GAÁL ENDRE SÜLLEI LÁSZLÓ PASKAI LÁSZLÓ BÍBOROS, PRÍMÁS, ÉRSEK ÚR EMLÉKEZETE Paskai László 1927. május 8-án született Szegeden. Édesapja Paskai Ádám volt, édesanyja Ördög Mária. Családi hagyományt követve a Szegedi Piarista Gimnáziumba járt, ott is érettségizett. A második világháborúban testvérével, Antallal együtt leventeként, katonának sorozták be. A háborús frontot a keszthelyi Kármelitáknál egy kriptában vészelték át, elmenekülve az értelmetlen és embertelen szolgálat elől. Érettségi után jelentkezett a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartományba. Felvételt nyerve, 1945. augusztus 29-én jelöltként vonult be a szécsényi ferences rendházba, ahol a Pacifik nevet kapta. Ezután Gyöngyösön filozófiát és teológiát tanult, majd 1949. október 4-én örökfogadalmat tett. A rendek 1950. évi feloszlatása az ő további sorsát is bizonytalanná tette. Bár a Kapisztrán rendtartomány később korlátozott működési engedélyt kapott, Pacifik testvér csak világi papként, nagyváradi egyházmegyésként kezdhette meg lelkipásztori szolgálatát a (Szeged-) Csanádi Egyházmegyében. Pappá szentelése 1951. március 3-án Budapesten történt az Egyetemi Templomban. A teológiai tanulmányokat a Budapesti Hittudományi Akadémián fejezte be 1952. június 23-án, teológiai doktori cím megvédésével, summa cum laude minősítéssel. Disszertációja biblikus témát dolgoz fel a nép kiválasztottságáról Jeremiás próféta szemléletében. 1952 és 1955 között püspöki szertartó Szegeden Hamvas Endre megyéspüspök mellett. 1955-től a Szegedi Szeminárium prefektusa, filozófiatanára, majd spirituálisa. 1965-től a Budapesti Központi Szeminárium spirituálisa, az Akadémián pedig megbízott előadó. 1967-től a Filozófia Tanszék rendes tanára, egyben 1973 1978 között a Központi Papnevelő Intézet rektora is. 1978. március 2-án VI. Pál pápa bavagalianai címzetes püspökké és veszprémi apostoli kormányzóvá nevezte ki őt. Püspökké szentelése 1978. április 5-én Veszprémben történt Lékai László bíboros, prímás, érsek kézföltételével. További tevékenységét jól jellemzi püspöki jelmondata: In Virtute Spiritus (A Lélek erejében). 1979. március 31-én megyéspüspöki kinevezést nyert a Veszprémi Egyházmegye élére. Ezt követően 1982. április 5. és 1987. március 3. között Ijjas József kalocsai érsek mellett koadjutor érsekként működött. Lékai László halála után, 1986. június 30-án a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé választották. 1987. március 3-án II. János Pál pápa esztergomi érsekké, Magyarország prímásává nevezte ki. Hivatalánál fogva több püspöki szinódusi ülésen is részt vett Rómában. 1 1 Az 1987., 1994. és a 2001. évi püspöki szinóduson.
Paskai László érsek beiktatása Esztergomban 1987. április 25. Ilyen volt, amikor 1983 októberében a szinódus a bűnbánat és a kiengesztelődés jelentőségéről tárgyalt, hangsúlyozva az Egyház e világi küldetését, illetve az 1991 decemberében tartott Európai Püspöki Szinódus az újraevangelizálás fontosságáról. Az ekkor már bíboros Főpásztor (kinevezése 1988. június 28.) a Vatikáni Rádióban elhangzott interjúban világosan fogalmazza meg a hit feladatát a mai kor nagy kihívásai közepette: a mai életben nehéz megtalálni Isten helyét és szerepét, a szabadság túlzott hangsúlyozásával nehéz elfogadni az erkölcsi normákat, még nehezebb elfogadni, elismerni az Istentől kapott útmutatásokat. Lelkipásztori küldetése teljesítéseként többször is részt vett Rómában a Szentatyánál ad limina látogatáson. Élete során számos püspököt szentelt: Gyulai Endrét, Konkoly Istvánt, Dékány Vilmost, Várszegi Asztrikot, Ács Istvánt, Takács Nándort, Mayer Mihályt, Dankó Lászlót, Seregély Istvánt, Katona Istvánt, Pápai Lajost, Keszthelyi Ferencet, Balázs Bélát, Bosák Nándort, Ladocsi Gáspárt, Bíró Lászlót, Márfi Gyulát, Spányi Antalt, Bábel Balázst, Beer Miklóst, Szabó Tamást és Tempfli Józsefet. Társszentelőként közreműködött Belon Gellért, Póka György, Szendi József, Kiss-Rigó László és Udvardy György szentelésén is. A magyarországi egyházmegyék pápai átszervezése után 1993-tól esztergombudapesti érseki címmel folytatta főpásztori működését abban a szellemben, amit 1987-es székfoglaló beszédében, jelmondatára utalva, meghirdetett: A Szentlélek erejében reménykedve jöttem és a Szentlélek erejében bízva akarom teljesíteni azt a küldetést, amelyet Krisztus adott apostolainak és utódainak. (87 Historia Domus). 1988. június 6 12. között, a vatikáni delegáció tagjaként részt vett Moszkvában az orosz kereszténység fennállásának 1000. éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. 1988. június 28-án, az ősi hagyománynak megfelelően, II. János Pál pápa bíborosi rangra emelte őt. Címtemploma Rómában a falakon kívüli Avilai Nagy Szent Teréztemplom lett. Itt római tartózkodásai alatt többször is mutatott be szentmisét.
Ugyanebben az évben indítja el a budapesti Örökimádás-templomban a rendszeres elsőcsütörtöki ájtatosságokat papi és szerzetesi hivatásokért. A Nagybudapesti hívek elsőszombati ájtatosságának régi hagyományát tovább építve, ő vezette be az elsőszombati rózsafüzért és az imádságos könyörgést a magyar családokért és ifjúságért. Ennek keretében felkereste Budapest szinte minden templomát. Szívesen celebrálta minden évben a Margitszigeten a Lékai bíboros úr által kezdeményezett Szent Margit-misét is. Szent István király halálának 950 éves jubileumán, 1988-ban a Szent Jobbot országjáró útja során a hívek imádságos tisztelete kísérte. Ebben az évben jelentette be a Főpásztor a Szent István-napi körmenet alkalmával, hogy az Elnöki Tanács utolsó elnökével, Straub F. Brunóval közösen meghívják II. János Pál pápát Magyarországra, lelkipásztori látogatásra. A 88-as évet követte a rendszerváltás, a békepapi mozgalom felszámolása, a szerzetesrendek újraindítása. Még ez év októberében a szabad vallásgyakorlás jegyében szervezett, Szent István emlékezetét idéző római nemzeti zarándoklaton 40 év után először ünnepelhetett együtt a hazai és az emigrációs magyarság. Ez alkalommal vette át a Főpásztor bíborosi címtemplomát (1988. október 7.). Közreműködésével számos római és pápai intézmény munkáját segítette elő: tagja volt a Szerzetesek és Világi Intézmények Kongregációjának, a Justitia et Pax Pápai Bizottságának, a kánonjogi kódex hiteles értelmezésével foglalkozó bizottságnak. 1989-től tagja volt a Keleti Egyházak Kongregációjának is. 1988. szeptember 16 26-ig a Bíboros atya lelkipásztori látogatást tett az Egyesült Államokban, és felkereste a Kanadában élő magyar híveket is. Megemlékezünk még a teljesség igénye nélkül az általa vezetett nemzetközi zarándoklatokról: Passau, Fátima, Aachen, Altötting, Tours. Továbbá a Wroclaw Eucharisztikus Kongresszus, Czestochowa, Codevígo, Feltre, Piove di Sacco, és a Millennium alkalmából Rómába vezetett nemzeti zarándoklatról. Egyháztörténeti szempontból is döntő jelentőségű Kárpátalján tett 1989. május 20 24. között tett látogatása. Ennek Ő is tudatában volt: Nem szeretek kijelentéseket tenni. Mégis merem megkockáztatni, hogy kárpátaljai látogatásom történelmi jelentőségű esemény volt. Négy évtizede itt püspök nem járt, bíboros pedig feltehetőleg még sohasem látogatott el ide. 2 Ténylegesen e látogatás gyümölcseként indult meg Kárpátalján a Római Katolikus Egyház újjászervezése: 2002. március 27- én a Szentszék megyéspüspökséget alapított munkácsi székhellyel, amelynek első püspöke Majnek Antal ferences szerzetes lett. 2 1989. május 25.: sajtótájékoztató.
Az 1990-es esztendő jelentős eseménye, hogy Angelo Acerbi nuncius, az Apostoli Szentszék nagykövete elfoglalta hazánkban állomáshelyét. 1991. május 4-én a Bíboros-főpásztor Mariazellből ünnepélyesen hazahozatta és újratemette elődje Mindszenty József bíboros úr földi maradványait. A végső nyugvóhelyére hazatérő Főpásztort e szavakkal köszöntötte: Halála után tizenhat évvel most ismét bevonult a Székesegyházba. Anyagiakban most is szegényen, de lelkiekben gazdagon, mint az esztergomi érsekség egyik leggazdagabb főpapja. (91 HD) 1994-ben a sokat szenvedett előd boldoggá avatását is kezdeményezte. II. János Pál pápa első magyarországi látogatása évében, 1991-ben több nemzetközi konferenciát is szerveztek, melyeken Paskai László bíboros úr védnökként vagy előadóként vett részt. Megindulhatott a Strigonium Antiquum periodika. A Szentatya 1993-ban a Hungarorum gens kezdetű apostoli konstitúció átszervezte a magyar egyházmegyéket. Ekkor lett az ősi esztergomiból EsztergomBudapesti Főegyházmegye. Az érsekség az új feladatnak megfelelve 1993. augusztus 15-ével átköltözött Budapestre a Lant u. 2. alá. 3 Így a főváros is egységes lelkipásztori irányítás alá került. Antall József miniszterelnök úr temetésén 1993. december 18-án ilyen szavakkal búcsúztatta az elhunytat: Mint kormányfő történelmi feladatot vállalt, hogy hazánkat békés úton vezesse az elnyomásból a szabadságra. Arra törekedett, hogy az igazi keresztény és magyar értékeket megújítsa és megőrizze az egész nemzet számára. Tudta, hogy munkáját nem fogja osztatlan elismerés kísérni, ellenállással is szembe kell néznie. Az 1994-es esztendő fontos eseménye volt II. Alexij Moszkva és egész Oroszország pátriárkája magyarországi látogatása. Őt Paskai bíboros úr az esztergomi Bazilikában fogadta. A Máriaremetei kegytemplom szabadtéri oltáránál, hagyományteremtő szándékkal 1994-ben megindította a pünkösdhétfői, családokat egybegyűjtő közösségi napot. 1994. július 3 9. között, élve a szabadság adta lehetőségekkel a második világháború óta elsőként Magyarországon megszervezte Esztergomban papok, szerzetesek és világiak részvételével az egyházmegyei zsinatot. Így gondoskodott a megújult társadalmi és szellemi környezetben új lelkipásztori célok megfogalmazásáról. A zsinat eredményeként köszönthető a pasztorális, diakonális, társadalmi és oktatási szakterület szerint felelős helynökök és referensek kinevezése. Ugyancsak a zsinat szellemében Egyháztörténeti Bizottságot hozott létre, 4 mely évente rendez konferenciát a Főegyházmegye történetével foglalkozó kutatók részvételével. A Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis sorozat indító kötete is ekkor jelent meg. 3 Főegyházmegyei körlevelek 1993, 38 (V. 1534. sz.) vö. ERDÔ P.: A főváros területének egyházmegyei hovatartozása az évszázadok során, in A katolikus Budapest. Általános történeti szempontok, plébániák (szerk. Beke M.), Budapest, 2013, I, 17 37., főként 35 37. 4 A bizottság elnökének kinevezése 1995-ben, a bizottság tagjainak kinevezése 1998-ban történt.
Az Esztergomi Főegyházmegyei Zsinat, 1994. július 3 9. A képen (balról jobbra) Erdő Péter, Dékány Vilmos, Paskai László, Ternyák Csaba Főpásztori tevékenységét egy időre hátráltatta az 1995. szeptember 30-án bekövetkezett szívinfarktus. A továbbiakban ez arra késztette őt, hogy erős önfegyelemmel elhagyja a dohányzást, és mindennap egyórás esti sétával biztosítsa az egészségéhez szükséges mozgást. 1996. szeptember 6 7-én II. János Pál pápát ismét Magyarországon köszönthettük a Pannonhalmi Főapátságban, valamint Győrött, ünnepi szentmise keretében. Paskai bíboros úr 1996. október 5-én áldotta meg a Zoborhegy téri templomot, mely az 1951- ben Rákosi Mátyás által leromboltatott Regnum Marianum-templom utódaként épült. Több egyházmegyei és országos egyházi ünnepség szorgalmazója volt, melyek közül kiemelkedik 1997-ben a határokon is átívelő ünnepségsorozat Főegyházmegyénk védőszentjének, Szent Adalbertnek tiszteletére. 1998. május 21-én a Római Magyar Akadémián kiállítás nyílt, mely a Szent István Társulat 150 éves történetét mutatta be. A megnyitóünnepségen a Bíboros-főpásztor átnyújtotta Joseph Ratzinger bíboros úrnak, a Hittani Kongregáció prefektusának a Stephanus-díjat.
2000. augusztus 20-án nagyszabású ünnepség köszöntötte Szent István királyunkat neves külföldi vendégek jelenlétében. A Szentatyát Angelo Sodano bíboros-államtitkár képviselte. Ugyancsak jelen volt I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka, valamint több keresztény egyház vezetője. A Danubia Szimfonikus zenekar Liszt Ferenc Missa Solemnis című zeneművével köszöntötte Rómában II. János Pál pápát 2000. szeptember 23-án. A köszöntés a kereszténység 2000 éves jubileumát és a Magyar Milleneumot volt hivatott ünnepelni. Ez alkalommal a Római Magyar Akadémián kiállítás is nyílt Ecce Homo Íme az Ember Krisztus-ábrázolások a XIX XX. századi magyar művészetben címmel. Ez év október 7-én a milleneumi év kiemelkedő eseményeként több ezren zarándokoltak Rómába Paskai bíboros úr vezetésével. A Szentatya II. János Pál pápa is fogadta őket. A Bíboros-főpásztor 2001. március 3-án ünnepelte aranymiséjét Esztergomban papok és hívek nagyszámú részvételével. Ünnepi homíliájában a Zsoltáros szavait idézte: Áldjad lelkem az Urat, és ne feledd el, hogy veled mennyi jót tett! (Zsolt 2,2). Valóban hálaadó szívvel emlékezett meg mindarról a jótéteményről, melyben az Isteni Gondviselés papságának 50 éve alatt részesítette őt. A Magyar Milleneumi megemlékezések záróakkordjaként, 2001. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján Esztergom köszönthette a Szent Koronát. Augusztus 20- án pedig Budapesten számos hívő ünnepelhetett a Szent Jobb és a Szent Korona jelenlétében. A Főegyházmegye kormányzásának átadásakor 2003. január 11.
Még ugyanebben az évben, október 9-én a Vatikáni Múzeumban kiállítás nyílt A magyar kereszténység 1000 éve címmel, amely a Szentszék és Magyarország 1000 éves kapcsolatairól emlékezett meg. Ez a kiállítás március 1-jétől a Magyar Nemzeti Múzeumban is megtekinthető volt. Paskai László bíboros urat 2002. május 6-án, 75. születésnapja alkalmából számos közjogi méltóság köszöntötte a Parlamentben, többek között a Köztársasági Elnök, a Miniszterelnök és az Országgyűlés Elnöke. 75. életévének betöltésével, 2002. december 7-én II. János Pál pápa elfogadta lemondását, és helyére Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki. Az új Főpásztor székfoglalójáig (2003. január 11.) a Főegyházmegye apostoli adminisztrátoraként működött tovább. Elköszönő szavai felelősségről és nagylelkűségről tanúskodnak. Megköszönöm mindenkinek a sokszor megtapasztalt szeretetüket, figyelmességüket, együttműködésüket és az együttimádkozás lehetőségeit. [ ] bocsánatot kérek mindenkitől, akiket megbántottam, vagy akik megbántottnak érzik magukat. A magam részéről kijelentem, hogy senki iránt sincs a lelkemben neheztelés. Nyugállományba vonulása után az esztergomi Simor János Papi Otthonban tudatosan szerény egyszerűségben élt és lakott. Továbbra szívesen vállalt pásztori szolgálatot, ahová hívták, ment, bérmált, misézett, segített. Mindennapos sétái hozzájárultak ahhoz, hogy Esztergom polgárai is közvetlenebbül megismerhették emberi értékeit. A ferences renddel, különösen az esztergomi házzal eleven kapcsolatot ápolt. 2008. október 23-án Esztergom díszpolgárává választották. Bíborosként részt vett XVI. Benedek pápa megválasztásában 2005-ben. De miután betöltve 80. életévét, az egyházi előírások rendje szerint elvesztette pápaválasztói jogát, 2013-ban már nem vett részt a Ferenc pápát megválasztó konklávén. Egészségi állapotára tekintettel már a konklávét megelőző bíborosi konzisztóriumra sem utazott Rómába. 2015 augusztusában lelkipásztori feladatot vállalt, amire autójával egyedül indult el. A hazafelé vezető úton balesetet szenvedett, a Budapesti Szent László Kórházba került, ahol sok szenvedés után, 2015. augusztus 17-én az örökkévalóságba költözött. A betegágyon is tanúságot tett türelméről, imádságba vetett hitéről. Ezek mind főpásztori, mind papi szolgálatának alapvető jellemzői voltak. Főegyházmegyénk 82. Főpásztora dr. Paskai László Pacifik OFM bíboros, nyugalmazott prímás-érsek életének 89., rendi fogadalmának 66., papságának 65., püspökségének 38. évében hunyt el. 2015. augusztus 22-én számos püspök, pap és hívő jelenlétében imádságos búcsúval köszöntünk el Tőle az esztergomi Főszékesegyházban. A Főpásztorok temetkezési helyén, a Bazilika altemplomában helyeztük örök nyugalomra.
Paskai László temetése az esztergomi Bazilikában, 2015. augusztus 22. Erdő Péter bíboros így búcsúzott elődjétől: Paskai László bíboros a hit embere volt, a legfontosabbnak tartotta az egyházmegye életében az Oltáriszentség és a Szűzanya tiszteletét. [ ] Kedves és közvetlen volt a nyugalomba vonulása után is. A papok nagyon szerették, részt vett az egyházmegye közös eseményeiben. Alázattal viselte a kritikákat és a nemegyszer igazságtalan támadásokat is. Méltósággal és szeretettel hordozta az évek terhét, a fokozódó betegségek szenvedéseit. Tudtuk ugyan az utóbbi hetekben, hogy már súlyosan megromlott az egészsége, mégis váratlanul ért bennünket halálának híre. Szeretettel őrizzük az emlékét, imádkozunk érte mindannyian.