XXII. ANNALKS MUSEI NATIONALIS HUNGARICI. 1925. ÚJABB ELŐFORDULÁSÚ WOLFRAMIT-KRISTÁLYOK FELSŐBÁNYÁRÓL Irta Dr. KOCH SÁNDOR. (Négy ábrával.) A NEW OCCURRENCE OF WOLFRAMITE AT FELSŐBÁNYA. By Dr. ALEXANDER KOCH. (With 4 figures in the text.) A wolframitot Felsőbányán boldogult KRENNER JÓZSEE fedezte fel és róla a Magyar Tudományos Akadémiának 1875. januáriusban tartott egyik osztályülésén számolt be.*) A wolframit a Leves-bányá a -ban fordult elő és kristályai, melyeket KRENNER egyoldalulag élesített vésőkhöz hasonlított, 4 12 mm. hosszúságot, 1 mm. szélességet és 1 6 mm. vastagságot értek el. E kristályokon KRENNER összesen 12 formát észlelt s közülük a lapokban legszegényebbeket 3, mig a legdusabbakat 9 fonna épiti fel. A Magyar Nemzeti Múzeum ásványtára e leihelyről több wolframitot őriz, melyek közt ugy a KRENNER által ismertetett előfordulású, mint a későbbi évekből származó s az előbbiektől elütő megjelenésű darabok pompás példányokkal vannak képviselve. Az utóbbi példányok 1908-ban és a reá következő években kerültek hozzánk a keleti bánya XI. szintjéből s rajtok a wolframit szépen fejlett, fényes chalcopyrit-kristályok s dolomit társaságában fordul elő. Az 1924. év őszén dr. FÜLÖPP BÉLA udvari tanácsos temesvári gazdag magángyűjteményét megtekintve, feltűnt nekem egy Felsőbányáról a legújabb időkben előkerült darab, melyen quarzalapra telepedett fehér calcit-romboéderek társaságában pompás lapdus wolframit - kristálykák ülnek; közülük a legnagyobb 2 1 /a cm. hosszúságot ér el. Dr. FÜLÖPP * Dr. KRENNER JÓZSEF SÁNDOR, A felsőbányai trachyt wolframitja. (Értekezések a természettudományok köréből VII. kötet, XIV. szám, 1876.)
WOLFRAMIT-KRISTÁLYOK FELSŐBÁNYÁRÓL. 143 kérésemre két kristálykát engedett át vizsgálat ezéijaira e darabról, miért is e helyen hálás köszönetet mondok. A Magyar Nemzeti Múzeum chalkopyrit társaságában előforduló wolframit-kristályai s az előbb emiitett két kristályka képezték a budapesti tudomány-egyetem ásvány-kőzettani intézetében végzett vizsgálataim tárgyát. A chalcopyrit társaságában előforduló, 1 22 mm-ig terjedő nagyságot elérő, véső-alakú wolframit-kristályok lapokban általában igen szegények. Legnagyobb részüket mindössze a következő négy forma épiti fel: a íloo}, b (010), y } 102} k {502} A kristályok a főtengely irányában megnyúltak, rajtok az a és b véglapok az uralkodók, de jól fejlett a /. is, inig az y csak keskeny 1. ábra. 2. ábra. 3. ábra. csikocska alakjában szerepel. Az a lapjai, a rendes szokástól eltérőleg, vízszintes irányban rostozottak, a k lapok kissé görbültek, felületük homályos, inig a b és y lapok úgyszólván minden kristályon simák, kifogástalan fényességiiek. Érdekesek és aránylag elég gyakoriak az ezen typusu kristályok alkotta a szerinti juxtapositiós ikrek, melyek a gypsz fecskefark alakú ikerkristályaihoz hasonlóak (1. ábra). Ezek az ikerkristályok vagy csak egyik, vagy mindkét végükön fejlettek és 2 3 mm. szélesség mellett 18 mm. hosszúságot is elérnek. A chalcopyrit társaságában előforduló wolframitnak másik az előbbinél jóval ritkább és lapokban dúsabb typusát azok a kristálykák képviselik, melyeket a következő öt forma lapjai épitenek fel: a {100;, b {010}, / {101}, /' {011} és to {111}
Ezek a kristálykák vékony, a c tengely szerint megnyúlt lemezkék, melyeken az a lap lép fel uralkodólag s rajta kivül a 1 lapjai vannak jól kifejlődve. Az uralkodó a lapok rostozást nem viselő, fényes, kissé görbült lapok ; a X lapjai egyenetlen felületűek, rossz reflexeket szolgáltat nak, ellenben a b keskeny csikocskái, valamint az /' és <o aránylag kis lapjai kifogástalan fényességiiek (2. ábra). Magányosan e kristályokat nem találtam, csak hypoparalell összenövésben druzákat alkotva. A legszebb ilyen druzák egyike, mely öva cm. hosszú, 1 1 cm. széles és vastag, a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárának birtokában van. Paragenetikailag a chalcopyrit és quarcz mindig idősebb, mig a dolomit nagyobb, fehér s a barn apát parányi sárgásbarna rhomboéderei fiatalabbak, mint a wolframit. A harmadik, lapokban legdúsabb, typushoz végül az a két kristályka tartozik, melyek Dr. F Ü L Ö P P emiitett darabjáról származnak. Uralkodó rajtok a h forrna; a kristálykák ennek irányában megnyúltak, külsejük meredek egyoldalulag élesített vésőhöz hasonló. A két kristály közül az egyiket nyolcz, a másikat tizenkét forma lapjai építik fel. A lapokban szegényebb kristályka nyolcz formája a következő: a {100 f {011} {010} k {502} c {001} co {111 ] {310} a {121} b d Az uralkodó k és b formák adják a kristálynak oszlop alakját, mig a vésőszerü külsőt az a és d lapok szintén jól fejlett volta okozza. A többi formák aránylag kis lapokkal vannak csak a kombinátion kép viselve. Érdekes a c fellépése e kristályon egy kicsiny, egyenetlen és homályos felületű lapocska alakjában. Az uralkodó Te lapok egyenetlen felületűek és kevéssé fényesek, ellenben a b kitűnő reflexeket szolgáltató fényes lapokkal szerepel. Az a lap sürün rostozott a vertikális irányban, a d prizma lapjainak felülete azonban sima, fényes. Úgyszintén kifogás talan fényességű lapokkal szerepelnek a többi, e combination fellépő, formák is. A 3. á b r á b a n igyekeztem e kristályt természetimen visszaadni. A másik, Felsőbányáról eddig még lapokban legdúsabb, kristályt a következő tizenkét forma épiti fel: {100} {010} m {110) cl {310} t {102} i {403} a b k f a o e * {502} {011} {121} {111} {112} {614}
A kristály habitusa az előbbiével teljesen megegyező, úgyszintén a közösen szereplő formák lapjainak külalakja is. A prizma zónában érdekes az m megjelenése; ez a más lelhelyeken meglehetősen gyakori alak, itt Felsőbányán igen ritkán szerepel. KB,ENNEE egyetlenegy kristályán sem találta s én is csak ezen az egyen észleltem keskeny, fényes csikocskáit. A t keskeny sávja, valamint az i trapézalaku lapocskája, mint az összes többi ez övbe tartozó dómák lapjai is, egyenetlen, kevéssé fényes felületűek. Sima, fényes lapokkal szerepelnek ellenben az o és e negativ piramisok. Két igen rossz reflexet szolgáltató, görbe és homályos felületű lappal egy meredek negativ piramis is szerepel e kristályon, melynek indexét megközelítő mérésekből {614}-nek számítottam. A számított és mért értékek egyezése nem a legjobb; a forma nem vehető a biztosan megállapítottak sorába, éppen ezért ábrámon nem is tüntettem fel. Mért érték: Számított érték: 614: 010 = 13 54' 614 : 010 = 13 22'38" 614: {100! = 82 31' 614: 100 = 83 20'34' Ezt a kristályt a 4. ábrában mutatom be. A felsőbányái wolframiton tehát összesen 16 formát észleltem, még pedig: Három véglap: a, b. c, Két prizma: m, d, Öt első fajta dóma: y, X, t, i, k, Egy második fajta dóma: f, Öt piramis: co, o, o, e, *. E formák közül KRENNEE kilenczet emlit, úgymint: a, b, e, d, y, t, i, k, e; a többi hét forma 4. ábra. tehát a lelhelyre nézve uj. Viszont KEENNER által emiitett három formát, h {101}, v {552}, {132}, kristályaimon megtalálnom nem sikerült. Ezekkel együtt a felsőbányai wolframitról eddig összesen tizenkilencz formát ismerünk. Az általam megállapított formák mért és számított értékei a következők : Mért: Számitott : a y 100 : 102 61 50' 61 57' a k 100 502 20 38' 20 56' a co 100 111 = 51 17' 51 22'13" a : a 100 : 121 62 2' 62 8'11" a d 100 : 310 15 47' 15 43' a m 100 110 = 39 36» 39 33' b a 010 121 = 39 56» 40 02'10" b co 010 111 = 59 12' 59 13'52"
146 Dr. KOCH SÁJMDOR b : f 010 : OU 49 01' 49 06'30" b : e 010 : 112 = 69 24' 69 o 24»40" 6 : o 010: îll 59 02' 59 01'36" y : k 102 :: 502 = 97 00' 97 07' t : k Í02 : 502 41 49' 41 45' Ï : k 403 : 502 = 14 41' 14 47' co : co 111 : 111 61 31' 61 32'16" co : f 111 : OU = 38 14' 38 16'50" 0 : f 121 : OU 32 58' 33 02'45" f' e OU : 112 30 48' 30 45'40" e : 0 112 : 111 19 34' 19 34'09" o : k 111 : 502 = 37047» 37 50'02" e : t Ï12 : Ï02 = 21 08' 21 02'56" * * * It was the late Prof. KRENNER who first found wolframite at Felsőbánya (Hungary), and rendered account of his research in the Hungarian Academy of Science in 1875. The wolframite was found in the Leves" mine, their crystals were like, according to KRENNER, a one side sharpened chisel, were four to twelf mm. long by one mm. breadth, and 1 to 2 mm. thick. On the crystals he found altogether twelve forms, the poorest in faces were built up by three, and the richest by nine forms. The Mineralogical Department of the Hungarian National Museum has some beautiful specimens from the above mentioned locality among them those described by KRENNER, as well as others of different forms collected latter. The latter specimens were found in 1908 and afterher at the East mine XL level, their crystals were well developed, and associated with bright chalcopyrite crystals and dolomite. In 1924 when exploring Dr. B. FÜLÖPP'S fine private collection, I was struck by a specimen, lately brought to light, on which grown on quartz and associated with white calcit-rhombohedrons fine, small, many faced wolframite crystals were sitting, the largest of which was 272 cm. long. Mr. FÜLÖPP was kind enough to give me two small crystals for examination. My present investigations are based on the wolframite associated with chalcopyrite belonging to the Hungarian National Museum and the two crystals received from Mr. FÜLÖPP. The wolframite crystals associated with chalcopyrite are 1 to 22 mm. large, chisel-shaped and have generally few faces. They are formed, mostly, by the following four faces: a {looi, b {010;, y {102], k {502}. The crystals are stretched in the line of the main axis; a and b
dominates, Jc is also well developed, y appears, however, as a small streak only. The a faces are, contrary to the usual occurence, horizontally librous, the Jc faces somewhat bent and dark, while the b and y faces are excellently bright, nearly on every crystal. Rather common, and very interesting are twins in juxtaposition in the direction of a, shaped as the swallow's tail commonly met with gypsum (fig. 1). These twins of the first ordre are developed either on one or on both ends, and become 2 to 3 mm. broad by 18 mm. length. The second type of wolframite also associated with chalcopyrite is rarer but more full faced as the first one and built up by the following five forms: a {100}, b {010}, / (101}, {Oil}, co [111}. On these small crystals, plates stretched along the c axis, the dominating face is a, besides it the X faces are well developed. The dominating a faces are not striated, bright and rather bent, the not smooth X faces give bad reflexions, while the small b stripes, as well as the f and œ faces are excellently bright (fig. 2). They were not found alone but in druses formed by hypoparallel growth. One of the prettiest was 5 l /a cm. long, 1 cm. broad and 1. cm. thick; it belongs to the Mineralogical Department of our Museum. Concerning the paragenesis we see that the chalcopyrite and quartz are always older, while the rhombohedrons of the dolomite and brownsper are younger. The third type is represented by the two full faced crystals received from Dr. FÜLÖPP. Their dominating form is Jc, the small crystals are stretched in this direction, they are like a steep chisel sharpened on one side. One of the two crystals is built up by eight, the other by twelve forms. The eight forms are: a {100} c (001} f {011} co {ill} b (010; d {310} k {502} a (121} The prismatic shape is atteined by the Jc and b forms, while the chisel appearance derives form the well developed a and d faces. Interesting is the appearance of c in the form of a small, uneven, dull face. The dominating k faces are uneven, less bright in comparison with the excellently reflecting b faces. The a faces are densely striated vertically, the prism of d is even and bright. The other forms of this combination are also represented by fine bright faces. On the fig. 3 I endeavour to reproduct a true form of the crystal. The other crystal received from Mr. FÜLÖPP which is the richest in laces, is built up by the following twelve forms:
a {100} k {502} b {010} f {011} m {110} a {121} d {310} o {111} t {102} e {121} i {403} * {614} The general shape of this crystal is the same as that of the former one, and the appearance of the common faces are likewise similar. Interesting is m in the prismatic zone, for this form though often met with on crystals from other localities but on those of Felsőbánya are only very rarely. KRENNER did not find any and myself only on this one as a thin, bright streak. The small stripe of t as the trapez shaped faces of i like all domes of that zone are uneven and not very bright, o and e, on the contrary, are even, bright pyramids. There is also a negativ pyramids with steep, bad reflecting, dull face whose index I calculated by approximate measurement {614}. The calculated and measured values do not agree well, the form is, therefore, uncertain, accordingly omitted on the fig. 4. Measured: Calculated: 614: 010 = 13 54' 614 : 010 = 13 22'38' 614: {100} = 82-31' 614: 100 = 83 20'34' I noticed altogether 16 forms on the wolframite of Felsőbánya, viz. Three bases: a, b, c. Two prisms: m, d. Five domes of first order: y, k, t, i, Jc. One dome of second order: f. Five pyramides: co, o, o, e, *. KRENNER mentiones nine forms, viz. a, b, c, d, y, t, i, Jc, e, the remaining seven are, therefore, new for that habitat. KRENNER, otherwise, had found three forms: h {101}, v {552}, {132} which I could not find on my crystals. With these there are altogether nineteen forms known on the wolframite of Felsőbánya. The mesured and calculated values established by the present author are to be found on pag. 145 146 of the Hungarian text.