1 Személyes vnatkzásk A szentmisével való kapcslatm óvdás krmban kezdődött. Az első önálló ministrálásm távirányítással a sekrestyéből történt Töretlen, egyenes vnalú vlt az utam a papsághz is. Érettségi után rögtön jelentkeztem a Piarista Rendbe Mindig fnts vlt számmra a szentmise és a szentségimádás - ha nem is tudtam ezt skáig érzelmileg is átélni A Piarista Rendnek van egy fnts hagymánya: az rati cntinua, a flyamats szentségimádás, amely azt jelenti, hgy amíg Kalazanci Szent József isklájában flyt a tanítás, azalatt egy-egy piarista atya vezetésével a gyerekek egymást váltó csprtjai a kitett Oltáriszentség előtt imádkztak. Ez is nagyn megérintett, és többször tettem kísérletet ennek az újjáélesztésére Itt Vácn sikerült nem skkal idekerülésem után Nemcsak szmbatnként van szentségimádás 2001 óta, hanem bele kapcslódtunk az rszágs szentségimádásba is. Minden hónap 3. péntekén Mst a szentmise után éppen ők fgják vezetni az éjszakai szentségimádást. Mst van flyamatban templmunkban egy napközben állandóan nyitva lévő szentségimádási káplna kialakítása A szentségimádásknak nagyn nagy kegyelmi hatását tapasztaljuk ezeknek a felsrlása hsszú lenne Ennek köszönhetően kerültem bele ennek az Eucharisztikus kngresszusnak a szervezésébe is. Magam elég száraz érzelmi világú ember vagyk - pntsabban vltam. Nagy érzelmi átéléseim ritkán vltak. A szentségimádáskn is inkább csak jelen vltam. Ebben aznban kb. két éve váltzás történt. Ha már a szentségimádásra tartk, gyakran akkr elerednek a könnyeim. Ez, ha magamban vagyk jó érzés, de hál' Istennek nyilváns misén ritkábban történik. Tudm, ez Istennek külön ajándéka. Az ő ajándékai kifürkészhetetlenek. Ő tudja, hgy kinek, mit, miért ad. De hgy így érzelmileg is át tudm élni Jézus szentségi jelenlétét, két dlgnak tulajdnítm Az egyik a Szűzanyának való daszentelődés A Szűzanya az Eucharisztia édesanyja is. Ő mindig tt van a szentségi Jézus mellett A másik az engesztelés szlgálatának a tudats felvállalása A szentmisének a lényege éppen az engesztelés Ez az egyház hagymánys, 2000 éves tanítása, de különösen nagy a jelentősége, hgy egy lyan széles látókörű, és kiváló telógus, és egyúttal pápa (XVI. Benedek) is kifejtette. Hgy a misében, az Eucharisztiában az engesztelés a legfntsabb, az, sajns, manapság, még sk pap előtt is háttérbe szrult Ennek a beszédnek a legfntsabb célja az engesztelés gndlatának a kiemelése, elmélyítése XVI. Benedek pápának a Názáreti Jézus c. könyve alapján. Ez a legkedvesebb lvasmánym az utóbbi időben Az Engesztelők Lapjának a legelejére feltettem az Utlsó vacsrának, ill. az engesztelésről szóló részeknek a kivnatát a pápa könyvéből. Ezeknek a lényegét kiemelve, ezek közérthető megfgalmazását szeretném mst elmndani.
2 Jseph Ratzinger XVI. Benedek: A Názáreti Jézus 2. köt 84-113 ld. fő gndlatainak az ismertetése XVI. Benedek pápa így fgalmaz: Az utlsó vacsra középpntja az engesztelés Az utlsó vacsra szavainak belső középpntja az "értetek-skakért", Jézus helyettesítő önátadása, és ezzel az engesztelés gndlata is. Jézus helyettesítő önátadása A szentatya megállapítja, hgy "Sk mai szentírásmagyarázó az engesztelés gndlatát Jézus istenképével összeegyeztethetetlennek ítéli, és azt állítják, hgy az engesztelés gndlata a mdern felfgás számára nem követhető." A pápa próbálja ezt a gndlatt mégis követhetővé tenni. És gndlatmenete kristálytiszta. Csak az nem érti, aki nem akarja. Ellenvetés az engesztelés gndlatával szemben Nem kegyetlen Isten az, aki végtelen engesztelést követel? A pápa válasza erre: "A gnsznak, a jgtalanságnak a valósága, ami a világt tönkre teszi, ugyanakkr Isten képét is bemcsklja - ez a valóság itt van, a bűnünk révén. Nem lehet egyszerűen tudmást nem venni róla, fel kell dlgzni." "Nem valami szörnyűséges Isten áll elő végtelen követeléssel. Éppen frdítva: Isten önmagát teszi a kiengesztelés helyévé, és Fiában magára veszi a szenvedést... Isten maga "issza ki a kelyhet" minden brzalmával, és így helyreállítja a jgt nagy szeretete által, amely a szenvedés révén átalakítja a sötétséget." Jézus engesztelő áldzatának szentírási alapjai Hárm szentírási részt hzk itt XVI. Benedek pápa könyve alapján. 2Kr 5,19-20 Róm 3,25 Zsid 10,5-6 Isten ugyanis Krisztusban kiengesztelődött a világgal, nem tartja számn vétkeinket, sőt ránk bízta a kiengesztelődés igéjét. Tehát Krisztus követségében járunk, maga Isten int benneteket általunk. Krisztus nevében kérünk: engesztelődjetek ki Istennel! Mi a kiengesztelődés? "Az "Isten Báránya" magára vette és elvette a világ bűneit. Isten kapcslata a világgal, amelyet a bűn megzavart, keresztáldzata által megújult. Megtörtént a kiengesztelődés." Vagyis Jézus az, aki helyreállíttta a bűn által megrnttt szeretetkapcslatt Isten és ember között. Kiengesztelte, helyes kapcslatba hzta az embert Istennel, és ezáltal önmagával, embertársaival, és az egész teremtett világgal. Őt adta da Isten véres engesztelő áldzatul a hitben, hgy kimutassa igazságsságát. Isten végtelen türelmében elnézte a krábban elkövetett vétkeket, hgy igazságsságát mst kimutassa. Talán ez az "igazságsság"-ra való hivatkzás ad kt skak szemében az engeszteléssel szemben már idézett ellenvetésre. Csakhgy Isten úgy igazságs, hgy előbb irgalmas. A végsőkig elmegy irgalmasságának, az emberek iránti részvétének, szánalmának, szeretetének a kimutatásában. Maga szenvedi el a büntetést, amit mi érdemelnénk, ő veszi magára még az Istentől való elszakadást is, az ő elutasításának minden fájdalmát. Igazságsságát csak azkkal szemben mutatja ki, akik még ennek ellenére is elutasítják az Ő irgalmát és szeretetét.
3 Áldzatt és felajánlást nem kívántál, de testet alkttál nekem. Nem kedves előtted az engesztelő és égőáldzat. Akkr így szóltam: "Íme itt jövök Istenem, hgy teljesítsem akaratdat, amint a könyvtekercsben rólam írva van." Zslt 40,7-8 Csak zárójelben jegyzem meg, hgy ez a primiciás jelmndatm. Óriási gndlati tartalm van emögött a zsltárból vett újszövetségi idézet mögött. Benne van az egész Ószövetség és görög gndlkdás "Az engedelmesség már itt (ebben a Zsltárban) átvette a templmi áldzat helyét: Az Isten szavából, és Isten szava által élt életet felismerték, mint igazi istentiszteletet." Tehát az igazi istentisztelet, ha keressük és teljesítjük Isten akaratát. "A görög világban is egyre sürgetőbben átérezték az állatáldzatk elégtelenségét, amelyre Istennek nincs szüksége... Így megfgalmazták a "szóbeli áldzat" gndlatát: a valódi kultusz az imádság, az emberi szellem megnyílása isten előtt." Tehát a valódi istentisztelet, imádság, az, hgy kmlyan vesszük Isten hzzánk frdulását. "Az a mélységes érzés, hgy az Isten akaratával szemben tanúsíttt engedelmesség mindig elégtelen, újra meg újra felszínre hzza a vágyat valamiféle engesztelés után, amelyet ugyanakkr mi magunk vagy a saját "engedelmeskedésünk" nem képes megvalósítani." A mi engedelmességünk mindig hézags. Saját akaratunk mindig előtlakszik. Olyan vigasztaló tudni, hgy nem rajtunk múlnak a dlgk, nem a mi engedelmességünkön, vagy engedetlenségünkön, nem a mi precizitásunkn, nem a mi gyengeségünkön, csődöt mndásunkn, hanem Jézus engedelmességén. Nagyn figyeljünk a pápa következő szavaira! "Az igazi Lgsz, a Fiú, így szól az Atyáhz: "Áldzatt és falajánlást nem kívántál, de testet alkttál nekem" Maga a Lgsz, a Fiú testté lett, emberi testet vett fel. Így új engedelmesség vált lehetővé, amely túltesz a parancsk bármilyen emberi teljesítésén. A Fiú emberré lett, és testében az egész emberlétet visszaviszi Istenhez. A megtestesült Ige, a kereszten teljessé lett szeretetével, ő végre a tökéletes engedelmesség. Általa nemcsak a templmi áldzatk kritikája vált véglegessé, hanem betelt a múlhatatlan vágy is: testben végbevitt engedelmessége az az új áldzat, amelybe mindannyiunkat bevn és amelyben szeretete által egyben minden engedetlenségünket eltörli." Ugyanezt a gndlatt másként is megfgalmazza a Szentatya. Saját erkölcsiségünk nem elég ahhz, hgy Istent igazán tisztelhessük... De a Fiú, aki testté lett, mindannyiunkat magában hrdz, és így daajándékzza azt, amit mi magunk nem adhatnánk." Mi magunktól mindezekre képtelenek vagyunk, de ha ezt a képtelenségünket átadjuk Jézusnak, ő képességgé frmálja azt: bevn minket saját imádságába, áldzatába, az Atyának való önátadásába. Hgyan teszi ezt? Hgyan vn be minket Jézus az ő engesztelő áldzatába? Hgyan leszünk mi is vele együtt engesztelőkké, Istennek kedves engesztelő áldzattá? A pápa így fgalmaz: "Krisztus engedelmessége lyan, mint egy nyittt tér, amelybe mindannyiunkat bevn, és amelyben saját életünk új összefüggésekbe kerül. A kereszt misztériuma nemcsak egyszerűen velünk szemben áll, hanem bevn bennünket, és új rangt ad saját életünknek." Az Utlsó vacsra Jézus hálaadásával kezdődik. A hálaadás... Jézus feltámadását elővételezi. Az Úr ebben a hálaadásban minket vele együtt hálát adókká tesz, és az admányban megáld, sőt az átváltztattt admányk révén bevn abba az átalakulásba, melynek az egész világra ki kell terjednie, amíg ő maga "el nem jön" (1Kr11,26)." Tvábbi négy fnts szentírási hely Pál apstltltól Róm 12,1
4 Testvérek, Isten irgalmára kérlek titeket: Adjátk testeteket élő, szent, Istennek tetsző áldzatul. Ez legyen szellemi hódlattk (szó szerint: az értelem szavának istentisztelete) "Ez az egész lét Istennek való daadását jelenti, amelyben az egész ember, mintegy Istent dicsérő szóvá teszi önmagát, Istenhez illővé lesz. A hangsúly közben a testi mivltn van: éppen testi létünket kell átjárnia a szónak, ennek kell Istennek szánt admánnyá lennie." Nemcsak a kiválasztttak, hanem minden keresztény engesztelő eszerint. "Minden nymrúságunk ellenére Jézus befgad önmagába, élő és szent áldzatába úgy, hgy valóban "az ő teste" leszünk." Róm 15,15-16 Fil 2, 17 Kl 1,24 "Krisztus Jézus szlgájának kell lennem a pgányk között, és Isten evangéliumának papi szlgálatát kell ellátnm, hgy a pgány népek a Szentlélektől megszentelt kedves áldzati ajándékká legyenek." "A valódi kultusz az élő ember, aki egészen Istennek adtt élő válasszá lett, akit az ő gyógyító és átváltztató igéje frmált át." "A valódi papság pedig az igének és a szentségeknek az a szlgálata, amely az embereket Istennek ajánltt admánnyá váltztatja, a kzmszt pedig a Teremtő és Megváltó dicsőítésévé teszi. Ezért Krisztus, aki a kereszten daadja magát, az igazi főpap, akire az árni papság jelszerűen előre utalt. Tehát önmaga daadása - engedelmessége, amely mindannyiunkat magába fglal és visszavisz Istenhez - az igazi kultusz, az igazi áldzat." Ha hitetek szent szlgálatáért áldzatként véremet ntják is, örülök, együtt örülök mindnyájatkkal (Vö. 2Tim 4,6) "Pál saját várható vértanúságát liturgikus szlgálatnak, és áldzati eseménynek tekinti." vagyis engesztelésnek Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének, az Egyháznak javára. XVI. Benedek Pápa itt nem idézi ezt a helyet, de ide tartzik, és beleillik ebbe a srba. Egy skat félreértett és félremagyaráztt igehely. Azért vetik el skan az engesztelés gndlatát, és Mária társmegváltó szerepét is, mert úgymnd Jézus az egyetlen megváltó. Fnts Jézus egyedüli megváltói szerepének a hangsúlyzása, mert nagyn sk ma is az önmegváltó próbálkzás. De ezt jól kell érteni. Krisztus megváltó áldzata csúnya szóval úgy van kitalálva hgy minden keresztény benne van kisbetűs megváltóként is az Ő megváltó áldzatában. Tehát rajtunk is múlik embertársaink megváltása. Pál apstl az idézett helyek alapján minden keresztényt társmegváltónak tekint. Ha Krisztus testének a tagjai vagyunk, akkr vele együtt közreműködünk a többi ember megváltásában is. XVI. Benedek pápának egyik kedvenc kifejezése a bevn. Jézus bevn mindnyájunkat, minden keresztényt az ő engesztelő, megváltó művébe. És ezt elsősrban éppen az Eucharisztia által teszi. A keresztény lét engesztelő lét. Összefglalva ezeket az igéket, Pál apstl tehát nemcsak a saját igehirdetését, a pgány népek közötti szlgálatát tekinti engesztelésnek, és a saját szenvedését, vértanúságát, hanem azkat is, akiknek hirdeti az igét, akiket kereszténnyé tesz: hgy Krisztussal együtt a Szentlélektől megszentelt kedves áldzati ajándékká legyenek.
5 Vagyis Jézus által, Jézusban mi is kedves ajándékká válunk Isten számára. Ennek a tudatsítása, elmélyítése a legfntsabb ebben a két naps együttlétünkben is! A pápa rámutat arra is, hgy az ősegyházban a vértanúságt is engesztelésnek tekintették, ahgyan ilyennek tekintette Pál apstl a saját vértanúságát Antichiai Szent Ignác "Krisztus gabnájának mndta magát, amelyet a vértanúság őröl majd meg, hgy Krisztus kenyere lehessen." (Vö. Ad Rm., 4,1) Szent Plikárp "Ha hitetek szent szlgálatáért áldzatként véremet ntják is, örülök, együtt örülök mindnyájatkkal (Vö. 2Tim 4,6). Szent Lőrinc a rstn való megsütésben "nemcsak tökéletes egyesülését látták Krisztus titkával, aki a vértanúságban kenyerünkké lett, hanem az egész keresztény élet jelképét is. Az élet szrngattatásaiban kiégetve lassan megtisztulunk, mintegy kenyérré válunk, amennyiben életünkben és szenvedésünkben Krisztus titka mutatkzik meg, és az ő szeretete minket magunkat tesz Isten és az emberek számára szánt ajándékká." Tehát ajándékk vagyunk Isten és egymás számára is. Így tekintsünk önmagunkra, és egymásra! Az Egyház megalapítása az utlsó vacsrán történik A pápa egy evangélikus telógust idéz, Ferdinand Kattenbuscht 1924-ből "Jézus szavai az utlsó vacsrán az Egyház tulajdnképpeni megalapítását is jelentették." "Az Eucharisztiával maga az Egyház jön létre." A pápa mndatából az is következik, hgy az Eucharisztia elleni bármilyen támadásk, annak háttérbe szrítása, eltrzítása, az Egyház lényege, léte elleni támadás. Ez a flyamat igazán kmlyan a refrmációval kezdődött Ismét XVI. Benedek pápát idézem: "Egészen a 16. századi refrmációig a kereszténység egész hagymányában sha nem használnak lyan nevet az Eucharisztia ünneplésére vnatkzóan, amely étkezést (lakmát) jelent". A refrmációban lett az engesztelő áldzatból egyszerű étkezés, úrvacsra, amelyben - még a jbbik esetben is - vagy jelen van ugyan Jézus, de csak a vétel pillanatában (de a tabernákulumba már nem kell eltenni), vagy csak egyszerűen szimbólum, vagy még az se. Sajns a katlikus egyházn belül is flytatódtt a II. Vatikáni zsinatt követő liturgikus refrmkkal ez a flyamat. Először a szembemiséző ltárral (Ez már eleve mást sugall: a pap már nem feltétlenül áldzatbemutató, hanem inkább a gyülekezet elnöke). Ezután a szentségi ltárnak a közpntból való félre tételével, majd pedig a kézbeáldzással. Csak óvatsan teszem fel a kérdést: vajn mi lehet ennek a flyamatnak a vége? Újra a pápát idézem: "Az Egyház az Eucharisztiából születik. Belőle kapja egységét és küldetését. Az Egyház az utlsó vacsrából születik, de éppen ezért Krisztus halálából és feltámadásából, amit testének és vérének admányában elővételezett." "Az Eucharisztia ünneplése a keresztény kultusz lényege" "azért mindig őriznünk kell egész hatósugarának a tudatát: mindig arról van szó, hgy minden egyes embert és a világt úgy bevnjuk Krisztus szeretetébe, hgy vele együtt mindannyian "a Szentlélektől megszentel kedves áldzati ajándékká legyenek" (Róm 15,16) Az Eucharisztia nélkül csak izzadság lesz minden erőfeszítésünk, elerőtlenedünk, elszáll az élet belőlünk Erre vnatkzóan néhány ige az évek srán nagyn mélyen belém vésődött:
6 Bizny, bizny mndm nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátk az ő vérét nem lesz élet tibennetek (Jn 6,53). De ez is: Aki méltatlanul eszi és issza, az a saját ítéletét eszi és issza. Ezt ne vegyék magukra a rendszeresen gyónó Isten útján járni akaró, de mindig újra elbtló keresztények! Azk vegyék csak magukra, aki életük kmly megváltzatásának a szándéka nélkül, bűnbánat és gyónás nélkül járulnak szentáldzáshz! Így van teljes terjedelmében az Ige: Aki méltatlanul eszi a kenyeret vagy issza az Úr kelyhét, az Úr teste és vére ellen vét. Tehát vizsgálja meg magát mindenki, s csak úgy egyék a kenyérből és igyék a kehelyből, mert aki csak eszik és iszik anélkül, hgy megkülönböztetné az (Úr) testét, saját ítéletét eszi és issza (1Kr 11, 27-29). És befejezésül még egy. Aki helyesen visznyul Jézushz, az Eucharisztiában, annak nincs mitől félnie. Én vagyk a mennyből alászálltt élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adk, a testem a világ életéért." (Jn 6,51) Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztm az utlsó napn. Az én testem ugyanis valóságs étel, és az én vérem valóságs ital. (Jn 6, 54-55) Amíg Eucharisztia van, amíg szentmise van, amíg a szentmisében átváltzatás van, amíg szentségimádás van, nincs mitől félnünk! Benne minden, amire csak szükségünk van, rendelkezésünkre áll. Imádkzzunk, hgy sha ne maradjunk Eucharisztia nélkül, imádkzzunk, hgy sha ne vehessék el tőlünk!
7 Hívek könyörgése Mennyei Atyánk! Fiad áldzatával eggyé szeretnénk válni. Vele egyesülten akarjuk, mi papjaid bemutatni mst az egész világ számára üdvösséget hzó áldzatt. És általa akarjuk mst mindnyájan eléd terjeszteni kéréseinket, kifejezni hálánkat a teremtés és a megváltás ajándékaiért. 1. Köszönjük határtalan szeretetedet, irgalmadat, irántunk való könyörületedet. Ne engedd, hgy visszaéljünk mindezekkel, hanem kmlyan vegyük a megtérésre, az életünk megjbbítására adtt időt! 2. Segíts, hgy egész létünk Neked való daadás lehessen, hgy Fiaddal együtt mi is Téged dicsérő szóvá válhassunk! 3. Taníts meg minket az igazi istentiszteletre, imádásra, hgy lyan kmlyan vegyük a Szentírásban nekünk adtt igéidet, ahgyan Szent Fiad tette, és az legyen a mi eledelünk is, hgy teljesítjük a Te akaratdat. 4. Köszönjük, hgy minden nymrúságunk ellenére befgadsz minket önmagadba, a te Fiad élő és szent áldzatába úgy, hgy valóban az ő teste leszünk. 5. Segíts, hgy felismerjük, hgy Fiad által mi is ajándékk vagyunk a Te számdra, önmagunk számára és egymás számára! 6. Tégy minket Fiaddal együtt hálát adókká, és az átváltztattt admányk révén vnj be minket abba az átalakulásba, melynek az egész világra ki kell terjednie, amíg ő maga újra el nem jön (1Kr11,26)! Mennyei Atyánk, Te szívesen fgadd híveid áldzatait, amelyeket Krisztus áldzatával egyesítve ajánlanak fel, hgy kiegészítsék azt, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik az Egyház javára. Ezt tesszük mst mi is. Kmlyan akarjuk venni, keresztény, engesztelő hivatásunkat, Krisztus a mi urunk által. Amen.