Nyíregyházi Járási Hivatala Ügyszám: 3338-26/2017. Tárgy: A 980-23/2013. sz. egységes Ügyintéző: Aranyász Péter / dr. Antalóczy Sándor környezethasználati engedély Telefon: (42) 598-930 /229 /150 módosítása. H A T Á R O Z A T A Dombka 2003 Zrt. (4492 Dombrád, Andrássy u. 82. sz. KÜJ: 100595756) (továbbiakban: környezethasználó) részére a Dombrád 0178/3 és 0178/4 hrsz. alatti lévő sertéstelep és biogáz üzem (KTJ: 101914777) üzemeltetésére kiadott, 701-14/2014. és a 394-3/2015. számú határozatokkal módosított 980-23/2013. számú jogerős egységes környezethasználati engedélyt (továbbiakban: EKHE) a felülvizsgálati dokumentáció alapján a következők szerint m ó d o s í t o m. II. Telephely adatai A Telephely adatai fejezetben a Telephely Címe és az 1. sz. létesítmény neve bekezdések a következők szerint változik: Telephely címe / helyrajzi száma: Dombrád 0178/1, 0178/3, 0178/4, 1. létesítmény neve: hízó telep KTJ száma: 101 753 796 Helyrajzi száma: Dombrád 0178/1, 0178/3, 0178/4 EOV koordinátái: X 323 400, Y 862 087 III. Engedélyezett tevékenység adatai A III.1. fejezetben a Kiépített termelési kapacitás táblázat valamint az Állattartó és trágyakezelő létesítmények bekezdés a következők szerint változik: A Kiépített termelési kapacitás táblázat helyébe a következő kerül: Megnevezés: Hízó: Kan: Koca: Kocasüldő: Szopós malac: Utónevelt malac: Férőhely: 5.400 db 20 db 580 db 300 db 980 db 3.304 db
Az Állattartó és trágyakezelő létesítmények bekezdés helyébe a következő kerül: Állattartó és trágyakezelő létesítmények: 11 db istálló: csoportos kocaszállás, koca-és kanszállás és vemhesítő, fiaztató, malac-utónevelő I, malacutónevelő II., hizlalda I., hizlalda II., hizlalda III., hizlalda IV., kocasüldő szállás., tervezett új hizlalda és malac-utónevelő épület. Trágyakezelő létesítmények: lagúnás rendszerű hígtrágya gyűjtő és zárt csatornás elvezető rendszer, 1 db 120 m 3 -es hígtrágya gyűjtő-átemelő akna, 2 db 2.500 m 3 -es hígtrágyatároló medence, 1 db 3.184 m 3 -es fedett hígtrágyatároló medence (biogáz üzem területén), 1 db vasbeton szalmaszűrős fázisbontó medence. IV. A tevékenység végzésének feltételei A rendelkező rész IV. szakasz 1. Általános előírások 1.6 pontja az alábbiak szerint módosul: 1.6. Az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenység - nagy létszámú állattartás: létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint 2.000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára bővítés utáni működésének megkezdésének időpontját, a tevékenység megkezdését megelőzően legalább 8 nappal írásban be kell jelenteni a Főosztályhoz. A rendelkező rész IV. szakasz 2. Hulladékgazdálkodás pontja az alábbiak szerint módosul: 2. Hulladékgazdálkodás 2.1 A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. 2.2 A hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket. 2.3 A környezethasználó mint hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről a hulladékkezelőnek, hulladék szállítónak, hulladék gyűjtőnek, hulladék közvetítőnek, hulladék kereskedőnek, hulladék közszolgáltatónak történő átadása útján köteles gondoskodni. Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével -, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént. 2.4 A környezethasználó a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében köteles elkülönítetten gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos. 2.5 A környezethasználó a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, másnak átadott hulladékról az adott telephelyen köteles nyilvántartást vezetni a vonatkozó jogszabály szerinti adattartalommal. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az 2
adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és a hatósági ellenőrzések során a telephelyi hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa. A környezethasználó a nyilvántartást anyagmérleg alapján, hulladéktípusonként és technológiánként, naprakészen köteles vezetni. A környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségét a tárgyévet követő év március 1. napjáig köteles teljesíteni, amennyiben a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot, b) nem veszélyes hulladék esetén - a c) pont kivételével - a 2000 kg-ot, c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot meghaladja. A környezethasználó az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését és megszűnését a kötelezettség keletkezésétől vagy megszűnésétől számított 15 napon belül a telephelye szerint illetékes Kormányhivatalnak köteles bejelenteni. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikus úton, az Általános Nyomtatványkitöltő Program (ÁNYK) használatával kitöltött űrlapokon teljesíthető. 2.6 A telephelyen kialakított munkahelyi gyűjtőhely üzemeltetését a hatályos jogszabályban foglaltak figyelembe vételével kell végezni. A munkahelyi gyűjtőhelyen egy időben gyűjthető hulladékok maximális mennyisége: 1.000 kg. 2.7 Munkahelyi gyűjtőhelyen hulladék a hulladék képződésétől számított legfeljebb 6 hónapig gyűjthető. A rendelkező rész 4.1. pontja az alábbiakra változik: 4.1. Védelmi övezet 4.1.1. A bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania. 4.1.2. A 354-22/2009. számú határozatban a P3 Gázmotor megnevezésű légszennyező pontforrás köré kijelölt védelmi övezetet középpontjának EOV koordinátái X: 323517,92 Y: 862099,6 a védelmi övezet sugara 300 m fenn kell tartani. A Főosztály a D13 Hízlalda és malac-utónevelő épület megnevezésű diffúz forrás védelmi övezetét a diffúz forrás határától számított 472 méter széles sáv által lehatárolt területben határozza meg. 4.1.3. A kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. 4.1.4. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. 4.1.5. A védelmi övezet fenntartással kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. Ha a védelmi övezetet más hasznosítja, akkor a hasznosított terület tekintetében a fenntartási költségek a hasznosítót terhelik. 3
A rendelkező rész 4.2.2. pontja az alábbiakra változik: Forrás jele Megnevezése Alapterület [m 2 ] D1 Hosszúidejű hígtrágyatároló 837 medence I. D2 Hosszúidejű hígtrágyatároló 837 medence II. D3 Hízlalda I. 1236 D4 Hízlalda II. 1236 D5 Hízlalda III. 1236 D6 Fiaztató 1236 D7 Koca- és kanszállás, vemhesítő 1236 D8 Csoportos kocaszállás 1236 D9 Malac utónevelő II. 428 D10 Malac utónevelő I. 720 D11 Hízlalda IV. 1323,56 D12 Kocasüldő szállás 395,88 D13 Hízlalda és malac-utónevelő épület 1027,55 A rendelkező rész 4.2.3.2. pontja az alábbiakra változik: 4.2.3.2. Az egységes környezethasználati engedélyben szereplő D11 és D12 források alapbejelentését jelen határozat kézhezvételét követő 15 napon belül be kell jelentenie a Főosztály részére. A levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől beleértve a tevékenység megszüntetését is számított 30 napon belül be kell jelentenie a környezetvédelmi hatóság részére. A környezethasználónak D13 diffúz légszennyező forrás levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést legkésőbb a nevelőépület üzembehelyezése előtt be kell nyújtania a Főosztály részére. A rendelkező rész 4.2.3.3. pontja az alábbiakra változik: 4.2.3.3. Az adatszolgáltatás elektronikus úton, az ÁNYK használatával kitöltött űrlapokon teljesíthető. A rendelkező rész IV. szakasz 5. Természetvédelem pontja az alábbiak szerint módosul: 5.1 A telephely körül kialakított védőfásítást alkotó növények rendszeres utógondozásáról (öntözés, gyomtalanítás, pótlás, stb.), a védőfásítás fennmaradásáról a környezethasználónak gondoskodnia kell. A telep egyéb zöldfelületeinek rendszeres karbantartását, gondozását (kaszálás, nyírás, gyommentesítés, stb.) is biztosítani kell. A telep zöldfelületeinek rendszeres karbantartását (kaszálás, nyírás, gyommentesítés) biztosítani kell. 5.2 A rágcsálók irtására olyan természetvédelmi szempontból elfogadható módszert kell alkalmazni, amellyel megelőzhető a környező területek ragadozóinak károsodása. Az elpusztult rágcsálók tetemeit az irtást követően össze kell gyűjteni. 5.3 Az épületek ereszei, padlásterei védett, fokozottan védett madárfajok, ill. egyes esetekben emlősfajok (denevér) potenciális fészkelő- és pihenőhelyei. Amennyiben ezen állatfajok jelenléte ezeken a 4
helyeken nem kívánatos, úgy a fészkelési-költési/kölyöknevelési időszakon kívül gondoskodni kell a megtelepedés megakadályozásáról. 5.4 Az épületek szellőzését biztosító szellőztető rendszereket ráccsal vagy hálóval kell ellátni, amely megakadályozza a madarak berepülését és sérülését. Védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedeinek zavarása, károsítása, elpusztítása tilos! A rendelkező rész IV. szakasz 8. pontja helyébe a következő előírások lépnek: 8. Szakhatósági és szakkérdés vizsgálata során tett előírások: Szakhatósági előírások: 8.1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14.) 36500/5800-1/2017.ált. számú (saját szám: 4434-1/2017.) szakhatósági állásfoglalásában tett előírások: 8.1.1. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának védelme érdekében a telephelyi létesítmények kialakításánál és használatánál, a tevékenység végzésénél, a szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezésénél a felszín alatti vizek védelmének szabályairól szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. 8.1.2. A telephelyen folytatott tevékenységet a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a talaj, valamint a felszín alatti víz ne szennyeződjön, a felszín alatti víz, földtani közeg állapotában a tevékenység ne okozzon a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM- EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség romlást. 8.1.3. A sertéstelepen keletkező hígtrágya és fermentlé tárolás, fermentlé kiszállítás rendjét úgy kell ütemezni, hogy a hígtrágya és fermentlé a jogszabályban előírt tilalmi időszakban betárolható legyen. 8.1.4. A trágya- és trágyalétároló műtárgyak vízzáróságát rendszeresen ellenőrizni kell és biztosítani, hogy azok befogadó képessége ne legyen kisebb a mindenkori csapadékmennyiséggel együtt tárolásra kerülő trágya- és csurgalékvíz mennyiségénél. 8.1.5. A hígtrágya elvezető és tároló, valamint szennyvízgyűjtő létesítményekből túlfolyással, elszivárgással a vizek nem szennyeződhetnek! A környezethasználó köteles a hígtrágya elvezető és tároló, valamint szennyvízgyűjtő létesítmények műszaki állapotát, vízzáróságát rendszeresen ellenőrizni, az ellenőrzés tényét és eredményét dokumentálni. A fenti ellenőrzéseket, azzal kapcsolatos beavatkozásokat, javításokat stb. az éves jelentés keretében, valamint az egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálatában hiteles dokumentumok csatolásával igazolni, értékelni kell. 8.1.6. A telephely vízilétesítményeinek üzemeltetésénél, a vízhasználatok gyakorlásánál a telephelyvízellátására, szennyvíz-és csapadékvíz elhelyezésére, a telephely vízbeszerzését biztosító mélyfúrású kútjaira, valamint a felszín alatti vizek minőségének ellenőrzését szolgáló monitoring kutakra kiadott érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyek előírásait maradéktalanul be kell tartani. 8.1.7. A környezethasználó köteles a talajvíz minőségét akkreditált mintavétel és akkreditált laboratórium által végzett vizsgálat útján rendszeresen ellenőrizni. A talajvízfigyelő kutak vizsgálatát a 3., 5. és 6. számú kutaknál évente kétszer, március és szeptember hónapban, az 5
1., 2. és 4. számú kutaknál évente egyszer szeptember hónapban kell elvégezni, majd a vizsgálati eredményeket - a talajvízszint mérési adatokkal együtt - a mintavételt követő hónap végéig (április 30., október 30.) kell a vízvédelmi eljáró hatóság felé teljesíteni. A talajvízvizsgálatoknak a ph, vezetőképesség, nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), szulfát, foszfát, klorid, réz és cink tartalom meghatározására kell kiterjednie. A vízmintavétellel egyidejűleg a talajvízszint mérést is el kell végezni. Az adatszolgáltatást a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint vízvédelmi hatóság felé a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 34.-35. szerinti FAVI rendszer Környezethasználati Monitoring alrendszerén kell teljesíteni. A FAVI elektronikus adatszolgáltatás rendjére, a kötelezettség végzésére vonatkozó információk a http://web.okir.hu/hu/ weboldalon találhatók. 8.1.8. A talajvíz vizsgálati eredmények alapján a tevékenység talajvízre gyakorolt hatását évente, az éves jelentés keretében, valamint az egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálatában ki kell értékelni és tájékoztatás céljából a környezetvédelmi hatóság által meghatározott időpontig meg kell küldeni a Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is. 8.1.9. A környezethasználó köteles a talajvíz mintavételi helyek biztonságos és állandó elérhetőségét biztosítani. 8.1.10. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. (8) bekezdése alapján, a tárgyévben a részletes FAVI adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást - az anyagforgalomban bekövetkezett 25 %-nál nagyobb változás fölött, bevezetéseknél minden esetben - a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal a FAVI rendszeren keresztül be kell jelenteni a területileg illetékes vízvédelmi hatóság felé, a tárgyévet követő év március 31-ig. 8.1.11. Tilos szennyezett vizek csapadékvíz-elhelyező rendszerbe történő bevezetése, elszikkasztása! 8.1.12. A sertéstelep tervezett bővítését szolgáló vízilétesítmények megvalósítása, majd azt követő használatba vétele csak jogerős vízjogi létesítési engedély, valamint jogerős vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. A vízjogi létesítési engedély kiadása iránti kérelmet és mellékletét képező engedélyes tervet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. -ában, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. -ában és 2. sz. mellékletében előírtak betartásával, megfelelő tervezői jogosultsággal rendelkező tervezővel kell elkészíttetni és a vízügyi hatósághoz benyújtani. A megvalósult vízilétesítmények használatbavételéhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély kérelemről és mellékleteiről a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 5. -a és a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 6. -a 8.1.13. A tervezett férőhely-kapacitás bővítés megvalósítását követő 60 napon belül az üzemeltetőnek a megváltozott vízfelhasználási adatok vonatkozásában a sertéstelep vízellátására, szennyvíz- és csapadékvíz-elhelyezésére kiadott 445-3/2017., 2300-3/2015. számú határozattal módosított 1819-9/2014. számú (vksz.: 2/111-1973.) vízjogi üzemeltetési engedély módosítását kezdeményezni kell a Katasztrófavédelmi Igazgatóság előtt. 8.1.14. A telephelyen keletkező csapadékvizek elszikkasztásánál úgy kell eljárni, hogy a telephelyen belül lévő szikkasztásra igénybevett területeken a felszín alatti víz, földtani közeg szennyezettsége a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőségi romlást ne okozzon. 6
8.1.15. A csapadékvíz elvezető művek tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell. 8.1.16. A telepen keletkező szociális eredetű szennyvizet zárt, vízzáróan szigetelt szennyvíztárolókban kell gyűjteni. A szennyvizet átadni csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező félnek lehet. A szennyvizet érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, folyékony hulladék fogadására alkalmas szennyvíztisztító telepre kell beszállítani, fogadó nyilatkozat alapján. A szennyvíztisztító telepre beszállított folyékony hulladékról naprakész nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a beszállítások időpontját, a folyékony hulladék mennyiségét, a szippantókocsi forgalmi rendszámát, típusát és a gépkocsivezető nevét. A nyilvántartást elérhető helyen kell tárolni és ellenőrzéskor az ellenőrzést végző hatóság rendelkezésére kell bocsátani. Szakkérdés vizsgálata során tett előírások: 8.2. Talajvédelmi előírások (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyháza Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály SZ/84/01859-2/2017. számú, szakkérdésben adott nyilatkozata alapján) 8.2.1. A sertéstartás során be kell tartani a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43.. (1) bekezdésének előírásait, amely szerint a szomszédos mezőgazdaságilag hasznosított területeken a talajvédő-gazdálkodás feltételei nem romolhatnak, a termőföld az engedélyezett területeken kívül hígtrágyával, illetve fermentlével, mint nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékkal, valamint egyéb veszélyes és nem veszélyes hulladékkal nem szennyeződhet. 8.2.2. Az 59/2008, (IV. 29.) FVM rendelet (vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről) 10.. (1) és (2) bekezdései az 1.. b) pontja szerint állattartást folytatók részére nyilvántartás vezetési és adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő! 2017.-től minden év március 31.-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak kell a rendelet mellékletében meghatározott adatokat elektronikus úton megküldeni. A rendelkező rész IV. szakasz 10.5. pontja hivatalból az alábbiak szerint módosul: 10.5. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technikakövetkeztetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább az engedély kiadásától vagy legutolsó felülvizsgálatától számított ötévente a Kvt.-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendeletben foglaltakra is figyelemmel felül kell vizsgálni. A következő felülvizsgálati dokumentációt 2018. március 31-ig kell a Főosztálynak benyújtani. A felülvizsgálati dokumentáció az alkalmazott elérhető legjobb technika ismertetése fejezetét az Európai Parlament és a Tanács ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelve (továbbiakban: Irányelv) szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés tekintetében történő meghatározásáról szóló a Bizottság végrehajtási határozatában (2017. 2. 15.) (továbbiakban: Végrehajtási Határozat) foglaltak szerint kell elkészíteni. A telephelyre és az alkalmazott technológiára vonatkozóan tételesen ismertetni kell a végrehajtási határozatban szereplő általános BAT-következtetéseknek /környezetirányítási rendszerek (EMS), jó gazdálkodás, takarmányozás, hatékony vízfelhasználás, szennyvízkibocsátás, hatékony energiafelhasználás, zajkibocsátás, porkibocsátás, bűzkibocsátás, kibocsátás szilárd trágya tárolásából, kibocsátás hígtrágya tárolásából, a trágya feldolgozása a gazdaságban, a trágya kijuttatása, a teljes 7
termelési folyamat kibocsátása, a kibocsátás monitorozása és az eljárás paraméterei/ és az intenzív sertéstenyésztésre vonatkozó speciális BAT-következtetéseknek való megfelelést. Ismertetni kell az alkalmazott technológia kibocsátásait és vizsgálni kell a BAT-következtetés szerinti kibocsátási szinteknek (BAT-AEL) való megfelelést. Az adatokat, információkat olyan formában és tartalommal kell elkészíteni és benyújtani, amely lehetővé teszi - különösen a kibocsátások vonatkozásában - a létesítményben alkalmazandó technológiáknak a Végrehajtási Határozatban szereplő, a vonatkozó BAT-következtetésekben ismertetett elérhető legjobb technikákkal és az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekkel való összehasonlítását. A BAT-következtetésben foglalt feltételeknek való megfelelés végső határideje: 2021. február 15. A 701-14/2014. és a 394-3/2015. számú határozatokkal módosított 980-23/2013. számú egységes környezethasználati engedély rendelkező részének a jelen módosítással nem érintett előírásai változatlanul érvényben maradnak. Az eljárás során eljárási költségként az eljárás igazgatási szolgáltatási díja merült fel, melynek megfizetésére az ügyfél köteles. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja 250.000,- Ft, melyet az ügyfél megfizetett, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A határozat - ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik - a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz címzett, de a Főosztályhoz 2 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az csak a jelen határozat elleni fellebbezés keretében támadható meg. A kérelemre történő módosításnak a fellebbezése díjköteles, a díj mértéke 125.000,-Ft. Természetes személyek és civil szervezetek fellebbezése esetén a fellebbezés díjának mértéke: 2.500,- Ft. Fellebbezés esetén a fellebbezési eljárás díját a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-00299695-00000000 számú számlájára átutalással kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni: Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály elnevezést és a határozat ügyszámát is. A hivatalból történő módosításnak a fellebbezés illetéke 15.000,- Ft, melyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett eljárási illeték befizetésére szolgáló illeték-bevételi 10032000-01012107 számú számlája javára köteles megfizetni. Átutalás esetén a közlemény rovatban kérem feltüntetni a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály elnevezést és a határozat ügyiratszámát is. Készpénzátutalási-megbízást a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály ügyfélszolgálatán, a 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14. szám alatt személyesen igényelhet. Az illeték csak a fentiekben ismertetett módon fizethető meg. A fellebbezés elektronikus úton való benyújtására nincs lehetőség. A fellebbezés alapján a Főosztály a határozat módosításáról vagy visszavonásáról illetve a Pest Megyei Kormányhivatalhoz való felterjesztésről dönthet. 8
I N D O K O L Á S A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály továbbiakban: Főosztály jogelődje, a Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség továbbiakban: felügyelőség 980-23/2013. ügyiratszámon egységes környezethasználati engedélyt adott Dombka 2003 Zrt. (4492 Dombrád, Andrássy u. 82.) részére, a Dombrád 0178/3 és 0178/4 hrsz. alatti lévő sertéstelep és biogáz üzem üzemeltetésére. Az engedély 2013. 08. 31-én emelkedett jogerőre és a határozat jogerőre emelkedésétől 11 évig érvényes. A 980-23/2013. számú egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedése után a 701-14/2014. és a 394-3/2015. számú határozatokkal módosítva lett. 2017. május 24-én Dombka 2003 Zrt. teljeskörű meghatalmazásából a teljes körű meghatalmazásából a Viridium Kft. (4400 Nyíregyháza, Nádor u. 33. I/8.) a Dombrád, 0178/3 és 0178/4 hrsz-ú külterületen végzett sertéstartó tevékenységre és biogáz üzem működtetésére kiadott a 701-14/2014., 394-3/2015. számú határozatokkal módosított 980-23/2013. számú egységes környezethasználati engedély módosítására (tevékenység jelentős bővítése) vonatkozó kérelmet nyújtott be a Főosztályhoz. Dombka 2003 Zrt., a Dombrád, 0178/1 hrsz. szám alatti telephelyén 1 db új hizlalda és malac-utónevelő épületet kíván építeni, mely 600 db hízó és 954 utónevelt malac nevelésére alkalmas. A környezethasználó a bővítésre vonatkozó eljárást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 20/A. (8) bekezdés a) pontja alapján kezdeményezte a Főosztálynál, tekintettel arra, hogy a tervezett bővítés az egységes környezethasználati eljárás szempontjából jelentős változásnak minősül a Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pont alapján. A kérelem elbírálására irányuló eljárás a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III.31.) FM rendelet (továbbiakban: díjrendelet) értelmében igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke a díjrendelet 3. számú melléklet 10.1. alszám alapján (mint a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20/A (8) bekezdés szerinti egységes környezethasználati engedély jelentős változtatása) a 7. pontban - nagy létszámú állattartás - foglalt díjtételnek, vagyis 500.000 Ft-nak az 50 %-a, azaz 250.000,- Ft. Az igazgatási szolgáltatási díjat Dombka 2003 Zrt. a Főosztály 3338-6/2017. sz. végzése alapján megfizette. A Főosztály a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 21. (2) bekezdése értelmében a nyilvánosság biztosítása érdekében, a kérelem benyújtását követően a hivatalában, valamint honlapján az eljárás megindításáról közleményt tett közzé, valamint a kérelmet és mellékleteit elektronikus úton közzétette. Egyidejűleg 3338-10/2017. számú iratában megküldte a hirdetményt, a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település, Dombrád Város Jegyzőjének, aki gondoskodott a hirdetmény közhírré tételéről. A közzététel időtartama alatt a tárggyal kapcsolatosan nem érkezett észrevétel sem a Főosztályhoz, sem a település jegyzőjéhez. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29. (3) bekezdés b) pontja alapján a Főosztály a 3338-11/2017. ügyszámú levelében tájékoztatta az eljárás megindításáról a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot (4024 Debrecen, Sumen u. 2.), mint ismert ügyfelet. A Főosztály a benyújtott kérelmet megvizsgálta és megállapította, hogy az nem felel meg 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 36. (1) bekezdésében, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 8. sz. mellékletében, 9
valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 5. -ban foglalt követelményeknek. A Főosztály a hiányosságok okán a 3338-12/2017. számú végzésével hiánypótlást írt ki 2017. július 12.-ei teljesítési határidővel az ügyfél részére. Az ügyfél a hiánypótlásban foglaltakat a végzésben meghatározott határidőn belül (2017. július 3-án) teljesítette a Főosztály felé. A Főosztály a 3338-16/2017 számú végzésében, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (3) bekezdése, valamint a rendelet 5. sz. melléklete II. táblázatának 3. pontja alapján szakhatóságként a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot kereste meg a hatáskörébe tartozó szakkérdések vizsgálatával kapcsolatban. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) 36500/5800-1/2017.ált. számú (saját szám: 4434-1/2017.) szakhatósági állásfoglalásában az engedélyezési eljárást lezáró határozat kiadásához feltételekkel hozzájárult. Előírásait a határozat rendelkező részének IV. szakasz 8.1 pontja tartalmazza, amely indokolása az alábbi: A Főosztály 2017. július 07-én érkezett 3338-16/2017. számú megkeresésében a Dombka 2003 Zrt. (4492 Dombrád, Andrássy u. 82.) megbízásából eljáró Viridium Kft. (4400 Nyíregyháza, Nádor u. 33. I/8.) kérelmére a Dombrád, 0178/3 és 0178/4 hrsz.-ú külterületen végzett sertéstartó tevékenységre és biogáz üzem működésére kiadott 701-14/2014., 394-3/2015. számú határozatokkal módosított 980-23/2013. számú egységes környezethasználati engedély módosításának ügyében indult közigazgatási hatósági eljárásában szakhatósági állásfoglalás megszerzésére irányuló kérelmet nyújtott be a Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal az előzetes vizsgálati eljárásban a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (3) bekezdés és 5. melléklete II. táblázatának 3. pontja alapján az alábbi szakkérdésben kérte a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását: Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol (vízgazdálkodási hatáskörben eljárva) Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e (vízvédelmi hatáskörben eljárva) A Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint elsőfokú területi vízügyi szakhatóság vízgazdálkodási és vízvédelmi hatáskörben eljárva, a 701-14/2014., 394-3/2015. számú határozatokkal módosított 980-23/2013. számú egységes környezethasználati engedély módosításához a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárult, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján a tervezett tevékenységből a felszíni és felszín alatti vizekre káros hatás nem feltételezhető. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakat állapította meg: - A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. és 2. számú mellékletével összhangban, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet és a felszín alatti vizek állapotáról készült országos érzékenységi térkép alapján a hulladéklerakó teleppel érintett Dombrád település a felszín alatti víz állapota szempontjából a fokozottan érzékeny területek közé került besorolásra. - A Dombrád, 0178/1 és 0178/3 hrsz. alatt lévő sertéstelep rendelkezik a vízellátására, szennyvíz- és csapadékvíz-elhelyezésére kiadott 445-3/2017., 2300-3/2015. számú határozattal módosított 1819-10
9/2014. számú (vksz.: 2/111-1973.) vízjogi üzemeltetési engedéllyel (érvényességi idő 2020. június 30.). - A Dombrádi sertés telep vízellátására szolgáló 1. számú mélyfúrású kút 2299-2/2015., 5389-5/2010, 13132-3/2006. és a H-5603-2/2004. számú határozatokkal módosított Ht. 611/1971. számú (vksz.: 2/153-1971.) vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik (érvényességi idő: 2020. június 30.). - A Dombrádi sertés telep vízellátására szolgáló 2. számú mélyfúrású kút 2297-2/2015., 6174-5/2010, 13132-3/2006. és a H-5603-2/2004. számú határozatokkal módosított, az 5358-4/1977. számú (vksz.: 2/181-1975.) vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik (érvényességi idő: 2020. június 30.). - A Dombrád 0172, 0176 és 0180 hrsz.-ú ingatlanokon (sertés telep nyárfás) fellelhető 4 db talajvízfigyelő kút rendelkezik az 5388-5/2010., 5603-2/2004. számú határozatokkal módosított 184-71/1999. számú (vksz.: 2/323-1998.) vízjogi üzemeltetési engedéllyel (érvényességi idő: 2020. április 30). - A Dombrád 0164/14 hrsz.-ú ingatlanon (Gyümölcsös szennyvízelhelyező telep) fellelhető 2 db talajvízfigyelő kút rendelkezik az 5387-5/2010., 5603-2/2004. számú határozatokkal módosított 184-96/2000. (vksz.: 2/332-1998.) vízjogi üzemeltetési engedéllyel (érvényességi idő: 2020. április 30). - A Dombrád, 0178/1, 0178/3 és 0178/4 hrsz.-ú ingatlanok kijelölt, vagy becsült ivóvízbázis hidrogeológiai védőövezetet nem érint. - A benyújtott tervdokumentáció alapján: A telep tervezett bővítése a Dombrád 0178/1 hrsz-ú külterületen valósul meg. A tervezett új istálló hizlaldaként és malac-utónevelő épületként fog funkcionálni, kapacitása 600 hízó, és 954 malac férőhely. A telephelyen kiépített termelési kapacitás így 5.400 db hízóra és 3.304 db utónevelt malacra változik. A tervezett istálló tetőfelületeire hulló csapadék a telepen már kiépített csapadékelvezető hálózatba kerül bevezetésre. Az itatáshoz szükséges vizet mélyfúrású kútról biztosítják. A malac-utónevelőben csészés, a hizlaldában tányéros önitató berendezés kerül beépítésre. A telepen csak kommunális szennyvíz keletkezik, melyet vízzáróan szigetelt aknában gyűjtenek, és engedélyes kezelővel szennyvíztisztító telepre szállítatnak. A malac-utónevelőben a termek padozata teljes egészében műanyag rácspadozat lesz, míg a hizlaldában beton rácspadozat kerül kialakításra. Az alkalmazni kívánt rendszer zárt technológiájú, alkalmazásával megakadályozható a víz elfolyása. A keletkező hígtrágyát az épület alatt kialakításra kerülő lagúnával gyűjtik össze, mely a telepen meglévő hígtrágya elvezető csatornarendszerbe csatlakozik. A hígtrágya elvezető csatornák úgy vannak kialakítva, hogy azok minél hamarabb eljuttassák a hígtrágyát a tárolókba. A hígtrágya teljesen zárt rendszerben kerül a biogáz üzem fermentoraiba, így általánosságban elmondható, hogy telephelyen a hígtrágya tárolás nem okoz problémát. A sertéstartásból képződő hígtrágya teljes mennyiségben hasznosításra kerül. Az új épület hígtrágya termelése 1.908 m 3 /év. A keletkező hígtrágya mennyisége a bővítést követően 16.625 m 3 /év + 1.908 m3/év = 18.533 m 3 /év, az előírt tárolási kapacitás rendelkezésre áll. A takarítást nagynyomású berendezésekkel, víztakarékosan végzik. A takarítás során keletkező trágyával szennyezett mosóvíz a hígtrágya elvezető csatornába kerül. 11
Fentiek alapján megállapítható, hogy a tervezett tevékenység a rendelkező részben valamint a vízjogi üzemeltetési engedélyekben előírtak betartásával, fegyelmezett üzemeltetés mellett, valamint a technológiai rend betartásával nem jelent veszélyt a felszíni és felszín alatti vízkészletekre, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben foglalt követelmények betartása biztosítható. A tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra káros hatást nem gyakorol. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízgazdálkodási és vízvédelmi hatáskörében eljárva, 01-14/2014., 394-3/2015. számú határozatokkal módosított 980-23/2013. számú egységes környezethasználati engedély módosításához (tevékenység jelentős bővítése) hozzájárult, tekintettel arra, hogy a tevékenységhez kapcsolódó vízgazdálkodási és vízvédelmi követelmények az előírások maradéktalan betartásával biztosíthatók. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló módosított 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, valamint a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet) 28. (3) bekezdés és 5. melléklete II. táblázatának 3. pontjában megállapított hatáskörben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (6) bekezdése szerinti tartalommal adta meg. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 33/B. (1) bekezdése alapján a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított 21 napon belül köteles megadni. A fellebbezési jogról tájékoztatást a Ket. 44. (9) bekezdésére tekintettel adtam. A Ket. 78. (1) bekezdésére tekintettel az érdemi határozatot a fenti saját számra hivatkozással a Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére megküldeni szíveskedjen. A Főosztály a 3338-15/2017. számú ügyiratában a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdése és 5. számú melléklet I. táblázata alapján, a hatáskörükbe tartozó szakkérdés vizsgálatával kapcsolatban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztályát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyháza Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályát, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal Agrárügyi Főosztályát és a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztályát, kereste meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály, az SZ/NEF/01089-2/2017. számú szakmai véleményében az egységes környezethasználati engedély módosítása ellen a vizsgálat szakkérdések vonatkozásában kifogást nem emelt. Véleményét az alábbiakkal indokolta: A Dombka 2003 Zrt. (4492 Dombrád, Andrássy u. 82.) megbízásából eljáró Viridium Kft. (4400 Nyíregyháza, Nádor u. 33. I/B.) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) előtt a Dombrád, 0178/3 és 0178/4 hrsz-ú külterületen végzett sertéstartó tevékenység és biogáz üzem működtetésére kiadott többször módosított 980-23/2013 számú egységes környezethasználati engedélyének módosítására irányuló kérelmet terjesztett elő. Az eljárás során a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály az ügy tárgyához kapcsolódó szakkérdések [A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, 12
felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően] vizsgálatára a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát kérte fel, mely az üggyel kapcsolatos feladatkörrel és szakmai ismeretekkel rendelkezik. A megkereső főosztály által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 70. -ának, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (10), (11) bekezdés rendelkezéseire a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya megállapította, hogy a sertéstartó tevékenység kérelem szerinti módosítása (bővítése) esetén jelentős plusz környezeti terhelés nem valószínűsíthető, szignifikáns humán-egészségügyi kockázatnövelő hatás kialakulására a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet következtetni, erre tekintettel a rendelkező részben rögzítettek szerint foglalt állást. Szakkérdés vizsgálatára vonatkozó feladatkörömet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (IlI. 30.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdése, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet, illetékességét a Ket. 21. (1) bekezdése valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (IlI. 30.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése alapján állapítottam meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyháza Járási Hivatal Élelmiszerláncbiztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály, SZ/84/01859-2/2017. sz. szakkérdésben tett nyilatkozata előírásait a határozat rendelkező részének 8.2 pontja tartalmazza, amely indoklása az alábbi: Talajvédelmi szempontból a sertéstelep bővítésének (új állattartó telep építéséhez) - előírásaink betartása mellett - a környező mezőgazdasági területekre káros hatása nincs, talajvédelmi szempontból jelentős hatás nem várható. A Zrt. az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 6. számú melléklet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének ebben az évben 2017. március 31.-ig (adatszolgáltatási időszak: 2015. szeptember 1, - 2016. december 31.) eleget tett. A Dombka 2003 Zrt. (4492 Dombrád, Andrássy u. 82.) kérelmére SZ-F-01/Tv./00360-9/2015. számon engedélyt adtunk ki a biogáz üzemben (Dombrád 0178/4 hrsz.) keletkező fermentlé, mint nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történd felhasználásához. Az engedély 2019. április 28.-ig érvényes. A hígtrágya termőföldön történő hasznosítása tárgyában kiadott SZ-F-01/Tv./00361-4/2015. számú engedélyünk szintén 2019. április 28.-ig érvényes. (A hasznosításra kijelölt és engedélyezett összesen 305,9717 ha nagyságú szántó művelési ágú terület Dombrád és Újdombrád határában található.) Ezen nyilatkozatot a talajvédelmi hatóság a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) vonatkozó előírásainak figyelembevételével, a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 28. (2) bekezdés és az 5. számú melléklet I. táblázat 5. pontja, valamint a 39/2016, (XII. 30.) MvM utasítás (a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról) 24-27. -a, illetve a mellékelt dokumentáció és a hiánypótlás (készítette: Viridium Kft. /4400 Nyíregyháza, Nádor u. 33. 1/8./; készült: Nyíregyháza, 2017. május 23. és június 30.) alapján adta ki. 13
Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a 2004. évi CXL, törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. (1) bekezdése és a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 3. (2) bekezdése rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. (1) bekezdése, valamint 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 52. (1) bekezdése állapítja meg. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály, a HB- 03/ERD/11654-2/2017. számon a vonatkozó szakkérdések tekintetében alábbi véleményt adta: A SZSZBM Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya részére, a fenti ügyiratszámú, Dombrád 0178/1 hrsz.-ú földrészleten végzett sertéstartó tevékenység és biogáz üzem módosítására vonatkozó egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában, szakkérdés vizsgálatára vonatkozóan a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály elsőfokú erdészeti feladatkörében eljáró Erdőfelügyeleti Osztálya az alábbi állásfoglalást adja: A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. Rendelet 5. melléklet I. táblázat 6. pontjában meghatározott szakkérdést megvizsgálta az erdészeti hatóság a fenti hivatkozási számú eljárásában. Szakkérdés vizsgálatának feltétele: Ha az eljárás erdőt érint, és ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták. Vizsgálandó szakkérdés: a) az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata, b) ha az eljárás során vizsgált beruházás vagy tevékenység erdő igénybevételével jár, akkor az a) pontban foglaltakon túl az erdő igénybevétel engedélyezhetőségének a vizsgálata. A Dombka 2003 Zrt. (4492 Dombrád, Andrássy u. 82.) megbízásából eljáró Viridium Kft. (4400 Nyíregyháza, Nádor u. 33. I/8.) által benyújtott a Dombrád 0178/3 és 0178/4 hrsz.-ú földrészleten végzett sertéstartó tevékenység és biogáz üzem működtetésére kiadott 980-23/2013. sz. egységes környezethasználati engedélyének módosítására vonatkozó dokumentáció alapján az erdészeti hatóság megállapította, hogy a Dombrád 0178/1 hrsz.-ú földrészleten tervezett beruházás erdőterületet nem érint, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 77. -a szerint erdő igénybevételével nem jár, a környező erdőterületekre hatást nem gyakorol. Az erdészeti hatóság a fentiek miatt feltétel nélkül hozzájárul az engedély kiadásához. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály elsőfokú erdészeti hatósági feladatkörében eljáró Erdőfelügyeleti Osztályának hatáskörét a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 12. (5) bekezdésének rendelkezése, illetékességét a 10. -ának c) pontja, és a 11. (1) bekezdése és a 2. számú melléklet 8. pontja állapítja meg. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály, a BO/15/1495-2/2017. számon a vonatkozó szakkérdések tekintetében alábbi véleményt adta: A Hatóságom rendelkezésére bocsátott iratanyag áttanulmányozást követően jelen szakkérdés vizsgálatára irányadó megkeresésben foglaltakra reflektálva az alábbi megállapítást teszem: a környezetvédelmi és 14
természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 5. számú melléklet I. táblázat 8. pontjában szereplő szakkérdés vizsgálat feltételei nem állnak fenn, mert a tervezett tevékenység vonatkozásában nem merül fel olyan hatásviselő környezeti elem vagy rendszer, melynek védelme, érintettsége a bányafelügyelet hatáskörébe tartozik, sem olyan környezetveszélyeztetés, amely elleni védelmet a bányafelügyelet hatáskörébe utalja jogszabály. A Főosztály a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. 6b) bekezdésének megfelelően a 3338-17/2017. számú végzésében belföldi jogsegély iránti megkereséssel fordult Dombrád Város Jegyzőjéhez, mint a tervezett tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjéhez a tervezett tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhang megállapítása érdekében. Dombrád Város Jegyzője a 3046-2/2017 számú iratában az alábbi tájékoztatást adta: Az eljárásom során megállapítottam, hogy Dombrád Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatáról és a szabályozási tervéről szóló 15/2Ö14.(X.10.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) 26. (4) bekezdése alapján, a T-2 szabályozási tervlapon a 0178/3, 0178/4 hrsz.-ú ingatlanok a Kmü.- különleges mezőgazdasági üzemi területen helyezkednek el. A tervezett tevékenység a hatályos településrendezési tervvel összhangban van. A rendelkezésre álló iratokból megállapítottam, hogy Dombrád Város helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védetté nyilvánításáról és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 19/2009.(XI.27.) önkormányzati rendelet szabályait figyelembe véve a tervezett építési beruházás a védett természeti értékekben nem okoz visszafordíthatatlan és maradandó károsodást, a beruházás az Ör.-nek megfelelően történik, ezért az egységes környezethasználati engedély módosításához a rendelkező részben foglaltak szerint hozzájárultam. A Főosztály döntését a kérelemben foglaltak, a szakhatóság állásfoglalása, a szakkérdésben adott nyilatkozatok, a belföldi jogsegély, valamint a rendelkezésre álló információk alapján a következők szerint hozta meg: A Dombka 2003 Zrt. a Dombrád 0178/1 hrsz.-ú területen lévő, a szociális épülettel egybeépített műhely és raktárhelyiségek közül a raktárhelyiségek elbontásával, azok helyén egy állattartó épület kialakítását tervezi. A tervezett új hizlalda és malac-utónevelő épület 17,20 x 64,48 méter méretű építmény lesz. Bruttó alapterülete 1027,55 m 2. A tervezett új istálló hizlaldaként és malac-utónevelő épületként fog funkcionálni. Az istállóban 5 termet alakítanak ki az alábbiak szerint: A hizlalda rész 2 db teremből, a malac-utónevelő rész 3 db teremből fog állni. A hizlaldát alkotó 2 db terem termenként 6 db 50 fős boxból, a malac-utónevelőt alkotó 3 db terem termenként 6 db 53 fős boxból fog állni. Az istálló kapacitása 600 hízó, és 954 malac férőhely. A telephelyen kiépített termelési kapacitás így 5.400 db hízóra és 3.304 db utónevelt malacra változik. A malacokat a 30 kg-os súly elérését követően áttelepítik a hizlaldákba. A hízlalás a 105 kg-os súly eléréséig tart. Az istállóban száraz takarmány keverés-kiosztási és lagúnás rendszerű trágyakezelési technológiát fognak alkalmazni. Az istállóban száraz takarmányozási rendszert fognak alkalmazni. Az épülethez 2 db 10 m 3 -es és 2 db 8 m 3 - es siló fog tartozni, melyek takarmánnyal történő feltöltése pneumatikus lesz. A silókból zárt vezetéken fog eljutni a takarmány az állatokhoz. A takarmányozás biztosítása céljából termenként 6 db, a válaszfalba épített Topfeeder TFS-530 típusú berendezés kerül beépítésre. Az önetetők feltöltését 950 kg/h 15
teljesítményű korongos száraztakarmány behordó végzi. Az etetőkben a takarmány szint folyamatosan állítható. A tervezett takarmányozási rendszer számítógép vezérelt lesz, mely az elérhető legjobb technikának megfelelően a kiosztandó takarmányt az állatok szükségleteihez optimalizáltan készíti el. Az itatáshoz szükséges vizet a telephelyen meglévő mélyfúrású kútról biztosítják. A malac-utónevelőben csészés, a hizlaldában tányéros önitató berendezés kerül beépítésre. Az alkalmazni kívánt rendszer zárt technológiájú, alkalmazásával megakadályozható a takarmány szétszóródása, a víz elfolyása. A bemutatott takarmányozási technológia megakadályozza a takarmány és a víz szétszóródását, csöpögését, elfolyását, így veszteségmentes felhasználást biztosít, mely megfelel az elérhető legjobb technikának. Az istállóban klíma-computer által vezérelt szellőztető rendszer kerül beépítésre. A termek oldalfalába épített légbeejtőkön keresztül megfelelő mennyiségű és sebességű friss levegő áramlik a termekbe, egyenletesen átöblítve azokat. A légbeejtők mozgatását zsalunyitó motor végzi. Az elhasznált levegő elszívása a falba épített ventillátorok segítségével történik. Az épület kialakítása lehetővé teszi, hogy azon belül a levegő áramlása minél könnyebb legyen, így az elérhető legjobb technikának megfelelően kevesebb szükség van a mesterséges ventilációra. Az istállóban az elérhető legjobb technikának megfelelően alacsony fogyasztású ventilátorokat helyeznek el az energiahasználat csökkentése érdekében. Az épületben nem lesz fűtés. A megvilágításhoz energiatakarékos fénycsöveket fognak használni. A tervezett istálló villamos energia ellátása a telepen lévő, már kiépített hálózatról lesz megoldva. Hulladékgazdálkodás A dokumentációban foglaltak értelmében a kivitelezés során keletkező építési hulladékok kezelését az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint végzik. A környezethasználó a tevékenysége során keletkező hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjti. Az üzemelés során keletkező hulladékokat a gyűjtést követően engedéllyel rendelkező kezelő részére adják át. A települési szilárd hulladékot gyűjtést követően közszolgáltató részére adják át. A környezethasználót, mint hulladék termelőt hulladékgazdálkodási kötelezettségek terhelik, melyről a határozat rendelkező részének 2. pontjában rendelkeztem a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. 4., 6 (1), 31. (1), (5) bekezdései alapján. A környezethasználónak a keletkező hulladékok vonatkozásában nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettsége van, melyre a rendelkező rész 2.5. pontjában tettem előírást a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 3., 4., 10. 11. 13. -a alapján. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikusan teljesíthető. Az elektronikus adatszolgáltatás adminisztrációs és technikai feltételeiről a http://web.okir.hu/hu/tart/index/57/adatszolgaltatasok internetes elérhetőségen tájékozódhat. A rendelkező rész 2.6.-2.7. pontjaiban foglalt előírásokat az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet 13. -a alapján tettem. Levegőtisztaság-védelem A dokumentációban a telephely jelenlegi és a tervezett diffúz forrás kibocsátásának levegővédelmi hatásterületét terjedésszámítással határozták meg a legnagyobb teljesítmény kihasználás és kedvezőtlen 16