LENTI VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS-TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

LENTI VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS-TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2005.

I. Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 92. (3) bekezdése alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzatoknak szociális szolgáltatástervezési koncepciót kell készíteniük a településen élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében. A koncepció célja, hogy a lakosságszám és a szociálisan rászorultak létszáma ismeretében meghatározza a szociális szolgáltatások nyújtásának alapelveit, a szociális rendszer mőködtetésének és finanszírozásának helyzetét, valamint a szolgáltatások fejlesztésének célját, a feladatok ütemezését és finanszírozását. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítését széles körő egyeztetés kíséri. A kisebbségi önkormányzat az intézményvezetık, továbbá a Szociális Kerekasztal véleményét az önkormányzatnak lehetıség szerint figyelembe kell vennie a koncepció végleges változatának elkészítésénél. A helyi koncepció összhangban kell legyen a megyei önkormányzat által elkészített szolgáltatástervezési koncepcióval. Lenti Város Önkormányzata kiemelt feladatának tartja a szociális ellátások széles körő biztosítását és fejlesztését, az ellátottak jogainak messzemenık figyelembe vételével és a diszkrimináció elutasításával. A koncepció bemutatja Lenti városban a szociális és gyermekjóléti ellátás rendszerét. A cél az, hogy a rendszer minél hatékonyabban és széleskörőbben szolgálja a rászorulók érdekeit. A koncepciót a helyi önkormányzatnak kétévente felül kell vizsgálnia és tartalmát aktualizálnia kell. 2

II. Lenti város általános bemutatása Lenti a maga 8600 fıs lakosával Magyarország egyik legszebb dél-nyugati kisvárosa. A város egyedülálló elhelyezkedését bizonyítja, hogy közel hasonló távolságra van Európa négy fıvárosa: Bécs, Budapest, Pozsony és Zágráb. Alig 35 kmre fekszik a horvát, 40 km-re az osztrák és 8 km-re a szlovén határtól. A település elsı írásos említése 1237-bıl származik. Történelme folyamán a Bánffyak, majd az Eszterházyak tulajdonában állt a város. A mezıvárosnak nyilvánított település életében a mezıgazdaság töltött be fontos szerepet, mely a XX. század elején néhány ipari vállalkozást alapítottak. A két világháború azonban visszavetette a város fejlıdését. 1969-ben a település nagyközségi rangot kapott, majd 1979-ben Bárszentmihályfa, Lentiszombathely, Lentikápolna, Máhomfa, Mumor községekkel véglegesen egyesítve városi rangot kapott. A város fı vonzereje a Kerka patak mentén és festıi dombok között elterülı gyönyörő természeti környezet jelenti. A Lenti Gyógyfürdı és Strand a Szent György Energiaparkkal a degeneratív gerinc- és izületi elváltozások és egyéb mozgásszervi betegségek kezelésére és általános kikapcsolódásra, feltöltıdésre kiválóan alkalmas. A város másik nevezetessége a XVIII. században, barokk stílusban épült Szent Mihály templom. Horgászat, vadászat, lovaglás, túrázási lehetıségek, kerékpárutak és erdei kisvasút várja a kikapcsolódni, pihenni vágyókat. A város egyrészt az óvodai, általános és középiskolai oktatás, másrészt intézményi ellátottsága révén a kistérség meghatározó, körzetközponti feladatokat ellátó települése. III. Lenti Város lakosságának szociális helyzete 1) Gazdasági háttér Lenti fekvését tekintve nagyon jó adottságokkal rendelkezik, köszönhetıen határvárosi jellegének. Közlekedési infrastruktúrája azonban nem igazodik a nagy átmenı forgalomhoz, számos esetben nemcsak a lenti városlakók, hanem a környezı települések is szorgalmazták az elkerülı út megépítését. A városnak fejlett ipara és viszonylag korszerő mezıgazdasága volt. A mezıgazdasági termelıszövetkezet megszőnt, jelenleg néhány jelentısebb üzem és kisebb vállalkozás mőködik Lentiben. A város folyamatos erıfeszítéseket tesz a munkahelyteremtés érdekében 3

2) Lakosságszám, korösszetétel alakulása, demográfiai adatok A város lakosságszáma ha kis mértékben is- de folyamatosan csökken. Az alábbi táblázat az elmúlt 4 évben bekövetkezett változást mutatja: Év Lakosságszám Változás 2001- hez képest %- ban 2001 8737 fı 100 % 2002 8699 fı 99,5 % 2003 8644 fı 98,9 % 2004 8587 fı 98,2 % 2005 8572 98,1% A lakosság korcsoportos megoszlását a 2. számú táblázat mutatja be: Korcsoportok 2001 2002 2003 2004 2005 0-14 1039 1026 1016 1006 966 14-18 458 457 450 439 562 18-60 5591 5584 5552 5537 5375 60-1649 1632 1626 1605 1669 Megállapítható, hogy a lakosságszám valamennyi korcsoportban csökkent. 2005-tıl a 14-18 és a 60 feletti korosztály létszáma nıtt.. A lakosság 64%-át adják a munkaképes korúak. A kiskorúak csupán 14 %-át teszik ki az össznépességnek, a nyugdíjas korúak aránya 19%. Ráadásul, ahogy a 3. számú táblázatból kitőnik, a születések száma a halálozásokhoz képest 30-40 fıvel tendenciózusan kevesebb. A csökkenı lakosságszám mellett további probléma az elöregedı lakosság, ami a szociális szolgáltatások jelentısebbé válást vetíti elıre. A 3. számú táblázat a születések és a halálozások adatait tartalmazza. 1 Esemény 2001 2002 2003 2004 2005 Születés 56 66 50 60 66 1 Forrás: Népesség-nyilvántartó rendszer 4

Halálozás 101 114 98 98 84 3) Egészségügyi és lakáshelyzet Lenti Város 2002-ben készült szociális térképe széleskörően vizsgálat alá vonta a városban élık lakás- és egészségügyi helyzetét. Lenti alapvetıen családi házas jellegő, de a lakások mintegy 40 %-a társasház, sorház vagy lakótelepi otthon. A lakások átlagos alapterülete 85, 3 m 2, ami az országos adatoknál magasabb. Mindazonáltal a lakások többsége 50-59 m 2 vagy a 90-110 m 2 alapterület közé esik. A lakások állapotában az elhelyezkedésüktıl függıen jelentıs különbségek fedezhetık fel. Önkormányzati bérlakások száma igen kevés (a lakásállomány 2 %-a). Az otthonok 35 %-a összkomfortos (központi főtés, fürdıszoba), 55 %-a komfortos (egyedi főtés, fürdıszoba), és 8 %-a félkomfortos vagy komfort nélküli, ami elmarad az országos átlagtól. Az egészségügyi helyzetet vizsgálva a szociális térkép megállapításait alapul véve elmondható, hogy a lakosság 81%-a rendszeresen igénybe veszi az egészségügyi alapellátást és megjelenik a szőrıvizsgálaton (tüdıszőrésen). Az egyéb szőréseken (rák, vérnyomás, vércukorszint, stb.) való részvétel ugyanakkor nagyon alacsonynak mondható, kb. 10 %. A népesség 30 %-ának van tartós betegsége, ık rendszeres gyógyszerszedık. A leggyakoribb betegségek az országos tendenciának megfelelıen a magas vérnyomás, a keringési-érrendszeri, a mozgásszervi és a mentális megbetegedések. A legtöbb megbetegedést az 50-59 éves és az efölötti korosztályoknál regisztrálták, de magas a betegek száma a 30-39 illetve a 40-49 évesek körében is, ami mindenképp aggodalomra ad okot. A 60 év felettiek 65-80 %-a szenved valamilyen tartós betegségben, ami az egészségügyi és szociális hálózat fejlesztésének szükségszerőségét mutatja. 2 4) Szociálisan rászoruló csoportok A lakosság összetételét, jövedelmi-vagyon helyzetét figyelembe véve elkülöníthetık bizonyos társadalmi csoportok, akik szociális szempontból rászorulóknak tekintendık. A lakosság elöregedése maga után vonja az idıs generációkról való gondoskodás egyre kiterjedtebb feladatát. Lentiben a munkanélküliek aránya 2004-nen 9 %, 2005-ben 2 Forrás: Szociális térkép 2002 Lenti Város Lakosságának szociális helyzete és egészség állapota 5

7,1%, de a munkahellyel rendelkezık között is sokan alacsony keresetőek, minimálbérbıl élık. A roma lakosság még inkább felülreprezentált e körben. - Alacsony nyugdíjból élı, rossz egészségi állapotú idıskorúak - Egyedülálló szülık - Rokkantak - Gyesen, gyeden lévık - Munkanélküliek vagy alkalmi munkából illetve minimálbérbıl élı aktív korú lakosság - Veszélyeztetett kiskorúak IV. Lenti Város szociális ellátórendszere 1) Jogszabályi háttér A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény IV. Fejezete valamint Lenti Város Önkormányzati Képviselı-testületének a szociális gondoskodásról alkotott 7/1993.(VI.1.) ÖKT számú rendelete alapján történik a város alap- és szakosított ellátásának biztosítása. 2) A szociális ellátórendszer jellemzıi Lentiben Az Sztv. 86 -a rendelkezik arról, hogy a települési önkormányzat mely személyes gondoskodás körébe tartozó feladatok ellátására köteles. Ennek értelmében Lenti városában a következı alap- és szakosított ellátási formák kerültek megszervezésre: I. Alapszolgáltatás Szolgáltatás Ellátási Feladatot Állandó Megvalósítás Feladatellátás forma ellátó mőködési határideje kötelezı engedély jellegő-e? kelte 6

7 Szociális információs szolgáltatás Lenti Kistérsé g Többcél ú Társulás a keretén belül mőködı Napsugá r Családs egítı és Gyerme kjóléti Szolgála t- Lenti Kistérsé g Többcél ú Társulás a- Nem kell 2005. július 1. Kötelezı Étkeztetés Gondozási Központ Feladatellátási szerzıdéss el a Magyar Kolping Szövetség 2004. december 30. - Kötelezı Házi segítségnyújtás Gondozási Központ Feladatellátási szerzıdéss el a Magyar Kolping Szövetség 2004. december 30. - Kötelezı Családsegítés Lenti Kistérség Többcélú Társulása keretén Lenti Kistérség Többcélú Társulása 2005. április 1. - Kötelezı

8 belül mőködı Napsugár Családseg ítı és Gyermekj óléti Szolgálat Nappali ellátás (Idısek Klubja) Gondozási Központ Feladatellátási szerzıdéss el a Magyar Kolping Szövetség 2004. december 30. - Kötelezı Fogyatékosok támogató szolgáltatása Gondozási Központ Feladatellátási szerzıdéss el a Magyar Kolping Szövetség, a Gondozási Központtó l elkülönülv e 2005. január 1- tıl - Nem kötelezı Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Gondozási Központ Feladatellátási szerzıdéss el a Magyar Kolping Szövetség - 2006. március 31. Nem kötelezı Közösségi pszichiátriai ellátás Völgy Alapítvá ny Völgy Alapítván y Pályázati támogatás 2004. december 8. Nem kötelezı

ból II. Szakosított ellátás Idısek Otthona Gondozási Központ Feladatellátási szerzıdé ssel a 2004. decem ber 30. - Nem kötelez ı Magyar Kolping Szövets ég 3) A Kolping Gondozási Központ Lenti Város Önkormányzata a Magyar Kolping Szövetségen keresztül feladatellátási szerzıdéssel tesz eleget a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben foglalt alap- és szakosított szolgáltatási kötelezettségének. A Magyar Kolping Szövetség 2004. december 1-ével vette át az addig Lenti Város Önkormányzata fenntartásában mőködı Gondozási Központot. A Gondozási Központban a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokok közül az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a nappali ellátás, valamint a fogyatékosok támogató szolgálata mőködik. Szakosított ellátási forma az Idısek Otthona. A lenti Gondozási Központban ellátottak száma szakfeladatonként: 3 Év Szociális Házi Idısek Idısek Összesen étkeztet és segítségn yújtás Klubj a Ottho na 2004 23 fı 9 fı 26 fı 36 fı 94 fı 2005 43 fı 10 fı 25 fı 38 fı 116 fı 3 : Forrás: Gondozási Központ adatszolgáltatása 9

Idısek Otthona szakellátás adatai Év Engedélyezett férıhely 2004.12.31. Ellátásba vettek száma Várakozók száma (tárgyév dec. 31-én) 2004 36 fı 36 fı 6 fı 2005 36 fı 38 fı 21 fı Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások térítési díjához való hozzájárulással segíti azon rászorultakat, akik ezen alapellátások valamelyikét igénybe kívánják venni, de egyéni szociális helyzetük (súlyos betegség, fogyatékosság, magasabb összegő kiadások, stb.) nem teszik lehetıvé a Magyar Kolping Szövetség által a Gondozási Központra megállapított és közzétett teljes vagy csökkentett összegő térítési díj fizetését. A támogatási forma alkalmazását a szociális gondoskodásról szóló rendelet módosítása tette lehetıvé ez év áprilisától. Szervezeti egységek, létszám, gondozók szakképzettsége: 4 Gondozási Szakképzett Kisegítı Összesen egység Szoc. 1-1 étkeztetés Házi 1-1 segítségny újtás Idısek 1-1 klubja Idısek 8 1 9 Otthona Összesen 11 1 12 Emellett: 1 fı intézményvezetı, 1 fı intézményvezetı-helyettes, 1 fı gazdasági vezetı, 1 fı szakács, 1 fı karbantartó, 2 fı takarítónı. 4 Forrás: Gondozási Központ adatszolgáltatása 10

V. Gyermekvédelem, családsegítés 1) Jogszabályi háttér A gyermekvédelmi gondoskodást Lenti városa a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (Gyvt.), valamint a gyermekvédelmi gondoskodásról szóló 6/1998. (IV. 1.) ÖKT számú rendelet alapján biztosítja. Gyermekjóléti alapellátások: a) Gyermekek napközbeni ellátása - Bölcsıde: A 0-3 éves gyermekek alapellátását bölcsıdei ellátás biztosítja. 2004-ben 57 gyermek járt bölcsıdébe, közülük 7 fı hátrányos helyzető, 2 veszélyeztetett. 2005. évben 88 gyermek járt bölcsıdébe, közülük 22 fı hátrányos helyzető, 6 fı veszélyeztetett. - Napközi Otthonos Óvoda: Az óvodai ellátás valamennyi gyermek számára biztosított. A településen 1 óvoda mőködik 3 telephellyel. Óvodába 2004-ben 204, gyermek járt, ebbıl 28 hátrányos helyzető, 22 veszélyeztetett, 2005-ben óvodába 202 gyermek járt, ebbıl 31 hátrányos helyzető, 19 veszélyeztetett. - Általános iskolai napközi: Lenti 3 általános iskolával rendelkezik (2 normál tantervő, 1 speciális). 2004-ben összesen 1008 fı, 2005-ben 939 fı járt iskolába. Alsó tagozatban jellemzı a napközi ellátás, felsı tagozatos gyerekek ritkán veszik igénybe. b) Gyermekjóléti szolgálat 2005. április 1-tıl a Lenti Kistérség Többcélú Társulása által létrehozott, 51 településre kiterjedıen a Napsugár Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat látja el a feladatokat a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról rendelkezı 1997. évi XXXI. tv. 39-40. -ban meghatározottak szerint: a) Hozzájárul a gyermek teljes körő ellátásának, családban történı nevelésének biztosításához, a veszélyeztetettség megelızéséhez, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, a családjából kiemelt gyermek mielıbbi visszahelyezéséhez. b) Visszahelyezés után utógondozást végez, védelembe vétel esetén családgondozói feladatokat lát el. c) Gyámhivatal felkérésére örökbefogadáshoz, egyéb esetekben környezettanulmányt végez, véleményt, javaslatot ad. 11

A fenti feladatok megvalósítása érdekében tevékenysége a következı feladatokra terjed ki: - Jelzırendszert épít ki és mőködtet a lakosság és intézmények bevonásával a településen élı gyermekek szociális helyzetének figyelemmel kísérésére. - Feltárja a veszélyeztetettség okait. - Tájékoztatja a lakosságot a gyermekjóléti szolgáltatásokról. - Komplex családgondozást végez, gondozási nevelési tervet készít. - Adatbázist és dokumentációt mőködtet a feladatellátás érdekében. - A gondozási - nevelési terv végrehajtása érdekében együttmőködik a családdal, a család szociális környezetével és társintézményekkel, együttmőködésüket koordinálja, esetmegbeszélést, esetkonferenciát tart. - A területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérése alapján feltárja az örökbefogadó szülık körülményeit, környezettanulmányt készít. - A családok hatékony mőködése érdekében ellátásokat szervez, tervez és mőködtet. - Gondozza, felkészíti a családot a gyermek mielıbbi családba történı visszahelyezésére. - Utógondozást végez. - A gyermeki jogokról, támogatási formákról tájékoztatást nyújt. - Családtervezési, nevelési, egészségügyi és káros szenvedélyek megelızését célzó tanácsadásokat szervez. - Szabadidıs programokat szervez. - Szociálisan rászorult várandós anyákat támogat. - Egészségügyi, szociális és speciális ellátást (pszichológiai, családterápiás, mentálhigiénés stb.), valamint hatósági beavatkozást kezdeményez. c) Lenti családsegítı ellátórendszere: 2005. április 1-tıl Lenti Kistérség Többcélú Társulása által létrehozott, 51 településre kiterjedı Napsugár Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat a következı családsegítési feladatokat látja el az Sztv. 64. -ban meghatározottak alapján: a) A családi szociális feszültségek okainak feltárása, a megoldásokra javaslat készítése és segítségnyújtás, b) Életvezetési (pl.: nevelési, pszichológiai, egészségügyi) tanácsadás vagy ennek megszervezése, c) Az egyének, a családok kapcsolatkészségének javítása, 12

d) Egyéni-, pár- és családterápiás tevékenység megszervezése, e) Krízishelyzetben segítı beavatkozás, f) Speciális támogató, önsegítı csoportok szervezésének, mőködtetésének segítése, g) Természetbeni, anyagi és személyes támogatások közvetítése, h) Hivatalos ügyek intézésének segítése, i) Együttmőködés más intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, csoportokkal, A fenti feladatok megvalósítása érdekében: - A szolgálat felméri az illetékességi területén élı populáció szociális és mentálhigiénés jólétét veszélyeztetı tényezıket, elemzi az adatokat. - Közremőködik a családok külsı támogatórendszerének fejlesztésében, a családokkal kapcsolatban lévı intézmények, a társadalmi szervezetek tevékenységének összehangolásában. - Gondoskodik a rászoruló személyek és családok támogatásokhoz való hozzájutásáról. - A rászorulók részére győjtéseket, jótékonysági akciókat szervez, közvetítı tevékenységet (emberi segítség, munka, albérlet, stb.) tevékenységet folytat. A gyermekjóléti és a családsegítı feladatokat 2005. április 1-je elıtt a Lovászi székhelyő Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat látta el. A Szolgálat statisztikái alapján elmondható, hogy évente kb. 10 %-kal nı az esetek száma, ami nemcsak a problémás gyermekek száma emelkedését jelzi, hanem azt is, hogy egyre több gyermek kerül a Szolgálat látókörébe. A Gyermekjóléti Szolgálat által ellátottak: Az intézmény 2004. évi beszámolója alapján a Szolgálat látókörébe került esetek száma 1234 volt, 2005-ben 1004 fı volt a következık szerint: Feladat 2004 2005 Ügyintézés 402 290 Tanácsadás 509 380 Környezettanulmány 24 18 Egyéni esetkezelés 31 14 Információadás 243 281 Közvetítés más szolgáltatások felé 16 19 13

Anyaotthoni elhelyezésben 1 2 közremőködés Összesen 1226 1004 Hatósági intézkedés Védelembe vétel 2002-ben érintett kiskorúak száma 2003-ban érintett kiskorúak száma 2004-ben érintett kiskorúak száma 2005-ben érintett kiskorúak száma 22 18 17 38 A legjellemzıbb veszélyeztetı okok környezeti: 50%-ban, anyagi: 33%-ban, magatartási: 13%-ban, egészségi: 3%-ban. Gyakori az alkoholizmus és a lakáskörülmények miatti veszélyeztetettség is. A nyilvántartásba vett gyermekek száma 2004-ben 174, 2005-ben 165. Alapellátásban 2004-ben 148, 2005-ben 131 gyermeket, illetve 2004-ben 67, 2005-ben 55 családot gondozott a Szolgálat. A Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat 2004. évben szervezı tevékenységével babamama és ifjúsági klubot, üdüléseket és ünnepségeket szervezett, ruhaadományokat győjtött. Tevékenysége során szoros együttmőködést alakított ki a közoktatási intézményekkel, a gyermekorvosokkal és védınıkkel, a Lenti Gyámhivatallal, a munkaügyi központtal, a kisebbségi önkormányzattal, valamint a rendırséggel. VI. Fejlesztési célkitőzések és várható hatásai Lenti városában mőködı intézmények magas színvonalon biztosítják a szociális szolgáltatásokat, azonban a folyamatosan változó jogszabályok és az igények következtében szükséges a szociális ellátó-rendszer fejlesztési irányainak megfogalmazása és rögzítése. Alapelvnek tekintendı a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. (1) bekezdése, miszerint a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. 14

A szociális szolgáltatások tervezésekor elsırangú szempont és feladat a meglévı szolgáltatások minıségének megırzése mellett a hiányzó szolgáltatások biztosítása. A személyes gondoskodás biztosítására kötelezettek feladataikat maguk, vagy a szociális törvényben (Szt. 91../1/) foglaltak szerint más szervekkel, személyekkel történt szerzıdéskötés útján is elláthatják. A törvény részletesen szabályozza, hogy a települési önkormányzat ellátási szerzıdés útján is biztosíthatja a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat. Ellátási szerzıdést köthet az önkormányzat a szociális szolgáltatást végzı egyesülettel, alapítvánnyal, egyházi jogi személlyel, ezek intézményeivel, egyéni vagy társas vállalkozóval. (Szt. 120-122. ) Ezen kívül lehetıség van még ellátási kötelezettséggel nem rendelkezı, intézményt fenntartó önkormányzatokkal kötött megállapodás alapján férıhely biztosítására. (Szt. 90. /4/) Az intézményfenntartás további módja a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. tv. alapján létrehozott társulási megállapodás. A már meglévı szolgáltatások megırzése, színvonaluk emelése, és lehetıség szerint a meglévık mellé új ellátási-szolgáltatási formák bevezetése, illetve minél több igénylıre való kiterjesztése. Lenti Város Önkormányzatának 2002-2006. évre szóló ciklusprogramjában megfogalmazásra kerültek a szociális ellátórendszerre vonatkozó legfontosabb feladatok és célkitőzések, fejlesztési irányok, melyeket messzemenıen vettek figyelembe a fejlesztési terveik kidolgozása során a szolgáltatást nyújtó szervezetek és intézmények. 1) A Kolping Gondozási Központ Lentiben való megtartása és tevékenységi körének kibıvítése alapvetı lakossági és önkormányzati igény. A Magyar Kolping Szövetség 2006. január 1-tıl magasabb szolgáltatási szinten Alapszolgáltatási Központként szeretné tovább mőködtetni a jelenlegi Gondozási Központot. Ezen belül mőködtetné 2006. január 1-tıl a jelzırendszeres házi segítségnyújtást 40 fıvel, melyet a késıbbiekben kistérségi szintre terveznek kibıvíteni. Az Idısek Otthona iránti igény folyamatos növekedése illetve a várakozási idı csökkentése érdekében a Kolping Szövetség valamely 3.000 fı alatti Lenti közeli településen az átmeneti elhelyezést biztosító Idıskorúak gondozóháza létrehozását tervezi 10 12 fıvel. Ez hozzájárulna a várakozási idı jelentıs lerövidítéséhez. 15

Tervek között szerepel a rédicsi Idısek Otthonának 2006. január 1-tıl történı átvétele, s a pályázati lehetıségek függvényében a férıhelyek bıvítése 2) A városban a bölcsıdei ellátás megoldott, az eddigi magas színvonalú mőködés további fenntartása a gyermeklétszámhoz igazodó csoportszámmal indokolt. Új szolgáltatási lehetıségek feltárása célszerő. A Bölcsıde épülete 95.millió Ft összegő nyertes HEFOP/2004/4.2. pályázat révén 2 ütemben, teljes mértékben megújul: külsı munkálatokra, a nyílászárók cseréjére, a konyha HACCP-szabványnak megfelelı felújítására, új játékok vásárlására kerül sor. 3) Gyermek- és ifjúságvédelem: a városi önkormányzat kiemelten kell, hogy kezelje ezt a területet. A gyermek- és ifjúságvédelemnek a csecsemıkortól az iskoláskor végéig jelen kell lennie, kiemelt figyelmet fordítva a rizikótényezıkre. A kistérségre kiterjedı hatókörő Napsugár Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal látja el a családsegítıi és gyermekjóléti, továbbá a szociális információs szolgáltatás feladatait. Ez utóbbit 2005. július 1-tıl. A jó munkakapcsolat fenntartása alapvetı jelentıségő a veszélyeztetettség megelızése és a gyermek családban történı nevelésének elısegítése szempontjából. 4) Fogyatékos személyek esélyegyenlıségének biztosítása: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségének biztosításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény értelmében meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetıvé teszik a fogyatékos személyek számára a társadalmi életben, a helyi közösségben való részvételt. Az önkormányzat lehetıségeihez mérten gondoskodik a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer biztosításáról, mőködtetésérıl, valamint a törvényi kötelezettségként megfogalmazott akadálymentesítés minél korábbi végrehajtásáról. 5) Nem kötelezı feladatként Lenti Városában és a Lenti kistérség településein megfogalmazódott igények alapján célszerő és kívánatos megteremteni a fogyatékos személyek nappali intézményi ellátását pályázati források bevonásával. Szakmai háttérként felhasználni a Lentiben mőködı intézményi, alapítványi szervezeteket. Finanszírozása normatív, pályázati, alapítványi források bevonásával valósulhat meg. Ezen intézményi forma a sérült gyermekek fejlesztését, egészségügyi rehabilitációját, napköziotthonos foglalkoztatását szolgálná, elısegítve így a szülık munkaerı-piaci beilleszkedését. 6) Lenti Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata folyamatosan együttmőködik a város szociális ellátását biztosító Magyar Kolping szövetséggel. Jövıben szeretné az önkormányzat ezt az együttmőködést a Lenti Kistérség Többcélú Társulása keretén 16

belül mőködı, Napsugár Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal is hasonló módon kialakítani. 7) Figyelembe véve a lakosság demográfiai helyzetét és a várhatóan kedvezıtlen változásokra elsısorban az alapellátás további fejlesztése javasolt (házi segítségnyújtás, étkeztetés, nappali ellátás), de indokolt a szakosított ellátások (Idısek Otthona) kapacitás bıvítése. VII. Várható eredmények A szociális szolgáltatás-tervezési koncepció szociális szolgáltatások mennyiségének és minıségének a fejlıdését eredményezi. Az elérendı cél a komplex segítségnyújtás. Fontos, hogy minden rászorult lakos problémájára megoldható legyen. Kiemelt eredménynek tekinthetı, hogy az alapszolgáltatások (szociális információs szolgáltatás, étkezés, házi segítségnyújtás, családsegítés, idısek klubja, fogyatékosok támogató szolgálata, jelzırendszeres házi segítségnyújtás, közösségi pszihiátriai ellátás) színvonalas megvalósításával az otthonukban élı problémákkal küzdı lakosság segítése, támogatása megoldott. A különbözı ellátási, gondozási formák egymásra épülése elısegíti a választási lehetıséget az igénylınek és a szakembernek is. Továbbá lehetıséget nyújt az erıforrások optimális kihasználására. A szociális szolgáltatás-tervezési koncepció megalkotása fontos, hogy a különbözı szolgáltatások fejlesztése, az igénylık számára a legjobb szolgáltatás nyújtása a megelégedésükre, a magas színvonalú szakmai munka az átgondolt és megalapozott tervezésre épüljön. 17