Misna szövegolvasás. 2. Berakhot 1,1: halakha és aggada, tórai és rabbinikus törvények. Biró Tamás.

Hasonló dokumentumok
Misna szövegolvasás. 1. Bevezetés, történeti áttekintés. Biró Tamás szeptember 12.

Misna szövegolvasás. 1. Bevezetés, történeti áttekintés, émikus és étikus perspektívák. Biró Tamás.

Középkori és modern zsidó irodalom

Misna szövegolvasás. Károk és kötelmek (obligatio = ḥijjuv). Talmud. 8. Nezikin rend, Baba kama traktátus: Biró Tamás

Komoróczy Szonja és Biró Tamás

Középkori és modern zsidó irodalom

Peszah Haggada. 3. hét. Komoróczy Szonja és Biró Tamás

JACOB ALLERHAND A ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETE AZ ELSŐ SZENTÉLY PUSZTULÁSÁTÓL A TALMUD LEZÁRÁSÁIG BIBLIAI BEVEZETÉSSEL FORDÍTOTTA: LICHTMANN TAMÁS KALEF

Misna szövegolvasás. 10. Tohorot rend, Kelim traktátus: rituális tisztaság. Biró Tamás.

A zsidóság nyelvei. Biró Tamás március 10.

í í í í í

ő ü ó í í í ő ó Ó í

ö ü í ú í ö ö í ú ü í ü ö í ú ö ü í ö ü ö ö ö Í ö ö

ö ö É ő ó ó ő ü ó ó Ü É É ö ö ó ű ü ó ó ö ű Í ö ó ö Í ő ü ü ö ö ő ö ó ö ó ó É ó ő ö ö ó Ö ü ő Í ű ó ő ü ő Ó Ö ű Í ó Ó ő ő ö ő ő ő ö

É É Í É É ö Í í í í ű ü ö í í Í

ü É ü Ö ü ü ü Ü ü ü Í

É ó Í É


ü ö í ü ö í ü ö ű í í í ö Ü í ü ü ö í í ü ö í ű í ö í í ú ö ö í í ü ű ö ü í í ü í ü í í ö ü í ö ö ü í ö ű ö í í ö ú ö í ö í ű ö ö ö í í í í ö ö

ö ű ü ü ö ü ö ö ü ö ö Í Ö ö ü ö Í ű ö ű ü ü ö ú ö ű ü ü ö ö ö ü ű ü ö ü ű ű ú ö ö ö ű ü ú ú

ű ö ű ö í í ö É ö ü ö ú ü ű ü ü ű ö ö ü ü ü ö ü ü ű ü ü ű í ü ü ö Ö ü í ű ö Ö ü ű

ű í ú í ú í ü ü í í í Ö í Í É í ú í í í ű ű í í Í í í É í í í

í ö ó í ö í Í ó ú ó ö ű ó ű ö í ó ó ó ó ó Í ú í ó í í ó Í ö ö ú í ú ó ö Í ó ó Í í ó ó ö ö ö ö ö í ö ó ű í ó ó ö ú ó ó ö ö ó í ö ö ó ó ö ö í ö ó í ű ö

ű ú ú ö ö ö É ö ú ú ú ö ű Ó ű Ö Ö ú

ü ű í ú ű í É í Ö í ü Ö É í í Ö í É ú ú Ú í

Misna szövegolvasás. 6. Nasim rend, Kiddusin traktátus: családjog, emberek és micvák kategóriái. Biró Tamás

Misna szövegolvasás. 7. Nezikin rend, Szanhedrin traktátus: Római jog, büntetőjog és a Szanhedrin. Biró Tamás

A zsidóság nyelvei. Biró Tamás május 19.

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

Ü

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő


í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

í é ü í Í é í é ö ö í é é é ö é é é í ö é ö é é é ö ü í Ó é í í ö ö ü é í é ü í ö é é é í é ö é é é í é é é Ő Ó Ő í Ó é í í ö ö ü é í é ö ö í ú é ü ö

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

Ö Ö ú

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

ő ő ú ő ó ó ú ő ő ó ő ó ó ú ú ú ü ó Ó ó ó ó ő ő ő ú ű ó ó ő ü ő ó óó ó ó

Ó ű í ű ü í í ú í ü í í ú ú í ú ű ú ü ü í ű ü É Í Í Ó í í É Ö ú ú í í í ü ü ü í É ű í Ó í í ü ú ü í

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

ö Ó

É Ú í í í í í ü í í ű ű í í í í í í í í í í É í É í í É í í É í É í ű í í É í í É í í í É í í í í í ü í Ó É Ű

ó í Í ü ö ú ó ü ű ó í ó ó ú ű ü ö Ö ü ú Í Ö ü ú ö ú ó ó ó ú ó ó ú ű í ű ö ü ü ú ü Í ü ó ú ö ú ü í ü ú ö ü ú í ú ú ú ó


Í ú ü ü ú Ó É ü Í É ü Í ü ü Íü

Ú É Í Ü Ü É Í

Komoróczy Szonja és Biró Tamás

Átírás:

Misna szövegolvasás 2. Berakhot 1,1: halakha és aggada, tórai és rabbinikus törvények Biró Tamás biro.tamas@btk.elte.hu, http://birot.web.elte.hu/ 2016. szeptember 19.

Praktikus dolgok (ismétlés) A kurzus honlapja: Sillabusz: Biró Tamás: Fogadóóra: http://birot.web.elte.hu/courses/2016-misna/ http://birot.web.elte.hu/misna (a félév végéig) http://birot.web.elte.hu/courses/2016-misna/misna.pdf biro.tamas@btk.elte.hu, birot@birot.hu http://birot.web.elte.hu/, http://www.birot.hu/ hétfő 11.00-12.00 + emailes egyeztetés alapján. Elmaradó órák a zsidó ünnepek miatt: okt. 3., okt. 17., okt. 24. Pótolni fogjuk ezeket az órákat (később egyeztetjük).

Babiloni fogság A zsidó történelem dióhéjban zanzásítva -1000-500 0 500 1000 1500 2000 B i b l i a i k o r : Héber Biblia Első szentély kora I.e. 587. Első szentély pusztulása B a b i l ó n i a Második szentély kora I.sz. 70. Második jeruzsálemi szentély pusztulása Tannák Amorák Gaonok Risonim Ahronim I.sz. 220 körül Jehuda ha-naszi: Misna I.sz. 500 körül: A Babilóniai Talmud lezárása I r a k 1038. Babilóniai gaonátus vége Újvilág É-Afrika, Közel-Kelet, Jemen S p a n y o l o. E u r ó p a 1492. Spanyolországi zsidók kiűzetése Izrael 1948. Izrael Állam megalapítása

A klasszikus rabbinikus irodalom térben és időben (ismétlés) S o k l é p é s b e n f o g j u k f i n o m í t a n i Palesztina Babilónia Tannaitikus kor: (kb. 70 kb. 220) Amorai kor: (kb. 220 kb. 500) Misna Toszefta Halakhikus midrásgyűjtemények Jeruzsálemi Talmud aggadikus midrásgyűjtemények Babilóniai Talmud

A klasszikus rabbinikus irodalom térben és időben (ismétlés) S o k l é p é s b e n f o g j u k f i n o m í t a n i Palesztina Babilónia Tannaitikus kor: (kb. 70 kb. 220) Amorai kor: (kb. 220 kb. 500) Misna Toszefta Halakhikus midrásgyűjtemények Jeruzsálemi Talmud aggadikus midrásgyűjtemények Babilóniai Talmud

A Misna szerkezete (ismétlés) (סדר (szeder, Hat rend 1. Zeraim ( magvak ) 4. Nezikin ( károk ) 2. Moed ( ünnep, idő ) 5. Kodasim ( szentségek ) 3. Nasim ( nők ) 6. Tohorot ( tisztaság[ok] ) (מסכתא / מסכת maszekhta, 63 traktátus (maszekhet / 525 fejezet (פרק (perek, משנה 4224 misna (kisbetűvel!) Minden héten kb. 1 fejezetet olvasunk a szövegolvasásokon Előző héten: Nezikin rend > Avot traktátus > 1. fejezet Ezen a héten: Zeraim rend > Berakhot traktátus > 1. fejezet

FACTSHEET: Avot traktátus Rend (szeder): Nezikin ( Károk ; a Misna 4. rendje) Traktátus (maszekhet): Avot ( Atyák ; a renden belül a 9. traktátus) Fejezetek száma: 5 (+1 = Kinjan Tora, utólag hozzácsapva) Fő téma: etika, egyes rabbik erkölcsi útmutatásai, a rabbinikus foglalkozás (tanulás, tanítás, bíráskodás ) módszertana, és elsősorban a rabbinikus értékrend, amelynek középpontjában a Tóra-tanulás van. Tórai forrás, alapszöveg, háttér: nincs. Érdekesség: egyetlen olyan traktátus, amely kizárólag aggádikus jellegű.

Két alapfogalom: halákha és aggáda :(הלכה) Halákha A szó eredete: h.l.k. gyök menni > menés > járandó út Aggáda,אגדה) eredetileg: elbeszélés ): Narratívák: Bibliai elbeszélések és azok értelmezése Biblia utáni történetek a zsidó vallásjog rendszere minden más, minden ami nem halakha (a szó mai jelentése: legenda, mítosz ) (pl. rabbik élete, a II. Szentély lerombolása) A vallásjogi rendszerbe nem szigorúan illeszkedő erkölcsi tanítások, útmutatások ( Hittételek ) NB: Ellenzem, hogy fogalmak meghatározását összekeverjük a fogalmat megjelölő szó eredetével. Folklór: mesék, viccek, példabeszédek, stb. De halákhán kívüli népszokások, babonák is. Nincs mindig éles határ: szokások fokozatos halakhizálódása

Avot 1: a hagyomány/szóbeli tan láncolata Mózes megkapta a [szóbeli (és írott)] Tórát a Szinájon, majd továbbadta Jozsué vének (tanácsa) próféták Nagy Gyülekezet (Kneszet ha-gedola, a talmudi hagyomány szerint 120 fős, és a perzsa korszakban létezett volna) Simon ha-cadik ( az igazságos, a Nagy Gyülekezet utolsó tagja) Szokhói Antigonosz párok (zugot) utolsó (ötödik) pár: Hillél és Sammáj (Nagy) Szanhedrin: 71 fős legfelső bíróság. Élén naszi ( elnök ) és av bét din ( bíróság atyja ). tannák, És azon belül a hagyomány szerint Hillél családjából származó naszik. Cél: a rabbinikus Biblia-értelmezés legitimációja a konkurens értelmezésekkel szemben!

Párok (zugot): kb. i.e. 2-1. század (makkabeus felkeléstől Heródesig) A Hillél-dinasztia: naszik ( patriarkák ) Legalábbis a hagyományos történetírás szerint Joszé b. Joezer és Joszé b. Joḥanan Jehosua b. Peraḥja és Nittaj ha-arbeli Jehuda b. Tabbaj és Simon b. Setaḥ Semaja és Avtaljon Hillél és Sammáj b. = ben, fia a következőnek Hillél Simon b. Hillél (i.e. kezdete előtti évtizedek; babilóniai) I. Rabban Gamliel (b. Simon), az idősebb I. Simon ben Gamliel (i.sz. 70 előtti évtized) II. Rabban Gamliel (b. Simon), a javnei II. Simon ben Gamliel Gamliel / Gamaliel Juda ha-naszi, a Szent (a Misna szerzője) Utódok 415-ig (VI. Rabban Gamliel) naszik. Pl. II. Hillel.

A Misna szerkezete (ismétlés) (סדר (szeder, Hat rend 1. Zeraim ( magvak ) 4. Nezikin ( károk ) 2. Moed ( ünnep, idő ) 5. Kodasim ( szentségek ) 3. Nasim ( nők ) 6. Tohorot ( tisztaság[ok] ) (מסכתא / מסכת maszekhta, 63 traktátus (maszekhet / 525 fejezet (פרק (perek, משנה 4224 misna (kisbetűvel!) Minden héten kb. 1 fejezetet olvasunk a szövegolvasásokon Előző héten: Nezikin rend > Avot traktátus > 1. fejezet Ezen a héten: Zeraim rend > Berakhot traktátus > 1. fejezet

FACTSHEET: Zeraim rend Rend (szeder): Zeraim ( Magvak, a Misna 1. rendje) Traktátus (maszekhet): 11 traktátus B e rakhot, Pea, D e mai, Kilaim, S e viit, T e rumot, Maaszerot, Maaszer seni, Ḥala, Orla, Bikkurim. Fejezetek száma: 74 fejezet Fő téma: mezőgazdasági törvények. Tórai forrás, alapszöveg, háttér: lásd az egyes rendeknél. Kivétel: Berakhot traktátus.

FACTSHEET: Berakhot traktátus Rend (szeder): Zeraim ( Magvak, a Misna 1. rendje) Traktátus (maszekhet): Berakhot Fejezetek száma: 9 Fő téma: Tórai forrás: Érdekesség: ( Áldások, a renden belül az 1. traktátus) S e ma olvasása, imák, áldások, hétköznapi és szombati liturgia. Deut. 6:4-9 (Sma); Deut. 8:10 (étkezés utáni áldás); más témákhoz nincs vagy csak áttételes forrás. Egyedüli traktátus a Zeraim rendben, amelyhez van gemara a Jeruzsálemi és a Babilóniai Talmudban is.

A Berakhot traktátus és a zsidó liturgia 1-3. fejezet: 4-5. fejezet: 6. fejezet: 7. fejezet: Sema és áldásai, valamint kivételek Amida (= Smone eszré = Tefilla = Főimádság) szabályai Különböző ételfajták fogyasztása előtti áldások Étkezés utáni áldások 8. fejezet: Kiddus [= szombat és ünnepnapok megszentelése] és havdala [= szombat és ünnepnapok elbúcsuztatása] 9. fejezet: Egyéb alkalmi áldások

Mi a Misna? (ismétlés) S o k l é p é s b e n f o g j u k f i n o m í t a n i Hagyományos rabbinikus narratíva: תורה שבכתב Írott tan Tora se-bikhtav Tóra (Mózes öt könyve): Genezis, Exodus, Leviticus, Numeri, Deuteronomium. תורה שבעל-פה Szóbeli tan Tora se-be-al-pe Használati utasítás : Tóra-értelmezési módszerek (hermeneutikai szabályok) A Tórában explicit formában nem leírt további részletek A rabbinikus zsidóság alapdogmája : Mózes mindkettőt egyformán megkapta a Sínai-hegyi kinyilatkoztatás során

Mi a Misna? S o k l é p é s b e n f o g j u k f i n o m í t a n i A Tóra kanonizálása (kb. a perzsa korban). Héber Biblia kanonizálása (kb. az i.sz. 1. sz. végén, 2. sz. elején). Kanonizálás = lezárás? NEM! Elindul az értelmezés (interpretáció, exegézis) Mit jelent adott kifejezés? Pontosan mire vagy kire vonatkozik, hogyan és mikor kell alkalmazni adott törvényt?

Deuteronomium 6:4-9 4. Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr! 5. Szeressed az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből. 6. És ez ígék, amelyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a szívedben. 7. És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz. 8. És kössed azokat a kezedre jegyül, és legyenek homlokkötőül a szemeid közt. 9. És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire, és a te kapuidra.

Milyen kérdések merülnek fel Deut. 6:4-9-cel kapcsolatban? A hallgatók kérdései és válaszai

Milyen kérdések merülnek fel Deut. 6:4-9-cel kapcsolatban? A rabbik kérdései és válaszai: Deut. 6:7-ben szólj ezekről = mondjad el (olvasd el) Deut. 6:4 9-et. Méghozzá naponta kétszer: és amikor lefekszel = este amikor felkelsz = reggel. A rabbinikus hagyomány szerint ez Deut. 6:7 helyes értelmezése, amit Mózes kapott a Sínai-hegyen. További kérdések: lásd Misna Berakhot 1. fejezet.

Misna Berakhot 1:1 Uri Asaf fordítása (2015) http://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/misna-magyarul Mikor mondják az esti smát? Rabbi Eliezer szerint, akkortól, ahogy a kohánim bemennek, hogy egyenek az adományból, az [éj] első harmadjának végéig. Bölcseink szerint éjfélig. Rábán Gámliel azt mondja: Amíg hajnalodni kezd. Egyszer történt, hogy a fiai [későn] tértek meg az ivóból és azt mondták apjuknak: Még nem mondtunk smát. Azt mondta nekik: Még hajnal előtt kötelesek vagytok mondani. De nem csak ez, hanem minden olyan parancsolat, amely a bölcsek szerint éjfélig kötelező, az első hajnali fénysugár megjelenéséig teljesítendő. Az [áldozat] zsírjának és belső részeinek elégetése teljesítendő az első hajnali fénysugárig. Azok [az áldozatok], melyek húsát aznap kell elfogyasztani, elégetésük hajnalig kötelező. Ha így van, [hogy hajnalig halasztható] miért mondták a bölcsek, hogy éjfélig? Hogy távol tartsák az embert a vétektől.

Misna Berakhot 1:1 Uri Asaf fordítása (2015) http://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/misna-magyarul K: Mikor mondják az esti smát? V: Rabbi Eliezer szerint, akkortól, ahogy a kohánim bemennek, hogy egyenek az adományból, az [éj] első harmadjának végéig. Bölcseink szerint éjfélig. Rábán Gámliel azt mondja: Amíg hajnalodni kezd. Egyszer történt, hogy a fiai [későn] tértek meg az ivóból és azt mondták apjuknak: Még nem mondtunk smát. Azt mondta nekik: Még hajnal előtt kötelesek vagytok mondani. De nem csak ez, hanem minden olyan parancsolat, amely a bölcsek szerint éjfélig kötelező, az első hajnali fénysugár megjelenéséig teljesítendő. Az [áldozat] zsírjának és belső részeinek elégetése teljesítendő az első hajnali fénysugárig. Azok [az áldozatok], melyek húsát aznap kell elfogyasztani, elégetésük hajnalig kötelező. Ha így van, [hogy hajnalig halasztható] miért mondták a bölcsek, hogy éjfélig? Hogy távol tartsák az embert a vétektől.

Misna Berakhot 1:1 Megfigyelendő: Halákhikus kérdés és az arra adott válasz Egymástól eltérő válaszok mi ezen válaszok viszonya? Eltérő hagyományt kapott a mesterétől? (valamint másra adott válasz) A bibliai szöveget vagy a korábbi rabbinikus forrásokat másként értelmezi? Eltérő logikai következtetéseket használ? Halákha és aggáda viszonya (le-ka-tḥila és be-di-avad) Tórai törvény és rabbinikus rendelet Avot 1,1: ( ) a Nagy Gyülekezet férfiai mi-de-orajta מדאורייתא mi-de-rabbanan מדרבנן ( ) három dolgot mondtak: ( ) építsetek kerítést (védfalat) a Tórának!

Következő órákra K i h é b e r ü l. K i f o r d í tá s b a n. Háttér (ismétlés): Fonrobert and Jaffee (eds., 2007, pp. xiii xx, pp. 1 9; pdf a honlapon) Stemberger (2001, pp. 62 74; pdf a honlapon) Eheti szövegolvasásra: Misna Berakhot 1. fejezet Következő heti előadásra (Pea traktátus): Biblia Lev. (= 3Mózes) 19

Viszlát következő alkalommal!