Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ Baja A bibliográfiát összeállította: Kis László könyvtáros Borítóterv, tipográfia: Letenai Mária Megjelenik születésének 100. évfordulója alkalmából
Bevezető 2013. június 22-én lenne 100 éves a bravúrosan verselő, sajátos hangú, egyik legtermékenyebb költőnk. Írt prózát, színműveket, mesejátékokat, oratóriumdrámát és egyfelvonásos drámai költeményt is. Műfordítóként is kivételes teljesítményt nyújtott angol, német, francia, orosz, ukrán, olasz, latin, kínai szerzők műveinek tolmácsolásával. 1989. január 22-én, hetvenhat éves korában hunyt el. Ajánló bibliográfiánkkal tisztelgünk az embernek és gazdag munkásságának. Először röviden ismertetjük életét, mind magánéleti mind irodalmi munkásságának szempontjából. Majd következik műveinek kronologikus és szelektív felsorolása a teljesség igényével. Műfordításai, irodalomtudományi művei és publicisztikai írásai. A róla szóló irodalomtudományi, életrajzi művek és bibliográfiák, biobibliográfiák kronologikus felsorolása. Az ajánló bibliográfia az AEVKMK állományában jelenleg is megtalálható és az olvasóközönség számára elérhető bármilyen jellegű ral kapcsolatos vagy általa írt művek ajánló bibliográfiája. Nem csak könyvek, hanem hangzó anyag (bakelit lemez, magnetofon kazetta, CD-lemez) és mozgókép (DVD-lemez, VHS kazetta) is található az ajánló bibliográfiában. Tartalomjegyzék Bevezető... 1 Tartalomjegyzék... 1 Élete... 2 Művei... 4 Szépirodalmi művek... 4 Halála után megjelent kötetek... 5 Életműkiadások... 5 Válogatások... 5 Műfordítások... 5 Halála után megjelent fordítások... 7 Válogatások... 7 Irodalomtudományi művek... 7 Publicisztikai írások... 7 Irodalom... 8 Bibliográfiák... 8 vonatkozásában a bajai Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ állományából készült ajánló bibliográfia... 25 Források... 31 1
Élete Született Szombathelyen, 1913. június 22-én, elhunyt Budapesten 1989. január 22-én. Költő, író, műfordító, irodalomtudós. Felesége, Károlyi Amy költő. Édesapja, id. hivatásos katona, huszártiszt, földbirtokos volt; édesanyja, Blaskovich Mária nagyszebeni, gazdag szerb polgárcsaládból származott. A pápai evangélikus elemi iskolában kezdte meg, majd a csöngei evangélikus elemi iskolában (1919-1923) folytatta tanulmányait. Csöngén azonban rossz egészségi állapota miatt hamarosan magántanuló lett, az elemi iskolát így végezte el. 1924-ben beiratkozott a szombathelyi Faludi Ferenc Reálgimnáziumba, ebben az időszakban Pável Ágoston kosztos diákja volt, és Pávellel a későbbiekben is fennmaradt atyai jó viszonya. 1928 júliusában a szombathelyi Hír közölte első novelláját (Egyszer régen...), ősszel négy verse jelent meg az Erőben. Elküldte első verseit Osvát Ernőnek, a Nyugat szerkesztőjének is, aki kedvezően fogadta őket. 1929-ben, a hatodik osztályból még bizonyítványosztás előtt kimaradt, attól félve, hogy úgyis megbuktatják. 1929 nyarán felkereste Kosztolányi Dezsőt a Logodi utcában, valamint személyesen is kapcsolatba került Babits Mihállyal. Még ebben az évben átment Győrbe, ahol magántanulóként újra el kellett végeznie a hatodik osztályt, s ettől kezdve már nyilvános, rendes tanulóként folytatta tanulmányait. 1931-től Sopronban tanult, ahol 1932 júniusában érettségizett. 1931 végen néhány versét elküldte Babitsnak, aki a Nyugat 15 16. számában kinyomtatta Hajnal című versét (amelyet Weöres 1934-ben Cselédlányok címmel vett fel első kötetébe). 1931 telén két újabb verset (Jajgatás, Kicsinyesek) is megjelentetett, 1941-ig, a folyóirat fennállásáig pedig összesen 64-et. Az érettségi után másfél évig apja gazdaságán dolgozott. 1933 őszén Pécsre utazott, és beiratkozott az Erzsébet Tudományegyetem jogi karára, majd átiratkozott a bölcsészkarra (földrajz-történelem szakra), végül filozófia-esztétika szakon szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt a Batsányi Kör és a Janus Pannonius Társaság munkájába is bekapcsolódott. Ekkoriban kötött barátságot Takáts Gyulával, Tatay Sándorral és Fülep Lajos professzorral, valamint szoros kapcsolatot ápolt Csorba Győzővel, a Budapesten élő Vas Istvánnal, Jékely Zoltánnal és a debreceni Kiss Tamással is. Egyetemi évei alatt megalapította a Pécs jelképére utaló Öttorony című folyóiratot. 1934-ben Kárpáti Aurél Új Magyar Líra című válogatásában már is helyett kapott, 1935-ben pedig napvilágot látott a tizenkét fiatal költőt felvonultató Korunk című antológia. 1935-ben Weöres Baumgarten-jutalomban, egy évvel később Baumgarten-díjban részesült, amelyből későbbi utazásait fizette. 1935 nyarán északeurópai, 1937 elején pedig hosszú távol-keleti utazást tett: A genovai kikötőben szállt hajóra, onnan Nápolyon át Egyiptomba vezetett az útja, majd az arab és az indiai vizeken áthaladva Bombay következett, végül India és a mai Srí Lanka területét elhagyva eljutott Szingapúrba, Manilába és Sanghajba is. Az egyetem elvégzését követően Halasy Nagy József vezetésével írta meg doktori disszertációját (A vers születése). 1939-ben doktorrá avatták, doktori disszertációját pedig még ugyanebben az évben kiadta a Pannónia című egyetemi folyóirat. Pécsen 1941-ben állították fel a Városi Könyvtárat, amelynek megszervezésével és vezetésével t bízták meg. Mivel ehhez a munkához neki sem könyvtárosi végzettsége, sem gyakorlata nem volt, ezért a gyakorlóév egy részét Várkonyi Nándor mellett a pécsi egyetem könyvtárában, másik részét a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárában töltötte. A Nyugat 1941. augusztusi megszűnése után Weöres a Sorsunkon kívül elsősorban a Magyar Csillagban, a Válaszban, később pedig a Diáriumban közölte verseit. Eközben az Öttorony szerkesztőségén belül már 1941-től - leginkább esztétikai, 2
irodalmi jellegű - ellentétek alakultak ki. és Csorba Győző formálisan kiváltak a szerkesztőségből, de 1942 nyaráig továbbra is részt vettek annak munkájában. 1942 júliusában Weöres végképp kivált a szerkesztőségből. A költő 1943 őszén Budapestre költözött, és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett. A második világháború befejezésekor viszont már Csöngén tartózkodott, és a következő évet is az apai birtokon töltötte, majd rövid ideig Székesfehérváron dolgozott múzeumi tisztviselőként, és az ottani Vörösmarty Társaságban is tevékenykedett. 1946-ban Weöres házasságot kötött Károlyi Amyval, akivel első utazásuk Rómába vezetett. Olaszországból visszatérve Weöres a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában dolgozott, itt ismerkedett meg Lator Lászlóval. A házaspár ekkoriban a Törökvész út 3/c szám alatti erkélyes házban lakott. Weöres 1959-ben két hosszabb utazást is tett feleségével: májusban Kínába, ősszel pedig Görögországba látogattak. A 60-as évek elején eljutottak Dubrovnikba, 1965-ben pedig New Yorkba. 1966 júliusában a házaspár elutazott Londonba, ahol Weöres felolvasást tartott a Szepsi Csombor Kör estjén. 1970-ben megkapta a Kossuth-díjat, valamint az osztrák állam elismerő díját is. A Kossuthdíjjal járó pénzösszegből Pásztor Béla emlékére díjat alapított. 1970-ben jelent meg Weöres első angol nyelvű versválogatása Edwin Morgan fordításában, amelyet egy évvel később a német Suhrkamp Kiadó által készített Der von Ungarn című kötet követett. 1972-ben feleségével elköltöztek a Muraközi utca 10/A szám alatti kertes házba, Weöres itt lakott haláláig. Utolsó nagy fellépése 1980-ban volt, amikor Károlyi Amyval, Juhász Ferenccel és Nemes Nagy Ágnessel közösen felolvasást tartott a londoni River Side Studióban. 1982-ben Forintos-díj elismerésben részesült. Elveszített eszmélettel 1989. január 22-én halt meg Budapesten. Február 9-én temették el Farkasréten. 3
Művei Szépirodalmi művek Hideg van. Versek. Kultúra Könyvnyomdai Műintézet, Pécs, 1934 A kő és az ember. Versek. Nyugat, Pécs, 1935 A teremtés dicsérete. Versek. Janus Pannonius Társaság, Pécs, 1938 A holdbeli csónakos. Kalandos játék húsz képben. Budapest, 1941 Theomachia. Drámai költemény. Dunántúli Könyvkiadó, Pécs, 1941 Bolond Istók. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1943 Medúza. Versek. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1944 A teljesség felé. Móricz Zsigmond Kiadó, Budapest, 1945 A szerelem ábécéje. Versek. Új Idők Irodalmi Intézet R. T. (Singer és Wolfner), Budapest, 1946 Elysium. Versek. Móricz Zsigmond Kiadó, Budapest, 1946 Gyümölcskosár. Versek. Hincz Gyula rajzaival. Új Idők Irodalmi Intézet R. T. (Singer és Wolfner), Budapest, 1946 A fogak tornáca. Versek. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1947 Testtelen nyáj. Budapest, 1947 Bóbita. Ifjúsági Kiadó, Budapest, 1955 A hallgatás tornya. Harminc év verseiből. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1956 Tarka forgó. 120 vers az év 12 hónapjára (Károlyi Amyvel). Magvető Kiadó, Budapest, 1958 Tűzkút. Magvető Kiadó, Budapest, 1964 Hold és sárkány. Két dráma (A holdbeli csónakos; Octopus). Magvető Kiadó, Budapest, 1967 Merülő Saturnus. Magvető Kiadó, Budapest, 1968 Zimzizim. Móra Kiadó, Budapest, 1969 Psyché. Egy hajdani költőnő írásai. Magvető Kiadó, Budapest, 1972 Télország. Reich Károly rajzaival. Móra Kiadó, Budapest, 1972 Ha a világ rigó lenne. Móra Kiadó, Budapest, 1973 Tizenegy szimfónia. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1973 Abc. Magyar Helikon Könyvkiadó-Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1974 111 vers. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1974 Hetedhét ország (Károlyi Amyvel). Kossuth Kiadó, Budapest, 1975 Áthallások. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1976 Harmincöt vers. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1978 Baranyai képek (Martyn Ferenc rajzaival). Képzőművészeti Alapítvány, Budapest, 1979 Egysoros versek. Szántó Tibor montázsaival. Magyar Helikon-Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979 Szent György és a sárkány. Nemzeti Színház, Budapest, 1979 Ének a határtalanról. Magvető Kiadó, Budapest, 1980 kézírásos könyve. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1981 Mahruh veszése. Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1982 Színjátékok. Magvető Kiadó, Budapest, 1983 Posta messziről. Magvető Kiadó, Budapest, 1984 4
Magyar etűdök. Száz kis énekszöveg. Budapest, 1985 Kútbanéző. Magvető Kiadó, Budapest, 1987 Fairy spring. Freskók és stukkók egy vidám színházba. Helikon, Budapest, 1988 A kétfejű fenevad avagy Pécs 1686-ban. Történelmi panoptikum 2 részben. Madách Színház, Budapest, 1989 A sebzett föld éneke. Magvető Kiadó, Budapest, 1989 Halála után megjelent kötetek Szent Miklós. Budapest, 1992 Szó és kép. Pesti Szalon, Budapest, 1993 Fantaisie orientale. Borda Antikvárium, Budapest, 1994 Priapos. Pajzán versek. Helikon, Budapest, 2001 Octopus, avagy Szent György és a Sárkány históriája. Tragikomédia öt felvonásban, két részben. Balassi Kiadó-Katona József Színház, Budapest, 2002 Holdaskönyv (Pásztor Bélával). Napkút Kiadó, Budapest, 2004 Színjátékok. Argumentum Kiadó, Budapest, 2005 Életműkiadások Egybegyűjtött írások I-II. Magvető Kiadó, Budapest, 1970 Egybegyűjtött írások III. Magvető Kiadó, Budapest, 1975 Egybegyűjtött írások. Versek, kisebb prózai írások. Argumentum Kiadó, Budapest, 2003 Válogatások Válogatott versek. Magvető Kiadó-Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1976 legszebb versei. Albatrosz Kiadó, Bukarest, 1985 Eternal moment. Selected poems (Alan Dixon fordítása). Corvina Kiadó-London New Rivers Press, Budapest-Saint Paul, 1988 Sok tünemény. Válogatott versek. Pesti Szalon, Budapest, 1993 válogatott versei I-III. Unikornis Kiadó, Budapest, 1996 Műfordítások Po Csü-Ji: Po Csü-Ji versei. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1952 Sevcsenko, Tarasz Grigorevics: Kobzos. Válogatott költemények. Új Magyar Könyvkiadó, Budapest, 1953 Csü Jüan: Csü Jüan versei. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1954 Kipling, Joseph Rudyard: A dzsungel könyve [versbetétek] Ifjúsági Kiadó, Budapest, 1954 Rusztaveli: A tigrisbőrös lovag. Új Magyar Könyvkiadó, Budapest, 1954 5
García Lorca, Federico: Toreádorsirató. Válogatott költemények és színművek. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1957, 46-47., 49., 57 58., 99 101., 108 109., 113., 115 118., 121., 130., 133., 137 138., 226 228., 250., 261., 273. Lermontov, Mihail Jurjevics: Válogatott költemények. Európa Kiadó, Budapest, 1957, 55., 58., 62., 64 65., 120., 124., 156., 169. Majakovszkij, Vlagyimir Vlagyimirovics: Vlagyimir Majakovszkij válogatott művei I. Európa Kiadó, Budapest, 1957, 501 503. Lao-Ce: Tao Te King. Az Út és Erény könyve. Európa Kiadó, Budapest, 1958 Brjuszov, Valerij Jakovlevics: Valerij Brjuszov válogatott költeményei. Magvető Kiadó, Budapest, 1959 Mao Ce-Tung: Mao Ce-tung 21 verse. Magvető Kiadó, Budapest, 1959 Scott, Walter: Rob Roy [versbetétek] Móra Kiadó, Budapest, 1959 Guillén, Nicolás: Kubai elégia. Válogatott versek. Európa Kiadó, Budapest, 1961, 17 22., 33 34., 103 104. Shakespeare, William: VIII. Henrik. Móra Kiadó, Budapest, 1961 Shakespeare, William: Vénusz és Adonisz. In: Shakespeare összes művei, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1961, 7. kötet, 5-46. Shelley, Percy Bysshe: A megszabadított Prometheus. Lírai dráma négy felvonásban. Móra Kiadó, Budapest, 1961 Tourneur, Cyril: A bosszúálló tragédiája. In: Angol reneszánsz drámák, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1961, 2. kötet, 181-282. Follain, Jean: Az élet képei. Válogatott versek. Európa Kiadó, Budapest, 1964, 43., 70., 75. Mallarmé, Stéphane: Mallarmé költeményei. Magyar Helikon Könyvkiadó, Budapest, 1964 Scott, Walter: Puritánok utódai [versbetétek]. Európa Kiadó, Budapest, 1964 Ho Si Minh: Börtönnapló. Európa Kiadó, Budapest, 1965 Moliere: Férjek iskolája. In: Moliere összes színművei, Magyar Helikon, 1965, 1. kötet, 381-442. Cosbuc, George: Coşbuc legszebb versei. Ifjúsági Kiadó, Bukarest, 1966, 103 107. Lermontov, Mihail Jurjevics: Lermontov válogatott művei. Európa Kiadó, Budapest, 1974, 75., 79., 84., 87 88., 113., 117. Novomesky, Laco: Válogatott versek. Madách Kiadó, Bratislava, 1974, 15., 87., 94. Santarcangeli, Paolo: Szökőár. Európa Kiadó, Budapest, 1974 Wolker, Jiří: Ballada az álomról. Válogatott versek. Európa Kiadó, Budapest, 1974, 33 34., 46. Brjuszov, Valerij Jakovlevics: A városhoz. Válogatott versek. Magyar Helikon, Budapest, 1975, 7 9., 29 30., 44., 53 54., 82 83. Cummings, Edward Estlin: E. E. Cummings 99 verse. Európa Kiadó, Budapest, 1975 Herbert, Zbigniew: Az angyal kihallgatása. Európa Kiadó, Budapest, 1979 Szepsi Csombor Márton: Europica varietas... [versbetétek] Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979 Dzsajadéva: Gíta Govinda. Magvető Kiadó, Budapest, 1982 Majakovszkij, Vlagyimir Vlagyimirovics: Vlagyimir Majakovszkij válogatott versei. Kozmosz Kiadó, Budapest, 1982, 25 27., 30 31., 117 119. Pannonius, Janus: Janus Pannonius válogatott munkái. Kozmosz Kiadó, Budapest, 1982, 14., 19., 24., 42., 63., 110., 131 134. 6
Kalmár György: Kalmár György utazásai. Magyar Iparművészeti Főiskola Tipográfiai Tanszék, Budapest, 1983 Mander, Karel van: Híneves németalföldi és német festők élete [versbetétek]. Helikon, Budapest, 1987 Halála után megjelent fordítások Dobos László (szerk.): A pillangó álma. A régi Kína bölcsessége. Helikon, Budapest, 1992 Lator László (szerk.): Janus Pannonius és Balassi Bálint válogatott költeményei. Unikornis Kiadó, Budapest, 1994, 7 10., 15., 23., 25 27., 29 31., 33., 37., 40 41., 44 46., 63., 80 81. Puskin, Alekszandr Szergejevics: Alekszandr Szergejevics Puskin legszebb versei. Móra Kiadó, Budapest, 1995 Amaru Bhartrihari: Vágyzuhatag. Amaru és Bhartrihari szanszkrit verseiből. Terebess, Budapest, 1997 Qu Yuan: Kilenc varázsének. Csü Jüan: Kilenc dal. Balassi Kiadó, Budapest, 1998 Tőkei Ferenc: A kínai zene elméletéről [függelék] Argumentum Kiadó, Budapest, 1998 Scott, Walter: Ivanhoe [versbetétek] Kossuth Kiadó, Budapest, 2006 Válogatások A lélek idézése. Műfordítások. Európa Könyviadó, Budapest, 1958 Egybegyűjtött műfordítások. Magvető Kiadó, Budapest, 1976 Irodalomtudományi művek A vers születése [doktori disszertáció; 1939] Népszabadság, 1973. április 15. Beney Zsuzsa lírája = Domokos Mátyás (szerk.): Költők egymás közt. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1969, 39. Három veréb hat szemmel. Antológia a magyar költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1977 Publicisztikai írások Egy versfordító emlékezete. A Könyv, 1964, 207. Tiltakozás egy kalózkiadás ellen. Élet és Irodalom, 1964/12. Önvallomás. Tükör, 1965. január 19. Adyra emlékezünk. Tiszatáj, 1969/1., 14 16. Dolgozószobám. Új Írás, 1971/12., 159. Bevezető Csernus Mariann Psyché-estjéhez. Élet és Irodalom, 1972. március 18. Milyen szerepe van a költő életében a fordításnak? Filológiai Közlöny, 1972/3 4., 467 473. 7
Irodalom Bibliográfiák 1929 1934 1935 1945 1946 Zimáné Lengyel Vera (szerk.):. Bibliográfia. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest, 1979 Szekér Zsuzsa (szerk.):. Válogatott bibliográfia. Zala Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg, 1988 Orosz Enikő (szerk.): 90 éve született. Ajánló bibliográfia gyerekeknek. Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár, Debrecen, 2003 Bónyi Adorján: Mint csillag az égen. Pesti Hírlap, 1929/84. Illyés Gyula: Hideg van. versei Nyugat, 1934/10 11. Korvin Sándor: A harmadik nemzedék költői. Korunk, 1935/7 8. Kelemen János: Költő a költészet ellen. Szabad Szó, 1945. december 7. Bóka László: Versek, végre versek! Új Magyarország, 1946. február 27. Csorba Győző: új könyvei. Sorsunk, 1946, 45 48. Fehér Rózsa:, a költő. Színház, 1946, 49 50. Hamvas Béla: A teljesség felé. Diárium, 1946, 54 56. Kardos László: új versei (Elysium) Magyarok, 1946, 799 800. Lengyel Balázs: Költők és utak (Elysium) Újhold, 1946, 147 151. Trencsényi-Waldapfel Imre: Az újabb magyar gyerekirodalom. Magyarok, 1946, 550 552. Vajda Endre: új könyvei. Válasz, 1946, 278 279. Zelk Zoltán: : Elysium. Szabadság, 1946/156. 1947 Bajcsa András: A fogak tornáca. Sorsunk, 1947, 472 473. Bajcsa András:. A költő arcképéhez. Sorsunk, 1947, 549 558. Hamvas Béla: A fogak tornáca. Diárium, 1947, 136 137. Hárs László: Könyvek között (A fogak tornáca) Szivárvány, 1947/34. Herczeg György: Irodalmi vihar egy pohár Eidolonban. Laczkó Géza, Pátzay Pál, Fodor József, Turóczi Trostler József, Erdődy János, Kassák Lajos, Gellért Oszkár, Zathureczky Ede nyilatkozik Eidolon c. verséről. Szivárvány, 1947/4. Kósa János: : A fogak tornáca. Hazánk, 1947/15. Rónay György: A teljesség felé? Vigilia, 1947, 494 501. Rozgonyi Iván: az iskolában. Egy paradoxon kórképe. Vigilia, 1947, 730 734. 8
Szentkuthy Miklós: Elvek és arcok:. Magyarok, 1947, 605 615. Szigeti József: Magyar líra 1947-ben. Forum, 1947, 737 762. Tóth Sándor: Eidolon, a kettősképlet. Újhold, 1947, 65 67. 1948 1949 1955 1956 Sőtér István:. Válasz, 1948, 767 768. Reményi József: Sándor Weöres. The Modern Language Journal, 1949, 302 308. Vargha Kálmán: : Bóbita. Irodalmi Tájékoztató, 1955, 170. Bernáth Árpád: Egy Weöres-vers értelmezése és az egzakt irodalomtudomány. Kritika, 1956/9., 46 50. Hajdú András: A Bóbita ritmikája. Csillag, 1956, 768 778. Rónay György: Az olvasó naplója. : Bóbita. Vigilia, 1956, 217 221. Sík Csaba: : Bóbita. Alföld, 1956, 120 122. 1957 Héra Zoltán: Fatalista költő. válogatott verseiről. Népszabadság, 1957. március 31. Szabolcsi Miklós: költészetéről. Irodalomtörténet, 1957, 183 192. 1958 Beney Zsuzsa: A hallgatás tornya. Jegyzetek költészetéről. Vigilia, 1958, 269 275. Lengyel Balázs: A lélek idézése. műfordításai. Élet és Irodalom, 1958/23. Sükösd Mihály: Weöres és világa. Kortárs, 1958, 93 102. Timár György: Mágia és népiség. : A lélek idézése. Nagyvilág, 1958, 1865 1869. Vajda György Mihály: : A lélek idézése. Népszabadság, 1958. június 27. 1959 Hegedüs Géza: És még két probléma. és Juhász Ferenc versformáiról = Uő.: A költői mesterség. Bevezetés a magyar verstanba. Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó, Budapest, 1959, 198 202. 1961 Nagy Péter: újabb verseiről. Új Írás, 1961, 229 232. Nyéki Lajos: Miért szép? Egy -versről. Barbár dal. Irodalmi Újság, 1961/17. 1963 Csorba Győző: Levél hoz. Jelenkor, 1963, 845 847. Rónay György: ötven éves. Élet és Irodalom, 1963/25. 9
1964 1965 Bata Imre: A Weöres-vers közelítése. Magyar Műhely, 1964/10., 40 44. Bata Imre: Vers és logika. : Tűzkút. Kritika, 1964/10., 53 56. B. Nagy Ernő: Gondolatok a Weöres-líra geneziséről. Napjaink, 1964. július 7. Cs. Szabó László: Negyvenhat perc a költővel. Magyar Műhely, 1964/7 8., 105 116. Cs. Szabó László: ról. Magyar Műhely, 1964/7 8., 31 32. Fenyő István: Tűzkút. Új Írás, 1964, 1142 1147. Gömöri György: Weöres groteszkjei. Magyar Műhely, 1964/7 8., 80 83. Hajdú András: Még egyszer a Bóbita ritmikájáról Változat egy 1956-os Csillagcikkre. Magyar Műhely, 1964/7 8., 44 56. Határ Győző: Csokonaitól Weöresig. Magyar Műhely, 1964/7 8. Kibédi Varga Áron: Az idő árnyékában. Magyar Műhely, 1964/7 8., 33 41. Kozocsa Sándor: Emlék és élmény. Találkozásom ral. Magyar Műhely, 1964/7 8., 26 30. Kulcsár János: : Tűzkút. Életünk, 1964, 118 120. Martinkó András: Antik Pásztori Múzsa 1964-ben. ( Antik ecloga c. verséről) Kritika, 1964/4., 35 40. Nyéki Lajos: Az ezerarcú Orfeusz. műfordításai. Magyar Műhely, 1964/7 8., 58 64. Nyéki Lajos: Jelek a harmadik évezrednek. : Tűzkút. Új Látóhatár, 1964, 357 363. Petrovácz Oszkár: Én vállakozni mertem... Életünk, 1964, 120 124. Poszler György: és Károlyi Amy a Tanítóképző Intézet klubjában. Életünk, 1964, 133 134. Réz Pál: Látogatóban nál. Élet és Irodalom, 1964/34. Simon Zoltán: Két mítosz. Gondolatok költészetéről a Tűzkút ürügyén. Alföld, 1964, 734 738. Szabolcsi Miklós: új versei. Élet és Irodalom, 1964/21. Székely Boldizsár: Házifeladat a Medeiáról. Magyar Műhely, 1964/7 8., 66 79. Tellér Gyula: Gondolatok a forma kérdéséről egy Weöres-vers kapcsán (Ablak az éjben) Magyar Műhely, 1964/7 8., 85 88. Török Endre: Lírai mozdulat a végtelenbe. : Tűzkút. Kortárs, 1964, 1993 1995. Vajda Endre: Mallarmé magyarul. Nagyvilág, 1964, 1875 1878. Várkonyi Nándor: pécsi évei. Életünk, 1964/1., 113 133. Wiener Pál: Weöres és a gyerekek világa. Magyar Műhely, 1964/7 8., 89 95. Cs. Nagy István: Weöres Bóbitája. Életünk, 1965, 70 73. Dutka Mária: Gyermekjátékok. Magyar Nemzet, 1965. augusztus 8. E. Fehér Pál: Világszemlélet? Világnézet! Kritika, 1965/4., 62 64. Timár György: Tűzkút. The Hungarian P.E.N., 1965, 55 57. 1966 Bóka László: : Medúza. = Uő.: Válogatott tanulmányok. Magvető Kiadó, Budapest, 1966, 1519 1523. Hoppál Mihály: Gyermekeknek szóló könyvek. Alföld, 1966/4. 10
Kardos Tibor: Megjegyzések nak a Színjáték első öt énekéből készült fordításához. Filológiai Közlöny, 1966/1 2., 16 19. Utasi Csaba: A weöresi vers átváltozása. Új Symposion, 1966/14 15., 30 31. 1967 Czigány György: Borsos Miklós és. Látóhatár, 1967, 937 943. Gy. I. [Györe Imre]: Hold és sárkány. színművei. Magyar Nemzet, 1967. október 1. Héra Zoltán: Sárkányok és sárkányölők. Népszabadság, 1967. szeptember 16. Hornyik Miklós: Műhelybeszélgetés a költészetről a Hold és sárkány szerzőjével. Híd, 1967, 1118 1134. Lengyel József: Megcsontosodott költő? Vagy gipszbe rakott kritika? = Uő.: Tükrök. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1967/11, 157 159. Nagy Péter: Bengáli tűz és fáklyakorom. drámakötete. Élet és Irodalom, 1967/36. Rónay György: Az olvasó naplója. : Hold és sárkány. Vigilia, 1967, 703 704. 1968 1969 1970 Bata Imre: Egy versmodell természetrajza. Merülő Saturnusának néhány formai vonása. Valóság, 1968/8., 41 48. Bata Imre: Hold és sárkány. Új Írás, 1968/1., 121 123. Bori Imre: Könyvről könyvre. drámái. Híd, 1968, 36 40. Faragó Vilmos: Átváltozások. Élet és Irodalom, 1968/20. Kassai Kelemen János: : Merülő Saturnus. Tiszatáj, 1968, 761 763. Kun András: : Merülő Saturnus. Alföld, 1968/8., 71 73. Maróti Lajos: Merülő Saturnus. verskötete. Napjaink, 1968/9., 10. Szilágyi Vilmos: Elvek és eszmék költészetében. Alföld, 1968/6., 60 65. Szilágyi Vilmos: Költészet és színpad találkozása. : Hold és sárkány. Alföld, 1968/7., 78 80. Tóth Dezső: A tegnap vagy a holnap költészete? Népszabadság, 1968. május 21. Tüskés Tibor: Könyvről könyvre. : Merülő Saturnus. Jelenkor, 1968, 744 752. Egri Péter: Merülő Saturnus. Irodalomtörténet, 1969, 203 205. Lengyel Balázs: és a Merülő Saturnus. Vigilia, 1969, 597 600. Petőfi S. János: Kompozíció és jelentés. Új Symposion, 1969/53., 8 10. Tűz Tamás: Teremtő kaméleon (: Merülő Saturnus) Irodalmi Újság, 1969/20 21., 6. Zsigmond Endre: A legfontosabb olvasóknak. Új Látóhatár, 1969, 473 474. Bata Imre: költészete. Jelenkor, 1970, 631 639. Bertha Bulcsu: Interjú ral. Jelenkor, 1970, 1059 1066. Csiky Ágnes Mária: Proteusz német köntösben. Új Látóhatár, 1970, 343 346. Danyi Magdolna: A Néma zene megközelítése. Új Symposion, 1970/65., 13 15. 11
Faragó Vilmos: Szerkesztői jegyzet A megőrölt vers c. burleszkjéről. Élet és Irodalom, 1970/15. Fáy Ferenc: A halhatatlanság titka. Irodalmi Újság, 1970. március 15. Földényi László: Vers vagy nem vers? Hozzászólás Faragó Vilmos jegyzetéhez. Élet és Irodalom, 1970/19. Héra Zoltán: Kerek világ. Egybegyűjtött írásairól. Népszabadság, 1970. május 31. Kabdebó Lóránt: Kozmikus bukolika. költészetéről. Tiszatáj, 1970, 871 877. Kálnoky László: Termésbetakarítás. Szubjektív jegyzetek egybegyűjtött írásairól. Élet és Irodalom, 1970/22. Koczkás Sándor: Költő legendák nélkül. : Egybegyűjtött írások. Kritika, 1970/9., 38 43. Koncsol László: Tapogatózás világában. Irodalmi Szemle, 1970, 101 105. Lukácsy András: Játékos költői kozmosz. egybegyűjtött munkái. Magyar Hírlap, 1970. június 12. Mezei András:. Élet és Irodalom, 1970/14. Mezei András: köszöntése (a Kossuth-díj átvétele alkalmából) Élet és Irodalom, 1970/14. Skrobinec, Jurij: ukrán szemmel. Jelenkor, 1970, 1141 1144. Sulyok Vince: Objektív kritika pedig nincsen! Irodalmi Újság, 1970/3. Szabó Ferenc: és Károlyi Amy interjúja a vatikáni rádióban. Vigilia, 1970, 351 353. Szekrényesy Júlia: Művészekről művészetről. Interjú ral. Magyar Hírlap, 1970. május 2. Vargha Balázs: Irodalmi városképek. városai. Budapest, 1970/11., 21 22. 1971 Ablonczy László: : A holdbéli csónakos. Alföld, 1971/4., 93 94. Ember Marianne: Hogyan lehet a film hatékony formáló erő? Interjú Weöres Sándorral. Filmkultúra, 1971/4., 19 21. Erki Edit: Az emberi szó jelene és jövője. telefoninterjúja. Új Írás, 1971/3., 102 103. Földes Anna: A férfi a teremtő, a nő az éltető erő. Interjú ral. Nők Lapja, 1971 Pályi András: Drámák humorral. : Holdbéli csónakos. Kortárs, 1971, 1334 1336. Sipos Lajos: Adalékok pályakezdéséhez. Irodalomtörténet, 1971, 663 667. Tarján Tamás: Felnőtt játékok. : A holdbéli csónakos. Napjaink, 1971/5., 4. Vadas József: Mítoszok holdfényben. : Egybegyűjtött írások. Irodalomtörténet, 1971, 260 278. 1972 Bata Imre: Weöres Psychéje. Jelenkor, 1972, 1049 1051. Bata Imre:. Irodalmi Szemle, 1972, 209 216. 12
Bertha Bulcsu: = Uő.: Meztelen a király. Tizenöt portré. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1972, 301. Cselényi László: Látogatóban nál. Irodalmi Szemle, 1972 Cs. Nagy István: Weöres a Bóbita után. Életünk, 1972, 283 285. Demény Ottó: Psyché. Magyar Hírlap, 1972. december 23. Galsai Pongrác: A költő és a sárkány. : Szent György és a Sárkány. Élet és Irodalom, 1972/21. Kardos Tibor: pályaképe = Uő.: Élő humanizmus. Magvető Kiadó, Budapest, 1972, 564 595. Keszi Imre: Ady és Psyché. Élet és Irodalom, 1972. augusztus 12. Lengyel Balázs: A Weöres-Psyché. Élet és Irodalom, 1972/52. Lengyel Balázs: és a Merülő Saturnus. = Uő.: Hagyomány és kísérlet. Magvető Kiadó, Budapest, 1972, 175 182. Moldován Domokos: Magnetofonbeszélgetés Kodály Zoltánról és Károlyi Amy költőkkel.' Forrás, 1972/3., 36 41. Palkó István: A művészi képlátás pszichogenezise és karakterisztikumai Weöresnél. Híd, 1972/2. Simon Zoltán: Psyché. Alföld, 1973/5., 71 72. Somlyó György: Fiú-e vagy lány? Megjegyzések Psychéjéhez. Új Írás, 1972/8., 101 115. 1973 Alexa Károly: Psyché új mitológiája. Népszabadság, 1973. április 1. Bányai János: : Psyché = Uő.: Könyv és kritika I. Forum Kiadó, Újvidék, 1973, 116 119. Bárdosi Németh János: Emlékek ról. Jelenkor, 1973, 489 497. Bata Imre: Weöres drámái. Jelenkor, 1973, 497 507. Beney Zsuzsa: Salve Regina. költeményéről. Vigilia, 1973, 386 390. Bozóky Éva: A vers: villám. Beszélgetés ral. Könyvtáros, 1973, 349 353. Csetri Lajos: : Psyché. Kortárs, 1973, 679 682. Gál István: levelei Babitshoz és Kosztolányihoz. Filológiai Közlöny, 1973, 467 473. Hajdu Ráfis Gábor Juhász Béla: Még néhány szó... (: Psyché.) Kritika, 1973/5., 20 21. Héra Zoltán: szimfóniái. Népszabadság, 1973. október 14. Kiss Tamás:. Arcképvázlat és krónika 60. születésnapján. Alföld, 1973/7., 6 19. Lengyel Balázs: Illyés, Weöres, Nagy László. Élet és Irodalom, 1973. november 10. Lengyel József: Jegyzet egy rendkívüli regényről (: Psyché.) Új Írás, 1973/3., 95. Lengyel Balázs: Tartóoszlopok. köszöntése. Élet és Irodalom, 1973/25. Molnár Ildikó: Adalékok a költői nyelv hangtanához. Az alliteráció költészetében. Magyar Nyelv, 1973, 168 172. Nemes Nagy Ágnes: Áriel, Óperenciák. Nagyvilág, 1973, 955 956. Nyerges András: Tizenegy szimfónia. Kritika, 1973/11., 27 28. 13
1974 Olasz Sándor: : Psyché. Tiszatáj, 1973/4., 98 100. Rónay László: szimfóniái. Vigilia, 1973, 846 851. Sonkoly István: megzenésített versei. Életünk, 1973, 269 275. Szekér Endre: A hatvanéves köszöntése. Forrás, 1973/6., 66 68. Szőcs Géza: A parton Proteus alakoskodik. Korunk, 1973/12. Takáts Gyula: köszöntése. Életünk, 1973, 291 293. Tamás Attila: költészetéről = Uő.: Irodalom és emberi teljesség. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1973, 43 62. Tüskés Tibor: köszöntése. Kortárs, 1973/7. Bányai Gábor: Műhelybeszélgetés ral. Népszabadság, 1974. december 22. Cs. Nagy István: Weöres válogatott gyermekversei. Életünk, 1974, 284 287. Horgas Béla: Mab királyné fogatán (Ha a világ rigó lenne) Élet és Irodalom, 1974/17. Kenyeres Zoltán: Mítosz és játék. Bevezetés költészetébe = Uő.: Gondolkodó irodalom. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1974, 243 305. Miklós Pál: Psychéje. Literatura, 1974/4., 125 137. Simon István: Írószobám. Beszélgetés ral. Kortárs, 1974, 625 634. Szakolczay Lajos: Napok, holdak, csillagok. Magyar Hírlap, 1974. június 8. Tamás Attila: Félhangos töprengések újabb verseskötetek olvastán. Alföld, 1974/7., 24 29. Tűz Tamás: Az Ezüstkor álomlovagjai = Uő.: Angyal, mondd ki csak félig. Amerikai Magyar Írók, Oakville, 1974, 86 98. Zalabai Zsigmond: A jövendő költészete. és Csokonai = Uő.: A vers túloldalán. Tanulmányok. Madách Kiadó Szépirodalmi Kiadó, Bratislava Budapest, 1974, 66 83. Zay László: : Ha a világ rigó lenne. Magyar Nemzet, 1974. július 21. 1975 Alföldy Jenő: Süllyed-e hajója? Élet és Irodalom, 1975/41. Czakó Gábor: Interjú ral. Síppal-dobbal, 1975/4., 51 53. Czigány György: Változatok az élő hangra. Jelenkor, 1975, 1007 1014. Cs. Nagy István: Mai magyar verstechnikák. A weöresi műhely. Könyv és Nevelés, 1975/2. G. Szabó László: Szavakból katedrális. Tizenegy szimfóniájáról. Irodalomtörténet, 1975, 670 682. Kiss Károly: Keresztül-kasul a költészeten. Beszélgetés ral. Magyar Nemzet, 1975. október 5. Laczkó András: Takáts és Weöres egymás első kötetéről. Életünk, 1975, 156 160. Moldován Domokos: Beszélgetés ral. Forrás, 1975/11., 70 71. Pongrácz Elemér: Mezzofanti magyar versei. ciklusához. Kortárs, 1975/10. Szabó György: Weöres Paradicsoma (Egybegyűjtött írások) Élet és Irodalom, 1975/34. Szilágyi Ákos: A weöresi magatartás. Kritika, 1975/8., 20 21. Tóbiás Áron: hangszalagon. Életünk, 1975, 24 29. Vas István: ról. Mért vijjog a saskeselyű? Kortárs, 1975, 303 313. 14