d) Kéfokozú differeniálerőíő közvelen olál U + H = : z n--n rnzizorok mnkoni árm:,6 U zzel -n- rnzizorok bázioeniálj: U U -n- rnzizorok mnkoni árm: U ( U,6) menei közvelen olá feléele: U =... U - Fej4-5-Diff-Fr-9 35
5. fejeze Z ŐSÍTŐK FKVNFÜGGÉS Álláno meállodá: frekvenimene méréé mekönnyíendő, fezüléáviel mehjó eneráor forráfezülééől vezük (nem menei fezülééől).. Kifrekveniá vielkedé oló kondenzáorok kár menei, kár menei olókör modellje kövekező (lád ábr): helyeeíő ké elemei - meneen - meneen ü ü Szemlélei válozá meneen: helye -re (vyi -re) vonkozjk z áviel ( menei fezülé áviel zemonjából háo réze). fezüléozá: ( ( ) ) frekveniá válozá leíró fejezé ( kéle öbbi réze nyfrekvenián i zono), mi relív fezüléávielnek nevezünk: hol vezeük olókör időállndójá: = ( + ). eirok-érékével, öréoni frekveniávl ( ) medv relív fezüléáviel: ode-dirm:, d +d/d 3d. z emier-köri kiá há (k F eeén) Leyen =, =, é! 9 (lo) U + 45 (i) U- Fej4-5-Diff-Fr-9 36
fezüléáviel: x x Mivel ör elői ényező z ávieli frekvenirományli erőíé, relív áviel: evezeve kövekező időállndók: = é vlmin ezek reirok-érékei, öréoni frekveniák: é, relív fezüléávielre levezeheő: z ode dirmjánk ábrázolá. fizi jelenée:, d =(+ ) x +d/d hol bázi-emier n ámene dinmik (lo) ellenállá, ehá z időállndó rezizív réze 9 kiá rhoz köö hálóz elje eredő lő ellenállá. zerin, h, x h x h. Nyfrekveniá vielkedé földel emiere erőíő eeén (ehhez vizonyíjk öbbi erőíőfokozo). kolá meeyezik z előzővel. nyfrekveniá helyeeíő-ké rnzizor hibrid- helyeeíő-kéével:: r (+ß )r m Fej4-5-Diff-Fr-9 37
kolá elemzééhez álkíá vézünk Miller-há lklmzáávl. Miller-há: i i menei oldlon: i hol ( ( ) menei oldlon: i hol kiá Miller-há zerin redkálv: ) hol: r xr x ( m x m ) k konn zorzóbn különbözik -ől, mi nem folyáolj frekvenifüé: menei körn: in k z eredő áviel: honnn relív áviel: in menei körn: m k m, ( )( ). ( )( ) Fej4-5-Diff-Fr-9 38
evezeve kövekező időállndók: = é = vlmin reirokérékeike, öréoni frekveniák: = é =, relív fezüléáviel:. ( )( ) földel emiere erőíő eredő frekvenifüée (önkényeen felve öréoni frekveniákkl) Láhó, hoy 3 d-e ökkenéhez, d rozó -, é nyfrekveniá hárfrekveniák (minhoy - zomzédo öréonok elé ávol 4 vnnk eymáól): h = nd hf =. 4-4 h hf (lo) földel emiere erőíő nyfrekveniá vielkedée, h = eláhó, hoy ebb erőíé mi -ből ebb kondenzáor redkálódik menere, mene edi válozln mrd. Mivel z erőíé (+ )-ed rézére ökken, körüllül menere redkálódó kiá i ynilyen ránybn ebb, mi kkor, h menei időállndó rezizív özeevőjén z r + x dominál, ynilyen ránybn ebb időállndó ehá ynilyen ránybn nyobb menei öréoni frekveniá eredményez. Mivel menei kör knem válozln, ehá menei öréoni frekveni nem válozik, nyfrekveniá hár ezzel módzerrel k kkor növelheő me, h menei öréoni frekveni vn dominán helyzen mielő - elávolíjk ( «), de jvlá ár z erőíé ökkenée. Özeezve, = een ko új öréoni frekveniák réiekkel fejezve: = ( + ) é. földel kollekoro erőíő nyfrekveniá vielkedée. kiá nem rnzformálódik fel, é Miller-hár kövekezén kiából mind menei, mind menei oldlr kb. érékű kiá redkálódik meközelíőle eyényi erőíének közönheően. zér: FK «F, vyi FK» F. menei körn földel emiere erőíő menei ellenálláá, - (melye z ellenállá rlmz) i földel kollekoro erőíő menei ellenálláávl ( ) kell helyeeíeni, é mivel «, ennek közönheően: FK» F. H ey erőíőlánbn F é FK fokozok veyeen vnnk jelen, z FK fokozok nyfrekveniá vielkedé elemzéekor ideálink enhejük, ehá lán eredő nyfrekveniá vielkedéé z F fokozok hározzák me. Fej4-5-Diff-Fr-9 39