forgó -l-lel, am ely nem hogy helynevekben, de közszavakban is rendkívül ritka, szám neveken való m egjelenése pedig példátlan. "Fent jelzett egyeztetésem nek sem m ia k adá I y ani n cs" [az én kiem elésem : J. D.] (i. h. 79) - írja m agabiztosan a szerző. A zért ném i óvatosság elkelt volna... D olgozatom ban arra a kérdésre keresem a választ, hogy m ilyen tapasztalatokat szűrhetünk le a X V III. századi m agyarországi újságcím eket olvasván. A z újságcím ek értelm ezését szociolingvisztikai szem pontból kísérelem m eg, vizsgálva azt is, hogy m ilyen szem antikai tartalm akat és idológiai vonzatokat hordoztak cím lapjaikon ezek a periodikák. Legelőször azt a problém át kell tisztázni, m it értek X V III. század in és m agyarországin. A X V III. század 1800 decem ber 31-ig tart, ennek ellenére nem veszem figyelem be az 1799-ben és az 1800-ban indult vagy az ekkor cím et változtató újságokat. A m agyarországi jelző tekintetében pedig B éccsel teszek kivételt, am ely város ugyan nem M agyarországon van, de m ert a m agyar vonatkozású és m agyar nyelvű újságjaink jelentős részét ott adták ki, a vizsgálat szem pontjából nem lehet figyelm en kívül hagyni. A z újságok közül azokat a periodikákat, am elyek csak néhány hónapig jelentek m eg, s ezért sokszor csak m ásodiagos forrásból van róluk tudom ásunk, nem tárgyalom. N em vontam a kutatás körébe W indisch K ároly G ottlieb sűrűn nevet változtató erkölcsi hetilapjait sem. H asonlóképpen nem térek ki a lapok általában valam ilyen M úzsa cím m el indított, irodalm i m elléklapjaira. A vizsgálat alapját képező periodikák cím eit egy táblázatban foglaltam össze a dolgozat végén. A z adatokat A magyar sajtó története 1., (szerk. K Ó K A Y G Y Ö R G Y,B p., A kadém iai, 1979) cím ű könyvből vettem. A X V III. századi újságok története 17üS-től a század végégig tart, de fontosabb, jelentősebb szakasza a század utolsó harm adára esik. Ennek ellenére vizsgálatunk szem pontjából nem érdem es külön periódusokra bontani ezt a korszakot. H asznos lehet, ha egységes olvasói elvárási horizontot tételezünk fel,
hiszen ebben a korban az olvasói elvárási igények sokkallassabban változtak, m int a későbbi korszakokban vagy akár napjainkban. H a végigtekintünk az újságcím ek során, látjuk, hogy az újságoknak és cím eiknek nyelve m egegyezik. M anapság, m ikor szinte csak ism erős cím eket látunk az újságárusoknál ez nem m eglepő, de érdem es gondolni arra, hogy például ezekből a cím ekből, m int "K urír" vagy "R espublika" vagy "Erato" vagy "Pc-w orld" nem tudnánk pontosan m egállapítani, hogy m ilyen nyelvű lapok. Elsősorban az segít bennünket, hogy a m agyar újságosbódékban többnyire m agyar nyelvű lapokat tudunk vásárolni. A X V III. században azonban az ország lakossága nyelvűségében nem volt olyan nagy m értékben hom ogén, m int napjainkban. Ezen kívül m ás nyom daterm ékek, például könyvek esetében többször előfordult az is, hogy m agyar nyelvű m unkák nem m agyar nyelvű cím ekkel jelentek m eg. Fontos m egállapítás lehet tehát szám unkra, hogy az újságcím ek és a belső szöveg nyelve m indig m egegyezik. A zt jelentheti ez, hogy szám ítottak arra: az olvasó m ég nem ism eri az új sajtóterm éket, ezért gyorsan, m egbízhatóan akar tájékozódni annak nyelvéről. M ásrészt úgy tűnik, hogy az újságokat pontosan körülhatárolt és nyelve által leírható, azonosítható olvasóközönségnek szánták. N em volt szükség valam ilyen külső szem pont, például a m űveltség, vagy egy szakm ai körbe való odatartozás cím beni felm utatására akár a hazai akár a külföldi közönség felé. külsődleges, A z általam vizsgált 28 újságcím közül II m agyar, ez a cím ek 40 % -a. Ez az arány, ha figyelem be vesszük az újságolvasó közönség nem zetiségi m egoszlását, m agas, ám ha a felvilágosodás nem zeti nyelvi program ját tekintjük, akkor nem tűnik túlságosan soknak. Ezen arányokat szem előtt tartva érdem es m egvizsgálni az idegen eredetű szavak használatát a m agyar cím ekben. Ezek többnyire a m itológiához kapcsolható nevek, m int Mercurius, Orpheus, Uránia valam int a köznév Kurír és a Museum. A nem m agyar szavak m ellett viszont nagyon sok cím ben előfordul, a magyar jelző. M i lehetett az oka a m agyar nyelv, a m agyar jelleg ilyen jelentős hangsúlyozásának? Ez a kérdés átvezet a felvilágosodás nyelvszem léletének problém aköréhez, m elyről részletesen szólni e tanulm ány keretei között nincs lehetőség, de a fenti m egfigyelésünk párhuzam ba állítható azzal a nézettel, m ely szerint a felvilágosodás korszakában, az értelm iség többnyelvűségének korában valam ely nyelv használata elsősorban ideológiai döntés és nem kom m unikációs kérdés volt. Ebből az a következtetés adódik vizsgált anyagunkra nézve, az újságok cím eiben m utatkozó kettőség a nem zettudathoz való viszonyulás kétirányúságát hogy tükrözi: az egyik póluson egy régibb, hungarus szem léletet, a m ásik póluson egy újabbat, a kialakuló nacionalizm ushoz kapcsolódót. M int em lítettük, a m agyar cím ekben a m agyar jelzőt és többségében valam ely idegen szót találunk, de az alapcím ben nincs utalás helynévre. A nem m agyar nyelvű cím ek többnyire tartalm aznak valam ilyen helynevet, ahová a 29
újság kapcsolható. E z legtöbbször a kiadás helye. H a a kiadás helyének és a cím nek kapcsolatát abból a szem pontból vizsgáljuk, hogy m ely helynevek lettek feltüntetve az újságcím ekben, akkor a következőt tapasztaljuk: Bécs 7-ből 2 esetben, Buda 3-ból 2 esetben, P est 5-ből 1 esetben, P ozsony 5-ből 4 esetben. Na gyszeben, Ka ssa és Kom á rom nem szerepelt a cím ekben, viszont a N agyszebenben nyom tatott újságokban m indig m egtalálható az E rdély földrajzi név. B écs és P est alúlreprezentáltságára választ kell keresni. B écs esetében arra gondolhatunk, hogy az uralkodói székhely olyan szellem i központnak szám ított, m elynek híre, vonzereje abszolút érvénnyel bírt, a császárváros cím beni feltüntetésére nem volt szükség. E hhez társuit, hogy éppen itt gyülekezett az a felvilágosult szellem ű nem esség, am ely szellem i irányultságát tekintve a nacionalizm us felé tájékozódott, tehát m íg egyfelől B écs kulturális életének előnyeit élvezte, m ásfelől a m agyar szellem i és ezen keresztül politikai különállást akarta hangsúlyozni. P est esetében m ás m agyarázatot találhatunk az észlelt jelenségre. A z első lap, a M a gya r M erkurius tulajdonképpen egy' P ozsonyból átköltöztetett kiadvány volt, m ellyel kapcsolatban a kiadó inkább a folytonosságot kívánta hangsúlyozni, m int a kiadás helyének újdonságát. A későbbi újságok viszont feltehetően azért nem kívánták feltüntetni cím eikben a dunaparti várost, m ert széles, országos olvasókörre szám ítottak. E hhez nyilván hozzáj áru It az a büszkeség is, m elyet a P esten csoportosuló értelm iségiek éreztek, látván a hivatali központtá m egtett két szom széd város gyors ütem ű fej lődését. Ú jságcím einkben a m a gya r jelző m ellett m agyar szóként a hírvivő, hírm ondó szavaink állnak, E zen kifejezéseink nyelvújítás korabeliek, noha ezt a két szót nem adatolja történeti etim ológiai szótárunk. H írla p szavunk 18ü8-ból való, a hírnök 1795-ből. A hírm ondó, hírvivő szavaink m inden bizonnyal a ném et újságokban szereplő A nziegen, N achrichten, Z eitung főnevek m agyar fordításai, noha m aga a két szó nem tartalm az utalást sem az időre, sem az újságra, az újdonsá g-ra vonatkozóan. E zt a m egfigyelést azzal m agyarázhatjuk, hogy a hír újdonságértéke kevésbé volt fontos, m int m egbízhatósága, illetve szórakoztató funkciója. M ivel ekkoriban a leveleken keresztül - m elyeket vagy m agánszem élyek vagy postakocsik szállítottak - folyt az inform ációáram lás, az olvasóközönség szám ára a gyorsaság, az eltelt idő nem játszott kom oly szerepet. E hhez igazodtak az újságok is a hírek tem atikáját és a m egfogalm azás stílusát illetően: leíró beszám olókat, részletes tájékoztatókat olvasunk, sokkal kevesebb aktuális, "forró" híranyagot. (E nnek egyik objektív oka az volt, hogy a külországi híreket m ás újságokból vették át szerkesztőink, így azok m ég egy további lépcső beiktatásával kerültek olvasóink elé.) A z újságcím ek között külön csoportot képviselnek a század utolsó évtizedeiben m eginduló szépirodalm i folyóiratok. L istánkat végigtekintve 30
látjuk, hogy ezek sokkal egyénibbek, m int a korábbi K urírok, Zeitungok, M ercuriusok. A folyóiratok közül kettőnél m egállapítható a névadás története. A kassai Magyar Museum a ném etországi Deutsches Museum-tóI kölcsönözte nevét. A szépirodalm i orgánum cím adása körül vita tám adt a két szerkesztő, Batsányi és K azinczy között, m ert az utóbbi Magyar Parnassus cím m el indította volna folyóiratukat. M ivel ekkor Batsányi bizonyult erősebbnek, K azinczy cím adási elképzelését csak kevéssel később, végleges szakításuk után valósíthatta m eg, m ikor szabadkőm űves neve után Orpheus-nak keresztelte saját újságját. A Museum cím általánosabb, átfogóbb tartalm ú lapot ígért a kifejezetten szépirodalm i orientációt sugalló Parnassus-nál. K azinczy irodalm i am bícióinak jelentős voltát hangsúlyozhatta az is, hogy ő m ég a m agyar jelzőt sem szerepeltette folyóirata cím ében. az újság elme a kiadás az ú'ság ideie helye nyelve témáia szerkesztőie Mercurius Veridicus ex Hungaria 1705-10 la 1 Nova Posoniensia 1721-22 Pozsony la 5,6 BéIM. Wochentliche zweymal neuankommender Mercurius 1730-39 Buda né 6 NottensteinJ.G. Press burger Zeitung 1764-1929 Pozsony né 456 Windisch K. G. Allergnadigst priyiligierte Anzeigen.. 1771-76 Bécs né 1456 Kollár Á. F. Eohemerides Vindobonenses 1776-85 Bécs la 6 Kereszturv J. Magyar Hírmondó 1780-89 Pozsony ma 56 RátM. Der Mann ohne Vorurtheil 1781 Bécs né 356 Bessenyei GY. Press burger Kundschal'tsblatt 1781-82 Pozsony né 7 MoIIJ. Pester lntellíngenzblatt in Frag- und Anziegen 1781-86 Pest né 46 SíebenbUrger Zeitung 1783-87 Nagyszeben né 16 Hochmeister Pressourske NoYiny 1783-87 Pozsony cseh 6 Tállyai D. Staré NoYiny Litemího Umeni 1785-86 Beszterceb. szlo 36 PlachyO. Magyar Kurír 1786-1806 Bécs ma 16 Szacsyay S. Merkur von Ungarn 1786-87 Buda né 25 Koyachich M. Ungarísche Staats- und Gelehrte Nachrichten 1787-94 Pest né 1,6 Schickmayer Magyar Merkurius 1788-89 Pest ma 6 Magyar Museum 1788-93 Kassa ma 2 Batsányi J. Oroheus 1789-90 Kassa ma 2 Kazinczy F. Hadi és Más Neyezetes Történetek 1789-91 Bécs ma 14,5,6 Görög Kerekes Mindenes Gyűitemény 1789-92 Komárom ma 2 Péczeli J. SíebenbUrger OuartaJschril't 1790-1801 Nagyszeben né 25 Erdélyi Magyar HírviYŐ 1790-91 Nagyszeben ma 16 Fábián D. Ephemerides Budenses 1790-93 Buda la 126 Tertina M. Magyar Hírmondó (Bécs) 1792-1803 Bécs ma 1456 Görög Kerekes Bétsi Magyar Merkurius 1793-98 Bécs ma 16 Pántzél D. Uránia 1794-95 Pest ma 2 Kármán J. Literarische Anziegen fur Ungern 1798-99 Pest né 5 Schedius L. 1: politikai híradás 2: irodalom, nye1yműyelés 3: erkölcsi hetilap 4: gazdasági lap 5: tudományos hírek terjesztése 6: általános tájékoztatás
Kárm án József lapjának, az Urániá-nak cím adására vonatkozóan a kutatás eddig nem volt eredm ényes. Feltehető, hogy a szerkesztők dolgok, a csillagászat U rániát az égi m úzsáját kívánták m egidézni e cím m el a jövőbelátás, az előrehaladás gondolatára asszociálva. A kom árom i Mindenes Gyűjtemény m ár tulajdonképpen XIX. századi cím nek tekinthető, hiszen praktikus töm örséggel, közvetlenül, nem m etaforikusan fejezte ki a lap tartaim át. A nem m agyar nyelvű cím ek legtöbbje ném et (11 cím, 40% ). Ezek a cím ek külföldi, elsősorban a ném et birodalom ban területekre alkalm azott változatai kiadott újságok cím einek m agyar voltak. M ivel e lapok közül nem egy közel állt a hivatali, közigazgatási apparátushoz, cím eik részletesek, körülírók, szinte körülm ényesek. K iem elkedik közülük Bessenyei folyóirata, az Előítéletek nélküli ember. Ezzel a cím m el Bessenyei saját m ondanivalójának védelm ét kívánta szolgálni, ugyanis ugyanezzel a titulussal indított m ásfél évtizeddel korábban lapot a bécsi állam m iniszter, Sonnenfels. A latin cím ek (4 cím, 14% ) közül kettő az újságok történetének korai szakaszához kapcsolható, m ikor m ég hazánkban a tudom ányok szinte kizárólagos nyelve a latin volt. Rákóczi sem találhatott volna intem acionálisabb nyelvet, m elyen a világot tájékoztathatta volna a m agyarországi szabadságharcról. A későbbi kettő pedig a felvilágosult értelm iségieknek azon csoport jához vehető, m ely a nem zetfeletti nyelv használatával kívánta bem utatni hazánknak és nem kevésbé a külfóldnek a m agyar kulturális élet eredm ényeit. E rövid elem zés zárlatában néhány szót kell m ég szólni a cím ek és az újságok tém áinak (táblázat 4. oszlop) kapcsolatáról. N oha a kategóriábaosztás talán nem eléggé finom, de a táblázat adatait vizsgálva leginkább az derül ki, hogy az újságok cím ei és tartalm uk tem atikai felosztása között nem lehet szoros összefüggéseket kim utatni. N agy általánosságban elm ondható, hogy a politikai híradásokat és az általános tájékoztatást szolgáló újságok cím eiben m egtalálható a hírvivő, hírmondó és a Mercurius szó, de akadnak fontos kivételek is. Összességében talán azt m ondhatjuk, hogy az újságok cím adási szokásaiban m eghatározóbb volt a hagyom ány követésének igénye, m int a tradíció aktuálissá tétel ének, az adott újságra szabásának gondolata.