MARGIT TÉRI ÓVODA 4031 DEBRECEN, MARGIT TÉR 20. TELEFON/FAX:

MARGIT TÉRI ÓVODA 4031 DEBRECEN, MARGIT TÉR 20. TELEFON/FAX: (52) 498-565 OM AZONOSÍTÓ: 030912, margit@ovoda.debrecen.hu HÁZIREND Debrecen, 2016.

MARGIT TÉRI ÓVODA 4031 DEBRECEN, MARGIT TÉR 20. TELEFON/FAX: (52) 498-565 OM AZONOSÍTÓ: 030912, margit@ovoda.debrecen.hu HÁZIREND Készítette: Nyilas Zoltánné óvodavezető Véleményezte: Szülői Szervezet 2016. szeptember 07. Elfogadta: Nevelőtestület 2016. szeptember 07. Érvényes: Felülvizsgálatig, módosításig vagy visszavonásig Debrecen, 2016. szeptember 07. Nyilas Zoltán Attiláné óvodavezető

TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 3 2. HÁZIREND 3 2.1. Az intézmény működési rendje 3 2.2. Az óvodába kerülés feltételei 4 2.3. Együttműködés a gyermek nevelése, fejlesztése érdekében 4 2.4. A gyermekek jutalmazásának és fegyelmezésének elvei és formái 6 2.5. Egész napos ellátás, étkezés biztosítása 6 2.6. A gyermekek, a csoporttársak egészségének védelme 7 2.7. Távolmaradás, hiányzás igazolása, óvodai jogviszony megszűnése 8 2.8. Az óvoda hagyományai, ünnepek, megemlékezések 9 2. 9. Az iskolába lépés feltételei 9 2.10.A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel 10 3. A SZÜLŐI SZERVEZET VÉLEMÉNYEZÉSI JOGA 10 4. A GYERMEKEK, A SZÜLŐK, A PEDAGÓGUSOK KÖTELESSÉGEINEK, JOGAINAK TÖRVÉNYI KIVONATA 11 4.1. A gyermek kötelességei és jogai 11 4.2. A szülő kötelességei és jogai 12 4.3. A pedagógus kötelességei és jogai 13 5. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ SZABÁLYZATAINAK, DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA, HOZZÁFÉRHETŐSÉGE 13 6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 14 2

1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermekek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. A házirend a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló az emberi erőforrások miniszterének 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelete, valamint a Gyermekek védelméről és a Gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezései alapján készült. A házirend az óvoda minden alkalmazottjára, az intézménybe járó gyermekekre és szüleikre, illetve mindenkire nézve kötelező az intézménybe történő jogszerű belépéstől, annak jogszerű elhagyásáig terjedő időszakban. Az óvoda neve: Margit Téri Óvoda Címe: 4031 Debrecen, Margit tér 20. Telefon/Fax: (52) 498-565 Alapító (fenntartó) szerv neve: Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése. 2. HÁZIREND 2.1. Az intézmény működési rendje Az óvoda egész éven át - kivéve a miniszteri rendeletben szabályozott munkaszüneti napok körüli munkanap áthelyezések esetében - hétfőtől péntekig tartó 5 napos munkarenddel, a fenntartó által meghatározott nyitva tartással működik. Az óvodai ellátást naponta 6 00-18 00 óra között a szülők elfoglaltságához igazodó időtartamban vehetik igénybe a gyermekek. A nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tartó rendjét az óvoda éves munkaterve határozza meg. Az intézmény üzemeltetése a fenntartó által meghatározott zárva tartás alatt szünetel. Az ebben az időszakban ellátást igénylő gyermeket az erre - a fenntartó által - kijelölt óvoda fogadja. A nyári zárva tartásról legkésőbb február 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról (maximum évi 5 nap) azt megelőzően legalább 7 nappal tájékoztatja a szülőket az óvoda. Az intézmény a nyári zárva tartás ideje alatt ügyintézés céljából fenntartói döntés szerint meghatározott időpontban - vezetői szintű ügyeletet tart. Az óvodában tartózkodó gyermekek összlétszámának csökkenése esetén, vagy egyéb más rendkívüli esetben, az intézményvezető döntésének megfelelően, átmenetileg gyermekcsoportok összevonására kerülhet sor. 3

2.2. Az óvodába kerülés feltételei Az óvoda a gyermek három éves korától az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, jogszabályban meghatározottan a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. 2015. szeptember 01-jétől a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig betölti a 3. életévét napi 4 órában kötelező részt vennie az óvodai nevelésben. Az óvodai élet megkezdésének feltétele az életkorhoz kötött védőoltások megléte, valamint, hogy a gyermek orvos által igazoltan egészséges legyen. Bár törvényi szabályozás nem írja elő, de óvodánk további elvárása a gyermek megbízható szobatisztasága, mivel intézményünk e hiányosság megoldására sem személyi, sem tárgyi feltételekkel nem rendelkezik. Abban az esetben, amennyiben a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező minden hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme megoldott, az óvodába bekerülhet olyan gyermek is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti. A gyermek felmentést kaphat a hároméves kortól kötelező óvodába járás alól legfeljebb ötödik életévének betöltéséig ha a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva a gyermek: családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete ezt indokolja. A felmentést a szülő kezdeményezésére az óvodavezető és a gyermek védőnőjének egyetértésével a jegyző adhatja meg. Az óvodai beiratkozás tárgyév április 20. május 20. között a fenntartó által meghatározott időpontban történik. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, eljárásrendjéről a beiratkozást megelőzően legalább 30 nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé. Az óvodába történő jelentkezés jelentkezési lapon történik, ahol a szülők három önkormányzati óvodát jelölhetnek meg, amely lehet nem körzetes is. Az óvodai felvételről az első helyen megjelölt óvodába eljuttatott kérelmek alapján az óvoda vezetője dönt, melyről írásban értesíti a szülőt. A felvett gyermekek csoportbeosztásáról lehetőség szerint a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével az óvoda vezetője dönt. Új jelentkező felvétele a maximális gyermeklétszám eléréséig a nevelési évben folyamatosa lehetséges. 2.3. Együttműködés a gyermek nevelése, fejlesztése érdekében A gyermekek nevelése, fejlesztése érdekében a szülők és az óvodapedagógusok folyamatosan kapcsolatot tartanak, együttműködnek. Az együttműködés, kapcsolattartás leggyakoribb formái: beiratkozás; az óvoda tájékoztató kiadványa; tájékoztató szülői értekezlet; előzetes ismerkedési alkalmak; családtag bevonása a gyermek első óvodás napjainak megkezdésébe; szükség szerint (napi) rövid információcsere; alkalom szerinti fogadóóra, betekintő látogatás; egyeztetett családlátogatás; csoportonkénti szülői értekezletek; csoportok nyitott szervezésű rendezvényei. 4

A folyamatos együttműködés módját, formáit a szülők és az óvodapedagógusok közösen választják meg. A szülők az óvoda egészét, szűkebb csoportját, a szülőt vagy gyermekét érintő kérdések esetében - előzetes egyeztetés alapján az óvodavezetőtől fogadóórát kérhetnek. A szülőnek gyermeke érdekében abban is együttműködőnek kell lennie, ha a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus kezdeményezi a pedagógiai szakszolgálati ellátás igénybevételét. A szülő gyermeke neveléséhez saját kezdeményezésére is igénybe veheti a szakszolgálatok intézményeit. Az óvodába járó gyermekek nevelésének elveit a mindenkor érvényben lévő helyi pedagógiai program tartalmazza, melynek kialakításához, elfogadásához a szülők véleményükkel hozzájárulnak, megvalósításukban részt vesznek. A szülőnek a gyermek érkezését, távozását olyan időpontban kell megoldania, hogy ne zavarja a csoport kialakított életrendjét, különös tekintettel a foglalkozások, az étkezések és a napi pihenés idejére. Amennyiben a csoport napirendje, alkalmi programja megkívánja, az óvónő által meghatározott, a szülőkkel egyeztetett időponthoz kell alkalmazkodni, így a testnevelés, logopédiai foglalkozás, séta, kirándulás, egyéb óvodai szervezésű rendezvények, valamint a szülők által kért, de az óvoda közreműködését igénylő külső szervezésű foglalkozás, pl. hittan, egyéb tanfolyamok, programok alkalmával. A gyermek átadásakor, átvételekor a szülők és az óvodapedagógusok csak sürgős és röviden közölhető tájékoztatással élhetnek. A csoport egészére vonatkozó tennivalókról, szokásokról szülői értekezleten, a gyermekkel kapcsolatos egyéni információcserére előre egyeztetett fogadóórán kerülhet sor. A kapcsolat felvételét bármelyik fél kezdeményezheti. Az óvodapedagógus a gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. A gyermekek fejlődéséről, óvodai életéről a szülő számára csak a velük foglalkozó óvodapedagógusok és az óvodavezető adhat tájékoztatást. A gyermeket az óvodából a szülő, vagy az írásos nyilatkozatában megbízott személy viheti el. A gyermekek biztonsága és védelme érdekében érkezéskor és távozáskor minden esetben zárják be a kaput, udvaron és az öltözőkben csak a gyermek átadásához szükséges ideig tartózkodjanak. Az óvodapedagógusok felelősséget csak a személyesen átvett és átadott gyermekért tudnak vállalni. Távozáskor az átadott gyermekért a továbbiakban a szülő vagy a kísérő a felelős, akinek kötelessége az óvoda területén az intézményben kialakított szokásokat, szabályokat a gyermekek egészségének, testi épségének védelme érdekében betartani és a gyermekkel betartatni. Az intézmény zárását követően, ha a gyermek az óvodában marad és a szülők vagy az általuk megbízott személyek nem érhetőek el, akkor a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus értesíti a rendőrséget a gyermek veszélyeztetettsége esetén pedig a gyermekjóléti szolgálat segítségét kéri. 5

Az óvodába járáshoz nem szükséges és behozott eszközök, dolgok, értéktárgyak (pl. kerékpár, szánkó, ékszer, játék, könyv, stb.) esetleges sérüléséért, az azokban bekövetkezett kárért, elvesztéséért az intézmény sem anyagi, sem más jellegű felelősséget nem vállal. Az óvodai élet során adódó gyermeki konfliktusok megoldása minden esetben csak a gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusok feladata. Az intézmény egész területén szeszesital fogyasztása és a dohányzás tilos. 2.4. A gyermekek jutalmazásának és fegyelmezésének elvei és formái Jutalmazási és fegyelmezési elvek: az arányosság elve (a cselekvés mértékével legyen arányos); értelmezés elve (a tett és következménye közötti összefüggés értelmezése); időzítés elve (a tett után közvetlenül); következetesség; mérsékelt jutalmazás vagy fegyelmezés elve (biztosítani a fokozás lehetőségét); az adott cselekvés értékelésének elve (sosem a gyermeket magát minősítjük, hanem a viselkedést); fegyelmezésnél a feloldás elve. A jutalmazás lehetséges formái: biztató tekintet, mosoly; a gyermek megölelése; pozitív viselkedés megerősítése; vonzó megbízatások adása; vonzó tevékenységekbe történő bevonás; a csoport számára kiemelkedő élmény nyújtása. Az óvodapedagógusok tárgyi jutalmazást általában nem alkalmaznak, kivéve a pályázatok, sportversenyek, vetélkedők, stb. nyerteseit. A fegyelmezés lehetséges formái: rosszalló tekintet; figyelmeztetés a szabályra; más tevékenységbe történő átirányítás; időlegesen a gyermek kivonása az adott tevékenységből; balesetveszély agresszív viselkedés esetén a cselekvés folytatásának azonnali megakadályozása, megszüntetése. 2.5. Egész napos ellátás, étkezés biztosítása Az óvoda a gyermeknek napközbeni ellátása során amennyiben a szülő megrendeli napi háromszori étkezést tízórait, ebédet, uzsonnát biztosít. Hiányzás esetén az étkezés 8:30 óráig lemondható, illetve a visszaérkezés előtti napon 8:30 óráig megrendelhető telefonon, vagy személyesen. A bejelentés mindkét esetben a következő munkanaptól lép életbe. 6

Ha a szülő a hiányzást nem jelenti, a gyermekek számára az étkezés megrendelése másnaptól szünetel. A szülő, gyermeke étkezéséért a megállapított étkezési térítési díjat fizeti, a jogszabályokban biztosított kedvezmények figyelembe vételével, mely szerint normatív kedvezmény igénybe vételére van lehetőség, melynek mértéke 100%. A jogosultság igénybe vételéhez a gyermek szülőjének/más törvényes képviselőjének/gondviselőjének nyilatkozattételére van szükség. 100%-os kedvezményre jogosult a gyermek, ha: rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, vagy családjában három vagy több gyermeket nevelnek, vagy nevelésbe vételét a gyámhatóság rendelte el, vagy családjában az egy főre jutó családi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-át. Az ingyenes étkeztetést az erre vonatkozó nyilatkozattal lehet igénybe venni, melyet az intézményvezetőhöz kell benyújtani. Az ingyenes étkeztetésre a gyermek a nyilatkozat benyújtását követő naptól válik jogosulttá. A befizetés mindig előre, a hirdetőtáblán közzétett időpontban történik. A szülő a fizetési határidőt a gyermek aznapi hiányzása esetén is köteles betartani. A bejelentett hiányzásból eredő túlfizetés a következő hónapban levonásra, vagy az óvodai ellátás megszűnése esetén visszafizetésre kerül. 2.6. A gyermekek, a csoporttársak egészségének védelme A beteg gyermek, az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek ismét egészséges és látogathatja a nevelési intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. EMMI 51. (1) Gyógyszer adagolása az intézményben nem megoldható. A gyermek fertőző betegsége esetén a további megbetegedések elkerülése érdekében a szülőnek az óvodát haladéktalanul értesítenie kell. Az óvodában a gyermekek egészségügyi gondozását, szűrését az óvoda orvosának, védőnőjének tevékenységét a mindenkori törvényi előírások, valamint az iskola-egészségügyi ellátásról szóló rendelet alapján, a megfelelő általános, szakorvosi, illetve egészségügyi dolgozók az intézmény vezetőjével egyeztetett rend és munkaterv szerint végzik. Az iskola-egészségügyi ellátás az óvoda-orvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet a fogorvos és a fogászati asszisztens közreműködésével látnak el. 7

Gyermekvédelmi ügyekben a gyermeki jogok érvényre juttatása, az ehhez szükséges jelzőrendszer működtetése érdekében az óvodavezető, a gyermekvédelmi felelős és az óvodapedagógusok a jogszabályok előírásainak megfelelően járnak el. Gyermekvédelemmel, egészségvédelemmel és egyéb szakszolgálatokkal kapcsolatos további információk az óvoda tájékoztató faliújságján elhelyezett Intézményi Közzétételi listáján találhatók. 2.7. Távolmaradás, hiányzás igazolása, óvodai jogviszony megszűnése A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Nemzeti Köznevelésről szóló törvény. 8. (2) Hatályos 2015. szeptember 01. Az óvodai foglalkozásról való távolmaradást a szülőnek igazolnia kell. Ha a gyermek a hároméves kortól történő kötelező óvodai nevelésben vesz részt a mulasztás igazolt: ha szülő előzetes írásbeli kérelmére az óvoda vezetőjétől engedélyt kapott gyermeke távolmaradására; ha gyermek beteg volt és ezt a szülő a hiányzás első napján bejelentette, majd gyógyulást követően orvosi igazolással mely tartalmazza a betegség pontos időtartamát alátámasztotta; ha a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni, és azt a szülő az eseménynek megfelelően igazolta. Szükség esetén a bejelentést megteheti a szülő (hozzátartozó) a hiányzás első napján, személyesen vagy telefonon az óvoda bármely dolgozójának közreműködésével. Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Ha a gyermek a hároméves kortól történő kötelező óvodai nevelésben vesz részt és egy nevelési évben igazolatlanul: öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot; tíz nevelési napot mulaszt az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot; húsz nevelési napot mulaszt az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. Ha a gyermek az ötéves kortól történő kötelező óvodai nevelésben vesz részt és egy nevelési ében igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot, valamint az általános szabálysértési hatóságként eljáró járási hivatalt. A nem óvodaköteles gyermek távolmaradását a szülő a fentieken túl szóban is igazolhatja. 8

Megszűnik a gyermek óvodai elhelyezése ha: a szülő kérelmére a gyermekét másik óvodába átvették; a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására; a gyermeket felvették az iskolába (a nevelési év utolsó napján). az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesíti és eléri tanköteles kort. 2.8. Az óvoda hagyományai, ünnepek, megemlékezések Az óvodapedagógusok társadalmi ünnepeket, az intézményi hagyományokat - a helyi pedagógiai program keretein belül - úgy szervezik, hogy azok a múlt értékeinek megbecsülését, átörökítését, továbbvitelét szolgálják. Hagyományok, ünnepek, megemlékezések ütemezése, megvalósítása óvodai, illetve csoportonkénti tervezés szerint történik. A rendezvények, ünnepek, megemlékezések körének kiválasztásához, szervezéséhez az óvodapedagógusok figyelembe veszik az érintett a csoport, illetve az óvodai szintű szülői közösség véleményét. A gyermekek életéhez kötődő hagyományok, programok: születésnapok (névnapok); Mikulás várása; adventi készülődés; farsang; húsvét; Anyák napja; gyermekhét; évzáró; sportnapok, sportprogramok; kulturális rendezvények, események; kiállítás gyermekmunkákból; városi origami verseny rendezése; nemzeti ünnepek, emléknapok; évfordulós rendezvények. 2.9. Az iskolába lépés feltételei Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján 45. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. 9

45. (4) A tankötelezettség kezdetéről a.) az óvoda vezetője, b.) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c.) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. 2.10. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel A gyermekek szülei, vagy azok megbízottjai kivételével az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek csak nyilvános programon való részvétel vagy ügyintézés céljából léphetnek az óvodába. Egyéb esetben csak külön vezetői engedéllyel tartózkodhatnak az intézményben. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek számára az óvodavezető engedélyezheti. Az intézmény területén tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekek érdekeit szolgálja, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, társadalmi, közéleti és kulturális tevékenységgel függ össze. A nevelési intézmény helyiségeiben, területén, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. A Debreceni Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (I.24.) önkormányzati rendelet 49. (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak alapján a képviselő jogosult képviselői munkájával összefüggésben az önkormányzattól kapott megbízás alapján képviselői igazolványának felmutatásával az önkormányzati intézmények helyiségeibe az intézmény vezetője, vagy távolléte esetén az erre kijelölt személlyel történő előzetes egyeztetés után belépni. 3. A SZÜLŐI SZERVEZET VÉLEMÉNYEZÉSI JOGA Az óvodában a szülők meghatározott jogaik érvényesítése és kötelességeik teljesítése érdekében - az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező - szülői szervezetet, munkaközösséget hozhatnak létre. A szülői szervezet saját SZMSZ-éről, ügyrendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt. A csoport szintű szülői munkaközösségek képviselőivel az óvodapedagógusok működnek együtt, a szülőkkel való kapcsolattartás formáit e célnak megfelelően egyeztetik. 10

A csoportonkénti szülői munkaközösségek választott képviselői óvodai szintű szervezetet, munkaközösséget alakíthatnak, melynek elnökével az intézmény részéről közvetlenül az óvodavezető tarja a kapcsolatot. Az óvodavezető a szülői szervezet képviselőinek évente legalább kétszer értekezletet hív össze, vagy a szülői szervezet elnökét/képviselőjét meghívja azon ügyek megtárgyalására, melyben jogszabály a szülői szervezet részére véleményezési, tanácskozási jogot biztosít. A szülői szervezet-munkaközösség véleményezési jogot gyakorol: a Pedagógiai Program elfogadásakor; a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor; az éves munkaterv elfogadásakor; a hit- és vallásoktatás szervezésekor; Adatkezelési/Iratkezelési Szabályzat elfogadásakor; az intézményvezetői megbízás pályázásakor a pályázó személyével kapcsolatban; továbbá az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi egyéb kérdésben. 4. A GYEMEKEK, A SZÜLŐK, A PEDAGÓGUSOK KÖTELESSÉGEINEK, JOGAINAK TÖRVÉNYI KIVONATA 4.1. A gyermek kötelességei és jogai Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45. alapján (1) Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. (4) A tankötelezettség kezdetéről a.) az óvoda vezetője, b.) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c.) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46. alapján (2) A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. 11

(3) A gyermeknek joga, hogy e.) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben részesüljön, f.) a nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék, óvodai életrendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. (4) A gyermek joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön. 4.2. A szülő kötelességei és jogai Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 72. alapján (1) A szülő kötelessége, hogy a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését, c) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. (3) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - anyagi támogatást kapjon. (4) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. (5) A szülő joga különösen, hogy c.) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, d.)gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, 12

e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon. 4.3. A pedagógus kötelességei és jogai Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény alapján 62. (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a.) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, (g) a gyermek testi - lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek bevonásával. h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon. 5. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ SZABÁLYZATAINAK, DOKUMENTUMA- INAK NYILVÁNOSSÁGA, HOZZÁFÉRHETŐSÉGE A Helyi Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Házirend teljes terjedelmű írásos példánya megtalálható az óvodavezető irodájában, kivonatolt példánya pedig a nevelői szobában. Megtekinthető nyitva tartási időben az intézmény hivatalos helyiségeiben. 13

Amennyiben a megtekintés nem nyújt elegendő információt előre egyeztetett időpontban az óvodavezető, illetve megbízottja gondoskodik a megfelelő tájékoztatásról. Az óvodai házirend egy példányát a beiratkozó gyermekek szülei megkapják, valamint folyamatosan megtekinthető az óvoda faliújságján is. Érdemi változás, módosítás esetén a házirend újból a szülőknek átadásra kerül. 6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen házirend betartása az óvodába járó gyermekek érdekében- a szülőknek, az intézmény valamennyi dolgozójának, valamint az intézmény területén tartózkodó külső személyeknek feladata és kötelessége. A házirendben foglaltaktól eltérni csak rendkívüli indokkal - átmeneti időre - az intézmény vezetőjének engedélyével lehet. Jelen házirend módosítása, csak a Szülői Szervezet, valamint a Közalkalmazotti Tanács jogszabályban előírtak szerint történő véleményezésével és a nevelőtestület elfogadó határozatával lehetséges. Hatályba lép a nevelőtestületi elfogadást követően, azzal egyidejűleg érvénytelenné válik az óvoda előző házirendje. Érvényes a következő felülvizsgálatig, módosításig, vagy visszavonásig. Debrecen, 2016. szeptember 07. Nyilas Zoltán Attiláné óvodavezető 14