NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL
I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. -ában kapott felhatalmazás alapján a következõ rendeletet alkotja Nádasd községi önkormányzat illetékességi területére kiterjedõen: II.FEJEZET Adókötelezettség 2. (1) a)adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparûzési tevékenység). b)az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany az adóköteles tevékenységet a székhelyén vagy a telephelyén, (részlegében), vagy azon kívül végzi. c) Adóköteles iparûzési tevékenység: a vállalkozó e minõségben végzett nyereség- illetõleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. (1)Az adó alanya a vállalkozó. Az adó alanya 3. (2)E rendelet alkalmazásában vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából üzletszerûen végzõ a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezõgazdasági õstermelõ, feltéve, hogy õstermelõi tevékenységébõl származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. Adómentesség 4. Adómentesség illeti meg 4.. (2) bekezdése a) - d) pont szerinti vállalkozót, akinek/amelynek a Htv. 39..(1) bekezdés, illetõleg a 39/A.. vagy 39./B.. alapján számított (vállalkozás szintû) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot.
Adókötelezettség keletkezése és megszûnése (1)Az adókötelezettség az iparûzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és tevékenység megszûnésének napjával szûnik meg. (2)Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparûzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének idõtartama az irányadó az adókötelezettség idõbeni terjedelmére. 5. Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparûzési tevékenység 6. (1)A vállalkozó állandó jellegû iparûzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (2)Ideiglenes jellegû az iparûzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkezõ vállalkozói a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b) építõipari tevékenységet folytat, illetõleg természeti erõforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység idõtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának idõtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minõsül, c) bármely - az a) és b) pontba nem sorolható - tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Az adó alapja 7. (1)Állandó jelleggel végzett iparûzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetõleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint a) 1998. évben az anyagköltség 33%-ával, b) 1999. évben az anyagköltség 66%-ával, c) 2000. évtõl az anyagköltséggel. (2)Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegû iparûzési tevékenységet, akkor az adó alapján a vállalkozónak kell megosztania - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzõen - a Htv.-ben rögzített megosztási módok és számítások alapján. (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparûzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
Az adó mértéke (1)Az adó mértéke tevékenységtõl függetlenül 2%. 8. (2)Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparûzési tevékenység esetén a napi adóátalány összege a) 6. (3) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 1.000,-Ft. b) 6. (3) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5.000,- Ft III. FEJEZET Bejelentési kötelezettség 9. (1)Az adózó az adókötelezettséget, illetve az adóköteles bevételszerzõ tevékenységet annak keletkezésétõl (a tevékenység megkezdésétõl) számított 15 napon belül az adóhatóságnak írásban az erre rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni. (2)Az az adóalany, aki ideiglenes (alkalmi) jelleggel folytatja iparûzési tevékenységét, annak megkezdésekor köteles azt az önkormányzati adóhatóságnál (jegyzõnél) bejelenteni. Az adóelõleg megállapítása 10. Az adót az adózó köteles megállapítani és bevallani az adóévet követõen május 31-ig. Az adó megfizetése (1)A vállalkozó az adófizetési kötelezettségének teljesítése érdekében - a 8. (2) bekezdésében foglalt kivétellel - adóelõleget köteles fizetni. 11. (2)Az adóelõleg alapja az adóévet közvetlenül megelõzõ év nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével. (3)Az adóelõleg összege: a) ha az adóévet megelõzõ adóév idõtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelõzõ adóév adójának megfelelõ összeg; b) ha az adóévet megelõzõ adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelõzõ adóév adójának az adóévet megelõzõ adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege; c) Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdõ vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót elsõ alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.
d) ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelõzõ évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az elõleg összegét az adóalap, az adómérték, illetõleg a mentesség, kedvezmény megszûnése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell megállapítani. e) Nem köteles adóelõleget fizetni az elõtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelõd nélkül kezdõ vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már mûködõ, de az önkormányzat illetékességi területén elsõ ízben adóköteles tevékenységet kezdõ vállalkozó esetében. f) Az adóhatóság a fizetendõ adóelõleg mértékét az éves adóbevallás, illetõleg a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli, g) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerõre emelkedéséit a (3) bekezdés a) - b) pontjában említett vállalkozó az adóelõlegét az elõzõ fizetési meghagyás alapján fizeti március 15-ig. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉS 12. (1)Ez a rendelet 2004. június 1-tõl lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejûleg a 2/1996. (I.05.) rendelet és módosításai hatályukat vesztik. (2)A rendeletben nem szabályozott kérdésekben és esetekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Nádasd, 2004. április 28. dr. Müller Sándor sk. polgármester Papp Krisztina sk. körjegyzõ P.H. A rendelet kihirdetve: Nádasd, 2004. április 29. Papp Krisztina körjegyzõ Módosítva a 22/2004. (XII.31.) rendelettel