Társadalmi sokszínűség a ban 2017. július 1. - december 31. 2018. május 11.
Bevezetés: A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a fogyasztók mennyire vannak tisztában egy társadalom sokszínűségével, valamint mennyiben válnak fogékonnyá az egyes társadalmi csoportok problémái iránt. A hazai szolgáltatók közvetve befolyásolhatják a magyarországi társadalmi szolidaritás és ezzel összefüggésben a társadalmi kohézió alakulását. A 2010. évi CLXXXV. törvény a szolgáltatásokról és a tömegkommunikációról a közszolgálati szolgáltatás esetében kifejezetten kiemeli a társadalmi sokszínűséggel kapcsolatos célokat. Eszerint a közszolgálati szolgáltatásnak fontos feladata a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, a társadalom speciális csoportjainak (nemzetiségek, vallási közösségek, hátrányos helyzetben lévő csoportok, fogyatékkal élők, határon túli magyar kisebbségek) bemutatása. A törvény 83. (1) bekezdése szerint a közszolgálati szolgáltatás célja: a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó szolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni, b) a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása, c) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása, e) nemzetiségek, vallási közösségek valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzetiségek anyanyelvének ápolása, f) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékkal élőknek a szolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése, g) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele, k) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása, l) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára. A Közszolgálati Kódex a identitásképző, valamint a közszolgálati szolgáltatások megkülönböztetett információs szerepét figyelembe véve szintén kiemelten kezeli a társadalmi sokszínűség reprezentációját. A Kódexben foglaltak szerint a közszolgálati a közösségi kohézió és integráció egyik letéteményese, amely mint ilyen lehetőséget teremt valamennyi társadalmi rétegnek és csoportnak a nyilvánosságban való megjelenésre. A közszolgálati szolgáltatás céljaiként a Kódex egyebek mellett az alábbiakat nevesíti: a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó szolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni, ugyanakkor lehetőséget teremt valamennyi társadalmi rétegnek vagy kulturálisan elkülönülő csoportnak az országos nyilvánosságban való megjelenésre, mindezt úgy, hogy segítse az egyes csoportok, rétegek közti közeledést, megértést, az integrálódást, 1
b) kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás, c) a nemzeti, a közösségi, a vallási, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása, a történelmi ismeretek hiteles terjesztése, d) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása és támogatása, f) nemzeti és etnikai kisebbségek, vallási közösségek, valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvének ápolása, g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékossággal élőknek a szolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése, tekintettel a közszolgálati szolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés jogára, h) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele, l) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása, m) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára, o) sokszínű, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató műsorok közzététele; a közszolgálati szolgáltatónak törekednie kell arra, hogy az adott témákhoz kapcsolódóan bemutassa a lehetséges, többféle értékrend alapján való megközelítést, értékelést, u) az Országgyűlés, zati és önkormányzati szervek, az egyházak, a pártok, az érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és állampolgári közösségek tevékenységének bemutatása, működésük nyilvánosságának biztosítása. 1 A fentieket figyelembe véve az NMHH Műsorfigyelő és -elemző főosztálya vizsgálatot végzett, amelyben felmérte, hogy a különböző társadalmi, gazdasági, etnikai csoportok, a határon túli magyarok, a bevándorlók és a fogyatékkal élők miként jelentek meg a magyarországi ban. 2 Emellett kimutatást készített a nemek megoszlásáról is. A vizsgálati metodika kialakításánál a francia Legfelsőbb Audiovizuális Tanács (CSA Conseil Supérieur de l Audiovisuel) által a társadalmi sokszínűség médiában való megjelenéséről készített tanulmányát tekintettük mintának. Franciaországban a médiával kapcsolatban általános elvárás, hogy tartsa tiszteletben a közönség (politikai, vallási, kulturális) sokféleségét, reprezentálja a nemzeti közösség származási és kulturális sokszínűségét, valamint segítse elő a köztársaság integrációját és erősítse az állampolgári szolidaritás érzését. 3 A CSA 2009. november 10-én elfogadott állásfoglalása szerint ösztönözni kell a francia társadalom sokszínűségének bemutatását az ingyenesen fogható 1 Közszolgálati Kódex. A magyar nemzeti közszolgálati szolgáltatás alapdokumentuma. 11-12. o. 2 A kisebbségi csoporthoz való tartozás azonosítása történhet fizikai jellemzők, családi vagy utónév vagy önbevallás (amikor egy adott csoporthoz tartozó személy ezt saját magáról kijelenti) alapján, illetve kiderülhet a kontextusból vagy a narrációból (kisebbségi kulturális rendezvény, választás stb.). A fogyatékkal élők közé azon szereplők sorolandók, akik fogyatékosságuk látható jeleit viselik, vagy a narrációból kiderül e jellemzőjük. 3 Szekeres Péter: A kisebbségek és az elektronikus II. Jel-Kép, 2009. 1. sz. 2
országos csatornákon, valamint a Canal+-n. Ennek érdekében a Tanács megállapodást kötött a szolgáltatókkal, amely tartalmazza, hogy az egyes csatornáknak milyen vállalásokat kell teljesíteniük, valamint megállapítja a kvóták ellenőrzésére szolgáló eljárásokat. A francia médiumok vállalták a társadalom sokszínűségének reprezentálását, a CSA pedig létrehozta az ún. sokszínűség indikátort, amely alapján tartalomelemzéssel mérik az előirányzott kvóták teljesülését. A francia hatóság három műsortípust különös figyelemmel vizsgál: a francia vonatkozású beszámolókat a ban, a szórakoztató műsorszámokat és a korábban még be nem mutatott hazai gyártású filmeket. Az NMHH vizsgálata a rendelkezésre álló források és kapacitások korlátai miatt a ra terjed ki. A mintába került műsorokról kvantitatív tartalomelemzést készítünk, hogy az adatok segítségével bemutassuk, milyen képet közvetítenek a különböző társadalmi csoportokról. A vizsgálatok eredményei megmutatják, hogy mely médiumok/műsorok, mely társadalmi csoportok bemutatására fordítanak nagyobb figyelmet, illetve milyen módon, milyen kontextusban mutatják be e csoportok tagjait. A kontextus feltárása rávilágíthat, hogy az egyes szolgáltatók milyen attitűdökkel fordulnak a különböző társadalmi csoportok felé, illetve a fogyasztó milyen képet kap egyfelől a társadalom sokszínűségéről, másfelől az egyes csoportoknak a magyar társadalomban elfoglalt helyéről. Az elemzés az alapadatokon túl összességében és szolgáltatóra/műsorra lebontva egyaránt feldolgozza és táblázatos, valamint szöveges formában bemutatja a kategóriákban meghatározott csoportok reprezentációjára vonatkozó adatsorokból nyert eredményeket, az egyes csoporttagok megjelenésének számszerű adatait, azok kontextusát (mely témákban milyen arányban jelentek meg), az egyes csoportok más csoportokkal összevetett megjelenési arányait. Választ ad továbbá olyan alapvető kérdésekre, hogy az egyes társadalmi csoportok megjelenése miként reprezentálja azok társadalomban elfoglalt helyét. Megmutatja-e őket, vagy láthatatlanok maradnak, bemutatásuk sokoldalú és tükrözi-e az egyes csoportokon belüli sokféleséget, vagy a megjelenések témájának többsége alapján sztereotipizált, homogenizált-e a róluk közvetített kép? A kisebbségi csoportoknál szintén a megjelenés kontextusai alapján (azaz, hogy milyen témákban domináns a jelenlétük) kimutatható, hogy a magyar társadalom integráns, hasznos és tevékeny szereplőiként jelennek-e meg (a munkaerőpiac, az iskolarendszer tagjai, a kultúra és a tudomány képviselői), vagy elsősorban, mint társadalmi probléma (az egészségügyi vagy a szociális ellátórendszer haszonélvezői, konfliktusok résztvevői), vagy kulturális érdekesség stb. Az elemzés kitér arra is, hogy az egyes csoportok tagjai milyen társadalmi szerepekben tűnnek föl, azonosításuk a fogyasztó számára egyéniségük (foglalkozásuk, tisztségük, intézményi kötődésük stb.), vagy kizárólag csoporttagságuk (fogyatékkal élő, kisebbségi, nyugdíjas stb. mivoltuk) alapján lehetséges. A vizsgált csoportkategóriák: Társadalmi-gazdasági kategóriák Civil és egyházi szervezetek képviselői Szakszervezetek, érdekvédelmi szervezetek képviselői Nyugdíjasok Munkanélküliek Tanulók (általános és középiskolai diákok, felsőoktatásban tanulók) Mezőgazdaságban dolgozók Iparban dolgozók Szolgáltatásban dolgozók 3
Nemzeti és etnikai kisebbségek, bevándorlók, határon túli magyarok Magyarországi nemzeti kisebbségek Magyarországi etnikai kisebbség (romák) Határon túli magyarok (kivándorolt magyarok is) Bevándorlók, migránsok, menekültek Gazdasági célból Magyarországon élő külföldiek Fogyatékkal élők Azon személyek sorolandók ide, akik fogyatékosságuk látható jeleit viselik, vagy a narrációból kiderül e jellemzőjük. érzékszervi fogyatékosok értelmi fogyatékosok halmozottan fogyatékosok Nemek Férfi Nő Szereplő tisztsége, foglalkozása, intézményi kötődése Témakategóriák (amelyekhez kapcsolódva az egyes csoportok tagjai megjelenhetnek) kormány belpolitikai ügyek (az Országgyűlés, a köztársasági elnök tevékenysége stb.) önkormányzatok tevékenysége pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás külpolitika, EU civil szervezetek tevékenysége, jótékonyság gazdasági aktivitás, munkaerőpiaci-helyzet oktatási szféra (az oktatás, felvételik, érettségik stb.) egészségügy szociális problémák közéleti bűncselekmények kisebbségek megemlékezések, ünnepek, művészeti és kulturális események balesetek, természeti katasztrófák bulvár (érdekességek, szenzációk) információs híradások 4
A vizsgálat mintája Elemzésünk az alábbi szolgáltatókra, illetve műsorokra terjedt ki: m1: Híradó (esti); Duna TV: Híradó; Kossuth Rádió: 180 perc, Déli Krónika, Esti Krónika; TV2: Tények; RTL Klub: Híradó; Magyar ATV: Híradó, Egyenes beszéd; Hír TV: Híradó; Echo TV: Híradó. A fenti műsorszámokat minden megjelenésük alkalmával vizsgálta a Hatóság. A vizsgált társadalmi csoportok demográfiai jellemzői A különböző társadalmi csoportok szociológiai-demográfiai jellemzőiről elsősorban, de nem kizárólag a legutóbbi (2011. évi) népszámlálás és a 2016 októberében készült mikrocenzus szolgál adatokkal. Inaktív csoportok Magyarországon a munkanélküliségi ráta 2017 III. negyedévében 4,1, a IV. negyedévben pedig 3,78 százalék volt. 4 2017. július 1. és december 31. között átlagosan 182 ezer fő volt a munkanélküliek száma, akik így a teljes népesség mintegy két százalékát tették ki. 5 Az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2017 januárjában összesen 2.638.617 személy részére folyósított nyugdíjat, járadékot, illetve nyugdíjszerű ellátást. 6 Az ellátottak a népesség 27 százalékát tették ki. Fogyatékkal élők A fogyatékkal élő emberek létszáma 2011-ben 456 638 fő volt, arányuk a népességen belül 4,59 százaléknak felelt meg. 7 Kisebbségek, migránsok A 2011-es népszámlálás során 555 507 fő, azaz 5,58 százalék jelzett valamilyen nemzeti, etnikai kisebbségi kötődést. 8 A fenti adatok önbevalláson alapulnak, így erős fenntartásokkal kezelendők. Az önbevallással együtt járó látencia a cigányság esetében a legnagyobb: a téma kutatói a cigányság tényleges számát a népszámlálási adatokhoz képest jóval magasabbra, általában 600 000 fő körülire becsülik. A Magyarországon élő külföldiek száma 2017. január 1-jén 151 132 fő volt. 9 Eszerint a bevándorlók, migránsok, illetve a gazdasági célból itt tartózkodó külföldiek a hazai népesség mintegy 1,5 százalékát tették ki. A férfiak és nők népességen belüli aránya A 2016-os mikrocenzus adatai szerint 2016. október 1-jén országosan a férfiak száma 4.678 ezer, a nőké pedig 5.126 ezer volt 10, azaz a magyarországi népesség 47,5 százaléka férfi, 52,5 százaléka pedig nő volt. 4 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf017b.html?down=1258 5 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf010b.html?down=1271 6 forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsp007b.html 7 http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_00 8. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_00 9 KSH: Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok földrészek, országok és nemek szerint, január 1. (1995 )(2/2) http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnvn001b.html 10 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mikrocenzus2016/mikrocenzus_2016_3.pdf 5
Alapadatok A vizsgált társadalmi csoportok megjelenési aránya a mintába került műsorok összességében 19,3 százalék volt, ami közel két százalékos növekedést jelent az előző félév eredményéhez és a hosszú távú átlagához képest is. A fenti csoportok továbbra is a kereskedelmi szolgáltatók műsoraiban szerepeltek leggyakrabban, összességében 23,5 százalékos arányban. A közszolgálati 15,1, a közéleti híradások 19,4 százalékban számoltak be velük kapcsolatos eseményekről (1. ábra). 1. ábra: A kiemelt társadalmi csoportok aránya az összes szereplőhöz képest a ban A már megszokott módon, minden szolgáltatónál a gazdaság szereplői jelentek meg leggyakrabban, összességében 41,4 százalékban. A nemzeti kisebbségek intézményeinek megjelenései 0,5 százalékot tettek ki (ami mind az előző félév 0,8 százalékos eredményéhez, mind a korábbi években megszokottakhoz képest csökkenést jelent). A legmagasabb arányt ezúttal is a közéleti ban (1,1%), a legalacsonyabbat a közszolgálati és a kereskedelmi híradókban (egyaránt 0,3%) érték el. Továbbra is jelentős felülethez jutottak az inaktív társadalmi csoportok (29,4%), míg kissé visszaestek a civil szervezetek (16,0%, az előző félévben 19,9%). Az érdekvédelmi szervezetek megjelenése 9,5, az egyházaké 3,1 százalékot tett ki (2. ábra). 6
2. ábra: A kiemelt társadalmi csoportok megoszlása a ban A gazdaság szereplői A kategórián belüli szereplési arányok a tercier szféra korábbiaknál is magasabb, átlagosan 83 százalékos reprezentációját mutatták. Az ipar és a mezőgazdaság képviselői továbbra is jóval kisebb felülethez jutottak (10,5 illetve 6,4%) (3. ábra). 3. ábra: A gazdaság szereplőinek megoszlása a ban Szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek A szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek egymáshoz viszonyított megjelenési aránya összességében 30,2-69,8 százalék volt, ami közel azonos az előző félévi eredménnyel, valamint tükrözi az elmúlt évek adatait is (4. ábra). 7
4. ábra: A szakszervezetek és az érdekvédelmi szervezetek megoszlása a ban Egyházak Az összesített adatok szerint leggyakrabban a Magyar Katolikus Egyház képviselői szerepeltek (51,1%), tőlük erősen lemaradva következtek a zsidó felekezetek (21,9%), majd a korábbi mérésekhez képest jelentősen visszaesve a Magyar Református Egyház (8,9%) reprezentánsai. A Magyarországi Evangélikus Egyház 7,1, az összes többi egyház és felekezet együttes megjelenése 11,1 százalékos arányt mutatott. A fenti arányok a legtöbb szolgáltatónál hasonlóak voltak. Markáns eltérést a közéleti nál regisztráltunk, amelyekben a katolikusok és az evangélikusok az átlagnál kevesebbet, a zsidó közösségek, ill. az egyéb felekezetek képviselői viszont többet szerepeltek (5. ábra). 5. ábra: Az egyházak megoszlása a ban 8
Az egyházak reprezentációja a megjelenések témáját tekintve viszonylag egységes képet mutatott két hangsúlyos kivétellel. A három nagy keresztény egyház képviselőinek többsége (katolikus 58,2%, református 43,1%, evangélikus 64,1%) a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra témáit ábrázoló tudósításokban szerepelt. A zsidó szervezeteknél ez az arány 4,1 százalék volt, esetükben a leggyakoribb kontextusnak a közéleti számítottak 52,1 százalékkal. Az egyéb egyházak előfordulásai szintén más képet mutattak: megjelenéseik 39,1 százalékát tették ki a nem közéleti, 18,1 százalékát a civil szféra ügyei, 15,3 százalékban szerepeltek továbbá a kormány tevékenységét bemutató híradásokban. (A részleteket lásd a melléklet 11. sz. táblázatában.) Civil szervezetek Ebben a kategóriában továbbra is az országos társulások jelentek meg leggyakrabban, ugyanakkor a korábban mértekhez képest alacsonyabb számban (55,3%). 2017 második félévében a helyi civileken kívül (13%) minden más típusú szervezetnek növekedett a reprezentációja a korábbiakhoz képest. Figyelemre méltó, hogy míg a kereskedelmi híradók a civil szférával foglalkozó híregységeiken belül továbbra is kiemelkedően magasan (21,1%) reprezentálták a helyi civil szervezeteket, addig a közszolgálati ban az egyházak civil csoportosulásai, valamint a külföldi civil szervezetek magyarországi intézményei jelentek meg az átlagnál nagyobb arányban. Az összes szolgáltatót tekintve kevés megjelenéshez jutottak a fogyatékkal élők (2,7%) és az LMBTQ-szervezetek képviselői (1,1%) (6. ábra). 6. ábra: A civil szervezetek megoszlása a ban A civil szervezetek reprezentációja a szereplések gyakoriságán túl a megjelenések kontextusát tekintve is jelentős különbségeket mutatott. Az összes vizsgált műsorban a civilek (összes megjelenés: 3087) elsősorban a civil szféra (17,7%), (14,1%) és a belpolitika (12,4%) kapcsán kaptak figyelmet. A csoporton belül (1712 megjelenéssel) továbbra is az országos szervezetek domináltak, jellemzően az alábbi három témakörben: belpolitika: 13,4%, kormány : 13,9%, pártpolitika: 12,0%. A külföldi szervezetek magyarországi intézményeinek reprezentánsaival 533 alkalommal találkozhatott a néző, hasonló, külpolitikával kiegészített témaorientációval (kormány : 23,8%, belpolitika 22,5%, külpolitika 15,2%). Más képet 9
mutattak a helyi civilek (368), valamint az egyházak szervezeteinek reprezentációi (353), mindkettő esetében leggyakoribb témaként a civil szféra ügyeit regisztráltuk. A fogyatékkal élők (95), valamint az LMBTQ-szervezetek (26) képviselői kiemelkedő arányban (38,9, illetve 92,3%) szerepeltek az egészségügy helyzetét tárgyaló anyagokban. (A részleteket lásd a melléklet 10. sz. táblázatában.) Inaktívak A társadalom munkaerőpiaci szempontból inaktív csoportjai között - méréseink kezdete óta - először történt meg, hogy a fiatalok (gyerekek, óvodások, tanulók) kategóriájával azonos arányban jelentek meg a nyugdíjasok (49,3, valamint 49,0%). A munkanélküliek a korábban tapasztalt minimális előfordulások után gyakorlatilag eltűntek a ból (0,1%), a hajléktalanok hozzájuk képest többet (1,7%) szerepeltek a híradásokban (7. ábra). 7. ábra: Az inaktív csoportok megoszlása a ban Az inaktív társadalmi csoportok reprezentációja a megjelenések témáját tekintve rendkívül eltérő volt. A vizsgált műsorokban legtöbbször a gyerekek/diákok és a nyugdíjasok csoportjához kapcsolódó hírek jelentek meg, egyaránt 2413 esetben. Az első csoport megjelenései esetében a leginkább feldolgozott témák a bűnözés (20,8%), a balesetek, természeti katasztrófák (19,6%), valamint a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra témái (13,0%) voltak. A nyugdíjasok elsősorban a baleseteket, természeti katasztrófákat (25%) és a bűnözést (18,6%) bemutató tudósításokban szerepeltek. A magyarországi hajléktalanokkal összesen 92 alkalommal foglalkoztak a műsorok. Leggyakrabban a civil szféra ügyeit (38,0%), a bűnözést (18,5%) és az egészségügy helyzetét (17,4%) érintő híradásokban fordultak elő. A munkanélküliek a vizsgált időszakban összesen hat alkalommal jelentek meg, ők leginkább működéséről és a pártpolitikáról (mindkettő 33,3%) készült anyagokban fordultak elő. (A részleteket lásd a melléklet 2. sz. táblázatában.) Kisebbségek A nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők 2,1 százalékos arányban jelentek meg a vizsgált műsorokban (ami nagyságrendileg megfelel a hosszú távon mért eredményeknek). Velük leggyakrabban (2,3%) - a korábbi időszakokhoz hasonlóan - a közszolgálati híradókban foglalkoztak (8. ábra). 10
8. ábra: A kisebbségi szereplők aránya a ban Az egyes kisebbségek szereplési arányai jelentősen eltértek szolgáltató-típusonként és műsoronként. A csoporton belüli arányok 2015-től komoly változásokon mentek keresztül. A kategóriát alapvetően két közösség dominálta, első helyen a leggyakrabban szereplő határon túli magyarok, másodsorban a hazai roma kisebbség. A bevándorlók, migránsok a korábbi években a kisebbségi csoportokon belüli megjelenések 1-1,5 százalékát adták. A változás már 2015 első félévében látványos volt (ekkor az összes műsortípust tekintve arányuk 23,4%-ot tett ki). Ez a tendencia csúcsosodott ki 2015 második félévében, amikor az összesített arányuk elérte a 62,4 százalékot. Ezzel összefüggésben a kisebbségek reprezentációját hagyományosan uraló csoportok visszaszorultak a híradásokban. 2016 első félévében az inga valamelyest visszalendült. Jelen mérésünkkor tovább csökkent a migránsok aránya (10,7%) és az évtized első felében tapasztaltakhoz hasonlóan újra a romák (40,9%) és a határon túli magyarok (38%) lettek a leggyakrabban reprezentált csoportok. Őket követték a bevándorlók, migránsok (10,7%), valamint a gazdasági célból itt élő külföldiek (8,5%) megjelenései. A hazai nemzeti kisebbségek szereplései 1,9 százalékot mutattak (9. ábra). 9. ábra: A kisebbségek csoportjainak megoszlása a ban 11
A kisebbségek reprezentációja a megjelenések témáját tekintve jelentős különbségeket mutatott. A vizsgált műsorokban a hazai nemzeti kisebbségek (összes megjelenés: 39) elsősorban a külpolitikai témákban (35,9%), működését feldolgozó híradásokban (30,8%), valamint a balesetek, természeti katasztrófák kontextusában jelentek meg. A nemzeti kisebbségekhez képest a romák jóval többet (768) szerepeltek. Reprezentációikban a bűnözés (25,8%), a balesetekről, természeti katasztrófákról készült anyagok (17,4%), valamint a közéleti (13,7%) domináltak. A legutóbbi mérések eredményeihez képest tovább csökkent a Magyarországon politikai, gazdasági célból itt tartózkodó migránsok szereplése (193 megjelenés). Reprezentációikat a bűnözés kontextusa dominálta (60,1%), de emellett jelentős mértékben szerepeltek a külpolitikai és az európai uniós ügyekről szóló (21,2%), valamint működését bemutató (13,5%) beszámolókban. A kisebbségi csoportok között legnagyobb számban (838 esetben) a határon túli magyarok jelentek meg. Esetükben a legkiemeltebb téma a külpolitika, az Európai Unió volt (45,5%), ugyanakkor említésre méltó arányban (14,1%) jelentek meg működését tárgyaló hírekben, valamint a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra kontextusában (12,6%) is. A minoritásokat az egyes műsortípusok különböző arányban és kontextusban jelenítették meg: a közszolgálati műsorokban a határon túli magyarok és a migránsok megjelenése volt említésre méltó, a kereskedelmi híradásokban a romák domináltak, a közéleti pedig hasonló arányban reprezentálták a romák és a határon túli magyarok csoportjait. (A részleteket lásd a melléklet 3. sz. táblázatában.) Fogyatékkal élők A fogyatékkal élők megjelenése minden műsortípusnál elenyésző, összességében 0,3 százalék volt. Továbbra is elmondható tehát, hogy a fogyatékkal élők a magyar fogyasztók számára gyakorlatilag láthatatlanok maradnak (1. táblázat). Megjelenésük aránya különösen éles kontrasztot mutat a 2011. évi népszámlálás adatai által prezentált arányukkal összevetve (4,6%). Reprezentációjuk az előző időszakokban tapasztaltakkal egybeesően továbbra is a kereskedelmi médiumok műsoraiban a magasabb (0,4%). 1. táblázat: A fogyatékkal élők aránya a ban (N=79831) fogyatékkal élő nem fogyatékos közszolgálati 0,3 99,7 kereskedelmi 0,4 99,6 közéleti 0,2 99,8 összesen 0,3 99,7 A fenti csoporton belül a legmagasabban reprezentált közösség a testi fogyatékkal élők voltak (50%). Az érzékszervi fogyatékkal élők tették ki a kategória 24, az értelmi fogyatékkal élők a 17,8, míg a halmozott fogyatékossággal élők a 8,3 százalékát (10. ábra). 12
10. ábra: A fogyatékkal élők megoszlása a ban A fogyatékkal élők reprezentációja a megjelenések témáját tekintve viszonylag egysíkú volt. Előfordulásaik (253 eset) többsége az egészségügyhöz (27,7%), kisebb mértékben a civil szféra ügyeihez (15,3%) és működéséhez (15%) kapcsolódott. (A részleteket lásd a melléklet 4. sz. táblázatában.) A férfi-nő megoszlás A nemek megjelenési arányai átlagosan közel négyötödös többséget mutattak a férfiak javára. A korábbiakhoz hasonlóan a nők legtöbbet (30,5%) a kereskedelmi ban, legkevesebbet (17,4%) pedig a közszolgálati ban szerepeltek (11. ábra). 11. ábra: A férfiak és a nők megoszlása a ban 13
A bemutatás módja A bemutatás módja az egyes csoportokhoz tartozó szereplők esetében rendkívül eltérő volt. Névvel és beosztással/foglalkozással a szereplők 43,1 százalékát mutatták be. A vizsgált csoportokon belül a legmagasabb arányban (83,9%) a nemzeti kisebbségek képviselőit jelenítették meg ilyen módon. Bemutatás szempontjából a romák (21,2%) és a fogyatékkal élők (21,5%) sokkal rosszabb kondíciókkal rendelkeztek. A nemek bemutatásánál a részletes reprezentációt tekintve továbbra is jelentős eltérést tapasztaltunk: a férfiak 54,3 százalékát, míg a nők mindössze 39,2 százalékát jelenítették meg névvel és beosztással/foglalkozással. (A bemutatás módjának részleteit lásd a melléklet 5-9. sz. táblázataiban.) Összegzés A kiemelt társadalmi csoportok együttes megjelenésének aránya 19,3 százalék volt 2017 második felében, ami nagyságrendileg az elmúlt évek (17-19%) eredményeinek felel meg. A nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők előfordulása 2,1 százalékot tett ki, ami szintén átlagosnak mondható. E csoport tagjai a legmagasabb megjelenési arányt továbbra is a közszolgálati híradásokban produkálták (2,3%). Nyolcadik alkalommal mértük az egyházi szervezetek megjelenését, melyek kiemelt csoportokon belüli aránya 3,2 százalékot tett ki, ami nagyságrendileg megfelel a korábbi adatoknak. Az egyes egyházak egymáshoz viszonyított szereplési arányait tekintve leggyakrabban (51,1%) a Magyar Katolikus Egyház képviselői fordultak elő a műsorokban, arányuk a közszolgálati híradásokban volt a legmagasabb (54,7%). Második helyen ezúttal a zsidó felekezetek képviselőit regisztráltuk (21,9%), akiket a Magyar Református Egyház reprezentánsai követtek a korábbiakhoz képest csekélyebb jelenléttel (8,9%). A Magyarországi Evangélikus Egyház képviselői összességében 7,1 százalékát tették ki az összes egyházi szereplésnek, míg az egyéb egyházak együttesen 11 százalékot értek el (az utóbbi szám jelentős növekedést jelez az előző félév 4,4 százalékához képest, ugyanakkor hasonló az azt megelőző időszak 10 százalék feletti eredményeihez). Megjelenések témáit tekintve a három keresztény egyház a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra témáit feldolgozó tudósításokban szerepeltek kimagaslóan, a zsidó felekezeteknél viszont a leggyakoribb kontextus a közéleti témaköre volt, több mint 50 százalékkal. Az egyéb egyházak esetében a nem közéleti témaköre dominált 39,1 százalékkal. A civil szervezetek kategóriáján belül az országos társulások dominanciája mellett továbbra is jelentős volt a külföldi civil szervezetek magyarországi intézményeinek, valamint az egyházi és a helyi szervezetek reprezentációja. Az LMBTQ-szervezetek és a fogyatékkal élők képviselőivel alig találkozhatott a fogyasztó. Az egyes műsortípusok közötti különbségeket tekintve figyelemre méltó, hogy míg a kereskedelmi híradók a civil szférával foglalkozó híregységeiken belül kiemelkedően magasan (21,1%) reprezentálták a helyi civil szervezeteket, addig a közszolgálati ban az egyházak civil szervezetei, valamint a külföldi civil szervezetek magyarországi intézményei jelentek meg az átlagnál nagyobb arányban. A kisebbségeken belül a 2015-2016-os időszak nagy változása (azaz a menekültek/migránsok megjelenéseinek látványos felfutása) után folytatódott a 2017 első félévében tapasztalt visszarendeződés: a kategórián belül a romák (40,9%) és a határon túli magyarok (38%) voltak a két leggyakrabban reprezentált csoport. A romák a kereskedelmi híradókban, a határon túliak pedig a közszolgálati ban domináltak a kisebbségi kategórián belül. Utóbbiak külpolitikai témák kontextusában fordultak elő leginkább, a romák megjelenéseinek leggyakoribb környezete a bűnözés volt. A fogyatékkal élők reprezentációja ezúttal is 0,3 százalék volt. Ők a korábbiakhoz hasonlóan leggyakrabban valamilyen egészségügyi témához kapcsolódva kerültek a ba. 14
Melléklet 2. sz. táblázat közszolgálati kereskedelmi Inaktívak megjelenése témacsoportonként gyerekek, óvodások, diákok, egyetemisták munkanélküliek hajléktalanok nyugdíjasok Összesen 93 1 101 195 13,2% 4,5% 23,1% 16,8% belpolitikai ügyek 2 0 0 2 0,3% 0,0% 0,0% 0,2% önkormányzatok 1 0 1 2 0,1% 0,0% 0,2% 0,2% pártpolitika 47 0 51 98 6,7% 0,0% 11,7% 8,4% államigazgatás, 13 0 7 20 közigazgatás, 1,9% 0,0% 1,6% 1,7% igazságszolgáltatás külpolitika, EU 8 0 6 14 1,1% 0,0% 1,4% 1,2% civil szféra 46 13 14 73 6,6% 59,1% 3,2% 6,3% gazdasági szféra 32 0 17 49 4,6% 0,0% 3,9% 4,2% oktatási szféra 25 0 0 25 3,6% 0,0% 0,0% 2,2% egészségügy 45 3 8 56 6,4% 13,6% 1,8% 4,8% közéleti botrány 5 0 48 53 0,7% 0,0% 11,0% 4,6% 2 0 7 9 0,3% 0,0% 1,6% 0,8% bűnözés 112 0 26 138 16,0% 0,0% 5,9% 11,9% megemlékezések, 177 5 66 248 ünnepnapok, 25,2% 22,7% 15,1% 21,4% baleset, természeti 48 0 74 122 katasztrófa 6,8% 0,0% 16,9% 10,5% bulvár hírek 30 0 0 30 4,3% 0,0% 0,0% 2,6% információs 16 0 11 27 híradások 2,3% 0,0% 2,5% 2,3% Összesen 702 22 437 1161 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 43 1 0 61 105 3,2% 50,0% 0,0% 4,1% 3,6% belpolitikai ügyek 2 0 0 6 8 0,1% 0,0% 0,0% 0,4% 0,3% önkormányzatok 6 0 0 19 25 0,4% 0,0% 0,0% 1,3% 0,9% pártpolitika 18 1 0 34 53 1,3% 50,0% 0,0% 2,3% 1,8% államigazgatás, 4 0 0 18 22 közigazgatás, 0,3% 0,0% 0,0% 1,2% 0,8% igazságszolgáltatás külpolitika, EU 6 0 0 15 21 0,4% 0,0% 0,0% 1,0% 0,7% civil szféra 85 0 8 16 109 6,2% 0,0% 18,6% 1,1% 3,8% 15
közéleti gazdasági szféra 80 0 0 164 244 5,9% 0,0% 0,0% 11,0% 8,4% oktatási szféra 34 0 0 2 36 2,5% 0,0% 0,0% 0,1% 1,2% egészségügy 97 0 7 74 178 7,1% 0,0% 16,3% 4,9% 6,1% közéleti botrány 15 0 0 42 57 1,1% 0,0% 0,0% 2,8% 2,0% 60 0 1 71 132 4,4% 0,0% 2,3% 4,7% 4,5% bűnözés 335 0 17 367 719 24,6% 0,0% 39,5% 24,5% 24,7% megemlékezések, 105 0 4 48 157 ünnepnapok, 7,7% 0,0% 9,3% 3,2% 5,4% baleset, természeti 384 0 5 463 852 katasztrófa 28,2% 0,0% 11,6% 30,9% 29,3% bulvár hírek 64 0 0 33 97 4,7% 0,0% 0,0% 2,2% 3,3% információs 26 0 1 64 91 híradások 1,9% 0,0% 2,3% 4,3% 3,1% Összesen 1364 2 43 1497 2906 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 33 1 6 55 95 9,5% 25,0% 22,2% 11,5% 11,1% belpolitikai ügyek 3 0 0 9 12 0,9% 0,0% 0,0% 1,9% 1,4% önkormányzatok 0 0 0 13 13 0,0% 0,0% 0,0% 2,7% 1,5% pártpolitika 16 1 0 30 47 4,6% 25,0% 0,0% 6,3% 5,5% államigazgatás, 6 0 0 5 11 közigazgatás, 1,7% 0,0% 0,0% 1,0% 1,3% igazságszolgáltatás külpolitika, EU 4 0 0 11 15 1,2% 0,0% 0,0% 2,3% 1,8% civil szféra 40 1 14 27 82 11,5% 25,0% 51,9% 5,6% 9,6% gazdasági szféra 14 0 0 44 58 4,0% 0,0% 0,0% 9,2% 6,8% oktatási szféra 9 0 0 0 9 2,6% 0,0% 0,0% 0,0% 1,1% egészségügy 28 1 6 19 54 8,1% 25,0% 22,2% 4,0% 6,3% közéleti botrány 13 0 0 58 71 3,7% 0,0% 0,0% 12,1% 8,3% 22 0 0 17 39 6,3% 0,0% 0,0% 3,5% 4,6% bűnözés 55 0 0 56 111 15,9% 0,0% 0,0% 11,7% 13,0% megemlékezések, 50 0 1 50 101 ünnepnapok, 14,4% 0,0% 3,7% 10,4% 11,8% baleset, természeti 41 0 0 67 108 katasztrófa 11,8% 0,0% 0,0% 14,0% 12,6% bulvár hírek 9 0 0 7 16 2,6% 0,0% 0,0% 1,5% 1,9% információs 4 0 0 11 15 híradások 1,2% 0,0% 0,0% 2,3% 1,8% Összesen 347 4 27 479 857 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 16
Összesen 169 2 7 217 395 7,0% 33,3% 7,6% 9,0% 8,0% belpolitikai ügyek 7 0 0 15 22 0,3% 0,0% 0,0% 0,6% 0,4% önkormányzatok 7 0 0 33 40 0,3% 0,0% 0,0% 1,4% 0,8% pártpolitika 81 2 0 115 198 3,4% 33,3% 0,0% 4,8% 4,0% államigazgatás, 23 0 0 30 53 közigazgatás, 1,0% 0,0% 0,0% 1,2% 1,1% igazságszolgáltatás külpolitika, EU 18 0 0 32 50 0,7% 0,0% 0,0% 1,3% 1,0% civil szféra 171 1 35 57 264 7,1% 16,7% 38,0% 2,4% 5,4% gazdasági szféra 126 0 0 225 351 5,2% 0,0% 0,0% 9,3% 7,1% oktatási szféra 68 0 0 2 70 2,8% 0,0% 0,0% 0,1% 1,4% egészségügy 170 1 16 101 288 7,0% 16,7% 17,4% 4,2% 5,8% közéleti botrány 33 0 0 148 181 1,4% 0,0% 0,0% 6,1% 3,7% 84 0 1 95 180 3,5% 0,0% 1,1% 3,9% 3,7% bűnözés 502 0 17 449 968 20,8% 0,0% 18,5% 18,6% 19,7% megemlékezések, 332 0 10 164 506 ünnepnapok, 13,8% 0,0% 10,9% 6,8% 10,3% baleset, természeti 473 0 5 604 1082 katasztrófa 19,6% 0,0% 5,4% 25,0% 22,0% bulvár hírek 103 0 0 40 143 4,3% 0,0% 0,0% 1,7% 2,9% 46 0 1 86 133 1,9% 0,0% 1,1% 3,6% 2,7% információs híradások Összesen 2413 6 92 2413 4924 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 3. sz. táblázat közszolgálati Kisebbségek megjelenése témacsoportonként egyéb politikai, magyarországi gazdasági gazdasági nemzeti célból célból itt kisebbségi migránsok élők határon túli magyarok roma Összesen 12 12 22 4 81 131 14,5% 54,5% 14,2% 9,5% 15,2% 15,7% belpolitikai ügyek 1 0 2 0 38 41 1,2% 0,0% 1,3% 0,0% 7,1% 4,9% pártpolitika 5 0 2 1 17 25 6,0% 0,0% 1,3% 2,4% 3,2% 3,0% államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 0 0 1 0 0 1 0,0% 0,0% 0,6% 0,0% 0,0% 0,1% külpolitika, EU 7 8 35 15 259 324 8,4% 36,4% 22,6% 35,7% 48,6% 38,8% civil szféra 7 0 1 0 20 28 8,4% 0,0% 0,6% 0,0% 3,8% 3,4% gazdasági szféra 0 0 0 9 1 10 0,0% 0,0% 0,0% 21,4% 0,2% 1,2% 17
kereskedelmi közéleti oktatási szféra 1 0 0 0 0 1 1,2% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,1% egészségügy 1 1 0 0 5 7 1,2% 4,5% 0,0% 0,0% 0,9% 0,8% közéleti botrány 11 0 0 1 2 14 13,3% 0,0% 0,0% 2,4% 0,4% 1,7% bűnözés 3 0 91 9 5 108 3,6% 0,0% 58,7% 21,4% 0,9% 12,9% megemlékezések, 15 1 0 2 83 101 ünnepnapok, 18,1% 4,5% 0,0% 4,8% 15,6% 12,1% baleset, természeti 11 0 0 1 11 23 katasztrófa 13,3% 0,0% 0,0% 2,4% 2,1% 2,8% bulvár hírek 9 0 0 0 10 19 10,8% 0,0% 0,0% 0,0% 1,9% 2,3% információs 0 0 1 0 1 2 híradások 0,0% 0,0% 0,6% 0,0% 0,2% 0,2% Összesen 83 22 155 42 533 835 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 14 0 1 9 13 37 3,0% 0,0% 9,1% 11,3% 10,6% 5,4% belpolitikai ügyek 0 0 0 2 9 11 0,0% 0,0% 0,0% 2,5% 7,3% 1,6% önkormányzatok 4 0 1 0 0 5 0,9% 0,0% 9,1% 0,0% 0,0% 0,7% pártpolitika 15 1 0 5 23 44 3,3% 10,0% 0,0% 6,3% 18,7% 6,4% államigazgatás, 1 0 0 2 0 3 közigazgatás, 0,2% 0,0% 0,0% 2,5% 0,0% 0,4% igazságszolgáltatás külpolitika, EU 8 0 1 4 32 45 1,7% 0,0% 9,1% 5,0% 26,0% 6,6% civil szféra 22 0 1 3 1 27 4,8% 0,0% 9,1% 3,8% 0,8% 3,9% gazdasági szféra 15 0 0 2 2 19 3,3% 0,0% 0,0% 2,5% 1,6% 2,8% oktatási szféra 2 0 0 0 0 2 0,4% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,3% egészségügy 17 0 0 2 6 25 3,7% 0,0% 0,0% 2,5% 4,9% 3,6% közéleti botrány 38 2 0 1 7 48 8,2% 20,0% 0,0% 1,3% 5,7% 7,0% 23 0 0 3 2 28 5,0% 0,0% 0,0% 3,8% 1,6% 4,1% bűnözés 165 3 6 33 1 208 35,8% 30,0% 54,5% 41,3% 0,8% 30,4% megemlékezések, 15 0 1 9 10 35 ünnepnapok, 3,3% 0,0% 9,1% 11,3% 8,1% 5,1% baleset, természeti 111 4 0 3 13 131 katasztrófa 24,1% 40,0% 0,0% 3,8% 10,6% 19,1% bulvár hírek 6 0 0 2 1 9 1,3% 0,0% 0,0% 2,5% 0,8% 1,3% információs 5 0 0 0 3 8 híradások 1,1% 0,0% 0,0% 0,0% 2,4% 1,2% Összesen 461 10 11 80 123 685 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 29 0 3 10 24 66 12,9% 0,0% 11,1% 30,3% 13,2% 14,0% belpolitikai ügyek 6 0 0 3 17 26 2,7% 0,0% 0,0% 9,1% 9,3% 5,5% 18
Összesen önkormányzatok 5 0 0 0 0 5 2,2% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,1% pártpolitika 22 0 0 0 19 41 9,8% 0,0% 0,0% 0,0% 10,4% 8,7% külpolitika, EU 8 6 5 5 90 114 3,6% 85,7% 18,5% 15,2% 49,5% 24,1% civil szféra 19 1 0 1 2 23 8,5% 14,3% 0,0% 3,0% 1,1% 4,9% gazdasági szféra 7 0 0 3 3 13 3,1% 0,0% 0,0% 9,1% 1,6% 2,7% oktatási szféra 3 0 0 0 0 3 1,3% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,6% egészségügy 20 0 0 2 4 26 8,9% 0,0% 0,0% 6,1% 2,2% 5,5% közéleti botrány 56 0 0 0 4 60 25,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,2% 12,7% 1 0 0 1 2 4 0,4% 0,0% 0,0% 3,0% 1,1% 0,8% bűnözés 30 0 19 3 0 52 13,4% 0,0% 70,4% 9,1% 0,0% 11,0% megemlékezések, 6 0 0 2 13 21 ünnepnapok, 2,7% 0,0% 0,0% 6,1% 7,1% 4,4% baleset, természeti 12 0 0 3 4 19 katasztrófa 5,4% 0,0% 0,0% 9,1% 2,2% 4,0% Összesen 224 7 27 33 182 473 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 55 12 26 23 118 234 7,2% 30,8% 13,5% 14,8% 14,1% 11,7% belpolitikai ügyek 7 0 2 5 64 78 0,9% 0,0% 1,0% 3,2% 7,6% 3,9% önkormányzatok 9 0 1 0 0 10 1,2% 0,0% 0,5% 0,0% 0,0% 0,5% pártpolitika 42 1 2 6 59 110 5,5% 2,6% 1,0% 3,9% 7,0% 5,5% államigazgatás, 1 0 1 2 0 4 közigazgatás, 0,1% 0,0% 0,5% 1,3% 0,0% 0,2% igazságszolgáltatás külpolitika, EU 23 14 41 24 381 483 3,0% 35,9% 21,2% 15,5% 45,5% 24,2% civil szféra 48 1 2 4 23 78 6,3% 2,6% 1,0% 2,6% 2,7% 3,9% gazdasági szféra 22 0 0 14 6 42 2,9% 0,0% 0,0% 9,0% 0,7% 2,1% oktatási szféra 6 0 0 0 0 6 0,8% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,3% egészségügy 38 1 0 4 15 58 4,9% 2,6% 0,0% 2,6% 1,8% 2,9% közéleti botrány 105 2 0 2 13 122 13,7% 5,1% 0,0% 1,3% 1,6% 6,1% 24 0 0 4 4 32 3,1% 0,0% 0,0% 2,6% 0,5% 1,6% bűnözés 198 3 116 45 6 368 25,8% 7,7% 60,1% 29,0% 0,7% 18,5% megemlékezések, 36 1 1 13 106 157 ünnepnapok, 4,7% 2,6% 0,5% 8,4% 12,6% 7,9% baleset, természeti 134 4 0 7 28 173 katasztrófa 17,4% 10,3% 0,0% 4,5% 3,3% 8,7% bulvár hírek 15 0 0 2 11 28 2,0% 0,0% 0,0% 1,3% 1,3% 1,4% 19
információs 5 0 1 0 4 10 híradások 0,7% 0,0% 0,5% 0,0% 0,5% 0,5% Összesen 768 39 193 155 838 1993 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 4. sz. táblázat Fogyatékkal élők megjelenése témacsoportonként közszolgálati kereskedelmi közéleti Összesen 24 10 12 46 24,7% 7,5% 15,6% 15,0% belpolitikai ügyek 0 1 0 1 0,0% 0,8% 0,0% 0,3% önkormányzatok 0 4 10 14 0,0% 3,0% 13,0% 4,6% pártpolitika 0 3 5 8 0,0% 2,3% 6,5% 2,6% külpolitika, EU 0 0 1 1 0,0% 0,0% 1,3% 0,3% civil szféra 15 16 16 47 15,5% 12,0% 20,8% 15,3% gazdasági szféra 2 5 1 8 2,1% 3,8% 1,3% 2,6% egészségügy 38 32 15 85 39,2% 24,1% 19,5% 27,7% közéleti botrány 0 0 5 5 0,0% 0,0% 6,5% 1,6% 1 12 1 14 1,0% 9,0% 1,3% 4,6% bűnözés 2 15 3 20 2,1% 11,3% 3,9% 6,5% megemlékezések, 14 12 7 33 ünnepnapok, egyházak, kultúra, 14,4% 9,0% 9,1% 10,7% baleset, természeti katasztrófa 1 19 0 20 1,0% 14,3% 0,0% 6,5% bulvár hírek 0 4 0 4 0,0% 3,0% 0,0% 1,3% információs 0 0 1 1 híradások 0,0% 0,0% 1,3% 0,3% Összesen 97 133 77 307 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 5. sz. táblázat Bemutatás módja, összes szereplő közszolgálati kereskedelmi közéleti Összesen csak név hangzott el 5311 6942 5268 17521 18,3% 24,4% 23,6% 21,9% név, beosztás, 13162 11923 9321 34406 foglalkozás hangzott el 45,4% 41,9% 41,7% 43,1% pártkötődés is 8103 2610 6030 16743 elhangzott 27,9% 9,2% 27,0% 21,0% nem volt bemutatás 2438 7003 1717 11158 8,4% 24,6% 7,7% 14,0% Összesen 29014 28478 22336 79828 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 20
6. sz. táblázat Bemutatás módja, fogyatékkal élők közszolgálati kereskedelmi közéleti Összesen csak név hangzott el 19 49 23 91 26,0% 41,5% 45,1% 37,6% név, beosztás, foglalkozás 17 19 16 52 hangzott el 23,3% 16,1% 31,4% 21,5% pártkötődés is elhangzott 3 3 1 7 4,1% 2,5% 2,0% 2,9% nem volt bemutatás 34 47 11 92 46,6% 39,8% 21,6% 38,0% Összesen 73 118 51 242 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 7. sz. táblázat Bemutatás módja, nemzeti kisebbségek közszolgálati kereskedelmi közéleti Összesen csak név hangzott el 1 0 0 1 5,9% 0,0% 0,0% 3,2% név, beosztás, 12 9 5 26 foglalkozás hangzott el 70,6% 100,0% 100,0% 83,9% pártkötődés is 1 0 0 1 elhangzott 5,9% 0,0% 0,0% 3,2% nem volt bemutatás 3 0 0 3 17,6% 0,0% 0,0% 9,7% Összesen 17 9 5 31 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 8. sz. táblázat Bemutatás módja, romák közszolgálati kereskedelmi közéleti Összesen csak név hangzott el 30 192 66 288 42,3% 45,0% 38,2% 42,9% név, beosztás, 19 66 57 142 foglalkozás hangzott el 26,8% 15,5% 32,9% 21,2% pártkötődés is 7 14 13 34 elhangzott 9,9% 3,3% 7,5% 5,1% nem volt bemutatás 15 155 37 207 21,1% 36,3% 21,4% 30,8% Összesen 71 427 173 671 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 9. sz. táblázat Bemutatás módja, nemek közszolgálati kereskedelmi közéleti Összesen férfi csak név hangzott el 1253 1906 1431 4590 6,6% 12,1% 9,9% 9,3% név, beosztás, 10525 8476 7678 26679 fogalkozás hangzott el 55,7% 53,7% 53,1% 54,3% pártkötődés is 6150 1891 4542 12583 elhangzott 32,6% 12,0% 31,4% 25,6% nem volt bemutatás 962 3512 795 5269 5,1% 22,2% 5,5% 10,7% 21
Összesen 18890 15785 14446 49121 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% nő csak név hangzott el 733 1825 666 3224 18,4% 26,3% 21,3% 23,0% név, beosztás, 1825 2452 1235 5512 fogalkozás hangzott el 45,8% 35,4% 39,4% 39,2% pártkötődés is 832 241 687 1760 elhangzott 20,9% 3,5% 21,9% 12,5% nem volt bemutatás 596 2408 546 3550 15,0% 34,8% 17,4% 25,3% Összesen 3986 6926 3134 14046 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Összesen csak név hangzott el 1986 3731 2097 7814 8,7% 16,4% 11,9% 12,4% név, beosztás, 12350 10928 8913 32191 fogalkozás hangzott el 54,0% 48,1% 50,7% 51,0% pártkötődés is 6982 2132 5229 14343 elhangzott 30,5% 9,4% 29,7% 22,7% nem volt bemutatás 1558 5920 1341 8819 6,8% 26,1% 7,6% 14,0% Összesen 22876 22711 17580 63167 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 10. sz. táblázat közszolgálati országos civil szervezetek Civil szervezetek megjelenése témacsoportonként külföldi civil szervezetek fogyatékosok magyarországi érdekvédelmi helyi civil intézményei szervezetei szervezetek egyházak civil szervezetei LMBTQ Összesen 62 57 17 1 10 0 147 12,9% 27,4% 42,5% 2,1% 4,3% 0,0% 14,6% belpolitikai ügyek 32 52 0 7 1 0 92 6,7% 25,0% 0,0% 14,6% 0,4% 0,0% 9,1% önkormányzatok 2 1 1 0 0 0 4 0,4% 0,5% 2,5% 0,0% 0,0% 0,0% 0,4% pártpolitika 39 10 0 0 0 0 49 8,1% 4,8% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 4,9% államigazgatás, 4 3 0 0 0 0 7 közigazgatás, 0,8% 1,4% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,7% igazságszolgáltatás külpolitika, EU 43 35 0 0 12 0 90 9,0% 16,8% 0,0% 0,0% 5,2% 0,0% 8,9% civil szféra 78 30 2 10 163 0 283 16,3% 14,4% 5,0% 20,8% 70,3% 0,0% 28,0% gazdasági szféra 10 1 0 3 0 0 14 2,1% 0,5% 0,0% 6,3% 0,0% 0,0% 1,4% oktatási szféra 2 0 0 0 2 0 4 0,4% 0,0% 0,0% 0,0% 0,9% 0,0% 0,4% egészségügy 36 3 19 2 6 3 69 7,5% 1,4% 47,5% 4,2% 2,6% 100,0% 6,8% közéleti botrány 58 1 0 0 0 0 59 12,1% 0,5% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 5,8% 0 1 0 1 0 0 2 0,0% 0,5% 0,0% 2,1% 0,0% 0,0% 0,2% bűnözés 6 6 0 0 0 0 12 1,3% 2,9% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,2% megemlékezések, 101 6 1 20 31 0 159 ünnepnapok, 21,1% 2,9% 2,5% 41,7% 13,4% 0,0% 15,7% baleset, természeti 5 1 0 2 6 0 14 22
kereskedelmi közéleti katasztrófa 1,0% 0,5% 0,0% 4,2% 2,6% 0,0% 1,4% bulvár hírek 1 1 0 2 1 0 5 0,2% 0,5% 0,0% 4,2% 0,4% 0,0% 0,5% Összesen 479 208 40 48 232 3 1010 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 56 20 1 15 1 0 93 10,5% 19,0% 7,1% 9,1% 2,1% 0,0% 10,6% belpolitikai ügyek 60 20 1 6 2 0 89 11,3% 19,0% 7,1% 3,6% 4,2% 0,0% 10,2% önkormányzatok 10 1 2 17 0 0 30 1,9% 1,0% 14,3% 10,3% 0,0% 0,0% 3,4% pártpolitika 57 16 1 2 2 0 78 10,7% 15,2% 7,1% 1,2% 4,2% 0,0% 8,9% államigazgatás, 4 1 0 2 0 0 7 közigazgatás, 0,8% 1,0% 0,0% 1,2% 0,0% 0,0% 0,8% igazságszolgáltatás külpolitika, EU 11 13 0 2 0 0 26 2,1% 12,4% 0,0% 1,2% 0,0% 0,0% 3,0% civil szféra 62 10 1 23 26 0 122 11,7% 9,5% 7,1% 13,9% 54,2% 0,0% 14,0% gazdasági szféra 16 1 0 7 0 0 24 3,0% 1,0% 0,0% 4,2% 0,0% 0,0% 2,7% oktatási szféra 3 0 0 1 1 0 5 0,6% 0,0% 0,0% 0,6% 2,1% 0,0% 0,6% egészségügy 69 2 4 11 0 10 96 13,0% 1,9% 28,6% 6,7% 0,0% 100,0% 11,0% közéleti botrány 44 7 0 15 0 0 66 8,3% 6,7% 0,0% 9,1% 0,0% 0,0% 7,6% 22 2 3 9 0 0 36 4,1% 1,9% 21,4% 5,5% 0,0% 0,0% 4,1% bűnözés 50 4 0 21 1 0 76 9,4% 3,8% 0,0% 12,7% 2,1% 0,0% 8,7% megemlékezések, 30 3 1 9 8 0 51 ünnepnapok, 5,6% 2,9% 7,1% 5,5% 16,7% 0,0% 5,8% baleset, természeti 28 4 0 13 7 0 52 katasztrófa 5,3% 3,8% 0,0% 7,9% 14,6% 0,0% 5,9% bulvár hírek 9 0 0 12 0 0 21 1,7% 0,0% 0,0% 7,3% 0,0% 0,0% 2,4% információs 1 1 0 0 0 0 2 híradások 0,2% 1,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,2% Összesen 532 105 14 165 48 10 874 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 120 50 8 12 6 0 196 17,1% 22,7% 19,5% 7,7% 8,2% 0,0% 16,3% belpolitikai ügyek 138 48 0 10 5 0 201 19,7% 21,8% 0,0% 6,5% 6,8% 0,0% 16,7% önkormányzatok 15 7 5 22 2 0 51 2,1% 3,2% 12,2% 14,2% 2,7% 0,0% 4,2% pártpolitika 109 28 5 9 2 1 154 15,5% 12,7% 12,2% 5,8% 2,7% 7,7% 12,8% államigazgatás, 10 1 0 2 0 0 13 közigazgatás, 1,4% 0,5% 0,0% 1,3% 0,0% 0,0% 1,1% igazságszolgáltatás külpolitika, EU 30 33 0 2 4 0 69 4,3% 15,0% 0,0% 1,3% 5,5% 0,0% 5,7% civil szféra 61 14 7 24 35 0 141 8,7% 6,4% 17,1% 15,5% 47,9% 0,0% 11,7% gazdasági szféra 16 1 0 7 3 0 27 2,3% 0,5% 0,0% 4,5% 4,1% 0,0% 2,2% oktatási szféra 0 0 0 0 1 0 1 23
Összesen 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,4% 0,0% 0,1% egészségügy 49 3 14 15 3 11 95 7,0% 1,4% 34,1% 9,7% 4,1% 84,6% 7,9% közéleti botrány 55 19 1 8 0 1 84 7,8% 8,6% 2,4% 5,2% 0,0% 7,7% 7,0% 24 4 0 6 0 0 34 3,4% 1,8% 0,0% 3,9% 0,0% 0,0% 2,8% bűnözés 19 3 0 4 0 0 26 2,7% 1,4% 0,0% 2,6% 0,0% 0,0% 2,2% megemlékezések, 43 6 1 26 12 0 88 ünnepnapok, 6,1% 2,7% 2,4% 16,8% 16,4% 0,0% 7,3% baleset, természeti 10 3 0 5 0 0 18 katasztrófa 1,4% 1,4% 0,0% 3,2% 0,0% 0,0% 1,5% bulvár hírek 1 0 0 3 0 0 4 0,1% 0,0% 0,0% 1,9% 0,0% 0,0% 0,3% információs 1 0 0 0 0 0 1 híradások 0,1% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,1% Összesen 701 220 41 155 73 13 1203 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 238 127 26 28 17 0 436 13,9% 23,8% 27,4% 7,6% 4,8% 0,0% 14,1% belpolitikai ügyek 230 120 1 23 8 0 382 13,4% 22,5% 1,1% 6,3% 2,3% 0,0% 12,4% önkormányzatok 27 9 8 39 2 0 85 1,6% 1,7% 8,4% 10,6% 0,6% 0,0% 2,8% pártpolitika 205 54 6 11 4 1 281 12,0% 10,1% 6,3% 3,0% 1,1% 3,8% 9,1% államigazgatás, 18 5 0 4 0 0 27 közigazgatás, 1,1% 0,9% 0,0% 1,1% 0,0% 0,0% 0,9% igazságszolgáltatás külpolitika, EU 84 81 0 4 16 0 185 4,9% 15,2% 0,0% 1,1% 4,5% 0,0% 6,0% civil szféra 201 54 10 57 224 0 546 11,7% 10,1% 10,5% 15,5% 63,5% 0,0% 17,7% gazdasági szféra 42 3 0 17 3 0 65 2,5% 0,6% 0,0% 4,6% 0,8% 0,0% 2,1% oktatási szféra 5 0 0 1 4 0 10 0,3% 0,0% 0,0% 0,3% 1,1% 0,0% 0,3% egészségügy 154 8 37 28 9 24 260 9,0% 1,5% 38,9% 7,6% 2,5% 92,3% 8,4% közéleti botrány 157 27 1 23 0 1 209 9,2% 5,1% 1,1% 6,3% 0,0% 3,8% 6,8% 46 7 3 16 0 0 72 2,7% 1,3% 3,2% 4,3% 0,0% 0,0% 2,3% bűnözés 75 13 0 25 1 0 114 4,4% 2,4% 0,0% 6,8% 0,3% 0,0% 3,7% megemlékezések, 174 15 3 55 51 0 298 ünnepnapok, 10,2% 2,8% 3,2% 14,9% 14,4% 0,0% 9,7% baleset, természeti 43 8 0 20 13 0 84 katasztrófa 2,5% 1,5% 0,0% 5,4% 3,7% 0,0% 2,7% bulvár hírek 11 1 0 17 1 0 30 0,6% 0,2% 0,0% 4,6% 0,3% 0,0% 1,0% információs 2 1 0 0 0 0 3 híradások 0,1% 0,2% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,1% Összesen 1712 533 95 368 353 26 3087 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 24
11. sz. táblázat közszolgálati kereskedelmi Egyházak megjelenése témacsoportonként egyéb katolikus református evangélikus zsidó egyház Összesen 16 5 0 10 0 31 11,1% 20,0% 0,0% 12,3% 0,0% 10,3% belpolitikai ügyek 0 0 0 2 0 2 0,0% 0,0% 0,0% 2,5% 0,0% 0,7% pártpolitika 0 0 0 2 0 2 0,0% 0,0% 0,0% 2,5% 0,0% 0,7% külpolitika, EU 1 2 2 8 0 13 0,7% 8,0% 6,3% 9,9% 0,0% 4,3% civil szféra 12 2 9 0 7 30 8,3% 8,0% 28,1% 0,0% 35,0% 9,9% oktatási szféra 0 1 0 0 0 1 0,0% 4,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,3% egészségügy 1 0 0 0 0 1 0,7% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,3% közéleti botrány 0 0 0 53 0 53 0,0% 0,0% 0,0% 65,4% 0,0% 17,5% 2 0 0 0 6 8 1,4% 0,0% 0,0% 0,0% 30,0% 2,6% megemlékezések, ünnepnapok, 112 13 21 6 7 159 77,8% 52,0% 65,6% 7,4% 35,0% 52,6% baleset, természeti 0 2 0 0 0 2 katasztrófa 0,0% 8,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,7% Összesen 144 25 32 81 20 302 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 8 2 0 6 3 19 20,5% 20,0% 0,0% 22,2% 18,8% 20,2% belpolitikai ügyek 0 1 0 0 0 1 0,0% 10,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,1% önkormányzatok 1 1 0 0 0 2 2,6% 10,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,1% pártpolitika 2 2 0 2 3 9 5,1% 20,0% 0,0% 7,4% 18,8% 9,6% államigazgatás, 0 0 0 0 1 1 közigazgatás, 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 6,3% 1,1% igazságszolgáltatás külpolitika, EU 9 0 0 5 0 14 23,1% 0,0% 0,0% 18,5% 0,0% 14,9% gazdasági szféra 1 0 0 0 0 1 2,6% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,1% oktatási szféra 0 0 0 1 0 1 0,0% 0,0% 0,0% 3,7% 0,0% 1,1% egészségügy 2 0 0 0 0 2 5,1% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,1% közéleti botrány 4 0 1 13 0 18 10,3% 0,0% 50,0% 48,1% 0,0% 19,1% 1 0 0 0 6 7 2,6% 0,0% 0,0% 0,0% 37,5% 7,4% bűnözés 1 1 0 0 2 4 2,6% 10,0% 0,0% 0,0% 12,5% 4,3% megemlékezések, 9 3 0 0 0 12 ünnepnapok, 23,1% 30,0% 0,0% 0,0% 0,0% 12,8% baleset, természeti 1 0 1 0 0 2 katasztrófa 2,6% 0,0% 50,0% 0,0% 0,0% 2,1% bulvár hírek 0 0 0 0 1 1 25
közéleti Összesen 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 6,3% 1,1% Összesen 39 10 2 27 16 94 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 19 3 0 32 8 62 21,1% 18,8% 0,0% 37,2% 22,2% 26,6% belpolitikai ügyek 2 0 0 0 2 4 2,2% 0,0% 0,0% 0,0% 5,6% 1,7% pártpolitika 5 2 0 10 3 20 5,6% 12,5% 0,0% 11,6% 8,3% 8,6% államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 0 0 0 0 1 1 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,8% 0,4% külpolitika, EU 10 2 1 5 0 18 11,1% 12,5% 20,0% 5,8% 0,0% 7,7% civil szféra 5 0 0 0 6 11 5,6% 0,0% 0,0% 0,0% 16,7% 4,7% oktatási szféra 0 1 0 0 0 1 0,0% 6,3% 0,0% 0,0% 0,0% 0,4% egészségügy 4 0 0 0 1 5 4,4% 0,0% 0,0% 0,0% 2,8% 2,1% közéleti botrány 1 2 0 35 2 40 1,1% 12,5% 0,0% 40,7% 5,6% 17,2% 1 0 0 1 11 13 1,1% 0,0% 0,0% 1,2% 30,6% 5,6% megemlékezések, 38 6 4 2 2 52 ünnepnapok, 42,2% 37,5% 80,0% 2,3% 5,6% 22,3% baleset, természeti 5 0 0 1 0 6 katasztrófa 5,6% 0,0% 0,0% 1,2% 0,0% 2,6% Összesen 90 16 5 86 36 233 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 43 10 0 48 11 112 15,8% 19,6% 0,0% 24,7% 15,3% 17,8% belpolitikai ügyek 2 1 0 2 2 7 0,7% 2,0% 0,0% 1,0% 2,8% 1,1% önkormányzatok 1 1 0 0 0 2 0,4% 2,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,3% pártpolitika 7 4 0 14 6 31 2,6% 7,8% 0,0% 7,2% 8,3% 4,9% államigazgatás, 0 0 0 0 2 2 közigazgatás, 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,8% 0,3% igazságszolgáltatás külpolitika, EU 20 4 3 18 0 45 7,3% 7,8% 7,7% 9,3% 0,0% 7,2% civil szféra 17 2 9 0 13 41 6,2% 3,9% 23,1% 0,0% 18,1% 6,5% gazdasági szféra 1 0 0 0 0 1 0,4% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,2% oktatási szféra 0 2 0 1 0 3 0,0% 3,9% 0,0% 0,5% 0,0% 0,5% egészségügy 7 0 0 0 1 8 2,6% 0,0% 0,0% 0,0% 1,4% 1,3% közéleti botrány 5 2 1 101 2 111 1,8% 3,9% 2,6% 52,1% 2,8% 17,6% 4 0 0 1 23 28 1,5% 0,0% 0,0% 0,5% 31,9% 4,5% bűnözés 1 1 0 0 2 4 0,4% 2,0% 0,0% 0,0% 2,8% 0,6% megemlékezések, 159 22 25 8 9 223 ünnepnapok, 58,2% 43,1% 64,1% 4,1% 12,5% 35,5% 26