Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Hasonló dokumentumok
A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata

I. Az Alkotmánybíróság, egyéb bíróságok és az alkotmányossági vizsgálat

T/9553. számú. törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény módosításáról

A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1488/2012. (VIII. 15.) számú HATÁROZATA

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 20/2015. (I. 23.) számú KÖZLEMÉNYE

2015. évi... törvény. a banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvénye k módosításáról

az alkotmánybíróság határozatai

CSALÁDI J O G A CSALÁDJOG JÖVÕJE

H A T Á R O Z A T I J AVA S L A T. Tisztelt Közgyűlés!

A fogyasztói kölcsönszerz désben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerz dési feltételekben szerepl egyoldalú szerz

Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben beazonosított ügyfél részére az MVH egyedi azonosítást szolgáló számot, ügyfél-azonosítót állapít meg.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 97/2012. (VII. 20.) számú KÖZLEMÉNYE

Az új Polgári Törvénykönyv és a Civil törvény civil szervezeteket érintő rendelkezéseinek hatása a létesítő okiratra teendők, változások 2014-ben

Az összbüntetés múltja és jövője

A régi és az új Ptk. összehasonlítása a civil szervezetek szabályozását illetően

A zálogjogosult végrehajtásba való bekapcsolódása az anyagi és az eljárásjog tükrében

7006/2008. (AEÉ 12.) APEH irányelv. a kiutalás előtti áfa ellenőrzések elvégzésének elősegítésére

A gondnokságról. Mire szolgál a gondnokság intézménye?

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

Emberi Jogok Európai Egyezménye

h a t á r o z a t o t:

Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

EN - Egyezménye az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről [CISG]

T Á J É K O Z T A T Ó. az öregségi nyugdíjra jogot adó szolgálati idők és jövedelmek egyeztetési eljárásának új rendjéről

kizáró ok a védjegyeljárásokban

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének

Kérdések és válaszok az új Polgári Törvénykönyv Első és Második Könyvének rendelkezéseivel kapcsolatban (2010. január 21.)

MAGYAR KÖZLÖNY. 79. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA július 12., kedd. Tartalomjegyzék

Átírás:

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és 2011. után 2/24

2010. 12. 31-ig 62. (1) A védjegybejelentésben nem változtatható meg a) a megjelölés, b) az árujegyzék úgy, hogy bővebb legyen annál, mint ami a bejelentés napján benyújtott bejelentésben szerepelt. (2) A bejelentő az (1) bekezdés b) pontjában megszabott keretek között a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés jogerőre emelkedéséig módosíthatja az árujegyzéket. 2011. 01. 01-től 62. (1) A védjegybejelentésben nem változtatható meg a) a megjelölés, b) az árujegyzék úgy, hogy bővebb legyen annál, mint ami a bejelentés napján benyújtott bejelentésben szerepelt. (2) A bejelentő az (1) bekezdés b) pontjában megszabott keretek között a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja az árujegyzéket. 3/24

Vt. indokolása: Módosítási tilalom vonatkozik a megjelölés megváltoztatására és az árujegyzék bővítésére. Hatályos törvényünk sem a védjegybejelentésekkel, sem a lajstromozott védjegyekkel kapcsolatban nem ad lehetőséget a megosztásra. A Védjegyjogi Szerződés viszont ezt megengedi, amit a törvényjavaslat figyelembe vesz. A megosztásra a különféle termékekre, illetve szolgáltatásokra bejelentett megjelölések, illetve lajstromozott védjegyek esetében van lehetőség. A megosztás az árujegyzék valamely részére az eredeti bejelentési nap - és adott esetben elsőbbség - megtartásával ugyanarra a védjegyre további bejelentést, illetve lajstromozást eredményez. A bejelentő szempontjából abban az esetben lehet előnyös a megosztás, ha az eljárás során felmerülő lajstromozási akadály csak az árujegyzék egy részét érinti. Ilyenkor - az eljárás elhúzódása nélkül - a kifogás alá nem eső árujegyzékkel a megosztott bejelentés révén oltalmat szerezhet. Hasonló módon a lajstromozott védjegy megosztása célszerű lehet a törlési eljárásokkal szembeni védekezésként, ha a törlési ok nem érinti a teljes árujegyzéket (62., 63. ). 4/24

62. (1) A védjegybejelentésben nem változtatható meg a) a megjelölés, b) az árujegyzék úgy, hogy bővebb legyen annál, mint ami a bejelentés napján benyújtott bejelentésben szerepelt. (2) A bejelentő az (1) bekezdés b) pontjában megszabott keretek között a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja az árujegyzéket. 5/24

és ha az a döntés egyszer megszületik, a döntést követően a bejelentő az árujegyzéket nem korlátozhatja. Ugyanis a törvény 62. -a szerint ez a döntés (valóban?) jogerőssé vált (titokban). Megváltoztatási kérelmet hiába is nyújtana be az eljáró Hivatalba az áruosztály korlátozására vonatkozóan? 6/24

Történt egyszer, a régi és az új védjegytörvényt átívelő időszakban, hogy a jogosult felszólalásával kapcsolatos felhívásra a bejelentő nem válaszolt, és a bejelentőre nézve kedvezőtlen döntés született. A megjelölésének Magyarországra kiterjedő oltalmát a Hivatal elutasította. A bejelentő már csak a döntés kézhezvételekor kapott észbe. A határozatban (döntésben) továbbra is benne volt a megváltoztatási kérelem előterjesztésének lehetősége (mint minden döntésben). Vajon az új törvény hatálya alatt a megváltoztatási kérelem mennyire lehet eredményes? 7/24

A megváltoztatási kérelmet az árujegyzék korlátozásával együtt nyújtotta be a bejelentő. A régi és az új jogszabály eltérését és következményeit ez a felszólalási ügy jól mutatja, ahol a felszólalást a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmának elismerése ellen még a régi törvény hatálya alatt, 2010 végén nyújtotta be a felszólaló, de a felszólalással kapcsolatos intézkedések már az új törvény hatályba lépését követően zajlottak. 8/24

A Hivatal a kérelmet továbbította a bíróságra, mert a 46/A.... (3) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott az eljárást befejező döntését: a) a védjegy lajstromozása; h) a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmának végleges elutasítása; szerinti eljárást nem alkalmazta, lévén, hogy az új törvény értelmezése nem adott erre lehetőséget.? 9/24

A Törvényszék a beadványt szintén az új jogszabály alapján bírálta el, és a következő döntést hozta: A megváltoztatási kérelem nem megalapozott. A Vt. 62. (2) bekezdése szerint a bejelentő az (1) bekezdés b) pontjában megszabott keretek között a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja az árujegyzéket. Vt. Indokolás: Módosítási tilalom vonatkozik a megjelölés megváltoztatására és az árujegyzék bővítésére. Ebben az esetben a 39. (3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását. nem alkalmazható? 10/24

A bejelentő árujegyzék korlátozását a Törvényszék nem vizsgálta, amit a következővel indokolt: Mivel a Vt. 62. (2) bekezdése alapján az árujegyzék a megváltoztatási kérelemben már nem módosítható, ezért a bíróság ezt a kérelmet már nem vizsgálta. Ez a mondat általam bővítve tehát azt fejezi ki, hogy: Mivel a Vt. 62. (2) bekezdése alapján az árujegyzék a megváltoztatási kérelemben már nem módosítható, mert a bejelentő az (1) bekezdés b) pontjában megszabott keretek között a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja csak az árujegyzéket, ezért a bíróság ezt a kérelmet már nem vizsgálta. 11/24

A törvény azt írja elő, hogy a bejelentő a döntés meghozataláig módosíthatja. Nem azt, hogy nem módosítható. Az nincs a törvényben, hogy a bíróság sem módosíthatja (39. (3)). A bíróságot ez a törvényi rendelkezés miért korlátozza? A bíróság miért ne korlátozhatná az árujegyzéket? A törvény szövege szerint a bejelentő nem módosíthatja. Ez nem lenne probléma akkor, ha a 62. -t a 39. (3) tükrében az illetékes döntéshozók is így értelmeznék. Azaz aszerint, ahogy az a törvény szövegéből következik. 12/24

Ebben az esetben a bíróság álláspontja szerint a 77. az árujegyzék korlátozása esetében nem alkalmazható. 77. (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a) a 46/A. (3) bekezdésében felsorolt döntéseit; A 46/A. (3) bekezdés szerint megváltoztathatná többek között a védjegy lajstromozása és a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmának végleges elutasítása kérdésében hozott hivatali döntést. 13/24

Mi az oka annak, hogy az egyezség megkötésének a lehetőségét sem vizsgálták az eljárás során? Fel sem vetődött az a kérdés, hogy vajon a felszólaló fenntartaná-e a felszólalását abban az esetben, ha a bejelentő a beadványában foglaltak szerint korlátozná az árujegyzéket. Nyilván az új törvény 62. (2) bekezdésének az előzőekben ismertetett értelmezése és a 39. (3) mellőzése miatt fel sem merült az eljáró Tanácsban ennek a lehetőségnek az alkalmazása. 14/24

A Tanács 207/2009/EK Rendelet 42. cikkének a felszólalás vizsgálatára vonatkozó (4) bekezdése szerint a hivatal (OHIM), ha ezt helyénvalónak ítéli, a feleket egyezség megkötésre hívhatja fel. Az új Vt. a következőket tartalmazza: 61/F. A felszólalás tárgyában helye van egyezségnek. 89. (4) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni. 15/24

A Rendelet 42. cikk (5), (6) bekezdése szerint: (5) Ha a felszólalás vizsgálata során megállapítást nyer, hogy a megjelölés a közösségi védjegybejelentés árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások egésze vagy azok egy része tekintetében nem részesülhet oltalomban, a bejelentést ezen áruk, illetve szolgáltatások tekintetében el kell utasítani. Ellenkező esetben a felszólalást el kell utasítani. (6) A védjegybejelentés elutasításáról szóló határozatot annak jogerőre emelkedését követően meg kell hirdetni. 16/24

43. cikk A bejelentés visszavonása, korlátozása és módosítása (1) A bejelentő a közösségi védjegybejelentést bármikor visszavonhatja, illetve az abban szereplő árujegyzéket bármikor korlátozhatja. Ha a bejelentést már meghirdették, a visszavonást vagy a korlátozást is meg kell hirdetni. 17/24

58. cikk Fellebbezéssel megtámadható határozatok (1) Az elbírálók, a felszólalási osztályok, a védjegy-igazgatási és jogi osztály, valamint a törlési osztályok határozatai ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek halasztó hatálya van. (2) Az olyan határozat, amellyel az eljárás a felek valamelyikének vonatkozásában nem fejeződik be, csak az ügydöntő határozat elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha a határozat a külön fellebbezést megengedi. 59. cikk Jogosultság a fellebbezésre, illetve a fellebbezési eljárásban való részvételre Az eljárásban részt vevő bármelyik fél, akit a határozat hátrányosan érint, fellebbezhet. Az eljárásban részt vevő bármely más fél a fellebbezési eljárásban ügyfélként vesz részt. 18/24

A Törvényszék döntése ellen a bejelentő fellebbezett. Az Ítélőtábla figyelembe vette azt, hogy a felszólalást 2011. 01. 01-je előtt nyújtotta be a felszólaló, és a felszólás benyújtásakor hatályos védjegytörvény alapján a Hivatalt új eljárásra utasította. Ezt követően a bejelentő az árujegyzék korlátozásával elérte, hogy a felszólaló elállt a felszólalástól. Ugyanakkor az Ítélőtábla a végzésében útmutatást adott az új védjegytörvény 62. -ában előírtak alkalmazására a következők szerint: 19/24

A fellebbezésben felvetettekre tekintettel megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a jelenleg hatályos szabály tartalmát illetően az elsőfokú bíróság álláspontjával és az ellenérdekű féi érveivel értett egyet. Az új szabály és az ahhoz fűzött indokolás alapján egyértelmű, hogy jelenleg már nem a lajstromozás kérdésében hozott döntés jogerőre emelkedéséig, hanem a hivatali határozat meghozataláig lehetséges a bejelentés során az árujegyzék módosítása. Ez azonban a jelen ügyben a fentiek szerint még nem irányadó. 20/24

21/24

62. (1) A védjegybejelentésben nem változtatható meg a) a megjelölés, b) az árujegyzék úgy, hogy bővebb legyen annál, mint ami a bejelentés napján benyújtott bejelentésben szerepelt. (2) A bejelentő az (1) bekezdés b) pontjában megszabott keretek között a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja az árujegyzéket. 62. (1) A védjegybejelentésben nem változtatható meg a) a megjelölés, b) az árujegyzék úgy, hogy bővebb legyen annál, mint ami a bejelentés napján benyújtott bejelentésben szerepelt. (2) A bejelentő az (1) bekezdés b) pontjában megszabott keretek között a védjegy lajstromozását elrendelő döntés meghozatalának napjáig módosíthatja az árujegyzéket. 22/24

32. (1) A védjegylajstromban feltüntetett védjegyjogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a védjegyoltalomról lemondhat. (3) A védjegyoltalomról az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében is le lehet mondani. 68. (1) A védjegyjogosult az árujegyzék szétválasztásával meghatározott áruk, illetve szolgáltatások tekintetében megoszthatja a védjegyoltalmat. 23/24

24/24