ACTA DOCTORANDORUM 2014

2014 ACTA DOCTORANDORUM 2014 Kiadja a Doktoranduszok Országos Szövetsége. ISSN 1418-4605 Szerkesztette: Budai Csaba ACTA DOCTORANDORUM 1

Tartalomjegyzék 2014 Lectori Salutem!... 3 20 éves a DoSz - Gondolatok a szervezet volt elnökeinek tollából... 6 A Doktoranduszok Országos Szövetségének az érdekképviselet terén elért eredményei, megfogalmazott céljai... 12 Beszámoló a 2014. évi Tavaszi Szél Konferenciáról... 15 20 tudományos osztály mint a DOSz tudományszervezési és közösségi alapja... 20 Doktorandusz Nyári Tábor... 45 Doktorandusz érdekképviselet múltja és a doktorandusz önkormányzatok jelene... 50 A Magyar Doktorandusz Közösség... 55 EURODOC Közgyűlés Budapesten... 76 Javaslatok a doktoranduszok elvándorlásának kezelésére... 78 A DOSz javaslatai a Felsőoktatási Kerekasztalra... 83 2 ACTA DOCTORANDORUM

Lectori Salutem! Kedves Doktorandusz Kollégák! A Doktoranduszok Országos Szövetsége nevében tisztelettel köszöntelek benneteket abból az alkalomból, hogy megjelent köztestületté vált szervezetünk második Acta Doctorandorum című kiadványa. A kötet célja, hogy számot adjon szervezetünk tevékenységéről, segítséget nyújtson az érdeklődő olvasóknak. Rengeteget változott, fejlődött a Doktoranduszok Országos Szövetsége azóta, hogy a Nemzeti Felsőoktatásról szóló törvény hatálybalépését követően, 2012 decemberében köztestületté alakult. A hajdani kis egyesület mára egy olyan szervezetté alakult, amely közvetlenül kapcsolatban áll több száz doktorandusszal és doktorjelölttel. Olyan partnerszervezetek tiszteltek meg bennünket bizalmukkal, mint a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Tudományos Diákköri Testület vagy a Felsőoktatási Tervezési Testület. Az utóbbi két esztendő kitartó munkájának köszönhetően a Doktoranduszok Országos Szövetsége mára a magyar felsőoktatás rendszerének megkerülhetetlen szereplőjévé vált. Kollégáimmal együtt egy komplex tervet készítettünk még 2012- ben, amelyben leírtuk gondolatainkat a magyarországi doktorképzés és a doktoranduszi érdekképviselet jövőjét illetően. A 2013- ban felfrissített tervezet végrehajtását folyamatosan végeztük, végezzük. Szerettünk volna előrelépéseket elérni a doktoranduszok szociális élethelyzetét illetően. Ez több szempontból is sikerült, hiszen bevezetésre került a PhD- és DLA-hallgatóknak is előnyös GYED+ intézménye. Hosszú évek után sikerült emelni a doktoranduszi ösztöndíjak mértékét is: szervezetünk folyamatos célja, hogy újabb emelésekkel végre versenyképes összeg legyen a doktoranduszok havi jövedelme. A Doktoranduszok Országos Szövetsége megkezdte hagyományos nagyrendezvényei rehabilitálását és új hagyományainak megteremtését. A Tavaszi Szél Konferencia esetében is könnyen megfigyelhető a fejlődés: tavaly Sopronban megrendezett multidiszciplináris tudományos találkozón a korábbi évek jelentkezéseit messze meghaladóan 300 vendég 250 előadása hangzott el. Ehhez képest az idei évben, Debrecenben mintegy 1000 regisztrált előadó és vendég fordult meg a rendezvényen: ők 20 szekció 50 alszekciójában 698 prezentáció közül választhatták ki a számukra érdekeseket. 2014 ACTA DOCTORANDORUM 3

2014 Ez a roppant mértékű létszámgyarapodás számtalan körülménynek köszönhető. Egyfelől 2013-tól szervezetünk a legtehetségesebb, OTDK-helyezett vagy a Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjával jutalmazott graduális hallgatók előtt is megnyitotta a jelentkezés lehetőségét. Másfelől pedig 2014-re érett be igazán az a tudományszervező munka, amelyet szervezetünk a tudományos osztályok létrehozatalával vállalt magára. 2011/2012-ben még egyedül a Hittudományi Osztály működött a mai osztályok közül. Az önkéntes tagságon alapuló, doktoranduszokból és doktorjelöltekből álló közösség rendszeresen tájékoztatta a Doktoranduszok Országos Szövetsége Küldöttgyűlését az általuk rendezett konferenciákról, eseményekről, az általuk benyújtott sikeres pályázatokról. Működésük legfontosabb tapasztalata, hogy elhivatott doktoranduszok szervezetünk támogatásával rengeteget tudnak tenni saját szakterületük műveléséért, az azt kutató doktoranduszok fejlődésének elősegítéséért. A Doktoranduszok Országos Szövetségének újjáalakításán dolgozó kollégáimmal mindvégig egyetértettünk abban, hogy a hittudósok sikerét kellően elhivatott ifjú kutatók, megfelelő támogatás mellett más tudományterületeken is meg tudják ismételni. Az idő és a befektetett munka végül meghozta a gyümölcsét: 2014- ben már 20 tudományos osztály működik, amelyek összesített taglétszáma megközelíti az 500 főt. Felmérhetetlen ugyanakkor az a kapcsolati tőke, amelyet a tudományos osztályok megjelenítenek: rendezvényeiken az ország összes doktoranduszának, doktorjelöltjének mintegy harmada megfordult, a képzőhelyeken dolgozó, kutató aktív tagoknak köszönhetően pedig a Doktoranduszok Országos Szövetsége közvetlenül is kapcsolatban áll a képviselt doktoranduszokkal. A tudományos osztályok által megjelenített közösségek arra sarkallták a Doktoranduszok Országos Szövetségét, hogy két nagyrendezvényt is szenteljen a különleges struktúrának. Ezek egyike a hagyományos nyári tábor, amelyet 2013-ban Gödöllőn, 2014-ben pedig Miskolcon tartottunk. A Szent István Egyetem és a Miskolci Egyetem által vendégül látott nagyrendezvények a tavalyi első kísérleteket követően idén már határozottan a tudományos osztályok közösségének erősítését is célozták. Az idei évben már második alkalommal kerül megrendezésre az őszi Mérföldkő Találkozó, ahol az intézményi doktorandusz önkormányzatok vezetői és a tudományos osztályok képviselői találkoznak egymással. Az itt folyó eszmecserék rendkívül fontosak a szervezet jövőjének, célkitűzéseinek szempontjából is. 4 ACTA DOCTORANDORUM

Kedves Doktorandusz Kollégák, ha valaki, aki legutóbb 2011-ben találkozott a Doktoranduszok Országos Szövetségével, ma keresné fel szervezetünk irodáját vagy valamelyik rendezvényét, valószínűleg el sem hinné, hogy ez ugyanaz a szövetség. Rengeteget változtunk értetek és általatok, de mindez semmit sem ér nélkületek. Minderre tekintettel szeretettel invitállak benneteket is a Doktoranduszok Országos Szövetsége 2015-ös rendezvényeire is! Tisztelettel: Csiszár Imre 2014 a DOSz elnöke ACTA DOCTORANDORUM 5

2014 20 éves a DOSz - Gondolatok a szervezet volt elnökeinek tollából Dr. Gál András Levente Tisztelt Kollegák! 1994. november 19-én, egy napos őszi szombat délután doktoranduszok gyűltek össze az ELTE Egyetemi Színpadának szerb utcai épületében. Néhány héttel korábban email ment körbe az ország doktori képzést folytató egyetemein, hogy érdemes lenne létrehozni egy a doktoranduszok érdekképviseletét végző és szakmai közéletét szervező egyesületet. A meghívásra közel harmincan jöttek el Magyarország összes jelentős felsőoktatási intézményéből. A hangulat jó volt, a találkozó alig tartott tovább két óránál, és döntés született, hogy meg kell szervezni a Doktoranduszok Országos Szövetségének formális alakuló taggyűlését, amelynek dátuma 1994. december 19. lett. A DOSZ megalakult, az elmúlt húsz évben jelentős utat járt be, és hű maradt az eredeti célokhoz. Létrejöttek doktorandusz szakmai közélet-szervezés eszközei úgy, mint a Tavaszi Szél, az Acta Doctorandorum, a Doktori Jegyzék, a tudományos osztályok. A DOSZ kezdeményezője és szervezője volt a világon első nemzetközi doktorandusz szervezetnek, a PI-NET-nek (Postgraudates International Network), és az alapszabályba foglalt nemzeti elkötelezettsége okán is aktívan közreműködött abban, hogy 90-es évek végén létrejöttek a határon túli magyar doktorandusz szervezetek: Erdélyben a RODOSZ, Felvidéken a Kempelen Farkas Társaság, Délvidéken a VAMADISZ és Kárpátalján KMDFKSZ. A DOSZ hatékonyan képviselte a doktoranduszok érdekeit és védte a doktori fokozat értékét az elmúlt időszakban a felsőoktatási törvények megalkotása során, az egyes felsőoktatási szakmai szervezetekben, kiegyensúlyozott viszonyt alakított ki a többi hallgatói szervezettel. A DOSZ életképességét bizonyítja, hogy az alapítók távoztával és kritikus korszakok után is képes volt mindig megújulni, elkerülte a szétesést vagy a gittesedést, sőt a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben az intézményi doktorandusz önkormányzatok és a Doktoranduszok Országos Szövetségét nevesítésre került köztestületként. Húsz évvel ezelőtt alig egy éves volt a doktori képzés és fokozatadás jogát az egyetemeknek visszaadó 1993-as felsőoktatási törvény, minden mozgott, hasznos volt és kellett, hogy ebben a helyzetben a doktoranduszok ne csak nézzék a felsőoktatás fejlődését, hanem aktív és felelős alakítói legyenek a folyamatoknak. Sok minden változott, de az nem, hogy a fiatal értelmiségieknek, szakmájukat kiemelkedő színvonalon művelni akaróknak sok dol- 6 ACTA DOCTORANDORUM

guk a világban. Így dolguk, hogy tevékenyen szervezzék szellemi közösségüket, felkészüljenek a szerény, de mintát adó elit szerepére. Hitem szerint ebben a DOSZ-nak, a szervezet munkájában résztvevőknek fontos szerepe lehet és lesz. Ezekkel a gondolatokkal és reményekkel kívánok a DOSZ-nak, a magyar doktoranduszoknak eredményes további húsz-éveket! Gál András Levente a DOSz alapító elnöke 2014 ACTA DOCTORANDORUM 7

2014 Dr. Kocsis Miklós 2006 őszén doktori képzésem megkezdésekor kapcsolódtam be a DOSZ működésébe. Eseti feladatok ellátását követően 2007-2008-ban Lasztovicza László elnökségének tagjaként alkalmam volt újjászervezni a Jogsegély-szolgálatot, részt venni számos szakmai javaslat kialakításában (többek között az akkor még távlati célként megfogalmazott doktorandusz önkormányzatok alapjainak megteremtésében), és számos fórumon képviselni a DOSZ érdekképviseleti munkájának eredményeit. A Küldöttgyűlés egyhangú döntésének eredményeképpen 2009-ben elnökként volt alkalmam hozzájárulni a DOSZ működéséhez. Elnökségem évében elsődlegesnek tartottam a Küldöttgyűlés által is elfogadott szakmai javaslataink képviseletét. Az igen intenzív közösségépítő, pályázati, rendezvényszervező és jövőépítő munka mellett ez adta az általam vezetett elnökség tevékenységének legfontosabb szeletét. A 2009-ben megkötött számos, szakmai szervezetekkel kötött együttműködési megállapodás a DOSZ beágyazottságát és súlyát jelentősen növelte. Fontosnak tartom, hogy publikációs pályázat kiírásán keresztül a tagságot is törekedtünk bevonni abba a szakmai háttérmunkába, ami az utánam következő elnökségek működését is meghatározta. Örömtelinek tartottam, hogy jó hangulatú és egy irányba húzó Csapattal dolgozhattam. Főtitkárként Kucsera Tamás Gergely, elnökségi tagként Bojárszky András, Kriston Renáta, Molnár Péter és Nász Adrienn valamennyien elkötelezett módon, az általuk vállalt feladatokat lelkiismeretesen ellátva, ugyanakkor a közös célokat is szem előtt tartva tettek azért, hogy a DOSZ tevékenysége minél színvonalasabb lehessen. Tudományos és szakmai pályájuk mellett végzett színvonalas érdekképviseleti munkájukért azóta is hálás vagyok (utólag visszatekintve nem mellékes, hogy elnökségem tagjainak későbbi fokozatszerzési aránya mind a DOSZ életében, mind a magyar doktori képzés arányszámait tekintve kimagaslónak tekinthető). Elnökségem alatt fontosnak tartottam mind a DOSZ múltjának és örökségének felmutatását és a szervezeti kultúrába való beépítését, mind a jövendő megalapozását. Előbbi cél elérésének érdekében szerveztük meg az alapító elnökkel közösen a DOSZ 15 éves jubileumát, amelyet valamennyi korábbi elnök közös nyilatkozatban köszöntött. Utóbbi feladatunk ellátása érdekében számos fiatal Kollégát igyekeztem beépíteni a szervezet működésébe, akik a későbbi elnökségek tagjaként (avagy elnökként) igen színvonalas módon tudtak hozzájárulni közös munkánk sikeréhez. Meggyőződésem, hogy a magyar doktoranduszok és doktorjelöltek törvényben nevesített érdekképviseleti szervezete az elmúlt két 8 ACTA DOCTORANDORUM

évtizedben megfelelve az alapítók szándékainak elfogadott és elismert partnerévé vált a felsőoktatási szféra szereplőinek. Sikeres kezdeményezések, megvalósult elképzelések sorát tudhatja maga mögött, megbecsültséget szerezve a fiatal kutatóknak határainkon belül és azokon túl is. Örömmel és jó érzéssel gondolok vissza a DOSZ-ban eltöltött évekre, megtiszteltetésnek tartva, hogy ebben a munkában részt vehettem. Legjobb kívánságaim tolmácsolása mellett kívánom a jelen és jövő DOSZ vezetőinek, hogy munkájukat derűvel, kellő alázattal és sikereket aratva végezzék. Barátsággal, dr. Kocsis Miklós, PhD a DOSz egykori elnöke 2014 ACTA DOCTORANDORUM 9

2014 Dr. Kucsera Tamás Gergely 1996 óta közelebbről-távolabbról szemléltem a DOSz működését, majd 2006 végén Lasztovicza László elnöki meghívására részt vettem elnökségi ülésen, azt követően a szervezet mindennapjaiba bekapcsolódva, részt vállaltam a munkából 2007 szeptemberétől elnökségi tagként, 2009 elejétől főtitkárként, a 2010-es esztendőben elnökként, s utána is eseti szinten, ha kérés érkezett hozzám. 2007-ben az elnökség felkérésére átfogó anyagokat készítettem a doktori képzésről és életpályamodellről, illetve a stratégiai anyagot a doktorandusz önkormányzatok felállításának lehetőségéről. Mindkét kérdésben ad hoc bizottság is működött, amely a DOSz álláspontot is előkészítette, s ezek munkájában is részt vállaltam; az előbbi tevékenysége általánosan alapozta meg a következő 5-6 év szervezeti stratégiáját, az utóbbi az intézményi DÖK-ök kérdésének adott elvi és gyakorlati kiindulópontot. Javaslatomra, s ugyancsak elnökségi kérésre előkészítettem a DOSz Alumni Egyesület Alapszabályának tervezetét, ennek megalakítására 2009-ben Kocsis Miklós elnöksége alatt került sor. A kezdetektől fogva céljaim között szerepelt korábbi civil és érdekképviseleti tapasztalataimra alapozottan a szervezet általános működésének a működési feltételektől, a munkaszervezésen át, az érdekképviselet és a társadalmi kommunikáció területéig fejlesztése, ezen területeken is kiváló csapatmunka mellett nagy eredményeket ért el a DOSz Lasztovicza László és Kocsis Miklós elnökségi időszakában, s talán azt követően is, koordinálásommal felélesztettük a pályázatírást, s részben ennek eredményként kiegészítő forrásokra alapozva 2007-ben újraindíthattuk az Actát, Kocsis Miklós szakmai irányítása mellett megerősítettük a Jogsegélyszolgálatot. Elnökségi tagságom idejében kezdeményeztem, illetve főtitkári, elnöki megbízatásom alatt, majd a leköszönésemet követő esztendőben is irányíthattam a DOSz megerősödő társadalomtudományi kutatási, valamint publikációs tevékenységét, amelyben Fináncz Judit, Szabó Andrea és Kocsis Miklós szerepe egyaránt meghatározó volt. Lasztovicza László, Kriston Renáta, majd Zadravecz Zsófia munkájának köszönhetően megerősödött a szervezet európai jelenléte, a nemzetpolitikai szerepvállalásunk erősítése végett - javaslatomra - 2009-ben csatlakoztunk a Magyar Ifjúsági Konferenciához. Mindezek a sikerek úgy valósultak meg, hogy 2008-tól a szervezeti működésre adott állami támogatás csökkent, a finanszírozásban bekövetkezett váratlan és kedvezőtlen fordulat ellenére a szakmai munka egyenletesen jó színvonal és a partnerek elismerő együttműködése mellett zajlott. 10 ACTA DOCTORANDORUM

Elnökségem évében, 2010-ben korábban nem látott küldöttlétszám, mint belső nyilvánosság, valamint sajtómegjelenés, mint külső nyilvánosság előtt zajlott a szakmai munka. Ebben az évben a Tavaszi Szél bilingvis rendezvényként volt megszervezve, a Doktorandusz Tábor alatt minden megjelent DOSz-tag belső képzési programban vehetett részt, továbbá a szervezetben újraindultak a szabadidős rendezvényeknek, megerősödtek a Tudományos Osztályok. Kiemelendő, hogy 2010-ben együttműködési megállapodást írtunk alá, amelynek köszönhetően a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a DOSz ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdetett és hirdet azóta is a doktoranduszi tanulmányaikat határainkon belül, valamint külföldön jelenleg folytató, tudományos fokozattal még nem rendelkező fiatal kutatóknak. Az éveken és elnökségeken át tartó eredményes munkának a külső elismerése az volt, hogy a hazai tudomány- és felsőoktatáspolitika meghatározó szereplői 2010 őszén elfogadták a meghívást a DOSz elnöksége mellett felálló Tanácsadó Testületbe. Vezetők akkor végezték jól a dolgukat, ha távoztuk után is működnek az elindított folyamatok, és elfogadottak maradnak a szervezeti célok. Kiváló csapattagok folytatták az előző évek elnökségek munkáját: a Eurodoc alelnökévé is választott, a külügyeket koordináló Zadravecz Zsófia, a szervezet belső közéletét motorként hajtó Czene Gréta, a tudományos osztályok működését jól megalapozottá és rendszeressé tevő Szávay László, s az elnöki feladatokat vállaló Bojárszky András és Csiszár Imre működése során a szervezet tovább erősödött, mind a jogszabályi meghatározottságán, mind a doktorandusz önkormányzatokon keresztül. Jó volt a DOSz-ban dolgozni, jó ezekre az évekre visszaemlékezni, eredményes jövőbeni működést kívánok a húsz esztendős DOSznak! Dr. Kucsera Tamás Gergely 2014 a DOSz egykori elnöke ACTA DOCTORANDORUM 11

2014 A Doktoranduszok Országos Szövetségének az érdekképviselet terén elért eredményei, megfogalmazott céljai A felsőoktatási törvény rendelkezése értelmében a felsőoktatási intézmények doktori képzéseiben részt vevő hallgatóinak képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) látja el. A klasszikus értelemben vett érdekképviseletet jelenlétét, annak kiteljesülését négy alapvető síkon kívánom bemutatni a szervezet működésében. I. Érdekképviselet a Jogsegély-szolgálatban A DOSz e feladatkörének ellátása keretében Jogsegély-szolgálatot működtet - a felsőoktatást átfogó, hatályos jogi szabályozás ismeretének birtokában - a doktori képzésben részt vevők számára. A Jogsegély-szolgálat rendeltetése, hogy minden szinten védje a doktoranduszok és a doktorjelöltek jogait, érdekeit és egyúttal gyors és szakszerű jogi segítségnyújtást biztosítson. Emellett fő célunk, hogy a Jogsegély-szolgálat által vizsgált ügyekből, problémakörökből kirajzolódó konzekvenciák felhasználásával, elősegítsük a DOSz érdekvédelmi és szakmai tevékenységének a kiteljesedését is. A felmerülő esetek jogi vizsgálatával kívánunk különböző állásfoglalásokat megfogalmazni, amelyek egyúttal az adott problémára, problémakörre vonatkozó megoldási javaslatnak is tekinthetők. A Jogsegély-szolgálat által megvizsgált ügyekből levont állásfoglalások, következtetések azok, amelyek - véleményünk szerint - előbbre vihetik a doktoranduszok, a doktorjelöltek, illetve tulajdonképpen az egész doktori képzés érdekvédelmi vetületének a fejlődését. II. Érdekképviselet az intézményi Doktorandusz Önkormányzatokban Napjainkban Magyarország 27 intézményében zajlik doktori képzés. Sajnos azonban megállapítható, hogy nem mindegyik intézményben alakult meg a doktorandusz önkormányzat. E szervezeti elemre azonban óriási szükség van, ugyanis az önálló doktorandusz önkormányzatok jelenthetik a bázisát annak, hogy a doktoranduszok érdekképviselete az egyéb más jellegű képviseletektől függetlenül tud megjelenni az intézményekben. Az érdekvédelem jegyében a DOSz egyik legfontosabb célkitűzése az országos szervezeti stabilitás megteremtése. Ennek érdekében segítséget kíván nyújtani a doktorandusz önkormányzatok életre hívásában azon intézményekben, ahol ez még valósult 12 ACTA DOCTORANDORUM

meg. A doktorandusz hallgatókat minél szélesebb körben kívánja elérni, illetve megszólítani. Ehhez, valamint a gördülékeny, akadálymentes kommunikációhoz szükséges az országos intézményi beágyazottság megteremtése, továbbá a megfelelő módon történő fenntartása. Az intézményi önkormányzatok vonatkozásában teljes körű segítséget biztosítunk a jogi fundamentumokra vonatkozó kérdések tisztázásában. Napjainkban nem lehet akadálya a legitimitásnak egy problémás alapszabály vagy bármely egyéb hasonló jellegű kérdéskör. Visszanyúlván az alapokhoz, hiszen ez adja egy szervezet tartását, rövid távú célkitűzésünk, hogy minden, a doktorképzésben érintett intézményben kezeljük, egyben megoldjuk a hasonló jellegű jogi, illetve adminisztrációs problémákat. A közös munka eredményeként egy stabil, erős intézményi alapokkal bíró DOSz-t szeretnénk építeni, amely a megfelelő intézményi bázisokkal kiteljesítheti mindazt a tudományos, tudományszervezési, érdekképviseleti, közéleti és szakmai potenciált, amelyet a szervezet magában hordoz. 2014 III. Érdekképviselet, együttműködési lehetőségei a kormányzattal, a felsőoktatással, a köz- és vállalati szférával Céljainknak megfelelőn erős szervezeti alapokkal a DOSz a magyar felsőoktatás meghatározó szereplőjévé nőheti ki magát. Stabil országos jelenléttel, kiteljesedő érdekképviseleti arculattal, illetve a szervezetben lévő felbecsülhetetlen szakmai és szellemi tőkével felvértezve szeretnék képviselni a magyar doktorandusz közösség mindennemű érdekét a kormányzattal, a felsőoktatási vezetőkkel, illetve a köz- és vállalati szférával folytatott tárgyalásaink során. Az érdekképviseletre vonatkozó elképzeléseinket, amelyeket természetesen a doktorandusz önkormányzatokkal, illetve tudományos osztályainkkal együttesen alakítunk ki, a legmagasabb illetékes fórumok előtt kívánjuk képviselni, egyúttal megjeleníteni a doktorandusz közösség érdekeit, és azt lehetőség szerint sikerre vinni. A Felsőoktatási Kerekasztalra szervezetünk idén is összeállította javaslat-csomagját, amely a szakmai indokolásokkal kiegészülve - a következőkből állt: a doktoranduszi időszak beszámítása a nyugdíjjogosultság megállapítása során a doktoranduszok után fizetett hallgatói normatíva ACTA DOCTORANDORUM 13

2014 a doktorképzés időtartamának a növelése a doktorképzés és a szakvizsgák rendszerének összehangolása a Nemzeti Kiválóság Program lehetséges jövőképe a doktorképzés minőségbiztosításának bevezetése, doktorképzés minőségének javítása a doktori ösztöndíjak reálértékének konszolidációja a doktoranduszok megélhetési költségeinek tükrében IV. Érdekképviselet az ifjúságpolitika vonatkozásában Meglátásunk szerint napjainkra óriási aktualitással bír, hogy az érdekképviselet jegyében a nagy nyilvánosság előtt is megjelenítsük az DOSz ifjúságpolitikai karakterét, és az abban rejlő potenciált. Ebbe a szakmai munkába be kell vonni a hallgatói képviseleteket, az adott szakpolitikákat, azok vezetőit, továbbá az egyéb partnereinket is. Ezen munkacsoportoknak szükséges megalkotni mindazon szervezeti reformokat és aktuális ifjúságpolitikai programokat, stratégiákat, amelyek elősegítik a stabilitás és a széles körű fejlődés kettősének lehetőségét. Különböző hosszú távú és specifikus, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat kell együttesen megalkotnunk. Továbbá meglátásunk szerint az ifjúságpolitikának és az ahhoz szervesen kapcsolodó doktoranduszképzésnek kiemelt szerepet kell biztosítani a mindenkori kormányzati struktúrában is. dr. Fazekas Kornél a DOSz elnökségi tagja 14 ACTA DOCTORANDORUM

Beszámoló a 2014. évi Tavaszi Szél Konferenciáról Kedves Doktorandusz Kollégák! A Debreceni Egyetem Doktorandusz Önkormányzatát 2014-ben az a megtiszteltetés érte, hogy a Doktoranduszok Országos Szövetségével együttműködésben házigazdája lehetett a Tavaszi Szél Konferenciának. A multidiszciplináris tudományos találkozó minden korábbit meghaladó érdeklődés mellett zajlott le március 21. és 23. között a Debreceni Egyetem főépületi campusán. A rendezvény előkészítését már 2013-ban elkezdte a Debreceni Egyetem Doktorandusz Önkormányzata. A szervezők által összeállított pályázat célja volt a magyarországi doktorképzések sokszínűségének leképezése és a korábbi hagyományok ápolása mellett új tradíciók megteremtése. A debreceni csapat egy fiatalos, lendületes rendezvényt álmodott meg, a kidolgozott koncepció pedig elnyerte a Doktoranduszok Országos Szövetségének tetszését is. A vándorkonferencia idén 17. alkalommal került megrendezésre, és a cívisvárost megelőzően a Szegedi Tudományegyetem (2009), a Pécsi Tudományegyetem (2010), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai központja (2011), a győri Széchenyi István Egyetem (2012) és a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem (2013) láthatta vendégül az eseményt. A tavalyi év kimagasló részvételi adata (mintegy 250 előadás) után az idei évre is magas részvételi arányt prognosztizáltunk, a 698 elhangzott előadás azonban minden előrejelzést felülmúlt. 2014 ACTA DOCTORANDORUM 15

2014 A rekordszámú résztvevő mellett lehetőség nyílt arra, hogy a korábbinál tagoltabb szekció- és alszekció-beosztásokat készítsünk. A Debreceni Egyetem, az ország meghatározó kutató-elitegyetemeként vállalta, hogy a szekciók munkáját tudományos minősítéssel bíró szekcióvezetők közreműködésével segíti. A Doktoranduszok Országos Szövetsége tudományos osztályai vállalták, hogy a szekcióvezetésbe az ország neves kutatóit, oktatóit kérik fel, így a debreceni és külsős szekcióvezetőkből létrejött bizottságok magas szakmai nívón, egymást kiegészítve végezhették munkájukat. A rendezvény, amelynek fővédnökségét Prof. Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vállalta, a március 21-i ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága nevében Dr. Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár, a Magyar Rektori Konferencia nevében Prof. Dr. Bódis József, a szervezet tiszteletbeli elnöke, egyben a Pécsi Tudományegyetem rektora, az Országos Doktori Tanács nevében Prof. Dr. Csernoch László elnök, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese, az Országos Tudományos Diákköri Tanács nevében Prof. Dr. Szendrő Péter elnök, a Felsőoktatási Tervezési Testület nevében pedig Dr. Székely Mózes elnök 16 ACTA DOCTORANDORUM

köszöntötte az összegyűlteket. A rendezvény házigazdái közül Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, Prof. Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora és Szávay László, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnökhelyettese mellett engem is az a megtiszteltetés ért, hogy köszönthettem az összegyűlt kutatókat. A Tavaszi Szél Konferencia ünnepélyes megnyitóján hangzott el először az a fanfár, amelyet Solti Árpád Junior Príma-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem DLA-hallgatója a rendezvény szervezőinek felkérésére komponált. Az ősbemutatón a Liszt Ferencz Zeneművészeti Egyetem rézfúvós doktoranduszai működtek közre Kovács Zalán László vezetésével. 2014 A megnyitót követően vették kezdetüket a párhuzamos szekcióülések, amelyek estig, illetve szombaton egész nap zajlottak. A konferencia hivatalos munkanyelve magyar és angol volt, egyegy előadó átlagosan 15 perces prezentációt tarthatott, amelyet tudományterületi sajátosságok figyelembevételével vita követett. Az utóbbi évekkel ellentétben idén a szekcióülésekkel párhuzamosan nem zajlottak szabadidős vagy ismeretterjesztő rendezvények, így több doktorandusznak nyílt lehetősége arra, hogy saját előadását követően akár más alszekciók, szekciók munkájába kapcsolódjon be. A Tavaszi Szél Konferencia egyik legfontosabb feladata a kapcsolatépítési lehetőségek biztosítása: ennek az idei évben is messzemenőkig megfelelt a rendezvény. Az esti csapatépítő kikapcsolódásokon a doktoranduszok speciális napszemüvegeik segítségével mutathatták meg, hogy melyik tudományterületen kutatnak. ACTA DOCTORANDORUM 17

2014 A rendezvény szombati ünnepélyes zárásán került sor a szekciókban felállított sorrend kihirdetésére. A legjobb előadást tartó doktoranduszok a Magyar Tudományos Akadémia illetékes tudományos osztályai előtt mutathatják be kutatásaikat. Az elismerő okleveleket Prof. Dr. Csernoch László, az Országos Doktori Tanács elnöke és Csiszár Imre, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke adta át. Az egybegyűlteket köszöntötte Prof. Dr. Bitskey István, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottságának elnöke is köszöntötte. Az eseményen a Debreceni Egyetem három centenáriumát ünneplő karának, az Általános Orvostudományi Kar, a Bölcsészettudományi Kar és az Állam- és Jogtudományi Kar vezetői is felszólaltak. A rendezvény záróünnepségével természetesen nem ért véget a szervezők munkája. A konferencia folyományaként mintegy 6000 oldalnyi tanulmány érkezett be publikálásra, amelynek lektorálása, tördelése és nyomtatása hónapokig tartó feladat. Büszkék lehetünk azonban arra, hogy sikerülhet egy adott kutatói korosztály tekintetében egy olyan kötetet összeállítani, amely ékesen bemutatja majd mindazokat a tudományos problémákat és felvetéseket, amelyek 2014-ben foglalkoztatták hazánk doktoranduszait. 18 ACTA DOCTORANDORUM

2014 A rendezvény nem jöhetett volna létre támogatóink, Debrecen városa, a Siemens, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata, a Henkel, a HUNÉP KLK Hotel, a Richter Gedeon, a Debreceni Egyetem, a Nemzeti Tehetség Program és a Debreceni Egyetem Doktorandusz Önkormányzatának nagylelkű felajánlásai nélkül. Ezúton szeretnék köszönetet mondani segítő közreműködéséért a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnökségének, titkárságának és tudományos osztályainak, a Debreceni Egyetem Hallgatói és Doktorandusz Képviselet tisztségviselőinek és munkatársainak, a Debreceni Universitas N. K. Kft. és a Debreceni Campus N. K. Kft. munkatársainak, az Univerzum Média Kft-nek, a debreceni szervezőbizottságnak és a Debreceni Egyetem valamennyi polgárának, akik nélkül lehetetlen lett volna megszervezni a Tavaszi Szél Konferenciát! Tisztelettel: dr. Kőmíves Péter Miklós a DE DÖK elnöke ACTA DOCTORANDORUM 19

2014 20 tudományos osztály mint a DOSz tudományszervezési és közösségi alapja A tudományos osztályok rendszerének létrehozását az a felismerés alapozta meg, hogy a DOSz ismertsége és elismertsége csak úgy lenne növelhető, ha a szervezet maga is végezne érdemi tudományszervező tevékenységet. A 2010 óta sikeresen működő Hittudományi Osztály mellett az elmúlt két évben további 19 új osztályt volt szerencsém kitűnő kollégák közreműködésével megalapítani, melyek az interdiszciplinaritás és a doktoranduszokat közösségként mozgató programjainak jegyében a jövőbeni DOSz tudományos és közösségi alapjává vált. A tudományos osztályok rendszere rendszer abban az értelemben is, hogy az egészet nem elkülönült részek egymás mellett működése, hanem együttélése, szerves kapcsolatok, együttműködések, barátságok, számos tudományos jellegű és személyes, közösségi élmény is jellemzik. Ennek szellemében választottam a DOSz tudományos osztályai számára kiírt első belső pályázat számára címet, amely időközben az egész szervezet sokat idézett jelmondatává vált: Közösség a tudományért. A tudományos osztályok és a központi szervezet működésének köszönhetően radikálisan csökkent azon doktoranduszok száma Magyarországon, akik nem hallottak a DOSz működéséről. Elvárás volt és szinte minden osztályban teljesült, hogy az osztályoknak az összes, osztályokhoz tartozó tudományági doktori képzést biztosító magyar doktori iskolájából le kell tagokkal rendelkezniük. Minden osztálynak van külön Facebook-oldala, amelyek közül egy-egy már országosan is az adott tudományágban tevékenykedő doktoranduszok egyik legfontosabb információs forrásává vált konferenciák, ösztöndíjak, kutatási lehetőségek tekintetében. Kiemelendő, hogy számos tudományos osztály rendelkezik szépszámú és aktív külhoni magyar tagsággal, ennek köszönhetően eddig is több osztályrendezvény valósult meg például Erdélyben és Felvidéken, ill. több rendezvény szervezése most is folyamatban van. A tudományos osztályok egyre-másra adják ki saját tanulmányköteteiket, öröm látni, hogy egy-egy doktorandusz közösség munkája kiadványok formájában is megmutatkozik. Az osztályrendszer kialakulásával lehetőségünk nyílt a DOSz-t és annak tudományos osztályait összekapcsolni az OTDK intézményével. A 2014 októberében a Dunaújvárosi Főiskolán tartott OTDK Fórumon a tudományos osztályok bemutatkoztak az OTDT szakmai bizottságai előtt. A kialakuló együttműködés alapja az osztályok tagságának az OTDK szekciók megszervezésében, lebonyolításához felajánlott segítsége jelenti. 20 ACTA DOCTORANDORUM