GRÓF BATTHYÁNY GYULFT. Egy nagy igéret, mint egy szirmait sejtelmesen feltáró nemes faj rózsa, kerül elénk a fiatal Batthyány gróf műveiben. Amit ad, amint a világot értelmezi, mikor arra kényszerit, hogy bemeneküljünk az ő világába, mindez az Ígéretek földje, s mondhatom, büszkék vagyunk arra, hogy a nagy fiatalok egész sorára hívhattuk fel kiállításaink látogatóinak figyelmét. Ez a mostani a legjavából való. Egészen különálló eset, melyet újra a leggazdagabb kulturáltság adott, de a legmélyebb egyéni és jellegzetes erő organizált. A második terem Nevető lánya i-ból kell kiindulni. Egészen vaszaryas mondja rá a felületes szemlélő, s igaza van, Vaszary János volt az első mestere. De a fiatal gróf aztán világgá ment és amit a művészi kultura csak megadhatott neki, azt ő mind magába szedte, de a zseni csudálatos ösztönével mindig és mindenütt csak azt, ami egyéniségét táplálhatta, színesebbé tehette és fejlesztését szolgálta. Botticelli és a perzsa miniatűrök, Beardsley és Brangwyn, minden föld és kor művészete vérébe ment át és ebből egy sajátos belső 3 i*
erő nagy könnyedséggel és frisseséggel o r i g i n a 1 i - tását fejti ki. Ez az erő ornamentteremtő képzelete, mely transponálta az egykori firenzei preraffaelitát és a lóversenyen nyert benyomásokat, a konstantinápolyi hidat és a párisi éjjeli mulatók alakjait, álomlátásait, melyeket tápláltak históriai olvasmányok, keleti képzelődések, amelyeket irányítottak iráni rajzok ; mindebből egy sajátos stílus alakult ki, melyben a finom valószerű megfigyelés beleolvadt az ornamentalis vonaljátékba, egy sajátos, elnyúlt, tárogatón hangzó, hosszas, búgó színezetű ritmusba. Most nézzük meg a vaszaryas Nevető lányokat. Nem mintha már ebben is benne lappangana az ornamentalis vonaljáték? Most abban tűnik fel nála minden : a tér és alak, a legnagyobb erővel fejezve ki a legminimálisabb téren a legtöbb alakot, mindet erős mozgásban, egy-egy nagy összefoglaló színfoltban és ezek újra ornamenssé alakulnak. Ez a matematikai formaalakitás egy nagy abstrakt képzeletű művészet első nagyszabású megnyilatkozása, ki tudja hová fog ez vezetni? Mindenesetre sokat igérő kezdés, mert csupa egészség. Nézzék micsoda szuverén szemmel nézi ő az élet bukottjait, a kicsi és nagy dámákat, az erotikus boldogság mosolyával a nőt, hiszen minden ornamens neki, csak néhány szin, melyet közt az a r a n y uralkodik, a buja arany, amely szőkeségével a képbe ragyogó ifjúságot hoz, ha jól van ellentétbe állítva, különben elront mint az életben minden összhangot.
Batthyány művészetében képzelete uralkodik a szinek felett is és ez a képzelet a színfoltot is lineáris kontúrokkal fogja körül, hogy a szint ornamentikájának egyszerű elemévé lefokozhassa. Az ő művészete mindig csak ezt a vonaljátékot szolgálja. Mi fog még ebből kiáradni? Ismételjük, minket ez az originális kifejező erő megkapott és csak Dollinger Gyula Szemmel weisz-beszédéből idézek mert a számból kapta ki a szót mondván : Ritkásan vannak ilyen invencióval biró elmék az emberek közt, bárhol is találunk egyet-egyet, ne keressük, hogy a magasból, a mélyből, vagy bármerről jött, mert ritka kincset hord a fejében." Dr. LÁZÁR BÉLA. 5
ELSŐ TEREM 1. Ifjúkori önarckép. Magántulajdon. 2. Bar 50, 3. Az auteuili lóversenytér 250 4. Kettős arckép. Magántulajdon. 5. Verseny után 300 6 12. Illusztrációk Herczeg Ferenc,, va boszorkány "'-ához, darabja 200 13. Násznép a XVII. században 200 14. Illusztrációk 200 15. Divathölgyek 100 16. Bál 200 17. Palais de glace 200 18. Konstantinápolyi bazár 200 19. A győző 200 20. Bagdadi kert 250 21. Yacht 200 22. Lóverseny-tribün 100 23. Manicure 100 24. Sardanapal 250 25. Revue 100 26. Felolvasás 100 7
27. Bois de Boulogne 300. 28. Byzanc bukása 300. 29. Tangó 400. 30. Mecset belseje 200. 31. Az európai édes vizeknél 400. MÁSODIK TEREM. 32. Bál a nagykövetnél 1500. 33. Amerikai asszonyok 800. 34. Női fürdő 1500. 35. Páholy 2500. 36. Jótékony bazár 1500. 37. Estély 800. 38. Pick-nick 150. 39. Lóverseny tér 500. 40. Bois de Boulogne 1500. 41. Strike 400. 42. A turfon 150. 43. Café de Paris 400. 44. Virágok 1000. 45. Nevető lányok 500. 46. Galatai hid 600. 47. Ferde oszlopu árucsarnok (Konstantinápoly) 600. 48. Interieur. Magántulajdon. 49. Kék szalon. Magántulajdon. 50. Hortenziák 400. 51. Gróf Zichy Béláné arcképe. Magántulajdon.
52. Miss T. arcképe 500 53. Long champs 1500 54. Tájképtanulmány 500 55. Gróf Eszterházy Pálné arcképe. Magántul. 56. Ruby Reighton arcképe. Magántulajdon. 57. Ebédlő. Magántulajdon. 58. Lóverseny 1500 59. Ebédnél 500 60. Kocsin 500 61. Sardanapal 2500 62. Bridge 200 63. Séta Velázquez korában 300 64. Derby 1500 65. Tájkép 500 66. Nyár 3000 67. Garden party 1800 68. Tájkép 500 69. A hárem kulcsa 1000 HARMADIK TEREM. 70. A nagyúr hölgyei 1500 71. Népvándorlás 72. Sulejka 73. Nostalgia 800 1200 400 74. Nőrablás 1 00 75. Juvisy-i repülőtér 500 76. Az összeesküvők 1000
77. Bal des Ardents. Magántulajdon. 78. Lampionos ünnepély 2000 79. Estély 800 80. Tobzódás 1000 81. Krinolinos hölgyek 600 82. Kerti ünnep 600 83. Restaurant 500 84. Gróf Andrássy Katalin arcképe. Magántul. 85. Csendélet 400 86. Szerelmesek kertje 1000 87. Titania 500 88. Polo 800 89. Csiszolók 500 90. Rege 1000 91. Menekülés a lóverseny térről 800 92. Primavera 1000 93. Konstantinápoly 400 94. Manón 500 95. Paris Ítélete 400 96. Sába királynője 1500 97. Fürdés a szabadban 400 98. Törökösen 1500 99. Emigránsok 500 10
BECK Ö. FÜLÖP. Az 1901-iki velencei kiállításon kapcsolódott bele a neve a nemzetközi művészetbe. Annak a vakmerő csoportnak, mely hivó szavamra egy kis tengeri kalauzkodásra vállalkozott, ott volt a szerencse a nyomába. Mindkét szobrásza jelentős figyelmet keltett. Ligeti az Anonymus-sal; Beck Ö. Fülöpnek egyszerűen szétkapkodták a plaquett-gyüjteményét. Pedig ekkor ő már menekülni vágyott a sikerei elől, el, messze, a maga művészálmai közé. Csak el kellett útjából takarítania az akadályokat, hogy aztán lépésről-lépésre hódítsa meg a maga felismeréseivel a művészetét. Egyszer meg fogom tőle kérdezni, mert lázasan érdekes lehet, mint ismerte fel kora realisztikus konkrét művészete közepett a másik sort, a monumentalitás titkait rejtegető művészet hatalmas silhouettejét, mely pedig ekkor oly jól el volt takarva, egy fénysugár által, melyet Rodin neve sugárzott ki. Őt ez meg nem vakitá. Ment az egyszerűek közé, az archaikus görög, a román faragók közé, akik kezük munkájával mintáztak a kőit
ben és a kőből olvasták ki művészetük törvényeit. Aszkéta módra visszavonul műtermébe, melyben nincs is agyag, csak kő, csak szilánk, csak kőpor ; s szerzi be a drága követ, melynek minden leütött darabjáért fáj a szive, mert ugy érzi, a benne rejlő formák megroppannak és ő a formák teltségét keresi, a kevés munkával sokat mondást, a raffináltság helyett az egyszerűséget, a kifejező mozgás egyszerűsítéseit, elvontságokat a részletektől és felemelkedéseket az általánosságok világába. Micsoda másforma világ ez, mint az előbbi, a finom plaquette-ek részlethalmozásai, mely a kézbevételt, forgatást, nagyító üveggel való szemléletet és apró vonatkozások halmozását is eltűrte. Most tömör egységek keresése a cél, minél gazdagabb egyszerűségben. Ez az ideál: a rronumentálitás vezette az archaikus-görög művészet egyik sorát, de meg volt a görög barcckban is, a római szobrászatban, a gótikában és a rennaissance-ban, Thorwaldsen művészetében egyaránt; mindenkoron, csak más-más formában. A lényeges alapérzés nem változott. Beck Ö. Fülöp a román művészetből indult ki. Felismerte, hogy a képzeletében megjelent visio következetes szemelőtt tartása a megmunkálás egész folyamatán a lényeges. A reliefjeiben egy képsikba foglalja azt, de azután világossá, hatalmassá, egyszerűvé teszi, véletlenségektől, világítási hatásoktól függetleníti. E képsikból ki nem térhet egyetlen formája sem, ki van zárva a mélységhatás is, mely konturfelbontással járna,. 12
a monumentalitás ellenségével, a képsikban terjeszkedhetik minden alak, csak ott mozoghatnak szabadon. Ez az ideál tehát ellentéte a véletlenségeket szinte kereső festői szobrászatnak, mely a távolsági kép egysége helyett folyton változó izgalmas profilokra dolgozik, mint Rodin, itt a szobrász egy külön világot teremt, de azt meg is őrzi, ezt a világot, a formákat adó kontúrokon belül találjuk meg, ahol minden alak formájának kifejező értéke harmonikus legyen a térbe való elhelyezkedésével. Itt tehát nincsenek kiugrások, térátvágások és véletlen adottságok. A művész lelkében teljesen kész a képzeleti kép, mielőtt munkába kezd, számolnia kell tehát az anyaggal, mert ő a kőben magában mintáz. Ezeket az eszthetikai ideálokat kell szem előtt tartanunk a mai Beck művészete előtt, mikor arcképeiben kikeresi a karaktert adó lényeget és csakis arra szorítkozik, mikor egy-egy alakját kiveri a márványtömbből, arra törekedve, hogy minél több formát mentsen meg, reliefjei előtt, ahol alakjait a képzeleti melső és hátsó lap között, mint két üveglemez közt, egy képsikban ugy teriti ki, hogy azok minden funkcióértéke világos legyen előttünk. S alkalmazza ezt az elvet uj plaquette-jein is, melyek csupa jellegzetesen egyszerű síkokból tevődnek össze és a régi részletgazdagság helyett gazdag egyszerűséggel pompáznak. Érdekes! Ha kerestük volna, se tudtunk volna két ennyire rokonművészt egybeállítani. Csakhogy az 13
egyik még fiatal és elvont ornamentális képzeletében dúskál, a másik meglett férfi, aki erejével észszerűen él és a világból elvont műalkotásait igyekszik minél egyszerűbb szépségekre redukálni. Mindkettő azonban útban van... Dr. LÁZÁR BÉLA. 14
A LÉPCSŐHÁZBAN. Szent Sebestyén. Váci márvány 10000. NEGYEDIK TEREM. 1. Tanulmány. Siklósi kő 3000. 2. Liszt. Karszti márvány 3000. 3. Magyar parasztasszony. Sütői márvány.. 2000. 4. Lejtő nő. Bronz 800. 5. Fotográfiák szobortervekről és kész szobrokról. 16. Női alak. Galíciai márvány 5C00 17. Szittya nyilas. Aranyozott bronz 12C0. 18. Álló férfi. Relief. Váci kő 2500. 19. Öreg asszony. Pusciscei márvány. Magántulajdon. 20. Szittya nyilas. Bronz 1000. 21. Kuruc fej. Galíciai márvány 15C0. 22. A szenvedés. Haraszti kő 4000. 23. Relief. Belga gránit 20C0. 24. Relief. Pentelikoni márvány 2500. 24a. Leány sólyommal. Relief. Magyar márvány 3000. 15
ÖTÖDIK TEREM. 25. Rajz 100. 26. Női fej. Magántulajdon. 27. Siremlékrelief. Kőbe kivivé 3C00. 28. Szoborvázlat. Gipsz 3C0. 29. Rajz 100. 30. Rajz 100. 31 35. Szentendrei-uti elemi iskola kapujának reliefjei. 36. Rajz 100. A VITRINÁBAN: Eremminták, bronz vázák és vázlatok. 37. Gyermekrelief. Kőbe kivivé 2000. 38. Rajz 100. HATODIK TEREM. 39 40. Siremléktervek. 41. Női arckép. 42. Szoborvázlat. Gipsz 250. 43. B;sze János szobormintája. Felállítva Aradon 1913-ban. 44. Szoborvázlat. Gipsz 250. 45. Gyermekfej. Relief.. 46. Gyermekfej. 1906.. 16
47. Fali kut terve. 48. A Besze-szobor terve. 49 52. Rajzok. Darabja 100 A VITRINÁBAN : Szobortervek agyagban. 53 59. Rajzok. Darabja 100 HETEDIK TEREM. Gróf Batthyány Gyula ir.űvei. 60. A vén leány 50 61. Piros köpenyeges nő 50 62. Kokottok..'. 80 63. Astato Györgyné arcképe. Magántulajd. 64. Vadászok 50 65. Boulevard éjjel 200 66. Parkklub 250 67. őrgróf Pallavicini Györgyné arcképe. Magántulajdon. 63. Vázlat 50 69. Olympia 300 70. Théatre des Capucines 250 71. Éjjeli kávéház (Páris) 300 72. Náger a barban 250 73. A Folies Bergéresben 300 74. Tormay Cécil arcképe. Magántulajdon. 17
75. Alhambra 76. Versenytér 77. Reggel 78. Hamlet 79 Társaság zöldben. Magántulajdon 200 250 100 800 A HALLBAN: Beck Ö. Fülöp művei. 1. Plaquettek és érmek 1900 1910. évekből. Áruk megjelölve. 2 4. Plaquettek és érmek 1910 1913. évekből. Áruk megjelölve. 5 10. Arcképes plaquettek márványtömbbe foglalva. 11. Női alak. Pentelikoni márvány 2500 12 13. Vázlatok. 14. Gyermekfej. 15. Lejtő nő.. 800 178
E KIÁLLÍTÁS tartama alatt a Poliklinika rádium-alapja javára, Ő cs. és kir. fensége, Auguszta főhercegnő védnöksége és gróf Andrássy Gyuláné ő Nagyméltósága elnöksége mellett e hó 8-án FOGADÁST RENDEZÜNK. ELŐADÁSAINK. A Batthyány Beck kiállítás tartama alatt folytatjuk előadássorozatunkat. Február 15-én, vasárnap d. e. 11 órakor SZ P ERNŐ tart felolvasást. Február 22-én, vasárnap délelőtt 11 órakor Dr. SCHILLER OTTŐ : A művészet haszna és kára címmel. Március 1-én, vasárnap délelőtt 11 órakor Dr. LÁZÁR BÉLA. Beck ö. Fülöp és az abstrakt szobrászat címmel. í
AZ ERNST-MUZEUM EDDIG A KÖVETKEZŐ KIÁLLÍTÁSOKAT RENDEZTE: 1. SZIN YEI MERSE PÁL gyűjteményes kiállítását. 2. KERNSTOK KÁROLYNAK a debreceni megyei székház számára készült üvegfestményeinek kiállítását. 3. ZULOAGA ÉS BRANGWYN gyűjteményes kiállítását. 4. FÉNYES ADOLF ujabb festményeinek és rajzainak kiállítását. 5. VADÁSZ MIKLÓS rajzainak gyűjteményes kiállítását. 6. FRANCIA IMPRESSZIONISTÁK és HER- MÁN LIPÓT gyűjteményes kiállítását. 7. IVÁN YI-GRÜNWALD BÉLA festményeinek és Dr. SONNENFELD ZSIGMOND gyűjteményének bemutatását. 8. FERENCZY KÁROLY ujabb festményeinek és rajzainak kiállítását. 9. LIGETI MIKLÓS szoborművésznek gyűjteményes kiállítását. 10. A MAGYAR BIEDERMEIER-KORI művészet. (Barabás, Borsos, Brccki, Györgyi, Weber). 20
11. A XIX. század nagy francia mestereinek kiállítását. 12. MAGYAR-MANNHEIMER GUSZTÁV ujabb festményeinek kiállítását. 13. CSOPORTKI ÁLLÍTÁS. (Mányoky és Kupeczky festményeivel.) 14. BÁRÓ HATVANY FERENC gyűjteményes kiállítását. 21
AZ ERNST-MUZEUMBAN A KŐVETKEZŐ FELOLVASÁSOKAT TARTOTTÁK : 1. Lovag Dr. YBL ERVIN: Zuloaga művészete 2. KÖRÖSI ALBIN : A spanyol aranykor művelődése. 3. OLGYAI VIKTOR: Brangwyn és a rézkarc. 4. Dr. FELEKY GÉZA: Fényes Adolf művészete. 5. Dr. LÁZÁR BÉLA tárlatvezetést rendezett, a csendélet művészetéről tartva előadást. 11. VITÉZ MIKLÓS: Iványi-Grünwald Béla művészete. 6. SZÁSZ ZOLTÁN : A női szépség és az elegáncia. 7. SZÉP ERNŐ : Költemények. 8. KEMÉNY SIMON : Novellák. 9. NAGY ENDRE : A modern művészetről. 10. BÁRDOS ARTHUR : Az impressionismusról. 12. SCHILLER OTTÓ: A modern festészet problémái. 13. Dr. FIEBER HENRIK : Aszinesszobrászatról. 14 16. Dr. LÁZÁR BÉLA három előadást tartott a biedermeier-művészetről. '22
17. SOMOGYI MÖR zongoraművész bemutatta a magyar biedermeier-zeneszerzőket. 18. ME1ER-GRAEFE : Hans von Marées-ről. 19. PROF. Dr. BIERMANN: El Greco-ról adott elő 20. Dr. LÁZÁR BÉLA, 22., 42.. 43. (Ingres, Delacroix, Chasseriau.) 21. Lovag YBL ERVIN : A fejlődés a művészetben. 22. Dr. FARKAS ZOLTÁN: Maryon művészete. 23. Dr. LÁZÁR BÉLA : Báró Eötvös József művészetpolitikája. 24. Dr. FELEKY GÉZA: A XX. század művészeti irányai. 25. Dr. KENCZLER HUGÖ: Rembrandt művészetéről. 26. Dr. STRAKONICZKY KÁROLY Lechner Ödönről. 27. Prof. dr. PAUL SCHUBRING: A renaissance menyasszonyládáiról. 28. FELVINCZI TAKÁCS ZOLTÁN Magyar ké pirók a közelmúltban és a jelenben. m 23