A gyapjaspille károsításának gazdasági kihatása D Tí. KOL W K N T Z ÖDÖN A károsult állományok több állomaayszerkexeti és adatai 1. táblázat Községhatár 66-ban gyapjaspille és belvíz együttes hatására súlyos kár érte a Mecseki Áll. Erdőgazdaságot. A több éven át tartó gyapjaspille-lisztharmat-belvíz együttes károsítása nagy területen teljes állománypusztulást okozott. A legsúlyosabb helyzet a tótújfalui erdőtestben alakult ki, ahol a több éven át novembertől június végéig tartó állandó vízborítás a 21,7 ha-nyi erdőterületből,3 ha-t, vagyis %-ot pusztított el. A gilvánfai erdőből mintegy 26 ha-t, a sellyei erdőkből pedig 6 ha nagyságú erdőterületet kell hasonló ok miatt kitermelni. Ezek kiterme- Tag, erilőrészlet Terület Átlagos Becsült nettó redu Fafaj teljes kált! Kor Sűrű ma Vas- j Vétag j kony Összearánsámérfa tűzifa sen ós elegység Tho. gas át pari hektár m ein köbméter Tótujfalu 6 a 7 b a a iü a 14 a 1 a 1 0 b 17 a 1 a a 7,1 1, 7,24 7.2 7,.'(7 4, 7, 7,2 7.31 7,1 4, 7,24 7,2 7,37 4, 7, 7,2 7,31 kst msz Gy ni K 1 0 kst kst 1 0 0 kst 0 kst m K ak k.st 0 msz mk ak kst ak kst ak kst 60 ni K msz kst ni K msz 1 kst 40 mk 40 msz 6 70 V V V 7 17 16 1 26 24 34 16 1 1 0 1 13 2 2 24 2 0 1 1 60 2 4 4 k 6 3 460 4 4 0 4 31 27 34 12 40 0 70 40 14 13 7 2 0 640 070 40 0 44 1 1 70 1 00 összesen,2 34 02 2 70 Ebből idős középkorú 2,4 40,31 7 4 27(1 6 4 140 Sellye 6 c,26,26 kst 0 6 2 2 42 60 1 Gilvánfa 1 a 2 a 7 a a a a 7,00 7,,36,4,43,0 1, 0.40 2,0 0,,,0 kst kst Gy kst 0 kst kst kst 0 7 74 0 0 1 2 2 2 2 2 26 2 170 6 1160 1 670 700 0 1 3 1 1 6 3 2 3 összesen 2, 4 1 70
lését az 66 67. gazdasági évre soron kívül kellett betervezni. Növeli a kárt az is, hogy a kipusztult állományból 46,3 ha a középkorú, de a többi sem érte még el a vágásérettség korát. A kényszerkitermelésre került erdőrészletek főbb állományszerkezeti adatait és az erdőrészletenként megbecsült t az 1. táblázat tünteti fel. Megkíséreltem megállapítani, hogy a gyapjaspille-belvíz komplex károsítás mennyi erdőgazdasági és népgazdasági kárt jelent. Részletesen csak a legnagyobb kárt szenvedett tótújfalui erdőt elemeztem. A kár kiszámításánál tekintetbe vettem azt az értékveszteséget ami: A) az állománypusztulás (fulladás) következtében keletkezett, s ez elsősorban az erdőgazdaságot érinti (minőségi értékveszteség); B) annak következtében állott elő, hogy az állományok még a vágásérett ségi koruk elérése előtt kerülnek kitermelésre, s ez elsősorban népgazdasági kár (mennyiségi értékveszteség); C) az idő előtt jelentkezett erdősítési kötelezettségből adódik, s ez elsősorban ugyancsak népgazdasági kár. A) A minőségi értékveszteség számítása. E célból elsősorban a károsult erdőrészletek becslési eredményeit hasonlítottam össze a hasonló állományszerkezetű egészséges állományok kihozatali tényszámaival. Az egészséges állományok kihozatali tényszámait a 2. táblázat mutatja. Az egészséges állomány kihozatali százalékai 2. táblázat Választók Tőára Leadó áll. ára Összes term. költség Véghasználatban Gyérítésben Nyereségűi 3 F o r i n t Rönk Bányafa Pillérfa Fagyártmányfa Tűzifa % % % 3% % % 7% % 6% 400 0 0 0 Összesen 0% 0% A rönk minőségi megoszlásit Lemezipari rönk Fűrészrönk. o Fűrészrönk. o Fűrészrönk. o 3% 27% 40% % 0% 1600 00 00 3 43 3 0% 0% A minőségi értékveszteség adódik 1. a választék eltolódásból, 2. a rönkök minőségi romlásából. 1. A választék eltolódás következtében előálló minőségi értékveszteség számítását a 3. táblázat adja. 2. A rönkök minőségi romlásából előállott veszteség abból a nyereség-elmaradásból keletkezik, ami a rönkválasztékok leadóállomási egységára és az összes
termelési költség közötti különbségből adódik. A 3. táblázat adatai szerint veszteség : lemezipari rönk 6 m :i á 3 Ft 7,4 mft fűrészrönk. o. m 3 á 43 Ft 2,0 mft fűrészrönk. o. 74 m 3 á Ft 247,3 mft,7 mft 3. táblázat A választékeltolódás következtében előállód minőségi veszteség. dős állomány. Becsült 6 m 3 nettó Egészséges állományból adna: A károsult állománvból kapunk: 62% = 4 m 3 iparifát 4% = m 3 iparifát 3% = 2 m s tűzifát % = 3771 m 3 tűzifát Választék megoszlás CB -Ü CB -p -3 választék tőértéke Veszteség 0/ A> m 3 mft 0/ /o m 3 mft mft Rönk ebből: L 6 m 3. o. m 3. o. 74 m 3. o. 67 m 3 Bányafa Fagyártmán3'fa... Vastagti'ízifa 33 6 61 1434 74,4 13,3 26, 1, 1.Ü 47 171 0 7 4 62,0,2,6 162, Összesen... 140,4 6,3 313,1 mft. Középkorú állomány. Becsült 40 m 3 nettó. Egészséges állományból adna: A károsult állományból kapunk: 44% = 1 m 3 ipar'ifáf % = 7 m 3 iparifát 6% = m 3 tűzifát 1 % = 332 m 3 tűzifát, Választék tőértéko választék tőórtéke Veszteség 0/ /o m 3 mft 0/ /o m 3 mft mft Pillérfa Fagyártmányfa... Vastagtűzifa 7 4 47 2 2 70 2,0,3 63, 16,6 3, 2 3 72 7 3 6 364 270 34, 46, 27,7 72, 14, Összesen... 24,2-3,7 3, mft Minőségi veszteség együtt: 6,6 mft
Csökkenti a veszteséget a 14 m 3. o. rönk termelése folytán keletkezett üzemi nyereség, amely a károsult és az egészséges állományból termelhető. o. f űrészrönk-választék különbségéből adódik: 171?n :i 67 m :i = 14 m 3 á 3 Ft 7,3 mft A minőségi romlásból előállott veszteség: 11,4 mft Minőségi értékveszteség összesen: választékeltolódásból rönk minőségi romlásából 6,6 mft 11,4 mft Í01,0 mft B) A vágásérettség elérése előtt végzett kitermelés következtében előállott veszteség számítása. A vágásérettségi korban várható megállapítása végett az egyes erdőrészletek jelenlegi százalékát a Greiner-féle fatermési tábla, a sűrűség és a becsült fatönegadatok segítségével számítottam ki. Ezt a 4. táblázat tartalmazza. A vágáséreltsétri-kori fatiimek' megállapítása 4. táblázat Jelenlegi fatöli eg Y:ígáséret tségikori Községhatár Tótújfalu 7 b a a a 14 a 1 a 16 b Tag. erdőrészlet Terület, ha 4, 7. 7,24 7,2 7,37 4,6 Kor, év 11 Tho. irr. ni. in. V. V. V. in. ha- Oll ílreiner tábla szerint 1 1 1 1 1 1 1 egész terűi eteti bttó nttó Számított, jelenlegi százalék (sűrűség) 1 mión egész területen Grelner tábla szerint ténylegesen becsülve százalékkal redukálva bttó Nettó köbméter % köbméter m" 36 1 600 01,4 7 11 1 133!) 0 640 6,0 361 270 143 31 133 70 670.3 361 270 14 0 6 03, 2 20 1 3 1 11 6 40 3,0 2 7 4 16 0 76,0 2 37 1644 142 7 44 61. 361 Kitti 17 3 Középkorú állomány összesen 46,3 0 26 70 Tótújfalu dős állomány 6 a 17 a 1 a a 7.1 7, 7.2 7.31 0 i. ii. ii.. 440 3 3 11 31 266 2704 ::<>T<) 24 1 2 170 0 77.7,3 7.. 33 4 40 440 33 7 316 31 36 272 2700 2 összesen: 2,4 ' 6 2 244 6 13 A kapott adatokat az 1. táblázat szerinti százalékos választákokra bontottam és kiszámítottam azok vágáskori értékét (. táblázat). Tekintetbe vettem továbbá a várható gyérítési k értékét is. A középkorú állományból a vágásérettségi korig évenként, összesen azonban csak három ízben tervezem a gyérítést. Hektáronként egy-egy gyérítéssel m 3 faanyag kitermelésével számoltam. Ez 46,31 ha-on összesen 26 m 3 -t tesz ki.
A gyérítési választék- és értéke a 2. táblázat adatai alapján: rönk % 46 m 3 á 400 Ft 1 4 mft bányafa % 113 m :i á 0 Ft 24 mft pillérfa 7% 6 m ;i á 0 Ft 14 3 mft fagyártmányfa % 1 á 0 Ft 37 0 mft vastagtűzifa 4o/o 44 m :i á Ft 7 mft 117, 3 mft ő. táblázat Vágásérettségí kínban várható válaszlék- és értéktáblázata. dőn állományból. Középkorú állományból Várható : :2 m 3 Ez adna: 02% = 2 m 3 iparifát 3% = 3 m 3 tűzifát Választék tóára tőórtéke Várható : 70 m 3 Ez adna: 62% = 447 m 3 iparifát 3% = 33 nr" tűzifát %'OS Ft /o m 3 mft 0/ /o m 3 tőértéke mft Rönk Bányafa Fagyártmányfa... Vastag tűzifa Vékonv tűzifa 400 0 0 33 33 7 172 27 2 3,2 3,0 34, (i 13, 33 23 71 1676 2633 400,2 1,0 33,2 131,7 Összesen... 167,6 1646,1 Kamatláb (p%) számítása fí. táblázat Képlet: l,0p =. dős állományban: T= 167,6 mft t= 140,4 mft n = 0 = 27 év P = 0,7%. Középkorú állományban: T= 1646,1 mft í = 24,2 mft n = 0 = év Pll = 2% 1. Az elmaradt növedék jelenlegi értékének. dős állományban: T= 167,6 140,4 = 2,2 mft n = 2 7 év p/=0,7% ti =,2 mft számítása. Középkorú állományban: T= 1646,1 24,2= 11, mft n = óv p/j =2% tn= 34,7 mft ll + tn = 07, mft 2. A gyérítések jelenlegi értékének számítása Első gyérítés Második gyérítés Harmadik gyérítés T = 117,3 mft T= 117,3 mft T= 117,3 mft Pll = 2% P=2% P = 2% n,= év n 2 = óv n 3 = óv t. =6,4 mft t, = 7,3 mft Együtt: 240, mft Elmaradt értéknöredék: 7, + 240, = 2, mft
Hogy az idő előtti kitermelésből előálló tényleges veszteség mai értékét megállapíthassam, ki kellett számítanom az elpusztult állományoknál külön a véghasználatok és külön a gyérítések elmaradásából származó veszteségek mai értékét. Ehhez a kamatos-kamatszámítás alapképletét használtam. Első lépésként külön az idős és külön a középkorú állományokra vonatkozó kamatlábat állapítottam meg, majd ezekkel végeztem a további számításokat (6. táblázat). Eszerint a mennyiségi értékveszteség összesen 2, mft. C) Az idő előtt jelentkezett erdősítési kötelezettségből előálló veszteség számítása. Számításba kellett vennem még azt a tényt is, hogy 46,31 ha-on évvel előbb következett be az erdősítési kötelezettség. A hektáronkénti 1 000 Ft erdősítési (termelési) értéket alapul véve 64,7 mft termelési értéket kell évre kamattalanítani. Ennek mai értéke (2 kamatlábbal számítva) 6 mft. A tényleges veszteséget a kettő különbsége adja: erdősítési veszteség: 64,7 6,0 = 47,7 mft. A tótújfalui értéke: erdőben a kárláncolat következtében előállott összes kár jelenlegi A) 1 mft, mint az erdőgazdaságot közvetlenül érintő, B) 2 mft, mint elsősorban népgazdasági kár, C) 47 mft, mint elsősorban népgazdasági kár. Együtt 76 mft Az előző számítások eredményeinek felhasználásával a gilvánfai kényszertermelésekből eredő kár 611 mft-ra, becsülhető. Az összes kár tehát 27 mft. Végül kívánom megjegyezni, hogy és sellyei a) a várható értékesítési nehézségek miatt a vékony tűzifa értékelésétől eltekintettem : b) nem vettem számításba azt a még várható, de ma még nem értékelhető minőségi romlást, amely az állományban a becsléstől a kitermelésig, illetve a kitermelt anyag értékesítéséig még bekövetkezhet; c) elhanyagolhatónak vettem a vágásérettséghez közel álló állományok idő előtti erdősítéséből előálló veszteséget; d) tekintetbe vettem viszont azt a tényt, hogy a belvízlevezetés biztosításával az eredeti erdőtípusok (célállományok) visszaállíthatok. e) A súlyos állománypusztulás ráirányítja, a gazdaságirányítás új rendszere pedig meg fogja kívánni a szocialista erdőértékszámítás részletes kidolgozását. JJ-p 3. Ko.ieenmu : 3KOHOMHMECKHE PE3YJ1 btatbl nobpewflehhh, npmmmhehhbl X HEAPHblX UEJKOnPHflO M B 66 roay uenb HeoAHOKpaTHbix nobpewnemih, npumhiiehhbix 3a HecKOAbKo jiet nenapubim uiejikonphflc-m, MyMHHCTOH pocoft Avöa H noahhthe rpyntobbix BOA, Bbi3Bajia rhöejib HacaHCAeHHM Ha nnomaah OKOJ O 0 ra. B03HHKLUHH B pe3v'abtate 3Toro yuiepö COCTOH T H 3 yxyainehhh KauecTBa, 113 notept, a Tanwe H3 pacxo- AOB AonojiHHTeJibHoro oö-iecemin. B cra-tbe abtop noka3bmaet XO A noapo6horo HCMHCiennH Tpex H3B&tinHX diaktopob. Dr. KollwentZ ö.: DE WRTSCHAFTLCHEN AUSWRKUNGEN DES AUFTRETENS DES SCH7WAMMSPNNERS. m Jahre 66 führte die Verílechtung der wiederholten Schwammspinner-, Eichenmehltauund Binnenwasserscháden der vorangehenden Jahre zum Absterben der Bestánde auf rund 0 ha. Der Schaden besteht aus Qualitstsminderung, Holzmassenverlust und aus frühzeitigen Aufforstungskosten. Die Berechnung dieser 3 Faktorén wird eingehend beschrieben.