Innovációs járulék A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény a hatálya alá tartozó gazdasági társaságok számára írja elő az elkülönített állami alap javára teljesítendő innovációs járulékelőleg, illetve innovációs járulék megfizetésének és bevallásának részletes szabályait. A törvény 2006. január 1-jétől hatályos változásait a 2005. évi LXXXV. törvény módosította. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény hatálya alá tartoznak: - a számviteli törvény hatálya alá tartozó belföldi székhelyű gazdasági társaságok, - ideértve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó társaságokat is. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartózó gazdasági társaság, a gazdasági társaságokról szóló az 1997. évi CXLIV. törvény szerint alapított - közkereseti társaság, - betéti társaság, - közös vállalat, - korlátolt felelősségű társaság, - részvénytársaság. Nem tartozik a törvény hatály alá - azaz innovációs járulékfizetésre nem kötelezett - a 2006. üzleti év első napján fennálló állapot szerint - a kis-vagy mikro vállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, - a Magyar Nemzeti Bank, - az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, - az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság. Nem tartozik a törvény hatálya alá, továbbá a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága sem. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerint - elkülönített állami pénzalapként jött létre.
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap rendeltetése, hogy kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására és tegye lehetővé - a kutatás-fejlesztési tevékenység ösztönzését, támogatását, - a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás-fejlesztés erősítését, - a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, valamint - az innovációs infrastruktúra fejlesztését. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a magyar gazdaság versenyképességének és innovációs teljesítményének javítását hivatott szolgálni. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap tárgyévi forrásai: - a törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék, - a központi költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott állami támogatás, - az Alap tárgyévet megelőző pénzmaradványa, - belföldi vagy külföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok által teljesített önkéntes befizetések, segélyek, adományok, - nemzetközi szervezetektől és intézményektől kapott támogatások, - visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatások visszatérítései, - az Alapból nyújtott támogatással létrehozott gazdasági eredményből való részesedés és - egyéb bevételek. A központi költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott állami támogatás éves mértéke nem lehet kevesebb, az innovációs járulék megfizetésére kötelezetteknek, a tárgyévet két évvel megelőző évre elszámolt befizetéseinek összegénél. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása Az Alap rendelkezésére álló forrásait a gazdasági társaságok által közvetve vagy közvetlenül megvalósított kutatási és technológiai innovációs tevékenységre kell fordítani. Az Alap pénzeszközeit pályázati úton lehet elnyerni és a következő jogcímek szerint lehet felhasználni: - a kutatás-fejlesztés és a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításának fedezetérül, új tudományos és technológiai eredmények alkalmazásának elterjesztésére beleértve az országos kutatási-fejlesztési programok és projektek finanszírozását, - a kutatás-fejlesztés és a technológiai innovációs infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére, beleértve a nemzetközi K+F hálózatokhoz, infrastruktúrákhoz való kapcsolódás megteremtésében és működtetésében történő részvételt, a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban,
- a kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt erősítő szolgáltatások, innovációs hídképző és hálózatépítő tevékenységek támogatására, konferenciák megtartásának, szakkiállítások megrendezésének, kiadványok készítésének költségeire, - a technológiai innováció ösztönzésére a régiókban és a kistérségekben, a régiók és a kistérségek innovációs képességének növelésére és innovációs forrásainak támogatására, - a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés támogatására, - a nemzetközi pályázatoknál érvénysülő utófinanszírozással összefüggő likviditási problémák áthidalásának támogatására, - kutató-fejlesztő munkahelyek létrehozására, - a kutatás és a technológiai innováció emberi erőforrásainak fejlesztésére, - a kutatói utánpótlás és képzés támogatására, - a kutatók-fejlesztők hazai és nemzetközi mobilitásának, tapasztalatcseréjének, valamint az elismert hazatérő kutatók magyarországi szakmai beilleszkedésnek támogatására, - a hazai és külföldi tudományos és technológiai ismeretek megszerzésére, azok gyakorlati alkalmazására. Az Alap pénzeszközei felhasználhatók továbbá külön jogszabályban, nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint különösen: - a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések hazai társfinanszírozására, - a tudás-és technológia-intenzív kis-és középvállalkozásokba befektető kockázati tőkelapokban történő részvétel alapján, - a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködésből adódó feladatokra, - a tudományos kutatás és technológiai innováció szakpolitikai megalapozását szolgáló műszaki, közgazdasági, társadalomtudományi elemzések, tanulmányok, koncepciók készítésére, - az innovációs tevékenységgel közvetlenül összefüggő konferenciák szervezésére, szakkiállítások rendezésére, kiadványok készítésére, innovációs-ösztönzési célú díjakhoz történő hozzájárulásra. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból támogatás nyílt pályázati rendszerben nyerhető el, vagy pályázaton kívül adható az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 3%-át meg nem haladó mértékben.
A pályázaton kívüli támogatás nyújtására - fejlesztési célú beruházások kivételével - az Alap céljaival és felhasználásának jogcímeivel összhangban, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács jóváhagyásával kerülhet sor. Az Alap kezelése során felmerülő költségeket az Alap finanszírozza, amelyek nem haladhatják meg az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának: - 2005. évben a 3, 3%-át, - 2006. évben az azt követő években a 2,5%-át. Az Alap kezelése során felmerülő költségek a következők lehetnek: - elemzések, koncepciók, támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével kapcsolatos költségek, - pályázatok megismertetésével és elbírálásával kapcsolatos költségek, - szerződések előkészítésével, megkötésével és lebonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel kapcsolatos költségek, - az ellenőrzéssel és értékeléssel, továbbá a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnál az Alap működtetésével kapcsolatos költségek. Regionális innovációs célokra kell felhasználni az Alap tárgyévi előirányzatának 25%- át. Ezeknek a pénzeszközöknek a felhasználása történhet: - pályázati úton, vagy - a Nemzeti Kutatási és Technológiai Tanácsok javaslatai alapján az Alap jogcímeivel összhangban. A regionális innovációs célú pénzeszközök felhasználására javaslatot a Regionális Fejlesztési Tanácsok tesznek, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal terjeszti elő jóváhagyásra és a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács hagyja jóvá. Az innovációs járulék alapja 2006. január 1-jétől új szabályként, a 2005. évi LXXXII. Törvény, ún. akadálymentesítési törvény módosította az iparűzési adó meghatározásánál figyelembe veendő nettó árbevétel fogalmát, kiemelve az adózás alól a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 50%-át, valamint a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjakból származó árbevételt.
Az innovációs járulék alapja a helyi adókról szóló - többször módosított - 1990. évi C. törvény 39. (1) bekezdésének fentiekben ismertetett módosítása alapján meghatározott adóalap. Az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele (-) az eladott áruk beszerzési értéke, (-) az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke, (-) az anyagköltség (=) Az innovációs járulék alapja Az innovációs járulék mértéke A járulék éves bruttó összege: - 2005. évben a járulékalap 0,25%-a - 2006. évben a járulékalap 0,3%-a. Az innovációs járulék éves bruttó összegéből levonható: - a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, - költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. (1) bekezdésében meghatározott szervezetektől megrendelt kutatásfejlesztési tevékenység költsége. A levonható költségeket a saját szervezetben végzett és a vásárolt kutatás-fejlesztés esetében is csökkenteni kell a levonásnál figyelembe vett költségek fedezetéül szolgáló, az államháztartás valamely alrendszeréből nyújtott támogatás összegével. Kutatás-fejlesztésnek minősül: - az alapkutatás: az általános tudományos és technológiai tudásanyag bővítése, amely nem kapcsolódik ipari vagy kereskedelmi célkitűzéshez, - kutatás-fejlesztés: az alapkutatás, ipari vagy alkalmazott kutatás, valamint kísérleti (prekompetitív) fejlesztés, - ipari vagy alkalmazott kutatás: új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy a megszerzett új tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve meglévő termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban jelentős javulást eredményezzen,
- kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés: az alkalmazott kutatás eredményének tervekbe foglalása, új vagy továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások, eljárások tervezése, kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípus elkészítése is, - technológiai innováció: minden olyan tudományos, műszaki, szervezeti, pénzügyi és kereskedelmi jellegű tevékenység, amely ténylegesen vagy szándék szerint műszakilag új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások és szolgáltatások megvalósításához vezet. Nem minősül kísérleti fejlesztésnek: - a termékeken, - termelési eljárásokban, folyamatokban, - létező szolgáltatásokon végzett Az innovációs járulék / előleg bevallása és befizetése Az innovációs járulék bevallása: A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság - önadózás keretében - maga állapítja meg és vallja be az állami adóhatósághoz, az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig: - az innovációs járulék éves bruttó összegét, - az innovációs járulék éves bruttó összegéből a felmerült kötelezettségcsökkentő tételek éves összegét és - a kettő különbözeteként megállapított innovációs járulék éves nettó összegét. Az innovációs járulékelőleg fizetése: Az adóévben háromhavonként (előlegfizetési időszak) esedékes, minden harmadik hónapot követő hónap 20.napjáig. A járulékelőleg mértéke: Az adóévet megelőző adóév adatai alapján meghatározott járulékelőleg egynegyede. Innovációs járulékelőleget kell bevallani: - a járulékbevallással egyidejűleg, - a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra, - az előlegfizetési időszakokra eső egyenlő részletek feltüntetésével.
2006. január 1-jétől új szabály, hogy az innovációs járulékfizetési kötelezettség keletkezésének évében az első két negyedévi járulékelőleget annak megfizetésével egyidejűleg be is kell vallania a járulékfizetésére kötelezetteknek. Az előleg mértéke a járulék várható éves nettó összegének időarányos része. Nem lehet járulékelőleget bevallani arra a negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be járulékelőleget. Az innovációs járulékelőleg: - ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt, az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának összege, - minden más esetben az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege. Nem kell járulékelőleget bevallani: - megszűnéskor a járulékfizetésre kötelezetteknek, - cégbejegyzési eljárás befejezése miatt beadott járulékbevallás esetén. A befizetett innovációs járulékelőleg és a járulék éves nettó összege közötti különbözetet az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig kell megfizetni, illetőleg a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Az innovációs járulék / előleg teljesítésének módja A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság előlegfizetési időszakonként átutalja az előleg összegét az APEH Innovációs járulék beszedési számlára: 10032000-06056322 Az innovációs járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulékot az üzleti évre állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó járulékfizetésre kötelezett az üzleti év első napján érvényes jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be és teljesíti járulékfizetési kötelezettségét és fizet járulékelőleget. Az állami adóhatóság a gazdasági társaságok által befizetett járulékot külön jogszabályban szabályozott módon utalja át A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. Számviteli szabályok Az innovációs járulék előlegfizetési időszakonkénti előleg összegének átutalása az APEH "Innovációs járulék" számla javára: T 4745 Innovációs járulékfizetési kötelezettség számla
K 384 Elszámolási betétszámla A tárgyévi éves innovációs járulék fizetési kötelezettség összegének elszámolása: T 8673 Elkülönített alapokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások K 4745 Innovációs járulékfizetési kötelezettség számla A befizetett előleg és a járulék éves nettó összege közötti többletbefizetés visszaigényelt összegének megtérítése az állami adóhatóság által: T 384 Elszámolási betétszámla K 4745 Innovációs járulékfizetési kötelezettség számla