BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR TANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS 1 ALAPADATOK 1.1 Tantárgy neve (magyarul, angolul) POLIMEREK ANYAGSZERKEZETTANA ÉS TECHNOLÓGIÁJA MATERIALS SCIENCE AND TECHNO- LOGY OF POLYMERS 1.2 Azonosító (tantárgykód) BMEGEPTBG01 1.3 A tantárgy jellege kontaktórás tanegység 1.4 Kurzustípuok és óraszámok (heti/féléves) kurzustípus óraszám (heti) jelleg (kapcsolt/önálló) előadás (elmélet) 3 gyakorlat 0 laboratóriumi gyakorlat 2 kapcsolt 1.5 Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa vizsga 1.6 Kreditszám 6 1.7 Tantárgyfelelős neve: beosztása: elérhetősége: Dr. Mészáros László egyetemi docens meszaros@pt.bme.hu 1.8 Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység Polimertechnika Tanszék (www.pt.bme.hu) 1.9 A tantárgy weblapja http://www.pt.bme.hu/tantargy.php?id=1&l=m 1.10 A tantárgy oktatásának nyelve magyar, német és angol 1.11 A tantárgy tantervi szerepe, ajánlott féléve kötelező a gépészmérnöki alapképzési (2N-AG0) szakon (ajánlott féléve: 4) szabadon választható a mechatronikai mérnöki alapképzési szakon a BMEGEPTBM01 Polimertechnika tantárgy emelt szintű helyettesítő tantárgyaként (ajánlott féléve: 3) szabadon választható az ipari termék- és formatervező mérnöki alapképzési szakon a BMEGEPTBT01 Polimertechnika alapjai terméktervezőknek emelt szintű helyettesítő tantárgyaként (ajánlott féléve: 5) 1.12 Közvetlen előkövetelmények Erős előkövetelmény Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTBGA1) Kizáró feltételek
(nem vehető fel a tantárgy, ha korábban teljesítette az alábbi tantárgyat) BMEGEPTAG0P Polimerek anyagszerkezettana és technológiája (azonos tartalmú, de eltérő kódú tantárgy) 1.13 A tantárgyleírás érvényessége Jóváhagyta a Gépészmérnöki Kar Tanácsa, érvényes 2017. szeptember 1-től 2 CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI EREDMÉNYEK 2.1 Célkitűzések A tantárgy célkitűzése, hogy megismertesse a hallgatókkal a polimerek, mint szerkezeti anyagok felépítését, tulajdonságaiknak a szerkezeti felépítéstől, hőmérséklettől, környezeti hatásoktól való függését, feszültség-deformációs kapcsolataik sajátosságait, alapvető feldolgozástechnológiai, alkalmazástechnikai és újrahasznosítási lehetőségeit. 2.2 Tanulási eredmények A tantárgy sikeres teljesítésével elsajátítható kompetenciák A. Tudás 1. ismeri a polimertechnika általánosan használt fogalomrendszerét, 2. ismeri a tömegpolimerek tipikus jellemzőit, fizikai, és mechanikai tulajdonságait, 3. ismeri a polimerek molekuláris felépítését, molekulatömeg-jellemzőit, 4. ismeri a mesterséges polimerek előállítási módszereit 5. ismeri a polimerek kristályosodásának feltételeit, a kristályos jellemzőit, 6. ismeri a polimerek mechanikai tulajdonságainak idő- és hőmérsékletfüggését, valamint dinamikus gerjesztésre adott válaszait, 7. ismeri a polimer ömledékek folyási tulajdonságait (folyásgörbe, viszkozitásgörbe), illetve az azt befolyásoló tényezőket, 8. ismeri a polimerek feldolgozás-technológiáinak alapjait, közös jellemzőit, 9. ismeri az extrúziót, kalanderezést, a polimerek hőformázását, fröccsöntését és az üreges test gyártási lehetőségeket, 10. ismeri a fröccsöntő szerszámok általános felépítését, alaptípusait, 11. ismeri a polimer mátrixú kompozitok felépítő anyagait, kompozit termékek alapvető gyártástechnológiáit, 12. tisztában van a polimerek újrahasznosítási lehetőségeivel. B. Képesség 1. kapcsolatot tud teremteni a polimerek szerkezete és azok mechanikai tulajdonságai között, 2. képes a polimerek időfüggő mechanikai tulajdonságait reológiai modellekkel történő leírására, 3. képes leírni a polimer ömledékek kapillárisban történő áramlását, 4. képes hajlítási, húzási és kúszási jellemzők meghatározására mérési görbék kiértékelésére, 5. képes egyszerűbb kompozit termékek előállítására, 6. képes különböző geometriájú polimer termékekhez megfelelő gyártástechnológiát választani, 7. képes gondolatait rendezett formában szóban és írásban kifejezni. C. Attitűd 1. együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival, 2. folyamatos ismeretszerzéssel bővíti tudását, 3. nyitott az információtechnológiai eszközök használatára, 4. törekszik a polimertechnikában a problémamegoldáshoz szükséges eszközrendszer megismerésére és rutinszerű használatára, 5. törekszik a pontos és hibamentes feladatmegoldásra, 6. törekszik a fenntartható fejlődés elveinek a polimertechinkában történő érvényesítésére. D. Önállóság és felelősség 1. önállóan végzi a polimertechnikával kapcsolatos feladatok és problémák végiggondolását és adott források alapján történő megoldását, 2. nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket, 3. egyes helyzetekben csapat részeként együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában, 4. gondolkozásában a rendszerelvű megközelítést alkalmazza. 2.3 Oktatási módszertan Előadások, laboratóriumi gyakorlatok, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, önállóan és csoportmunkában készített feladatok.
2.4 Tanulástámogató anyagok a) Tankönyvek 1. Czvikovszky T., Nagy P., Gaál J.: A polimertechnika alapjai, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006. b) Jegyzetek 1. Bodor G.; Vas L.M.: Polimer anyagszerkezettan. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2000. 2. Ronkay F.; Dobrovszky K.; Toldy A.: Műanyagok újrahasznosítása, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar, Budapest, 2015. c) Letölthető anyagok 1. Útmutatók és jegyzőkönyvek a mérésekhez a http://www.pt.bme.hu tanszéki honlapon a tantárgy adatlapjáról letölthetők.
II. TANTÁRGYKÖVETELMÉNYEK 3 A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTKELÉSE 3.1 Általános szabályok A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése tíz évközi írásbeli teljesítménymérés (tíz szintfelmérő tanulmányi teljesítményértékelés), valamint szóbeli vizsga (összegző teljesítményértékelés) alapján történik. 3.2 Teljesítményértékelési módszerek A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): a tantárgy tanulási eredményeinek sikeres eléréséhez feltétlenül szükséges a tudás típusú kompetencialemek meglétének ellenőrzése írásos formában, a szorgalmi időszakban (ellenőrző dolgozat). Erre a tantárgy laborgyakorlati foglalkozásán (10 db) kerül sor; a szintfelmérő értékelés alapjául a tantárgy honlapjáról letölthető laboratóriumi segédletek szolgálnak. Az ellenőrző dolgozatok állhatnak kifejtendő elméleti kérdésekből, amelyek a lexikális tudást; tesztkérdésekből, melyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; esszékérdésekből, melyek a szintetizáló képességet és számítási feladatokból, melyek a problémafelismerő megoldó képességet vizsgálják; a rendelkezésre álló munkaidő legalább 10, legfeljebb 15 perc. A laboratóriumi gyakorlatokon csak azon hallgatók vehetnek részt, akik a kötelező felszerelést magukkal hozták: saját, kitöltetlen jegyzőkönyv, számológép, személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány! A laboratóriumi gyakorlatok teljesítésének feltétele, egyrészről a laboratóriumi gyakorlatok elején írt ellenőrző dolgozatot sikeres teljesítése (több, mint 40%), másrészről a laborgyakorlatokon történő aktív részvétel. Amennyiben a hallgató a laborgyakorlaton nem mutat megfelelő aktivitást, úgy arról elküldhető, ekkor az adott laboratóriumi gyakorlat függetlenül az ellenőrző értékelés eredményétől sikertelennek minősül, azt pótolni kell, ahol az ellenőrző dolgozatot ismételten meg kell írni. Amennyiben a hallgató nem teljesíti sikeresen az ellenőrző dolgozatot vagy nem mutat megfelelő aktivitást és ezért a laborgyakorlatról elküldésre kerül, akkor azt hiányzásnak kell tekinteni. Sikeres teljesítés esetén az ellenőrző dolgozatok eredményeitől függően a hallgató a hallgató pontokat gyűjt, mégpedig a következőképpen: 41%-70%: 0 pont; 71%-85%: 1 pont; 86%-100%: 2 pont. Összesen így 20 pont szerezhető. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (vizsga) A vizsga elemei: 1. összegző teljesítményértékelés (szóbeli vizsga): a szóbeli vizsga alkalmával a hallgató az oktató kérdéseire rövid felkészülés után szóban válaszol. Az oktató felméri a hallgató lexikális tudását, továbbá, hogy az egyes témakörök között tud-e kapcsolatot teremteni, látja-e az egyes témakörök közötti összefüggéseket. A hallgató problémamegoldó képességét az oktató valós ipari példák alapján megalkotott kérdésekre adott válaszai alapján értékeli. A hallgatónak mind anyagszerkezetani, mind technológiai megfelelő tudást kell felmutatnia, illetve mérnöki gyakorlatban előforduló problémák megoldásának képességével kell rendelkeznie. Ezek alapján az oktató 80 pontos skálán határozza meg a szóbeli vizsga eredményét. 2. évközi eredmények beszámítása: A laborgyakorlatokon szerzett pontok a vizsgába beszámíthatnak. A szóbeli vizsga elején a hallgató nyilatkozik, hogy a hozott pontjai beszámításra kerüljenek-e, vagy sem. Ezt a döntését a vizsga során már nem változtathatja meg. Amennyiben a beszámítást kéri, úgy a vizsga eredménye 20%-ban a laboratóriumi gyakorlatokon szerzett pontok alapján 80%-ban a vizsgán nyújtott teljesítmény alapján kerül megállapításra. Amennyiben nem kéri a beszámítást, úgy érdemjegye pusztán a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kerül megállapításra. 3.3 Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben típus 1. 10 db szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat) részarány 10 x 10% összesen: 100%
3.4 Vizsgaelemek részaránya a minősítésben A 3.2 B/2 alapján a hallgató választhatja a laborgyakorlatokon gyűjtött pontok beszámítását, ebben az esetben az értékelés a következőképpen alakul: típus részarány szóbeli vizsga 80% évközi eredmények beszámítása 20% összesen: 100% Abban az esetben, ha a hallgató a laborgyakorlati pontok beszámítását nem kéri, úgy az értékelés csak a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján történik: típus részarány szóbeli vizsga 100% 3.5 Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége Az aláírás megszerzésének feltétele a laborgyakorlatok kivétel nélküli sikeres elvégzése. 3.6 Érdemjegy megállapítás érdemjegy [ECTS minősítés] pontszám laborgyakorlati pontok beszámítása esetén jeles(5) Excellent [A] 91% felett 91-100 pont 73-80 pont jeles(5) Very Good [B] 86 90% 86-90 pont 69-72 pont jó(4) Good [C] 71 85% 71-85 pont 57-68 pont közepes(3) Satisfactory [D] 56 70% 56-70 pont 45-56 pont elégséges(2) Pass [E] 41 55% 41-55 pont 33-44 pont elégtelen(1) Fail [F] 41% alatt 0-40 pont 0-32 pont Az egyes érdemjegyeknél megadott alsó határérték már az adott érdemjegyhez tartozik. pusztán a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján 3.7 Javítás és pótlás 1) A laboratóriumi gyakorlatokat a félév folyamán blokkosítva kell teljesíteni. A laboratóriumi gyakorlatok pótlására a félév során a szorgalmi időszakban 2 alkalommal van lehetőség rendre és kizárólag az egyes blokkok után közvetlenül (értelemszerűen csak a pótlást megelőző blokk laborgyakorlataiból). Blokkonként két laborgyakorlat pótolható, azzal a feltétellel, hogy a hallgató összesen maximum 3 laborgyakorlatot pótol. A jegyzőkönyveket a sikeres vizsga, vagy javító vizsga időpontjáig meg kell őrizni, amely a hallgató feladata és felelőssége. Esetleges adminisztrációs hiba esetén a hallgató ezzel tudja igazolni a labor teljesítését. 3.8 A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka Tevékenység óra/félév részvétel a kontakt tanórákon 70 félévközi készülés a laborgyakorlatokra 20 felkészülés a teljesítményértékelésekre 20 házi feladat elkészítése 0 kijelölt írásos tananyag önálló elsajátítása 0 vizsgafelkészülés 70 összesen 180 3.9 Jóváhagyás és érvényesség Jóváhagyta a Gépészmérnöki Kar Tanácsa,
érvényes 2017. szeptember 1-től