A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

Hasonló dokumentumok
A klímaváltozás árvízi lefolyásra gyakorolt hatásának integrált modellalapú elemzése a Felső-Tisza vízgyűjtőjére

Széladatok homogenizálása és korrekciója

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

Együttműködési tapasztalatok a klímaváltozás s hatásvizsgálatainálsvizsgálatain

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

AZ ELTE KLÍMAMODELLJEI: PRECIS ÉS S REGCM

A klímaváltozás hatása a csapadékmaximum függvényekre

A jövő éghajlatának kutatása

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

Az új mértékadó árvízszintek meghatározásának módszertani összegzése

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

Korszerű, számítógépes modelleken alapuló vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszer fejlesztése a Sió vízgyűjtőjére

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei

Benyhe Balázs. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok

MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Csapadékmaximum-függvények változása

lat klímamodellez Szépszó Gabriella Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

A klímaváltozás hatása az agráriumra Lakatos Mónika, Kircsi Andrea, Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológai Szolgálat, Éghajlati Osztály

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS A LEFOLYÁSI KARAKTERISZTIKÁK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐ PÉLDÁJÁN

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

A lefolyás extrém jellemzőinek vizsgálata hidrológiai és klimatológiai modellek összekapcsolásával

CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében

KlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Tervezési szempontok módszerek a jövőben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

Az aszálymegfigyelés tapasztalatai a DriDanube projektben. Bíróné Dr. Kircsi Andrea éghajlati szakértő

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz november 28. 1

A MAGYARORSZÁGI CSAPADÉK STABILIZOTÓP-

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita

A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

BARTHOLY JUDIT. Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

Regionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés. Meteorológiai Tudományos Napok, november 24. 1

A magyarországi aszályhelyzet és mérhetősége. Szalai Sándor Szent István Egyetem

ÉGHAJLAT. Északi oldal

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Tervezési szempontok módszerek a jövőben

2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

Hidrometeorológiai értékelés Készült január 27.

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

A HAZAI SZÉLKLÍMA REGIONÁLIS TENDENCIÁI A SZÉLENERGIA-HASZNOSÍTÁS TÜKRÉBEN

A Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt (Ihrig D.) 1816, 1830

Éghajlatváltozás és a felszíni vizeink

TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A jövőbeli éghajlatváltozás tudományos vizsgálata

A PRECIS regionális klímamodell és adaptálása az ELTE Meteorológiai Tanszékén

A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

Átírás:

44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz Rita 1,2, Bartholy Judit 1,2, Szabó János Adolf 3 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék, Budapest 2 ELTE TTK Kiválósági Tudásközpont, Martonvásár 3 HYDROInform Bt., Budapest

Az előadás vázlata 2/17 Motiváció, célkitűzés A vizsgálat felépítése - Éghajlati adatok, szimulációk - A sztochasztikus időjárás-generátor - Hibakorrekció - A hidrológiai modell - A vizsgálat menetének összefoglalása Eredmények Összefoglalás

Motiváció, célkitűzés A klímaváltozás hatásának értelmezése a vízkészleteken 3/17 Cél: - extrém-eloszlások becslése, figyelembe véve az éghajlati változékonyságot Fotó: Csépke Csaba - a változásokra adott hidrológiai válaszok kiértékelése Fotó: Kispados (magyar wikipédia)

Éghajlati adatok, szimulációk 4/17 Időszak, időbeli felbontás Terület, térbeli felbontás Tulajdonságok RegCM4 regionális klímamodell 1970 2099 (130 év) 1 nap Közép-Kelet Európa (é.sz. 43,8 50,6 ; k.h. 6 29 ) 0,11 Kezdeti- és peremfeltételek: HadGEM vezérelte 50 km-es futtatás Szcenárió: - 2005-ig (múlt/historikus): megfigyelt ÜHG koncentráció; - 2006 2100 (jövő): RCP8.5 CARPATCLIM adatbázis 1961 2010 (50 év) 1 nap Kárpát-medence (é.sz. 44 50 ; k.h.17 27 ) 0,1 Nemzeti meteorológiai szolgálatok mérésein alapul Homogenizált (MASH) Interpolált (MISH) CARPATCLIM

A DIWA-SWG sztochasztikus időjárás-generátor 5/17 0. 1. 2. 3. 4. 5. Feladat A generálandó szekvencia hosszának (N) rögzítése években Száraz és nedves tartamok sorozatának generálása a teljes N év hosszúságú szekvenciára Csapadék generálása minden nedves tartamhoz Csapadék napi leskálázása és térképezése Napi középhőmérséklet területi átlagainak generálása Napi középhőmérséklet területi átlagainak térképezése Módszer Feladattól függő felhasználói paraméterezés (pl: 100 év) Szezonálisan paraméterezett gamma eloszlás véletlen mintavételezésén alapuló: Szezonálisan paraméterezett gamma eloszlás véletlen mintavételezésén alapuló A paraméterezés forrásának adatbázisából, a CARPATCLIM adatbázisból hasonlósági alapon történő, véletlenszerű mintavétel utáni adat szekvencia átskálázása A sokévi napi középhőmérsékletek területi átlagainak (T) standardizált idősorainak AR(1) modellje: T T * k T k m i, k s i, k s * k 1 1 R e f ( R) ( ) A paraméterezés forrásának adatbázisából, a CARPATCLIM adatbázisból hasonlósági alapon történő, véletlenszerű mintavétel utáni adat átskálázása R * is, k T 1 i 1, 2,..., 52; és k 01, T k k i, k s * T m i 12,,..., 52; és k 01, k i, k s i, k s s s

Hőmérséklet ( o C) A DIWA-SWG paramétereinek illesztésén alapuló hibakorrekció 6/17 Hőmérséklet esetén szinusz-modell 20 15 CACL f ( T ) a sin ( T b) 2 365 c 10 5 0 1 31 61 91 121 151 181 211 241 271 301 331 361 Csapadékmennyiség, egymást követő száraz és egymást követő nedves napok (MDS és MWS) esetén gamma-eloszlás 1 R e f ( R) ( ) R -5 Idő (napok) Január 1 CACL 0.9 0.8 0.7 0.6 0.5 0.4 0.3 0.2 0.1 0 0 50 100 150 200 250 300 Csapadék (mm) Korrekció az illesztett függvények paraméterei alapján

DIWA (DIstributed WAtershed) modell 7/17 Geoinformatikai adatbázis (1x1 km): Domborzat Lokális lefolyási irány Talajrétegek Talajtípusok + hidraulikai tulajdonságaik Felszínborítottság Havi NDVI Havi LAI Napi potenciális szoláris energia Részfolyamatok: Intercepció Hófelhalmozódás Hóolvadás Beszivárgás Evaporáció Transzspiráció Felszíni, felszín alatti és mederbeli lefolyás

A vizsgálat menetének összefoglalása 8/17

Eredmények

Jövőre becsült éghajlat a Felső-Tisza-vidéken 10/17 Magasabb hőmérsékleti értékek Jelenetős nyári csapadékcsökkenés Januári csapadéknövekedés

Éves lefolyás a tiszabecsi szelvényben 11/17 Több 100 lehetséges, azonosan valószínű szcenárió A jövőre csökkenés becsült XXI. század végére markánsabb: április és október között szignifikáns csökkenés

Július Január Relatív gyakoriság Relatív gyakoriság Havi lefolyás a tiszabecsi szelvényben 12/17 Több 100 lehetséges, azonosan valószínű szcenárió Historikus Közelebbi jövő Távolabbi jövő 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Január: - növekvő tendencia 0 500 1000 1500 Napi középvízhozam (m 3 /s) 1 0,8 Július: - csökkenés 0,6 0,4 0,2 0 0 500 1000 1500 Napi középvízhozam (m 3 /s)

Július Január Relatív gyakoriság Relatív gyakoriság Havi lefolyás a tiszabecsi szelvényben 12/17 Több 100 lehetséges, azonosan valószínű szcenárió Historikus Közelebbi jövő Távolabbi jövő 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Január: - növekvő tendencia 0 500 1000 1500 Napi középvízhozam (m 3 /s) 1 0,8 Július: - csökkenés 0,6 0,4 0,2 0 0 500 1000 1500 Napi középvízhozam (m 3 /s)

Július Január Relatív gyakoriság Relatív gyakoriság Havi lefolyás a tiszabecsi szelvényben 12/17 Több 100 lehetséges, azonosan valószínű szcenárió Historikus Közelebbi jövő Távolabbi jövő 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Január: - növekvő tendencia 0 500 1000 1500 Napi középvízhozam (m 3 /s) 1 0,8 Július: - csökkenés 0,6 0,4 0,2 0 0 500 1000 1500 Napi középvízhozam (m 3 /s)

Július Január Relatív gyakoriság Relatív gyakoriság Havi lefolyás a tiszabecsi szelvényben 12/17 Több 100 lehetséges, azonosan valószínű szcenárió Historikus Közelebbi jövő Távolabbi jövő 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Január: - növekvő tendencia 0 500 1000 1500 Napi középvízhozam (m 3 /s) 1 0,8 Július: - csökkenés 0,6 0,4 0,2 0 0 500 1000 1500 Napi középvízhozam (m 3 /s)

Harmadfokú árvízkészültségi szintet meghaladó esetek Tiszabecsnél 13/17 A szelvényben (Q-H görbe alapján) ez: 1730 m 3 /s Gyakoriság várhatóan csökkenni fog Becsült éves csökkenés a közelebbi jövőre: 30% Becsült éves csökkenés a távolabbi jövőre: 40%

Harmadfokú árvízkészültségi szintet meghaladó esetek Tiszabecsnél XXI. század végére valószínűsíthetően nagyobb lesz a harmadfokú árvízvédelmi készültségi szintet meghaladó víztömeg egy napra eső átlagértéke kevesebb, de súlyosabb 14/17

Kritikus alsó szint alatti esetek száma Tiszabecsnél A szelvényben az éves minimumok sokévi átlaga: 110 m 3 /s A gyakoriság növekedése valószínűsíthető (elsősorban XXI. század vége, késő nyár-kora ősz) 15/17

Összefoglalás 16/17 Kapcsolt, éghajlati és hidrológiai szimulációkon alapuló elemzés a Felső-Tisza-vidékre Szisztematikus hibák Hibakorrekció Teljes variabilitás és annak bizonytalansága Monte-Carlo analízis Következtetések: 1. A XXI. század során a lefolyás szignifikáns csökkenése várható a vízgyűjtőn! 2. A harmadfokú árvízkészültségi szintet meghaladó esetek száma Tiszabecsnél várhatóan kevesebb lesz, de esetenként súlyosabb! 3. Tiszabecsnél a sokéves átlagos évi legkisebb vízhozam alatti esetek gyakoriságának növekedése valószínűsíthető!

Következtetés A víztöbblet-kezelés jelen stratégiája: Az élet és vagyon védelme, a víztöbblet mielőbbi kivezetése az érintett területről. Köszönjük a figyelmüket! A víztöbblet-kezelés jövőbeni stratégiája: Élet és vagyon védelme, a víztöbblettel való többcélú, hatékony gazdálkodás kialakítása.