EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZERBIZTONSÁGI FŐIGAZGATÓSÁG MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI FŐIGAZGATÓSÁG

EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZERBIZTONSÁGI FŐIGAZGATÓSÁG MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI FŐIGAZGATÓSÁG Brüsszel, 2019. március 20. REV2 a 2018. február 1-jén közzétett REV1 jelű közlemény helyébe lép KÖZLEMÉNY AZ ÉRDEKELT FELEK RÉSZÉRE AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EU-BÓL VALÓ KILÉPÉSE, VALAMINT AZ UNIÓS ÉLELMISZERJOG ÉS A MINŐSÉGRENDSZEREKRE 1 VONATKOZÓ UNIÓS SZABÁLYOK Az Egyesült Királyság 2017. március 29-én az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének megfelelően bejelentette az Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát. Ez azt jelenti, hogy 2019. március 30-án közép-európai idő szerint 00.00 órától ( a kilépés időpontja ) 2 az Egyesült Királyság harmadik ország 3 lesz. A kilépésre való felkészülés nemcsak az EU és a nemzeti hatóságok ügye, hanem a magánfeleket is érinti. A kilépésről rendelkező megállapodás megerősítését övező bizonytalanságokra való tekintettel minden érdekelt felet és különösen a gazdasági szereplőket emlékeztetni kell azokra a jogi következményekre, amelyeket figyelembe kell venni akkor, amikor az Egyesült Királyság harmadik országgá válik. A kilépésről rendelkező megállapodásban rögzített átmeneti időszakra 4 is figyelemmel a kilépés időpontjától kezdődően az uniós élelmiszerjog 5 rendelkezései és a 1 2 3 4 5 Ideértve az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket, a szeszes italok és az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőit, valamint a hagyományos különleges termékeket. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 50. cikkének (3) bekezdésével összhangban az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben egyhangúlag határozhat úgy, hogy a Szerződések hatálya az Egyesült Királyságra nézve egy későbbi időpontban szűnik meg. A harmadik ország olyan ország, amely nem tagja az EU-nak. Vö. a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (HL C 66. I, 2019.2.19., 1. o.) negyedik része. Lásd az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.) 3. cikkének (1) bekezdését. Ez a közlemény kiterjed az ökológiai termelésre vonatkozó uniós szabályokra is. A közlemény nem terjed ki az állati eredetű termékek azon nem kereskedelmi jellegű személyes szállítmányainak az Unióba történő behozatalára, amelyek az utazók poggyászának részét képezik, vagy amelyeket kis méretű csomag formájában magánszemélyek számára adnak fel, valamint amelyeket távolsági (például e-mailen, telefonon vagy interneten történő) megrendelést követően szállítanak ki a fogyasztónak (lásd az állati eredetű termékek személyes szállítmányainak a

minőségrendszerekre vonatkozó uniós szabályok nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra. Ez különösen az alábbiakban ismertetett következményekkel jár. 6 1. ÉLELMISZER-JELÖLÉS ÉS AZ ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS AZONOSÍTÓ JELEK Az uniós élelmiszerjog összehangolja az EU-ban forgalomba hozott élelmiszerek jelölését. Az alkalmazandó szabályokat különösen az alábbi uniós jogi aktusok tartalmazzák: az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról 7, az Európai Parlament és a Tanács 1924/2006/EK rendelete (2006. december 20.) az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról 8, az Európai Parlament és a Tanács 609/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről 9, az Európai Parlament és a Tanács 1829/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról 10, valamint az Európai Parlament és a Tanács 1830/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról 11, az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról 12, Közösségbe történő behozataláról és a 136/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. március 5-i 206/2009/EK bizottsági rendeletet (HL L 77., 2009.3.24., 1. o.). Ez utóbbi kérdésben lásd a Közlemény az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését követően az EU és az Egyesült Királyság közötti utazásról című dokumentumot (https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/file_import/travelling_hu.pdf). 6 7 8 9 10 11 12 Ez a közlemény a Csatorna-szigetekről és a Man-szigetről érkező élelmiszerekre is vonatkozik (lásd: a Tanács 706/73/EGK rendelete [1973. március 12.] a Csatorna-szigeteken és a Man-szigeten a mezőgazdasági termékek kereskedelmére alkalmazandó közösségi szabályokról, [HL L 68., 1973.3.15., 1. o.]). HL L 304., 2011.11.22., 18. o. HL L 404., 2006.12.30., 9. o. HL L 181., 2013.6.29., 35. o. HL L 268., 2003.10.18., 1. o. HL L 268., 2003.10.18., 24. o. HL L 347., 2013.12.20., 671. o. 2

az élelmiszerek jelölését és az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatást szabályozó, például a szeszes italokra, 13 a mézre, 14 a kávé- és a cikóriakivonatokra, 15 az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekre, 16 az egyes cukorfajtákra, 17 a gyümölcsökre, a zöldségekre, a feldolgozott gyümölcsökre és a feldolgozott zöldségekre, 18 a gyümölcslevekre, 19 a gyümölcsdzsemekre, a zselékre és a marmeládokra, 20 valamint az egyes tejtermékekre 21 vonatkozó uniós ágazati jogi aktusok, a Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről. 22 Az uniós élelmiszer-jelölési szabályok az EU-ban forgalomba hozott valamennyi élelmiszerre vonatkoznak, függetlenül azok előállításának helyétől. A kilépés időpontjától kezdődően a27 tagú EU piacán forgalomba hozott 23 élelmiszereknek a 178/2002/EK rendelet 11. cikkével összhangban meg kell felelniük ezeknek a szabályoknak. 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.). A Tanács 2001/110/EK irányelve (2001. december 20.) a mézről (HL L 10., 2002.1.12., 47. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 1999/4/EK irányelve (1999. február 22.) a kávé- és a cikóriakivonatokról (HL L 66., 1999.3.13., 26. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2000/36/EK irányelve (2000. június 23.) az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről (HL L 197., 2000.8.3., 19. o.). A Tanács 2001/111/EK irányelve (2001. december 20.) az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajtákról (HL L 10., 2002.1.12., 53. o.). A Bizottság 543/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. június 7.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldségágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról (HL L 157., 2011.6.15., 1. o.). A Tanács 2001/112/EK irányelve (2001. december 20.) a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről (HL L 10., 2002.1.12., 58. o.). A Tanács 2001/113/EK irányelve (2001. december 20.) az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről (HL L 10., 2002.1.12., 67. o.). A Tanács 2001/114/EK irányelve (2001. december 20.) egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejekről (HL L 15., 2002.1.17., 19. o.). HL L 189., 2007.7.20., 1. o. A forgalomba hozatal fogalmát a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontja határozza meg: forgalomba hozatal: élelmiszer vagy takarmány készentartása eladás céljára, beleértve az élelmiszer vagy takarmány eladásra való felkínálását, vagy az élelmiszerek és takarmányok ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadásának bármely egyéb formáját, valamint az élelmiszerek és takarmányok eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját. 3

Ennek következtében előfordulhat, hogy az uniós élelmiszerjog a kilépés időpontjától fogva néhány esetben a 27 tagú EU-ban forgalomba hozott élelmiszerek jelölésének módosítását követeli meg amiatt, hogy az Egyesült Királyság a kilépés időpontjától kezdve harmadik ország lesz. Például az alábbi esetekben: az élelmiszer származásának kötelező bemutatása adott esetben, 24 az Egyesült Királyságból származó élelmiszer 27 tagú unióbeli importőrének nevét vagy cégnevét és címét feltüntető kötelező jelölés, 25 a 853/2004/EK rendelet 5. cikke szerinti kötelező egészségügyi vagy azonosító jelölés. A kilépés időpontjától kezdve az állategészségügyi jelölés 26 és az azonosító jelölés 27 nem tartalmazhatja az Európai Unióban található létesítmények számára fenntartott EK rövidítést, 28 29 hanem annak az országnak a nevét kell tartalmaznia (teljes egészében vagy a kétbetűs ISOkóddal), ahol a létesítmény található, valamint e létesítmény jóváhagyási számát. 30 Az élelmiszer-vállalkozóknak ajánlatos megvizsgálniuk, hogy a kilépés időpontjától kezdődően milyen módosításokra lesz szükség a 27 tagú EU területén forgalomba hozott élelmiszerek címkézése terén. Felhívjuk figyelmét a következőkre: Ha egy konkrét élelmiszert az EU (többi) 27 tagállama piacán a kilépés időpontja előtt hoztak forgalomba, azaz: 24 25 26 27 28 29 30 Lásd például a 834/2007/EK tanácsi rendelet 24. cikke szerinti EU-mezőgazdaság és nem EUmezőgazdaság jelölést, illetve a mézre vonatkozó EU-országokból származó mézkeverék és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék jelölést (a 2001/110/EK tanácsi irányelv 2. cikke (4) bekezdésének a) pontja). A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.) 8. cikkének (1) bekezdése és 9. cikke (1) bekezdésének h) pontja. Az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 139., 2004.4.30., 206. o.) I. melléklete I. szakaszának III. fejezete. Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.) II. mellékletének I. szakasza. A 854/2004/EK rendelet I. melléklete I. szakasza III. fejezetének 3. c) pontja. A 853/2004/EK rendelet II. melléklete I. szakasza B. részének 8. pontja. Lehetőség van arra, hogy az állati eredetű termékek egyszerre viseljenek az uniós jognak és egy harmadik ország követelményeinek megfelelő jelölést (állategészségügyi jelölést vagy azonosító jelölést). Ezzel szemben az uniós jog nem teszi lehetővé azt, hogy egy termék két olyan, az uniós jognak megfelelő jelölést viseljen, amelyek közül az egyik EU-beliként, a másik pedig harmadik országbeliként tünteti fel a létesítményt. 4

tartottak készen a 27 uniós tagállam valamelyikében eladás céljára, beleértve az eladásra való felkínálást, valamint az ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadás bármely egyéb formáját is, vagy adtak el, forgalmaztak vagy adtak át egyéb módon az EU 27 tagállamába, 31 ez az élelmiszer-szállítmány a kilépés időpontja után is eladható, forgalmazható és átadható a 27 tagú EU-ban a címkézés megváltoztatása nélkül. 32 E követelmény teljesülését minden egyes termék esetében külön kell vizsgálni, és az nem terjeszthető ki például egy egész terméktípusra. 2. ÉLELMISZER-ÖSSZETEVŐK, AZ ÉLELMISZEREK ÖSSZETÉTELE, SZENNYEZŐ ANYAGOK ÉS MARADÉKANYAG-HATÁRÉRTÉKEK; AZ ÉLELMISZEREKKEL ÉRINTKEZÉSBE KERÜLŐ ANYAGOK Az uniós élelmiszerjog szerint bizonyos élelmiszerek (például az élelmiszerekben beleértve az étrend-kiegészítőket 33 is használt élelmiszer-adalékanyagok 34, élelmiszer-aromák 35, füstaromák 36, vitaminok és ásványi anyagok 37 és bármely új élelmiszer 38 ) csak akkor hozhatók forgalomba, ha azokat a Bizottság jóváhagyta, vagy ha azokat egyéni kérelmező esetében a Bizottság engedélyezte (például a génmódosított élelmiszerek esetében 39 ). 31 32 33 34 35 36 37 38 Lásd a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontjában található fogalommeghatározást: forgalomba hozatal: élelmiszer vagy takarmány készentartása eladás céljára, beleértve az élelmiszer vagy takarmány eladásra való felkínálását, vagy az élelmiszerek és takarmányok ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadásának bármely egyéb formáját, valamint az élelmiszerek és takarmányok eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját. Például a termék európai uniós származására vagy a gyártó európai uniós kapcsolattartójára vonatkozó követelmény szempontjából. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve (2002. június 10.) az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 183., 2002.7.12., 51. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 1333/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszeradalékanyagokról (HL L 354., 2008.12.31., 16. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 1334/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszerösszetevőkről (HL L 354., 2008.12.31., 34. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2065/2003/EK rendelete (2003. november 10.) az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált vagy felhasználásra szánt füstaromákról (HL L 309., 2003.11.26., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 1925/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról (HL L 404., 2006.12.30., 26. o.). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2283 rendelete (2015. november 25.) az új élelmiszerekről és az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 327., 2015.12.11., 1. o.). 39 Az Európai Parlament és a Tanács 1829/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról (HL L 268., 2003.10.18., 1. o.). 5

Bizonyos élelmiszerekre egyedi összetételi követelmények 40 vonatkoznak, és az uniós élelmiszerjog határértékeket állapít meg a szennyező anyagokra 41 42, valamint a hatóanyagok maximális maradékanyag-szintjére 43 vonatkozóan. Uniós szabályok hatálya alá tartoznak az EU-ban forgalomba hozott, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok 44, és bizonyos élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok további egyedi intézkedések tárgyát képezik. Az élelmiszerek összetevőire és az élelmiszerek összetételére vonatkozó uniós jogszabályok, valamint az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok és maradványok határértékeit meghatározó uniós jogszabályok az élelmiszer előállításának helyétől függetlenül minden, az EU-ban forgalomba hozott élelmiszerre vonatkoznak. Ugyanez vonatkozik az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra 45 is. 40 41 42 43 44 45 Az Európai Parlament és a Tanács 609/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről (HL L 181., 2013.6.29., 35. o.). A Tanács 315/93/EGK rendelete (1993. február 8.) az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról (HL L 37., 1993.2.13., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2009/54/EK irányelve (2009. június 18.) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (HL L 164., 2009.6.26., 45. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 470/2009/EK rendelete (2009. május 6.) az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról (HL L 152., 2009.6.16., 11. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 1935/2004/EK rendelete (2004. október 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról (HL L 338., 2004.11.13., 4. o.). Ezen túlmenően az uniós jog a harmadik országokból származó egyes mezőgazdasági termékek esetében előírja a radioaktív cézium megengedett maximális szintjét, amelyet az EU-ba történő behozatalkor ellenőriznek; lásd a csernobili atomerőműben történt balesetet követően a harmadik országokból származó mezőgazdasági termékek behozatalára irányadó feltételekről szóló, 2008. július 15-i 733/2008/EK tanácsi rendeletet (HL L 201., 2008.7.30., 1. o.), a csernobili atomerőműben történt balesetet követően a harmadik országokból származó mezőgazdasági termékek behozatalára irányadó feltételekről szóló 737/90/EGK tanácsi rendelet alkalmazása alól kizárt termékek jegyzékének létrehozásáról szóló, 2000. július 24-i 1609/2000/EK bizottsági rendeletet (HL L 185., 2000.7.25., 27. o.) és a csernobili atomerőműben történt balesetet követően a harmadik országokból származó mezőgazdasági termékek behozatalára irányadó feltételekről szóló 737/90/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. november 6-i 1635/2006/EK bizottsági rendeletet (HL L 306., 2006.11.7., 3. o.). 6

3. AZ ÉLELMISZER-VÁLLALKOZÓKKAL ÉS AZ ENGEDÉLYEK JOGOSULTJAIVAL, ILLETVE AZOK KÉPVISELŐIVEL SZEMBENI, UNIÓS LETELEPEDÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK; UNIÓS ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA UNIÓS TAGÁLLAMON KERESZTÜL Az uniós élelmiszerjog egyes esetekben előírja, hogy az élelmiszer-vállalkozók, az engedélyek jogosultjai vagy képviselőik az EU-ban letelepedettek legyenek. Például az alábbi esetekben: a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdése szerint az uniós engedély kérelmezőjének vagy képviselőjének uniós telephellyel (székhellyel) kell rendelkeznie, az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról szóló 1935/04/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében azon anyagok és tárgyak esetében, amelyek még nem kerültek érintkezésbe élelmiszerekkel, a forgalomba hozatalért felelős gyártónak, feldolgozónak vagy értékesítőnek az EU-ban kell letelepedve lennie. 46 A kilépés időpontjától kezdve az Egyesült Királyságban lévő telephely már nem felel meg ezeknek a követelménynek. Az uniós élelmiszerjog szerint egyes esetekben az uniós engedélyek feltételeként egy uniós tagállam illetékes hatóságán keresztül engedélyezési dokumentációt kell benyújtani. Például az alábbi esetekben: Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló 1935/2004/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében az anyagok engedélyezése iránti kérelmeket egy uniós tagállam illetékes hatóságán keresztül kell benyújtani. A géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK rendelet 5. cikke előírja, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA) az engedélykérelmet egy tagállam illetékes hatóságán keresztül kell benyújtani. A kilépés időpontjától kezdve az Egyesült Királyság illetékes hatóságán keresztül már nem lehet kérelmet benyújtani. 46 Ugyanilyen vagy hasonló követelményt tartalmaznak az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat szabályozó ágazati jogi aktusok is. Lásd az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő kerámiaanyaggal kapcsolatban az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő kerámiatárgyakra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1984. október 15-i 84/500/EGK tanácsi irányelv (HL L 277., 1984.10.20., 12. o.) 2a. cikkének (1) bekezdését. 7

4. ÉLELMISZER-TERMELÉSI SZABÁLYOK/ÉLELMISZER-HIGIÉNIAI SZABÁLYOK, ÉLELMISZER-BESUGÁRZÁS, ÖKOLÓGIAI TERMELÉS, ÉLELMISZEREKKEL ÉRINTKEZÉSBE KERÜLŐ ANYAGOK Az uniós élelmiszerjog szabályokat ír elő az élelmiszerek uniós és harmadik országokban történő előállítására vonatkozóan, amennyiben ezek az élelmiszerek az uniós piacon kerülnek forgalomba. Az uniós élelmiszerjog meghatározott ellenőrzéseket is előír az élelmiszerek EU-ba történő beléptetésekor. 4.1. Állati eredetű élelmiszerek 47 A kilépés időpontjától kezdve tilos az állati eredetű élelmiszerek behozatala az Egyesült Királyságból a 27 tagú EU területére, kivéve, ha teljesülnek bizonyos követelmények, beleértve a következőket: A Bizottság az Egyesült Királyságot közegészségügyi 48 és állat-egészségügyi 49 tekintetben jegyzékbe vette. A harmadik ország jegyzékbe vételére a 853/2004/EK rendelet 50 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja, a 854/2004/EK rendelet 11. cikke és a 2002/99/EK tanácsi irányelv 8. cikke alkalmazandó. A Bizottság közegészségügyi tekintetben jegyzékbe vette az Egyesült Királyságban található, élelmiszer feladására, illetve előállítására vagy elkészítésére szolgáló létesítményt. A létesítmények jegyzékbe vétele tekintetében a 853/2004/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja és a 854/2004/EK rendelet 12. cikke alkalmazandó. A Bizottság a 96/23/EK irányelvben 51 meghatározott állatokra és állati termékekre vonatkozóan jegyzékbe vette az Egyesült Királyságot, mint olyan harmadik országot, amely az említett irányelv szerint jóváhagyott maradékanyagellenőrzési tervvel rendelkezik. A harmadik országok jegyzékbe vételére a 96/23/EK irányelv VI. fejezete alkalmazandó. 47 48 49 50 51 Az összetett élelmiszer-készítmények (azaz az emberi fogyasztásra szánt, állati eredetű feldolgozott termékeket és növényi eredetű termékeket egyaránt tartalmazó élelmiszerek) tekintetében a 91/496/EGK és a 97/78/EK tanácsi irányelv értelmében az állat-egészségügyi határállomásokon ellenőrizendő termékek és termékek jegyzékéről szóló, 2007. április 17-i 2007/275/EK bizottsági határozat (HL L 116., 2007.5.4., 9. o.) és az egyes összetett élelmiszer-készítményeknek az Unióba történő behozatalával és az Unión történő átszállításával kapcsolatos bizonyítványokra vonatkozó követelmények megállapításáról, valamint a 2007/275/EK határozat és az 1162/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. január 11-i 28/2012/EU rendelet (HL L 12., 2012.1.14., 1. o.) meghatározott szabályokat ír elő. A 854/2004/EK rendelet 11. cikke. Az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelv (HL L 18., 2003.1.23., 11. o.) 8. cikke. Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.). A Tanács 96/23/EK irányelve (1996. április 29.) egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről (HL L 125., 1996.5.23., 10. o.). 8

Az importált élelmiszer megfelel a 852/2004/EK rendelet 52 4-6. cikkében, valamint a 853/2004/EK rendelet 53 3., 4., 5., 7. és 8. cikkében meghatározott valamennyi élelmiszer-higiéniai követelménynek. Az Egyesült Királyságnak nem lesz többé lehetősége arra, hogy a 852/2004/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése, a 853/2004/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése és a 854/2004/EK rendelet 17. cikkének (5) bekezdése szerint nemzeti intézkedésekkel érje el az uniós élelmiszer-higiéniai előírásokat ( rugalmassági rendelkezések ). Az állati eredetű termékeket importáló élelmiszer-vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy a behozatalra csak a fent említett feltételek teljesülése mellett kerüljön sor 54. Ezeket a lényeges követelményeket a kilépés időpontjától kezdődően a 27 tagú EUba való belépéskor az Unió területére való első belépési ponton alkalmazott kötelező határellenőrzésekkel ellenőrzik: ezek az élelmiszerek csak a jóváhagyott állat-egészségügyi határállomásokon 55 léphetnek be az EU-27 területére, minden szállítmány okmány- és azonossági ellenőrzésen, valamint megfelelő gyakorisággal fizikai ellenőrzéseken vesz részt 56, minden szállítmányt az uniós élelmiszerekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelő bizonyítványnak kell kísérnie 57 58. Az állati eredetű termékeknek a 27 tagú EU valamelyik tagállamából harmadik országon keresztül egy másik tagállamába történő szállítására a következő szabályok vonatkoznak: ezek a termékek csak jóváhagyott állat-egészségügyi határállomáson léphetnek be ismét a 27 tagú EU területére, minden egyes szállítmánnyal összefüggésben egyszerű okmányellenőrzéssel meg kell győződni arról, hogy a termékek ténylegesen a 27 tagú EU-ból származnake, 59 52 53 54 55 56 57 58 Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.). A 853/2004/EK rendelet 6. cikkének (1)-(4) bekezdése. A Bizottság 2009/821/EK határozata (2009. szeptember 28.) a jóváhagyott állat-egészségügyi határállomások listájának összeállításáról, a Bizottság állat-egészségügyi szakértői által végzett ellenőrzésekre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról és a Traces állat-egészségügyi egységeinek meghatározásáról (HL L 296., 2009.11.12., 1. o.). A szóban forgó élelmiszertől függően lásd a harmadik országokból történő egyes termékszállítmányok fizikai ellenőrzésének csökkentett gyakoriságáról szóló, 1994. május 20-i 94/360/EK bizottsági határozatot (HL L 158., 1994.6.25., 41. o.). A 854/2004/EK rendelet 14. cikke. Az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelv (HL L 18., 2003.1.23., 11. o.) 9. cikke. 9

ezek a rendelkezések az Egyesült Királyság által a területén való átszállítással kapcsolatban támasztott feltételektől függetlenül alkalmazandók. 4.2. Nem állati eredetű élelmiszerek Az állati eredetű élelmiszerekkel szemben a nem állati eredetű élelmiszerek behozatala nem tartozik a harmadik országokra és létesítményekre vonatkozó jegyzékbe vételi követelmények hatálya alá 60. A nem állati eredetű importált élelmiszerek tekintetében az EU tagállamai rendszeres hatósági ellenőrzéseket végeznek. Ezeket az ellenőrzéseket a többéves nemzeti ellenőrzési terv alapján és a lehetséges kockázatok fényében szervezik. Az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük az élelmiszerjog valamennyi szempontjára. Ismert vagy újonnan felmerülő kockázat esetén a kijelölt uniós belépési pontokon alkalmazandó fokozott hatósági ellenőrzéseket biztosító uniós szabályok alkalmazhatók 61. Ezenkívül az EU növényegészségügyi védelmének biztosítása érdekében az alábbi növényegészségügyi uniós szabályok alkalmazandók: A Solanum L. fajok (áruburgonya) és hibridjeik gumóinak behozatala tilos 62. A kivételek tekintetében a 2000/29/EK tanácsi irányelv III. melléklete A. részének 12. pontja alkalmazandó. Egyes gyümölcsök és zöldségek behozatala egyedi követelmények hatálya alá tartozik 63. A 2000/29/EK irányelv V. mellékletében felsorolt élelmiszerek behozatala (néhányuk az előző pontban említett behozatali követelmények hatálya alá tartozik) növényegészségügyi bizonyítványhoz kötődik. Ezeket az élelmiszereket a beléptetési helyen 100%-os okmányellenőrzésnek vetik alá. 59 60 61 62 63 A belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelv (HL L 395., 1989.12.30., 13. o.) 6. cikkének (1) bekezdése, valamint az egyes élőállatok és állati termékek Unión belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelv (HL L 224., 1990.8.18., 29. o.) 7. cikkének (1) bekezdése. A csírák kivételével, amelyekre nézve egyedi rendszer alkalmazandó (lásd a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a csírákat termelő létesítmények engedélyezéséről szóló, 2013. március 11-i 210/2013/EU rendeletet, [HL L 68., 2013.3.12., 24. o.]). A Bizottság 669/2009/EK rendelete (2009. július 24.) a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzések tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2006/504/EK határozat módosításáról (HL L 194., 2009.7.25., 11. o.). A növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelv (HL L 169., 2000.7.10., 1. o.) III. melléklete A. részének 12. pontja. A 2000/29/EK irányelv IV. mellékletének A. része. 10

Emellett azonosság- és fizikai ellenőrzésnek is alávetik azokat, jóllehet meghatározott minimális gyakorisággal, attól függően, hogy mekkora kockázatot jelentenek 64. 4.3. Besugárzott élelmiszerek Az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszereket az uniós jog szabályozza 65. A kilépés időpontjától kezdve tilos a besugárzott élelmiszerek behozatala az Egyesült Királyságból a 27 tagú EU területére, kivéve, ha a Bizottság az Egyesült Királyságban található besugárzási létesítményt jegyzékbe veszi. A harmadik országok jegyzékbe vételére az 1999/2/EK irányelv 9. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. 4.4. Élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak Az uniós jog szerint az engedélyek jogosultjai értesítik a Bizottságot azokról a harmadik országbeli gyártó vagy újrafeldolgozó telephelyekről, amelyek a műanyagoknak és a műanyag tárgyaknak a 282/2008/EK rendelet alapján engedélyezett újrafeldolgozási eljárásait végzik. 66 4.5. Az ökológiai termelési módszerre (biogazdálkodás) utaló kifejezéseket viselő termékek ( ökológiai termékek ), az ökológiai termelésre (biogazdálkodásra) vonatkozó tanúsítványok A 834/2007/EK rendelet 67 szerint az ökológiai termelési módszerre (biogazdálkodás) utaló kifejezések (pl. bio-, öko-, organikus stb.) és az uniós ökológiai logó kizárólag a rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő termékeken szerepelhetnek. A 834/2007/EK rendelet 29. cikke, 27. cikkének (4) bekezdése és 2. cikkének n) pontja szerint az ilyen termékek uniós forgalomba hozatalához szükséges okmányoknak (tanúsítványok) a gazdasági szereplők számára történő kibocsátásáért az uniós tagállamok ellenőrző hatóságai és szervei felelősek. A kilépés időpontjától fogva a 27 tagú EU valamely tagállamából származó, a 27 tagú EU piacán forgalomba hozott ökológiai termékek tekintetében az Egyesült Királyság ellenőrző hatóságai és szervei által a 834/2007/EK rendelet 29. cikkével összhangban kibocsátott tanúsítványok már nem lesznek érvényesek. 64 65 66 67 A 2000/29/EK irányelv 13a. cikke. Az Európai Parlament és a Tanács 1999/2/EK irányelve (1999. február 22.) az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 66., 1999.3.13., 16. o.). Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő, újrafeldolgozott műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló, 2008. március 27-i 282/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 86., 2008.3.28., 9. o.) 10. cikkének (3) bekezdése. A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.). 11

Az Egyesült Királyságból származó, a kilépés időpontja után a 27 tagú EU piacára behozott ökológiai termékekre a 834/2007/EK rendelet VI. címében megállapított szabályok vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy az EU-ba ökológiai termékként behozni kívánt terméket olyan tanúsítványnak kell kísérnie, amelyet (a követelményeket teljesítő termékek esetében) a 834/2007/EK rendelet 32. cikkének (2) bekezdése vagy (az egyenértékű termékek esetében) a 834/2007/EK rendelet 33. cikkének (3) bekezdése alapján elismert valamely szervezet adott ki. 68 Ilyen tanúsítvány hiányában az Egyesült Királyságból érkező termékek nem hozhatók be a 27 tagú EU piacára ökológiai termékként. Felhívjuk figyelmét a következőkre: Ha egy konkrét ökológiai terméket az EU (többi) 27 tagállama piacán még a kilépés időpontja előtt hoztak forgalomba, azaz: tartottak készen az EU 27 tagállamában eladás céljára, beleértve az eladásra való felkínálást, valamint az ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadás bármely egyéb formáját is, vagy adtak el, forgalmaztak vagy adtak át egyéb módon az EU 27 tagállamába, 69 ez a termékszállítmány a kilépés időpontjától kezdődően is eladható, forgalmazható és átadható a 27 tagú EU-ban olyan tanúsítvány kíséretében, amelyet a 834/2007/EK rendelet 29. cikke alapján az Egyesült Királyságban működő ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervek adtak ki. E követelmény teljesülését minden egyes termék esetében külön kell vizsgálni, és az nem terjeszthető ki például egy egész terméktípusra. Az Egyesült Királyságtól eltérő harmadik országokból érkező ökológiai termékek a kilépés időpontjától kezdődően is forgalomba hozhatók lesznek a 27 tagú EU piacán ökológiai termékként, a 834/2007/EK rendelet 33. cikkének (3) bekezdése alapján az érintett harmadik ország vonatkozásában jelenleg elismert szervezetek által kiadott tanúsítványok kíséretében, akkor is, ha az elismert szervezet az Egyesült Királyságban működik. 70 68 69 70 Az Egyesült Királyságnak a 834/2007/EK rendelet 33. cikkének (2) bekezdése szerinti jegyzékbe vételére már nincs lehetőség (lásd a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 1235/2008/EK bizottsági rendelet [HL L 334., 2008.12.12., 25. o.] 8. cikkének (1) bekezdését). Lásd a 834/2007/EK rendelet 2. cikkének j) pontját és a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontjában található fogalommeghatározást: forgalomba hozatal: élelmiszer vagy takarmány készentartása eladás céljára, beleértve az élelmiszer vagy takarmány eladásra való felkínálását, vagy az élelmiszerek és takarmányok ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadásának bármely egyéb formáját, valamint az élelmiszerek és takarmányok eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját. Ebben a helyzetben jelenleg egyetlen, az Egyesült Királyságban működő szervezet van, lásd az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletét. 12

5. A MINŐSÉGRENDSZEREKRE VONATKOZÓ UNIÓS SZABÁLYOK Az uniós minőségrendszerek meghatározott termékek elnevezését védik, és a termékek egyedi, földrajzi eredetükhöz vagy hagyományos előállítási módjukhoz kapcsolódó jellemzőinek promócióját szolgálják. Egy termékelnevezés elismerhető földrajzi árujelzőként, ha a termék konkrétan ahhoz a helyhez kötődik, ahol készül. Az alkalmazandó szabályokat különösen az alábbi uniós jogi aktusok tartalmazzák: a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71 (az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések és a hagyományos különleges termékek tekintetében); a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 72 (az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések tekintetében); a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 73 és az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2014. február 26-i 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 74 (a földrajzi árujelzők tekintetében). A kilépés időpontjában az Egyesült Királyságban megszűnik a nyilvántartásba vett oltalom alatt álló eredetmegjelölések, oltalom alatt álló földrajzi jelzések, földrajzi árujelzők és hagyományos különleges termékek számára oltalmat biztosító európai uniós jogi aktusok hatálya. Az ezen uniós jogi aktusok alapján az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések, a földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termékek oltalma érdekében a kilépés időpontjában vagy azt követően biztosított jogok csak a 27 tagú EU tagállamaira fognak vonatkozni. Az Egyesült Királyságnak az EU-ból való kilépése következtében előfordulhat, hogy az említett uniós jogi aktusok alapján nyilvántartásba vett és oltalom alá helyezett oltalom alatt álló eredetmegjelölések, oltalom alatt álló földrajzi jelzések, földrajzi árujelzők és hagyományos különleges termékek számára biztosított oltalom nem érvényesül megszakítás nélkül az Egyesült Királyságban. Ezért az érintett jogosultaknak tanácsos megfontolniuk, hogy nem célszerű-e az érintett földrajzi elnevezések egyesült királyságbeli védelme céljából az Egyesült Királyság jogán alapuló alternatív eszközökhöz folyamodniuk. 71 72 73 74 HL L 343., 2012.12.14, 1. o. HL L 347., 2013.12.20., 671. o. HL L 39., 2008.2.13, 16. o. HL L 84., 2014.3.20, 14. o. 13

Az importált élelmiszerekre és a biogazdálkodásra vonatkozó uniós élelmiszerjog tekintetében az élelmiszer-behozatalra (https://ec.europa.eu/food/safety/official_controls/legislation/imports_en), az ökológiai gazdálkodásra (https://ec.europa.eu/agriculture/organic/index_hu) és a minőségrendszerekre (https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries/food-safety-andquality/certification/quality-labels_hu) vonatkozó bizottsági weboldalak szolgálnak általános tájékoztatással. Ezek az oldalak szükség esetén további információkkal frissülnek. Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 14