SÍPOS FERENC: ADALÉKUK ÉS FORRÁSOK AZ UOFEHÉRTÓI HAODUK TÖRTENETÉHEZ 1630. január 20. fontos dátum Ujfehértó történetében. Ekkor kereste fel a Böszörményben lakó Rácz Korláth Boldizsár Rákóczi Pált, s kérte, engedje meg bizonyos számú "szabad rác és hajdú vitézeknek" áttelepedését Ujfehértóra. Mit tudunk a megállapodást kötő felekről? Rácz Korláth Boldizsárról szinte semmit, ragadványneve szerb származására utal; családi neve az egyik leggyakoribb névtipusba tartozik - apanév minden jel nélkül /vagyis keresztnévből XIV-XVI. században/: Konrád - Korlát - Kollát. alakult ki a Hogy ő ment követségbe, abból arra következtethetünk: a Böszörményben élő rácok között a legtekintélyesebb lehetett. Tudomásunk szerint Böszörményben már a XVI. század végén 2 laktak rácok /nem lehetetlen, hogy már az előző évszázadban telepedtek meg i t t, hisz a debreceni uradalom - melyhez Böször mény is tartozott - 1411 és 1427 között Lazarevics István szer fejedelemé, majd 1427 és 1445 között a trónját i s Öröklő Brankovics Györgyé voltí / Bocskai István - 1605. december 12-én Korponán kiadott szabadságlevelével - eredetileg Kallóra, Nánásra, Dorogra, Hadházra és Vámospércsre telepitett le 9254 hajdút. volt Kalló városában azonban a kállai vár őrségétől nem nyugtuk a hajdúknak. Hosszas huzavona után a viszály végül is 1609. szeptember 13-án oldódott meg: Báthori Gábor or- 5 délyi fejedelem a kállai hajdúkat Böszörménybe telepiti ót. Kissé leegyszerűsítve: a református hajdúk nem fértek meg a görögkeleti vallású szerbekkel,^ ezért került sor Rácz Korláth Boldizsár küldetésére - s e küldetés eredményeként lett Rác- Böszörményből később Hajdúböszörmény és Ujfehértóból Rác-Fejér tó, Rác-Ujfejórtó! /Nem lehetetlen, hogy a Böszörményben élő szabad rác vitézek már korábban is tettek kisérletet az el^ költözésre, ajánlkoztak földesuraknál - egy biztos, 1630-ban sikerült szabadságjogaik megőrzésével uj lakóhelyet találni!/. Rákóczi Pál 7 - a Felsővadászi Rákóczi család kevésbé is-
mert ifjabb agának megalapítója -1596-han született, ő volt Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem legkisebb fia /A legidősebb, György I. Rákóczi Györgyként 1630-ban erdélyi fejedelem lett, a középső, Zsigmond fiatalon meghalt, utódai nem maradtak/. Mindhárom fiúnak volt Ujfehórtón némi birtoka - minden bizonnyal apjuktól örökölhették - Rácz Korláth Boldizsár mégis Rákóczi Pálhoz fordult kérelmével. Rákóczi György és Rákóczi Zsigmond ugyanis protestóns maradt /utóbbi 1630-ban már nem élt!/, Rákóczi Pál viszont áttért a katolikus vallásra - a görögkeleti, görögkatolikus valláshoz ez állt közelebb! 1630-ra Rákóczi Pál már tekintélyes királyhü főúr lett. Ott volt!1618-ban és 1625-ben a királyválasztási és koronázási ünnepségeken. Az 1622. évi országgyűlésen az igazságszolgáltatásban kapott feladatot: a karok és a rendek kinevezték az ország felső részeiben a királyi táblához. A z 1625. évi országgyűlésen a Sáros, Szepes vármegyék és Lengyelország között támadt határviták kivizsgálására létrehozott bizottság egyik biztosává választották meg, s az igazságszolgáltatásban uj szerepet kapott : a nádorispán mellett kellett segédkeznie az ország felső részeiből beérkező fellebbezések elbírálásában 11 ekkor már a főajtónálló kitüntető cim birtokosa. Fiatalon lett főispán, majd zászlósúr. Milyen történelmi helyzetben került sor a megállapodásra? A nikolsburgi béke /1621/ Bethlen Gábor fejedelem élete végéig Erdélyhez csatolta a hét vármegyét /Szatmárt, Szabol- 12 csot, Ugocsát, Bereget, Zemplént, Borsodot és Abaujt/; tehát Böszörmény is Bethlen Gábor fennhatósága alá került, s ő erősítette meg hajdujogát 1626. február 25-én."*" 3 Bethlen Gábor azonban utódának is szerette volna megtartani a hét vármegyét, hallani sem akart a visszaadásukról! 1629. elején a törököket akarja rávenni a hajduvárosok esetleges visszacsatolásának megakadályozására, majd augusztus 24-re a hajdúkat Debrecenbe hivja gyűlésre,, s küldötte óltal arra biztatja őket, hogy Er- 14 délytöl való elszakitásuknak fegyverrel is álljanak ellen! Bethlen Gábor 1629. november 15-én meghalt és a hajduvárosok nem voltak hajlandók letenni a hűségesküt a királyi 15 biztosok előtt! Az ellenállás tűzfészke Böszörmény volt.
Ebben az izgatott, feszült politikai légkórben szabadulnak el az indulatok, s űzik ki a böszörményi hajdúk maguk közül a rácokat, akik egy királypárti főúrnál találnak menedék e t, s a királynak i s hűséget esküsznek! Tehát a másik o l d a l ra állnak át. Nem lehetetlen, hogy a szakitás eleve politikai okok melletti miatt következett be: talán a rácok ellenezték az Erdély kiállást, s a boldogulást a királyi Magyarországtól remélték... Mindenesetre tény, hogy a vallási, nemzetiségi ellentétből több mint husz évig nem robbant k i k o n f l i k t u s: a rácok és a hajdúk 1609-től 1630-ig éltek együtt Böszörményben! A további fejleményekről csak annyit, hogy a hajdúk ellenállása sikeres volt, fegyverrel nem lehetett leverni őket, de az erdélyi trónra kerülő I. Rákóczi György mégis a hét vár- Ifi megye visszaadására kényszerült 1631. április 3-án. Királyi fennhatóság alá kerültek tehát a böszörményiek i s, s kiváltságaik megerősitését - ami 1632. november 16-án meg is történt - II. Ferdinándtól kellett kérniük. A történeti irodalomban arról olvashatunk, hogy a magyar 18 hajdúk a rácokat Ujfehértóra kergették át. Másutt az áll: a hajdúság" két nagyobb települési helyén, Böszörményben és Nánéson kiüldözték a hajdúk maguk közül a rácokat és közülük 19 sokat meg i s öltek. Sajnos a szerzők forrásra nem hivatkoznak, igy erről a fegyveres konfliktusról nem tudunk adatokat szerezni. Az állitás igazát valószinüsiti a költözés időpontja: januárban, a legnagyobb télben aligha önszántukból változtattak lakóhelyet a rácok! Végül lássuk a megállapodást! Rákóczi Pál megengedte, hogy Rácz Korláth Boldizsár főkapitány parancsnoksága alatt száz vitéz egy ujfehórtói telekre települjön, s Bökönyben is adott nekik egy puszta telket. A főkapitány Rákóczi Pálnak és utódainak feltótlen engedelmességgel tartozik. A főkapitányi kinevezést Rákóczi Páltól ós utódaitól kell kérni, a helyettest viszont maguk választják, de megerősités végett be kell mutatniuk. Valamennyi tisztségviselő hűségesküt tesz, de nemcsak Rákóczi Pálnak ós utódainak fogadnak hűséget, hanem a magyar királynak i s i Az igazságszolgáltatás a főkapitány ós az esküdtek feladata, a fellebbezésekben viszont
Szerencsen dönt a földesúri törvényszék, Háború idején Rákóczi Pál vagy megbizottja parancsnoksága alatt kell hadakozniuk. Egy hónapig fizetés nélkül, a továbbiakban hópénzért. Ha a törökökkel kiújul a háború, a hadizsákmányból ajándékot kell adniuk. kell Békeidőben bizonyos számú főlegényből álló diszkiséretet kiállítaniuk, ha például Rákóczi Pál országgyűlésre megy. Szökött szolgákat, jobbágyokat, katonaszökevényeket, üldözött tolvajokat maguk közé nem fogadhatnak be. Mivel a rácok puszta telekre költöztek, három évig semmi 20 szolgálattal nem tartoztak. így váltak hát a böszörményi rácok ujfehórtói hajdúkká! A három év már letelőben volt, amikor uruk meghatározta fentebb ismertetett szolgálataikat. A Zborón 1632. július 4-ón kelt kiváltságlevél 1689. körüli másolatban maradt ránk /Rákóczi Pál unokája, Rákóczi Erzsébet, Erdődy György felesége 21 másoltatta le a régebbi adományleveleket/. Az eredeti irat ekkor már sérült lehetett, mert a másoló üresen hagyott helyekkel jelölte az olvashatatlan részeket - nyilván a hajtogatások mentén rongyolódott szót a papir. 1632. július 4-re Rákóczi Pál hatalma csúcsára érkezett. Móg Csak 36 éves, de már a nádor után következő méltóságot tölti be, országbíró. Gróf, Sáros ós Torna vármegyék főispánja. A király tanácsosa. Főajtónólló. Kegyes volt az Ujfehértóra telepitett rácokhoz, a három óv szolgálatmentességet még egy ujabb évvel toldotta meg - igy szolgálataikat csak 1634. január 20-tól kellett megkezdeniük. Ujfehórtón tehát magánföldesuri telepítésű hajdúk éltek. Hogy hogyan, arról keveset tudunk. Az ujfehórtói telek, ahova letelepedtek, paraszttelek volt, zálogjogon birtokolta a Rákóczi család. Mikor, kitől vették zólogba, arra derült fény. Egy biztos, eredeti eddig még nem tulajdonosa sohasem váltottak l. E telket a hajdúk körülárkolták; számukat 1649 elején min- 22 tegy nyolcvanra becsülték. Tehát Ujfehórtón laktak, a bökönyi puszta telket nyilván müvelésre használták. Szolgálatuk jellegéről még csak annyit: lovas katonák voltak. A rácok nyugalmat Ujfehórtón se találtak. A helybeli ne-
messég a vármegyénél panaszkodik rójuk, a vármegye az országgyűlési követeinek továbbitja a sérelmeket, az eredmény: országgyűlési végzések egész sora /1635. 68. cikkely, 1647. 30., 68. cikkely, 1649. 43. cikkely/. 2 3 Miért nem férnek össze a nemesek a hajdúkkal? Sérti büszkeségüket, hogy e szökött jobbágyok /igy nevezik őket!/ nem Szabolcs vármegye hatalma alá tartoznak, adót, taksát nem fi - 24 zetnek, sőt kocsmát ós mészárszéket nyitottak! Az országgyűlési végzések ellenére sem sikerült azonban a nemességnek az ujfehórtói hajdúk kiváltságait semmissé tenni 1 Pedig Rákóczi Pál országbiró nem sokáig vigyázhatott hajdúira: 1636. március 12-én negyvenéves korában elhunyt. Tetézte a bajt, hogy a fiuörökös, Rákóczi László ekkor még kisgyermek volt, s 1637-ben anyját is elveszitette. A gyámokon múlott, hogy az ujfehórtói hajdúk megmaradhattak hajdúknak! /Rákóczi Pál végrendeletében Usz Oános előkelő felvidéki ki urat jelölte gyámul, Rákóczi Pálnó Mária-Annát ós Lászlót a király gondjaiba ajánlotta. Az uralkodó Lippay György püspököt és kancellárt bizta meg a gyámi teendők ellátásával. Mária-Annát még anyja adta be egy bécsi zárdába. Rákóczi László Bécsben nevelkedett/. 2 5 Még 1657-ben sem szűntek meg az áskálódások a hajdúk e l len. Rákóczi László ekkor már átvette birtokai igazgatását, házasember, gyermekei vannak, s a politikai közszereplését is 26 megkezdte. Április 27-én 27 levelet i r Szabolcs vármegyéhez hajdúi érdekében. Az ujfehórtói A levél hangneme higgadt, békés szándékú: birtokosok kórelmére a vármegye Szunyogh Istvánnak megparancsolta, hogy a hajdúk kocsmájában üttesse ki a boroshordók fenekét; Rákóczi László álláspontja szerint a kocsma a birtok tartozéka, a kocsmáltatási jogot ő engedte át bizonyos Időre a hajdúknak, de ez mások érdekeit nem sértheti, kér i tehát a vármegyét, hogy ne ellenezze az italmóróst. Rákóczi László nem érdek nélkül védi hajdúit, számit szolgálatukra. Nem lehetetlen, hogy már 1657 júniusában fegyverbe szólítja őket, amikor Pethő Zsigmonddal a törökök ellen harcol. Pár évvel később azonban jelentős károk érik az ujfehér-
tói hajdúkat, számuk megcsappan. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem ugyanis lengyelországi hadjáratával magára vonta a Porta haragjót, s többször is hadat küldtek Erdély ellen. A harcok váltakozó sikerrel folytak - 1660 májusában a budai pasa feldúlta a hajduvárosokat, s.a közelben fekvő Ujfehértót is 28 elérte a pusztítás szele. Rákóczi László az ujfehértói hajdúk kérésére 1663. június 29 30-án szabályozta szolgálatukat. Kijelenti: eddigi katonai szolgálatukkal elégedett volt, ám az átvonuló magyar és német hadaktól, de leginkább a törököktől ós tatároktól sok kárt, pusztulást szenvedtek. Ezért - terheik könnyítéseként - nem katonai Szolgálatot kór tőlük a továbbiakban, hanem 100 tallér bérleti dijat. Ezt az összeget mindig Szent Mihály napkor /szeptember 29./ k'ell fizetniük. Csak országos felkeléskor kötelesek hadbavonulni. így aztán az ujfehértói hajdúk aligha vettek részt 1664. május 27-ón a váradi vállalkozásban, mely Rákóczi László haláléval végződött, a vár hidján érte a török golyó. Mivel Rákóczi László felesége még 1663-ban meghalt, a 8 éves Erzsébet szülők nélkül maradt. Gyámja II. Rákóczi György özvegye, Báthori Zsófia lett. Rákóczi Erzsébet 12 éves korában /!/ ment férjhez ErdŐdy Ádám ezredeshez, aki hamarosan meghalt. Az ifjú özvegy ekkor ErdŐdy Györgynek - az elhunyt férj rokonónak - nyújtotta kezét. Ez a hózassóg azonban nem volt boldog, a házastársak sokáig külön.is éltek. 30 1670-ben, amikor azzal vádolják az ujfehértói hajdúkat, hogy jobbágyokat fogadtak maguk közé, Rókóczi Erzsébet vizsgálatot kór, a vármegye által kiküldött szolgabiró és esküdt kihallgatja a tanukat, feljegyzi a kórdőpontokra adott válaszaikat. Valamennyi tanú azt vallja, hogy a keresett személye- 31 ket a hajdúk nem fogadták be maguk közé. 1676-ból ErdŐdy György egyik alkalmazottjának /a pontos beosztása nem derül k i, talán tiszttartó lehetett/ két levele 32 maradt fent: az illetékes szolgabírónál ós a vármegyénél t i l takozik a kivetett adó miatt /a hajdúktól 40 köböl, Erdődy Györgytől 10 köböl gabonát követeltek, de ez utóbbi mennyiséget
is a hajdúkon akarják behajtani, sőt a pálinkafőzés után is ugyanúgy adóztatni szeretnék a hajdúkat, mint a jobbágyokat/. Erdődy György alkalmazottja világosan értésre adja: az ujfehértói hajdúk nem jobbágyok, régi kiváltságaikat Erdődy György is elismerte, csak katonáskodásra kötelezhetők! A Buda visszafoglalásával megindult felszabadító háborúk a Tiszántúlon is sok pusztítással jártak. Az ujfehértói hajdúk is megfogyatkoztak. Ezórt 1695. január elsejétől Rákóczi Erzsébet már nem is kíván tőlük katonai szolgálatot. Viszont évente 180 magyar forintot kell fizetniük, ezenkivül bizonyos ajándékokat is adniuk k e l l. 3 3 1695-re igy sorvadt el a hajdukivóltsóg 1 /Rákóczi Erzsébet 1707-ben halt meg, vele immór leányágon j is kihalt a Rákóczi család ifjabb ága/. 1. Petneháza, 1649. január 13. Az uralkodó 1649. január 25-re Pozsonyba összehívta az országgyűlést. Szabolcs vármegye Lövei István küldi követül. A követ utasításban többek között olvashatjuk az alábbiakat: /Oelzet : S2S2ML. IV. A. 1/b. Közgyűlési iratok. Fasc. 67. no. 2. 1649./ Itt, vármegyénkben, Uy Feirto nevü faluban Rákóczy László 34 35 uram őnagyságának egy zálogos paraszt fundusára circiter nyoücvan szökött jobbágyok 3 ** telepedtenek, kik semmi bíróságát 37. 3 8 a nemes Szabolcs vármegyének nem subealják, contributiokat ós taxát 39 nem praestalnak 4 0 - magukat beárkolván, az ott való nemesember atyánkfiainak sok kárukra kocsmát és mészárszéket Al 42 erigóltanak. ^Instáljon azért követ atyánkfia, hogy azok dissipáljanak onnét és ne opprimaljanak 4 4 az ott való nemességet.
Nagyságos, 1657. április 27. Rákóczi László levele, az ujfehértói ha.lduk védelmében, Szabolcs vármegyéhez. /Oelzet: SZSZML. IV. A. 1/b. Közgyűlési iratok. Fasc. 75. no. 14. 1657,/ lllustrissimi, Spectabiles, Magnifici, Generosi et Egregii Domini, Domini Fratres, Amici et Vicini observandissimi! 45 Salutem et servitiorum meorum paratissimam commendationem! Kegyelmetek nemes vármegyéjében való ujfehórtói kevés hajdúim 46 supplicatiojából értem, hogy Kegyelmetek - megnevezett falubeli több possessor uraimnak gyűlölségből lett instantiájokra 4^ 49 - azon nanduimnak kocsmájukat ellenzenó, s nemes vármegyéül demaudált volna is felőle Szunyogh István urnák, hogy a kocsmára menvén, boroknak fenekét kivágatná, amelyet nehezen, s kedvkeresóssel ólőztenek volna eddig is meg őkegyelménól. Mivel pedig kegyelmetek maga is bölcsen megitólheti, hogy 52 a jószág egyéb pertinentiák között kocsmával is szokott birattatni; és ha én abban a helyben való kocsmámnak continuálá- 53 sát magam jó akaratjából bizonyos időben hajdúimnak engedtem, 54 ugy tetszik, sem az több possessoroknak, sem másoknak méltó injuriárjukra nem l e h e t, szabadosok lévén őkegyelmek i s a magukéval. Ehhezképest Kegyelmeteket szeretettel kérem, ne ellenze tovább kocsmájukat, continuálhassák 5^ békével a nekik engedtetett 57 kevés idő alatt, mert minthogy enyém a jus benne és sok költségekre s gazdólkodósukra nézve én engedtem nekik, meg is kell oltalmaznom, amint lehet, őket is benne. Azonban Kegyelmetek nékem bízvást parancsoljon, valamiben tudok. Kegyelmeteknek szeretettel szolgálni igyekezem. Tartsa meg Isten Kegyelmeteket jó egészségben. 58 Dátum in Nagy Sáros, die 27. a p r i l i. Anno 1657. Illustrissimarum, et Egregiarum Dominum Vestrarum: Spectabilium, Magnificarum, Generosarum Servitor paratissimus: 59 Ladislaus Rákóczi
KülsÖ címzés : IIlustrissimis, Spectabilibus, Magnificis, Generosis ac Egregiis Dominis, Dominis supremo et vice Comitibus, Judlium, Jurassoribus ac Universitati Dominorum, Magnatum et Nobilium Comitatus de Zabolch etc. Dominis Fratribus, Amicis et Vicinis observandissimis. 3. Ujfehértó, 1670. március 16. Vizsgálat Kantucz Jánosné és f i a i ügyében, akiket azzal vádol nak, hogy az u,i hé r tói ha.jduk közé álltak. /Jelzet: SZSZML. IV. A. 1/b. Közgyűlési iratok. Fasc. 88. no. 8. 1670./ Anno 1670. die 16 mensis martii.^ Mi, Székely Péter, nemes Szabolcs vármegye egyik hites szolgabirája, Oláh Mihály, 6 2 ezen nemes vármegyének jurassora jöttünk ide Uy fehértó nevü, alias Szegegyháza nevü faluba. Méltóságos gróf Erdődi György uram őnagysága szerelmetes házastársa, méltóságos gróf Rákóczi örzsébet asszony instantiájára, penes comissionem domini vicgcomitis, domini Andreáé 3ármy de Szolnok, Ez alább megirt tanuknak megesketésére, akik igy következnek: 65 De eo utrum 66 m o 1 Tudod-e, ez elmúlt őszi napokban amely Kantucz Já- 67 nosnó nevü asszonyt mikoron repetáltatta volna Tarczali Fe- 68 rencnó asszony, a j 69 repetitio i t t érte-e avagy nem? 2 Ezen asszony fiaival együtt adta volt-e magét méltóságos gróf Erdődi Györgynó asszony őnagysága ujfehórtói hajdúi 71 7 1 70,,. Imus Testis Piroska Miklós, annorum 45., grófné aszk ö z é? 72 szony ujfehórtói hajdúja, juratus et examinatus fassus est. Tudja bizonyosan, ezen utrumban megemlitett asszonyt fiaival 74 együtt a felkérés i t t, Fehértón nem érte. Ad 2dum. Se magát az asszony fiaival együtt grófné asszonyom hajdúi közé nem adta 2dus Testis 7 5 Kávássi Pál, annorum 37., 7 5 grófné asszonyom
hajdúja, juratus examinatus fassus est. Tudja bizonyosan, a 78 felkorés i t t nem érte, mivel ezen fatens a felkérésnek ideváros szolgája volt, ővele kerestették egyikkel őket, de nem 79 találta, mivel elmentek volt már. Ad 2dum, azt is tudja, hogy az ujfehértói hajdúk közé magukat nem adták volt. 80, 81 3ius testis Szilágyi Dömötör, annorum 25., császár őfelsége fehértói jobbágya, juratus et examinatus fatetur in omnibus sicuti primus testis. 83 84 4tus testis Orosz Demeter, annorum 36., császár őfelsége fehértói jobbágya, juratus et examinatus fassus in omnibus 85 sicut primus testis. 86 5tus testis Tóth János, annorum 20., nobilis persong^ Juratus examinatus fatetur in omnibus sicut primus testis. 6tus testis 8 Oláh Tivadar, annorum 21., 8^ sem hajdú, sem szolga, szabad személy, juratus examinatus fatetur in omnibus 90 punctis sicut primus testis. Petrus Székely judlium Michael Olóh juratus 91 comitatus de Zabolcz mpria assesszor comitatus de 92 Zabolcz mpria 4. Szerencs, 1676. április 19. Erdődy György alkalmazottja ura és a hajdúk érdekében i r Szabolcs vármegye szolgabi rájának. /Oelzet : SZSZML. IV. A. 1/b. Közgyűlési iratok. Fasc. 94. no. 75. 1676./ Ajánlom köteles szolgálatomat Kegyelmednek, mint ismeretlen jóakaró Uramnak! Isten minden jókkal áldja meg Kegyelmedet! Az ujfejértói hajdúk irjók, hogy Kegyelmed gróf Kegyelmes Uramra őnagyságá- 93 g4 ra limitált 10 köböl búzáért az ő marhájukat akarná elhajtatni. Minthogy pedig őnagyságának nemes Szabolcs vármegyében egy jobbágya sincs, s csak egy marók vetése ós semmi majorsága 96 is nem lóvén, mitől lehetett azon i.npositlo, 9 7 nem tudom.
holott őnagysága afféle personalisokat más vármegyében szokott administrálni. Ezekhez képpest a nemes vármegyének is kellett írnom, értésére adván gróf uramnak őnagyságának is a dolgot. Azért kegyelmedet szeretettel kérem ezen 10 köböl gabonának exactiojától, 100 vagy inkább executiójátói, 1 0 1 supessedel- 102 jon; lássuk, az nemes vármegye miben hagyja dolgokat azon fej értóiaknak is. S ha őnagyságok és őkegyelmek nem változtatnák az impositiókat, 103 orvosolja aztán gróf uram őnagysága vagy őfelségénél vagy őfelsége után való nagy embereknél a dolgot, s ugy i s, hiszen visel gondot a fejértóiakra i s. Maradván azonban Raptissime in arce kegyelmednek Szerencs, 19. aprili 104 i 1676. Köteles szolgája: 105 Nagy Sámuel mp. Külső cimzés: Generoso Dominó Stephano Megyeri, Oudex Nobilium 106 Comitatus de Zabolts etc. Domine colendissime. 5. Szerencs, 1676. április 20. Erdődy György alkalmazottjának levele ugyanabban az ügyben Szabolcs vármegyéhez. /Jelzet: SZSZML. IV. A. 1/b. Közgyűlési iratok. Fasc. 94. no. 75. 1676. ÍN Illustrissimi, Reverendissimi, Admodum Reverendi, Spectabiles, Magnifici, Generosi, Egregii et Nobiles Domini, Domini gratiosissimi et fautores colendissimi Servitiorum meorum humillimam commendationem. 107 Isten minden kivánta javaival boldogitsa Nagyságtokat s Kegyelmeteket Gróf uram őnagysága* 08 ujfejórtói hajdúinak a levelekből értem, hogy noha őrójuk is 40 köböl gabonát vetett volna nagyságtok s kegyelmetek, mindazonáltal ezenkivül gróf Uramra őnagyságára is 10 köböl életet 1 0 9 limitált 110 volna, melyet szolgabiró X11 uram őkegyelme emiitett fejórtóiakon akarna exeqálni. Oelen-
tik ózonban azt i s f hogy az égettbor-főzéstől is impositíókkal ' terheltetnének, ós a communis inquisitióra 113 is 114 115 compariálni " parancsolna viceispán uram Őkegyelme nekik. 116 A 40 köböl gabonának impositiójából, a mostani időnek mivoltára nézve /ha a több helyeken való hasonló hajdúk afféléket administrálnak, 17 / ők is magukat ki nem vonhatják. De hogy gróf uram őnagysága ottan olyan életbéli felvetéseket 118 praestáltatván, nem lévén őnagyságának azon nemes vármegyében se jobbágya, se vetése, se semminemű majorsága,nem hiszem, hogy őnagysága azt assumálj a ;*20 t u c j v ^ n a z i hogy l 2 l őnagysága a personálisokat más nemes vármegyében szokta f i - zetni. Ami nézi a communis inquisitio és pálinkásfazekak dolgát,^nagyságtok s kegyelmetek is jól tudja, hogy az ilyenek de jure csak a jobbágyi rendeket és porták alatt való szegénységet i l l e t i k. A fejértóiak pediglen őnagyságok mellett szükség idején a haza közönséges javára fegyverviseléshez lévén kötelesek, gróf uramtól őnagyságától is a nekik adatott régi 1P4 donatiójuk szerint semmi más szolgálattal ós paraszti onusokk a l nem t e r h e l t e t n e k, hanem régi jó rendtartásukban és szabadságukban conserváltatnak. Minek okáért nagyságtokat s kegyelmeteket alázatosan kérem, az igazságot és gróf uram őnagysága jövendőbeli szolgálat- 1P7 ját meg tek-i-ntvén, őnagyságát personális impositiókkal ne 128 aggraválja, nem lévén ott ahhoz való jószága is őnagyságának, ós a megirt ujfejértóiakhoz is mutassa nagyságtok s kegyelmetek gratiáját, régi szabadságuk ellen ne hántassanak ők i s, nyavalyások, se a communis inquisitióval /lóvén őköztük, kik megbüntetni, ha mi gonoszság találtatik/, se a pálinkásfazekakért való impositiókkal; maradhassanak meg ezelőtti jó rendtartásukban, s gróf uram őnagysága kárával és praejudiciumjával 1^1 elpusztulni ne kényszeríttessenek. Ezekben megmutatandó nagyságtok s kegyelmetek gróf uram őnagysága is megszolgálja, én pedig méltatlan jóakaratjót mivoltom Dátum szerint, in kegyes arce Szerencs, választ várván, die 20 április. kivánom, Anno Isten 1676. minden dolgaiban szerencséltesse és sok esztendeig éltesse nagyságtokat s kegyelmeteket.
Illustrissimarum, Reverendissimarum, Admodum Reverendarum, Spectabilium, Magnificarum, Generosarum, Egregiarum et Nobilium Dominorum Vestrarum Servus humillimus: 133 Sámuel Nagy mpr. Külső cimzés: Illustrissimis, Reverendissimis, Admodum, Reverendis, Spectabilibus ac Magnificis, Generosis, Egregiis et Nobilibus Dominis, Dominis N.N. Supremo ac Vice Comitibus, Judex Nobilium, Ourassoribus, toti denique Universitati Dominorum, Magnatum et Nobilium Inclyti Comitatus de Zabolts etc. Dominis, Dominis gratiosissimis et fautoribus colendissimis. l 3 4 6. Szerencs, 1695. június 18. Rákóczi Erzsébet könnyit az u.j f ehértóiak terhein, akik akkor már katonai szolgálattal nem, tartoznak, legalábbis nincs róla emlités. /Jelzet: OL. Magyar Kamara Archivuma. Családi és személyi fondók. E. 190. Archivum familiae Rákóczi. 35. cs. Másol a t i könyvek, XVII-XVIII. sz. no. 80. 313-314. o./ Mi, Felsővadászi Gróf Rákóczi Erzsébet adjuk emlékezetül e levelünk által mindeneknek, akiknek i l l i k. Hogy tekintetbe vévén Ui Feiertóiaknak a háború miatt megfogyatkozott állapotjukat, ezen folyó uj esztendőnek napjától fogvást, tovább való jóakaratunkig, i l y fizetésre bocsátottuk őket. Hogy tudnii l l i k esztendőnkónt száznyolcvan magyar forintokat Szent Mihály napján"*" 35 /közöttük való tiszt tartozván ezen pénzt egymás között kiszedni/ szerencsi udvarbiránk kezéhez szolgáltatni tartoznak. Item 1 3 6 kötelesek lesznek annuatim 1 3 7 a mi számunkra két bárányt, két őzet, két nyulat és négy tóbla szappant, tisz- 138 teinknek pedig két tábla szappant ós két karmazsint fizetni. Parancsoljuk azért mostani ós jövendőbeli szerencsi tisz-
teinknek, hogy megirt Feiértóiakat' ebben háborgatás nélkül meqturtsák és tartassák. Melynek állandóbb voltára adtuk ezen pecsétes levelünket kezünk Írásával. Szerencs, 18 junii 1695. G. R. E. 1 4 0 L. S. 1 4 1
Jegyzetek 1. Magyarországon a szerbeket nevezték rácoknak. Kálmán Béla: A nevek világa. Budapest, 1969. 69-70., 74. o. 2. Magyarország története III. köt. Főszerkesztő Pach Zsigmond Pál, szerkesztő R. Várkonyi Ágnes. Budapest, 1985. 1443. o. 3. Debrecen története I. köt. Szerkesztette Szendrey István. Debrecen, 1984. 132-133. o. 4. Szendrey István: Hajduszabadságlevelek. Debrecen, 1971. 9-16. o. 5. Uo. 22-30. o. 6. Rácz István - Győrffy István nyomán - csak ezt az egy ellentétet vette figyelembe, s igy logikusan bár, de tévesen költözniük Böszörményből Ujfehértóra - a térképmellékleten viszont már jól szerepeltette a kiváltságlevél kiadásának időpontját /Rácz István: A hajdúk a XVII. században. 1969. 129. o./. Debrecen, következtette azt, hogy a rác hajdúknak 1610 körül /!/ át kellet 7. Életrajzára 1. Botka Tivadar: A Rákóczyak ifjabb ága. Győri történelmi és régészeti füzetek. Kiadja Ráth Károly Rómer Flóris. III. köt. Győr, 1865. 1-9. o. 8. Keresztes Kálmán: A Rákóczyak. Turul, 1928. 102. o. 9. 1615-ben mindhárman alperesként szerepelnek: szolgáik Farkas Katalin ujfehórtói javait foglalták el - SzSzmLt. IV. A. l/a. Prot. 9. 492. o. 10. Magyar törvénytár. 1608-1657. évi törvónyczikkek. Szerkeszti dr. Márkus Dezső. Budapest, 1900. 215. o. 11. Uo. 253., 267. és 277. o. 12. Lukinich Imre : Erdély területi változásai a török hóditós korában, 1541-1711. Budapest, 1918. 271. o. 13. Szendrey i.m. 33-34. o. 14. Makkai László: A kuruc nemzeti összefogás előzményei. Budapest, 1956. 106., 108. o. 15. Uo. 114-116. o. 16. Uo. 145. o. és
17. Szendrey i.m. 35-37. o. 18. Magyarország története III. köt. Budapest, 1985. 1443. o. A szövegben az 1632-es év tévesen szerepel: a böszörményi rácok Ujfehórtóra költözése 1630-ban törtónt, szolgálataikat 1632-ben határozta meg Rákóczi Pál, kijelentve: "Mivel puszta telekre szállanak, még a három esztendőhöz, mely a jövendő ezerhatszázharminchárom esztendőben, januárius havának huszadik napján telnék k i, engedünk azon naptól fogva még egy esztendőt..."/. 19. Porzsolt István: Népnyelvi adatok Ujfehértóról. A Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézetének dolgozatai. Szerkeszti dr. Zsigmond Ferenc. 13. szám. Pallas debrecina. Debrecen, 1936. 305. o. Megjelent különlenyomatban is /A rácok Ujfehórtóra költözését tévesen az 1700-as évek /!/ végére teszi a szerző/. 20. OL. Magyar Kamara Archivuma. Családi és személyi fondók. E. 190. Archivum familiae Rákóczi. 35. cs. Másolati könyvek, XVII-XVIII. sz. No. 80. 32-34. o. - Kiadva Szendrey i.m. 239-240. o. 21. A.kötetbe gyűjtött kiváltságlevelek, adománylevelek évszámai igy következnek: 1676, 1683, 1683, 1672, 1607, 1689, 1626, 1684, 1672, 1672, 1672, 1659, 1584, 1672, 1667, 1626, 1572, 1672^166. /az utolsó számjegy nincs kitéve, nyilván az eredeti iratban olvashatatlan volt/, 1632 /ez Rákóczi Pál, az ujfehértói hajdúk szolgálatát meghatározó, levele/, 1663 /ez Rákóczi László, az ujfehértói hajdúk szolgálatát szabályozó, levele/, 1680, stb. A legmagasabb évszám 1689, tehát ekkoriban másolhatták le az ujfehértói hajdúkra vonatkozó két iratot, majd folytatták a könyv vezetését 1703-ig, beiktatva az uj adományokat i s. 22. 1. számú irat. 23. Magyar törvénytár. 1608-1657. évi törvénycikkek. Budapest, 1900. 340-341., 450-453., 468-469, és 548-549. o. Vö. Varga Oános : Oobbágyrendszer a magyar feudalizmus századaiban, 1556-1767. Budapest, 1969. 129-130. o. 24. 1. számú irat. 25. Gyalókay Oenő : Rákóczy László /1636-1664/. HK. 1913. 435-436. o.
26. Életrajzára 1. Botka Tivadar: A Rákóczyak ifjabb ága l.h. 10-13. o. és Gyalókay Oenő i.m. 435-447. o. 27. 2. számú irat. 28. Debrecen története, I. köt. 336. o.. Varga Dános i.m. 303-304. o. 29. OL. Magyar Kamara Apchivuma. Családi ós személyi fondók. E. 190. Archivum familiae Rákóczi. 35. cs. Másolati könyvek XVII-XVIII. sz. No. 80. 35. o. - Kiadva Szendrey i.m. 240-241. o 30. Életrajzára 1. Ráth Károly: Rákóczy Erzsébet emlékezete Győri történelmi és régészeti füzetek. I I. köt. Győr, 1863. 28-37. o.j Botka Tivadar: Rákóczy Erzsébet történetéhez. Uo. 348-349. o.; Botka Tivadar: A Rókóczyak ifjabb óga. Uo. III. köt. 13-20. o.; T/haly/ K/ólmán/: Rákóczi Erzsébet siremléke Horvátországban. Sz. 1891. 764-765. o.; Thaly Kálmán: Gr. Rákóczi Erzsébet mint költő. Sz. 1900. 481-494. o. 31. 3. számú irat. 32. 4., 5. számú irat..33. 6. számú irat. 34. Telkére. 35. Körülbelül. 36. A hajdúkat nevezi szökött jobbágyoknak! 37. Nem veszik magukra, nem tűrik el. 38. Közadókat. 39. Adót, illetéket. 40. Teljesitenek. 41. Állitottak f e l. 42. Kérje. 43. Elűzessenek. 44. Ne nyomják el. 45. Méltóságos, tekintetes, nagyságos, nemes és nemzetes urak, igen tisztelt atyafiak, barátok ós szomszédok! Üdvözletem ós legkészségesebb szolgálatomat ajánlom. 46. Kérvényéből. 47. Birtokos. 48. Kérelmükre. 49. A bormórós, a kocsmáitatás földesúri jog volt! 50. Parancsolt.
51. Értsd: boroshordóknak! 52. Tartozókok. 53. Továbbvitelét / t. i. hogy a kocsmában a hajdúk mérhessék ki boraikat/. 54. Birtokosoknak. 55. Sérelmükre. 56. Folytathassák. 57. Dog. 58. Kelt Nagysároson 1657. április 27-én. 59. Méltóságos, tekintetes, nagyságos, nemes és nemzetes uraságtoknak legkészségesebb szolgája: Rákóczi László. 60. A méltóságos, tekintetes, nagyságos, nemes és nemzetes uraknak, a fő- és alispán, szolgabiró, esküdt uraknak és Szabolcs vármegye urai, főurai, nemesei közönségének stb., az igen tisztelt atyafiaknak, barátoknak és szomszédoknak. 61. 1670. március 16-án. 62. Esküdtje. 63. Másként. 64. Kérelmére, Szolnoki Oármy András alispán ur megbízólevele szerint. 65. Arról kérdés. 66. Először. 67. Visszakövetelte. 68. Visszakövetelés. 69. Másodszor 70. Első tanu. 71. 45 éves. 72. Megesketett ós megvizsgóltatott. 73. Kérdésben. 74. A másodikra / t i. kérdésre/. 75. Második tanu. 76. 37 éves. 77. Megesketett és megvizsgáltatott. 78. Vallomást tevő. 79. A másodikra / t i. kérdésre/. 80. Harmadik tanu. 81. 25 éves.
82. Megesket t-e t vén és megvizsgáltatván mindenben /azt vallotta/, mint az első tanú. 83. Negyedik tanu. 84. 36 éves. 85. Megeskettetett és megvizsgáltatott, mindenben /azt val lotta/, mint az első tanu. 86. ötödik tanu. 87. 20 éves, nemes személy, megeskettetvén és megvizsgáltatván mindenben /azt vallotta/, mint az első tanu. 88. Hatodik tanu. 89. 21 éves. 90. Megeskettetvén és megvizsgáltatván, minden pontban /azt vallotta/, mint az első tanu. 91. Székely Péter Szabolcs vármegye szolgabirája s.k. 92. Oláh Mihály Szabolcs vármegye esküdtje s.k. 93. Erdődy Györgyről, Rákóczi Erzsébet férjéről van szó. 94. Kirótt. 95. Űrmérték gabona mérésére. A legelterjedtebb, a kassai köböl 83 literes volt. 96. Földesúri kezelésben lévő föld. 97. Adókivetés. 98. Személyes / t i. a birtokosokra kivetett/ adókat.. 99. Szokta beszolgáltatni. 100. Beszedésétől. 101. Behajtásától. 102. Tekintsen el. 103. Adókivetéseket. 104. A legsietősebb módon, Szerencs várában, 1676. április 19-én. 105. Sk. 106. Nemzetes Megyeri István urnák, Szabolcs vármegye szolgabirájának stb., igen tisztelt urnák. 107. Méltósógos, főtisztelendő, nagytiszteletü, tekintetes nagyságos, nemes és nemzetes urak, igen kegyes urak ós igen tisztelt pártfogók! Alázatos szolgálataimat ajánlom. 108. Erdődy Györgyről, Rákóczi Erzsébet férjéről van szó. 109. A kenyérgabonát nevezték életnek. 110. Kirótt.
I. 11. Behaj tani. 112. Adókivetésekkel a 113. A mindkét fél érdekében eszközölt közös tanuvallatásókra. II. 4. Megjelenni. 115. Alispán. /Tehát az alispán nem ismerte el a hajdúk bíráskodási jogát!/ 116. Adókivetéséből. 117. Beszolgáltatnak. 118. Megadatván. 119. Saját kezelésében lévő földje. 120. Vállalja. 121. Személyes / t i. a birtokosokra kivetett/ adókat. 122. Közös tanuvallatások. 123. Törvényesen. 124. Adománylevelük. 125. Terhekkel. 126. Megőriztetnek. 127. Személyes adókivetésekkel. 128. Terheltesse. 129. Kegyét. 130. Közös tanuvallatásokkal. 131. Sérelmével. 132. Kelt Szerencs várában, április 20-án, az 1676. évben. 133. Méltóságos, főtisztelendő, nagytiszteletű, tekintetes, nagyságos, nemes és nemzetes uraságtoknak alázatos szolgája: Nagy Sámuel sk. 134. Méltóságos, főtisztelendő, nagytiszteletű,. tekintetes ós nagyságos, nemes és nemzetes uraknak, a fő- és alispán, szolgabiró, esküdt uraknak, végül nemes Szabolcs vármegye urai, főurai, nemesei egész közönségének stb., az igen kegyes uraknak ós igen tisztelt pártfogóknak. 135. Szeptember 29-én. 136. Szintén. 137. Évente. 138. Sötétpiros szinü bőr. 139. 1695. június 18.
140. Gróf Rákóczi Erzsébet. 141. Locus s i g i l l i. Pecsét helye.