FULEKI ARAGONIT. (2 ábrával). A R A G O N I T V O N FÜLEK. (Mit 2 Textfiguren),

X X X I. A N N A L E S MUS ET N A T I O N A L I S H L N G A R I C I. PARS M I N E R A L O G T C A, GEOLOGICA, 1937 38. PALAEONTOLOGICA. FULEKI ARAGONIT. Irla: DR. TOKODY LÁSZLÓ. (2 ábrával). A R A G O N I T V O N FÜLEK. (Mit 2 Textfiguren), von L. TOKODY Bazaltban előforduló aragonitok k r i s t á l y t a n i sajátságait a k ö vetkező magyarországi lelőhelyekről ismerjük: Korlát (Nógrád m.), Somoskő (Nógrád m.), Vecseklő (Nógrád m.), Eresztvény (Nógrád m.) és Badacsony (Zala m.).* Ezeken a bazaltokhoz kötött előfor dulásokon k í v ü l Dognácska (Krassó-Szörény m.), Vaskő (KrassóSzörény m.), Urvölgy (Zólyom m.), R u d a b á n y a (Borsod m.), Gyöngyösszücsi (Heves m.), Felsőgalla (Komárom m.), Üröm (Pest m.) aragonitkristályairól vannak részletes k r i s t á l y t a n i adataink. A nógrádmegyei bazaltokban az aragonit meglehetősen elterjedt á s v á n y. A k ö v e t k e z ő k b e n a füleki aragonit kristálytani sajátságait ismertetve, egy ú j a b b nógrádmegyei előfordulásról számolok be. 1 2 3 3 5 6 7 9 1 8 9 9 A. LlFFA: Neues Aragonitvorkommen i n Korlát, Comitat N ó g r á d. Zeitschr. f. Krist. 47. 1910. p. 249 262. JUGOVICS L. : Kristálytani tanulmányok magyar á s v á n y o k o n. Annales musei nation. hung. 10. 1912. p. 306 510. YENDL MÁRIA: Nógrádmegyei bazaltok a r a g o n i t k r i s t á l y a i r ó l. Annales musei nation. hung. 25. 1928. p. 69 75. R E I C H E R T R.: Badacsonyi aragonit. F ö l d t a n i K ö z l ö n y. 62. 1952. p. 195 202. ZIMÁNYI K. : Adatok a d o g n á c s k a i rózsaszínű aragonit k r i s t á l y t a n i isme retéhez. T e r m é s z e t r a j z i füzetek. 22. 1899. p. 452 477. V E N D L M Á R I A : A v a s k ő i aragonit k r i s t á l y a l a k j a. Annales musei nation. hung. 24. 1926. p. 216 227. M E L C Z E R G. : A Z ú r v ö l g y i a r a g o n i t r ó l. Math, és t e r m é s z e t t u d o m á n y i érte sítő. 21. 1905. p. 236 254. L. T O K O D Y : Mineralien von R u d a b á n y a, Zeitschr. f. Krist. 60. 1924. p. 318 319. K E R T A I G Y. : H i d r o t e r m á l i s aragonit a n d e z i t b ő l és mészkőből. F ö l d t a n i K ö z l ö n y. 65. 1935. p. 354 362. 2 3 4 5 6 7 8 9

Z I M Á N Y I K. az egyik fülcki b a z a l t b á n y á b a i i h á r o m aragonitk r i s t á l y t gyűjtött és azokat vizsgálatra nekem volt szíves átadni, a m i é r t dr. Z I M Á N Y I K Á R O L Y ú r n a k, a Magyar Nemzeti M ú z e u m ásvány-őslény t á r a ny. i g a z g a t ó j á n a k h á l á s köszönetemet e helyen is kifejezni kedves kötelességem. A kristályok hossza 2,5 8 mm, v a s t a g s á g a 1 1,5 mm. Víz tiszta-átlátszók. Rajtuk összesen 28 formát á l l a p í t o t t a m meg, melyeknek legnagyobb része I. fajta prizma. A megfigyelt formák a következők: b (010) k (011) e (051) *>(081) /(0-17-2) * (0-19-2) F (0-11-1) j (0-12-1) (0-15-1) '> (0-14-1) K(0-17-1) O (0-18-1) * (0-37-2) P (0-19-1) o (0-20-1) R (0 45-2) rj (0-24-1) T (0-26-1) U (0-27-1) V W X Y (0-30-1) (0-32-1) (0-35-1) (0-40-1) (0-48-1) m (110) p(lll)? (13-13-1) 3* (20-20-1) A * (0-19-2) és * (0-37 2) az aragonitnak á l t a l á b a n ú j alakja. A formák m e g á l l a p í t á s á r a következő szögértékek szolgáltak: mért e: k = ( 0 5 i ) : (011) = 39 02' V : : = 44 27' = (081) J= : = 4 5 03' = (0-17-2) : : =(0-19-2) = 45 51' F = (0-11-1) : = 47 05' = (0-12-1) : = 4 7 47' i s = 48 21' = (0-13-1) : & = (0-14-1) = 4 8 39' K == (0-17-1) = 4 9 30' O = 4 9 45' = (0-18-1) : * = (0-37-2) : = 4 9 55' P : = (0-19-1) = 50 02' = 50 15' = (0-20-1) 9 : R: = (0-45-2) : = 50 49' f) : = (0-24-1) = 50 57' T: = 51 111 = (0-26-1) U : = (0-27-1) = 51 17' számított 58 38' 54" 44 23' 0" 44 57' 09" 4 5 54' 50" 47 02' 03" 47 37' 18" 48 07' 30" 48 33' 44" 49 33' 28" 49 48' 59" 49 56' 07" 50 02' 50" 50 15' 20" 50 4 1 ' 43" 50 54' 50" 51 10' 10" 51 16' 57"

mért V k (0-30-1) (011) 5 1 40' számított 5 1 34' 32" w (0-32-1) 5 1 43' 5 1 44' 30" X Y (0-35-1) 5 1 57' 5 1 57' 15" (0-40-1) 5 2 07' 5 2 14' 16" (0-48-1) 5 2 37' 5 2 34' 06" (010) 5 4 13' 5 4 13' 30" (011) 7 1 33' 7 1 33' (110) 7 2 10' 72 (lfo) 1 0 7 57' (110) 6 3 49' 6 3 48' 0" (010) 5 8 02' 5 8 06' 0" (110) 2 10' 2 06' 20" 3 14' 3 13' 4 2 " k:b :k : m : m m :m :b (OH) (110) (20-20-1) (13-13-1) 0" 0'19" 107 59'41" A t a n u l m á n y o z o t t k r i s t á l y o k vagy prizmatikus- vagy t ű a l a k ú a k. A prizmatikus k r i s t á l y o k f ő a l a k j a i a b (010), m (110) és k (011), melyekhez meredek I. fajta p r i z m á k csatlakoztak. U g y a n e z e k e n a k r i s t á l y o k o n l é p e t t fel a meredek ^ ( 2 0-2 0 1) és ( 1 3 * 1 3 1 ), t o v á b b á a k é t s é g e s p (111). E t í p u s b a k é t k r i s t á l y tartozott. A harmadik k r i s t á l y t ű a l a k ú. R a j t a a j ó l fejlett b (010), k (011) é s m (110) mellett meredek I. fajta p r i z m á k szerepeltek. 1. á b r a. Fig. 1.

A L (010) nagy lapokkal alakult k i ; vízszintesen mindig finoman rostozott. Az m (110) nagyra fejlődött; lapjainak felülete sima, néha azonban az m : m él mellett egyik lapja fésűszerűen barázdált, a m á s i k sima. Az I. fajta p r i z m á k k ö z ü l a forma-felsorolásba csak azokat vettem fel, melyeknél a határozott reflexhez legalább a goniom é t e r e n lap is látható volt. E prizmák, miként az aragonitnál á l t a l á b a n, ú g y a füleki k r i s t á l y o k n á l is, a b-tengely két végén m á s k é p e n alakultak k i ; amelyek megvoltak a b pozitív végén, hiányoz tak a negatív részen és megfordítva. Indexeiknek megfelelően követ keztek egymásután, a meredek formákat nem választották el egymástól kevésbbé meredek alakok. A t ű a l a k ú kristályon meg figyelhető volt, hogy a b-tengely két végén eltérő i n d e x ű I. fajta p r i z m á k jelentek meg és ugyanakkor a c-tengely negatív részén m á s alakok fejlődtek k i, mint a c pozitív végén. A füleki kristályokon meghatározott I. fajta p r i z m á k ismeretesek a magyarországi aragonit okon. R E I C H E R T R. a badacsonyi aragonitot tárgyaló m u n k á j á b a n a tőle megfigyelt f o r m á k n a k más magyarországi előfordulásokon való megjelenését az irodalmi adatok a l a p j á n táblázatosan összefoglalta. Az általam megfigyelt alakok összehasonlítását egyéb magyarországi lelőhelyekkel tehát mellő zöm, csak azokra utalok, melyeket R E I C H E R T R. nem észlelt s így m u n k á j á b a n nem szerepelnek. Az / (0-17-2) alakot először F. S T Ó B E R a framonti aragoniton figyelte meg; ezenkívül ismeretes a rohitsch-i és az úrvölgyi aragonitról. Ez a r i t k a forma az egyik kristályon egy keskeny, de kielégítően t ü k r ö z ő lappal szerepelt és biztosan megállapítható volt. A j (0-12-1) a somoskői és a vaskői aragoniton is előfordult. A # (0-14-1), P (0-19-1), (0-24-1), W (0-32-1) a dognácskai, vaskői és somoskői aragoniton szerepelt: a P (0-19-1) ezeken az előfordulá sokon kívül az úrvölgyi kristályokon is k i m u t a t h a t ó volt. 1 0 11 1 2 ls 1 0 R E I C H E R T R.: Badacsonyi aragonit. F ö l d t a n i Közlöny. 62. 1932. p. 195 202. R E I C H E R T R. szóbeli közlése szerint ő a badacsonyi aragoniton az U (0-27-1) formát figyelte meg, d o l g o z a t á b a a (0-28-1) index s a j n á l a t o s nyomda h i b a folytán k e r ü l t. Az U (0-27-1) forma t e h á t eddig a hazai lelőhelyek közül Somoskő-, Vaskő- és B a d a c s o n y r ó l volt ismeretes. F. STÖBERT Aragonit von M a r k i r e h und Framont. M i t t. d. geol. Landesanst. von E l s a ß L o t h r i n g e n. 4. 1894. p. 113. Ref. Zeitschr. f. Krist. 27. 1897. p. 531. C. H L A W A T S C H : Der A r a g o n i t von Rohitsch. Zeitschr. f. Krist. 47. 1910. 1 1 1 2 1 3 p. 22 34.

Q ( 0-2 0-1 ), R ( 0-4 5-2 ) és V ( 0. 3 0-1 ) D o g n á c s k a és Vaskő aragonit kristályain is szerepelt. A ( 0-4 8-1 ) formát először Z I M Á N Y I K. a dognácskai aragonit Y ( 0-4 0 1) l a p j á n mint keskeny csíkot figyelte meg, ú j a b b a n R E I C H E R T R. a badacsonyi aragoniton állapította meg. Mind a h á r o m fiileki aragonit-kristályon fellépett a k ( 0 1 1 ) és 0 ( 0-1 8-1 ), k e t t ő n az F ( 0 1 1 - l ), P ( 0-1 9-1 ), ( 0-2 4-1 ) és X ( 0-3 5-1 ) ; a többi első fajta prizma csak egy-egy kristályon jelent meg. A füleki aragoniton k é t ú j I. fajta p r i z m á t mutathattam k i, mindegyik csak egy-egy lappal fejlődött k i. A * ( 0-1 9-2 ) keskeny csík. Tükrözése h a l v á n y. Mért és számított szögértékeinek k i t ű n ő egyezése folytán biztos alaknak tekinthető. A magas i n d e x ű * ( 0-3 7-2 ) szintén keskeny csík. Tükrözése j ó. A vele együttesen, ugyanazon a kristályon szereplő P ( 0-1 9 * 1 ) és O ( 0 18*1) között jelent meg. Biztos f o r m á n a k fogadható el. A k (011) kivételével az összes I. fajta p r i z m á k lapjai keskeny csíkok, illetve rostok. Felületük t ö b b n y i r e sima, de rostozott lapok is előfordultak. Mindhárom kristályon a b ( 0 1 0 ) közelében, a b (010) k ( 0 1 1 ) övrészletben alakultak k i. A c ( 0 0 1 ) k ( 0 1 1 ) zónarész ből egyetlen forma sem jelent meg. A k (011)-tői eltekintve, a legkevésbbé meredek alak az e ( 0 5 1 ). A füleki aragoniton feltűnően kevés bipiramis figyelhető meg. Mindössze h á r o m alakot h a t á r o z t a m meg: ip ( 2 0 * 2 0 * 1 ), ( 1 3 * 1 3-1 ) és p(lll). A W ( 2 0 * 2 0 * 1 ) az aragonitnak ritka kristályalakja. Először L A N G E R C. állapította meg. A magyarországi előfordulások közül csak Dognácskáról ismeretes. A füleki arogoniton egyetlen nagy, kitűnően t ü k r ö z ő, az m:g? = ( 1 1 0 ) : ( 2 0 : 2 0 : 1 ) éllel p á r h u z a m o s a n finoman rostozott lappal alakult k i. A ( 1 3-1 3 * 1 ) formát R E I C H E R T R. figyelte meg először a bada csonyi aragoniton. Ez a bipiramis a füleki aragoniton a ^ ( 2 0-2 0 * 1 ) alakkal együtt lépett fel. Szintén csak egyetlen lappal fejlődött k i. Kisebb, mint a ip ( 2 0-2 0 1). Az [ 1 1 0 ] i r á n y b a n finoman rostozott. A fiileki aragoniton mindkét forma biztos. (1. ábra). A p ( 1 1 1 ) az aragonitnak nagyon gyakori alakja és tükörfényes, sima lapokkal szokott megjelenni. Ezzel ellentétben a t a n u l m á n y o zott füleki kristályokon mindig rossz, érdes felületű, alig tükröző lapokkal szerepelt. A reá vonatkozó szögadatok oly nagy íngadozá14 1 4 1884. LANGER C. : Neue Vorkommnisse des p. 196 199. Tarnowitzites. Zeitschr. f. Krist. 9.

sokat mutattak, hogy a p (111) formát csak nagy fenntartással sorolom a füleki aragonit kristályalakjaihoz. 2. ábra. Fig. 2. Mind a három megvizsgált kristály iker az m (110) szerint. Két kristály kettes, egy pedig hármas iker. (2. ábra). Néhány iker-szöget az alábbiakban közlök: m : m m : m' m : b^ b :b k :k P :U mért 52 37' 63 45' 5 36' 63 44' 35' 58' 63 52' számított 52 24' 63 48' 5 42' 63 48' 35 59' 21" 63 40' 25"

Mindhárom kristályon elszórtan kalcii-romboederek ülnek. A p a r á n y i kalcit-kristályok lapjai görbültek, érdesek; a k r i s t á l y o k goniométeren nem mérhetők. Egyedüli k r i s t á l y a l a k j u k egy romboeder, amely valószínűleg a 9 (0221) formával azonos. A kalcitk r i s t á l y o k az aragonitba egyik csúcsukkal nőttek be. Keletkezésük nyilvánvalóan a C a C O - t a r t a l m ú oldat (illetve vízgőz) hőmérsék letének csökkenésekor következett be, mikor is az aragonitrács a kalcitszerkezetbe ment át, miként annak lefolyását K ő z u S. és K A N I K. legújabb vizsgálataiból ismerjük. ;t 15 A Budapesti Kir. Magyar P á z m á n y Péter T u d o m á n y e g y e t e m ásvány- és kőzettani intézetében készült dolgozat. A n den Aragonitkristallcn von F ü l e k (Komitat Nógrád, Ungarn) wurden folgende Formen bestimmt: b (010) k(011) e (051) v (081) f (0-17-2) *(0-19-2) F (0-111) j (0-12-1) e (0-13-1) #(0-14-1) K (0-17-1) O (0-18-1) * (0-37-2) P (0-19-1) 9 (0-20-1) R(0-45-2) rj (0-24-1) T (0-26-1) U (0-27-1) V W X y (0-30-1) (0-321) (0-35-1) (0-401) (0-48-1) m (110) 10 P (HD? (13-13-1) W (20-20-1) Die mit einem Stern (*) bezeichneten Formen sind für den Aragonit ü b e r h a u p t neu. Die bezüglichen Winkelwerte sind i m ungarischen Texte mitgeteilt. Die wasserklaren Kristalle sind 2,5 8 mm lang und 1 1,5 mm dick. Sie gehören zwei Typen an: 1. dem prismatischen und 2. dem nadeiförmigen Typ. 1 5 SHTJKUSUKÉ KOZTJ and K Ó - I C H I K A N I : Thermal cxpansion of aragonite and its atomic displacements by transformation into calcite betwen 4 5 0 C and 490 C i n air. I. Proceedings of the I m p e r i a l Acadeniy Tokyo. 10. 1934. p. 222 225. és I I. U. o. 10. 1934. p. 271 273. Nach einer persönlichen Mitteilung von Herrn R. R E I C H E R T ist m i r bekannt, d a ß von i h m am Aragonit des Badacsonyberges die Form U (0-27-1) beobachtet wurde (Földtani Közlöny 62. 1932. p. 195 202.), der Index (0-28-1) erschien aus Versehen i m Druck. Die F o r m U(0-27-1) war also bisher von den ungarischen Fundorten Somoskő, A askő und Badacsony bekannt. 1 6 r

Die Hauptformen der prismatischen Kristalle sind b (010), m ( 1 1 0 ), k (011) mit der Begleitung von steilen Prismen I. A r t. A n diesen Kristallen treten *P (20-20-1), (13*13*1) und die fragliche Form p ( l l l ) auf. (Fig. 1.). Der nadeiförmige Typus wurde durch das Auftreten der steilen Prismen I. A r t. charakterisiert; neben diesen wurden die Formen b (010), k (011), m (110) mit großen F l ä c h e n festgestellt. A n den Aragonitkristallen von F ü l e k wurden 23 Prismen I. A r t. beobachtet, diese mit Ausnahme von k (011) sind schmale Streifen i n dem Zonenstück b (010) k (011) mit einer A n h ä u f u n g an der Form b (010). I n dem Zonenteil c (001) k (011) fehlten die Prismen I. A r t. Die Bipyramiden sind selten. Die Formen qf (20-20-1) und (13-13-1) treten nur einmal auf. Die an dem Aragonit meistens am besten ausgebildete und gewöhnliche Form p (111) kann an den Aragonitkristallen von F ü l e k als am schwächsten entwickelte Form bezeichnet werden, deren rauhe, unebene Flächen i n keinem Falle genügende Reflexe lieferten, p (111) ist also fraglich. Sämtliche Kristalle sind Zwillinge, bzw. Drillinge nach m (110). (Fig. 2.). A n dem Aragonit sitzen winzige Kalkspatkristalle mit g e k r ü m m ten Flächen, die wahrscheinlich zu der Form y (0221) gehören. D i e Bildung des Kalkspates ist mit dem Herabsinken der Temperatur von CaCO -haltigen Lösungen, bzw. D ä m p f e n verknüpft, w ä h r e n d d e s s e n das Aragonitgitter i n Kalkspatgitter überging. a Mineralogisch-petrographisches Institut d. Kgl. Ung. P á z m á n y P. Universität zu Budapest.