A KŐZETBOLYGÓK Főbolygók közül: Merkur, Vénusz, Föld, Mars: Mellékbolygók közül: T1 Hold, J1 Io, J2 Europa:
Különbségeik oka: Különböző naptávolság vegyi differenciálódás olvadáspont szerint Különböző méretek nagyobbak (g, L, h) légkört tudtak megtartani vulkáni aktivitás eltérő, ui.: Becsapódások, Ős-Nap, radioaktív bomlás belső hő Kezdeti belső hő & radiokatív hőterm. térfogat R 3 Sugárzásos hűlés felszín R 2 arányuk R ( Nagyobb gombóc lassabban hűl. ) Jupiter holdjainál árapályfűtés vulkáni aktivitás.
A MERKUR a = 0.39 AU e = 0, 2 (!) i = 7 R f = 2440 km M f = M /18 ρ = 5.4 g/cm 3 Nagy vasmagja van: Mágneses tér viszonylag erős: B B /150 van magnetoszférája (ahonnét a mágneses tér kizárja a napszelet)
Légkör nélküli, erősen kráterezett: Hold. A MERKUR FELSZÍNE
A VÉNUSZ a = 0.72 AU e = 0, 07 i = 3 Retrográd, lassú forgás: csillagnap 243 d 0, 66 év.
R g = 6051 km M g = 0, 81M ρ = 5.3 g/cm 3 Van vasmagja: Mágneses tér nagyon gyenge: B B /1000 nincs magnetoszférája.
A VÉNUSZ LÉGKÖRE P = 94 bar (!), T = 750 K (!!!) 96,5% CO 2 3 % N 2 néhány tized % H 2 O nyomokban Ar, SO 2, CO Sok CO 2 üvegházhatás, azért ilyen forró. Átlátszatlan felhőréteg borítja. Magassága 50 km, kénsavcseppekből és kénkristályokból áll. A Vénusz látható fényben Ebben a rétegben a légkör 4 5 nap alatt körbejárja a bolygót (szuperrotáció). Vastag légkör narancssárga égbolt A Vénusz ultraibolya fényben
A VÉNUSZ FELSZÍNE Felhők térképezés radarral. Elég kevés a becsapódási kráter fiatal (néhány százmillió éves) felszín.
Főleg hullámzó síkságok (planitia) borítják:
Van még 3 nagyobb felföld (terra), és több vulkáni hátság (regio). A felföldek: Aphrodite Terra az Egyenlítőn, kb. Európa méretű Ishtar Terra északon, kb. Ausztrália méretű Lada Terra a déli sarkon, még kisebb A regiok eredete: pajzsvulkánok.
Lemeztektonika nincsen. Földi lánchegységekre csak 1 képződmény hasonlít: Maxwell-hg. az Ishtar Terrán, kb. 10 ezer m magas. Sok különös, a Földön ismeretlen geológiai formáció, pl.: Anemónák Arachnoidák
Palacsinták
A VÉNUSZ TÖRTÉNETE Feltevés: Föld és Vénusz hasonló CO 2 és H 2 O készlettel indultak, de ennek zöme a Vénuszon pára volt Nap fényesedésével runaway üvegházhatás, H 2 O oxidálja a forró felszíni kőzeteket O a kőzetekben, H 2 elszökik. Földön viszont: víz folyékony, benne élet (kékalgák) fotoszintézis CO 2 -ből O 2 felszabadul, C megkötődik a mészkőben. Bizonyíték: D/H arány kb. százszor magasabb a földinél.
A MARS a = 1.52 AU e = 0, 09 i = 2 Forgás Föld: csillagnap 24 h 37 m ; tengelyferdeség 24. Vörös és sötétebb területek; sarki sapkák; felhők.
R h = 3394 km M h = M /10 ρ = 3, 95 g/cm 3 Átmenet a Föld/Vénusz és Hold/Merkur között. Mágneses tér csak helyenként (remanens mágnesség); ott B B /300 részleges magnetoszférája van
A MARS SZERKEZETE Belül kis vasmag (sugár 15 %-a), vagy valamivel nagyobb FeS mag (25 %) A mag a Napr.kel. után 10 15 millió éven belül kialakult. A kéreg is 50 millió éven belül levált a köpenyről (magmaóceán megszilárdult).
A MARS LÉGKÖRE P = 6 11 mbar (évszakfüggő), T = 213 K (200 293 K) 95,3% CO 2 2,7 % N 2 1,6 % Ar 0,13 % O 2 0,07 % CO 0,03 % H 2 O nyomokban Ne, Kr, Xe, O 3 Erős szelek (néhány 10 km/h).
Ritka légkör: zenitben nappal is látni a csillagokat. Erős szél + vörös por: láthatárnál az ég rózsaszín.
Porviharok: a legnagyobbak a D-i féltekén kezdődnek, nyáron. Szinte az egész bolygót elboríthatják.
A MARS FELSZÍNE Kráterezettség 3 fő rétegtani egység 3 korszak: Korszak neve Időhatárok Események (milliárd éve) Noachis 4,6 3,7 Erősen kráterezett déli felföldek Hesperia 3,7 3,0 Vulkáni hátságok (Tharsis, Elysium...) Amazonis 3,0 Üledékek, erózió a víz, jég és szél hatására
A DÉLI FELFÖLDEK Erózió (szél, víz, jég) kráterek lepusztultabbak, mint a Holdon.
Remanens mágneses tér ekkor még működött a dinamó, volt magnetoszféra. Csíkszerű mintázat a mágn. térben egy ideig lemeztektonika is működött. ( földi óceánaljzat)
Ősi becsapódási medencék: pl.argyre, Hellas
VULKÁNI HÁTSÁGOK Tharsis-hátság: 3,8 milliárd éve Pajzsvulkánok. Vastag litoszféra nincs izosztázia, nincs lemeztektonika egy nagy, stabil vulkán jön létre ( Hawaii). Legnagyobb: Olympus Mons. Az ismert világ legmagasabb hegye. 26 ezer m.
Később a Mars lassan hűl, de az utolsó nagy kitörések a pajzsvulkánokon csak kb. 150 millió éve történtek, és néhány millió évente még ma is van vulkáni aktivitás. (Kráterszámlálások és marsi meteoritok kora alapján)
VÍZ A MARSON Késő noachis / kora hesperia időszakban az északi síkságokat valszg. óceán borította Bizonyítékok: ősi partvonal ma is látható D/H a Marson ötszöröse a földinek sok víz elszökött a légkörből valaha több tized bar nyomású volt a légkör, így lehetett folyékony víz
Ugyanebben az időben: kiterjedt folyóvölgyek, vízrendszerek:
3,0 1,5 milliárd éve: Légkör lassan elszökik (kis g + napszél disszociálja a vizet) víz zöme megfagy: talajjég, alatta talajvíz. Időnkénti olvadások (vulkanizmus, becsapódások) alkalmi nagy áradások:
Mára: talajjég nagyon vastag (5 10 km krioszféra ), csak néha keletkeznek kisebb vízmosások (?) és gleccserek (?) Pályaelem-ingadozások éghajlatváltozások ( Föld). Ma: jégkorszak?
A MARSFELSZÍN ÁSVÁNYAI Marskőzetek: vulkáni és átalakult (metamorf) kőzetek, valamint üledékek. Fő ágens: víz. Hatására sokfelé hidratált szilikátok (agyagásványok; földi montmorillonit és troktolit, csak Al helyett Fe atomok) vasoxidok (magnetit, hematit) karbonátok Marspor: szél, víz, becsapódások okozta erózió miatt.
ÉLET A MARSON? 1996: egy marsi meteoritban: nanofosszíliák. De: okozhatták más folyamatok is.
A MARS HOLDJAI Befogott aszteroidák. Phobos (D=22 km) Deimos (D=12 km)