68 KERTGAZDASÁG 2011. 43. (1) ÖKONÓMIA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS AZ INTENZÍV SZABADFÖLDI PAPRIKATERMESZTÉS HELYZETE ÉS LEHET SÉGEI KELET-EURÓPÁBAN, KOSZOVÓ ÉS MAGYARORSZÁG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL SKENDER KACIU 1, OMBÓDI ATTILA 2 1. Prishtinai Egyetem, Mez gazdaság- és Állatorvostudományi Kar, Növény- és Zöldségtermesztési Tanszék 2. Szent István Egyetem, Kertészeti Technológiai Intézet KULCSSZAVAK: versenyképesség, termésátlag, költséghatékonyság, kiszámíthatóság A jelenlegi európai kereskedelmi és piaci viszonyok új kihívások elé állították a kelet-európai térség zöldségtermeszt it, fokozatosan háttérbe szorulnak a hagyományos termesztéstechnológiát alkalmazók. A versenyképesség fenntartása érdekében elkerülhetetlennek t nik az intenzív technológiai elemek egyre szélesebb kör használata. Jó példa erre a folyamatra a magyarországi szabadföldi étkezésipaprika-termesztés technológiájának fejl dése, a termésátlagok nagyarányú növekedése. Napjainkban már a termeszt terület több mint 70%- án használnak intenzív technológiát. Az intenzív szabadföldi paprikatermesztés azonban nagy beruházási és üzemeltetési költség, ezért addig, amíg a hagyományos termesztési mód is nyereséges volt, a kistermel k vonakodtak a bevezetését l. A magas költségek miatt a módszer elterjedéséhez különösen fontos a hitelezést is felvállaló integrátorok megléte. Koszovóban ma még kevésbé érvényesülnek azok a folyamatok, amelyek Magyarországon már kikényszerítették az intenzív technológiai elemek nagymérték használatát. Jelenleg még a hagyományos termesztési mód is kell jövedelmet biztosít a családi gazdaságok számára. Ezért annak ellenére, hogy gazdasági elemzések szerint intenzív termesztési móddal a nyereség három és félszer nagyobb, egyel re vonakodnak az új termesztési módszereket alkalmazni. Valószín síthet azonban, hogy amint Koszovót is elérik a Magyarországon már lezajlott piaci és gazdasági változások, akkor az ottani paprikatermeszt k is csak akkor maradnak versenyképesek, ha modernizálják a termesztéstechnológiát. AZ INTENZÍV MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁNAK OKAI A kereskedelmi láncok nagymérv térnyerése a zöldség-gyümölcs kereskedelemben és az Európai Unió szinte teljesen szabad versennyel jellemezhet zöldség-gyümölcs piaca új kihívások elé állította a kelet-európai térség zöldségtermeszt it. Csak a költséghatékonyan termel, magas termésátlag mellett kiemelked min séget produkáló gazdaságok tudnak hosszú távon is versenyképesek maradni. Ezen kívül napjaink kereskedelmi viszonyai között alapkövetelménnyé vált a termesztés id zítése, tervezhet sége, kiszámíthatósága és az el állított áru egyöntet sége. A szabadföldi zöldségtermesztésben annak ellenére kell megfelelni ezeknek a követelményeknek, hogy a klímaváltozás következtében jól érezhet en egyre széls ségesebbé válik az id járás. A hagyományos termesztéstechnológiát alkalmazó termeszt k nem tudnak megfelelni e kihívásoknak, elvesztik versenyképességüket. Ezért a jelenlegi gazdasági, kereskedelmi és éghajlati körülmények között a szabadföldi zöldségtermesztésben az intenzív technológiai elemek jelent sége egyre nagyobb lesz, és ez a tendencia a jöv ben várhatóan csak fokozódni fog. Az integrátori szerepet játszó cégek is annál biztonságosabbnak ítélik meg a hitelkihelyezést, minél intenzívebb termesztést folytat az adott gazdaság (OMBÓDI, 2008). Jó példa a fentebb ismertetett folyamatok érvényesülésére a magyarországi szabadföldi étkezésipaprikatermesztés technológiájának folyamatos fejl dése, átalakulása. Az intenzív szabadföldi paprikatermesztés alapelemei a hibridek, a földkockás (leginkább tálcás) palánták, a csepegtet öntöz rendszer, a tápoldatozás és a m anyag fóliával takart kiemelt ágyások alkalmazása. Ezeken kívül mind gyakoribb a kisalagutas fóliatakarás, a vándorfóliás termesztés, a kordonozás és az integrált növényvédelem használata. Egyes gazdaságokban új elemként megjelent már a mikroszórófejes öntözés, a termésritkítás és a segédgépes betakarítás is (TÖRÖK, 2007; OMBÓDI, 2009). Kísérleti adatok alapján intenzív termesztéstechnológiát alkalmazva a paprika termésátlaga egymástól gyökeresen eltér id járású években is hasonlóan alakult (OMBÓDI et al., 2006). Ez a termesztési mód tehát kiszámíthatóbb és megbízhatóbb paprikatermesztést eredményez, megfelelve ezzel a kereskedelmi követelményeknek.
ÖKONÓMIA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS KERTGAZDASÁG 2011. 43. (1) 69 Gazdaságos azáltal lesz, hogy a korábbi szedéskezdet, a nagyobb termésátlag és a jobb termésmin ség következtében jóval nagyobb bevétel és általában költséghatékonyabb, mint a hagyományos termesztéstechnológia (OMBÓDI, 2009). Intenzív termesztéstechnológiát használva a biológiai érettségben betakarított típusokkal 50 60, a fehér termés fajtákkal 70 80, de akár 100 t/ha-os termésátlag is elérhet, ami jobb években (a töltenivaló típusnál 100 Ft/kg-os értékesítési átlagárral számolva) akár extraprofi tot is eredményezhet. Termeszt i vélemény szerint megfelel id járás mellett az intenzív szabadföldi paprikatermesztés jövedelmez bb, mint a f tetlen fólia alatti termesztés (LEDÓNÉ, 2007). Mondhatjuk erre, hogy jövedelmez bb, de azért nagyobb kockázatú. Természetesen az intenzív termesztés igen drága, 2009-es árakon számolva a kisalagutas változat hektáronkénti önköltsége a kápia és a paradicsom alakú típusoknál akár a 4 millió, a töltenivaló fajtáknál pedig akár a 4,5 millió forintot is elérheti (KITE adat). Ezek pedig jóval nagyobb értékek, mint az AKI által a tesztüzemi rendszer meghatározó árutermel gazdaságai átlagában 2008-ra megadott 1,4 millió forintos termelési költség (BÉLÁDI és KERTÉSZ, 2009). Az intenzív szabadföldi paprikatermesztés tehát nagy beruházási és üzemeltetési költség, és ennek következtében anyagi értelemben magas kockázatú termesztési mód. A hagyományos termesztéshez képest a modern technológiákkal ugyan általában csökken az egységnyi termésmennyiség el állítására jutó önköltség, de olyan években, amikor a piaci ár ez alá az érték alá csökken (pl. 2006-ban a paradicsom alakú paprika esetében), vagy elemi kár esetén a termeszt nek nagyobb lehet a vesztesége, mint az alacsonyabb költség tradicionális módszerek használatával (TÖRÖK, 2007). A SZABADFÖLDI PAPRIKATERMESZTÉS HELYZETE KOSZOVÓBAN A paprikát a törökök terjesztették el Koszovóban a XVII. században. Az öntöz rendszerek kialakításának következtében az 1960-as és 70-es években növekedett meg igazán a termeszt terület. A bels jugoszláv piac jó értékesítési lehet ségeket nyújtott a 70-es és a 80-as években, els sorban a tengerparti területekre szállítottak koszovói paprikát. Koszovóban a paprika számít a legfontosabb zöldségnövénynek mind termesztési, mind táplálkozási szempontból. Friss fogyasztása és feldolgozása is jelent s mérték, a koszovói konyha lényeges eleme. Jelenleg a 14 500 hektáros szabadföldi zöldségtermeszt terület 30%-án, közel 4500 hektáron termesztenek paprikát. A legfontosabb termeszt körzetek a Dukagjin völgyben, a Fehér-Drin folyó mentén helyezkednek el. Az egy termeszt re jutó terület általában 1-2 ha. A hajtatás viszont elenyész jelent ség, a kereskedelmi célú paprikahajtató felület mindössze 2 hektárnyi fóliasátor. A nagy felület szabadföldi termesztés ellenére Koszovó nettó import r paprikából. Az évi 800 tonna exporttal szemben 8000 tonna import áll. Paprika importjára els sorban a koszovói betakarítási periódust megel z május-júliusi id szakban szokott sor kerülni, zömében Törökországból és Macedóniából. Az export az augusztusi-októberi id szakra korlátozódik, és f leg Montenegróba és Szerbiába irányul. A bels piaci árak a környez országokénál magasabbak, a nagykereskedelmi ár még a legrosszabb évek augusztusában és szeptemberében sem megy 0,2 euró alá, míg a kiskereskedelmi árak még a júliusi-októberi id szakban is 0,5 euró felett maradnak. TERMESZTÉSTECHNOLÓGIA A Koszovóban jelenleg általánosan alkalmazott paprikatermesztési technológia nemzetközi összehasonlításban meglehet sen elavultnak min síthet, a termésátlagok kifejezetten alacsonyak. Szinte kizárólag szabad elvirágzású fajtákat termesztenek, a Somborka (a Bogyiszlói -hoz hasonló típus), a Kurtovska Kapia, a Duga Bella és a Soroksári (helyi írásmóddal Shorok Shari ) a vezet fajták. A Duga Bellá -t csak frissen fogyasztják, a másik három fajta feldolgozóipari célokat is szolgál. Hektárra vonatkoztatva 1 1,2 kg magot használnak fel a szaporításhoz. A magvakat fóliaalagutakkal takart melegágyakba vetik, és gyakran törköllyel takarják. Ilyen körülmények között a palánták lassan fejl dnek, csak a magvak kicsírázása 20 25 napig tart. A 4 6 leveles szálas palántákat május során ültetik ki kézzel, hektáronként 100 160 ezres t számot alkalmazva. A tápanyag-utánpótlás a tapasztalatok alapján történik, talajvizsgálatot szinte sosem végeznek. A termeszt k 30 40%-a alkalmaz szerves trágyázást. Indítótrágyaként 600 800 kg/ha összetett (15:15:15) m trágya kijuttatása az általános gyakorlat. A termeszt k egy része már elkezdett komplex és káliumtúlsúlyos m trágyákat is hasz-
70 KERTGAZDASÁG 2011. 43. (1) ÖKONÓMIA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS nálni. Két-három alkalommal fejtrágyáznak, összességében 100 200 kg/ha nitrogén hatóanyagnak megfelel nitrogén m trágyával. Az Anadrini régióban es ztet berendezésekkel öntöznek, másutt továbbra is inkább a barázdás öntözést használják. A csepegtet öntözés alkalmazása még ritkaságszámba megy. Egyes körzetekben gyakori a túlöntözés, ami komoly növényvédelmi problémákat okoz, tovább nehezítve a monokultúrás termesztés következtében amúgy sem könny helyzetet. A gyomirtáshoz a termeszt k fele használ fel herbicideket. A legfontosabb kórokozók a Phytophthora capsici, a Fusarium sp., a Verticillium albo-atrum és a Xanthomonas campestris. A kártev k közül a levéltetvek és a pattanóbogarak okozzák a legnagyobb problémát. A betakarítási id szak július végét l szeptember végéig, október elejéig tart. A termésátlag a legjobb termeszt k esetében eléri a 20 25 t/ha-t, de átlagosnak a 10 15 tonnás eredmény számít. Gyakori a háztól történ direkt eladás, illetve a kispiaci értékesítés. A f szezonban a termésmennyiség körülbelül felét vásárolják fel nagykeresked k. A kereskedelmi láncok részaránya a zöldség-gyümölcs kereskedelemb l jelenleg 10% körüli. A HAGYOMÁNYOS ÉS AZ INTENZÍV TERMESZTÉS GAZDASÁGOSSÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA KOSZOVÓBAN Az intenzív szabadföldi paprikatermesztés fontosabb technológiai elemei természetesen Koszovóban is ismertek. Például nemzetközi projektek keretében megvalósított kisebb parcellákon a termeszt k is megismerkedhetnek velük. Árutermesztésben való alkalmazásuk azonban meglehet sen ritka. A kevés meglév termeszt i tapasztalat alapján azonban állítható, hogy hibridek, tálcás palánta, hektáronkénti 40 60 ezres t szám, kisalagutas takarás, csepegtet öntöz rendszer és tápoldatozás alkalmazásával koszovói körülmények között június 20-ai szedéskezdetet, 45 t/ha-os termésátlagot és jobb min séget is el lehet érni. Természetesen az intenzív technológia nagyobb beruházási igény és nagyobb önköltség a hagyományosnál, a különbség körülbelül kétszeres (1. táblázat). Talán kicsit meglep, de 280 Ft/eurós árfolyammal számolva a koszovói termelési költségek nem sokkal maradnak el a magyarországitól. Koszovóban az input anyagok ára kicsit magasabb, mint a környez országokban, és az azokat forgalmazó cégek még nem fejtenek ki túl nagy aktivitást az országban. A korábbi szedéskezdet, a magasabb termésátlag és a jobb min ség következtében azonban a bevétel is jóval nagyobb az intenzív termesztésben, közel két és félszerese még a legjobban sikerült hagyományos termesztésének is (1. táblázat). Ennek következtében az intenzív termesztés tiszta nyeresége három és félszer nagyobbnak adódik. A termeszt ket egyel re elég nehéz rávenni ezen új technológiák alkalmazására. Hiányzik az e módszerek alkalmazásához szükséges szakmai tudásuk, ráadásul nem hiszik el, hogy megtérülnek a nagyobb beruházási és üzemeltetési költségek, és ezért félnek felvállalni azokat. Kevés hiteles információ jut el hozzájuk a technológiákról, hiányzik a megfelel promóció. Nincsenek 2-3 éves id tartamú demonstrációs programok, ahol a termeszt k a saját szemükkel folyamatosan meggy z dhetnének e módszer el nyeir l, életképességér l. Még nem alakult ki egy olyan integrátori kör (többféle input anyag forgalmazásával foglalkozó nagykeresked k, feldolgozók, termel i szervezetek), amely segíthetné ezen eljárás meghonosítását. Termel i szervezetek alakítására nemzetközi segítséggel már voltak ugyan próbálkozások, de e téren hosszú távú, tartós sikereket még nem sikerült elérni. A HAGYOMÁNYOS ÉS AZ INTENZÍV SZABADFÖLDI PAPRIKATERMESZTÉS 1. táblázat JÖVEDELMEZ SÉGE KOSZOVÓBAN, 1 HEKTÁROS CSALÁDI GAZDASÁGRA SZÁMÍTVA (FORRÁS: KACIU, 2008) GAZDASÁGI MUTATÓK HAGYOMÁNYOS (1) INTENZÍV (2) Termésátlag (t/ha) (3) 22,5 45 Értékesítési átlagár (euró/kg) (4) 0,25 0,30 Bevétel (euró/ha) (5) 5500 13 500 Termesztési költségek (euró/ha) (6) 4481 9806 Ebb l a család munkaer költsége (euró/ha) (7) 2146 3501 Nyereség (euró/ha) (8) 1019 3694 Nyereség a családi munkaer költség beszámítása nélkül (euró/ha) (9) 3165 7195
ÖKONÓMIA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS KERTGAZDASÁG 2011. 43. (1) 71 AZ INTENZÍV SZABADFÖLDI PAPRIKATERMESZTÉS TÉRHÓDÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A rendszerváltást követ en a magyarországi szabadföldi paprikatermesztés a kisüzemekben csak kicsit volt magasabb színvonalú, mint a jelenlegi koszovói gyakorlat. A statisztikai adatok alapján az országos termésátlag 15 t/ha környékén mozgott, tehát az 1960-as évekhez képest semmit sem javult. Ugyanezen id szak alatt a hajtatási paprika termésátlaga a négyszeresére n tt Magyarországon, és más szabadföldi zöldségkultúrákban (pl. étkezési paradicsom, konzervuborka, görögdinnye) is megjelentek az intenzív technológiai elemek. Egyre több szakember és kutató vetette fel, hogy valamit tenni kell, mert ha nem történik változás, akkor a magyarországi szabadföldi paprikatermesztés teljesen teret fog veszíteni, csak az intenzív technológiai elemek széleskör alkalmazásával tehet újra versenyképessé (MOÓR és HORVÁTH, 2001). Pár, a technológiai fejlesztésben élenjáró üzem és a jöv t szem el tt tartó integrátor (pl. a Róna és a Havita szövetkezetek, a KITE, az Univer) felkarolták ezt a termesztéstechnológiát, hozzájárultak a módszer hazai viszonyokhoz történ adaptálásához, segítették elterjedését. Ezeket a kezdeményezéseket látva a magyar fels oktatási intézményekben is egyre több kutatást végeztek e témával kapcsolatban. Ezen er feszítések ellenére az intenzív szabadföldi paprikatermesztés kezdetben csak lassan terjedt Magyarországon, els sorban magas költségigénye miatt. Eközben 1996-tól 2006-ig a term terület és a termésmennyiség is a felére csökkent, miközben az országos termésátlag továbbra is a 15 t/ha-os érték körül ingadozott (1. ábra). Az egyre keményebb piaci körülmények és a 2006-os alacsony értékesítési árak azonban fordulópontot hoztak. Ez volt az az év, amely az alacsonyabb színvonalon termeszt gazdákat válaszút elé állította vagy végleg felhagynak a szabadföldi paprikatermesztéssel, vagy a nagyobb beruházási és üzemeltetési költségeket vállalva intenzifi kálják termesztésüket. A következ négy év során a term felület tovább csökkent, 3000 hektárról 1200 hektárra (1. ábra). A megújulásra képtelen termeszt k felhagytak a termesztéssel, miközben a még talpon maradt társaik között folyamatosan n tt az intenzív termesztéstechnológiát alkalmazók aránya. 2008-ban a töltenivaló típust már a terület felén e módszerrel termesztették (GYÚRÓS, 2008). 2009-ben az akkor 1400 hektáros szabadföldi paprikatermeszt 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Termésmennyiség (ezer t) (2) 40 terület (1) termésmennyiség (2) Termását g (t/ ) (3) 30 20 10 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 termésátlag (3) 1. ÁBRA. A magyarországi szabadföldi étkezésipaprika-termesztés term felületének, termésmennyiségének és termésátlagának alakulása az elmúlt 15 évben (Forrás: FRUITVEB) 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
72 KERTGAZDASÁG 2011. 43. (1) ÖKONÓMIA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS területnek mindössze kevesebb mint az egyharmadán (400 ha, 29%) alkalmaztak hagyományos termesztést. A csepegtet öntözéssel felszerelt, félintenzívnek nevezhet terület 25%-kal (350 ha), a talajtakarással is ellátott felület 33%-kal (470 ha), míg a kisalagutas technológia 13%-kal részesedett az összes felületb l (KITE adatok). Az intenzív termesztés arányának növekedése miatt a term felület csökkenése ellenére a termésmennyiség 2009-ig nem mérsékl dött tovább. A folyamat eredményeképpen az országos termésátlag pedig megduplázódott, 2009-ben elérte a 34 t/ha-t (1. ábra). A termésátlag ráadásul annak ellenére növekszik, hogy az elmúlt években a kisebb terméspotenciálú piros termés fajtakörök (pritamin és kápia) átvették az uralmat a töltenivaló fajtáktól, 2008-ban már 60% fölötti volt a területi arányuk. A rettenetes id járású 2010-es év el zetes adatai jól mutatják, hogy azért természetesen ez a technológia sem mindenható, ebben az özönvízszer es kkel, jégkárokkal és nagy h ingadozásokkal jellemezhet évben az országos termésátlag épphogy meghaladta a 22 t/ha-t. Hasonló extrém id járási körülmények között szabadföldön csak a vándorfólia alkalmazása eredményez megfelel termésbiztonságot. Nem véletlen, hogy a vezet hazai termeszt k egyre nagyobb felületen létesítenek ilyen berendezéseket. A zömében biológiai érettségben betakarított pritamin és kápia paprikák esetében különösen fontos tényez a tenyészid szak megnyújtása, amire szabadföldi körülmények között az id leges növénytakarás és a m anyag fóliás talajtakarás nyújt lehet séget. Jól érzékelhet tendencia, hogy az intenzív termesztéstechnológia magas beruházási igénye egyre több termeszt t késztet arra, hogy a bevételek fokozása érdekében növelje a korai terméshányadot, és ennek érdekében id leges takarást is alkalmazzon. TÖRÖK (2007) konkrét termeszt i példát mutatott arra, hogy az alacsony árakkal jellemezhet 2006-os évben a kisalagutas takarás eredményezte korábbi szedéskezdet volt az a tényez, amely egyáltalán gazdaságossá tette a paradicsomalakú paprika intenzív termesztését. KÖVETKEZTETÉSEK A jelenlegi európai kereskedelmi és piaci viszonyok következtében elkerülhetetlennek látszik, hogy a kelet-európai szabadföldi paprikatermeszt k is áttérjenek az intenzív termesztéstechnológia alkalmazására. A kereskedelmi láncok egyre növekv részaránya és a nyílt európai uniós piac következtében Magyarországon az elmúlt négy év során nagyon felgyorsult ez a folyamat, és már a felület több mint 70%-án használják ezt a technológiát. A változás a termeszt területek drasztikus csökkenésével és a termésátlagok nagyarányú növekedésével járt együtt. Az intenzív technológia térhódításának egyik el feltétele volt, hogy szakemberek, integrátorok és kutatók több mint 10 éve fáradoztak e módszer elterjesztésén, és a technológia már úgymond teljesen készen állt a váltást felvállaló termeszt k számára. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy amíg a hagyományos termesztéstechnológia alkalmazása még kecsegtetett néminem nyereséggel, addig a kisebb volumen termel k vonakodtak felvállalni a jóval nagyobb költség intenzív termesztéstechnológiát. A nagy költségek miatt kiemelt fontosságú a hitelezést is felvállaló integrátorok szerepe, valamint a viszonylag stabil piaci viszonyok megléte. Várható, hogy a jöv ben a többi, paprikatermesztéssel régóta foglalkozó kelet-európai országban (Bulgária, Románia, volt jugoszláv tagköztársaságok) is hasonló folyamatok fognak lejátszódni. Emlékeztetve kissé a rendszerváltás környéki magyarországi viszonyokra, Koszovóban még nem jellemz a kereskedelmi láncok uralma a zöldség-gyümölcs kereskedelemben, és a viszonylag kedvez piaci árak ellenére még az importnyomás sem akkora, mint Magyarországon. Tehát Koszovóban ma még kevésbé érvényesülnek azok a folyamatok, amelyek Magyarországon már kikényszerítették az intenzív technológiai elemek nagymérték használatát a szabadföldi paprikatermesztésben. Jelenleg még a hagyományos termesztési mód is kell jövedelmet nyújt a családi gazdaságok számára, és a hagyományos kereskedelmi csatornák útján is megoldható az áru értékesítése. Valószín síthet azonban, hogy amint Koszovót is elérik az említett piaci és gazdasági változások, akkor az ottani paprikatermeszt k is csak úgy tudnak majd versenyképesek maradni, ha modernizálják a jelenleg alkalmazott termesztéstechnológiát. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szerz k ezúton szeretnének köszönetet mondani Svájc koszovói együttm ködési irodájának és Dánia külügyminisztériumának a koszovói állapotok felméréséhez nyújtott anyagi segítségért, valamint a KITE Mez gazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt.-nek a magyarországi paprikatermesztésr l összegy jtött adataiért.
ÖKONÓMIA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS KERTGAZDASÁG 2011. 43. (1) 73 PRESENT SITUATION AND FUTURE POSSIBILITIES OF INTENSIVE OPEN FIELD SWEET PEPPER CULTIVATION IN EASTERN-EUROPE BASED ON THE EXAMPLES OF KOSOVO AND HUNGARY KACIU, S. 1, OMBÓDI, A. 2 1. University of Pristina, Faculty of Agriculture and Veterinary, Department for fi eld crops and vegetables 2. Szent István University, Institute of Horticultural Technology KEYWORDS: competitiveness, yield, cost effi ciency, calculability SUMMARY The actual European trading and market circumstances present new challenges for the Eastern-European vegetable growers. Farmers applying the conventional growing methods are gradually losing ground. For maintaining their competitiveness adopting the best agricultural practice is seems to be inevitable. A good example for this process is the development of the Hungarian open fi eld sweet pepper production technology during the past years. Presently intensive production methods are used on more than 70% of the total production area. However, this method has high costs of investment and operating expenses. That is why as far as profi t was produced even by the conventional growing method small scale growers were hesitated whether they should adapt the intensive technology or not. Because of the high costs the activity of integrator companies ready to deal on credit is vital for the dispersal of this production method. Tendencies which forced the substantial use of best agricultural practice in the Hungarian open fi eld sweet pepper industry are not strongly present at the moment in Kosovo, since now even the conventional production method can result adequate income for small family farms. Therefore despite of the fact that according to exact economic calculations the intensive method can result in three and a half times bigger profi t growers are reluctant to change their production technology. However, it is likely that as the economic and market situation will change also in Kosovo according to the general European tendencies, Kosovarian sweet pepper farmers could remain competitive just by modernising their growing methods. TABLES AND FIGURES TABLE 1. Economic calculations for conventional and intensive open fi eld sweet pepper productions in Kosovo, for a 1ha family farm (source of data: Kaciu, 2008) (1) conventional, (2) intensive, (3) yield, (4) price, (5) revenue, (6) variable costs, (7) from that the family labour, (8) income, (9) income together with the family labour FIGURE 1. Evolution of area, quantity and yield of open fi eld sweet pepper production in Hungary during the last 15 years (source of data: FRUITVEB). (1) area (ha), (2) quantity (thousand t), (3) yield (t/ha) IRODALOMJEGYZÉK 1. BÉLÁDI K., KERTÉSZ R. (2009): A f bb mez gazdasági ágazatok költség- és jövedelemhelyzete a tesztüzemi adatok alapján 2008-ban. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest. 161. 2. FRUITVEB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (1995 2010): A zöldség és gyümölcs ágazat helyzete Magyarországon. Magyar Kertészeti Tanács, Budapest. 3. GYÚRÓS, J. (2008): Paprikatermesztésünk 2008. évi tapasztalatai. Gyakorlati Agrofórum 19. (11.): 54-56. 4. KACIU, S. (2008): Study of the current situation of pepper production in Kosovo. Horticultural Promotion in Kosovo. Pristina. 5. LEDÓNÉ DARÁZSI H. (2010): Versenyképes lehet az intenzív szabadföldi paprikatermesztés a nyári, fólia alatti termesztéssel. Zöldség- gyümölcs Piac és Technológia, 14. (10): 20. 6. MOÓR J., HORVÁTH S. (2001): Újra sikeres a szabadföldi paprikatermesztés. Gyakorlati Agrofórum, 12. (1.): 17 20. 7. OMBÓDI, A., KERTÉSZ, K., HOREL, J., HORVÁTH, A., DIMÉNY J. (2006): Az intenzív szabadföldi paprikatermesztés értékelése négy év adatai alapján. Kertgazdaság, 38. (3.): 10-15. 8. OMBÓDI A. (2008): Az intenzív zöldségtermesztés technológiai alapjai. Egyetemi jegyzet, Szent István Egyetem, Gödöll. 102. 9. OMBÓDI A. (2009): Az intenzív szabadföldi paprikatermesztés egyes technológiai elemeinek vizsgálata. Habilitációs értekezés, Debreceni Egyetem Agrár és M szaki Tudományok Centruma, Debrecen 10. TÖRÖK J. (2007): Intenzív szabadföldi paprika termesztéstechnológiája. Zöldségtermesztés, 38. (4.): 12 15.