C-J-2011/07-01. SZOLVEGY Kft.



Hasonló dokumentumok
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDÉSZETI ÉS FAIPARI VIZSGÁLÓLABORATÓRIUMA Laboratórium igazgató: Dr. Varga Mihály

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDÉSZETI ÉS FAIPARI VIZSGÁLÓLABORATÓRIUMA Laboratórium igazgató: Dr. Varga Mihály

Alsóörs, Beépítési Vizsgálat HRSZ: 560 ÉS 568/4

MUNKAANYAG. Péntekné Simon Edina. Felfektetés tervezése manuálisan és számítógéppel. A követelménymodul megnevezése:

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS

Új lehetőségek az akác faanyag hidrotermikus kezelésénél

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Faanatómia Fahibák III.

4. Sajtolás és fröccs-sajtolás

Szerelés, tárolás, karbantartás

Gépészet szakmacsoport. Porkohászat

Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

MUNKAANYAG. Gergely József. Keretszerkezetek készítése. A követelménymodul megnevezése: Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok

Tangó+ kerámia tetõcserép

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 60/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

KERETSZERKEZETEK. Definíciók, Keretek igénybevételei, méretezése. 10. előadás

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ

MUNKAANYAG. Kamarán Krisztián. Jellemző burkolati hibák fajtái, kialakulásuk okai. A követelménymodul megnevezése: Burkolat, útkörnyezet kezelése I.

Pagonyné Mezősi Marietta. Fűrészáru tárolása. A követelménymodul megnevezése: Fűrészáru gyártási feladatai

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének május 28-i ülésére

Nem oldható kötések alkalmazása, szerszámai, technológiája

DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI KAR

A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

MUNKAANYAG. Gergely József. Keresztmetszeti megmunkálás kézi gyalulással. A követelménymodul megnevezése: Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok

FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA

KÖZPONTI VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM

TV IV. sávi lemezantenna SZABÓ ZOLTÁN

AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ

Konfokális mikroszkópia elméleti bevezetõ

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE

Nagyszilárdságú, nagy teljesítőképességű betonok technológiája

4. A GYÁRTÁS ÉS GYÁRTÓRENDSZER TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS MODELLJE (Dudás Illés)

XXV. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-II. félév

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Általános Szerződési és Felhasználási Feltételek

Egyrétegű tömörfalapok ragasztási szilárdságának vizsgálata kisméretű próbatesteken

Hőszigeteléssel a tűz ellen

e n g edélyt ad. Illeték leróva! H a t á r o z a t

Levegő-/égéstermék rendszer turbomag plus számára. Szerelési útmutató. Szerelési útmutató. Szakemberek számára MAG..2/0-5. Kiadó/gyártó Vaillant GmbH

Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/145 Építési beruházás Tervezés és kivitelezés

Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodájától 6601 Szentes, Kossuth tér 6. Pf / Fax: 63/

Twist kerámia tetõcserép

Dr. Varga Imre Kertész László

Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 22677/2015 CPV Kód: Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatal

MUNKAANYAG. Szabó László. Oldható kötések alkalmazása, szerszámai, technológiája. A követelménymodul megnevezése: Épületgépészeti alapfeladatok

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zártkörűen Működő Részvénytársaság beiskolázási és ajándék utalványok 2016

Országos Közegészségügyi Központ kiadás

A lineáris dörzshegesztés technológiai paramétereinek megválasztása

TANGÓ BEÉPÍTÉSI ÚTMUTATÓ

XVIII-XIX. SZÁZADBAN KÉZMŰVES TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÍTETT KOVÁCSOLTVAS ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA

FELADATOK ÉS MEGOLDÁSOK

MUNKAANYAG. Tóth György. Gyalugépek biztonságtechnikai eszközeinek beállítása. A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ

Műanyagok galvanizálása

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ. Tisztelt Vásárló!

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Beépítési és üzemeltetési utasítás RS 25(30)/ (RG), RSD 30/, RSL 25/6

MUNKAANYAG. Jancsó Ágnes. Díszpárnák készítése. A követelménymodul megnevezése: Lakástextíliák készítése

Veszélyes anyagok és kockázatértékelés. Európai kampány a kockázatértékelésről

Zamárdi Város Önkormányzata képviselő-testületének 25/2014 (V.27.) önkormányzati rendelete. I. Fejezet. Általános rendelkezések

REOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE

H A T Á R O Z A T. engedélyezem,

Keresztmetszeti megmunkálás többfejes gyalugépekkel

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség

Főzési alapanyagok beszerzése

Vályogfalazat nyomószilárdsági vizsgálata

Poliészterszövet ragasztása fólia alakú poliuretán ömledékragasztóval

be/sfphpm /2015/mlsz

be/sfphpm /2015/mvlsz

Villámvédelem

Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI

ALKALMAZÁSTECHNIKAI BIZONYÍTVÁNY

Verlag Dashöfer Szakkiadó 1062 Budapest Andrássy út 126. Bitumenes lemez csapadékvíz elleni szigetelések

Mûszaki Adatlapok.

KULCS_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: KAROSSZÉRIA_LAKATOS


Vibrációs ártalmak vizsgálata és megelőzése

Motoralkatrészek beszerzése Perkins típusú autóbuszmotorokhoz (Eljárás száma: T- 361/14) (Eljárás száma: T-361/14) AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ 2014.

A.7. A képlékeny teherbírás-számítás alkalmazása acélszerkezetekre

A évi Baross Gábor Program pályázati kiírásaira a Dél-alföldi Régióban benyújtott pályaművek statisztikai elemzése

I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.. A rendelet hatálya

σhúzó,n/mm 2 εny A FA HAJLÍTÁSA

A 2014-es kompetenciamérés eredményei. Országosan a 10. évfolyamon tanuló írta meg a felmérést.

E L Ő T E R J E S Z T É S

Szívó- és szűrőberendezések (közepes nyomású) A szűrőberendezés felépítése Intelligens szűréstechnika... 72

A MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉRI MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ GOMBA ÉPÜLETÉNEK ÉPÍTÉSZETI ÉS HASZNOSÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZATA MŰSZAKI LEÍRÁS

TERVEZÉSI SEGÉDLET 2004.

Faipari anyagok és technológiák. Gép- és Terméktervezés Tanszék 2009

12285/2015/START A j á n l a t i f e l h í v á s

ÉRETTSÉGI ÉS FELVÉTELI ELJÁRÁS 2016 TAVASZÁN

Gondolatok a Blokus játékról

Dokumentáció Hirdetmény nélkül induló általános egyszerű közbeszerzési eljárásban

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról. 1. Az ajánlatkérő neve és címe: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 1132 Budapest, Visegrádi út 49.

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

MUNKAANYAG. Gerber Gábor Ferdinánd. Tápanyagvisszapótlás gépeinek megismerése, működésük. A követelménymodul megnevezése:

Átírás:

Lap/oldal: 1/9 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDÉSZETI Laboratórium igazgató: Dr. Varga Mihály Nemzeti Akkreditáló Testület regisztrációs száma: NAT-1-1521/2007 H-9400 Sopron, Bajcsy-Zs. E. út 4. (Pf.: 132) Tel: +36 (99) 518-100 Fax: +36 (99) 518-103 Jegyzőkönyv száma: A megbízó: A megbízás száma és kelte: Vizsgálati adatlap száma: A vizsgálat megnevezése: SZOLVEGY Kft. 2011/7 2011. április 29. C-V-2011/07-02 Ragasztási hibák okainak feltárása A vizsgálatot végző személy(ek): Dr. Fehér Sándor Komán Szabolcs A vizsgálati eredmények hatálya: A vizsgálati eredmények kizárólagosan a vizsgált mintákra vonatkoznak. Jegyzőkönyv kelte: Sopron, 2011. június 10. A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmát a EFVL írásbeli engedélye nélkül csak teljes terjedelemben szabad másolni.

Lap/oldal: 2/9 Megbízó: SZOLVEGY Kft. 5000 Szolnok, Téglagyári út 8. A megbízás száma és kelte: 2011/7 2011. április 29. A vizsgálat megnevezése: Ragasztási hibák okainak feltárása Alkalmazott szabvány: MSZ EN 204:2001 A mintavétel módja: A vizsgált minta leírása és azonosítása: Fafaj: A vizsgált minta átlagos nedvességtartalma [%]: A vizsgálat helyszíne: A vizsgálat időpontja: 2011. május 2. A vizsgálat körülményei: Hőmérséklet: 20 o C Relatív páratartalom:. 65..% A vizsgálatot végző személy(ek): Dr. Fehér Sándor Komán Szabolcs Mellékletek: Azonosítószám: Oldalszám: 9 Vizsgálati eszközök: Megjegyzés: 1. Nedvessgmérő (Gann Hydromette HT 95) 2. Tolómérő (Helios) 3. A vizsgálati jegyzőkönyv csak a vizsgálat eredményét tartalmazó melléklettel (mellékletekkel) együtt érvényes! Vizsgáló EFVL C Jelen vannak: Komán Szabolcs Vizsgáló EFVL C P. H. Dr. Fehér Sándor Kijelölt vizsgáló EFVL C

Lap/oldal: 3/9 1. Előzmények Kültéri fedett teraszok építéséhez szükséges tömbösített oszlopok gyártását októbermárcius közti időszakban, idényjellegűen is végzik. A gyártás során néhány kisebb ragasztási problémától eltekintve nem voltak nehézségek a jelen gyártási eljárással. Az idei szezonban azonban több tételben is jelentősen megnövekedtek a ragasztott felületek elvállásából adódó problémák. A ragasztáshoz egykomponensű D4-es vízállósági fokozatú diszperziós ragasztóanyagot használnak. Jelen munkában a felmerülő hibák okait illetve azok megoldásait tárjuk fel. 2. Kültéri teraszelemek ragasztási problémáinak elemzése A vizsgálat során először megtekintettük az alkalmazott technológiát illetve a problémás termékeket. A tömbösített oszlopelemeknél a ragasztási síkokban az összeragasztott elemek megnyíltak, illetve teljesen elváltak egymástól. Az elvált részek ragasztási felületén a ragasztóanyag fehér, porszerű állapotban volt megtalálható. A védőszer nyomai az oszlopok felületén kívül a teljes ragasztási síkban (zöld elszíneződés) is megtalálható a széthasadt elemeknél, pedig a kezelés során csak kis mélységig ivódhatna a szerkezeti elemekbe. (1. ábra). 1. ábra A ragasztási síkban a ragasztó kifehéredett, ill. látható a beszivárgott védőszer A felmerülő probléma a begyűjtött adatok alapján egyértelműen a ragasztási film alacsony hőmérsékletének következménye, a ragasztóanyag nem érte el a minimális 3

Lap/oldal: 4/9 filmképzési hőmérsékletet, ennek bizonyítéka a felületen a ragasztó anyag fehér porszerű állaga. A hibás ragasztásra utal az is, hogy a védőszer nyomai a ragasztási síkban is megtalálhatóak voltak, ebből arra lehet következtetni, hogy azok már a telítés előtt megnyíltak. 3. Ragasztáskor felmerülő problémák háttere A PVAC alapú diszperziós ragasztók olyan ragasztóanyagok, amelyekben az alapanyag folyékony halmazállapotú, és ebben egy szilárd halmazállapotú finoman szétoszlatott anyag van diszpergált állapotban. A ragasztó kikeményedése során a diszperz rendszerből a nedvesség szivárgás vagy párolgás útján távozik el, melynek hatására a diszpergált szemcsék összefolynak és ez a homogén filmréteg adja a kötést. Ez egy irreverzibilis (vissza nem fordítható) folyamat. Amennyiben a kötési folyamat nem zajlik le teljesen akkor a ragasztó nem fogja biztosítani a kívánt ragasztási kötést. A ragasztó kikeményedése csak optimális körülmények közt játszódik le. A ragasztóanyag fontos tulajdonságait a technikai adatlapon tüntetik fel. Ezek közül a legfontosabbak a következők: 1. Az egyik fontos paraméter a ragasztáshoz szükséges minimális hőmérséklet. A PVAC alapú diszperziós ragasztók esetén a folyékony összetevő a víz, így ezen ragasztók 0 C alatt megfagynak és a ragasztóanyag tönkremegy. A ragasztási film kikeményedéséhez ezért 0 Cnál magasabb hőmérsékletre van szükség. A PVAC alapú diszperziós ragasztók egyik fontos paramétere a minimális filmképzési hőmérséklet (MFT). Ez az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen a ragasztóanyag még folytonos filmet képez. Ez alatti hőmérsékleten nincsen filmképzés; a száradás eredménye fehér színű laza, tapadás nélküli porszerűen leváló réteg lesz, ezért szokták ezt fehéredési pontnak is hívni. Ezt az értéket a ragasztók technikai adatlapján mindig feltüntetik, értéke 5 C körül van. A következő okok vezethetnek ahhoz, hogy a ragasztófilm nem éri el a szükséges hőmérsékletet: a. a ragasztóanyag hőmérséklete nincs a minimális filmképzési hőmérséklet felett. Ennek oka lehet a ragasztóanyag nem megfelelő helyen való tárolása. A helyiség nem fűtött vagy a műszak végeztével illetve a hétvégén annyira lehűl a hőmérséklet, hogy az újbóli munkakezdéskor a ragasztóanyag még nem melegedik fel kellőképpen. b. a ragasztandó faanyag hőmérséklete túl alacsony. Ennek oka lehet, hogy a szabadban vagy a raktárban tárolt faanyag az üzembe kerüléstől a feldolgozásig nem melegszik fel teljeses keresztmetszetben a minimális filmképzési hőmérséklet fölé. Az így összeragasztott részeknél - mivel még nem melegedtek át teljes keresztmetszetükben - a ragasztási sík közepe visszahűl a minimális filmképzési hőmérséklet alá. Annak ellenére, hogy a széleken jó lesz a kötés, belül csak egy fehér porszerű réteg fog kialakulni és a ragasztási réteg szétválik. c. a ragasztási helyiség alacsony hőmérséklete. Probléma okainak megszüntetése: A ragasztóanyagra vonatkozóan megállapítható, hogy a ragasztóanyagot fűtött helyen kell tárolni, meg kell akadályozni a ragasztóanyag lehűlését. A faanyagra vonatkozóan megállapítható, hogy a faanyagot a ragasztás előtt fel kell melegíteni, az anyagnak teljes keresztmetszetében meg kell haladni a minimális 4

Lap/oldal: 5/9 filmképzési hőmérsékletet. A rakatokat célszerű a ragasztás előtt több nappal a fűtött műhelybe betárolni, a rakatokat szét kell rakni úgy, hogy a külső hőmérséklet a lehető legnagyobb felületen érje a faanyagot. Amennyiben a rakatokat nem bontjuk szét akkor a belső részen lévő deszkák pallók nem fognak felmelegedni. A ragasztási helyiségre vonatkozóan megállapítható, hogy a műhelyt a ragasztáshoz szükséges optimális szintre kell felfűteni. 2. A ragasztás minőségét befolyásoló további fontos paraméterek. Az alkalmazott PVAC alapú diszperziós ragasztóanyag kötése a víz elpárolgásával vagy a munkadarabokba való diffúziójával történik meg. A víznek a ragasztóanyagból való eltávozása tehát kétféleképpen történhet: a. a víz elpárolgása. A ragasztóanyagok felhasználási paramétereit a gyártók általában 20 C hőmérséklet és 50-60 % relatív páratartalomra vonatkozva adják meg. Ebből az következik, hogy ha a felhasználási körülmények ettől eltérnek, akkor a ragasztóanyagok felhasználási paraméterei (nyitott idő, présidő, pihentetési idő, stb.) is megváltoznak. Amennyiben az optimális értékektől nagy mértékben eltérünk akkor ezen időértékek megváltoznak. Ha a hőmérsékletet megnöveljük a ragasztó gyorsabban szárad, a technológiai idők csökkennek, ha a hőmérsékletet csökkentjük, akkor a technológiai idők nőnek. Hasonló a páratartalom változásának hatása is. Ha a páratartalmat csökkentjük (a ragasztó gyorsabban szárad) akkor a technológiai idők csökkenek, ha a páratartalmat növeljük akkor a technológiai idők nőnek. Ezek a jelenségek különösen a téli és nyári időszakban okozhatnak gondot. Fontos tudni, hogy a diszperziós ragasztóanyagok teljes kikeményedéséhez és a teljes vízállóság kialakulásához 20 C hőmérsékleten 7 nap szükséges, ez különösen fontos akkor, ha a technológiai folyamatban vizes bázisú felületkezelő anyagot alkalmaznak (visszaoldja a ragasztóanyagot, ha nem alakult ki a végleges kötés). b. a víz faanyagba történő diffúziója. A faanyag nedvességtartalmától függően a ragasztóból eltávozó víz egy szárazabb fába gyorsabban, míg a nedvesebbe lassabban tud beszívódni, így befolyásolva a kikeményedéshez szükséges időt. Amennyiben túl száraz a faanyag, akkor a felületre felhordott ragasztóanyagot beszívja a mélyebb rétegekbe, ilyen esetekben túl kevés ragasztó marad a ragasztás síkjában és nem lesz megfelelő a ragasztási kötés. Amennyiben túl magas a faanyag nedvességtartalma akkor a ragasztóréteg nehezen tud kiszáradni, így nagymértékben megnövekednek a technológiai idők (présidő, pihentetési idő), szélsőséges esetben nem is indul meg a kikeményedés. Probléma okainak megszüntetése: A külső környezeti paraméterek (hőmérséklet, páratartalom) változásával összhangban a technológiai idők változtatása is szükséges. Különös figyelmet kell erre fordítani pl. évszakok változásakor, fűtési szezonban, stb. A felmerülő hibák okainak feltárása szempontjából fontos tényező a hiba keletkezése és a ragasztás közben eltelt idő. Bizonyos esetekben már a ragasztás közben vagy közvetlenül utána jelentkezhetnek a minőségi problémák. A napokkal, hetekkel később jelentkező problémáknál már nagy szerepet kaphat a ragasztáshoz használt alapanyag is. Ez leginkább 5

Lap/oldal: 6/9 akkor fordulhat elő, amikor a ragasztás nem teljesen tökéletes. A faanyagban lejátszódó elsősorban a külső környezeti paraméterek változásából eredő változások hatására, olyan feszültségek keletkeznek, amelyek a nem tökéletes ragasztás tönkremeneteléhez már elegendőek. Jelen esetben a faanyag - és ezáltal a ragasztás - szempontjából legfontosabb tényező a nedvességtartalom változása illetve a faanyag szöveti szerkezete. Nagyon fontos a faanyag nedvességtartalma, amely nagymértékben befolyásolja a megmunkálhatóságot, ragaszthatóságot. A faanyag élő állapotban nagy mennyiségű vizet tartalmaz melyet a felhasználás előtt el kell távolítani az anyagból. Ezt szárítási folyamattal lehet elérni. A szárítás után a faanyag a későbbi külső körülményeknek megfelelően fogja változatni a nedvességtartalmát, az adott klímának megfelelő egyensúlyi fanedvesség eléréséig. Ez azt jelenti, hogy egy adott hőmérséklethez és relatív páratartalomhoz egy meghatározott fanedvesség kapcsolódik (2. ábra). Így különböző mértékben kell leszárítani egy kültérbe és beltérbe szánt faanyagot. A beltérbe szánt faanyagokat 10-12%-ra, a kültérbe szánt faanyagokat 12-16%-ra célszerű leszárítani. 2. ábra Egyensúlyi fanedvesség leolvasható a grafikonról A szárításnál célszerű olyan egyensúlyi nedvességtartalmat elérni, amely közel azonos a felhasználásnál jelentkező egyensúlyi nedvesség tartalommal, mivel így energiát takaríthatunk meg és minimalizáljuk a kialakított termék későbbi méret és alak változásait. A faanyag nedvességtartalom változásának a zsugorodási-dagadási jelenséggel összefüggő méret- és alakváltozás szempontjából van kiemelkedő jelentősége. Ezen változások hatására a ragasztás nagyobb igénybevételnek van kitéve. A különböző anatómiai irányokban kivágott darabok a nedvességtartalom változásának hatására más-más módon és mértékben változtatják meg méretüket. A faanyag anatómiai szerkezetéből adódóan a húr, sugár és rostirány között jelentős méretváltozási különbségek vannak, ebből következően nedvességtartalom változáskor torzulnak a kialakított szerkezetek (3.ábra). 6

Lap/oldal: 7/9 3. ábra A faanyag száradásakor fellépő méret és alakváltozások A lucfenyő 1%-os nedvességtartalom változására jutó méretváltozás értékei a következők: Rostirányban: ~0,01% Sugárirányban: ~0,12% Húrirányban: ~0,26% Térfogati: ~0,40% A cégnél használt lucfenyő alapanyag húrirányú méretváltozása az fenti értékekből láthatóan közel kétszerese a sugárirányúnak, ezért a nedvességtartalom változáskor nagy mértékű alakváltozás várható, tehát fontos, hogy a megfelelő nedvességtartalomra történjen a szárítás. A húrirányban metszett anyagok száradáskor úgy görbülnek meg, mintha az évgyűrűk ki akarnának egyenesedni (4. ábra). 4. ábra Húrirányban metszett faanyag alakváltozása száradáskor A cégnél megvizsgált ragasztások esetében ennek az ellentétével is találkoztunk. Néhány esetben az évgyűrűk nem kiegyenesedni akartak, hanem meggörbültek (5.ábra). Ennek oka, hogy a faanyag nedvességtartalma a szerkezet megmunkálásakor alacsonyabb volt, mint a későbbi nedvességtartalom. Ezt méréseink is igazolták, mivel az anyagot a szárításkor 12% körülire szárítják le, de a vizsgált anyagok nedvességtartalma 16-18% között mozgott, tehát ez volt az egyensúlyi fanedvesség. 7

Lap/oldal: 8/9 5. ábra Vetemedés a faanyagon 6. ábra Nem megfelelő ragasztási sík Fontos még a ragasztott szerkezeteknél, hogy az összeragasztásra kerülő két elem nedvességtartalma ne térjen el egymástól, mivel ha összeragasztás után egyenlítődik ki a nedvességtartalom, akkor a ragasztott szerkezet deformálódik, görbül (bimetálként viselkedik). Hasonlóképpen kerülendő, hogy a sugármetszésű és húrmetszésű anyagokat ragasszunk össze (6. ábra), mivel ezek méretváltozásai között kétszeres különbség van és szintén a ragasztott szerkezet deformációjához vezet. 4. A vizsgálatok összegzése A cégnél tett látogatás alkalmával megvizsgált ragasztott elemek hibájának elsősorban a ragasztóanyag minimális filmképzési hőmérséklet alatt történő felhasználását lehet megjelölni. Ennek a problémának a jövőbeni elkerülésére a faanyag hosszabb ideig tartó átmelegítését javasoljuk, így a teljes keresztmetszetben megfelelő hőmérsékletű faanyagok ragasztásakor jó minőségű ragasztást érhessünk el. Ez az alapanyagok fűtött helyiségben való hosszabb tárolásával viszonylag könnyen kivitelezhető. A másik probléma az alapanyagok nedvességtartalmához köthető. A faanyag mozgása elsősorban akkor fog ragasztási elválásokhoz vezetni, ha a ragasztás nem teljesen tökéletes. Elsődlegesen meg kellene állapítani a beépítési helyre jellemző egyensúlyi fanedvesség értékét. A faanyagot erre az egyensúlyi fanedvességre célszerű leszárítani, illetve a gyártási technológiai folyamat során ezen egyensúlyi fanedvességet kell tartani, így csökkenthető a legkisebb mértékűre a szerkezeti elemek utólagos méret- és alakváltozásai, így nem keletkezik jelentős mértékű feszültség a ragasztás síkjában. Az üzemben lévő egyensúlyi fanedvesség értékét egy hordozható páratartalom és hőmérsékletmérő berendezéssel (típustól függően pár 10.000 Ft) könnyen megmérhetjük és ezen értékekből diagram alapján leolvasható az egyensúlyi fanedvesség. A nedvességtartalommal kapcsolatban problémát okozhat, ha különböző nedvességű elemek kerülnek egymással összeragasztásra. A nedvességtartalmak különbözősége más-más zsugorodási-dagadási értékeket produkál, ami szintén feszültséget visz be a ragasztott szerkezetbe. Ugyanilyen feszültség keletkezhet, ha nem megfelelően vannak összeforgatva az elemek, mivel a húr és sugárirányú alakváltozások sem azonosak a fa esetében. A nedvességtartalom ellenőrzésére léteznek felületre helyezhető nedvességmérő berendezések, melyek a faanyag roncsolása nélkül képesek meghatározni a nedvességtartalmat, így a gyártási folyamatban is egyszerűen és gyorsan ellenőrizhetőek az egymáshoz ragasztandó faanyagok nedvességtartalma. 8

Lap/oldal: 9/9 A ragasztás után szükséges megvárni a ragasztás megfelelő kikeményedését a következő technológiai lépések előtt. Különösen fontos tudni, hogy a diszperziós ragasztóanyagok teljes kikeményedéséhez és a teljes vízállóság kialakulásához 20 C hőmérsékleten 7 nap szükséges, ez különösen fontos akkor, ha a technológiai folyamatban vizes bázisú felületkezelő anyagot alkalmaznak. A fentiekben részletesen elemzett hibák illetve azok okainak ismertetése alapján a következő paraméterek megfelelő határértékek közé történő beállítása javasolt: az üzemcsarnok megfelelő hőmérsékletének, relatív páratartalmának folyamatos biztosítása a ragasztóanyag folyamatosan a megfelelő hőmérsékleten tárolása a faanyag megfelelő nedvességtartalomra történő szárítása a faanyag hőmérsékletének teljes keresztmetszetben meg kell haladnia a minimális filmképzési hőmérsékletet az összeragasztandó elemeket anatómia irány szerint össze kell forgatni Sopron, 2011. június 10. Dr. Fehér Sándor egyetemi docens NyME EFVL 9