Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2007.(III.5.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. (1) bekezdése és a helyi önkormányzatok és szerveik feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Htv.) 138. (1) bekezdésének j) pontja alapján figyelemmel az Ötv. 78-80. és 107. -aiban, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Övtv.) teljes terjedelmében, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 108. (1)-(4) bekezdéseiben és 109. -ában foglaltakra is az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja. I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1) E rendelet alanyi hatálya kiterjed Hajdúsámson Város Önkormányzatának szerveire (a képviselő-testületre, a képviselő-testület bizottságaira, a polgármesterre és a polgármesteri hivatalra), valamint az önkormányzat és a jogelődje által alapított és az önkormányzat tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (az intézményekre) és gazdasági társaságokra (Kft-kre), továbbá az önkormányzati vagyontárgyakat szerződés alapján üzemeltető kezelő természetes és jogi személyekre. (2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az önkormányzati vagyon teljes körére. Az önkormányzati vagyon teljes köre - egyrészt a számviteli előírások alapján nyilvántartott egy éven túli használati idejű befektetett eszközökből, (ezeken belül immateriális javakból, tárgyi eszközökből, úgymint ingatlanokból és az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogokból, gépekből, berendezési és felszerelési tárgyakból, járművekből és folyamatban lévő beruházásokból felújításokból, valamint a befektetett pénzügyi eszközökből, úgymint vállalkozásokban való tartós részesedésekből, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból és tartósan adott kölcsönökből, továbbá az üzemeltetésre kezelésbe önkormányzaton kívüli szervek részére átadott eszközökből) áll, - másrészt az egy évig terjedő, vagy azon belüli használati idejű forgóeszközökből (ezeken belül az anyag és árukészletekből, követelésekből, forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból, pénzeszközökből és aktív pénzügyi elszámolásokból) tevődik össze. Az önkormányzati vagyon teljes körén belül az önkormányzat saját vagyona az előbbiek értékének összegéből a kötelezettségek, vagyis a hitelfelvételek és ki nem fizetett egyéb tartozások, elszámolások levonásával állapítható meg. 1
(3) A rendelet hatálya alá tartozó szervek az önkormányzati vagyon köré-be tartozó eszközök feletti rendelkezési jog gyakorlásának keretében kötött szerződések során a vonatkozó jogszabályi előírások és a rendeletben foglaltak szerint kötelesek eljárni. (4) Az e rendeletben foglalt általános érvényű előírásokon kívüli előírásokat is figyelembe kell venni a polgármesteri hivatal és az intézményhálózat költségvetési gazdálkodásában. (5) E rendelet szabályait a vonatkozó jogszabályokban és belső szabályzatokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni - az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről, - a közterületek használatáról, - a beruházások rendjéről, - és a közbeszerzési eljárásokról folytatott ügyintézések során. (6) E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni az értékpapírok meg-szerzésére és értékesítésére, valamint a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodásra, és az önkormányzatot megillető követelések elengedésére, illetve mérséklésére, ha arról az önkormányzat éves költség-vetési rendelete ettől eltérően nem rendelkezik. II. Fejezet Az önkormányzati vagyon törvényi előírás szerinti meghatározása (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. [Ötv. 78. (1) bekezdése.] (2) Az előbbi meghatározás alapján önkormányzati tulajdont képeznek a földhivatali ingatlan-nyilvántartásokban is elismert ingatlanok (úgy-mint a telkek és egyéb földterületek a rajtuk elhelyezett épületekkel és egyéb építményekkel, növényzettel együttesen), valamint a földhöz nem rögzített mozgatható ingóságok. Az önkormányzati vagyon részét képezik az előbbi eszközféleségeken kívül a mások tulajdonában lévő eszközféleségek felett gyakorolható vagyoni értékű jogok ( így a föld-használat, telki szolgalom, haszonélvezet joga) is. 2. (3) Az önkormányzati tulajdon rendeltetése szerint - törzsvagyonból - és a törzsvagyon körébe nem tartozó egyéb vagyonból áll. 3. (1) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszám-adáshoz a vagyonállapotról külön jogszabályban meghatározott vagyonkimutatást kell készíteni. [Ötv. 78. (2) bekezdése.] (2) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, a-mely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. [Ötv. 79. (1) bekezdése.] 2
Az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti meghatározása 4. A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. [Ötv. 79. (2) bekezdése.] - Forgalomképtelenek: - a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, a parkok, és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít. [Ötv. 79. (2) bekezdés a) pontja.] - A vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények, úgymint a természetes és mesterséges vízfolyások, árkok, csatornák, töltések, - a levéltári anyagok, - a köztemetők. - Korlátozottan forgalomképesek: - a közművek, ideértve a vízi közműnek minősülő ivóvíz-szolgál-tató kitermelő és elosztó létesítményeket, valamint a szennyvíz-elvezető csatornarendszert és tisztítótelepeket, - az intézmények, - a középületek, - továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. [Ötv. 79. (2) bekezdés b) pontja.] - Műemlékingatlanok, úgymint a műemléknek, illetve a műemlék jellegűnek vagy városképi jelentőségűnek minősített épületek és egyéb építmények, - védett természeti területek, úgymint a természetvédelmi terüle-tek és természeti emlékek. [Övtv.] - Köztéri műalkotások, úgymint szobrok és emlékművek, sportlétesítmények, önkormányzati tulajdonú lakóépületek és lakások. 5. (1) A törzsvagyonon kívüli egyéb vagyonhoz tartoznak a 4. -ban nem szereplő eszközök. Ezek forgalomképesnek minősülnek. (2) Az egyéb vagyoni körhöz tartozó vagyonnal a képviselő-testület döntése alapján az önkormányzati alap és kiegészítő tevékenységeken kívüli vállalkozási tevékenység, úgymint a haszonszerzés érdekében rendszeresen végzett különböző termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás is folytatható. (3) A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. [Ötv. 80. (3) bekezdése.] 3
(4) Az önkormányzat nem folytat közvetlenül vállalkozási tevékenységet. Közvetett módon egy saját tulajdonú és egy résztulajdonú Kft-ben - mint különálló jogi személyiségű társaságokban - van viszonylag kisösszegű vagyona befektetve. III. Fejezet A tulajdonosi jogok gyakorlása 6. (1) A helyi önkormányzatot - az Ötv-ben meghatározott eltérésekkel megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő testület rendelkezik. [Ötv. 80. (1) bekezdése.] (2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak az alábbi vagyonhasznosításra vonatkozó döntések értékhatártól függetlenül: a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása, b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése, c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba, d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása, e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása, f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása, h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása, i) az önkormányzat feladat és hatáskör változásával kapcsolatosan a tulajdon vagy használat jogának átadása. (3) A képviselő-testület a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásával szerveit és az önkormányzati vagyonkezelőket e rendelet szerint bízza meg. (4) Az önkormányzat vagyonkezelői: a) polgármesteri hivatal, b) az önkormányzat által alapított költségvetési szervek (intézmények), c) önkormányzati tulajdonban vagy résztulajdonban működő gazdasági társaságok, d) szerződés alapján önkormányzati vagyont üzemeltető kezelő egyéb természetes és jogi személyek. (5) A vagyonkezelő szervek a kezelésükben levő önkormányzati vagyonnal a jogszabályok és e rendelet által szabályozott módon gazdálkodnak. (6) Az önkormányzat vagyonkezelői a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani. Kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni. (7) A tulajdonost és vagyonkezelő szerveket megillető használat joga ingyenes. A vagyonkezelő szervek jogosultak - ugyanakkor kötelesek is - a kezelésükben lévő 4
vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a közszolgálatban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, illetve egyéb hasznosítására. a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) Az intézmények tornatermeit, tantermeit, közösségi célú helyiségeit sportolási, oktatási, kulturális, kiállítási, közművelődési, művészeti tevékenység, termékbemutató céljára, az intézmény erre kijelölt helyiségét iskolai büfé céljára lehet bérbe adni oly módon, ha ez az intézményt alapító okirata szerinti tevékenysége gyakorlásában nem akadályozza, vagy korlátozza. Az intézmények saját dolgozóik számára díjmentesen biztosíthatják a sportolásra s egészségmegőrzésre alkalmas helyiségek (tornaterem, tornacsarnok, konditerem, táncterem) használatát. A teremhasználatról az intézményvezető dönt. Ideiglenesen közösségi tér hiánya miatt pártok, civil szervezetek, egyesületek, és egyházak számára is bérbe lehet adni a kérelmek beérkezésének a sorrendjében az intézmények közösségi célú helyiségeit, de úgy, hogy a rendezvények az intézmények szervezeti és működési szabályzatban foglalt tevékenységét ne akadályozzák. Oktatási- és nevelési intézmény esetén az intézményi foglalkozásokat és rendezvényeket a bérbeadás nem zavarhatja. Kereskedelmi célokra, és lakodalmak megrendezésére az intézmények területén lévő helyiségek bérbe nem adhatók. Az intézmény vezetője dönt a bérbe adásról és köti meg a bérleti szerződést. A bérleti szerződés határozott időre, oktatási nevelési intézmények esetében legfeljebb az adott tanév végéig terjedő időszakra szólhat. A bérleti díj az intézmény bevételét képezi, mely bevételek legalább 50%-át az adott intézmény állagmegóvására kell fordítani. Az oktatási intézmények helyiségeinek osztálytalálkozók, véradás, tüdőszűrés, önkormányzat és intézményeinek rendezvényei megtartása céljára történő biztosítása nem minősül bérbe adásnak, így nem díjköteles. Az intézmények helyiségeinek bérbeadására vonatkozó díjakat az 1. számú melléklet tartalmazza. Ezen díjak tartalmazzák a helyiséghasználattal kapcsolatos takarítás, fűtés, világítás, vízhasználat amortizáció költségeit. (8) Az önkormányzat közüzeme működéséhez szükséges - és az önkormányzat tulajdonában levő - vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem - ha jogszabály másként nem rendelkezik - önállóan gazdálkodik. A törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása 7. A 6. (2) bekezdésében foglaltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzati törzsvagyonban lévő vagyontárgyak hasznosítási, illetve működtetési jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedése, a pályázat kiírása és elbírálása. [E vonatkozásban a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben előírtaknak megfelelően kell eljárni.] A forgalomképtelen vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása 8. 5
(1) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, nem vihetők be apportként gazdasági társaságba, nem terhelhetők meg, biztosítékul nem adhatók. A felsoroltakkal ellentétesen kötött szerződéseket érvénytelennek kell tekinteni. (2) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítása is a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. (3) Az önkormányzat és intézményei, valamint jogelődjeik levéltári anyagának tulajdonjogára a levéltári jogszabályok az irányadók. (4) A tulajdonosi jogokat gyakorló képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot (tulajdonosi hozzájárulás kiadását), továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása 9. (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítése, megterhelése, kezelésbe adása, illetőleg megszerzése csak a korlátozást elrendelő szerv vagy személy írásbeli hozzájárulásával valósítható meg. (2) Felsőbbszintű jogszabályok által meghatározott korlátozó feltétel, hogy a védetté nyilvánított kulturális javak, történeti (régészeti) emlékek, műemlék ingatlanok, védett természeti területek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az illetékes szakminiszter, védművek és védelmi létesítmények esetében pedig az illetékes szerv hozzájárulása szükséges. (3) Önkormányzati szinten a korlátozó feltételek meghozatala, illetőleg feloldása vagy enyhítése a képviselő testület jogköre. (4) Általános érvényű előírás önkormányzati szintű döntéseknél, hogy a korlátozó feltételektől akkor lehet eltekinteni, ha azt a vagyoni eszközök kihasználtságának alacsony szintje, vagy a fenntartásukra fordított magas összegek más irányú hasznosítását indokolják. A forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása 10. (1) Az e kategóriába sorolt önkormányzati vagyonra vonatkozó döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak. (2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik: a) 1.000.000.- Ft feletti nettó forgalmi értékű ingatlan adásvétele, cseréje a vagyon használatának, illetve hasznosítás jogának átengedése, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése /jelzálogjog/, b) az önkormányzat vagyonának 2 évet meghaladó határozott idejű bérbe, haszonbérbe adása, c) az önkormányzat ingatlanvagyonának - rendkívüli, egyedi esetben ingyenes átadása, 6
d) behajthatatlan követelések törlése 500.000.- Ft egyedi nettó érték felett, e) a 100.000.- Ft és az azt meghaladó nettó forgalmi értékű ingó dolog tulajdonjogának ingyenes átadása. f) 500.000.- Ft és az azt meghaladó nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon adásvétele. (3) A pénzügyi bizottság hatáskörébe tartozik a döntés: a) az 1.000.000.- Ft és az az alatti nettó forgalmi értékű ingatlanok adásvételéről, cseréjéről, b) az önkormányzat vagyonának 1-2 évre történő bérbe, haszonbérbe adásáról, c) behajthatatlan követelések törléséről 100.000. - 500.000.- Ft egyedi nettó érték között, d) 100.000. - 500.000.- Ft közötti nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon adásvételéről, e) a 100.000.- Ft alatti nettó forgalmi értékű ingó dolog tulajdonjogának ingyenes átadásáról. Az a.) és b.) pontba tartozó esetekben a Pénzügyi Bizottság és a Műszaki Bizottság véleményének, javaslatának figyelembevételével dönt. (4) A polgármester jogosult: a) a vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi nyilatkozatok megtételére, b) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére, c) megkötni a nem intézményi használatban lévő ingatlanokra a bérleti szerződéseket, d) dönteni a 100.000.- Ft alatti egyedi nettó értékű behajthatatlan követelés törléséről, e) az önkormányzat öröklése, illetve vagyonról javára történő lemondás esetén dönteni a hagyaték illetve a vagyon elfogadásáról, intézkedik annak átvételéről f.) dönteni a 100.000.- Ft alatti nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon és vagyoni értékű jog adásvételéről. (5) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik: a) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon - két évet meg nem haladó határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása, b) a használatában, kezelésében lévő, 100.000.- Ft alatti nettó forgalmi értékű ingó vagyontárgyak, vagyoni értékű jog értékesítése, c) a 100.000.- Ft alatti nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon és vagyoni értékű jog adásvételének lebonyolítása a polgármester döntését követően. (6) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon és vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevétel az önkormányzatot illeti meg. Az ingóságok értékesítéséből származó bevétel a kezelő szerveket illeti meg. (7) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a hatáskör gyakorlója a soron következő testületi ülésen a képviselő testületet tájékoztatja. IV. Fejezet 7
A korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes vagyon hasznosítására vonatkozó általános szabályok 11. (1) A vagyon hasznosításának elsődleges célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása. (2) Az előbbi elsődleges feladatok ellátása, mellet feleslegesként, (többletként), vagy használhatósági értékük alapján gazdaságosan nem működtethetőnek minősülő vagyontárgyakat önkormányzaton kívüli szervek vagy személyek részére lehet hasznosítani. (3) A vagyon másodlagos hasznosítása alatt az egyes vagyontárgyak bérbe, használatba vagy haszonbérbe adása értendő. (4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat hasznosításuk előtt át kell minősíteni a forgalomképes vagyon állományába a képviselő-testület engedélye alapján. (5) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó és a korlátozottan forgalomképes vízi közművek csak közszolgáltatási célokra hasznosíthatók. (6) Az ingatlan és ingóvagyon bérbeadás útján történő hasznosításának feltétele az, hogy a bérlet idején felmerülő és a bérbeadót terhelő karbantartási, fenntartási és egyéb költségek a bérleti díjban megtérüljenek. (7) A beépítésre alkalmas földterületek haszonbérbeadása, vagy bérbeadása esetén a rendezési tervben foglaltakat figyelembe kell venni. (8) A vagyon bérbeadásából származó bevétel a vagyonkezelőt illeti meg. (9) Az önkormányzat tulajdonában álló földterület alapítványba adásához a képviselőtestület határozata szükséges. (10) Ingatlant csak jogosítvánnyal rendelkező vagyonértékelő által elvégzett forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet értékesíteni. (11) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg. (12) Az önkormányzat vagyonát elidegeníteni 5.000.000.- Ft, nettó érték felett, kezelésbe, vagy bérbe adni évi 2.000.000.- Ft nettó ellenérték felett, és beszerezni 1.000.000.- Ft egyedi nettó beszerzési érték felett csak versenyeztetés útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. [Áht. 108. (A) bekezdése alapján.] (13) Nem kell alkalmazni a versenyeztetés szabályait az önkormányzati vagyon értékesítése, kezelésbe adása, bérbeadása, ellenérték nélküli átadása, valamint beszerzések során: a) a közbeszerzésekről szóló, módosított 2003. évi CXXIX. törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésekre, b) az értékpapírok nyilvános forgalomba-hozatala, az értékpapírok tőzsdei értékesítése esetén, c) üzletrész, részvény értékesítése, valamint ingatlancserék esetén, d) ha a versenyeztetés két alkalommal eredménytelen, e) ha az ajánlattevő ajánlatának elfogadása az ingatlan tulajdonjogi, használati viszonyainak rendezését szolgálja, f) ha az ajánlattevőt a dologgal kapcsolatos egyéb jogosultság illeti meg. 8
A pályáztatás és versenyeztetés részletes szabályait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. V. Fejezet A vállalkozói vagyon hasznosítása 12. (1) A vállalkozói vagyon hasznosítása során az önkormányzat - gazdasági társaságot alapíthat, - alapítványt hozhat létre, vagy ehhez csatlakozhat, - biztosítékul adhatja, vagy más módon megterhelheti, - vagyonrészének használatát, vagy hasznai szedését másnak átengedheti, - tulajdonjogát másnak átruházhatja. (2) Az önkormányzat ellátási feladatai elvégzésére létrehozott gazdasági társaságban az önkormányzat tulajdonosi arányának legalább 51 %-osnak kell lennie a társaság irányíthatóságának biztosítása érdekében. (3) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselőtestület nyilatkozatával lehet. VI. Fejezet Az önkormányzati vagyonról való lemondás 13. (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve vagyonkezelői jogát- jogszabályok eltérő rendelkezése hiányában - ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni, illetve az önkormányzat követeléseiről lemondani csak - közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára, - köztestület, társadalmi szervezet részére, - egyházak részére, - más önkormányzat részére, a feladat- és hatáskör átruházása kapcsán lehet.[áht. 108. (2) bekezdése alapján.] (2) Ha a vagyonról az államháztartás alrendszere javára történik lemondás, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő illetve állami vagy más szervezet elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. [Áht. 109..] (3) Behajthatatlannak minősíthető a követelés, ha - az adós meghalt és hagyatéka nem maradt, - az adósnak nincs lefoglalható vagyona, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen maradt, - a bíróság behajthatatlanságra vonatkozó jogerős határozatot hozott. 9
VII. Fejezet A vagyon hasznosításának nyilvántartása 14. (1) Az önkormányzati vagyon értékesítésével, illetőleg hasznosításával kapcsolatosan kötött szerződésekről nyilvántartást kell vezetni, amelyek folyamatosságáról a polgármesteri hivatal gondoskodik. (2) A nyilvántartás tartalma nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek. (3) Az önkormányzat vagyona elidegenítése, hasznosítása kapcsán a döntést hozó szerv illetve szerződéskötő a döntést, illetve a szerződéskötést követő 15 napon belül köteles a vagyon nyilvántartót értesíteni a döntést, illetve a szerződés egy példányának megküldésével VIII. Fejezet Vagyonnyilvántartás 15. (1) A vagyonnyilvántartás rendszerét az arra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével a jegyző alakítja ki. (2) A vagyon nyilvántartási feladatokat a polgármesteri hivatal, valamint az ön-kormányzat tulajdonosi irányítása alatt működő intézményei és vállalkozásai látják el. (3) A vagyonkezelői nyilvántartások alapdokumentumai az év végi fordulónapos, egyeztetett leltárak. (4) A vagyonnal gazdálkodók kötelesek az általuk kezelt vagyont a leltárak alapján nyilvántartani és a vagyont érintő változásokat a hivatali vagyon-nyilvántartás részére bejelenteni. (5) A hivatal az önkormányzat teljes vagyonáról az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságáról szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben előírt számviteli rendszerű nyilvántartást vezet. (6) A számviteli előírások szerint nyilvántartott vagyon értékéről évközi és év végi mérlegeket kell összeállítani és megküldeni a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához, illetőleg az éves zárszámadás részeként a képviselő-testület részére is be kell mutatni az ezen rendelet 15. (5) bekezdésben jelölt Korm. rendelet 44/A. -ában részletezett vagyonkimutatás formájában. A számviteli rendszerű nyilvántartásokat a pénzügyi-gazdasági iroda vezeti. (7) A számviteli rendszerű nyilvántartásokon kívül az önkormányzat ingatlanvagyonállományáról a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendeletben meghatározott kataszteri rendszerű nyilvántartásokat a műszaki iroda vezeti és ennek adatairól éves szintű statisztikai beszámolót készít a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága részére. IX. Fejezet 10
Záró rendelkezések 16. (1) Ez a rendelet kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 18/2000. (IX.28.) Ör. számú rendelet, valamint az azt módosító 40/2004. (X.28.), 8/2005.(II. 24.), 9/2005. (IV. 07.), 13/2005. (V. 5.), 27/2005. (IX. 30.), 20/2006. (V. 25.) számú rendeletek. (2) E rendelet rendelkezései nem érintik a hatályba lépése előtt megkötött jogügyletek érvényességét. (3) Az e rendeletben alkalmazott fogalmak jegyzéke a 3. számú mellékletben szerepel. Hajdúsámson, 2007. március 1. Bagolyné Szűcs Mariann jegyző Andó Lászlóné polgármester E rendeletet a mai napon kihirdettem: Hajdúsámson, 2007. március 5. Bagolyné Szűcs Mariann jegyző 11
1. sz. melléklet a., Amennyiben a saját intézmények szolgáltatásaikat egymás között bonyolítják arról kötelesek nyilvántartást vezetni. b., Az önkormányzati intézményekben lévő helyiségek közösségi terek és önkormányzaton kívüli intézmények és egyéb szervezetek részére történő bérbeadásának a díjtáblázata 1. Tanterem rendezvényre 1.000 Ft/óra 2. Tanterem (termékbemutatóra) 5.000 Ft/alkalom max. 2 óra és minden megkezdett további óra 2.500 Ft 3. Tanácsterem bérbeadása a helyi pártok és helyi társadalmi szervezetek részére térítésmentes 4. Tornaterem(iskola) 3.000 Ft/óra 5. Tornacsarnok(iskola) 5.000 Ft/óra 6. Sportegyesület részére tornaterem, tornacsarnok ingyenes használat, de a támogatásba legyen beépítve 7. Aula 5.000 Ft/óra 8. Étterem(gyermekebédlő) 4.000 Ft/óra 9. Konyha használat (rezsi) 15.000 Ft/alkalom 10. Kábel elosztó helyiség 10.000 Ft/hó + rezsiköltség 11. Büfé 70.000 Ft/hó 12. Iskolaudvar/díszudvar 4.000 Ft/óra 13. Könyvtár emeleti helyiség 1.000 Ft/óra 14. Martinkai Közösségi Ház a helyi társadalmi szervezetek, egyházak részére ingyenes használat Egyéb célra: - termék bemutatató stb. 5.000 Ft/alkalom max. 2 óra és minden megkezdett további óra 2.500 Ft - civilszervezetek és egyéb rendezvények 1.000 Ft/óra 12
2. sz. melléklet A versenyeztetési eljárás szabályai 1.) A pályázatot a képviselő-testület döntése alapján szervei, a vagyon használói illetve kezelői, vagy az általuk megbízott szakértők, vagy más a képviselő-testület által kijelöl személyek hirdetik meg. 2.) A pályázati kiírás jogszerűségi szempontból történő véleményezéséről a jegyző gondoskodik a polgármesteri hivatal jogásza bevonásával. 3.) A nyilvános pályázatot legalább egy országos, vagy megyei napilapban meg kell hirdetni. 4.) A pályázat leadására nyitva álló határidőt úgy kell megjelölni, hogy legalább 15 nap álljon a pályázók rendelkezésére. 5.) A zártkörű pályázatról a érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell értesíteni. A pályázati felhívást legalább három pályázónak meg kell küldeni úgy, hogy a felhívást postára kell adni a benyújtásra megállapított határidő előtt legalább 15 nappal. 6.) A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második fordulóban az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt. 7.) A pályázatot kiíró a pályázati feltételeket és szabályokat a pályázat során csak a következő esetekben változtathatja meg: - ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának, - ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg. 8.) A változtatást a pályázati kiírás közzétételére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni vagy valamennyi érdekeltnek meg kell küldeni. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy új pályázat kiírására került sor. 9.) A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő egy alkalommal legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg. 10.) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell különösen: - a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, - az értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését, szükség esetén annak minimális árát, - az ajánlatok benyújtásának helyét és időpontját, - az ajánlati kötöttség minimális időtartamát. 11.) Ingatlan értékesítése esetén a pályázati felhívás mellett be kell szerezni - a hat hónapnál nem régebbi vagyonértékelést, - ingatlan esetében három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot. 12.) A pályázó a pályázat eredményének közzétételéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát. A benyújtott ajánlatok tartalmát legalább a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőknek nem adható. 13
Pályázati biztosíték 1.) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati felhívásban meghatározott módon és időben kell rendelkezésre bocsátani. 2.) A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után vissza kell adni. 3.) Nem adható vissza a biztosíték, ha - a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, - az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, - az ajánlattevő a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően, de az eredményhirdetést megelőzően vonta vissza ajánlatát, - a szerződés megkötésének meghiúsulása az ajánlattevőnek felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. Ajánlati kötöttség 1.) A pályázó ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másképp nem rendelkezik, akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt. 2.) A pályázó ajánlatához a kiírásban vagy a pályázó által meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van. Kivétel ez alól, ha a pályázatot megnyert ajánlattevővel szerződést köt a ki-író vagy írásban közli a pályázókkal, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja. 3.) A pályázó ajánlatát csak akkor módosíthatja, ha erre a pályázati kiírás lehetőséget biztosít és erre felhívták. 4.) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni. 5.) Ha az ajánlattevő a pályázat titkosságát megsértette, úgy kizárható az eljárásból. 6.) Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonatja. 7.) Az ajánlattevő nem igényelhet térítést ajánlata kidolgozásáért és ajánlattételével kapcsolatos más jogcímen sem terjeszthet elő követelést. Az ajánlat 1.) Az ajánlattevő az ajánlatát zárt borítékban, cégszerű aláírással a megjelölt időpontban és helyen a pályázatra utaló jelzéssel köteles benyújtani. 2.) Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát - a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására, - az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre, - a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére, - az ajánlati kötöttségre vonatkozóan, 14
- egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettség vállalásra. 3.) Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatoknak az elbírálás után nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. 4.) Az ajánlati dokumentumokat a beérkezés sorrendjében sorszámmal kell ellátni. 5.) A beérkezett pályázatok felbontása az ügyiratkezelés szabályai szerint történik. A pályázati határidőt követő napon a pályázatokról feljegyzést kell készíteni, melyben megállapításra kerül, hogy a pályázatok megfelelnek-e a pályázati kiírásban foglaltaknak. 6.) Érvényes az az ajánlat, amely mind formáját, mind tartalmát tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak. 7.) Érvénytelen az az ajánlat, amely nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban valamint az e mellékletben szereplő szabályoknak. 8.) Az érvényes ajánlatokat a döntés-előkészítésre jogosult bizottság véleményezi és indoklással ellátott javaslatot tesz a döntésre jogosult szervnek. 9.) Ha a kiírás másképpen nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül el kell bírálni. 10.) Nem vehet részt a pályázat értékelésében: - az, aki az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, - az érdekelt gazdálkodó szervezet tisztségviselője, - az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, - az előzőekben felsorolt személyek hozzátartozói /PTK. 685. b) pontjában meghatározott személyek/ 11.) A pályázat értékelésében résztvevő köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. 12.) Eredménytelen a pályázat, ha: - a kitűzött időpontig nem érkezik ajánlat, - a beérkezett ajánlatok egyike sem felel meg a felhívás vagy a pályázatra vonatkozó más előírásnak. 13.) A kiíró a pályázat kiírásakor fenntarthatja magának azt a jogot, hogy egyik ajánlattevővel se kössön szerződést, és ilyen módon minősítse a pályázatot eredménytelennek. 14.) A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. 15.) A pályázat értékelését írásban /jegyzőkönyvben/ kell rögzíteni. 16.) Az a pályázó, aki a versenyeztetési eljárás szabályainak alkalmazását jogszabálysértőnek tartja, az eredményhirdetéstől számított 15 napon belül a jegyzőhöz kérelmet terjeszthet elő. Ennek eredménytelensége esetén az illetékes bírósághoz keresetet terjeszthet elő. 15
E rendelet alkalmazásában: 3. sz. melléklet 1.) Helyi közút: az önkormányzat tulajdonában levő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület. 2.) Helyi közút műtárgya: híd, áteresz az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna. 3.) Középület: a képviselő-testület és szervei elhelyezésére szolgáló épület. 4.) Közmű: a gázelosztó vezetékhálózat, a víz- és csatornahálózat, a közcélú villamos hálózat, valamint az út, 5.) Levéltári anyag: az irattári anyagnak, továbbá a természetes személyek iratainak levéltárban őrzött maradandó értékű része, valamint a védetté nyilvánított maradandó értékű magánirat; 6.) Muzeális emlék: a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény meghatározott fogalom. 7.) Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak. 8.) Park: a település belterületén az önkormányzat tulajdonában lévő közhasználatú zöldterület, amely közterületnek minősülő /park, játszótér/, a pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő. 9.) Tér: az önkormányzati tulajdonban lévő közterület, melyet bárki szabadon használhat, a használatára vonatkozó jogszabályok keretei között. 10.) Vagyoni értékű jog: Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó - jogszabályban nevesített - hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamosfejlesztési hozzájárulás, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. 11.) Vagyonkezelő szerv: e rendelet 1. /2/ bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervek, továbbá vagyonkezelésre szerződés alapján felhatalmazott más, nem önkormányzati szervek. 12.) Védett természeti terület: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület; 13.) Vizek: a folyóvizek /folyó, vízfolyás/, a közcélú csatornák és a természetes tavak, illetve ezek medre. 14.) Vízi közműnek nem minősülő közcélú vízilétesítmények: "A vízgazdálkodásról " szóló 1995. évi LVII. törvényben meghatározott létesítmény. 16
Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2007.(IV.27.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2007.(III.5.) számú rendeletének módosításáról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. (1) bekezdése és a helyi önkormányzatok és szerveik feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. (1) bekezdésének j) pontja alapján figyelemmel az Ötv. 78-80. és 107. -aiban, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény teljes terjedelmében, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. (1)-(4) bekezdéseiben és 109. -ában foglaltakra is az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2007. (III.5.) számú rendeletét az alábbiak szerint módosítja. 1. (1) A rendelet az önkormányzati intézményekben lévő helyiségek közösségi terek és önkormányzaton kívüli intézmények és egyéb szervezetek részére történő bérbeadásának díjtáblázatáról szóló 1. számú melléklete hatályát veszti. (2) A rendelet 6. (7) bekezdés g.) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: Az intézmény helyiségeinek bérbeadására vonatkozó díjairól az önkormányzat az éves költségvetési rendelettel egyidejűleg határozattal dönt. Ezen díjak tartalmazzák a helyiséghasználattal kapcsolatos takarítás, fűtés, világítás, vízhasználat amortizáció költségeit. (1) A rendelet 11. (13) bekezdésének utolsó mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: A pályáztatás és versenyeztetés részletes szabályait e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 2. (2) A rendelet 16. (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: Az e rendeletben alkalmazott fogalmak jegyzéke a 2. számú mellékletben szerepel. (1) A rendelet 2. számú mellékletnek számozása 1. számú mellékletre változik. (2) A rendelet 3. számú mellékletének számozása 2. számú mellékletre változik. 3. 17
4. Ezen rendelet kihirdetését követő napon hatályba lép. Hajdúsámson, 2007. április 26. Bagolyné Szűcs Mariann jegyző Andó Lászlóné polgármester E rendeletet a mai napon kihirdettem: Hajdúsámson, 2007. április 27. Bagolyné Szűcs Mariann jegyző 18
Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(VIII.27.) számú rendelete Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2007.(III.5.) számú rendeletének módosításáról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. (1) bekezdése és a helyi önkormányzatok és szerveik feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. (1) bekezdésének j) pontja alapján figyelemmel az Ötv. 78-80. és 107. -aiban, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény teljes terjedelmében, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. (1)-(4) bekezdéseiben és 109. -ában foglaltakra is az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2007.(III.5.) számú rendeletét az alábbiak szerint módosítja. (1) A rendelet 6. (7) bekezdés d.) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 1. Az intézmény vezetője dönt a bérbe adásról és köti meg a bérleti szerződést. A bérleti szerződés határozott időre, legfeljebb egy évre, oktatási nevelési intézmények esetében legfeljebb az adott tanév végéig terjedő időszakra szólhat. Az intézmény vezetője amennyiben saját hatáskörben az ezen bekezdésben meghatározott időtartamra az intézmény helyiségeit bérbe adta, a szerződésekről köteles képviselő-testületet tárgyév december 31-ig a megkötött szerződés másolatának megküldésével - tájékoztatni. Az ezen bekezdésben meghatározott egy éven, oktatási nevelési intézmények esetében tanéven túli szerződéskötés esetén az intézményvezető aláírás előtt köteles megküldeni a képviselőtestület részére a szerződéstervezetet véleményezésre és jóváhagyásra. (2) A rendelet 6. (7) bekezdés g.) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: Az intézmények helyiségeinek bérbeadására vonatkozó díjairól az önkormányzat az éves költségvetési rendelettel egyidejűleg határozattal dönt. Ezen díjak tartalmazzák a helyiséghasználattal kapcsolatos takarítás, fűtés, világítás, vízhasználat amortizáció költségeit. A képviselő-testület az egy éven, oktatási nevelési intézmények esetében tanéven túli bérlet szerződés véleményezése, jóváhagyása során, amennyiben a fent jelölt bérleti díjat megállapító határozat nem tartalmaz olyan bérbeadási célt és díjat amely az intézményvezető által beterjesztett szerződéstervezetben szerepel, a bérleti díj összegéről is dönt. Hajdúsámson, 2008. augusztus 26. 2. Ezen rendelet kihirdetésének napján hatályba lép. Bagolyné Szűcs Mariann jegyző Andó Lászlóné polgármester E rendeletet a mai napon kihirdettem: Hajdúsámson, 2008. augusztus 27. Bagolyné Szűcs Mariann jegyző 19
Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2012. (V. 30.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2007. (III. 5.) önkormányzati rendelet módosításáról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. (2) és (4) bekezdésében, 11. (16) bekezdésében, 13. (1) bekezdésében és 18. (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. (2) bekezdésében és Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 68. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RÉSZ 1. Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a közoktatási önkormányzati feladatok átadásával kapcsolatos vagyoni jogok szabályozása érdekében rendeletet alkot. MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK 2. (1) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2007. (III. 5.) önkormányzati rendelet a következő, 13/A -sal egészül ki: 20