Miért használjunk Norvég Vörös szaporítóanyagot? A legfrissebb kaliforniai, kanadai és írországi eredmények tükrében A holstein-fríz populációban évről-évre nő a beltenyésztettség az USDA adatai alaján az amerikai nőivarú populációban születési évjáratonként a következő a helyzet: Születési év Beltenyésztettség % 1990 2,5 1993 3,2 1996 3,9 1999 4,4 2002 4,8 2005 5,1 A beltenyésztettség növekedésével folyamatosan romlanak a szaporodásbiológiai mutatók, nő a holtellések aránya, csökken a betegségekkel szembeni ellenállóképesség. A beltenyésztettség növekedését igyekszik minden mesterséges termékenyítő állomás, tenyésztő lassítani, amihez a megfelelő párosítási terv készítő programok nagy segítséget nyújtanak, de amint azt az amerikai adtok is mutatják megállítani nem lehet. A beltenyésztettség, és a vele együttjáró negatív hatások kiküszöbölésének hatékony módja a keresztezés. A keresztezés gondolata idegenül hangzik a tejtermelő gazdák számára, pedig a mezőgazdaságban egyáltalán nem rendkívüli. A növénytermesztésben általános a hibridek használata, melyek eredményeikkel messze felülmúlják a kiinduló fajtákat, de az állattenyésztésen belül a baromfi, sertés és juh fajokban is általános a hibridek használata, de a húsmarha tenyésztők körében sem ismeretlen fogalom. Miért idegenkedünk tőle mégis? Az idegenkedés elsődleges oka a korábbi hazai keresztezések sikertelenségében keresendő. A keresztezés önmagában nem csodafegyver, csak abban az esetben lehet hasznos, ha előre pontosan meghatározott cél érdekében, gondosan kiválasztott partnerrel történik. Miért éppen a Norvég Vörös fajta? Napjainkra a tejelő tehén fajtája nem kérdés: Holstein-fríz! A világ egyértelműen legjobb fajtája, ha tejtermelésről beszélünk. Az intenzív termelésre irányuló tenyésztés nagyszerű eredményeket ért el a termelési és küllemi tulajdonságok terén, ugyanakkor az ezzel antagonista szaporasági mutatók terén legjobb esetben szinten maradtak a mutatók. Az nem kérdés manapság, hogy a tejtermelő tehenet is a profitért tartjuk, amit igen jelentősen befolyásol az állomány 1
szaporodásbiológia, és egészségi állapota. Az utóbbi néhány évben a holstein-fríz fajta szelekciója is ebbe az irányba fordult. A Norvég Vörös fajtát több mit 30 éve a tejtermelés mellett intenzíven szelektálják a szaporasági és egészségi mutatókra, amely jelentős előnyt biztosít számára ezen tulajdonságok terén. A fajta vélt előnyét számos kutatás, összehasonlító kísérlet igazolja. A kísérletek eddigi eredményei a következők: Sperma fertilitás: A keresztezési kísérletek 2005 márciusában kezdődtek Kanadában. Az első eredményeket 2006 novemberében publikálta a kanadai tenyészértékbecslő szervezet a CDN: Termékenyítés sorszéma 56 napos Non Retur rate Norvég Vörös, és Holstein-fríz bikák használatával Norvég Vörös Holstein-fríz Eltérés Termékenyítés Non Non Terméke- Non Non Non return 56 return 56 nyítés return 56 return 56 return 56 db nap % db nap % % 1 697 489 70,2 4902 2972 60,6 9,5 2 316 195 61,7 2337 1351 57,8 3,9 3 221 133 60,2 1154 620 53,7 6,5 4 186 118 63,4 547 307 56,1 7,3 5 és felette 203 131 64,5 476 261 54,8 9,7 Összesen: 1623 1066 65,7 9416 5511 58,5 7,2 Az elemzésben az azonos telepen azonos hónapban történt termékenyítéseket hasonlították össze. A kísérletbe 6 Norvég Vörös bika szaporítóanyagát használták fel. Valamennyi bika jobb eredményt ért el, mint a holstein-fríz bikák átlaga, fölényük 5,2 és 10,1% között változott. Az eredmények elemzésénél szembetűnő, hogy a legnagyobb különbséget az úgynevezett problémás egyedek termékenyítésekor, az ötödik és a fölötti termékenyítések esetében taléljuk. Lény fertilitás: A minnesotai egyetem legutolsó publikált eredményei alapján a következő eredmények születtek: az elsőborjas tehenek újravemhesülésének ideje az elsőborjas tehén genotípusa alapján. Nyitott napok száma az első laktációban Fajta Egyedszám Termékenyítő Nyitott napok bikák száma száma Holstein 677 79 156 421 24 133 805 33 137 529 14 142 2
az elsőborjas tehenek újraellésének ideje az elsőborjas tehén genotípusa alapján. Újraellett második borjas tehenek aránya Fajta Egyedszám 14 hónapon 17 hónapon 20 hónapon belül % belül % belül % Holstein 565 44 61 67 392 62 76 79 561 64 78 83 389 60 73 77 Elléslefolyás: Nehéz és holtellések aránya az anya genotípusa szerint: Nehéz és holtellések aránya az anya genotípusa szerint: Fajta Ellések száma Nehéz ellés % Holt ellés % Holstein 676 17,7 14,0 262 11,6 9,9 370 7,2 6,2 264 3,7 5,1 Élettartam: Első laktáció túlélési aránya a különböző genotípusok esetén: Az első laktáció túlélési aránya Fajta Egyedszám 30 nap % 150 nap % 305 nap % Holstein 724 96 93 86 437 98 97 94 806 99 97 96 549 98 96 96 Laktációnkénti termelés: 305 napos első laktációs termelés (kétszeri fejéssel) Holstein 380 9889 352,3 307,2 659,5-245 8585 322,6 277,3 599,9-9 494 9210 337,1 292,5 629.6-5 328 9281 342,7 297.2 639.9-3 305 napos második laktációs termelés (kétszeri fejéssel) Holstein 285 11882 426,8 370,7 797,5-204 9917 376,4 324,1 698,7-12 381 10681 401,2 341,2 742,4-7 243 10743 405,3 345,9 751,2-6 3
305 napos harmadik laktációs termelés (kétszeri fejéssel) Holstein 111 12232 448,6 377,9 826,5-109 10282 387,3 333,6 720,9-12 104 11361 422,1 361,3 783,4-5 72 11234 417,1 358,8 775,0-6 Beltartalom: 305 napos laktációs termelés (kétszeri fejéssel) Fajta Fehérje Laktáció Zsír % % 1. 3,56 3,11 Holstein 2. 3.59 3,12 3. 3.67 3,09 1. 3,76 3,23 2. 3,78 3,27 3. 3,77 3,24 1. 3,66 3,18 2. 3,76 3,19 3. 3,72 3,18 1. 3,69 3,20 2. 3,77 3,22 3. 3,71 3,19 4
Tőgyegészségügy: A legutolsó kaliforniai értékelés nem tartalmaz tőgyegészségügyi adatokat, viszont az azonos időben értékelt írországi eredmények igen biztatóak: 305 napos laktációs termelés szomatikus sejtszám átlaga Fajta Átlagos szomatikus 400000 feletti laktációk sejtszám (ezer) aránya % Holstein 190 9.5 Norvég Vörös 137 6,9 Norvég Vörös 131 5,7 Összefoglalás: v A világ első számú tejelő fajtája a holstein-fríz szuboptimális körülmények között szaporodásbiológiai és tőgyegészségügyi kihívásokkal küzd v A Norvég Vörös fajtát több mint 30 éve az előző tulajdonságokra fokozott figyelmet fordítva szelektálták v Eddigi eredmények alapján a Norvég Vörös fajta használatának előnyei: Norvég Vörös sperma használatával javítható a vemhesülés állományok szaporodásbiológiai és tőgyegészségügyi mutatói jobbak, mint a Hf állományoké A Norvég Vörös keresztezett állományok kevesebb ellési problémával, holtelléssel terheltek Alacsonyabb borjúkiesés, magasabb állományban maradási arány csökkenti az utánpótlás igényt, növeli a nőivarú szelekció lehetőségét v Eddigi eredmények alapján a Norvég Vörös fajta használatának hátránya: 3-6% alacsonyabb Zsír+fehérje termelés A keresztezett pedigrét el kell ismertetni a tenyészállat piacon 5