Oká t annak, hog y a z eg y és ugyanazo n időbe n dühöng ő viharna k miér t nagyob b a rombol ó erej e a tengerpar t em e részein, min t másutt, abban a körülménybe n találju k meg, hog y it t a z emel - kedések nagyobba k é s a hegyoldala k mé g kopárabbak. Mig amot t a tengerpar t legmagasab b csúcsa i 1000 1200 m.-r e emelkednek, addi g it t 1600 180 0 m. magasak ; mig amazo k tetejükö n erdőségekke l fedettek, eze k teljese n kopárak; s mi g amot t a tengerpart i terüle t kopáraina k szélessége átlagosa n 5 km., addi g eze k 1 1 km. szélesek. A mi g tehá t amot t a keletkezet t bór a a z erdőve l boritot t hegycsúcsok álta l megtörve, nagyob b erőkifejté s nélkü l rohan tova, addi g it t széleseb b területen, akadálytalanul, mindinkább fokozottab b erőve l sivi t végi g a kopárokon. Igaz, hog y e területne k mási k részé t is, mely minteg y 17,500 kat. hol d kiterjedésű, a laiku s könnye n é s talá n joggal szinté n terméketlenne k minősíthetné, d e a kutat ó szem csakhama r talá l életet, jeléü l a termékenységnek. A területek, melye k a legel ő marh a é s fejsz e elle n bizto - síttattak, rövi d id ő alat t élete t adta k a fűne k é s egyé b gyomoknak, melye k it t é s hasonl ó helyeke n egyebüt t i s a jövő beerdősité s sikerülténe k ne m megvetend ő biztosítékai. A szé l és eső álta l elhordot t televén y eltűnés e utá n ugyani s a felszínr e kerül t ásvány i talajb a a rajt a megtelepül t zuz - mók, é s a legkülönféléb b egyé b növényze t gyökereine k elhalásával é s elkorhadásával ne m ki s mennyiség ű televén y savanyok kerülnek, é s a most talá n mé g csa k alsób b rend ű
növények táplálásár a alkalma s talaj, s illetve a kőze t vegy i felbomlását elősegítvén, a talajna k termőképességé t lassan - lassan gyarapíthatják. Ledenicza közsé g határába n va n eg y 6 holdny i terü - let, mel y a legel ő marh a elle n kőkerítésse l biztosítot t é s teljesen kopárna k látszó hegyoldalon fekszik. Ezt a területe t ime alig 4 évi legeltetési tilalom alatt, a gyomok és 40 50 cm. magas cserjé k annyir a belepték, hog y rajt a szembeszök ő ellentétéül a környezetnek, a sziklatuskók má r ali g látszanak. Véleményem szerin t a z il y csekél y televénynye l bir ó helyen il y gyomok-cserjék létesüléséne k elősegítés e hathatós támogatója lenn e a z itten i erdősítése k sikerének. Tagadhatatlan azonban, hog y vannak egyes helyek, ső t egész hegyoldala k is, melyek szemléléseko r valóba n kétsé g támad a z emberben, hog y vájjo n egyáltalá n lehetséges- e ezen területeke n növény-tenyészete t létrehozni. A talaj - képzésnél közreműköd ő kémia i é s fizika i ható k együttvév e képesek lesznek- e a fenforg ó kedvezőtle n égalj i viszonyo k mellett ezeke n a kopá r szikláko n a szerve s éle t előfelté - teleit megteremteni? Ha maj d egyko r a job b talajviszonyokna k örvend ő és e teljese n terméketle n területeke t minteg y körülkarol ó környezet beerdősült, talá n remélhet ő eze n területe k tala - jának megjavulása, helyesebbe n újr a keletkezése. A népessé g a z egés z tengerparti területen, d e különöse n annak utób b emiitet t részé n ige n gyér ; mag a a lakossá g szegény, semminem ű jelentőseb b önáll ó iparra l ne m bir. Egyetlen nagyobb városa a horvát tengerpartnak Zengg, mely hajda n min t európa i hir ü tenger i kikötőváros, élénk forgalm ú fakeresked ő városkén t szerepelt, melyne k kikötőjében olasz, angol, görö g é s legnagyob b rész t ranczia kereskedelm i hajó k egymás t váltogatv a fordul -
lak meg, mi g most, a z erdősége k letárolásáva l elvesztvé n egyedüli kereskedelmi czikkét, elvesztette egyútta l előbbi hír - nevét s jelentőségét. Nem i s birjá k e vidé k lakosa i életüke t it t fenntartani, hanem nagyrészü k kivándorolva, vag y csa k ideiglenese n eltávozva, idege n országokba n keres i kenyerét, s csa k igen csekél y rés z az, mel y min t a mé g meglev ő távolabb i erdőségeknek famunkás a keres i me g élelmét. Ha mos t mindazo n körülményeke t számb a vesszük, melyek e területe k ug y kedvezőtle n égalji, min t kedvezőt - len talajbel i viszonyaina k oka i é s h a eze n okoka t maguka t is mérlegeljük, fel kell ismernünk, hog y tula j donképen se m a talaj, se m a z égalj i viszonyok egymagukba n külön-külö n nem i s ol y ige n kedvezőtlenek. Má s talajviszonyo k mellet t az itten i klima, s viszon t má s égalj i viszonyo k mellet t a talaj, h a ne m i s kedvező, d e legaláb b ne m annyir a ked - vezőtlen lenne, min t a min ő most. A tengerpart i terüle t mai szomor ú állapotána k tehá t legfőb b alapokáu l a fenn - állott erdőségekne k ug y a nemzet-, min t a közgazdaság i elvek ellenér e történ t oktala n é s czélszerütle n lepusztitásál, azoknak a közérdekb e ütköz ő ol y mérték ű kihasználását, kizsarolását tekinthetjük, mel y végr e a horvá t tengerparto t mai szomor ú sorsár a juttatta. Napjainkban má r ne m szoru l hosszab b bizonyításr a az, hog y a z erdő k mil y so k é s különfél e irányba n nyilvá - nítják fennállásukka l üdvö s hatásukat. Ismerete s előnyö s hatásuk a csapadéko k képzésénél, ismerete s mérsékl ő hatá - suk a lég i hőmérséke k különbségeine k kiegyenlítéséné l s igy a légáramo k keletkezésé t illetőleg, erdő k védelme alatt itt se m történné k a kiegyenlíté s ol y rohamo s erővel, ol y váratlanul s hirtelen, min t a bór a utján. Másfelő l a z erdő - ségek mennyir e emelné k it t a lakosság jólétét! Az államna k
rendes adófizet ő polgároka t biztositanának, visszatartv a őket a kivándorlástól, s elősegitv e a népesedést. Biztosr a lehetne venni, hog y mindeze k bekövetkezhetnének, h a eze k a mos t kopár, parlago n hever ő területe k újr a beerdősit - tetnének. Ámde számo s évtize d költsége s é s fáradságo s mun - kája kell, mig a z ember i er ő é s tudomány, mel y má r eddi g is éve k hossz ú sor a ót a lankadatla n szorgalomma l mun - kálkodik, diadal t fo g aratn i a kedvezőtle n talaj - é s égalj i viszonyok felett, melye k ő t erdősítés i munkájába n annyir a "átolják. IRODALMI SZEMLE. Erdészeti kísérletek. A selmeczbánya i erdészet i kísérlet i állomás il y czim ü folyóiratána k 3. é s 4. szám a a mul t h ó végéve l került k i a sajt ó alól. Eddigel é eze n a helye n csa k külföld i erdé - szeti folyóirato k figyelemreméltó közleményei t ismertethettük. Most örömmel ragadju k me g a tollat, hog y ezulta l a magya r erdészet i szakirodalom eg y u j szervérő l é s anna k soka t igér ő működésérő l adjunk számot. Első helye n Pec h Dezs ő i r A szabéd i kísérlet i telepről", ismertetvén a z erdély i mezősé g eze n má r régebbe n kijelöl t kísér - leti területé n különfél e hon i é s idege n fanemekke l eszközöl t erdősítéseket. Kováts Bél a Összehasonlít ó kísérlete k a Mikulás-fél e dombos ültetéssel, a budakesz-budaeörs i csik i dolomitkopáro k újraerdősí - tésénél" czimé n ige n érdekfeszít ő módo n írj a l e azoka t a rend - kívüli nehézségeket, melye k kerületébe n a kopáro k erdősítéséné l felmerülnek, valamin t azoka t a módozatokat, a melyekke l eze n nehézségek leküzdés e véget t megpróbálkozott. Kísérlete i a mellett, bizonyítanak, hog y a Mikulás-fél e ültetés i mód, melyrő l els ő izben az Erdészet i Lapo k aljá n (1892. évfolya m 156. oldal ) szerzet t tudomást a szakközönség, silán y dolomit-kopároko n arányla g a legnagyobb sikerre l já r s e mellet t sokka l olcsóbb, min t a kül -
földön ného l alkalmazot t Manteufíel-fél e dombo s ültetés. Evve l szemben mé g a z a z előnye, hog y a dombo k takarásáná l sokka l kevesebb gyeppe l lehe t beérni, am i épe n kopárterületen, a ho l kevés a fütakaró, ige n lényege s körülmény. Mint a sike r elsőrend ű tényezőjé t Kovát s a csemeté k j ó minőségét hangsúlyozz a é s lehetőle g dú s gyökérzet ü iskolázot t csemeték alkalmazásá t ajánlja. Első pillanatr a ne m érthet ő egészen, hog y szára z kopá r oldalakon mikén t lehe t a dombo s ülteté s elönyösebb, miko r enné l a csemeté k gyökérzet e úgyszólvá n a tala j szintj e föl é emelt, hihe - tőleg hama r kiszárad ó dombba n terje d el, holot t a gödrös ültetés - nél mélyeb b talajrétegekb e kerüln e s a gödörbe n időnkin t össze - gyűlő vi z i s előnyér e lehe t a tenyészetnek. Az il y téve s okoskodásna k a tárgyal t czik k meggyőz ő módo n vágja útját. A gödrö s ülteté s ugyani s a z ol y dolomitkopárokon, a milyenek a budakesz i erdőgondnoksá g eg y részébe n előfordulnak, a termőtala j felett e sekél y réteg e miat t nemcsa k sokka l drágább, mint a dombo k készítése, mer t a gödrö t csákánynya l kel l a köb e vágni, hane m határozotta n helytele n is, mive l e z álta l a csemet e gyökérzete má r kezdettő l fogv a mélyebbr e jut, min t a z a sekél y természetes termőréteg, melybő l a gyökere k később tápláléko t nyer - hetnének. Ellenbe n a dombokb a ültetet t csemeté k gyöker e épe n ezt a rétege t ér i e l könnye n s abba n terjedhe t szé t fejlődés e további folyamán. A dombo k kiszáradásá t egyrész t a bennü k összegyűjtött tala j lazasága akadályozz a meg, másrész t a z a körülmény, hog y eze k az ültet ő dombo k valamive l a tala j szintj e föl é emelkedvén, bá r nappal jobba n fölmelegszenek, éjje l gyorsabba n é s nagyob b mér - tékben hűlne k ki, min t a z őke t környez ő tala j s épen ezér t a lég - köri nedvessé g i s rajtu k csapódi k l e fokozot t mértékben. A na p melege a felszít t cseppeke t ugya n nagyrész t ismé t páráv á válto z tatja, d e kísérlete k bizonyítják, hog y a gyeppel borított, laz a belsej ü domb ez t a párá t kiseb b mértékbe n adj a á t a légkörnek, min t a nem dombo s talajszint. Ez t má r Manteuffe l ponto s kísérlete i igazolták be. Az Erdészet i Kísérlete k harmadi k közleményébe n Wollnhofe r Pál m. kir. erdészjelölt, aki a z 100 0 frto s állam i ösztöndíjja l immá r
a másodi k éve t tölt i külföldön, a z apácza-lepk e (Lipari s monach a L.) hernyói n tet t bakteriológia i kísérletekről s a hernyók ellen i véde - kezésről értekezik. Végül a központ i kísérlet i állomá s vezetőj e Vada s Jen ő fő - erdőtanácsos é s akad. taná r eg y felmerül t ese t ötletébő l a nag y városi utczá k fáina k tenyészet i viszonyairól " ír, ponto s megfigye - lések alapjá n bizonyítván, hog y a z utment i fá k vasrácsai n esetle g alkalmazott é s hirdetése k felvételér e szolgál ó pléhköpen y ninc s káros befolyássa l a fá k tenyészetére. Egyben reámuta t a Budapes t utczáin kiültetet t fá k sinlődéséne k töb b okára, nevezetese n arra, hogy a hajszálgyökerekhe z a z utcz a kemén y burkolat a miat t se m a kell ő nedvesség, se m elegend ő leveg ő ne m juthat. Eze n ba j orvoslása a kocsiú t szegélyérő l a földb e vezetet t draincsövekke l (Paris) valamin t a z álta l történhetnék, hog y a f a tövébe n 2 3 m. átmérőjű ismételte n fellazítot t földtányé r tartatné k szabadon. Az aprób b közleményekbő l megtudjuk, hog y a fölclmivelés - ügyi ministe r u r a bükkf a megfülledéséne k okair a é s megakadá - lyozására irányul ó tudományo s kutatáso k é s kísérlete k végzésé t a központi kísérlet i állomásr a bízta. Ezzel a z üg y is, mel y tekintette l bükkf a erdein k nag y térje -, delmére é s termékei k nehé z értékesítésér e ol y nag y fontosság a haza i erdőgazdaságra, azokb a a kezekb e jutott, melye k anna k megoldására leghivatottabba k é s a gyakorlati erdőgazd a el é fogjá k tárni az t a z anyagot, melybő l e z a mag a javár a szolgál ó tanulsá - gokat levonhatja. Az Erd. Kísérlete k 3. é s 4. számá t a szabéd i kísérlet i tele p és a Kisiblyén létesített megfigyel ő állomá s sikerül t képe i rekesztik be. (-d.) A fenyők tűinek növekedése. A fenyő k tűine k töb b éve n á t tartó növekedésérő l legelőszö r Kraus z emlékezet t meg. 0 az t ta - lálta, hog y a feny ő vezérhajtásá n áll ó kétéve s tű k nagyobbak, mint a z egyévesek, gyakra n a háromévese k i s nagyobbak, min t a kétévesek, tovább á hog y a fá k minde n korba n a legkiseb b tűike t legfelül birják. Ez t a jelensége t állapított a me g a ké t s töb b tű s toboztermőkön, d e a jelensége t a Cédrus, Abies, Tsug a é s Pice fajokon ne m tudt a kimutatni. A jelensége t ug y magyarázta, hog y a Pinuso k tű i a másodi k s a harmadi k évbe n i s szabályosa n növe - ú a
kednek; feltételezi, hog y a tü k legnagyob b mérték ű növekedés e az els ő évbe n történi k meg, a másodi k évbe n a téli nyugalo m utá n ismételve növekednek, ső t bekövetkezi k e z mé g a harmadi k évbe n is. Eze n szabál y aló l kivételeket i s talál t Krausz, a mennyibe n az t állitá, hog y kedvez ő évekbe n ige n hossz ú é s erős, kedvezőtle n években sokka l kiseb b é s gyengéb b hajtáso k keletkeznek ; a fej - lődésbeli erőssé g vag y gyengesé g nemcsa k a tengel y képletekr áll. hane m a levelekr e is. Meissne r a Krausz-fél e vizsgálato k ered - ményeinek ellenőrzéséü l Németorszá g számo s vidéké n nag y szám ú méréseket tett. S vizsgálataina k czéljáu l kitűzt e azo n viszonyna k a megállapítását, melybe n a z egymásr a következ ő évekbe n fejlő - dött tü k hossz a egymásho z viszonyítv a állhat. Lehetséges ugyani s : 1. hog y a tü k minde n évbe n egyenl ő hosszur a fejlődnek ; 2. hog y a z előz ő évekbe n fejlődőite k nagyobba k lehetnek, mint a z e z ideiek ; 3. hog y a z előz ő évekbe n fejlődöt t tü k kisebbek, min t a z ez ideiek ; 4. hog y lehetsége s a 2. é s 3. eset kombináczió j lehet - séges, hog y egyidei g hosszab b tü k fejlődjenek, maj d ismé t rövideb - bek s végr e ismé t a z előbbie k hosszúságáva l bir ó tü k fejlődjenek. Meissnernek ezrekr e men ő mérésekbő l kellet t eldönteni, hog y az előbb i nég y ese t közül, melyi k történi k me g valójába n? Vizsgálatait azonba n nemcsa k a főtengelye n végezte, d e a melléktengelyeken, tehá t ágako n is. S ig y vizsgálata i sorá n ujab b kérdés merül t fel, vájjo n a tü k növekedéséne k módj a megegyező- e a törzsö n s a z ágakon? Vizsgálatait részbe n cserépb e ültetet t fáko n (Pinu s insigni Douge., longifoli a Rosb., Pine a L., Pinaster Ten., maderiensis Ten., maritima Lamb, excels a Wall. ) részbe n szabado n áll ó fenyőkö n (Pinus Larici o Poir. var. austriaca, Strobu s L., Pumili o Haenke, Pallasiana Lamb., Mughu s Jag., silvestri s L., monspaliensi s Poir, Cembra L. ) végezte. A méréseke t fé l milliméte r távolságr a beosz - tott mérőpálczáva l végezt e é s pedi g ol y módon, hog y a tűke t hüvelyükkel együt t óvatosa n leszedt e a hajtásró l s azutá n a hosz - szuságot megállapitá. A mérésr e használ t fákat, valamin éves tűke t megfelel ő módo n megjegyezte. e s t a töb b
Azon tűket, melyekne k töb b év i növekedésé t kellel t meg - állapítani, olyké p mért e meg, hog y őke t a z ágr a merőlegese n állította. E z azonba n kevé s pontosságga l járt, mer t gyakran 2 ww?.-ny i hiba i s keletkezett. Ezér t e z eljárásával felhagyot t s később a tűket fényérző papirosr a vetítette, s hosszukat vékon y dróttal mért e meg. Vizsgálatainak eredményé t következőkbe n foglalt a össze : Azon kérdésr e vájjo n eg y Pinusna k a hajtásá n a z egymásr a következő években a tü k hossza minő viszony t tüntet fe l? a vizs - gálatok következ ő felelete t adják : hog y a tü k eg y idei g évről-évr e hosszúságukban gyarapodnak, maj d csökkene k s azutá n ismé t gyarapodnak. Eze n jelensé g fiatalab b é s időseb b Pinuso k tűin k s ezen Pinuso k főhajtásán, els ő s másodrend ű ágaina k tűi n i s meg - figyelhető. Hog y a tü k ilye n növekedésükbe n a hosszúságna k bizo - nyos határá t me g ne m haladják, ok a az, hog y mihely t eg y évbe n nagyon hossz ú tü k fejlődtek, a következ ő évbe n a tü k hossz a jelentékenyen aláb b száll. A vizsgálatokbó l kiderült, hog y egyenl ő kor ú tü k összehason - lításakor ugyanazo n egyede n a főtengel y tű i rendese n nagyobbak, mint a z elsőrend ű oldalhajtásé, ez é ismé t nagyobbak, min t a má - sodrendű oldalhajtásé. E mellet t mé g azo n jelensé g i s mutatkozott, hog y azo n eset - ben, h a a főtengel y tű i hosszúságba n gyarapodtak, ug y gyarapodtak az oldaltengelye k hasonl ó kor ú tű i i s a hosszúságban ; ugyanil y viszony ál l fen n a fő - é s melléktengel y tű i közt, a midő n a hosz - szuságuk csökken. A tü k töb b év i növekedésé t illetőleg a vizsgálatokbó l kiderült, hogy a tűkne k vastagságbel i növekedés e mikroszkóppa l kimutat - ható. Évről-évr e szaporodna k a rostá s rés z elemei, d e csa k mini - málisan. A tü k töb b évr e terjed ő hosszant i növekedés e ne m vol t kimutatható. A tü k hosszúságár a a szártago k hossz a ninc s befolyással, mert hossz ú szártagoko n rövid s viszont rövid szártagokon hosszú tü k fejlődhetnek. A leveg ő hőmérséklet e ninc s befolyássa l a tü k egyenlőtle n hosszanti fejlődésére ; fonto s tényezőne k látszi k azonba n ebbe n a tekintetben a z év i csapadékmennyisé g s mé g talá n a törzsben fel - gyűlt tartalé k táplálóanyago k kisebb-nagyob b mennyisége.
E részbe n azonba n mé g gondo s vizsgálatokna k kel l az ered - ményt megállapítani, d e ugyancsa k ponto s vizsgálatoka t kel l mé g végezni anna k megállapítása czéljábó l is, vájjo n a z azelőt t a Pinu s genuszba sorol t Abies, Picea, Cédrus, Tsug a fajoko n minde n évbe n egyenlő hossz ú tü k fejlődnek-e, a min t az t Kraus z véli. (Botanisch e Zeitung LH. évf. 55. 1. ) (Közli : Szerednyei.) A táplálék vándorlása az elhaló levelekből. Rissmüler, Dule k és máso k munkálatai alapjá n azo n néze t nyer t elterjedést, hog y az elhaló ősz i levelekbő l a foszforsav, káliu m é s a nitrogé n a növén y czéljaira val ó később i felhasználá s véget t a fatörzsb e vándorol. Későbben Wehme r rámutatot t arra, hog y a meglev ő elemzése k helyesebben értelmezv e ne m okadatoljá k e felfogást. A nevezet t anyagoknak a levelekbő l val ó ilynem ű vándorlás a nincse n meg ; legfeljebb eze n anyagokna k a z es ő é s harma t álta l val ó kimosá - sáról lehe t szó. Raman n eg y körülbelü l hatvanéve s bükkf a lehe - tőleg egyenl ő alkotás ú leveleine k június, július, augusztu s é s szep - tember hónapokba n val ó elemzésébő l meggyőződött, hogy tényle g a táplálóanyagokna k kevesbedés e szeptembe r hóna p végéi g ne m következik be, e z esetben i s azonba n kétsége s marad, vájjo n abbó l a hiányz ó visszavándorlásr a vag y a párolgás i áramlá s álta l szállí - tott anyago k é s ugyanazokna k egyidej ű visszavándorlás a között i egyensúlyra lehet- e következtetni. Június 4.-tő l szeptembe r 27.-i g a megvizsgál t levelekben ke - véssé ingadoz ó mennyiség ű káliu m (4"925 6'01 6 rés z a szára z anyag 100 0 részében ) é s nitrogé n (21*26 227 ) volt, ellenbe n a foszforsavtartalom ős z fel é csekél y mennyiség ű gyarapodás t muta - tott (3'419-tő l egésze n 3'553-ig). Azon anyagok, a melye k részbe n oldatlanu l választatna k ki, vagy szaporodás t mutatta k a tenyészet i időne k záródásáig, min t pl. a més z (9.836 15"666 ) vag y pedi g mint a kovasav maximumo t értek el, hogy azután állandóa n me g i s maradjanak e mennyiségben. Ramann a vizsgálato k tovább i sorozatá t végezt e novembe r havában a bükk, gyertyán, tölg y é s mogyor ó mé g zöl d vag y épe n zöldjét vesztett e levelein. Eze k alapjá n a nitrogén - é s foszforsav - tartalom jelentéken y csökkenésé t állapíthatt a meg. Eze n ké t anya g mennyisége a zöldjé t vesztett e levelekbe n a zöl d levelekke l össze - hasonlítva a következ ő mértékbe n csökkent : a nitrogé n a bük k
leveleiben 3 0 százalékkal, a tölgyéibe n 25'6, a gyertyánéiba n 25"6, a mogyoróéiba n 26-8 százalékka l csökkent ; a foszforsa v a bulikéi - ban 265, a tölgyéiba n 31'9, a gyertyánéiba n 33'9, a mogyoróéiban talán a bekövetkezet t fag y folyto n 0 százalékka l csökkent. Ramann ennélfogv a a ké t nevezet t anyagna k a levelekbő l a szárba val ó vándorlásá t bebizonyitottna k tekinti, minthog y a leve - leknek a fákró l val ó leszedéséne k módj a a z es ő vag y harma t álta l való kimosás t kizárja. A zöldjé t vesztett e levele k mésztartalm a nagyobb volt, min t a zöldek é é s pedig: a bükkö n 9, a tölgyö n 109, a mogyoró n 3 5 százalékkal. A novemberbe n végzet t elemzése k a káliumot illetőle g maj d a kivándorlá s mellett, maj d ellen e szólnak. A mel y ténybő l Raman n az t következteti, hog y a z esetben, a midő n a növén y a káliu m nag y feleslegé t birja, ug y a levelek - ből ne m vándoro l vissza, ellenbe n h a csa k kevese t bi r belőle, akkor csa k a z esetben, h a ninc s mészhiány, ellenbe n h a mészhián y van, ug y a levele k sav a a káliumna k a törzsbő l a levelekb e val ó folyását idézi k elő. A zöldjé t vesztette levele k kovasa v tartalmána k nagy gyarapodásá t i s bizonyiták a z elemzések. (Zeitschr. für Forst - u. Jagdwesen. XXX. köt. 157 166. 1. ) Ramann utá n közli : Szerednyei. Erdészeti államvizsgák az 1899. év őszén. A foly ó é v őszé n megtartand ó erdészet i államvizsg a letevésére 17 szakvégzet t egyé n kapot t engedélyt. A vizsg a letevésér e megjelent : m. kir. erdőgyakorno k.......... 7»» számtisz t....... 2 bosnyák tartomány i erdögyakorno k.. 2 magán uradalm i erdőtisz t. _. _._.... 2»» erdőgyakornok.......... 1 egyházi»»...._. 1 vagy község i» 1 Összesen 1 6 EEDESZETI LAPOK. 3
Az írásbel i vizsgálato k októbe r 30. és 31.-é n tartatta k meg a z orsz. erdészet i egyesüle t székházában. A feladot t Írásbel i kérdése k a következő k volta k : I. Milyen területeke n indokol t a z ákáczerd ő megtelepítése? Miként történi k a telepítés, a megtelepítet t fiatalosok ápolása, az ákáczerd ő kihasználás a é s értékesítés e? Milye n pénzügy i ered - mény várhat ó a z olya n ákáczerdök után, melyekne k megtelepítésé t vizsgáttevő ajánlja. A z ákác z szokáso s fordulój a é s a következ ő növekvési adato k mellett : 10 éve s korba n 2 8 m s fatömeg, 20 7 3 30, 11 2 40 13 1 50. 13 7 II. Terjedelmes bükkállabo k vasút i talpf a készítésr e vanna k kiszemelve. Minő elve k figyelembe vétel e mellet t kel l az t a kérdés t el - dönteni, vájjon a kérdése s állabo k alkalmasak- e egyáltalá n talpfa - termelésre? Igenl ő esetben, miképe n járn a el, hog y a z illet ő álla - bokból remélhet ő talpfamennyisége t megállapíthassa? Minő kezelésbe n részesítend ő a kés z bük k talpf a felhasz - nálásáig? Mekkora a bük k vasút i talpf a tartósság a természetes állapot - ban? Lehet- e anna k tartósságá t fokozni, s ha igen, min ő eljáráso k által é s min ő mértékbe n? Minő körülménye k közöt t előnyö s a bükktalpf a termelése. III. Felsorolandók a z erde i legel ő közgazdaság i jelentőségei, erdő - gazdasági előnye i é s hátránya i? Kimutatandó az, vájjo n normáli s viszonyo k között é s a szo - kásos tilalmazáso k mellet t 100 0 kat. hol d 10 0 éves vágásforgóva l
kezelt tölg y é s bük k vegyes t szálerdő ad-e évenkin t nagyob b legelő - területet, vag y 60 0 kat. hol d 4 0 éve s vágásforgóva l kezel t tölg y sarj-erdő? Hány dara b szarvasmarh a hajthat ó k i a z előbb i szálerdőkbe, és hán y dara b birk a a sarjerdőkb e legelteté s végett, h a a legelte - tési id ő 5 hónapr a terjed. Hány koron a értéke t képvise l e z holdankin t a szálerdőné l é s hányat a sarjerdőnél? Mennyi legelőbér t lehe t számitan i eg y dara b szarvasmarh a illetve eg y dara b birk a utá n? IV. Valamely 5 osztagbó l áll ó luczfeny ő üzemosztályr a nézv e következő adato k állana k rendelkezésre : osztag száma : terület kat. hold : termőhely : kor év: záródás 1. 120 IV 5 100 2. 100 IV 40 roo 3. 70 IV 50 1-00 4. 60 IV 90 0 90 5. 50 IV 120 0-7 Határozza me g vizsgajelöl t a z év i hozamo t a m. kir. föld - mivelésügyi ministeriu m utasításába n foglalt hozamszámítás i képle t alapján 10 0 éve s vágásfordul ó feltételezés e mellet t é s számits a k i az ig y meghatározot t hozamna k megfelel ő 1 0 év i vágásterületet. A szóbel i vizsgálato k novembe r 2.-á n vetté k kezdetűke t é s november 8.-á n végződtek. A diplomák novembe r 9.-é n osztatta k k i Az eredmén y következ ő volt : jelesen képesítettne k nyilváníttatot t 1 6 / o jól " ', 6 38 / o kielégítően 9 56 % Összesen... 1 6 Általában vév e job b vizsgá t telte k azok, a ki k a z akadémiá n jobb osztályzatoka t nyertek. Ösztönzésü l szolgálha t e z a z akadé - mián tanul ó ifjainkna k szorgalma s tanulásra. Hog y a jelese n vég - 3*
zettek közü l csa k eg y nyert e e l a jelese n képesítettséget, az t bizonyára anna k köszönhette, hog y a gyakorlatba n töltöt t idő t jobban használt a k i é s okosabba n tanul t a vizsg a számára. Err e nézve má r a mul t alkalomma l elmondta m véleményemet. Né - mely dolgokr a azonba n a jövőbe n vizsgáttevő k kedveér t mos t teszem megjegyzéseimet. A gyakorlatba n szerzet t tapasztalatokró l szól ó írásbel i mun - kálatok látszatr a nagyo n szépek, d e többnyir e ne m állanak egyéb - ből, min t a z illetők rendelkezésére állot t gazdaság i terve k általáno s erdőleirásának lemásolásábó l avag y kivonatából. A z ilye n leírások - ból ne m ige n szerezhe t magána k tájékozás t a vizsgabizto s arró b mit figyel t me g a vizsgajelöl t a gyakorlatban, s mi t tanul t a látot - takból. A z írásbel i munkála t pedi g é p arr a szolgál. Azér t ne m ajánlhatom elégg é a z államvizsgár a készül ő ifjaknak, hog y a gya - korlati képzésr e szán t 2 esztend ő alat t mindent, a mi t látnak, feljegyezzenek maguknak, arró l állapítsá k me g nézetüket, s azt, valamint a munkálkodá s közbe n szerzet t tapasztalatokró l vélemé - nyüket jegyezzé k fel. Ezekbő l a jegyzetekből azután önáll ó Ítéletükről é s belátásukró l tanúskod ó leírás t fogna k készíthetni. Azt, a mi t látna k azonba n nézzé k me g jól, s a z adato k he - lyességéről, melyeke t másoktó l kapnak, vag y magu k gyűjtenek, győződjenek meg. Könnye n megeshetik, hog y a vizsgabizto s é p ezen adato k hibá s vag y tökéletle n volt a következtébe n indíttatv a érzi magá t kérdés t intézn i hozzá, é s nagyo n rosszu l vesz i k i ma - gát, é s okmányár a ross z befolyás ú lehet, h a abba n a dologba n nem bi r kell ő jártassággal, vag y kénytele n elismerni, hog y felüle - tesen jár t e l anna k tanulmányozásánál. A bosnyá k viszonyo k megismerés e vonzot t ké t jó l képzet t fiatal emberünke t a z ottan i erdészet i szolgálatb a val ó belépésre. Ezek anny i adato t gyűjtöttek, s a z ottan i erdészet i viszonyoka t oly jó l irtá k le, s azokba n a szóbel i vizsgá k alkalmáva l ol y jár - tasságot tanúsítottak, hog y örö m vol t őke t vizsgálni. Az Írásbel i kérdése k feldolgozásáná l i s kívánato s let t volna, ha a vizsgajelölte k a kérdéseke t mielőt t a felele t megadásáb a belefogtak jobba n átgondoltá k volna. Sokka l egyszerűbbe k é s praktikusabbak volta k azok, min t els ő pillanatr a látszottak. Ne m egyik, épe n a kérdé s velejéve l végzett pá r rövi d körvonal ú szóval, mig melléke s részérő l egés z ive t ir t tele.
Hibáztatnom kel l végr e azt, hog y a vizsgáttevő k legtöbbje, a kinek idej e voln a arra, a z Írásbel i kérdéseke t otthon, a ho l má s segédeszközök i s állana k rendelkezésér e s a ho l nyugodta n átgon - dolhatja, kidolgozhatj a a z egészet, ne m vesz i elő, ne m tanulmá - nyozza, ne m vizsgálj a elkövetet t hibáit, hog y h a netá n a szóbel i vizsga alkalmáva l arr a vonatkozóla g kérdé s intéztetné k hozzá, n e kellene hibáját, avag y tudatlanságát, vag y mondju k téve s felfogásá t ujabb hibával, tudatlansággal, ross z felfogássa l tetézni. Mindezeket ne m azér t iro m it t meg, hog y e tekintetbe n a vizsgáttevők egyik e vag y másik a súlyo s hibába n leiedzet t volna, hanem azért, mer t észr e lehetet t venni, hog y a fenneb b emiitet t hibában többe n szenvedtek, s tá n a nélkül jobban hangz ó okmányr a tehettek voln a szert. Egyáltalában azonba n a vizsgá k eredményéve l meg lehelün k elégedve, s nem eg y so k reményr e jogosit ó szaktár s vitt e magáva l az önáll ó szolgálatr a képesít ő diplomát. Meg kel l említene m még, hogy egy magánuradalm i erdőtiszt, ki má r jelenle g i s nagyob b erdőbirto k kezeléséne k élé n áll, s Ausztriában szerezt e kvalifikáezióját, megtanulvá n éde s nyelvünket, nemcsak a hiányz ó akadémia i tárgyakbó l tett e l e a vizsgáka t Selmeczen, hanem, hog y a törvén y azo n rendelkezéséne k i s elege t tegyen, mel y szerin t a z államvizsgá t csa k a z tehet i le, kinek érett - ségi bizonyítvány a van, a VII. é s VIII. reáliskolábó l a z osztály - vizsgát s azutá n a z érettség i vizsgá t letette, s e z alkalomma l a magyar nyelvbő l é s a magya r irodalombó l j ó osztályzato t nyert. Az akara t eze n erej e tiszteletr e méltó. A magya r erdészet, vala - mint a magya r nemze t csa k nye r az ily férfiak meghonosodás a által - Illés.
HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. i. Az 1899. évi erdősítési jutalmak kiosztása. 87282/1899. A z 1894.-i k évbe n közgazdasági érdekbő l tel - jesített erdősítése k jutalmazásár a vonatkoz ó pályáza t határidej e lejárván, a z idei 60908. szá m alat t kiadot t rendelette l intézkedte m az iránt, hog y a z 1894. év i 3422. szám ú pályázat i hirdetmén y alapján pályáza t al á bocsátot t erdősítése k a helyszíné n megvizs - gáltassanak s a vizsgálato k megejtéséné l a z erdősítésr e vonatkoz ó összes körülménye k figyelemb e vétessenek. A helyszín i vizsgálatnak eredményérő l szól ó jelentést a z erdő - sítésekre vonatkoz ó össze s ügyiratokka l s nevezetesen a helyszíné n az illet ő birtokoso k jelenlétébe n felvet t jegyzőkönyvekke l együt t az emiitet t pályázat i hirdetmén y értelmébe n alakítot t bírál ó bizott - ságnak kiadta m a végett, hog y e z a z országo s főerdőmeste r elnök - lete alat t tartand ó ülésen, a jutalma k od a Ítélésér e vonatkoz ó határozatát hozz a me g s az t jóváhagyáso m el é terjessze. A birál ó bizottsá g a z össze s tényezőkne k s nevezetese n a z 1894. év i erdősítése k közérdek ű becséneké s értékéne k kell ő meg - állapítása után : az elsőrendű első nagy jutalmat aza z 100 0 (egyezer ) koroná t a kovásznai közhirtokossáynak, a Háromszé k vármegy e Kovászn a község határába n fekv ő 3 0 (harminc z egész ) kat. hold ; az elsőrendű második nagy jutalmat aza z 100 0 (egyezer ) koro - nát, a nyitravármegye i Brezova községnek a sajá t határába n fekv ő 31 (harminczeg y egész ) k. hold ; a másodrendű első nagy jutalmat aza z 80 0 (nyolczszáz ) koronát a brassómegye i Bácsfalu községnek sajá t határába n fekv ő 36"97 (harminczha t egés z kilenczvenhé t század ) k. hold ; a másodrendű második nagy jutalmat aza z 80 0 (nyolczszáz ) koronát a pozsonyvármegye i Búr-Szent-György közséynck sajá t határában fekv ő 3 5 (harminczö t egész ) k. hold ; a harmadrendű első nagy jutalmat aza z 50 0 (ötszáz ) koroná t a brassóvármegye i Hosszúfalu közséynek sajá t határába n fekv ő g3'80 (nyolczvanháro m egés z nyolczva n század ) k. hold ; a harmadrendű második nagy jutalmat aza z 50 0 (ötszáz ) ko-
rónát a mezösámsondi ev. ref. egyháznak a Maros-Tord a vármegy e Mező-Sámsond közsé g határába n fekv ő 37-5 (harminczhé t egés z öt tized ) kat. hold ; az elsőrendű első elismerő jutalmat aza z 40 0 (négyszáz ) koro - nát a torda-aranyosvármegye i Lupsa kö'zséynek, a sajá t határába n fekvő 1 5 (tizenöt ) kat. hold ; az elsőrendű második elismerő jutalmat aza z 40 0 (négyszáz ) koronát a brassóvármegye í Tatrang kö'zséynek a sajá t határába n fekvő 57*2 0 (ötvenhé t egés z hus z század ) k. hold ; a másodrendű első elismerő jutalmat aza z 20 0 (kettőszáz ) koronát a visngói volt úrbéreseknek a Nyitr a vármegy e Visny ó község határában fekv ő 1 2 (tizenkett ő egész ) k. hold ; a másodrendű második elismerő jutalmat aza z 20 0 (kettőszáz) koronát a nagy-küküllővármegye i Száz-Kézd községne k a saját ha - tárában fekv ő 4 3 (negyvenháro m egész ) k. hold ; a harmadrendű első elismerő jtdalmat aza z 10 0 (egyszáz) koronát a csötörtökhelyi volt úrbéreseknek, a Szepes vármegy e Csötörtök - hely közsé g határába n fekv ő 1 5 (tizenöt ) k. hold ; a harmadrendű második elismerő jutalmat aza z 10 0 (egyszáz ) koronát a pozsonyvármegye i Besztercze községnek a sajá t határába n fekvő 10*5 0 (ti z egés z ötve n század ) kat. hol d kiterjedésű, teljese n kopár, terméketlenü l heverő, értéktele n területeke n nag y költséggel, kiváló gonddal é s szakértelemme l teljesítet t erdősítésekér t Ítélt e oda. Minthogy a jutalomba n részesíthet ő birtokosoko n kivü l töb b versenyző, a nag y költségge l teljesítet t erdősítésné l szinté n kivál ó szorgalmat fejtet t k i é s ige n szé p eredmény t muta t fel, a bírál ó bizottság egyidejűle g azo n javaslatána k adot t kifejezést, hog y ezen birtokosok közü l a szegényeb b sorsua k pénzsegélybe n részesittes - senek, a többiekne k pedi g írásbel i elismeré s nyilváníttassák, vagyis hogy : a brassóvármegye i Türkös községnek a sajá t határába n fekv ő 27*16 (huszonhé t egés z tizenha t század ) k. hol d beerdősitéseér t 300 (háromszáz) korona, a brassóvármegye i Pürkerecz községnek a saját határába n fekv ő 28*5 8 (huszonnyolc z egés z ötvennyolc z szá - zad) k. hol d erdősítéséér t 30 0 (háromszáz ) korona, a brassóvár - megyei Zajzon községnek a sajá t határába n fekv ő 23*3 6 (húszon -
három egés z harminezha t század ) kat. hol d erdősítéséér t 300 {háromszáz) korona, a lunka-ujfalui volt úrbéreseknek a torda-ara - nyosvármegyei Lunka-Ujfal u közsé g határában fekvő 2 0 (husz egész ) k. hol d erdősítéséér t 300 [háromszáz] korona, a barévi volt úrbéreseknek a torda-aranyosvármegye i Baré v közsé g határába n fekv ő 11 (tizeneg y egész ) k. hol d erdősítéséér t 20 0 {kettőszáz) korona, a nyitravármegyei Hrachovistye községnek a sajá t határába n fekv ő 17 (tizenhé t egész ) k. hol d erdősítéséér t 200 (kettőszáz) korona, a háromszékvármegyei Zabola községnek a sajá t határába n fekv ő 25 (huszonö t egész ) k. hol d erdősítéséér t 150 (egyszázötven) korona, a háromszékvármegye i Páva községnek a sajá t határában 3 0 (har - mincz egész ) k. hol d erdősítéséért 200 (kettőszáz) korona, a torda - aranyosvármegyei Alsó-Podsáya közséynek a sajá t határába n 4 5 (negyvenöt egész ) k. hol d erdősítéséér t 200 (kettőszáz) korona, a torda-aranyosvármegyei Alsó-Szolcsva közséynek a sajá t határába n fekvő 22" 5 (huszonkett ő egés z öttized ) k. hol d erdősítéséér t 200 kettőszáz korona, a hilibi közbirtokosságnak a háromszékvármegye i Hilib közsé g határába n fekv ő 14* 6 (tizennég y egés z ha t tized ) k. hold erdősítéséér t 100 (egyszáz) korona, a nagy-küküllövármegye i Prád községnek a sajá t határába n 1 0 (ti z egész ) k. hol d erdősíté - séért 100 {egyszáz) korona, a nyitravármegye i Krajna közséynek a saját határába n fekv ő 1 2 (tizenkett ő egész ) k. hol d erdősítéséér t 200 (kettőszáz ) korona, a nagyküküllővármegye i Nayy-Selyk közséynek a sajá t határába n fekv ő 2 6 (huszonha t egész ) k. hold erdő - sítéséért 150 {eyyszázötven) korona, tovább á a visnyói volt úrbéreseknek a 20 0 koroná s elismer ő jutalomba n részesítet t 12. k. hol d erdősí - téséért mé g 200 (kettőszáz) korona, Szász-Kézd közséynek a 200 ko - ronás elismer ő jutalomba n részesítet t 4 3 k. hol d erdősítéséér t mé g 200, (kettőszáz) korona, a csötörtökhelyi volt úrbéreseknek a 10 0 koro - nás elismer ő jutalomba n részesítet t 1 5 k. hol d erdősítéséér t mé g 200 (kettőszáz) korona é s végü l Besztercze közséynek a 10 0 koroná s elismerő jutalomba n részesítet t 10'5 0 k. hol d erdősítéséér t mé g 200 (kettőszáz ) koron a államsegél y engedélyeztessé k azzal a kikötéssel, hogy az államseyélyképen adott összey a versenyző hézagos éraősités kipótlására és gondozására fordítandó. A birál ó bizottsá g tovább á írásbel i elismeré s nyilvánításá t javasolja a következ ő birtokosoknak, é s pedig :
Erzsébetváros r. t. városnak a saját határába n fekv ő 3 6 (har - minczhat egész ) k. holdon, Zilah r. t. városnak a sajá t határába n fekv ő 25*7 7 (huszonö t egész hetvenhé t század ) k. holdon, Bende Gyulának a nógrádvármegye i Nándo r közsé g határá - ban 2 5 (huszonö t egész ) k. holdon, Edelsheim-Gyulai Lipót bárónak a nyitramegye i Felső-Elefán t község határába n fekv ő 16 5 (egyszázhatvanö t egész ) k. holdon, és Jeszenszky József bárónak a tolnavármegye i Alsó-Hidvég h község határába n fekv ő 37*3 7 (harminczhé t egés z harminczhé t század) k. holdo n kivál ó szorgalommal, szakértelemme l é eredménynyel foganatosítot t erdősítésekért. s szé p Egyszersmind a bírál ó bizottsá g a z irán t i s javaslato t tett, hogy a z erdősítése k szé p sikerre l történ t intézés e körü l kifejtet t buzgó tevékenységér t Rozsnyay János (vol t városi erdőtiszt, jelenle g m. kir. erdésznek ) 200 (kettőszáz) korona é s Wittkowszky Antal torda-aranyosvármegyei kerület i erdőőrne k 100 (egyszáz) korona jatalom enyedélyeztessck. A bíráló bizottság fent i határozatát ezennel jóváhagyván és javaslatát elfogadván, értesíte m a ^"SSSSt' m i s z e r i n t egyidejű - leg intézkedte m a z irán t is, hog y a z elismer ő okmányo k a z illet ő vármegyék főispánja i álta l a birtokosokna k megküldessene k s hogy a megítél t jutalma k é s segélye k a z illetéke s kir. erdöfelügyelősége k utján haladéktalanu l kifizettessenek. Budapest, 1899. deczembe r h ó 18.-án. A ministe r megbízásából : Soltz Gyula.
KÜLÖNFÉLÉK- Vadludak tömeges vonulása. A vadásza t irán t érdek - lődő t. szaktársaima t talá n érdekeln i fogj a a következ ő jelenség, melye t az elmúlt év deczember hónapjának 9-20. napjain alkalma m vol t megfigyelni. Lakóhelyem, Sv.-Ro k Lika-Krbav a megyei közsé g vidékén deczembe r h ó elejé n állandóa n sür ü felhőzete t hajtot t a Velebi t hegylánczo n á t a z Adri a felő l a déli, mele g sirocco-szél, melyne k hatás a alat t ol y sürüe n emelkedte k fel a vizgőzök, hog y a szépsége s Velebi t teljese n eltűn t szemeink elől. Deczember h ó 9.-é n a délelőtt i órákba n sajátságos, szinte leírhatatla n érzés t keltő, zeneszer ü zúgá s hangzot t le a z átláthatatla n köd - é s felhőtömegből ; minth a eg y rejtett orgon a ontott a voln a egymásb a olvadó, me g ne m szűnő hangjait, melyeke t gyakran tet t változatoss á egy-eg y elnyújtott, szint e fájdalma s rikkantás. Ol y erő s vol t e z a ritkán hallhat ó zene, hog y a zár t szobákb a i s behallatszott. Meglepetve siettün k k i a szabadba, s bá r a sür ü ködbe n semmit sem láthattunk, mégi s tisztában voltam, hogy fejün k fölött vadluda k keringenek. É s tényleg, miko r a folyto n erősbödő sirocc o a ködö t elűzte, ot t láttu k kisebb-nagyob b magasságban a felhőze t alat t a vadluda k ezreit. Bátra n írhatom, hog y «ezreit» ; távolró l se m nagyitok. É s külön - ben i s ez t a tömege s vonulás t másut t is, a Velebi t egés z hosszában megfigyelték. Vidékünknek em e vendége i 10 1 2 napi g maradta k nálunk. D e korántse m a vendégszeretet, vag y a vidé k szépségei tartottá k fe l őke t megkezdet i uljokban, melyr e elindultak vol t messz e dél i tája k felé, a tengereke n túlra. A vendégszerete t legfeljeb b abba n a puskaropogásba n
mintegy ártatla n üdvlövésekbe n nyilvánult, mel y vidé - künk csöndjé t vendégein k it t tartózkodásána k tartam a alat t felverte. Talpr a állot t minde n ember, kine k ereibe n csa k némi vadászvé r i s csörgedez ; előkerülte k rejtekükbő l a féltve őrzöt t s titkol t fegyverek, a hossz ú csöv ű puská k (sibe), ková s pisztolyo k (kubure) ; kivonul t a művelteb b osztály i s telje s számban é s boldog-boldogtala n lövöldözöt t napokon á t a felhő k felé, megszégyenítv e a századvég i viharágyuk kísérleteit. Mosolyogva nézte m deré k granicsárain k buzg ó igye - kezetét é s legkevésb é sem féltette m vendégeinke t a vágot t ólomdaraboktól, ismerv e páratlanu l áll ó eiővigyázatukat. És tényle g ne m i s eset t nag y ká r bennük ; értesülése m szerint csupá n Gracsa c város a mellet t eset t háro m példán y áldozatul. Azonba n attó l tartok, hog y Gospic s váro s gya - korlottabb nimródja i dúsab b zsákmánynya l dicsekedhetnek, bár e z idei g e z irányba n ne m állana k adato k rendel - kezésemre. Jómagam i s inkáb b a kíváncsisá g álta l űzv e ké t napon á t kerülgette m a z egye s csoportokat, melye k laká - somtól 2 30 0 lépésnyir e a szántókr a leszállottak. Termé - szetesen, eredmén y nélkül. Mer t meg kel l jegyeznem, hogy ha egy-egy, 150 20 0 drbbó l áll ó csopor t l e i s szállott, soha se m választot t bokros, fedet t helyett, hane m kikerest e a teljese n szabad, si k szántókat, réteket, melyeke n 1 2 klm.-nyi területe n szaba d kilátás a volt. Il y körülménye k s ily elővigyáza t mellet t telje s lehetetlensé g vol t őke t meg - közelíteni. A legkiseb b gyanú s neszre, vag y közeledésr e egy szempillantás alat t felröppente k a magasba, mielőt t mé g a lövésr e gondoln i i s lehetet i volna. Élelem dolgába n nagyon meg voltak akadva vándoraink, mert a mezőke t bá r ne m vastago n h ó borította. Töb b
helyen láttam, hog y hogya n húzogattá k k i a kikel t ősz i vetést, ső t eg y helye n a szántófölelö n elhagyogatot t burgo - nyát a sz ó szoro s értelmébe n kikapartá k a h ó é s föl d alól, s arr a fanyarodta k rá. Közölni óhajto m azonba n a z oko t is, mel y miatt ven - dégeink megkezdet t utjoka t ne m folytathatták. Valahonna n észak felö l talá n a Dun a mentérő l i s a beállot t nag y hidegtől űzetv e igyekezte k a dél i tája k fel é ; a Velebi t hegyláncznál azonba n ne m vár t akadályr a akadtak. A z Adri a felől, min t má r említem, szokatla n erősség ű sirocc o siví - tott ; a z egés z hegylánczo n sürü, nedve s felhőze t ült, s e mellett úgyszólvá n szüntelenül h ó é s es ő esett, ho l válta - kozva, ho l vegyesen. Ne m birta k tehá t se m a nag y széllel, sem pedi g a felhőkke l megküzdeni. H a a felhő k déltájba n kissé felszálltak, látn i lehetett, hogya n szánjá k r á maguka t a szegén y ludak, hog y a Velebite n átvágjanak ; a szé l azonban mindi g visszaterelt e őke t s délutánonkin t ismé t kénytelenek volta k visszatérn i a völgybe. Dé l fel é ne m szállhattak, észa k felő l me g a zor d hide g riasztott a őket. Igy aztá n folyto n a Velebi t menté n fel-l e rödködv e szint e szemmel láthatóla g kereste k hango s zsivajja l valam i rést, melyen á t it t hagyhatná k ez t a völgyet, ho l eg y perezny i nyugalmat, se m pedi g eledel t ne m találhattak. Szinte sajnálta m szegényeket. Attó l tartottam, hog y ha tollazatú k a folytono s hava s esőtő l átázik, s esetle g egy derül t éjszaká n megfagy : százáva l fognak elpusztulni. Azonban e z ne m történ t meg ; a folytono s mele g szél, meleg éjszakáka t biztosított. Deczembe r 20.-á n aztá n a sirocco kezébő l átvett e a z uralma t a bóra. Rövi d eg y ór a alatt eltűnte k a felhő k s a Velebi t telje s pompájába n csil - logott a derű s napfénybe n a dél i láthatáron. Elcsigázott, kimerült vándorain k tömegese n kelte k szárnyra ; mé g eg y
utolsó «Iste n hozzácl» hangzot t e l a völg y felet t a maga s légből s aztá n eltűnte k a «Mont é santo» csillog ó csúcs a mögött, szállv a messze, melegebb, barátságosabb tája k felé. Granicsáraink pedi g okulv a a so k kudarczon, erőse n fogadkoznak, hogy : «No, de maj d jövőre! Tudom, hog y eszem vadlibá t nyárso n sülve, h a addi g i s élek!» Meg - lehet, de ne m hiszem. Tudn i kel l a vad ludr a vadászni ; nem nyu l az, mel y bel e szala d a puskacsőbe! Mé g mos t is mosolyogno m kell, h a eszemb e jutna k azo k a vállalkoz ó szellemű pásztorgyerekek, kike t a leir t napoko n csoporto - san találta m a legelőkö n a birkanyája k körül ; mindenikne k pisztoly, vag y revolve r kandikál t k i a tüszőjéből ; s h a megkérdeztem, hog y m i czélbó l hordjá k az t a fegyver t a birkák után, mindeni k komoly, szint e vésztjósl ó tekintette l felelte: «Vadlibá t akaro k lőni, uram!» (Közli: Kacsanovszky A csemetéknek eddigelé még nem méltatott József.) károsodása. Az t a jelenséget, melyet leirok, mostanái g csa k apr ó luczcsemetéken vol t alkalma m megfigyelni. A károsodás t a z es ő okozz a aképen, hog y a többé - kevésbbé, agyago s talaj ú csemetekertekbe n a sorközökbő l sarat ve r fö l a csemetékre, a mi t a csemet e érde s kérg e s a tülevele k felfognak. A z ig y képződ ő tapasz t minde n esőzés u j rétegge l növel i annyira, hog y végr e a csemeté - nek csa k a hegyé n mara d 1 2 cm. szaba d része, lejeb b pedig tüleveleive l együt t kisujjny i vasta g sárköpen y burkolja. Az apr ó iskolázot t csemetékne k e z a sárköpen y olya n alakot kölcsönöz, min t a milyene k a sakkjátékna k bástyái, mig a vetésbő l kelteke t a megszárad t sá r kisebb-nagyob b csomókban, néh a a sor jókora darabjá n beragasztja. Főle g az utóbb i ese t az t a benyomást tesz i a szemlélőre, minth a
a csemetéke t a fag y húzt a voln a föl, a mine k ellenkező - jéről a behatób b vizsgála t könnye n meggyőz. A fag y álta l kihúzott csemeté k tőrzsecskéj e ugyani s s a tala j felszínér e került gyökérrészle t csupasz ; a sárra l betapasztot t cseme - ték gyöker e ellenbe n ninc s kihúzv a a földből, a mitő l a sár lemorzsolás a utá n könny ű meggyőződni. Ha tekintetb e vesszük, hog y a vastago n fölver t sá r elzárvá n a csemeté k törzsének, leveleine k legnagyob b részét a z éltet ő levegőtő l azoka t csakne m megfosztj a életföltételüktől: ne m lehe t kicsinyelnün k ez t a károsodás t különösen a hazánkba n ol y lényege s szerepe t játszó lucz - fenyőnél, a mel y anna k a maga s hegység i régiókba n gya - kori s nag y cseppekbe n zuhog ó es ő folytá n s lass ú növés e miatt leginkáb b k i va n tév e s a mel y fane m min t tudjuk a z irán t i s kiválóa n érzékeny, h a álland ó helyére csa k valamive l is mélyebben ültetjük, min t a hogyan a csemetekertbe n állott. A z általa m megfigyel t csemeté k (az iskolázotta k is ) külalakjukr a nézv e s nagyság, erősség, életrevalóság tekintetébe n jóva l mögött e maradtak a z erdő - ben magaveté s utjá n nőt t egykor ú csemetéknek, má r pedi g a csemetenevelésné l éppe n a z ellenkezőr e törekszün k s azt méltá n e l i s várjuk. Ha sikerül t a csemeténe k ug y 10 1 2 cm. magas - ságot szerencsése n elérni, akko r má r me g va n mentve ; ágacskái ekko r má r fölfogjá k a z esőcseppeke t utjokba n s nem engedi k paskol ó hatásuka t kifejteni ; a soro k közöt t elnyúló, mos t má r keskenyeb b puszt a pasztáró l me g külön - ben se m verődi k fe l olya n mértékbe n s olya n magasr a a sár, hog y érezhet ő kárt.okozna, mer t a m i mégi s rátapa d a tükre, ágacskákra, az t jórész t lemoss a a következ ő eső. A károsodá s elle n legegyszerűbb s legjobb óvszer a mi a csemetéke t egyé b bajo k elle n i s megvéd i a sor -
közöknek tüalommal, mohával, szalmatörmelékkel, fürész - porral stb. val ó betakarása. Sorvasztóla g hat a károsodásra, ha csökkentjü k a csemetekert i tala j viszonylago s agyag - tartalmát, főle g okszer ű trágyázá s által, mive l mé g azálta l is közeleb b jutun k a czélhoz, hog y a job b földbe n gyor - sabban növ ő csemeté k hamarab b megszabadulna k a veszélytől. Ha a csemeté k má r tel e vannak ragadv a sárra l meg - várjuk, mi g a z rajtu k megszikkad, azutá n pedi g kézze l lemorzsolgatjuk, leveregetjü k s a sorközökb e teregetjü k a földet s végül a sorközöket az emiitett anyagokkal betakarjuk. (Közli: Béky A.) A papirárak fölemelése. Eze n a czime n ne m régibe n azt a hir t hoztá k a napilapok, hog y Ausztria-Magyarország legjelentékenyebb papirgyárosa i egyezsége t kötöttek, mel y szerint a fatartalmú nyomdapapi r árá t ti z százalékkal, minden má s papírfajtáé t pedi g ö t százalékka l fölemelik. Ez t az egyezsége t egyebe k köz t azza l okoljá k me g a gyárosok, hogy a faanyagba n álland ó szüksé g van, miér t i s Svéd - országból importál t fá t i s használnak. Mindenesetre feltűn ő é s a z erdőgazdá k figyelmér méltó körülmény, hog y hazánkba n é s nemkülönbe n Auszt - riában fahiányró l panaszkodna k a papírgyárak, holot t mé g óriási kiterjedés ű fenyvesein k vannak, melye k h a ne m i s állanak használato n kivül, bennö k mégi s épe n a papír - anyag gyártására alkalma s vékonyab b választéko k többnyir e vevőre ne m akadnak. Ennek ok a kettő s lehet. Vag y a z importál t f a tőár a annyival kisebb, hog y a távolró l val ó szállítá s költségei t is ellensúlyozza, vag y a kérdé s épe n a faanyagna k szál - lítási viszonyaiba n rejlik. Fenyőfánk elé g olcs ó s különöse n a vékon y válasz - e
tékok é s a fatermésne k a z a része, a melye t tűzifána k minősitünk s gyakra n értékesíten i se m binmk, melyne k nagy rész e azonba n papíranya g gyártásár a kitűnőe n alkal - mas volna, korántse m bi r ol y maga s töárral, hog y ezze l szemben pl. a z idézet t czikkbe n említet t své d fenyőf a ár a elenyésznék. Ellenben va n oko m az t hinni, hog y a z a fahiány, melyet a papírgyára k tapasztalnak, a mel y azonba n erdein k állapotában, legaláb b nag y általánosságba n indoká t ne m leli, a fána k kiszállítás i viszonyaiban gyökerezik. Eze k ismé t kétféle természetűe k lehetne k a szerint, amin t a fafogyaszt ó gyár a z erd ő közelébe n fekszik, avag y a fána k nemcsa k az erdőbő l val ó kiszállításáró l va n szó, hanem nag y távolságok legyőzéséről. Futóla g bírálva a kérdést, az t hihetnők, hogy csa k ol y papírgyára k szenvedhetne k fahiányban, a melyek a nyersanyago t nyújt ó erdőségektő l távo l feksze - nek, a miko r i s kevésb é a z erdőgazdá n múli k e z a körül - mény, min t inkáb b a vasút i tarifákon. Szóva l ug y lehetn e vélni, hog y ne m a z erdőbő l val ó kihozata l szorosab b érte - lemben, hane m a tovább i szállítá s oko z nehézséget. Hog y ez ninc s mindi g igy, hane m számo s esetbe n a z erdő k közepette fekv ő papírgyá r se m fedezhet i szükségletét, anna k érdekes példájá t hallotta m a mul t nyáron. Hazánk észak i részébe n fekv ő egyi k papírgyár, mel y körül ige n so k fenyve s terü l el, nyer s papi r anyagána k egy részé t Erdélybő l szállítja, holot t a tőszomszédságába n fekvő erdőségekne k áterdőlé s utjá n nyerhet ő teteme s fa - tömege, mel y kitűn ő papíranyago t szolgáltatna, kihasználá s tárgyát ne m képezi. S h a kutatjuk, hog y miért? akko r a z okot másba n fe l ne m ismerhetjük, min t abban, hog y a z illető erdő k ne m birna k ol y szállít ó eszközökkel, melyek a csekélyeb b érték ű áterdőlés i faanyagna k gazdaságo s ki -
hozatalát lehetőv é tennék, bármil y köze l i s találn a e z a fatömeg fogyasztóra. Ezekkel kívánta m némile g hozzájáruln i a napilapo k emiitett híréne k megvilágításához. (Közli : d.) Halálozás. Szimonisz Frigyes m. kir. főérdés z (Róna - szék), a z Országo s Erdészet i Egyesüle t alapít ó tagj a é s Kurcz Lajos prépostság i főerdész, a z Országo s Erdészet i Egyesület rende s tagj a meghaltak. Béke hamvaikra! ERDÉSZETI LAPOK. 4
Egyesületi hirdetések. Figyelmeztetés. A z egyesület i könyvkiadmányokbó l a z egye - sületi tago k csak egy példányt szerezhetvé n me g a megállapítot t kedvezményes áron, töb b példán y megrendelés e esetébe n a több i példány utá n a nem tagok számára megállapított ár küldend ő be. Az Erdészeti Épitéstan" I. részének, a Középitéstan" czim ü pályamunkának I. é s II. kötete, valamin t II. része, a z Ut-, vasút - é s hidépitésta n megjelent. Szerzője : Sob ó Jen ő magyar király i bányatanácsos, akadémia i tanár. A z I. rés z első kötet e 4 7 ivr e terje d é s 163 3 ábrá t tartalmaz ; ár a a z Orsz. Erd. Egyesüle t tagja i számár a 1 1 K. 2 0 fill., nemtago k számár a 16 kor ; a z I. rés z második kötet e 5 0 ivr e terje d é s 86 1 ábrá t tartalmaz, ár a egyes, tagokna k szinté n 1 1 K. 20 fill., másoknak 1 6 kor.; a II. rés z 6 1 ivr e terje d é s 108 3 ábrá t tartalmaz ; ár a egyesület i tagoknak 1 2 K., másokna k 1 6 K. Min d a háro m megrendelhet ő (legczélszerübben postautalványnyal ) a z Orsz. Erd. Egyesület titkár i hivatalánál. Nemtago k számár a val ó eladássa l me g va n mé g bizva Joerge s A. özv. és fia könyvkeresked ő czég i s Selmeczbányán. Az Erdészeti Zsebnaptár" 1900. évi (XIX.) évfolyama meg - jelent. Ár a a z egyesület i tago k számár a 2 K., máso k számár a 3 K. Megrendelhet ő a z Orsz. Erd. Egy. titkár i hivataláná l (Bpest, V. Alkotmány-utcz a 10. sz. ) Eg y példán y 4 5 fillér beküldés e esetén ajánlv a é s bérmentv e küldetik. Az»Erdészeti Növénytan II. k. Növényrendszertan. Részletes növénytan. Növény földrajz" czimü, 200 aranynyal jutalmazott pályamunka ár a a z egyesüle t tagja i számár a 1 2 korona, ne m tago k számára 1 8 korona. Legczélszerübbe n póstautalványnya l rendel - hető me g a z Orsz. Erd. Egyesüle t titkár i hivatalánál. Az Erdő-Őr" vagy Az erdészet alapvonalai kérdésekben és feleletekben" czim ü munk a hetedi k kiadás a megrendelhető. Fel - kéretnek tehá t azo k a t. erdőhivatalok, erdőgondnokságo k é s szak - társak, ki k a z erdészet i műszak i segédszolgálatr a készül ő egyéne k részére ez t a könyve t megszerezn i kívánják, hog y anna k posta - utánvétel utjá n leend ő megküldés e irán t a z Erdészet i Lapok * kiadóhivatalát értesiten i szíveskedjenek. Ár a példányonkin t 6 K. H a a megrendelé s alkalmáva l a köny v ár a mellet t mé g 5 0 fill. postaköltség i s küldetik, akko r a megküldé s bérmentv e (kereszt - kötés alatt, ajánlva ) történik. Az Erdészeti Rendeletek Tára* 1880 84. (I. IV.) évfolyamának III. kiadása teljesen elfogyott, valamint az 1890. (X.) és 1892.
(XII.) évfolyamok I. kiadása is. (Az I IV. évfolyamo t a z egyesüle t mérsékelt áron visszaváltja. Ajánlatok a titkári hivatalhoz intézendök.) Erdészeti növénytan I. k. Általános növénytan'' czimü, 200 aranynyal jutalmazot t pályamunk a ár a a z egyesüle t tagjai részér e 5 K. 6) fill. ; ne m tago k részér e pedi g 8 K. Legczélszerübbe n postautalványnyal rendelhet ő me g a z Országo s Erdészet i Egyesü - let titkár i hivatalánál, mel y a müve t abba n a z esetben, h a a fen - tebbi összege n felü l mé g 5 0 fill. beküldeti k (keresztköté s alatt, ajánlva), bérmentv e küld i meg. Az Erdörendezéstan" kézikönyvének ( I kötet; irta : bölcsháza i Belházy Emi l m. kir. főerdőtanácsos ) ár a a z egyesüle t tagja i részére'6 K., nem tago k részér e pedi g 1 0 K. Legczélszerübben postautalványnyal rendelhet ő me g az Országo s Erdészeti Egyesüle t titkári hivatalánál. A legelő erdők berendezése, kezelése és hasznosítása. Erdő - és gazdatisztek, valamin t erdő - é s mezőgazdá k számára. Irta : Zsarolyáni Márto n Sándo r m. kir. főerdész. A z Országo s Erdészeti Egyesület álta l 10 0 dara b aranynya l jutalmazot t pályamunka. Ára 6 K. Az Országos Erdészeti Egyesület tagjai az egyesület titkári hivatalánál 4 K. 80-fill. kedvezményes áron rendelhetik meg. (Budapest, V. Alkotmány-utcz a 10. sz. ) 5 0 fillér beküldés e esetén bérmentv e küldendő. A legelő-erdők. A legelteté s kérdés e Magyarországo n és annak megoldás a mezőgazdaság i utón" czim ü munk a (irta : Földes János m. kir. főerdész ) mé g kapható. A z Erdészeti Lapok" 1895. év i } V. füzetébe n közöl t ezen munkát, a z egyesület dicsérette l tüntett e ki. A külö n kiadásna k ár a a z egyesüle t tagjai számár a 1 K. 60 fill., nem tago k számár a pedi g 2 K. 4 0 f. Megrendelhet ő a z Orsz. Erd. Egyesület titkár i hivataláná l (Budapest, V. Alkotmány-u. 10. sz.) 50 fillér beküldés e eseté n bérmentv e küldendő. Az Erdészeti Rendeletek Tára" 1891. év i vagyi s XI. az 1893. é s 1894. évi, vagyi s XIII. é s XIV. évfolyam a (ez a ké t évfolya m eg y füzetben), tovább á a z 1895., a z 1896., 1897. é s 1898. évi, vagyis XV., XVI. XVII. és illetv e XVIII. évfolyama a z Országo s Erdészet i Egyesüle t titkár i hivataláná l (Budapest, V. ker., Alkotmány-utcz a 10. szám. ) megrendelhető. Ára a z egyesüle t tagja i számár a a z 1891. évfolyamna k 6 0 fi i 1 -, az 1893. é s 1894. évfolyamo t tartalmaz ó füzetne k 1 K. 2 0 fill., a z 1895,-i évfolyamna k 6 0 fill., a z 1896,- i évfolyamna k 50 fill., a z 1897. 4*
évfolyamnak 6 0 f. az 1898.- i évfolyamnak 701111.; nem tago k számár a pedig 1 K., 20 f., 2 K. 40 f., 1 K. 20 f., 1 K., 1 K. 20 f. illetv e 1 K. 40 f. Az Erdészeti Rendeletek Tára" 1885.-89. (IV IX.) évfolyamából a II. kiadásnak ár a a z egyesüle t tagja i részér e 2 K. 4 0 fill., nem tago k részér e pedi g 2 K. 6 0 fill. Az Erdei facsemeték nevelése" czim ü munk a megrendelhet ő az Országo s Erdészet i Egyesüle t titkár i hivataláná l (Budapest, V., Alkotmány-utcza 10. sz.). Ár a a z egyesüle t tagja i részér e 3 K. nem tago k részér e 4 K. 5 0 üli. beküldése eseté n bérmentv e küldetik. Az Erdöhasználattan" kézikönyvének, néha i Szécs i Zsigmond m. kir. főerdőtanácsos, erdőakad. taná r álta l átdolgozot t s bővített II. kiadás a megrendelhet ő a z Orsz. Erdészet i Egyesüle t titkár i hivatalánál (Budapest, V., Alkotmány-utcz a 10. ) A köny v ár a az Országo s Erdészet i Egyesüle t tagja i részér e 1 2 K, nem tagok részér e pedi g 1 6 K. Megrendelhet ő postautalványon, vag y pedig utánvételle l val ó küldésr e egyszer ű levelezőlapon is. Magyar Erdészeti Oklevóltár" (Magyarorszá g ezredéves fenn - állásának emlékér e kiadt a a z Orsz. erdészet i egyesület). Szerkesztette é s történet i bevezetésse l é s tárgymutatóva l ellátt a : T a g á- nyi Károly. A háro m vasko s kötetbő l áll ó munk a megrendelhet ő az Országo s Erdészet i Egyesüle t titkár i hivatalába n (Budapest, V. ker., Alkotmány-utcz a 10. sz., II. e.). Ára az egyesüle t tagja i szá - mára 2 0 K., ne m tago k számár a 4 0 K. Erdömüveléstan. Irta : Vada s Jenőm. kir. főerdőtanácsos, erd. ak. tanár. A z Orsz. Erd. Egyesüle t álta l pályadíjja l jutalmazot t munka. Ár a a z egyesüle t tagja i számár a 7 korona, ne m tago k számára 1 0 K. Megrendelhet ő a z egyesüle t titkár i hivatalánál. Erdész-induló" é s Nemes sziv. Keringő." Zongorára. Irt a Szmik Gábor. Ár a a z indulóna k példányonkin t 1 korona, a keringönek 2 korona. Megrendelhető k az egyesület titkár i hivataláná l (Alkot - mány-utcza 1 0 sz. II. em.). Az eladásból befoly ó össze g A magyar erdőtisztek árvaleányaitsegélyzö alapítvány" gyarapítására fordittatik! Ö felsége nagy fónynyomatu arczképe, a mel y a z egyesüle t nagytermében lev ő eredet i olajfestmén y utá n készült, megrendel - hető az Országo s Erdészet i Egyesüle t titkár i hivataláná l (Buda - pest, V., Alkotmány-utcz a 10.). Ár a a z egyesüle t tagja i részér e
csomagolással é s postaköltségge l együt t 7 koron a nem tago k részér e 8 K. Közvetlenül a szerzőnél rendelhető meg: A tölgy és tenyésztése" czim ü pályadíjnyerte s munk a a szerzőnél, Feket e Lajo s m. kir. főerdőtanácso s é s aka - démiai tanárná l rendelhet ő meg. Megrendelése k egyszer ű levelez ő lapon, vag y postautalványo n közvetlenü l Selmeczre, a szerzőhö z intézendők. Ár a a z egyesüle t tagja i részér e 4 K,, ne m tago k ré - szére 6 K. Ugyancsak Feket e Lajos m. kir. főerdőtanácso s é s ak. tanárná l rendelhetők meg : az Erdöértékszámitástan" II. javítot t é s bőví - tett kiadás a (ár a 6 K.), és az Erdöbecsléstan" II. teljese n átdol - gozott kiadása. (Ár a 8 K.) Ugyancsak a szerzőné l rendelhet ő meg : A selmeczbányai m. kir. erdőakadémia története és ismertetője. Darányi Ignác z földmivelésügy i m. kir. ministe r megbízásábó l irt a Vadas Jen ő m. kir. erdőtanácso s é s ak. tanár. Megrendelhet ő szerzőnél (Selmeczbánya ) é s a z Erd. Lapok " kiadóhivatalánál* ) {V. ker., Alkotmány-utcz a 10. sz. ) A 2 4 ivr e terjedő, képekke l díszített s térképpe l ellátot t munk a ár a 4 K. (Erdőgyakornokok - nak 3 K. ; akadémia i hallgatókna k 2 K.) *) A z Erdészeti Lapok " kiadóhivataj a azonba n csa k abba n a z esetbe n tehet elege t a megrendeléseknek, h a a t. megrendelő k a köny v árá t é s a 50 fillnyi portóköltsége t egyidejűle g beküldik, amiko r aztá n a köny v keresztkö - tés alat t ajánlv a adati k postára.
Erdészeti Rendeletek Tára. Jegyzőkönyv a földmivelésügyi m. kir. ministerium szolgálati ügyköréhez tartozó állami erdötisztek gyermekeinek nevelését segélyzó alap intéző bizottságának 1899. évi deczember hó 9.-én tartott IV. rendes üléséről. Jelen voltak : Elnök : Sólt z Gyul a minister i tanácsos, orsz. főerdőmester; előad ó Horvát h Sándo r főerdőtanácsos, bizottság i tagok: Tav i Gusztáv, Barth a Gyul a főerdőtanácsosok ; Nag y Károly, Szene s Józse f erdőtanácsosok ; Tomcsány i Gyula, Hava s József erdőigazgatók ; pénztáro s Gurány i litvá n erdész ; jegyző - könyvvezető Bodo r Gyul a erdőmester. Elnök üdvözl i a megjelen t bizottság i tagokat ; a z ülés t hatá - rozatképesnek nyilvánítj a é s megnyitja ; bejelenti, hog y Szabó Adolf és Simenszky Kálmán bizottság i tago k elmaradásuka t írás - ban kimentették. I. Pénztáro s beterjeszt i é s felolvass a a z ala p pénztár i álla - dékának 1899. é v ILI. évnegyed i kimutatását. E szerin t a z ala p vagyonát képezi : 1. Értékpapírokban : A magya r leszámítol ó é s pénzváltóbankba n elhelyezet t a) 50,00 0 koron a névérték ű 4 /o-o s korona - járadék-kötvény... 25,00 0 fr t kr. b) é s 10,00 0 frtny i 4 1,V o-o s regálekötvén y 10,00 0 fr t kr. II. Készpénzben: a) a magya r leszámítoló - é s pénzváltóbank - ban a 24,455. sz. betétköny v szerint... 20,58 7 fr t 1 4 kr. b) ó s a z erdészet i házipénztárba n......... 101_fr t 9 8 kr _ Összesen...... 55,68 9 fr t 1 2 kr. Ebből a z ö. : szegből esik : /. alaptökére: a) értékpapírokba n......... 20,00 0 fi t kr. b) takarékbetétekbe n... 4,34 1 fr t 4 0 kr.
2. A folhőkezelésre : a) a z 1899,1900. tanévr e kiosztand ó segé - lyekre 13,72 2 fr t kr. //) a z 1899. év i tiszt a jövedelemr e 17,62 5 fr t 7 2 kr. Összesen...... 55,68 9 fr t 1 2 kr. Ugyancsak a pénztáro s bemutatj a é s felolvass a a z ülé s napján mutatkoz ó pénztár i álladókró l szól ó kimutatást, a mel y szerint van : I. Értékpapírokban : A magya r leszámítoló - és pénzváltóbankbar i elhelyezet t a) 50,00 0 koron a névérték ű 4%-o s korona - járadékkötvény 25,00 0 fr t kr. b) 10,00 0 fr t névérték ű 4 1 a /o-o s regále - kötvény 10,00 0 fr t kr. II. Készpénzben : a) A magya r leszámítoló - és pénzváltóbank - ban a 24,455. szám ú betétköny v szerin t 19,78 7 fr t 1 4 kr. b) A z erdészet i ház i pénztárba n. 35 2 fr t 6 9 kr. Összesen 55,13 9 fr t 8 3 kr. Ebből a z összegbő l esik : 1. az alaptökére: a) értékpapírokba n 20,00 0 fr t kr. b) takarékbetétekbe n.... 4,44 1 fr t 4 0 kr. 2. a folyőkezelésre: a) a z 189 9 900-k i tanévr e mé g kiosztand ó segélyekre............... 10,17 0 fr t jer. b) a z 1899. év i tiszt a jövedelemr e....... 20,52 8 fi t 4 3 kr - Összesen...... 55,13 9 fr t 8 3 kr - Ezek a pénztár i jelentése k tudomásu l vétettek. II. Előad ó bejelenti, hog y a z 1899. év i júliu s h ó 28.-á n tar - tott ülé s jegyzőkönyv i határozat a (61,86 9 99. sz. III. pont) értelmé-
ben a magya r leszámítoló - é s pénzváltóban k felhívatot t arra, hogy a naplózás i hib a folytá n mutatkoz ó 16 2 fr t 4 0 krny i differencziá t rendezze. A ban k err e a felhívásr a a következ ő Írásbel i válasz t adta : (A nagyméltóság ú földmivelésügyi m. király i ministeriumnak Budapesten.) Vonatkozással foly ó h ó 8.-á n 61,869/1.3. sz. a. kel t nagy - becsű leiratára, tiszteletteljese n jelentjük, hog y a szóba n forg ó 162 fr t 4 0 krny i különböze t ideiglenese n csakugya n szaporított a a betétösszeget, amennyibe n 1898. júniu s 30.-á n min t kama t be - íratott, a betekinté s véget t csatolta n visszaváróla g beterjesztet t 21,487. sz. betétkönyvbe. Megjegyzend ő azonban, hog y a midő n 1899 januá r 3-á n ugyaneze n könyvecsk e tanúság a szerin t 38 5 fr t 35 kr t kama t fejébe n készpénzbe n kifizettünk, akko r eze n fizetés - ben a fenteb b emiitet t 16 2 fr t 4 0 kr. benfoglaltatott, ug y hog y ezen időponto n tu l a ténylege s betétössze g kiszámításáná l a 162 fr t 4 0 kr. hozzáadás a mellőzendő. A nagybecsű leiratba n min t végösszegszereplő 16,48 5 fr t 8 0 kr. ennélfogv a helyes. " ( Szolgá - latára késze n maradunk Bpesten, 1899. augusztu s 14.-én, alázato s szolgái Magya r leszámítoló - é s pénzváltóbank. s. k. s. k.") Ezen Írásbel i válas z a földmivelésügy i m. kir. ministerhii n központi számvevőségéne k erdészet i csoportj a álta l (66354/99. sz. alatt) tárg y altatván, megállapittatott, hogy : a magyar leszámitolóés pénzváltóban k álta l 1898. év i júniu s h ó 30.-á n a 21,487. sz. takarékbetéti könyvbe n 1898. é v els ő felér e es ő kamato k fejébe n bevételezett 16 2 fr t 4 0 krny i össze g a foly ó év i január h ó 3.-á n a 22,896. sz. takarékbetét i könyvecskébe n 1898. egész évi kamatok fejében bevételezet t 38 5 fr t 3 5 krny i összegbe n benfoglaltalik, tehát a z 1898. év i júliu s hav i állam nevelését segélyző-alap " napl ó 144 i erdőtiszte k gyermekeine k. tétel e alat t 16 2 forin t 40 krny i kama t tévese n vételeztetet t be". Enne k folytá n a z ala p pénztárosa Írásbel i rendelette l utasíttatott, hog y a szóba n lev 162 fr t 4 0 kr. differencziá t a naplóba n hozz a levonásba. A differenczi a tehá t rendeztetett. ő
Ez a bejelenté s tudomásu l vétetett. III. Előad ó bejelenti, hog y a z 1899. év i júliu s h ó 17.-é n tartott ülé s jegyzőkönyv i határozata i (II. 1. é s II. 4. p. ) alapjá n a szükséges intézkedése k a z 1898. év i felelő s számadó k szokáso s felmentése, nemkülönbe n a z ellenőrző é s pénztár i kezelés i teendők ellátásának u j szabályozás a irán t megtétettek ; azonba n idevonat - kozólag a földmivelésügy i ministe r elhatározás a mé g l e ne m érkezett. Felemlíti továbbá, hog y miutá n ug y a z előbb i ülé s jkv i határozata, min t a szabályza t 4. - a értelmébe n a z állam i pénztár i é s számviteli szabályo k é s utasításo k tartandó k b e a z ala p pénztár i kezelésénél: intézkedé s voln a teend ő a z iránt, hog y ezekne k a szabályoknak megfelelőe n a z ellenőr i teendőkke l a pénztárno k mellett lev ő külö n egyé n bizassé k meg. A bizottsá g a z előadotta k tudomásu l vétel e mellett az elnököt fölkéri, hogy a z 1900. é v januá r h ó 1.-é n életb e lép ő hatálylya l az ellenőr i teendő k szabályszer ű ellátás a irán t intézkedjek. IV. Előad ó bemutatj a határozathozata l végei t a mul t ülé s után beérkezet t következ ő beadványokat. 1. Özveg y Pétersberge r Frigyesn é bejelenti, hog y Frigye s fiát ne m a selmecz i akadémiára, hane m a kolozsvár i egyetemr e íratta b e s kéri, hog y a Frigye s fia részér e feltételese n engedé - lyezett segél y (15 0 frt ) a feltételektő l eltérőle g meghagyassá k é s utalványoztassék. A bizottsá g határozatila g kimondja, hog y a kéré s a szabályzat" 2. -ába n foglalta k értelmébe n ne m teljesíthető, d e a folya - modó anyag i helyzetér e é s terhe s család i viszonyair a val ó tekin - tettel abbó l a 15 0 fr t segélyösszegből, a mel y a Pétersberge r Frigyes nevérő l törlend ő 10 0 fr t (egyszá z forint ) a folyamodóna k Pál fi a nevér e írand ó át, vagyi s Pétersberge r Frigyesn é Pá l fiának 10 0 fr t év i segély e eze n ábrássa l 20 0 frtr a felemelendő. 2. Adriányi Antal bejelenti, hog y Eszt i leányá t külföldö n rokonainál neveltet i s kéri, hog y a z engedélyezet t 10 0 frtny i segély Jolá n nev ü leányár a átirassék. A bizottsá g határozatila g kimondja, hog y miutá n folyamodó - nak Jolá n nev ü leány a a segélybe n val ó részesülheté s feltételeive l
bir s miutá n e z a z átirá s a szabályza t rendelkezéseive l nem ellenkezik, a kéré s teljesítendő. 3. özv. Györké Istvánná bejelenti, hog y Istvá n nev ü fi a a selmeczi erdészet i akadémiá n ösztöndija t kapott ; mindamellet t kéri, hog y a részér e engedélyezet t 20 0 frtny i segél y továbbr a i s meghagyassák vag y a mennyibe n e z teljesíthet ő ne m volna, a fi a részére má r felvet t részlete k a z Hon a leány a részér e mé g kijár ó segélyösszegből hav i részletekbe n vonassana k le. A bizottság, ismerv e a folyamod ó anyag i helyzeté t é s terhe s családi viszonyait, méltánylandóna k tartan á ugya n a jele n kérés - ben előadottakat ; d e miutá n a z 1899. év i júliu s b ó 28.-á n tartot t ülés jegyzőkönyv i határozat a szerin t a segél y csa k arr a a z esetr e lett engedélyezve, h a a folyamod ó fia a selmecz i akadémiá n ösztöndíjban ner n részesül : határozatila g kimondja, hog y a folya - modónak Istvá n fia nevé n utalványozot t segél y beszüntetend ő é s a mostanái g kifizetet t részlete k a folyamod ó Ilon a nev ü leány a részére utalványozot t 10 0 fr t segélybő l val ó levoná s útjá n vissza - térítendők. 4. Szmik Gábor bejelenti, hog y Lászl ó fiát a s.-a.-ujhel y r. kath. gymnásiu m I-s ö osztályábó l 1899. év szeptember h ó 21.-é n kivette é s a kis-márton i katona i alreáliskoláb a (I. oszt.) iratt á be. Egyúttal bemutatj a a beiratás i dijró l szól ó nyugtát. A bizottsá g a jelentés t tudomásu l veszi ; d e miután a katona i alreáliskola ne m tartozi k a szabályzat " 2..-ába n felsorol t tan - intézetek közé, határozatila g kimondja, hog y a folyamodóna k László fia nevé n utalványozot t 20 0 fr t segél y beszüntetend ő s a z október havátó l kezdv e kifizetet t részlete k visszatérítendők. V. Pénztárnok jelenti, hog y miutá n a z 1900. évbe n a koron a értékszámitás életb e lép, a szabályza t 3. -ána k miként i értelme - zése tárgyába n mindazokho z a hivatalokho z (é s szakiskolákhoz), a melyek a z ala p javár a pénzeke t vételezne k be, körrendele t voln a kiadandó. A bizottsá g félreértése k kikerülés e véget t a mag a részérő l is szükségesnek tartja, hog y a z illet ő hivatalo k figyelm e rende s hivatali uto n kiadand ó körrendelette l felhivassé k arra, hog y a szabályzat 3. -ába n a..forint " é s krajczár " szava k a z 190 0 évi januá r h ó 1.-é n min t érvénytelene k törlendők.
VI. Jegyző előadja, hog y miutá n évről-évr e szaporodi k azok - nak a z iratokna k a száma, a melye k a segélyez ő ala p ügyeir e vonatkoznak é s azokna k, a jegyzőkönyvekne k a száma, a melye k részint elv i jelentőség ű részin t praecedens t alkot ó határoza - tokat tartalmaznak ; s miutá n a segélyez ő ala p jegyző i teendőne k ellátásával többnyir e évről-évr e má s é s má s egyé n les z megbízva, a kine k a szüksége s ügyirato k felkutatás a é s jegyzökönyve k át - tanulmányozása hovatováb b töb b é s töb b utánjárásb a fo g kerülni; idő é s munkamegkimélés. tovább á könnyeb b tájékozódá s é s át - tekintés czéljábó l szüksége s voln a eg y olya n nyilvántartóna k a z összeállítása, a mel y külö n tartalmazn á egyfelő l mindazokna k a z ügyiratoknak a tárgyismertetésé t é s számját, a melye k a segélyező alap ügyeir e vonatkoznak, másfelö l mindazoka t a jegyzőkönyv i határozatokat, a melye k elv i jelentőségűe k é s a melyek praecedenst alkotnak. Hogy mel y határozato k tekintendő k elv i jelentöségüekne k é s praecedenst alkotónak, a z jövőbe n esetröl-esetr e a határoza t meghozatala alkalmáva l voln a kimondandó. A lizottsá g a javasol t nyilvántartás t szükségesne k tartj a s annak elkészítéséve l é s ponto s vezetéséve l a jegyző t megbízza. Több tárg y ne m lévén, elnö k a z ülés t bezárja ; s a jegyző - könyv lezárati k é s aláiratik. K. m. f. Horváth Sándor s. k. Sóltz Gyula s. k. m. kir. főerdőtanácsos orszáijos főerdőmester előadó. elnök. Bodor Gyula s. k. m. kir. erdőmester. jegyzőkönyvvezető.
Az Országos Erdészeti Egyesület pénztáránál teljesített befizetések. 1899. évi dec z ember hóban. A rövidítése k magyarázat a ftk. = alapítvány i kamat ; att. = alapítvány i tőketörleszté s ; k. a. = készpén z alapítván y t WKa. = Wagne r Károly alapítván y ; TLa. = grf. Tisza Lajo s alapítvány ; BAa. = Bed ő Albe r alapítvány ; E. a. = Erzsébe t királyn é alapítvány ; td. = tagság i di j, hd. = hirdetés i di j ; ld. = lapdij ; kid. = kedvezménye s lapdi j ; pk. = postaköltség : Ert. = Erdészet i Rendelete k Tára; áb. = átfut ó bevétel ; rb. = rendkívül i bevétel ; EL. = Erdészet i Lapo k egye s füzetei; Npt. = Erdészgt i Zsebnaptár ; nv t I. = Erdészet i Növényta n I. rész; nvtll. = Erdészet i Növénytan II. rész ; OFa. = 0 Felség e fénynyomat u aczképe ; Ec s = Erde i facsemeté k nevelése: Evü. = Feket e Lajos. A z erde i vetésrő l é s ültetésről ; Eáh - = A z erdő k ápolásáró l é3 használatáró l ; Eb. = A z erdő k berendezése ; Ek. = A vágásr a éret t erdő k kihasználás a ; Ef. = A z erdő k felújítása ; Eht. = Erdöhasználatta n ; ik. = takarékpénztár i időköz i kamatok ; Ék. = Értékpapíro k kamatai. Rz. = Erdőrendezésta n ; FL. = Földe s J. Legelő-erdők " ; M. L. : Márto n Sándo r : A legel ő erdő k berendezés e stb. ; EOT. = Magya r Erdészet i Oklevéltá r ; Eép. I. 1. = Erdészet i épitésta n I. rés z (középitéstan ) 1. kötet ; Eép. I. 2. = Erdészet i épi - téstan 1. rés z 2. kötet ; Eép. II. = Erdészet i épitésta n II. rés z (Ut, vasút- é s hidjpitéstan. ) Befizetések fr t Befizetése k fr l Alsó-kubini erdőhivata l Npt.... 7. 40 Barna Györg y td. 8.- - pk. Ajtay Jen ő td. 2..16... 8 16 Ajtay Jáno s td. 8. pk..1 0 8 10 Beregszászi erdöhivata l Npt. 8 06 Altorjai postahivata l Költ ő Fe - Bodoni Mikló s td. 8 rencztől td. 8. pk..k i 8 16 Bihari Ödö n td. 8. pk..16 8 10 Avasujváros elöljáróság a Hd. 4 55 Brausil Miksa td. 8. --pk..16 8 16 Abrahámi postahivata l Biikke r Baka Jáno s td. 8. pk..16 8 16 Ignácztól td. 4. pk..16 4 Ki Bodor Gyul a td. 8. pk..09 8 09 Agh Gyul a att... 20. * Boros Mór td. 8. pk..16 8 16 Apatini erdőhivata l hd..... Ki Brassói erdöhivata l Npt....... 7. Akantisz Rezs ő Npt....._. 2 20 Bálint Imr e td. 8. pk..16 8 16 Apáthy Vilmo s Npt.......... 1 15 Brodszky Gyul a td. 8.- - pk. Áronffy Ern ő att............. 60.20... 8 20 Apatini erdőhivata l Npt. 17 06 Banciu Mikló s td....... 4 50 Aradi erdöhivata l Np t 4 S Bedő Lajo s td. 8. pk..15 8 15 Asztalos Jáno s td. - 8 Benke Lászl ó td. 8. -pk..16 8 16 Bobinka Mikló s td....... 8 Bochesa Henri k.......... 2 Bokor Déne s td. 16.- - pk. -.16 16 Ki Barlay Sándo r td. 8. pk. Bodor Jen ő td. 8. pk..1 6 8 16.16...... : 8 16 Beszterczebányai erdőig. Npt. 51 50 Bálás Sándo r td. 8. pk..1 6 8 16 Baltái Jáno s Npt. 1 20 Bálás Bél a td. 8. pk..1 6 8 16 Bérezi Bél a td....... 8 Barcianu P. Auré l ld. 8. pk. Buchalla Sam u td. 8.- - pk..16 8 16.16 8 16 Bárdos Józse f td. 6. pk..16 6 16 Bögözy Anta l..... 8 *) A segélyekbő l átszámítá s utjá n bevételezet t összegek.
özv. Bálá s Emiin é att....... 10. * Brannich Gyul a td. 2. * Blattny Ern ő t d 8. * Bertók Sam u td. 8. pk..10 8.1 6 Beszterczebányai erdőig, hd. 6.9 5 Briestyanszky Endr e Npt.... 1.2 0 Balogh Ern ő td..... - 6. Bácsfalu közsé g hd.......... 6.0 3 Bustyaházai erdőhivata l...... 13.2 0 Budapest székesfőváro s ak.... 6. Benczkó Józse f Npt. - 1.2 0 Bende Mihál y Npt. 1. Beszterczei erdöigazg. Npt.... 29.0 6 Barger Guid ó Npt.._....... 1*5 6 Boda Déne s td. _.... 8. Boitner Gyul a td. 8. Bokor Déne s Np t.... 1.1 5 Bustyaházai erdőhivata l Npt. 23*0 6 dr. Bed ő Alber t pk. 4.0 8 Beszterczei erdöigazgat. özv. Illiesiu Jakabnétó l att..... 18. Brezovszky Józse f Np t 1.2 0 Chabada Gézatd. 8. pk..16 8.K i Cséti Vikto r Np t l. 20 dr. Csik y Gergel y t d 2. Craus Géz a Npt. -.. _........ 3.0 6 Cseh Bertalan td. 8. pk..1 1 8.1 1 Cséri Elek nvt. I. 2.8 0 Csiby Tamá s h d 8.1 5 CzinczérKároly td. 8. pk.. 16 8.1 6 Cseh Pá l ak. 16. pk..3 2 16.3 2 Csíkszeredai erdőhivata l Npt. 15.0 6 Csanádi káptala n hd....... -.. 6.5 5 Dochnál Józse f lb..... 100. Domián Lászl ó l d...... 8. Dohnányi Pá l Eép. II. 6 39 td. 3.61-10. Dreviczky Nándo r td. 8. -- pk..15 _ 8.1 5 Dán Ele k td..2 0 Npt. 6. 6.2 0 Dénes Géz a td. 8. pk..1 5 8.1 5 Duna-kömlődi postahivata l dr. Loncsár Józseftő l td. 8. pk..1 6...... 8.1 6 Dokupil Adolf Eép. h. 5.6 0 Npt. 2.50 8.1 0 Dévai erdőhivata l Npt..... 17.3 6 D.-szt.-mártoni erdőhivata l Npt. 11.5 6 Dobsina váro s hd.._.. _ 14.1 5 Deési erdőhivata l Npt....... 4.0 6 Doroszlai Gábo r t d _.... 8. Dochnál Józse f l b j. _ 105.40 Demián Ele k td............. 8. Dunst Károl y td. 8. pk..16 8.16 Emőki Adol f td. 4. Ercsényi Bél a td. 8. pk..1 6 8.1 6 Erőss Gyul a td....... 1. Ercsényi Istvá n td....... 2. Erdőközi postahivata l Paye r Istvántól 8. pk..1 6 8.1 6 gr. Erdőd y Imr e ak. 8. pk..16...... 8.1 6 Fehér Pá l a k 4. Fakereskedő é s fatermel ő hi - vatalnokok orsz. egyesü - lete td. 8. pk..1 6... 8.1 6 Földhitelintézet átszámítá s ut - ján É k 2084-40V 2 Farkas Györg y t d... 4. Figura Józse f td. 8. pk..1 0 8.16 Frits Gyul a td. 8. pk..1 6 8.1 6 Füstös Zoltá n td. 8. pk..16 8.16 Ferenczi Bél a td.......... 4. Fogassy Géz a Npt............ 1.2 0 Forberger Páltd. 8. pk..16 8.1 6 Fischle Frigye s td. 8. pk..16 8.1 6 Flatt Károl y td. 8. pk..16 8.1 6 Fogassy Gyul a Eép. Ia '...... 5.6 6 Felső vissóipostahivatal a felsővissói közbirtokosságtó l 8. pk..1 6 8.1 6
Prancisci Ed e td. 8. pk..16 8. Ki Faragó Bél a hd....... 15.2 5 Frieb Jáno s Npt.... 2.2 0 Felsö-Csernáton közsé g hd.... 3.7! ) Fundáta közsé g h d 12.0 G Friedl Jen ő t d 16. Fröhlich Brun o td. 3'7 4 pk..16-3.9 0 Frieb Jáno s Npt. pótlá s.3 6 Frost Eic h h d _.... 24.2 1 Fugerth Károl y Np t 1.2 0 Faragó Bél a hd. Nptba n...... 9.9 5 Förster Gyul a Npt. 1.1 5 Földmivelé-sügyi m. kir. mi - nisterium á s..2000. Gergő! Károly td.. _... 8. Grill Károl y Npt., j - 6. Gráf Adol f td. 8. pk..1 6 8.1 6 Gaál Bél a td. 8. pk..1 6 8.1 6 dr. Gortva y Bertala n hd.... 4.1 5 Gálffy Istvá n td. 8. pk..1 5 8.1 5 Györké Károl y t d 8. Goró Ferenc z td. 8. pk..16 8.1 6 Grill Károl y Npt. 1.5 0 Gere Andrá s td.. _ 1.5 0 Grill Károl y é s Dobrovszk y Ágost Np t _. _ 3. Gere Andrá s td. 4. -* özv. Gub a Károl y né al t. : 10. * Gáspár Józse f h d 4.5 5 Gömöri faipa r r.-t. Npt....... 4.5 6 Grill Károl y Np t 6. dr. Gortva y Bertala n hd.... 4.0 8 Garcsár Jáno s td.............. 10. Grill Károl y Npt., 4.5 0 Gödöllői erdöhivata l W.K.a.... 5. Gruber Gyul a td. 5. Günther Kárlo y t d... 8. Huttya Pá l t d... 8. Hám Ferenc z td. 8. pk..16.... _ 8.1 6 Huszár Korné l t d...... 2. Hedbawny Józse f ld. 8. pk..16 8.1 6 Hepke Arthu r t d 4. Hors Jáno s t d......... 3. Huszár Józse f a k...... 5. Huszthy Lászl ó td. 2. pk..16 2.1 6 Halliárszky Sam u td. 8. pk..16...... 8.1 6 llolios Jáno s td. 10, pk..20 Ü 10.2 0 Hauptvogel Frigye s td. 8. pk..1 6... 8.1 6 Havas Józse f é s 3 társ a Npt. 4. Horn Jáno s nvt. I.I I 8.8 0 Havas Józse f kid............. 3. Horváth td. 8. pk..1 6 81 6 Hodina Márto n Npt.......... 1.5 0 Hoffman Sándo r Np t...... 4.2 5 Hrabovszky Keleme n td. 8. pk..2 6 J 8.2 6 llclmbacher Ödö n nvt.... 2.8 0 Mohoss Jáno s Npt.... 2.2 0 Háring Vilmo s Npt.......... 1. Herrmann Jáno s td. 2. Eép. II. 6.2 5 Npt. 1. 9.2 5 Hankó Pá l td. 4. Hibbján Jáno s Npt.... 1.2 0 Harvich Ern ő Np t...... 1.2 5 Illés Vido r td. h 4. Ilosvay Dezs ő td.......... 8. Igló váro s Np t...... 2.5 6 Imre Déne s Npt. 10.0 6 Jeszenszky Ferenc z perk.... 2. Jankó Jáno s td............. 2.7 0 Juron Berná t td. 16. nvt. 1. 2.80 nvt. II. 6. H z 3. Em. 3.5 0 31.3 0 özv. Janá k Lászlón é alt....... 10. * özv. Jenöff y Jenön é at t _. 10. *
Kuchinka Gyul a hd.... 6.1 5 Krafszky Ferencz 8. pk..16 8.1 6 Kostenszky Bél a td........ 6. Köttbaum Flóri s td. 8.... pk..16-8.1 6 Kajdos Józse f td....... 8. Koreny Gyul a td. 16. pk..16......... 16.1 6 Kincses Józse f td. 8. pk..16... 8.1 6 Kögl Árpá d td. 8. pk..1 6 8.1 6 Koreck Nándo r td. 8. pk..16 8.1 6 Kostiálik Istvá n td. 8. pk. -.15 8.1 5 Kovács Gyul a td. 8. pk..16 8.1 6 Kraft Józse f td. 8. Kacsanovszky Józse f td....... 4. Kostenszky Pá l td.......... 12. Kulrovich Istvá n ak....... 4. Kolozsvári Ando r td. 8. pk..16 8.1 6 Koralevszky Géz a td. 8. pk..16 8.1 6 Krause Géz a td. 8. pk..1 5 8.1 5 Krause Tivada r td. 4. pk..16 4.16 Koncz Antallb. 155. üb..2 1 155.2 1 Környei Ferenc z td. 8. pk..16.... 8.1 6 Kremnitzky Aladá r ak.... 12. Királymezői postahivata l Szo - kolóczy Józseftő l td. 8. pk..1 6 8.1 6 Kondor Vilmo s Npt.......... 1.1 5 Kolozsvári erdöhivata l Npt.... 6.0 6 Komáromi állam i erdőh. Npt. 4.2 0 Kiss Ern ő td. 16. pk..1 1 16.1 1 Köblei Bél a td. 8. pk..1 6 8.1 6 Kolossy Imr e Npt............. 10.4 0 özv. Kürth y Gézán é att....._. 10. * Kovács Józse f Npt.. _ 1.1 5 Kacsanovszky Józse f nvt. 1.11. 9.0 5 Kallina Károl y ak. 3.3 8 pk..26 3.6 4 Kolozsvári erdőigazg. Npt.... 41.3 4 hd.... 31.5 0 Körmöczi vár. erdöhivatal Npt. 3.0 6 Kutasi Bél a td. 8. Kassai magperget ő hd., 6.4 5 Kisbéri ménesbirto k igazgató - sága l d......... 8. Král Emi l td. 8. pk..1 6 8.1 6 Kassai gazd. tanintéze t (Vité z K.) l d 8. Kiss Sándo r td. 8. Npt. 1.1 5 9.1 5 Kostiálik Jáno s td..... 2. Krajcsovics Ferenc z td..... 8. Kugler Istvá n Np t 1. 20 Leber Anta l td. 11. Npt. 1.25..... 12.25 Lukácsfy Ele k td........... 8. Leidenfrost Ern ő td. 4. pk..16.. 4.1 6 Lorentz Jen ő td. 8. pk..16 8.16 Lencsés Ambru s td.......... 8. Legányi Géz a att............. 10. * Lukovich Attil a td. 14. pk..16. - 14.1 6 Láposbánya közsé g h d 5.4 7 Lénhárd Anta l Eép. I2. _.... 5.8 5 Liftner Istvá n Np t 1.2 0 Lugosi erdőigazgatósá g Npt... 35.5 0 Miklós Lajo s ak. 8. pk..20 8.2 0 Markacsány Ferenc z td.... 8. Mányai Imr e td. 8. pk..10 8.1 6 Mirtse Jáno s td....... 2. Máthé Ambru s td.._.......... 8. Mikolás Vincz e td. 8. pk..16 8.1 6 Mayer Gyul a td, 8. pk..16 8.1 6 Masztics Ádá m td. 8. pk..16 8.1 6
Matavovszky Árpá d td. 8. pk..10 8.1 6 Mikolásek Györg y td. 8. pk..16-8.1 6 Muzsnay Géz a Npt. - -.... 3.0 0 özv. Morva y Gyulán é att.... 10. * Mauthner Ödö n hd. Nptba n... 30. Magyar Fakeresked ő hd. Npt. 20. Majsai gazdasá g hd.......... 2.1 5 Márton Sándo r 4. Npt. 4.0 0 Mirtse Jáno s Np t... 1.2 0 dr. Mihálk a Györg y hd. 7.3 5 Miksó Imr e t d......... 8. Molnár Istvá n td........... 8. Magyar fakereskedő k é s Iá - iparosok országo s egyesü - lete ld. 8. pk..1 6... 8.1 0 M.-szigeti erdöigazgatósá g Npt. 48.5 6 Magyar ipa r é s kereskedelm i bank i. k.... 283.0 2 Magyar leszámítoló és pénzváltó bank i. k. 324.2 7 Márton Benede k t d... 9. Mikolásek Györg y Npt....... 1.1 5 Neupauer Jáno s é s társ a 2 nvt. I 5.6 0 Nahoczky Ando r hd.......... 3.3 5 Nóghé Lászlóid. 4. pk..10 4.1 6 Nagyszőllősi főszolgabír ó hd. 9.3 5 Nickmann Rezs ő td. 8. pk..16 8.1 6 Nyiri Déne s t d......... 5. Napholtz Jen ő td.... _. _. 5. Nagyküküllö vm. pénztár a... 10. Nagysinki járás i erdőgondnok - ság hd...... 14.7 0 Nitnausz Gyul a td. 8. pk..16 _.... 8.1 6 Nóvák Jáno s td. 8. pk..16 8.1 6 Nagyrőczei polgármester i hiva - tal hd. 5.3 5 Német Márto n td. 8. pk..06 8.0 6 Befizetések frt. Nagyszebeni erdőhivata l Npt. 13.0 6 özv. Nag y Gyulán é att. 8. ak. 8. 16. * Nagy Sámue l Np t... 1.0 6 Nagyszebeni erdőhivata l ÖFa. 21. Neuhöfer é s fia hd.......... 5.2 5 Nagy Lászl ó Npt. 2.5 6 Nickmann Róber t td.. _ 8. Nagybányai föerdöhivata l Npt. 26.5 6 Nádas Bél a Np t 1.2 5 Nadhera Ferenc z td. 8. Npt. 1.20 9.2 0 Orsovai erdöhivata l Np t 32.5 6 Ormay Gyul a ak.......... 4. Omischl Mihál y Npt. 3.9 5 Ormai Kálmá n t d 8. Ökörmezői erdőgondnoks. Npt. 2. 20 Ormos Zsigmon d Npt....... 1.2 0 Orsovai erdőhivata l Eép. I.II. 24. Persián Ivá n lb............. 40. Poller Istvá n Npt.... 1.5 6 Pál Jáno s td. 8. Tollak Ferenc z td. 8. pk..16-8.16 - Puskás Ferenc z td. 8. pk..16... 8.1 6 Pehán Gusztá v td. 8. pk..16... 8.1 & Puskás Jenőtd. 8. pk..1 6 8.1 6 Polnisch Árpá d Npt. 1.2 0 Polnisch Árpá d td. 8. - pk..15 8.15 - Pál Tamá s td. 8. pk. -.1 6 8.1 6 Patzl Jen ő td. 8. pk..1 0 8.1 6 Pótsa Józse f td. 8. pk..1 6 8.1 6 Praxa János td. 8. pk..1 6 8.1 6 PlechJózsef td. 3. pk..1 6 3.1 6 Pétermann Keresztél y td..2 0 Eép. Ii. 5.6 0... 5.8 0 Poracha Károl y Npt.... 1.56.
Pécsi erdöhivata l Npt. 5.0 6 Ert..9 0 5.9 6 Pilászy Endr e td. 8. pk..15 8.1 5 Pomárius Alfré d td. 8. pk..16 _ 8.1 6 Palánkai erdögondnoksá g Np t 17.5 0 Pálinkás Jáno s Npt.._. 1.5 0 Pál Tamá s Np t 9.3 0 Pintér Mihál y Npt 1.2 5 Pogorisky Gábo r hd. L -t.1 5 Primási erdöhivata l Esztergo m ld. 8. pk.. 16...... 8.1 6 Pribnow Pá l t d 8. Podolini postahivata l Ries z Lászlótól td. 8. pk..1 6 8.1 6 özv. Pukác s Antaln é att. 10. ak. 6 16. * Páll Mikló s at t... 20. * Pauchly Rezs ő Npt.......... 1.1 5 Petzrik Anta l Npt. 1.1 5 Pilz Ott ó Npt... 9.5 6 Pauks Lászl ó Npt.......... 1.1 5 Porubszky Árpá d Np t 1.1 5 Pruzsinszky Károl y ak..... 8. Palkóvics Károl y Np t 1.2 0 Porubszky Árpá d pk...........0 5 POter Józse f h d 10.1 5 Révai Testvére k Np t 1.5 0 Reschner Rezs ő t d... 10. Röhrich Márto n td. 8. pk..16 8.1 6 Roszinszky Jáno s td. 8. pk..16... 8.1 6 Raduly Jáno s td. 8. pk..16 8.1 6 Rónai Károl y td. 2. pk.. 16 2.1 6 Roxer Vilmo s td. 8. pk..1 6 8.16 Ruttkay Géz a att............. 5. Reindl Károl y td. 8. pk..16...... 8.1 6 Rajzinger Anta l td. 8. pk..16.......:..,. 8.1 6 Reif Wendelintd. 8. pk..16 8.1 6 ERDÉSZETI LAPO K Ruzicska Ágosto n td. 8. pk..16 8 16 özv- Ringle r Károlyn é ak.... 8. Retter Frigye s td. S. pk. - -.16 8. 16 Revóczky Bélatd. 8. pk. - -.16 8. 16 Rimler Pá l td. 8. p k.1 5... 8 15 Rend Domoko s td. 4. pk..15... 4 15 Raner Sándo r td. 8 Rozsnyói ag. ev. egyhá z._ 4 95 Rozsnvó közsé g hd. 3 31 Rowland Róber t td. 16. pk..11. 16.11 özv. Rév i Józsefn é att. 10. * Riffer Sándo r Npt. 1 20 Reithofer Ferenc z Npt..... 2.30 Rimamurányi vasm ű r.-t. 7 06 Révai testvére k Npt. 1 50 Révai Le ó Npt....... 1.50 Rausz Istvá n td. 8. pk. - -.20 8 20 Retter Frigyo s Npt....... 1 15 1 06 Rónai Árpá d Npt. pótlá s 50 Szászsebesi erdőhivata l bírság - pénzből Wka...... 2 95 Szelényi Gusztá v td. 8. pk..16 8 16 özv. Salamo n Lajosn é ld. 8. Schauschek Gábo r Npt... 1. 06 Séh Jen ő Eép. h.a. 11.2 6 Eép. 11. 6...... 17 26 Szalay Józse f td. 8. pk. --.10 8 16 Schmidt Vilmo s td. 6. pk..16. 6 16 Spettmann Jáno s td. 8. pk..16 8 16 Stefánszky Ferenc z td. 2. pk..2 6....... 2 26 Steller Ed e o Szvaty Bél a td. 8. pk. -.16 8 16 Szuppek Józse f t d. _.. 4 Somogyi Géz a td. 8. pk. --.16 8 16 5
Stárk Miks a td. 8. pk..1 0 8.1 6 Segesvári erdőhivata l Npt.... 12. Szimon Bél a td. 8. pk..16 8.1 6 Sóska Gyul a td. S. pk..16 8.1 6 Sziklay Emi l td. 8. pk..16 8-1 6 Skorpil Ed e td. 8. pk..1 6 S'1 6 Szalántzy Lászl ó td. 8. pk,..1 6 8.1 6 Schlesinger Alajo s td. 8. pk..16 8.1 6 Schudich Nándo r td. 8. pk,.16-8.1 6 Segesvári erdöhivata l Npt.... 5. Szántó Mihál y td. 8. pk..16...... 8.1 6 Szondi Jáno s td. 8. pk..16 8.1 6 Szűcs György td. 8. pk..26 8.2 6 Szilárd Benjámi n nvt. 1 2.8 0 Szakmáry Ferenc z td. 8. pk..1 6 8.1 6 Szigeti Rezs ő ld............. 8. Schmidt Arllni r td. 8. pk..16 8.1 6 Schóltz Gyul a td. 8. pk..16 8.1 6 Schuster Andrá s Npt... _. 1.1 5 Scholles Henri k ld. 8. pk..26 8.2 6 Soproni erdöhivata l Npt....... 21.3 6 Schmidt Jáno s ak. 16. pk..32 16.3 2 Soóvári erdörendezösé g Ert.._..7 6 Szmik Gábo r Npt... - 5. özv. Salamo n Lajosn é td.... 8. * özv. Szánt ó lstvánn é att. 10. ak. 6. 16. * Sas vári cs. é s kir. intézősé g td. 8. pk..2 6 8.2 6 Solti Arnol d Npt. 2.2 0 Soproni erdöhivata l p k _..1 5 Somogyi Aladá r Np t... 6. SzecseyLajos td. 16. pk..16 16.1 6 Szmik Gábo r Npt. pótlá s.5 6 dr. Simonso n Józse f Np t 1.5 0 Simsay Istvá n Npt. 3.2 0 Szeles Pá l l d 2. Szoják Károl y Npt......... 1.8 0 Schudich Nándo r Np t 1.1 5 Sopron váro s ki d 3. Szvetelszky Géz a td.......... 4. Schuster Lajo s hd. 12.8 5 pk..55 td. 7.3 0... 20.7 0 Sényi Jáno s Npt. 1.1 5 Steger Anta l alt. 27 Npt. 1.10 28.1 0 Suha Rezs ő td. 7.9 5 Npt. 1.10 9.1 5 Szatmár vm. pénztár a hd.... 10.0 5 Sehlick-féle vasöntöd e hd. Npt. 10. Sommer Károl y Npt.._....... 4.0 6 Selmeczbányai ak. ifj. kö r td. 0. pk..1 6... 6.1 6 Selmeczbányai Casino-egyl. ld. 4. Sipos Anta l Npt.... 8.0 6 Spissák Gyul a Eép. fe.ii, -i. 12.1 0 Spissák Gyul a Npt. - 1.2 5 Skolka Józse f Npt. 4. td. 8. 12. Spotkovszky Józse f td. 8. pk..15......... 8.1 5 gr. Telek i Arvé d td. 8. pk..16..._ _ 8.1 6 Timók Jáno s td. 8. pk..1 6 8.1 0 Tomin Jáno s Np t 1.5 6 Török Alber t t d 2. Tauber Man ó td. 8. pk..1 6 8.1 6 Tausch Rezs ő td. 8. pk..1 6 8.1 6 Teuchert Károl y td. 8. pk..16 8.1 6 Tóbiás Mikló s Npt. 1. E-rt. 1.80 pk..3 5. _ 3.1 5 Török Lászl ó td. 16. pk.. 16 16.1 6 Tonházy Gyul a td. 8. pk..16 8.1 6 Tomassek Mikló s ld. 8. pk..16...... 8.1 6 Török Gábo r td. 8. pk..16 8.1 6 Törzsök Istvá n td. 3.
Trsztyánszky Lászl ó td. S. pk.1 6 8.1 6 Tomka Kálmá n t d....... 8. Tomka Kálmá n Npt.... 1.2 0 Tiller Mó r é s ts a hd. Nptba n 20. Traxler Lajo s td.......... 8. Temesvári erdőhivata l Npt.. _ 15. Treneséni állam i erdőhiv. Npt. 9. Teschler Jáno s Np t _.... 2.2 5 Traub Istvá n td. 16. Npt. 1.25 17.2 5 Törzs Kálmá n at t......... 160..Udvardi Józse f td. 8. pk..16 8.1 0 Ujfalussy Zoltá n ld. 8. pk..16 8.1 6 Udvardi Ágos t td..... 8. Újvidéki erdőhivata l Npt.... 12.5 6 Urszinyi Györg y Npt,...... 2.2 1 Újvidék váro s kid............. 3. Ungvári föerdöhivata l hd.... 9.3 0 Ungvári föerdöhivata l Npt.... 41.0 6 Vajda Imr e Npt.......... 1.5 6 Velics Jáno s td. 8. pk..1 6 8.1 6 br. Vécse y Józse f td. 8. pk..16 8.1 6 Vaszary Anta l td. 8. pk..16 :.. 8.1 6 Véssey Ferenc z ak........ 6. Vermes Györg y td. 8. pk. '.17... 8.1 6 'Veláncsics Istvá n td. 8. pk..1 6... 8.1 6 Vitek Istvá n hd.. _... 2.1 5 Vály Ferenc z td.... 3. Vadas Gyul a alt........... 5. Vlaszaty Ödö n td..........,s. Weress Lászl ó Npt... _.... 1.2 0 Vállusi erdögondnokság ld. S. pk..1 5....... 1...... 8.15 Varga Imr e ld.......... 4. Viszlics Gyul a ld. 4. nk..15...... 4.1 5 Vinkovcei föerdöhivata l hd. 33.10 Eép. 24. 57.1 0 Wenk Gyul a td.... 6. Weisz e t Com p Npt....... 1.0 6 Wcidman Józse f td. 8. pk..16...8..1 6 Gr. Wenkhei m Frigye s boros - sebesi uradalm a hd...... 5.7 5 Hg. Windisch-Grát z jablonicz i számtartósága hd....... 1.7 5 Wadl Jáno s Np t....... 3.0 0 Wellihil Károl y Np t 2.5 0 Winter Gusztá v Np t... 2.7 0 Zsabka Jáno s td.,. :.. 2. Zajc Carmel o td. 8. pk..1 6 8.1 6 Zirin Györg y td. 8. pk..16 8.1 6 Ziegelhoffer Mihál y ld. 16. pk..1 6.... - 16.1 6 Zeller Géz a Rfc i 3. pk..0 6 3.0 6 Zilah i erdöhivata l Npt.... 4.3 9 I Zalaegerszeg i erdöhivata l Npt.. 7. Zsarnóczai erdőhiv. hd....... 40.0 6 Összesen... 9.052-86 VÜ I Jan. nov. havi bevétel... 28.494'6 9 Mindössze... 37.547-55 1 /
Befizetések 1900. januá r hóban 1899. évr e elszámolva. 1 Arató Gyul a hd.. _ - 1 3.70 2 Hoffmann Gyul a td. 8S. Balaton Anta l t d - 10. 2 JBittner Gusztá v att. - 25. ibund Károl y áh. 16. Bund Károl y áb. - 5. 23 'Craus Géz a at t -... 7. 15 icsoma Gusztá v t d -... 8. 'Dietz Sándo r a k 16. 25 idivald Bél a ak.. _ - 3. 2 Dubszky Gusztá v perk. 3. 40 2 Egri Ferenc z td. 40. perk. 3.40............ 43. 40 Fay Ed e td.... - 20. 2 faragó Bél a hd............. 2. 95 ifehér Pá l ak.._.... 2. 10 2 Gajdos Józse f rb. 04. pk- 14.03 _ 78. 03 Gotthárd Józse f perk. 4. 75 György Endr e ak... _... 30. 2 2 Kolossy Imr e td.... 10-02 2 Kulas Anta l td. 28. perk. 3-40 _._ 31.4 0 'Kaan Károl y td....... 18.8 5 1 Kleiszl Gyul a perk.......... 4.15 ^olossy Imr e td............. 5.3 5 ^lichalus Sándo r a k... 1.90 'Rainis Istvá n td............ 3.50 2 Rozinszky Lászl ó td. 48. perk. 3.4 0 51.4 0 2 Salamon Lajo s td. 21.3 0 perk. 3.4 0 24.7 6 2 Taferner Istvá n att. 108.7 4 ak. 48. _.... 156.7 4 Wolnhofer Pá l t d 29.5 0 Összesen... 714.5 3 1899. jan. decz. hóba n befolyt... 37.547-55V2 - Mindössze... 38.262-0872 Sajtóhibák. Az Erdészet i Lapo k 1899. évfolyamána k VIII. füzet e 950. oldalának jobb - oldali hasábj a 5. sorába n Omisch l Mihál y td. 7. " helyet t olvasand ó Omischl Mihál y td. 4.. A XII. füzet 1469. oldal a jobboldal i hasábjána k 12. sorában Zlinszk y Endre é s tsa i nvt. I. 8. " helyet t olvasand ó Zlinszk y Endre ; és ké t társ a 3 nvt. I. 8.40. 1 író i tiszteletdijakból. 2 A z egyesületi ügyvé d á'ta l beszállított összegek.
Hirdető-melékleta z ErdészetiLapot "190.év i I. flzetéta. Az Erdészeti Lapok" mellett mérsékelt közlési díjért a lap irányával nem ellenkező hirdetések kiadatnak. Díjszabályzat. Az első negyve n (40 ) sorért soronkin t nyolezvan (80) fillér, a z err e következ ő hus z (20 ) sorért, illetőle g a 4 1 egész 60-i k sorig, soronkin t hatva n (60 ) fillér, mi g a 60 -ik soro n felül következ ő minde n sorér t egyenkin t negyve n (40 ) fillé r számíttatik. Táblázatok nyomdai szabály szerint kétszeres árral számittatnak. Egyetemes busszóla-müszereke t és erde i bnsszóláka t HF"optikai távolságméréssel. Ar 65 írttól felfelé. Mfrő-asztalokat uczgcsvoiialzríkkal, mór<"> - szalagokat, larttlakskat, rajzeszközöket, terü - let mérőket (planimeter), valamin t mindennem ű földmé - rési műszereke t készi t a legpontosab b kivite l biztosításáva l NEUHÖFER é s FIA csász. é s kir. udvar i látszerész - é s műszergyáro s líéct, (I., Kohlmarkt 8.) Kimerítő illusztrál t árjegyzé k ingye n é s bérmentve - Javításokat leggyorsabba n és legpontosabban teljesít. Mindec - féle műszerbő l készlete t tart. (2. ) " t A t JTw! KŐRISFÁ T FEHÉR, SZÍVÓS ANYAGOT, KERESEK azonnali megvételre. czim ERICH FROST. BRESLAt (2V6) Holzimportgescháft.
TTV1 8 éve s homok i ó siller vag y fehé r asztal i bo r erőssé g é s év szerint, 10 0 lite- L / \ -» renkén t 24 26 2 8 frt, finom pecsenye - var y fajbo r 30 3 2 frt. I llll TJjbo r (fejtve ) minősé g szorin t 14 1(5 1 8 frt, pecsenye- é s fajbor 20 2 2 frt. Nagyob b vételné l mint a küldetik. A rendelő nyugod t lehet, hog y eredet i tiszta miuőség ü borho z juttatom, errő l jó hírnevem nyúj t kezességet. Fajtiszta, háromszo r permetezett, jó l beérett, legjeleseb b homokra való fajokban (Kó'vid.,Kadar., Olasz r., Erdei, Slankamenkn, Méze s f., Furmint, Ezerjó, Piro s és fehé r chassel. ) Szőlővessző. ültetés al á 5 0 60 cm. hosszura vágv a 3 írttól 7 frtlg. Gyök. (1 2 éves) fa j szerin t S frttó l 1 6 frtig, 2 5 frt vétel - nél 5 százalék, 5 0 frtnál 1 0 százaié százalék, 10 0 frtnál 1 5 százalék, 15 0 írtnál 2 0 száz. engedmény adatik. Nemes eperfa ojtvány, KitUnő piros, fehé r é s kék fajokban, 6 láb magasan ojtva, 2 3 4-5 évos iacn erő s csemete, erősség szerin t 3 0 krtrtl 6 0 krig, 1 0 frt vételnél 2 0 százalék, 2 5 forintná l 25 százalék, 5 0 forintnál 3 3 százalék, 1000 forintná l 4 0 százalé k engedmény. Az eperfa elé g jól árnyékol, ellenség e nincs, minde n évbe \ n bőve n totem, gyümölcsé t ug y a két, miat a több lábúa k egyarán t szereti X k ; kitűn ő pálink i a i s főzhető belőle. Cegléde n igen jövedelmez ő fának ismerjük. Ká r volna hdzunk, kertünk l, szőlőnk vag- y egyéb birtokunka t e nélkül hagyni. Birs ojtványok. Rendkívüli nag y gyümölcs ű fajokba n (Konstanti - nápolyi, Portugalli, Óriá s stb.), melye k a z ülteté s évében már gyümölcsöt hoznak, azutá n pedi g rend - kívül bőve n tetemnek. Fáj a igénytelen, betegsé g és ellenségtő l egyarán t mentes. Vanna k rendelőim, kik eze r számra ültetik, mert rendkivü l hamar teremnek, gyümölcs e kedves, sokáig eláll, magas árban értékesíthető é s sokféleképen fe l is d dolgozható. A 2 3 4-5 éves, rendkívül szép és gazdag gyökerű fik dbja erősség szerint 2 0 krtól 5 0 krig. Nagyobb vételné l olyan engedmény adatik, Spanyol meggy fekete. mint a z epernél. [Pándi vag y körös i meggy.j Ter - mékenységi't előmozdítandó, hájomszor let t permetezve, s Így ha az t folytatóla g permetezzük, bőven fo g teremni. Fáj a egész - séges, gyümölcs e rendkivü l keresett, mer t befőzésr e legalkalmasabb le^. A 2 S 4 5 éve s rendkivül Szé p és s gazdag gyöker ű fá k darabja 1 5 krtől krtó l 5 0 krig. Nagyob b vételné l ugyana z az engedmén y adatik, min t a z epirnél. T \ T / \ T 1 A A A *> 6 s 8 láláb b magas, rendkivü l gazda g gyökerű, tel e bel ü é s köm könny ű töl I F I I P r t\ ' 6 eiü, ' u i 2 3 4 2!1 4 5 éves s diófá k ái a erősség g szerin t 2 0 krtól 5 0 kri g * Nagyob Nagyobb b vételné l ugyanolya n engedmény engedménv,. min t a z epernél. enernél. Minden másféle nemes gyümölcsfák, nevezetesen körte, alma, szilva, ősz i é s kajszinbarack, cseresnye, meggy, szolid gesztenye, laspony a maga* derek ú é s törpe állásuakban, erőssé g szerin t 2 0 kitő l 5 0 krig szintén kaphatók. 2 3 4 5 éves élet - erős példá - Kiselejtezett nemes ojtványok és erősség e szorin t 2 5 7 IO 15 krajcá r árban. Mindenféle vadonezok Kerti eszközök. 1 nyokban, azok kor a erősség szerin t 5 frt 8 5 krttól 1 9 frtig ezi»enkint. KitUnő é s tartó s anyaghó i rendkívü l szilárda n készült tiorolők (sarabolókí, szől ő ültető vasak, vábbá kert i ftknészek, ollrík, görbe szemző ojtrt kések, ezenfelü l jelfa é s ojt ó kenőcs igen olcs ó ára k mellet t rendelhet ő meg..ír- és névjegyzéket küld: Unghvápy László w*-, SZ*;? - h iúaú Czegiédröl. (4 IV. 7. )
Kocsántalan tölgymakkot (Quercus sessiliflora ) aján l 65 70 u o-o s csiraképessé g biztosítás a mellett, eg y igen előnyöse n fekv ő magyarország i vasútállomásnál, az olcs ó szállításr a val ó tekintette l nagyo n jutányo s áron, azonnali vag y (idejébe n tet t előjegyzésre ) tavasz i szállításr a is : Goldschmidt é s Reicli, Sissek. Nagyob b mennyisé g vásárlásáná l külön engedmény. (3. III. 4. ) Eladó mérőműszerek. Magántulajdonomat képező, következ ő mérő-müszereke t s tárgyakat, legtöbbe t Ígérőne k azonna l eladom : 1. Neuhöfer-fél e boussola szögmérésr e i s berendezve, telje s felszereléssel ; 2. ehhe z mérölécz; 3. erde i boussola, hegy i diopterre l i s ellátva, telje s fel - szereléssel ; 4. Kraft-fél e mérőasztal, 2 tábl a é s állványnyal ; 5. ehhe z nag y távcsöve s vonalzó, 2-fél e mérczéve l s libellával ; 6. eg y ré z nag y vonalzó, 2-fél e mérczével ; 7. egy 20 és egy 1 0 ml mérőszalag; 8. eg y 2 4 cm. hossz ú réz-libella ; 9. patent nullkörzö ; 10. paten t pontoz ó körz ő ha t változattal ; 11. kat. mórcz e 2-fél e mérczével; 12. telje s rajzeszkö z 1 4 drbba l s felez ő körzővel ; 13. magasságmérő, hőmér ő s ki s boussolaval. Ezen tárgya k teljese n jókarba n vanna k s eg y részö k mé g egész uj. Szíve s megkeresése k Crau s Géz a m. kir. erdészhe z ké - retnek Nagy-Sinkre. Erdély. '(5 T I 2) Árverési hirdetmény. Alulírt erdészet i hivata l kerületéhe z tartoz ó alább i üzemosz - tályokban 1900 1909. évekbe n kihasználásr a kerül ő 1 0 évi vágás - terület fahozamána k a z erdőbe n tövö n leend ő eladás a irán t 1900. évi februá r h ó 28.-á n Kendilóná n a z uradalm i jószágigazgatóság - nál írásbel i zár t ajánlato k utjá n nyilváno s árverés t tart. 1. Felsöilosva i üzemosztály : Fácza " é s Sojana-Meruluj " nevü vágássorozatok ; tovább á Valea-Presztyi", Pareu-Farkas - esztyilor", Farkaseszty " é s Valea-Petreszi " nevü vágássorozato k
1600 kat. holdny i területé n találhat ó bükkf a fatömegét. melybő l 12,000 m* bük k haszonfa, 188,00 0 m 3 bük k tűzifa. Ezen erdő k a Szamosvölgy i vasú t retteg i állomásától 28 3 3 kilométernyire feküsznek, jókarba n lév ő viczináli s u t veze t oda, s ezenkívü l rendelkezésr e ál l Ilosva " nev ü usztatásr a alkalma s patak, mel y könnye n berendezhető. Kikiáltási á r a haszonfár a 1 frt, a hasábfára 2 0 kr és dororgfára 1 5 k r köbméterenkint. 2. Vajdaház i üzemosztály : Csehája", Horházsa" és Puszta" nevü vágássorozato k 60 0 holdny i területe n található, minteg y 60,000 m 3 cser-, 30,000 m 3 bükk - é s 600 0 m 3 tölgy-, szil - é s jávorfára. Ezen erdő k Kolozsvártó l 35 4 0 kilométernyir e feküsznek, s 3 0 kilométerr e Nagy-Küküllöi g jókarba n lev ő viczináli s u t vezet, onnét pedi g elé g jókarba n lev ő meze i ut. llidalmá s járás i szék - helytől pedi g 1 0 kilométerr e fekszik, hov á viczináli s u t vezet. Kikiáltási á r köbméterenkin t a bükk haszonfára, mel y 10%-o t tesz ki, 1 frt, a tölgy, szi l é s jávo r haszonfára, mel y 20 o-ot tes z ki, 3 frt, a bük k hasábfár a 4 0 kr, a cser, tölg y s egyé b hasábf a és bük k dorongfár a 3 0 kr, a cser, tölg y s egyé b dorongf a é s tuskófa 2 0 kr. 3. Igenpatak i üzemosztályba n 50 0 holdny i területen találhat ó bükkfa, melybő l 20,00 0 m 3 bük k haszonfa é s 100,00 0 m 3 bükk tűzifa. Ezen erd ő Gyulafehérvártó l 2 0 kilométernyir e fekszi k s va n usztatásra berendezhet ő patakja. Kikiáltási á r a haszonfár a 1 fr t 5 0 kr, a hasábfár a 7 5 kr, a doron g é s tuskófár a 4 0 k r köbméterenkint. Uánatpénz: Felső-Ilosvár a 350 0 frt, Vajdaházár a 300 0 fr t é s Igenpatakára 550 0 frt. Közelebbi felvilágosításokka l az alulírot t készségese n szolgál. Kendilónán (vasút i állomás : Válaszut-Bonczhida), 1S99. év i deczember h ó 17-én. (6) Stcuha Lajos, erdögondnok.
Több százezer 2 éves, szé p növésű, feketefenyő-csemet e jutányosán eladó. Bővebbet Budapest, I., Retek-utez a 44 46. (7) Erdészeti iroda. Erdöőri állást keres 30 éves, nőtlen, erőteljes, megbizható, kiszolgált csendőr. Megkere - sések e lapo k kiadóhivataláho z intézendők. (8 ) Eladó tölgyfaesemete. 100 eze r dr b 2 éve s csemetekertbe n nevel t tölgyfacsemet e 7 koronány i ezrenkint i á r mellet t eladó. A fent i á r csomagolv a és a legközelebb i vasúti állomásho z szállítv a értendő. Zala-Egerszegen, 190 0 januá r hó. (9) Rotter József, m. kir. főerdész. Pályázat erdöőri állásra. 2545 1899. sz. Sz.-Györg y szab. kii', városná l rendszere - sített é s lemondá s folytá n megüresedet t é s szabályszer ű nyugdíjr a igényt nyújt ó eg y Il-o d oszt. erdöőr i állásr a pályázato t hirdetek. Ezen állá s járandóság a év 8 m 3 11-o d oszt. bükkfa. az 1879 i 20 0 fr t fizetés, 2 0 fr t ruhaátalán y é s Felhívom azokat, ki k eze n állásr a pályázn i kívánnak, hog y : XXXI. t.-cz. 37. $-ába n előir t minősitvénynye l felszerel t és sajátkezüle g ir t folyamodványuka t hozzá m 1900. év i márcziu s hó 15.-éi g adjá k be, későb b érkez ő folyamodványo k figyelemb e nem vétetnek. Magyar - é s tótnyel v kívántatik. Sz.-György, 1899. év i deczembe r h ő 6.-án. (10) Jánoska Gyula, polgármester.
Faelaűási liirdetméiiy. 4386/1899. sz. Alulírot t kir. erdőhivatalná l 1900. év i feb - ruár h ó 8.-á n d. e. 1 1 órako r a koszinj i erdőgondnoksá g I., II. és III. vágássorozatbeli 1900 1904. év i vágásterületeke n tövö n álló é s folyószámma l megjelölt, összese n 23,02 0 dr b fenyő, vala - mint 12,27 6 dr b bükkfatörzsne k eladás a irán t írásbel i verseny - tárgyalás fo g tartatni. Kikiáltási á r 275,89 0 korona, bánatpén z 10,00 0 kor. Az eladássa l kapcsolatosa n bérb e adati k a stirovacsa i göz - fürész é s tartozékai, valamin t a tengerpart i Sztinicz a nev ü köz - ségben lev ő raktárhelyiségek, év i 4000 (négyezer) kor. haszonbérért. Az árverés i é s szerződés i feltételek az alulírot t kir. erdőhiva - talnál é s a fenteb b nevezet t erdőgondnokságná l megtekinthető k s az érdeklődőkne k kívánatr a me g i s küldetnek. Otocsácz, Lika-Krbav a vármegy e 1899. évi deczember hóban. (11) Kir. erdöhivatal. Árverési hirdetmény. 141 1900. sz. Alólirot t álta l ezenne l közhírr é tétetik, hog y a nm. földmiv. m. kir. ministeriumna k 36,518/1899. szám ú enge - délye alapjá n Gara t közsé g erdejébő l 350 9 dr b kiszámlál t tölgy - törzs foly ó év i februá r h ó 12.-é n d. e. 9 órakor tartand ó nyilváno s árverésen a legtöbbe t ígérőne k c l fo g adatni. Kikiáltási á r a szakértőile g megállapítot t 21,51 3 fr t 2 2 kr. Árverezni szándékozó kikiáltási á r 10 " o-át bánatpénzü l lelenni. k kötelese k a z árveré s megkezdés e előt t a Az árverezés i feltéte k megtekinthető k Gara t közsé g házánál. Az eladand ó erd ő Homoró d vasúti állomástó l mintegy 1 5 kilométer távolságba n van. Kőhalom, 1900. januá r 9.-én. (12). 4 főszolgabíró.
Egy erdöör, k i a vadászatba n járta s s a z erdészet i teendőke t i s pontossággal végzi, 1 1 é v ót a ugyanazo n minőségbe n működi k grófi uradalmon ; kiszolgál t katon a é s csendőr, állás t keres, állás - változtatás czéljából. Czi m a kiadóhivatalban. (13 ) (14) 800 drb kiültetés'r e val ó kőriscsemeté t kere s Tolna-Tamási. Lilge Károlyi Faeladá si hirdetmény. 47 1900. sz. A lippa i m. kir. föerdöhivata l irodájába n folyó év i februá r h ó 15.-é n d. e. 1 0 órakor a valemáre i erdőgond - nokság porsogai é s bulza i 1900 1909. év i 1279'556 holda s vágásai - ban tövö n áll ó minteg y 235 0 m 3 tölg y haszonf a é s 209,76 0 m 8 tölgy, cse r é s bük k tűzif a eladás a irán t zár t Írásbel i ajánlato k tárgyalásával kapcsolato s nyilváno s szóbel i árveré s fo g tartatni. Kikiáltási á r 24(5.50 0 korona, bánatpén z 24.65 0 korona. Bő - vebb felvilágosítássa l a lippa i m. kir. föerdöhivata l szolgál. Lippán, 1900. januá r hóban. (15) Al. kir. föerdöhivatal. Faeladási hirdetmény. 4584,99. sz. Felsöpiá n közsé g IV. határrészében fekv ő Magura" nev ü bükkfaerdőbő l 18 4 kat. holdo n minteg y 41,00 0 m 3 álló bük k tűzifa fakészlet e a szerződé s megkötésétő l számítot t 4 évi kihasználási időtarta m mellet t 1900. év i februá r h ó 14.-é n d. e. 10 órako r a z alulírottna k hivatal i helyiségébe n nyilváno s szóbel i és zár t írásbel i árverése n e l fo g adatni. Kikiáltási á r 15,52 5 korona, mine k Í0 /o- a bánatpénz. Az árverés i feltétele k a szászsebesi főszolgabíróná l és a szász - sebesi m. kir. járás i erdőgondnokságná l a hivatalo s órá k alatt megtekinthetők. Szászsebes, 1900. januá r 18.-án. (16) A járási főszolgabíró-
Pályázat erdöőri állásra. A kassa i r. k. püspökségne k Borsod-Harsán y közsé g halárá - ban fekv ő erdejéné l eg y erdő-őr i állá s megüresedvén, ezen állásr a pályázat nyittatik. Javadalmazás: 30 0 koron a készpénzfizetés, 6 hl. buza, 1 2 hl. gabona, 1 hl. főzelék, 2 5 kg. só, 200 0 ö l kukoriczaföl d (meg - szántva, termé s behordva), 1 d b téli-nyár i tehénlartás, 3 db sertés - legelő, természetben i laká s kerttel, szaba d tüzel ő (f a a házho z hordva), faeladás i jutalék, minde n ürköbméte r utá n 5 fillér, minde n szálfa utá n 4 fillér, végü l a z erde i kihágáso k utá n befoly t kár - térítési össze g 1 ; i része. Pályázni kívánó k felhivatnak, hog y sajátkezüle g ir t kérvényü - ket, az 1879. évi XXXI. t.-cz. 37. -ábankörülir t szakképzettségüke t igazoló okmány, keresztlevél, erkölcs i bizonyítvány, hibátla n test i alkatukat é s j ó látó, hall ó é s beszél ő képességüke t igazol ó orvos - bizonyitvány, végü l eddig i szolgálatukr a vonatkoz ó szolgálati bizo - nyítványuk kíséretébe n f. évi februá r h ó 15.-i g tek. Dianovszk y Ede urad. bérlő úrho z Borsod-Harsány, avag y a miskolcz i m. kir. járás i erdögondnoksághoz post a utján, d e m i kívánatosabb, személyese n nyújtsák be. Miskolcz, 1900. januá r h ó 19.-én. (17) Szálai) József, m. kir. főerdész. Pályázat erdőőri és erdőlegényi állomásokra. 254 1900. sz. A z alulírot t m. kir. föerdöhivata l kerületé - ben megüresedet t eg y (1 ) Ill-ad oszt. faraktárőr i é s ké t (2 ) IV-e d oszt. erdőőr i állomásr a a megfelel ő 50 0 koron a é s 480 korona év i lizetéssel é s álloinányszer ü mellékilletményekkel, tovább á eg y (1) Il-od oszt. é s ké t (2 ) Ill-ad oszt. erdőlegény i állomásr a 36 0 é s 300 koron a év i bérre l s állományszer ü mellékilletményekke l ezennel pályáza t nyittatik. A faraktárőr i vag y erdöőr i állomásr a pályázó k a z 1879. év i XXXI. t.-cz. 37. -ában követel t erdöőr i szakvizsg a letételé t okmá - nyilag igazoln i tartoznak. A z államerdészet i szolgálatba csa k mos t
belépni kívánó k ezenkívü l erő s é s é p testalkatukat, különöse n j ó látó, beszélő - é s hallóképességüke t kincstár i erdészet i orvos, vár - megyei főorvos, vag y honvé d törzsorvo s álta l kiállítot t bizonyit - ványnyal, valamint életkoruka t é s illetékességüke t anyakönyv i kivo - nattal, végr e a hivatalo s magyarnyelvne k szóba n é s írásban, a tót nyelvne k legaláb b szóba n val ó bírásá t okmányokka l kötelese k beigazolni. Az ig y felszerelt, sajátkezüle g ir t kérvények foly ó év i februá r hó 28.-i g a z alulírot t m. kir. föerdőhivatalná l a pályázó k álta l elöl - járó hatóságaik, esetle g illetéke s szolgabíró i hivatalai k utjá n nyúj - tandók be. Tájékozás véget t megjegyeztelik, hog y a z erdőlegény i állo - másokra pályázóktó l a z idézet t törvényszer ű minősíté s kimutatás a nem követelteti k Hiányosan felszerel t kérvénye k figyelemb e ne m vétetnek. Liptó-Ujvárt, 1900. év i januá r h ó 16.-án. (18) M. kir. föerdöhivatal. (Utánnyomat ne m dijaztatik). Pályázat erdögyakornoki állásra. A nagyvárad i I. sz. püspökségi uradalo m erdőhivataláná l alkal - mazott erdögyakornok i állá s előlépteté s folytá n megüresedvén, a z arra pályázó k felhivatnak, hog y a keresztlevéllel, záradékolt indexxe l és esetle g szolgálat i bizonyitványnya l felszerel t kérvényeiket, a z uradalmi igazgatóságho z czimezve. alólirot t erdőhivatalná l márcziu s 15.-ig nyújtsá k be. Évi illetmények : 1. Készpénzfizeté s 2. Lakbé r 3. 1 2 ürméte r f a 500 fr t 120 40. értékben 4. Küls ő szolgálatná l 2 napidíj 5. Százalék.............. 40 50 Nagyvárad, 1900. januá r 22.-én. (19) Urad. erdöhivatal.
Erdész! állomás. Betöltendő a kalocsai érsek i uradalo m doromlás i kerületében, melynek járandóságai : készpénz...... 43 0 koron a tisztidij 43 1 buza...... 1 4 hektolite r rozs............... 8. árpa........ -....... - - - 1 0 zab.................. 5 2 széna 8 őszi szalm a............. 2 8 kemény hasábf a 1 0 mmázs a 6 ürméte r lágy... 2 8 ürméte r 6 d b marh a legeltetés e 1 4 d b sertés legeltetés e............ szántólöld............ 2 1 > hold kocsistartásra 24 0 koron a Pályázati kérvénye k 1900. februá r 20.-i g keresztlevélle l é s esketési s állam i vizsgálat i bizonyitványnyal felszerelve az uradalmi igazgatóságnál benyújtandók. Kalocsa, 1900. januá r 19. (20.) Urad. igazgatóság. Tavaszi ültetéshez eladun k 5 0 eze r dara b erő s 2 éve s kocsá - nos tölgycsemetét ; esetle g cseréb e elfogadun k kocsántala n tölgy - csemetét. (21) Uradalmi igazgatóság Gácson, Nógrádmegye. Árverési hirdetmény. 6820,1900. sz. Közhírr é teszem, hog y Nagy-Bere g község tulajdonát képez ő Lapo s nev ü erdőrészbe n üzemszerüle g engedé - lyezett s a z 1896 1899. év i vágásba n előfordul ó összesen 452 5 fr t 40 krr a beesül t 86 1 dr b tölgyf a a foly ó év i február h ó 5. és követ-
kező napjai n a helyszíné n szálankén t nyilváno s árverése n e l fo g adatni. Kelt Beregszász, 1900. januá r 24. (22) A főszolgabíró. Faeladási hirdetmény. 18 1900. sz. - - A csanád i székeskáptala n felügyelet e alat t álló, a Dezs ő Ádám-fél e silingyia i kegye s alapítványho z tartozó, Arad vármegye Silingyi a községe határán, a z Arad-Csanád i vasuta k bokszegi állomásána k közelébe n fekv ő erdöbirtokból, a földm,m. k. miniszter U r Ö nagyméltóságának 59,93 9 899. szám ú maga s enge - délye folytá n kiirtható, minteg y 360'2 4 kat. hol d erdőterüle t 20.37 2»i. 8 -re becsül t tölgy-, cser - é s gyertyánbó l áll ó fakészlete, foly ó 1900. é v márcziu s h ó 1-é n Temesvárott, a nevezet t káptalan nagy - préposti lakásán, zár t ajánlat i versen y tartás a mellet t e l fog adatni. Tájékozásul megjegyeztetik, hogy a z eladandó fatöme g 1'88%- a tölgymüfának, 24'58%- a tölgy, 33'66%- a cse r é s gyertyá n hasáb, 20'44%-a vegye s dorong, 19"44 " /o-a gal y tűzifána k va n minősítve. A hivatalosa n megállapítot t becsár, egyszersmind kikiáltás i á r : 32,764 kor. 92 fill. (Harminczkétezer hétszázhatvannégy korona9 2 fill. ) Az 1 koroná s bélyegge l ellátot t s kellőe n lepecsétel t aján - latokhoz 330 0 kor. (háromezerháromszá z korona ) bánompén z kész - pénzben vag y óvadékképes, magya r állam i értékpapírokba n csato - landó é s kijelentendő, hog y a z ajánlattev ő a z eladás i é s szerződés i feltételeket ismer i s azoka t kötelezőü l elfogadja. Az ajánlato k a má r jelzet t helye n é s napo n dél i 1 2 órái g nyújtandók be ; későb b érkez ő vag y a feltételektő l eltér ő ajánlato k figyelmen kívü l hagyatnak. Utóajánlato k e l ne m fogadtatnak. Az árverezés i é s szerződés i feltétele k a csanád i székeskáp - talan jegyzőjéné l (papnevelde-épület ) Temesvárott, a z arad i m. kir. állami erdöhivata l hivatalo s helyiségében, végü l a kegye s alapít - ványi föerdövédné l Silingyiá n k i a z eladá s tárgyá t képez ő fa - tömeg megmutatásár a i s utasítv a va megszerezhetők. n megtekinthetők, illetv e Temesvárott, 1900. januá r 22.-én. (23) Csanádi széketkáptalan.
A Pátria" iroí. válalatásnyomnirészvény-társaságnál Budapest, Köztelek a következő gazdasági szakmunkák olcsón beszerezhetők: GAZDASÁGI SZÁMVITEL I NAPTÁ R 1900. évre. A z Országos Magyar Gazdaság i Egyesület kiadásába n czimme l eg y díszese n s teljese n vászonb a kötött, naptár részsze l é s gazdaság i tudnivalókka l ellátot t nag y alak ú egyszeri t számviteli könyv, a melyet minden gazd a számviteléne k bejegyzésére az egész éven á t használhat. Ár a díszese n bekötv e 7 5 kr., portómente s megküldésse l 85 kr. BAROMFI HIZLALÁS A é s a hizot t baromf i értékesítése. Irta : a z Országo s Magyar Gazdaság i Egyesüle t megbízásábó l Hrebla y Emi l állatteny. magy. kir. felügyelő. 4 5 szövegközt i képpel, csino s vászonkötésben. Ár a portó - mentes küldésse l 8 5 kr. AZ ÚJLAK I URADALO M ÜZLETI BERENDEZÉSE az Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában, a Köztelek" szerkesztőség e álta l kitüntetet t pályamű. Két tábl a ha t ábrával. Irta : Wiene r Moszkó. Eg y haza i belterje s uradalo m üzleti ágána k jövedelmezőségér e és a z egye s üzlet i ága k viszonyár a vonat - kozó részlete s adato k ismertetése. 10 4 oldalas csino s könyv, ára portómente s megküldéssel: 5 5 krajczár. EGYSZERŰ GAZDASÁG I SZÁMVITEL. Irt a : Suschk a Richárd, a magyaróvár i gazd. akadémi a intézője. A z 0. M. G. E. álta l 100 0 fr t pályadíjja l koszorú - zott pályamű. Bolt i ár a csino s vászonkötésbe n 3 frt. Kedvezménye s áro n portomentes küldésse l csino s vászonkötésben 2 fr t 3 0 kr. A SERTÉ S JAVÍTÁSA É S HIZLALÁS A gazdá k é s hizlaló k használatára. Irta : K. Ruff y Pá l uradalm i főtiszt. Ár a portómente s küldésse l 1 fr t 1 0 kr. A MESTERSÉGE S BORO K KÉSZÍTÉSÉNE K forgalomb a hozatalána k tilalmáró l szóló Törvény. Magyaráz ó jegyzetekkel ellátta : dr. Lónya i Ferencz. Ára 80 kr. KÖZTELEK ZSEBNAPTÁR. Megjeleni k minden évben. Szerkeszti Rubine k Gyul a és Szilass y Zoltá n a z Orsz. Magy. Gazd. Egyes, titkárjai. Ár a 1 fr t 6 0 kr. A MEZŐGAZDASÁGRÓ L É S MEZŐRENDŐRSEGRÖ L szól ó 1894-di k év i XII-di k törvényczikk, a végrehajtásár a vonatkoz ó miniszter i rendelet, magyaráza - tokkal ellátva, eg y füzetben. Ár a bérmente s küldésse l 1 fr t 1 0 kr. I. KÁT É KÖZSÉG I MEZŐ - É S HEGYŐRÖ K SZAMARA. A mezőgazdasá g é s mező - rendőrségről szól ó 1894. év i XH-i k törvényczik k alapjá n összeállítva.,ar a portómentes küldésse l 2 0 kr. II. KÁT É A Z URADALMI CSŐSZÖ K SZAMAR A Ára portómente s küldésse l 2 0 kr. Összeállított a : dr. Balka y Béla. Mindkett ő csinos zsebkönyvalak u keménytábláb a va n kötv e é s 2 0 oldala s jegyzék - naplóval ellátva. AZ UTMESTERE K KÉZIKÖNYV E javítot t é s bővítet t kiadása. A kereskedelem - ügyi in. kir. minisztérium megbízásából. Ára portómentes küldésse l 1 fr t 4 0 kr.
Az Erdészeti Lapok" 1900. évi I. füzetének tartalma. Oldal Az Erdészet i Lapo k t. munkatársaiho z é s t. olvasóiho z._........... 1 Magyar erdészet i mérőaszta l é s busszola-müszer. Irta : Tomasovszky Imre, m. kir. erdöakadémia i tanársegé d............. _... 3 A horvá t tengerpar t talaj - é s égalj i viszonyairól. Irta : Neviezky Miklós, kir. erdész....................._.. 1 7 Irodalmi szemle : Erdészet i kísérletek. (Közli: d.) A fenyő k tűinek növekedése. (Közli: Szerednyei.) A táplálé k vándorlás a az elhal ó levelekből. (Raman n utá n közli : Szerednyei.)...._.... 2 7 lirdészeti államvizsgá k a z 1899. é v őszén......_............. 3 3 Hivatalos közlemények. I. A z 1899. év i erdősítés i jutalma k kiosztása... _ -....... _ -... it^' 3 8 Különfélék: Vadluda k tömege s vonulása. (Közli : Kacsanovszky József.) A csemetékne k eddigelé még nem méltatott károsodása. (Közli: Béky A.) A papirára k fölemelése. (Közli : d.) * Halálozá s..... _....... 4 2 Egyesületi hirdetése k.. _....... 5 0 Erdészeti Rendelete k Tára. Jegyzőköny v a földmivelésügy i m. kir. ministeriu m szolgálat i ügyköréhez tartozó állami erdötisztek gyermekeinek nevelésé t segélyz ő ala p intéz ő bizottságána k 1899. évi deczembe r h ó 9.-é n tartot t IV. rendes üléséről.......... 5 4 Az Országo s Erdészet i Egyesüle t pénztáráná l teljesítet t befizetések. (1899. év i deczembe r hóban ) _... 0 0 Hirdető melléklet... I XI.