Amikor az ember az általános

kapcsolatos dolgokat, fontos belátnunk, hogy az információ-átadás mellett a kinyilatkoztatást is elœ kell segítenünk. Ily módon a tanított személyben vágy ébredhet, hogy saját magának szerezzen tudást ezekrœl a tantételekrœl. Az Úr a következœket nyilatkoztatta ki Hyrum Smithnek testvérén, Joseph Smith prófétán keresztül: Adni fogok neked a LelkembŒl, amely megvilágosítja az elmédet, és örömmel tölti el a lelkedet; És akkor fogsz tudni mindent, amit tœlem kívánsz, ami az igazlelkıség dolgaihoz tartozik, hittel, híve bennem, hogy kapni fogsz (T&Sz 11:13 14). Végezetül pedig a szentírások figyelmeztetnek minket az igazlelkı dolgok iránti halál veszélyeire, és arra, hogy milyen komoly következménnyel jár ez azok számára, akik azt követœen esnek bınbe és vétekbe, hogy Isten Lelke már megvilágosította Œket. Az igazlelkıséggel kapcsolatos dolgok tanításának fontos része van abban, hogy segítsünk az embereknek az igazság megismerésében, a megtérésben és abban, hogy mindvégig szilárdak maradjanak a Krisztusba vetett hitben. A szülœknek szent kötelességük, hogy megtanítsák gyermekeiknek az igazlelkıséggel kapcsolatos dolgokat. A vezetœk és a tanítók is azáltal Œrködhetnek a gondjaikra bízott tagok felett, és úgy táplálhatják Œket, ha szorgalmasan tanítják nekik az igazlelkıséggel kapcsolatos dolgokat. És ez még hatékonyabb lehet, ha a tanítási folyamat elœsegíti a kinyilatkoztatást, ezzel vágyat ébresztve az emberekben, hogy megvilágosítsa Œket Isten Lelke. Hitüket gyakorolva a Lélek ekkor minden igazlelkıséggel kapcsolatos dolgot tudathat velük. EzekrŒl a dolgokról teszem bizonyságomat Jézus Krisztus nevében, ámen. Írta: Neil L. Andersen a Tizenkét Apostol Kvórumából Mesélj most Jézusról, kérlek! A Jézus Krisztusba vetett saját, erœsebb hitük felkészíti [gyermekeiteket] azokra a kihívásokra, amelyekkel minden bizonnyal szembesülniük kell. Amikor az ember az általános konferencia utolsó ülésén kell, hogy beszédet mondjon, nagyon figyel, azon tınœdve, vajon mikor hangzik el valaki más szájából is az, amit Œ szeretne mondani. A témát nem határozzák meg nekünk, és nem hangoljuk össze egymás között, hogy mirœl fogunk beszélni. Az Úr módja azonban természetesen mindig a legjobb mód. à odafigyel az egyénre, és minden egyes beszélœ imádságos erœfeszítéseire, és egy kinyilatkoztatásokkal és erœvel teli lelki szimfóniát komponál belœlük. Újra ismétlœdœ témák, alapelvek egymásra épülése, prófétai figyelmeztetések, felemelœ ígéretek az isteni harmónia egy valóságos csodája ez! Bizonyságomat teszem, hogy a konferencián az Úr gondolatait és akaratát hallottuk és éreztük. Thomas S. Monson elnök a valaha volt legjobbként 1 jellemezte a felnövekvœ nemzedéket, és azt mondta fiataljainknak: DicsŒ idœszakban jöttetek erre a földre. Szinte határtalanok a lehetœségeitek. 2 De erre is figyelmeztetett: Zavaros idœkben lettünk a földre küldve. 3 Az engedékenység kora ez, amikor a társadalom egyre szélesebb körben hagyja figyelmen kívül és sérti meg Isten törvényeit. 4 Sok olyan dolog vesz körül minket, melyek megpróbálják elterelni a figyelmünket. Az ellenség minden lehetséges eszközt bevet, hogy megtévesztésének hálójába csaljon minket. 5 A mi karjainkban van a felnövekvœ nemzedék. Fontos feladatokkal és hatalmas lelki képességekkel jöttek erre a földre. Nem vehetjük félvállról a felkészítésüket. SzülŒkként és tanítókként nem az a feladatunk, hogy megteremtsük lényükben a lelki magot, hanem hogy fellobbantsuk a halandóság elœtti hit tüzében már izzóvá lett lelki mag lángját. Ma délután egy elemis énekben elhangzó gyermeki kérést szeretnék kihangsúlyozni: Mesélj most Jézusról, kérlek, úgy szeretném. Ha itt lenne, oly sok mindent megkérdeznék. 6 A mai világban minden gyermeknek, minden fiatal férfinak és minden fiatal nœnek saját magának kell megtapasztalnia az igazsághoz való megtérést. Mindenkinek szüksége van a saját világosságára, szülœktœl, ifjúsági 108 Liahóna

vezetœktœl és támaszt nyújtó barátoktól független, saját, az Úr Jézus Krisztusba vetett állhatatos és rendíthetetlen hitre. A Jézusról szóló történetek úgy lobbantják lángra gyermekeink szívében a hit lángját, mint a feltámadó szél az izzó parazsat. Jézus azt mondta: Én vagyok az út, az igazság és az élet. 8 A Jézusról szóló újra és újra elmondott történetek elvezetnek az Úr Jézus Krisztusba vetett hitre, és megerœsítik a bizonyság alapzatát. Adhatunk-e ennél értékesebb ajándékot a gyermekeinknek? Vajon Jézus Krisztus élete és tanításai el lettek-e ültetve gyermekeink elméjében és lelkében? Eszükbe jut-e a Szabadító élete, amikor azon gondolkoznak, hogy mihez kezdjenek a saját életükkel? Az elœttük álló években ez egyre fontosabbá válik majd. Vajon gyermekeink elképzelték-e a halandó élet elœtti tanácsot 9, ahol Jézus mindenek közt a legnagyobb kijelentette: Itt vagyok, küldj engem 10? Úgy tekintenek-e saját szolgálatkészségükre, hogy az à példáját követik? Eszükbe jut-e születésének szerény körülménye? 11 A világ Szabadítója, amint a jászolban fekszik? 12 Ez segít-e tisztán látniuk az anyagi javak fontosságával kapcsolatban? Tudják-e, hogy Jézus gyakran tanította: Kérjetek és adatik nektek? 13 Vajon gyermekeinknek eszükbe jutnake az à hálát adó 14 és az Atyához könyörgœ 15 imái, amikor saját gondjaikkal letérdelve fohászkodni kezdenek? Meséltünk-e nekik Jézus gyermekek iránti szeretetérœl, hogy a karjába vette Œket, hogy imádkozott értük és könnyezett? 16 Tudják-e a gyermekeink, hogy Jézus tárt karokkal áll 17, hogy befogadja Œket? Amikor a böjt törvényére tanítjuk Œket, akkor vajon erœt merítenek-e a Jézus böjtölésérœl 18 szóló történetbœl? Saját magányukban a gyermekeink vajon tudják-e, milyen magányt érzett a Szabadító, amikor a barátai hátat fordítottak neki, à pedig azt kérdezte az apostolaitól: Vajjon ti is el akartok-é menni? 19 Érezték-e már gyermekeink a Szabadító csodatételeinek hatalmát? Jézus meggyógyította a leprásokat 20, és visszaadta a vakok 21 látását. Ötezer embert vendégelt meg 22, lecsendesítette a tengert 23, Lázárt pedig feltámasztotta a halálból 24. Vajon hiszik-e a gyermekeink, hogy hit által történnek a csodák 25, és imádkoznak-e a saját életükben történœ csodákért? Bátorságot merítenek-e gyermekeink a Szabadító azon szavaiból, melyeket a zsinagóga vezetœjéhez intézett, miszerint: Ne félj, csak higyj 26? Ismerik-e gyermekeink az à tökéletes életét 27, önzetlen szolgálatát, elárulását és kegyetlen keresztre feszítését 28? Bizonyságot tettünk-e nekik az à feltámadásának bizonyosságáról 29, az amerikai kontinensen élœ nefitáknál tett látogatásáról 30, valamint arról, hogy a szent ligetben megjelent Joseph Smith prófétának 31? Várják-e fenséges visszatértét, amikor minden a helyére kerül, és minden térd meghajol és minden nyelv megvallja, hogy Jézus a Krisztus? 32 Mondják-e nekünk gyermekeink: Mesélj most Jézusról, kérlek, úgy szeretném! 33 A fiatalokhoz és a gyermekekhez szólva azt mondom: igyekezzetek megfelelni a rátok váró fontos feladataitoknak és a bennetek rejlœ nagyszerı lelki képességeiteknek. Arra törekedve, hogy még többet megtudjatok Jézusról, nyissátok ki a szentírásokat. Elolvashatjátok mondjuk még egyszer János könyvét, majd beszélgethettek róla a szüleitekkel, a tanítóitokkal és egymással. Az apáknak és anyáknak, a nagyszülœknek és mindazoknak, akiknek nincsenek ugyan saját gyermekeik, de szeretettel táplálják a gyermekeket és a fiatalokat, azt tanácsolom, hogy beszéljenek gyakrabban Jézus Krisztusról. Hatalmas lelki erœ van az à szent nevében. nem adatik más név, sem valamely más út mely által szabadulás jöhetne az emberek gyermekeihez, csakis Krisztus nevében és azáltal. 34 Azoknak az édesanyáknak, akik apa nélküli otthonban nevelik gyermekeiket, megígérem, hogy érezni fogják a menny áldó hatalmát, amikor Jézus Krisztusról mesélnek. Férje halála után Stella Oaks nœtestvér egyedülálló anyaként nevelte fel három kisgyermekét (köztük Dallin H. 2010. május 109

Oaks eldert 35 ). Azt mondta egyszer: Tudtam, hogy az Úr szeret engem, és képessé tesz a feladatra. Éreztem, hogy szeretete átkarol, és tudtam, hogy támogatni fog bennünket a támadások ellenére. 36 Különleges kéréssel fordulok az apákhoz: vállaljatok jelentœs részt abban, hogy a Szabadítóról beszélgettek a gyermekeitekkel. Szükségük van rá, hogy az édesanyjuk mellett ti is kifejezzétek nekik a hiteteket. Bár lehetnek olyan alkalmak, amikor valamelyik gyermek nem igazán hívœ szívvel figyel rátok, a Jézusról 110 Liahóna mondott bizonyságotok ott marad majd az elméjében és a szívében. Emlékeztek az egykor rossz utat választó Alma történetére? Visszatérve azt mondta: emlékeztem, hogy hallottam atyámat Jézus Krisztus eljövetelé[rœl beszélni, aki] engesztelést hoz a világ bıneiért. amint elmém elkapta ezt a gondolatot, így kiáltottam fel a szívemben: Ó Jézus, Isten Fia, irgalmazz nekem. 37 Ha valamelyik gyermek nem figyel, ne keseredjetek el! Az idœ és az igazság a ti oldalatokon áll. A megfelelœ pillanatban úgy térnek majd vissza hozzájuk a szavaitok, mintha egyenesen a mennybœl érkeznének. Bizonyságotok soha nem távozik el a gyermekeitektœl. Amikor az autóban, a buszon, a vacsoraasztalnál, az ima közben, a szentírás-tanulmányozás alatt vagy a késœ esti beszélgetések során tisztelettudóan beszéltek a Szabadítóról, szavaitokat az Úr Lelke fogja kísérni. 38 És ha minden tœletek telhetœt megtesztek, akkor majd Jézus tanúbizonysága gyengéden megpihen gyermekeitek szívén. Alázatos imában Mennyei Atyjukhoz fordulnak, és a Szentlélek hatalma által érezni fogják az à hatását. A Jézus Krisztusba vetett saját, erœsebb hitük pedig felkészíti Œket azokra a kihívásokra, amelyekkel minden bizonnyal szembesülniük kell. 39 Bill Forresttel és Debbie Hutchingsszal akkor találkoztam, amikor még a Brigham Young Egyetemen tanultunk. Bill akkor tért vissza a missziójából. Debbie-vel egymásba szerettek, és házasságot kötöttek a Kaliforniai Oakland templomban. Az arizonai Mesában telepedtek le, öt fiuk és két leányuk született. Bill és Debbie arra tanították a gyermekeiket, hogy úgy szeressék az Úr Jézus Krisztust, ahogyan Œk szeretik. Fiuk, Daniel Forrest elder, aki jelenleg a Mexikói Oaxaca Misszióban szolgál, azt mondta: Kivétel nélkül minden reggel, iskola elœtt leültünk az asztalhoz, hogy olvassuk a szentírásokat, és beszélgessünk róluk. Leányuk, Kara, aki már házas és két gyermek édesanyja, még mindig élénken emlékszik, amikor középiskolás korában apja gyakran elvitte kocsival a kora reggeli tevékenységeire. Azt mondta: Apa szeretett kívülrœl megtanulni szentírásokat és más verseket, [és e kora reggeli autóutak

alkalmával] együtt gyakoroltuk ezeket. Az egyik kedvenc szentírása ez volt: emlékezzetek, emlékezzetek rá, hogy Megváltónk sziklájára, aki Krisztus, Isten Fia, arra kell építenetek az alapotokat; hogy amikor az ördög elküldi erœs szeleit, akkor nem lesz hatalma felettetek, hogy lehurcoljon, mert [a sziklára] építettetek. 40 A 2000. év húsvét vasárnapja elœtti pénteken, pontosan tíz évvel ezelœtt, Bill Forrest az Estate Groves Egyházközség püspökeként szolgált Arizonában. Munkába menet mindössze másfél kilométerre az otthonától egy nagy, sóderszállító teherautó beleütközött a kocsijába. Debbie és a gyermekek nem sokkal Bill után hajtottak el, és teljesen váratlanul a tragédia helyszínén találták magukat. Bill nem élte túl a balesetet. A szeretett férj és apa halhatatlan lelke hirtelen hazavitetett Ahhoz, aki legyœzte a halált Isten Fiához, akinek dicsœ feltámadását együtt ünnepelték volna annak a húsvétnak a vasárnapján. Honnan merítette a kellœ erœt Debbie és hét gyermeke (akik közül a legkisebb mindössze öt éves volt)? Kara, aki apja halálakor tizenöt éves volt, nemrég azt mondta nekem: Hálás vagyok [édesanyámnak és édesapámnak] azért, ahogyan [a Szabadítóról] tanítottak engem. Kinyitották velem a szentírásokat, együtt imádkoztak velem, és példát adtak nekem a [Szabadító] jószívıségére, szeretetére és türelmére. [ ] A húsvét minden évben gyengéd érzéseket ébreszt bennem, amikor átgondolom Szabadítónk életét, küldetését és feltámadását, és földi apám életét is felidézem. Daniel Forrest elder azt mondta: Tíz éves voltam, amikor apám meghalt. Nehéz idœszak volt. [ ] Édesanyám azonban mindig is a Szabadító tanításait példázta. Magammal hordom édesapám névtábláját, melyet a Spanyolországban töltött missziója idején viselt. Apámnak ezt a két idézetét szeretem a legjobban:»ketten bármit megtehetnek, ha egyikük az Úr«, és hogy a»szabadítóra kell építenünk, különben elbukunk.«a Forrest gyermekek szívét betölti a Jézus Krisztusba vetett hit. Ezen a húsvét hétvégén, 10 évvel édesapjuk halála után, még mindig mélységesen hiányolják Œt, azonban a halál fullánkja Krisztusban felemésztœdik. 41 Tudják, hogy a Szabadító felbecsülhetetlen ajándéka folytán újra együtt lehetnek majd földi édesapjukkal és a Mennyei Atyjukkal. Mesélj most Jézusról, kérlek! Nemsokára Isten prófétáját halljuk. Az Úr azt mondta prófétájáról: szavát úgy fogadjátok, mintha az én számból eredne. 42 Tanúbizonyságot teszek arról, hogy Thomas S. Monson elnök az Úr szószólója a földön. Tanúbizonyságot teszek arról, hogy Jézus a Krisztus, az egész emberiség Szabadítója. Élete, engesztelése, feltámadása és várva várt visszatérése olyan biztos, akár a felkelœ nap. Mindörökké dicsérjük az à nevét! 43 Jézus Krisztus szent nevében, ámen. JEGYZETEK 1. Thomas S. Monson: Állandó igazságok a változó idœkre. Liahóna, 2005. máj. 19. 2. Thomas S. Monson: Legyetek bátrak! Liahóna, 2009. máj. 123. 3. Thomas S. Monson: Az igazlelkıség példái. Liahóna, 2008. máj. 65. 4. Thomas S. Monson: Zárógondolatok. Liahóna, 2009. nov. 109. 5. Thomas S. Monson: Míg újra találkozunk. Liahóna, 2009. máj. 113. 6. Tell Me the Stories of Jesus, [Mesélj most Jézusról, kérlek!] Children s Songbook, 57. 7. Alma 1:25. 8. János 14:6. 9. Lásd Ábrahám 3:2 28. 10. Ábrahám 3:27. 2010. május 111

11. Lásd Lukács 2. 12. Lásd Lukács 2:7. 13. 3 Nefi 27:29. 14. Lukács 10:21. 15. Lásd Lukács 11:2 4. 16. Lásd 3 Nefi 17:11 24. 17. Mormon 6:17. 18. Lásd Lukács 4:1 13. 19. János 6:67. Monson elnök tavaly a fiatalokhoz szólva ezt mondta: szükséges lesz megvédenetek mindazt, amiben hisztek. Ha bizonyságotok gyökerei nem elég mélyek, bizony nehéz lesz ellenállnotok azok csúfolódásának, akik megkérdœjelezik hiteteket (Liahóna, 2009. máj. 126.). 20. Lásd Márk 1:40 42. 21. Lásd Lukács 18:35 43. 22. Lásd Márk 6:34 44. 23. Lásd Márk 4:35 41. 24. Lásd János 11:8 53. 25. Moróni 7:37. 26. Márk 5:36. 27. Lásd 1 Péter 2:21 25. 28. Lásd Lukács 22:47 48; 23:32 46. 29. Lásd János 20:11 23. 30. Lásd 3 Nefi 11 26. 31. Lásd Joseph Smith története 1:17 32. Lásd Tan és a szövetségek 88:104. 33. Mesélj most Jézusról, kérlek! 34. Móziás 3:17. 35. Dallin H. Oaks elder egyszer megjegyezte: Kisfiú koromban szinte minden estét olvasással töltöttem. Az egyik kedvencem Hurlbut Bibliai történetei, egy 168 bibliai történetbœl álló könyv volt. Szerettem ezeket a történeteket, és sokszor elolvastam Œket ( Bible Stories and Personal Protection, Ensign, Nov. 1992, 37). 36. Stella Oaks, Thy Will Be Done, in Leon R. Hartshorn, comp., Remarkable Stories from the Lives of Latter-day Saint Women, 2 vols. (1973 75), 2:184. 37. Alma 36:17 18. 38. Napjaink világában talán nagyobb szükségünk van rá, mint valaha, hogy gyermekeink ugyanazt mondják rólunk, mint amit Énós az édesapjáról mondott: a szavak, melyeket gyakran hallottam midœn atyám az örök életrœl szólt, mélyen a szívembe vésœdtek. És lelkem éhezett; és letérdeltem Alkotóm elœtt (Énós 1:3 4). 39. Monson elnök megígérte a fiataloknak: ha szilárd alapokon áll, akkor az evangéliumról, a Szabadítóról és Mennyei Atyánkról való bizonyságotok hatással lesz mindenre, amit csak tesztek egész életeteken át. [ ] A bizonyságotok, ha állandóan tápláljátok biztonságban tart majd benneteket (Liahóna, 2009. máj. 126.). 40. Hélamán 5:12. 41. Móziás 16:8. 42. Tan és a szövetségek 21:5. 43. Lásd Alma 26:12. Zárszó Ez egy csodálatos záróülés volt. Ritkán hallok ily kevés szóval elmondott, kiváló beszédeket, mint amilyenekben ma is részünk volt. Mindannyian azért vagyunk itt, mert szeretjük az Urat. Szolgálni akarjuk Ãt. Mennyei Atyánk törœdik velünk. ErrŒl bizonyságomat teszem. Elismerem az à kezét mindenben. Csak egy rövid szentírás: Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédbœl; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Minden te útaidban megismered Œt; akkor Œ igazgatja a te útaidat. 1 Ez volt életem története. Kedves testvéreim, rendkívül felemelœ és inspiráló konferencia Írta: Thomas S. Monson elnök Az Úr világítótornya könnyen felismerhetœ és soha meg nem szınœ jeleket küld. végéhez értünk. Meghallgatva a hozzánk szólók tanácsait és bizonyságát, áldások sokaságában részesültünk, és még inkább elköteleztük magunkat amellett, hogy Jézus Krisztus evangéliumának tantételei szerint éljünk. Jó érzés volt itt lennünk. Hálánkat fejezzük ki azoknak, akik szóltak hozzánk, valamint azoknak, akik imát mondtak. A zene csodálatos volt. ErrŒl eszembe jut a Tan és a szövetségek könyvében található egyik szentírás: Mert lelkem gyönyörködik a szív énekében; igen, az igazlelkıek éneke imádság nekem, és áldással válaszoltatik meg a fejükön. 2 Ne felejtsétek el, hogy a konferencia folyamán elhangzott beszédek nyomtatásban is megjelennek az 112 Liahóna