II. évfolyam 1. szám 1993. január 71/1992. (XI.26.) Kt. számú határozat: Vöröskereszt támogatására az összeg átutalásra került. A Képviselőtestület 1992. év december 17-i ülésén az alábbi napirendeket tárgyalta: 1. Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés között végzett munkáról, a tett intézkedésekről. 2. Az 1993-as munkaterv elkészítésének irányelvei. 3. Egyebek 1. NAPIREND A lejárt határidejű határozatok végrehajtása: 57/1992. (X.29.) Kt. számú határozat: Orvosi állásra a pályázat meghirdetésre került. 58/1992. (X.29.) Kt. Óvodavezetői állásra hirdetésre került. számú határozat: a pályázat meg- 67/1992. (XI.9.) Kt. számú határozat: Tanulószállói vételár különbözete átutalásra került. 69/1992. (XI.9.) Kt. számú határozat: Dr. Demény Ferenc süttői lakos részére a határozat megküldésre került. 70/1992. (XI.9.) Kt. számú határozat: Engelbrecht Ferenc és nejével az adásvételi szerződés megkötésre került. November 30-án a Képző- és Iparművészeti Lektorátus a felavatott II. Világháború helyi áldozatainak emlékművét elfogadásra javasolta. A mű eszmei értékét 1.200.000,- Ft-ban állapította meg. December 3-án ülésezett a helyi Földrendező Bizottság. A földárverés I. fordulójára kijelölésre került a kárpótlási földalapok 30 %-a. Kurt Althuber úr a köztemetőben nyugvó német katonák sírja ügyében tett látogatást településünkön. A német katonasírokat gondozó egyesület nevében tájékoztatott, hogy tervezik egy márványtábla elhelyezését és ünnepélyes felavatását 1993. tavaszán. 2. NAPIREND A Képviselőtestület az 1993. évi munkatervét az alábbiak szerint fogadta el: SÜTTÖ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 1993. évi munkaterve A Képviselőtestület minden ülésén első napirendként a polgármester beszámolóját tárgyalja meg a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés között végzett munkáról. I. 1993. január 28. Süttő község 1993. évi költségvetéséről önkormányzati rendelet alkotása.
II. 1993. február 25. A Képviselőtestület alapítványainak működése. III. 1993. március 25. A községi tömeg- és versenysport működésének értékelése. IV. 1993. április 29. Az 1992. évi költségvetés végrehajtásáról önkormányzati rendelet alkotása. V. 1993. május 27. A község egészségügyi helyzetének értékelése. VI. 1993. június 24. Az Általános Iskola működésének értékelése. VII. 1993. július 29. A Szociális Bizottság I. féléves tevékenységéből beszámoló. VIII. 1993. augusztus 26. Az 1993. évi költségvetés I. féléves végrehajtása. IX. 1993. szeptember 30. A Polgármesteri Hivatal működésének, valamint a hatósági ügyintézés helyzete. X. 1993. október 28. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság működése. XI. 1993. november 25. Az 1994. évi költségvetési koncepció. Az 1993. évi I-III. negyedévi gazdálkodás helyzete. XII. 1993. december 16. Az 1994. évi munkaterv elkészítésének irányelvei. EGYEBEK A beérkezett árajánlatok alapján a Képviselőtestület döntött, hogy 1993. január 1-től a süttői Márvány Vendéglő biztosítja az ebédet az óvoda és az iskola napközije részére. 10.000,- Ft átutalásáról döntött a Képviselőtestület a nyergesújfalui Rendőrőrs kialakítási munkáinak támogatására. A háziorvosi állásra érkezett pályázatok közül a képviselőtestület nem választott, a soron következő rendkívüli testületi ülésén december 30-án újból napirendre tűzi a kérdést. A Képviselőtestület 1992. év december 30-i rendkívüli ülésén az alábbi napirendeket tárgyalta: 1. Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés között végzett munkáról, a tett intézkedésekről. 2. Az 1992. évi költségvetési rendelet módosítása. 3. Óvodavezető kinevezése 4. A háziorvosi állásra beérkezett pályázatok elbírálása. 5. Egyebek 1. NAPIREND Az 1992. december 17-i ülés óta lejárt határozat nem volt. December 18-án a VÉRTES VOLÁN vezetőivel a Süttő-Tardosbánya közötti autóbuszjáratok tervezett leépítése ügyében tárgyaltam.
Az érintett vonalon az 1993. januári tömegközlekedés biztosítása érdekében - különös tekintettel a bikolpusztai iskolakötelesek utaztatásának a fenntartása végett - egyösszegű 10.000,-Ft támogatást ajánlottam fel a képviselőtestület újabb döntésének meghozataláig. December 22-én ülésezett a Dunamenti Szolgáltató Kft. taggyűlése. Az 1992. évi lakossági szemétszállításnak a díja a III. negyedévi zárás alapján várhatóan jelentős mértékben meg fogja haladni a tervezettet. 2. NAPIREND A Képviselőtestület módosította a község 1992. évi költségvetési rendeletét. 3. NAPIREND A Képviselőtestület 1993. január 1-től Endrédi Lászlónét a Napköziotthonos Óvoda vezetőjévé kinevezte. Egyben köszönetét fejezte ki Tornóczi Ferencnének nyugdíjba vonulása alkalmából a több évtizedes óvónői munkájáért. 4. NAPIREND A háziorvosi állásra beérkezett pályázatokat értékelte a Képviselőtestület. Az állás ügyében nem született döntés. Utasította a polgármestert, hogy a Népszabadságban és az Expressz hirdetési újságban újból hirdesse meg a háziorvosi állást. A Süttői Erdészet jelene A Budapesti Erdőgazdaság 1993. január 1-vel RT-vé alakult. Ezzel a ténnyel befejeződött egy hosszabb ideje tartó átalakulási folyamat, amely több erdészet mellett a Süttői Erdészet életét is befolyásolja. A Süttői Erdészet a mindenkori erdészeti és vadászati előírások és feltételek mellett (1961. évi erdőtörvény alapján) vállalati gazdálkodási formában végzi feladatait. 1992. évben is eredményes gazdálkodást folytattunk, mely az alaptevékenységünkön kívül a természet védelmével való szoros együttműködést is jelentette. Alaptevékenységünkhöz tartozik a tartalmas, hosszú távú erdőgazdálkodás biztosításával a fakitermelési tervek végrehajtása és az azt követő erdőfelújítások elvégzése. Ezeknek maradéktalanul eleget tettünk, biztosítva a környező falvak közvetlen tűzifa ellátását, és a lehetőség szerint tőáras felkészítést is engedélyeztük, mely újabb segítség a lakosság részére. A harmadik tevékenységi területünk a vadászat, mely 1992. évtől ismételten visszakerült közvetlen irányításunk alá. A vadászat társadalmi megítélése okozhatja a sok kérdésfelvetést, amely az Erdészethez érkezik. Véleményem szerint külön kell választani a vadászatot és a vadgazdálkodást. A vadásztatást az országban kialakult gyakorlatnak megfelelően nagyobb részt külföldi bérvadásztatással végezzük. A fennmaradó kisebb részt a területünkön lévő velünk együttműködő bérkilövő vadásztársaságok részére tartjuk fenn, amely az előző évben megkötött szerződéseink értelmében mindkét fél részére nagyon sok kölcsönös előnnyel jár és hosszú távon biztosíthatja a közös munkát. Fenti vadászati lehetőségeinken kívül korlátozottan és kisebb számban fogadunk még hazai bérvadászokat az általunk kialakított árjegyzék szerint. A Süttői Erdészet 1993. évben is mintegy 120 embernek biztosít munkát, melynek egy részét egyéni vállalkozóként foglalkoztatjuk. Tevékenységi körünk bővítésén is dolgoznak munkatársaink, melyek további munkalehetőséget biztosítanak az itt élők részére. Süttő, 1993. január 11. Perl József erdészetvezető
- 4 - Szülőföldünk, Süttő (III. rész) A kora vaskorból származó leletek bizo nyítják, hogy a terület érzékeli a nagy változásokat. A Nagysánctetőn földvár nyomait találhatjuk, korának megállapítására nem rendelkezünk ele gendő adattal. Legvalószínűbbnek lát szik, hogy a bronzkorban vagy a kora vaskorban építették. Az 50x40 m-es ki terjedésű földvár területén szétszór tan heverő cserepek közül a sikozott peremű töredék valószínűleg az Urnasíros kultúrához tartozik. A grafitmázas edény, újjbenyomkodásokkal díszített fazék, behúzott peremű tál töredéke és egy orsógomb koravas kori telepre utal. Az esztergomi múze umban őriznek egy koravaskori bögrét. A Feketehidi árok melletti dombon nagy számú cserép közül a turbántekercses és sikozott peremek, kannelúrás oldal töredékek az urnasíros kultúrába so rolhatók. Bikolpusztán a löszös, agya gos dombon egy későbronzkori bütyökfogantyús oldaltöredéket, egy őrlőkőtöredéket találtak. A behúzott peremű tálak, sikozott peremű és turbánteker cses peremű tálak töredékei a bütyökfogantyús oldaltöredékek a későbronz kori urnasíros kultúrába sorolható. Egy belülről kinyomott bütyökkel dí szített finom kannelúrás oldaltöredék és egy hordó alakú edény bütyökdíszes töredéke koravaskori. A Papi földekről egy bronzkori tölcsé res nyakú díszítetlen bögre (dunántúli mészbetétes kerámia) került Rigler László gyűjteményéből az esztergomi múzeumba. A Gerecse tetején egy 800x 400 m-es területet közrefogó sáncot találhatunk. A 10-15 m széles, 0,5-1,5 m magas sáncot kőből és részben vörös színű földből hordták össze; valószínű, hogy a nagykiterjedésű földvárat a ké sőbronzkorban építették. A legjelentősebb koravaskori lelet anyag a Sáncföldek halomsír mezőjéből került elő. A 15-20 m magas dombon hat mesterséges halom áll, magasságuk 0,63,6 m átmérőjük 20-40 m között válto zik. 1927-30 között tárták fel, de a feljegyzések hiányosak. Az ásatásokat dr. Balogh Albin és a süttói Szilva Zoltán vezette. Az első halomban kőkonstrukció volt, a III. halomban fagerendákból össze rótt, négyszögletű sírkamrát találtak. A halmokban magányos hamvasztásos sírok feküdtek. A leletanyag döntő többségét alkotó edények között különböző nagysá gú urnák, behúzott peremű omphaloszos fenekű tálak és tálkák, bögrék, fedők, agyagcsöbrök vannak. Az edényeken és a töredékeken grafitmázas, kannelúrás, benyomkodott körmös díszítés található. A leletek között szereplő szövőszékne hezékek és félholdas bevágásokkal ellá tott átfúrt agyagkorongok talán a tele pülésről származnak. A fegyvereket két vaslándzsa és egy kisméretű bronztőr képviseli. Egy vaskéstől, csónakos hátú bronzfibulától, szíjverettől négy vaszablától eltekintve a fémtárgyak több sége bronzkori. A lelőhelyet a temetkezési rítus és a leletanyag alapján a keleti hallstatti kultúra körébe utalják. A Sánci dűlő^ enyhén hullámos felszínű löszhátán 1 km területén szétszórtan 12 mesterséges halmot figyelhetünk meg. Magasságuk 1-4 m között, átmérőjük pedig 20-40 m kö zött mozog. A sírhalmok a Sáncon talált hat koravaskori temetőhöz tartoznak. 1930-ban egy hallstadt-korinak meghatá rozott bronzfibula került az esztergomi múzeumba, amely Müller Ernő kertjében került elő. Ugyanezen a területen a kő faragó üzem udvarán 1950-ben egy urná ban égetett csontokat találtak. 1960-ban a szomszédos Rákóczi út 36. sz. ház kertjében későbronzkori urnatemetőt bolygattak meg. Szepessy Géza két vagy három sírból származó urnát, kis tála kat, fazekat és töredékeket gyűjtött össze. A kerámia a későbronzkori urna síros kultúrába sorolható. 1954-ben ugyancsak a Kőfaragó üzem te rületén csontvázat találtak. A csontváz vállánál fekvő edényt és a fej körüli bronzkarikákat Zolnay László az eszter gomi Balassi Múzeumba szállította. A Parti-féle telekről került elő egy koravaskori tehető urna, mely Rigler László gyűjteményéből került a múzeumba. I.e. 350 évvel ÉK-Franciaországban, a Rajna és a Felső-Duna mentén indult meg egy nagykultúrájú csoport néppé formá lódása és az időszámításunk előtti év tizedekig szinte egész Európában elter jesztették műveltségüket.
Ez a nép a kelták népe, az első ismert kultúrájú nemzet volt, amely hazánk területén is nagymennyiségű régészeti leletet hagyott hátra. (folytatás) SPORT Barakká Gábor - 1992. december 28-án "ifjú" tornatermünk jelentős eseményére került sor. Az e napra meghirdetett labdarúgó tornára 10 csapat tagjai álltak csatasorba a győzelem reményében. A jóhangulatú, sportszerű, de olykor kemény küzdelmek a következő eredményt kozták: Az ifj. Pap dános által felajánlott igényes kivitelű vörösmárvány kupa hazai földre került, ugyanis az első helyezést Tardosbánya legénysége érte el. Második helyen "ami elérhető" volt számukra, a Papírgyár csapata (Bodrogai Ferenc) végzett. Harmadik a "Kisfröccs" csapata (Beck Tamás) lett. Valamennyi mérkőzésen Sulyok László sípjelére indult útjára a labda. Munkáját dicséri, hogy senki sem ajánlotta fel a szemüveget a bírónak. Már későre járt, mikor Buzánszki Jenő, a legendás hírű Aranycsapat egykori tagja vehette át a főszerepet. A torna zárásaként valamennyi csapat teljesítményéhez gratulált, majd átadta a helyezettek díjait. Gondolt a legkisebbekre is, öt focit ajándékozott az iskola labdarúgóinak. Köszönet érte! E programról annak a reményében tudósítunk, hogy sikerült néhány focirajongónak kellemes perceket szerezni. Köszönet mindazok munkájáért, akik e torna lebonyolításában segítettek. Búcsúzóul: Fiúk! Jövőre, újra, ugyanitt! - Január 1-től a tornaterem térítés ellenében vehető igénybe 500,- Ft/óra bérleti díjért. A diákcsoportok kedvezményben részesülnek. Örömmel jelentjük, hogy a terem "teljes gőzzel" üzemel, minden hely elkelt: Hétköznapokon 21 óráig, szombaton 15,30-ig, vasárnap délelőtt. A 24 óra c. napilap címének szórendi változtatásával zárjuk e néhány sort: Mindig nyitva lesz az ajtaja! - Kedvező idő esetén az iskolai sportpályán nevelői felügyelet mellett élvezhetik gyermekeink a korcsolyázás örömeit. Tudjuk, hogy ez a lehetőség nem vetélkedhet a Duna óriási jégfelületével, de a szülők nyugodtan engedhetik el otthonról csemetéiket, ez sosem fog beszakadni! Valahol Oroszországban Don 1942. karácsonya (részlet naplómból) Előzetes: a II. világháború hősi halottak emlékművének avatásakor a gondolatok százai cikáztak agyamban, amikor 50 év után, végre méltósággal emlékeztünk a Don folyó partján elesettekről. 1942. karácsony hetében várva-vártuk a postát. Ki a családjától, szüleitől, kedvesétől, ismerőstől és jöttek is. Nagy öröm volt azokat olvasni. Természetesen közösen értékeltük is. Egy nagy család voltunk, szorosan összetartozva. Bár úgy szeretnék egymást az emberek, ahogyan mi ott és akkor, soha-soha nem lenne háború. Valahol Oroszországban a hazától távol tanultunk meg szeretni és becsülni az édes otthont. Sokat fáztunk, míg megszoktuk a nagy hideget. Olyannyira, hogy -20 C-os hidegben csak zubbonyt viseltünk. Néha-néha találkoztam falumbeliekkel, egymást kérdeztük: mi lesz velünk? Jeles ünnepnapon, név- és születésnapon fájó szívvel gondoltunk a háború zajától mentes, édes otthon kedves melegére. Vártuk a szent karácsony estjét. Gondolataink e napon valahol félúton találkoztak szeretteink gondolatával.
- 6 - Az első este volt, amikor nem zavarta a meghitt hangulatunkat az ágyúk dörgése, puskák dörrenése, repülőgépek zaja. Körülültük kis fenyőfánkat, feldíszítettük fényképekkel, otthonról érkezett levelekkel, lapokkal és gyertyával. Egymást átölelve könnyes szemekkel gondoltunk szeretteinkre. Majd késő este, váratlanul - földbe vájt barakkunk ablaka alatt - felcsendült a "Mennyből az angyal". Akik énekelték munkaszolgálatos katonák voltak. Naponta segítettek nekünk fát, vizet hordani a konyhára egy kis élelemért. Kéz a kézben sírtunk és örültünk, hogy még élünk. Ezt a karácsony estét, amíg élek nem feledem. Archengelskoje, 1942. XII. 24. Naplómat folytatom. Tóth Károly nyugdíjas Vállalkozók, Gazdálkodók figyelem! A helyi iparűzési adókötelezettség különbözetét február 28-ig benyújtandó bevallásban kell elszámolni és a különbözetet megfizetni, vagy visszaigényelni. A bevallási nyomtatványt a Polgármesteri Hivatalnál lehet beszerezni. HIRDETÉSEK Nyomtatvány és irodaszer értékesítés indul január végétől, Nyergesújfalu, Kossuth L. út 36. Cégek, vállalkozások, magánszemélyek részére külön beszerzés is. Tel.: 55-292 *** Megnyitottam KENYÉR-TED boltomat a Butiksoron. Tokodi kenyeret árusítok. Reggel: 5-9 óráig Délután: 13-16 óráig Odor Tivadar MEGHÍVÓ Szeretettel meghívunk minden kedves érdeklődőt akinek egy kicsit is szívügye a környezetvédelem. JANUÁR 22-én (pénteken) délután 3 órakor a Lábatlani Polgármesteri Hivatalban RIO DE JANERIOI KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGKONFERENCIA résztvevői: KARSAY ESZTER budapesti lelkésznő és REMÉNYI TIBOR villamosmérnök részvételével, beszélgetés és előadás lesz, melynek címe ÖNGYILKOS FE3LŐDÉS, VAGY LEMONDÁS AZ ÉLET JAVÁRA?! Az élménybeszámoló során videófilmet is láthatnak a résztvevők. Szeretettel vár mindenkit a szervező bizottság nevében: Lábatlani Természetbarát Egyesület Anyakönyvi események (december hó) Születtek: Molnár György és Harkai Mariann fia Dávid Báthory Gábor és Bognár Lilla leánya Bernadett Bartók Ferenc és Birovecz Ilona fia Ádám Keresztes György és Vass Erika leánya Adrienn Adamik Zsolt és Ambrus Valéria fia Zsolt Herczeg Lajos és Csiszler Csilla leánya Fanni Horváth Károly és Nothart Zsuzsanna fia' Károly Kapu Tibor és Szabó Valéria leánya Virág
- 7 - Vállalkozó kedvűek figyelem! Üzleti vállalkozásomhoz társakat keresek. Kitartással, akarattal sok pénzt lehet keresni. A lehetőség mindenkinek adott, csak élni kell vele! Bővebb tájékoztatás: Hujberné Kincses Emőke Süttő. Fehér út 8. Tel.: 61-438 Tájékoztatjuk a T. Lakosságot, - hogy a RUHATISZTÍTÓ változatlan helyen (az óvodaparkból megközelíthető) hétfőn és csütörtökön 8-12 óráig tart nyitva - hogy a nyergesújfalui Rendőrőrs alkalmazottja minden hétfőn 14 és 16 óra között a Süttői Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadást tart. Rajta a kajszibarack lassabban fejlődik, később kezd teremni, viszont hosszú életű fa fejlődik belőle. (4.) A gutaütést kiváltó kórokozók mechanikai sérüléseken fertőznek. A kajszibarackot közvetlen virágzás előtt metszszük! Ebben az időpontban nem fertőznek a gutaütést kiváltó kórokozók. A 2 forintosnál nagyobb sebeket sebkezelő anyaggal vonjuk be. Az év további részében a mechanikai sérüléseket kerüljük. Az esetleg mégis előforduló sérült részt fűrésszel vágjuk vissza egészséges, sima felületű részig, és azt azonnal vonjuk be sebkezelő pasztával. Védekezzünk a kéregmoly ellen! Rügyfakadás előtt, és lombhullás idején végezzünk lemosásszerű permetezést réz tartalmú szerrel. (5.) Ne hagyjuk legyengülni a fákat! Nagy termés évében végezzünk gyümölcsritkítást a túlterhelés elkerülése érdekében. Aszály idején öntözzük a fákat! Védekezzünk a gnomóniás levélfoltosság és a monilia ellen, Zineb, Buvicid K, Dithane, stb. segítségével. Növényvédelmi tanácsok A sárgabarack fák legveszélyesebb betegsége a gutaütés. Igazán hatékonyan nem tudunk védekezni ellene, de megfelelő módszerekkel csökkenthetjük fellépésének valószínűségét. A betegség tünetei a virágzás idején, vagy a nyár folyamán jelentkeznek. A virág, vagy a levelek és a fejlődő gyümölcs a hirtelen pusztulás következtében rászárad az elhalt gallyra. Az élő és elhalt rész találkozásánál mézgafolyás nem mindig jellemző. A védekezés (1.) a fa ültetési helyének kiválasztásával kezdődik. Mély fekvésű fagyzugos helyre, kivágott fa helyére legalább 5 évig ne ültessünk kajszibarackot. (2.) Lehetőleg ne túl fagyérzékeny fajtát válasszunk. (Az ó- riáskajszik fagyérzékenyek.) (3.) Ha módunkban áll, vadszilvára eltett fát ültessünk. A vadszilva ellenálló alany a gutaütéssel szemben. Süttő és környéke 1827 táján... Lernyei Csaba Helischer József esztergomi városi tanácsnok, közgyám írt ebben az időszakban összefoglalást Esztergom vármegyéről,' latin nyelven. Tőle tudjuk (magyar fordítás: dr. Prokopp Gyula járásbírósági elnök), hogy Esztergom vármegye német neve: Graner Gespanschaft volt, vagyis Esztergomi Ispánság (Vármegye). Községünkről többek között elmondja, hogy "az esztergomi érsekség birtoka lakói németek és kevés magyar, akik 145 házban és 183 családban laknak Lélekszámuk... 1034... katolikusok, van templomuk és plébánosuk. Fehér márványt bányásznak itt..."
- 8 - Bikolról is írt Helischer: "...BIKOL neve a leleszi konvent 1304. évi oklevelében Bikoskou (a mai írásmód szerint Békáskő) névvel fordul elő. Akkor a Hunt-Paznan család birtoka volt, az 1827-es évek táján a Sissay család tulajdona; a kastély-kertben ritka gyümölcsfákkal. 118 cseléd, zsellér lakott itt, 30 családban. "...VADATS (Ma: Vadács, magy.s.a.) az esztergomi érsekség pusztája a Gerecse hegyen.erdő és márványbánya tartozik hozzá. A márványt részint Süttőn, részint másutt dolgozzák fel..." A szőlőművelésről még annyit, hogy "...nemesebb bort adnak...a süttői... szőlők. Gerecséről is szól Helischer: "...Megyénkhez tartozik még a környék legmagasabb hegyének a Gerecsennek Süttő felőli része is. Itt vannak a híres vörösvárványt adó kőfejtők..." Mindezekhez hozzá kell fűznünk, hogy környékünk kőbányáinak termékei nem minősülnek márványnak, hanem csupán kemény mészkőnek, még a vörös változatok sem. A "Gerecsén" név a Gerecse délszláv eredetére utal. Dr. Sághy Antal SUTTŐI HÍREK Időszaki lap Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Felelős kiadó: Szakmáry László polgármester Szerkesztőség: Süttő Polgármesteri Hivatal Templom tér 9. Tel.: 33/61-180 Nytsz: B/PHF/1005/K0/1992. Ami elérhető...