TÉTELEK AZ ÖSSZES JOG- ÉS Á L L A M T U D O M Á N Y O K B Ó L, MELYEKET A P E S T I M A G Y A R K IR. T U D. E G Y E T E M E N KIALLOTT SZIGORLATOK UTÁN A JOGTUDORI RAN G E L NYERÉSE VÉ GETT A TEKINTETES JOGI KAR HELYBENHAGYASAVAL NYILVÁNOS VITATKOZÁS ALA BOCSÁT RADÓ BÉLA, pesti kir. törvényszéki jegyző. PEST, N yomatott az A thenaeum N yomdájában. 1872.
TÉTELEK AZ ÖSSZES JOG- ÉS Á L L A M T U D O M Á N Y O K B ÓL, MELYEKET A P E S T I M A G T A R K IR. T U D, E G Y E T E M E N KIÁLLOTT SZIGORLATOK UTÁN A JOGTUDOR! RANG E LN Y ER É SE TÉGETT A TEKINTETES JOGI KAR HELYBENHAGYÁSÁVAL NYILVÁNOS VITATKOZÁS ALÁ BOCSÁT RADÓ BÉLA, pesti kir. törvényszéki jegyző. PEST, N yomatott az A thenaeum N yomdájában. 1872.
3 A z észjogból. 1. Az anyagi elvek részlegessége miatt a jog főelve csak alaki lehet. 2. Az állam nem forrása a jognak, hanem csak biztositéka. 3. Az eredeti jogok sem jogi szerzés, sem elidegenítés tárgyai nem lehetnek. 4. Az elévülés észjogilag nem igazolható. 5. Semlegességre minden nemzet jogosítva van. 6. A polgárok kivándorlását az észjog nem tiltja.
4 A z e g y h á zjo g b ó l. 1. Egyházi és canoni jo g különböző fogalmak. 2. A S. Congregatio Conc. Trid. Int. hatásköre hitágazati kételyekre ki nem terjed. 3. Az 1855-ki concordatum hazai jogunk szempontjából alappal nem bir. 4. A pápai csalhatatlanság moralis unanimitas hiánya miatt nélkülözi a dogmai tekintélyt. 5. A papok nőtlensége csupán 'fegyelmi rendszabályon alapul. 6. Azon elv, hogy az egyház ja vak tulajdona az összes egyházat; a külön egyházakat pedig csak azok használati joga illeti, tarthatatlan. 7. A házasságnak mint szentségnek kiszolgáltatója nem a pap; hanem maguk a házasuló felek. 8. Az egyházjog a tévedést, mint házasságbontó akadályt; szűk körre szorította.
5 A ró m a i jo g b ó l. 1. A X II. táblás törvény korlátlan végintézkedési jogot adott. 2. Némely esetben a Senatus Consultum Velleianum daczára is érvényes a nők iutercessiója. 3. A quiritarius tulajdonos is használhatta a publi- ciana in rém actiót. 4. A jus accrescendinek alapja örökösök közt a verbis conjunctio, hagyományosok közt a re conjunctio. 5. A végrendeleti és törvényes örökösödés egymás mellett meg nem állhatnak.
6 A m a g y a r m a g á n jo g b ó l. 1. Verbőczy hármaskönyve sem törvénykönyv, sem törvénygyűjtemény, hanem jogkönyv. 2. Az országbírói értekezlet érvénye az országbírónak mint ilyennek s illetőleg a curia tekintélyén alapul. 3. Az adományi rendszer a hűbéritől különbözik. 4. Az 1848. évig fenállt magyar jog a szolgalmak keletkezésére nem volt kedvező. 5. A magánjogi bántalmak fogalma a mai jogtudomány kívánalmai mellett tarthatatlan. 6. Az u. n. balkézre kötött házasság különös jogi hatással nálunk nem bir. 7. Az örökségi szerződéseknek hazai jogunk tág tért enged.
7 A m a g y a r p o lg á r i törvénykezésből. 1. Polgári perrendtartásunk mind a tárgyalási mind a nyomozási elvet alkalmazza. 2. A polgári perrendtartásnak a szóbeliség minél nagyobb mérvbeni előkészítésére irányzott igyekezete félreismerhettem 3. Az okirat nem bizonyíték, csak felismerési közeg. 4. Peres viszonyok főeskli tárgyai nem lehetnek. 5. A feleknek az igaz előadásra bírságolás által való szorítása helyes kényszer. 6. Végzések által eldöntött kérdések perújítással meg nem támadhatók.
8 A b ü n te tő jo g - és e ljá rá s b ó l. 1. A praxis eriminalisnak kötelező ereje Magyarországban soha sem volt. 2. Az elv : Volenti non fit injuria" a büntetőjogban csak megszorítással áll. 3. A halálbüntetés eltörlése vagy föntartása nem átalánosságban felállítható elv; hanem az egyes országok műveltségi állapotától függ. 4. A magyar büntetőjog az elévülést a sajtóvétségek kivételével nem ismeri. 5. A kiváltságos külön bíróságok megszüntetésének eredménye, hogy büntető gyakorlatunk a lakhely illetőségétől a bűntény elkövetési helye illetőségére ment át. 6. Pusztán önvallomás alapján senkit elitélni nem lehet. 7. A rögtönbiráskodás a jog szempontjából számos kifogás alá esik. 8. A magyar büntetőjog codificatiója elodázhatlan szükséglet.
9 A z o sztrák m a g á n jo g b ó l. 1. Az osztrák törvénykönyv a törvény- és joghasonlatosság alkalmazásának, valamint a méltányosságnak tág tért enged. 2. Jogi és tényleges becstelenségről az osztrák jog szempontjából is lehet szó. 3. A testi dolgok fogalma a törvénykönyvben kelleténél tágabb körű. 4. Oly fogadás, melynél a nyerő fél az eredményt előre tudta, érvénytelen. 5. Az örökjog föjellegétaz örökhagyó személye utáni képviseleti jog teszi. 6. A feltételek tekintetében az osztrák törvénykönyv helyes szempontból követ más eljárást a végrendeletek, és mást a szerződések körül.
10 A m a g y a r v á ltó jo g - és e ljá rá s b ó l. 1. A váltó formai-ügylet. 2. A kiállítási év hiánya a váltó érvénytelenségét vonhatja maga után. 3. A telepes váltói kötelékbe nem lép. 4. Az elfogadást külön okiratra vezetett nyilatkozat nem pótolhatja. 5. Locus regit actum a váltójog egyik főéivé. 6. A kereskedői könyvek nem tartoznak azon ingók közé, melyekre váltói zálogjog szerezhető. 7. A sommás eljárás nélkülözhetetlen feltétele a követelésnek a keresetben kétségtelenül való igazolása. 8. A biztosítási végrehajtás ünnepnap is foganatosítható.
11 A z o rszá g ászatta n b ól. 1. Átalánosan és mindenhol alkalmazható államforma nem létezik. 2. A két kamrarendszer előnyei az egy kamrarendszer felett túlnyomók. 3. A szabad sajtó alkotmányos államban nélkülözhettem 4. A szóbeliség sokkal nagyobb mérvben alkalmazandó a büntető, mint a polgári eljárásban. 5. Az esküdtszéki intézménynek a bűntettekre átalá- ban való kiterjesztése nem czélszerü.
12 A u em zetgazdászattan b ó l. 1. A communismus a társadalmi ellentétek kérdését meg nem oldja. 2. A munkafelosztás nagyszerű előnyei mellett annak árnyoldalai elenyésznek. 3. Hatósági árszabás, mint kivételes intézkedés, a nemzetgazdászat elveivel nem ellenkezik. 4. A^védvámot a k ezdö ipar nem nélkülözheti. 5. A bankszabadság kérdésének megoldása az egyes államok viszonyaijszerint különböző. 6. A telkek felosztásának korlátolását bizonyos körülmények közt az államérdek követelheti.
A p é n z ü g y ta n b ó l. 1. Az államkiadásoknál főszempont az adózók fizetési képessége. 2. Az államjószágok elidegenítése czélszerübb, mint azoknak örökbérbeadása. 3. A regáljogok kellő módon megszoritandók. 4. Az átalános vagyoni adó czélszeríitlen. 5. A fogyasztási adó csak úgy helyeselhető, ha mérsékelt. 6. A sorsjátéki kölcsön az államkölcsönszerzési módok egyik legelőnyösbike.
14 A s ta tis tik á b ó l. 1. A születések szaporodása nem mutat mindig kedvező viszonyokra. 2. Magyarország éghajlata a selyemtermelésre alkalmas és annak meghonositása kivánatos. 3. A telekkönyvi intézmény hazánkban az építkezési hajlam ébresztésére nevezetes befolyással volt. 4. Pest kedvezőtlen halálozási viszonyaira nevezetesen befoly azon körülmény; hogy nem kifelé, hanem fel felé épül. 5. A Duna teljes szabályozásától hazánk kereskedése nagy lendületet vár. 6. Fiume Magyarországnak nélkülözhetetlen tengeri kikötője.