ANNALES XXXVI. HIST.-NAT. MUSEI NATIONALIS P A R S Z O O L O G I C A. HUNGARICL 1943. MAGYARORSZÁG PJSIDIUMAI. (MOLLUSCA, LAMELLIBRANCHIATA). írta: DR. WAGNER JÁNOS (Budapest). (Az I. t á b l á v a l ). E t a n u l m á n y a h a z a i b o r s ó k a g y l ó k első korszerű Összefoglalását szeretné n y ú j t a n i. Ezzel az e l h a n y a g o l t csoporttal s o k á i g n e m f o g l a l k o z o t t senki, s í g y érthető, h o g y a F a u n a k a t a l o g u s ( F a u n a R e g n i Hungáriáé) megjelenése óta csak n a g y o n k e v é s i d e v o n a t k o z ó a d a t t a l t a l á l k o z u n k. M e g h a t á r o z á s u k felette nehéz. K i c s i n y s é g ü k és h é j u k e g y s z e r ű alkotása, v a l a m i n t az a k ö r ü l m é n y, h o g y egyes v í z i csigacsoportokhoz hasonlóan r e n d k í v ü l é r z é k e n y e k a k ü l v i l á g behatásaira, az egyes f a j o k elkülönítését n a g y o n b i z o n y t a l a n n á teszi. Ez v o l t az o k a annak, h o g y a régebbi szerzők a Pisidium n e m b e n is i g e n sok ú j f a j t " í r t a k le, s csak az ú j a b b v i z s g á l a t o k n a k, (főleg O D H N E R N. k u t a t á s a i n a k ) sikerült a leírt a l a k o k z ű r z a v a r á b a n rendet teremteni. M a m á r t u d j u k, h o g y K ö z é p e i i r ó p á b a n 20-nál több f a j u k n e m igen él, s ezeknek több m i n t a fele v a l ó s z í n ű l e g h a z á n k területén is megtalálható. A régebbi i r o d a l m i adatok, í g y a F a u n a k a t a l ó g u s a d a t a i is, sajnos számos esetben n e m h e l y t á l l ó k, m e r t a k o r á b b i szerzők a k ü l ö n b ö z ő f a j o k a t e g y m á s s a l g y a k r a n " összecserélték. A z ú j a b b i r o d a l o m á l t a l á b a n csak k e v é s (és a k ö n y n y e b b e n meghatározható) f a j u k a t említi. A z A l f ö l d r ő l főleg S o ó s ( 1 8 1 9 ), R O T A R I D E S ( 1 1 1 2 ) és C Z Ó G L E R p e d i g H O R V Á T H A N D O R felsorolásában (9) szerepelnek, m í g a B a l a t o n b ó l K O R M O S (10) és W A G N E R J Á N O S (22) említi n é h á n y f a j u k a t. A h a z a i b a r l a n g o k b a n élő Pisidiumok D U D I C H (4), GEBHARDT (6, 7 ) és P E R E G I k u t a t á s a i révén v á l t a k ismeretessé ( 2 7 ), m í g szerző f a u n i s z t i k a i t a n u l m á n y a i a T i h a n y i - f é l s z i g e t (22) és a D u n á n t ú l n é h á n y pontján (21, 24) k í v ü l főleg a h e g y v i d é k r ő l, a M á t r á b ó l (25), a B ü k k - h e g y s é g b ő l (23, 2 6 ), a G u t i n b ó l (28), és E r d é l y b ő l (29, 3 0 ) szolgáltattak több ú j adatot a h a z a i Pisidiumok. elterjedésének is meretéhez. A pleistocén f a u n á b a n szereplő M b l l u s c a - f a j o k a t újab b a n R O T A R I D E S f o g l a l t a össze. A z ő v i z s g á l a t a i révén a Pisidium(3), ú j a b b a n
f a j o k pleistocénbeli előfordulási k ö r ü l m é n y e i t is megismertük (14, 15, 1 7 ). A régebbi i d e v o n a t k o z ó i r o d a l m i adatok, m e l y e k főleg H o R U S I T Z K Y, K O R M O S és L Ó C Z Y m u n k á i b a n szerepelnek, ROTARIDES összefoglaló m ű v e i b e n találhatók meg. A jpmcfmm-kagylók rendszerének kiépítésében n a g y érdemeket szerzett O D H N E R N. H. svéd malakologus, a k i anatómiai v i z s g á l a t a i r é v é n a nemzetség kisebb egységeit szilárd a l a p o k r a helyezte. O D H N E R, a k i a Pisidiumok j e l e n k o r i elismerten első s z a k b ú v á r a, kéré semre a N e m z e t i M ú z e u m Á l l a t t á r á b a n őrzött Pisidium-anyag meghatározását felülvizsgálta, a még f e l n e m dolgozott a n y a g o t pedig meghatározta. Ezért az a l á b b i a k b a n a b o r s ó k a g y l ó k l e g k i v á l ó b b is merőjének m e g h a t á r o z á s a i alapján ismertethetem a h a z a i f a j o k a t. A z ú j a b b i r o d a l m i a d a t o k b a n szereplő a l a k o k n a g y r é s z e a N e m z e t i M ú z e u m g y ű j t e m é n y é b e n megtalálható, és í g y ellenőrizhető v o l t, a h o l azonban ez n e m v o l t lehetséges, o t t h i v a t k o z o m a szerzőre, a k i től az illető a d a t s z á r m a z i k. I t t k e l l megemlítenem, h o g y a Pisidium ok m e g h a t á r o z á s á r a k i v á l ó a n a l k a l m a s s e g é d k ö n y v W O O D W A R D B. B. terjedelmes méretű k a t a l ó g u s a (32), m e l y n e k f é n y k é p t á b l á i is igen jó tájékozódást n y ú j t a n a k. A Pisií/mm-nemzetség t a g j a i az egész F ö l d k e r e k s é g e n el v a n n a k terjedve. K é p v i s e l ő i k m i n d az öt v i l á g r é s z b e n megtalálhatók. T a v a k és kisebb p o c s o l y á k iszapjában, f o l y ó k b a n, p a t a k o k b a n, forrásokban és k u t a k fenekén e g y a r á n t megélnek, és a p a r t i övtől kezdve le a n a g y m é l y s é g e k i g mindenütt előfordulnak. N á l u n k teljes bizo n y o s s á g g a l összesen 9 f a j u k él, m í g 2 t o v á b b i f a j (P. supinum A. SCHM., és P. pulchellum JEN.) jelenléte m é g megerősítésre szorul. O D H N E R hozzám intézett levelében azt írja, h o g y a f e n t i e k e n k í v ü l m é g 2 másik f a j (P. Moitessierianum P A L., és P. tenuilineatum STELF.) m a g y a r o r s z á g i előfordulását is b i z o n y o s n a k v e h e t j ü k, ezeket azonban m i n d e z i d e i g m é g senki sem g y ű j t ö t t e nálunk. A jelenleg ismert h a z a i f a j o k v a l a m e n n y i e n az Eupisidium ( O D H N E R ) alnembe tartoznak. 1 1 A u c h die kleinen Pisidium (Neopisidium) Moitessierianum und tenuiline atum finden sich sicherlich i n Ungarn". (ODHNER N. H. levélbeli közlése). A tenuilineatum l e g ú j a b b b a n H o r v á t o r s z á g b ó l Jesenica mellől elő is került. (L. ODHNER: Sphaeriiden aus den A d r i a l ä n d e r n. A r c h i v f. Molluskenkunde, 70, 193S, p. 226 238.).
DTE P I S I D I E N U N G A R N S (MOLLUSCA, LAMELLIBRANCHIATA). Von J. WAGNER (Budapest). (Mit Tafel I). D i e vorliegende Studie soll die erste moderne Zusammenfassung <ler ungarischen Erbsenmuscheln geben. M i t dieser vernachlässigten G r u p p e hatte sich lange n i e m a n d b e f a ß t u n d deshalb ist es verständlich, d a ß seit d e m Erscheinen des U n g a r i s c h e n Faunenkataloges (Fauna Regni Hungáriáé) n u r w e n i g literarische A n g a b e n ü b e r d i e P i s i d i e n U n g a r n s vorliegen. D i e geringe G r ö ß e, d e r einfache B a u d e r Schale u n d der U m s t a n d, d a ß sie so w i e viele andere S ü ß w a s s e r m o l l u s k e n a u f d i e E i n w i r k u n g e n der U m w e l t außerordentl i c h stark reagieren, verursacht U n s i c h e r h e i t e n u n d S c h w i e r i g k e i t e n i n d e r E r k e n n u n g der F o r m e n. D i e ältere L i t e r a t u r k e n n t sehr viele A r t e n " der G a t t u n g, d i e v o n J a h r z u J a h r v e r m e h r t w u r d e n. E r s t i n der letzteren Zeit w a r es möglich, d u r c h genauere U n t e r s u c h u n g e n (besonders d u r c h d i e v o n N. H. O D H N E R ) i n der großen Z a h l der beschriebenen F o r m e n eine auch i n systematischer H i n s i c h t annehmbare O r d n u n g z u schaffen. H e u t e wissen w i r schon, daß. i n M i t t e l europa u n g e f ä h r 2 0 P i s i d i e n - A r t e n v o r k o m m e n, v o n w e l c h e n w a h r scheinlich m e h r als d i e Hälfte auch i n U n g a r n a u f z u f i n d e n sein dürfte. D i e älteren L i t e r a t u r a n g a b e n, so z u m Beispiel auch d i e des U n g a r i s c h e n Faunenkataloges s i n d leider i n vielen F ä l l e n n i c h t z u gebrauchen, d a d i e früheren Forscher d i e verschiedenen A r t e n o f t m i t e i n a n d e r verwechselt haben. Tn den neueren Veröffentlichungen w e r d e n aber meistens n u r wenige A r t e n e r w ä h n t, besonders solche, welche leichter z u bestimmen sind. A u s der G r o ß e n U n g a r i s c h e n Tiefebene ( N a g y M a g y a r Alföld) w e r d e n P i s i d i e n i n d e n A r b e i t e n v o n S o ó s (18, 1 9 ), R O T A R I D E S ( 1 1, 1 2 ), C Z Ó G L E R (3) u n d A. H O R V Á T H (9) e r w ä h n t. A u s dem Balaton-See w u r d e n verschiedene A r t e n v o n K O R M O S (10) u n d J. W A G N E R (22) aufgezählt. H ö h l e n b e w o h n e n d e P i s i d i e n sind uns d u r c h die Forschungen v o n D U D I C H ( 4 ). G E B H A R D T (6, 7 ) u n d P E R E G I (27) b e k a n n t geworden. D i e S a m m e l a u s f l ü g e des Verfassers d e r vorliegenden A r b e i t t r u g e n ebenfalls einige neue A n gaben z u r V e r b r e i t u n g der ungarischen A r t e n bei ( P a n n o n i c u m : 2 1, 22, 24, M a t r a - G e b i r g e : 25, B ü k k - G e b i r g e : 23, 26, G u t i n - G e b i r g e : 2 8 u n d Siebenbürgen: 2 9, 3 0 ). D i e i m ungarischen Pleistozän v o r k o m m e n d e n ï*
M o l l u s k e n a r t e n w u r d e n neuerdings v o n M. R O T A R I D E S z u s a m m e n gestellt. Seine U n t e r s u c h u n g e n beleuchteten a u c h die V e r b r e i t u n g der damals lebenden P i s i d i e n (14, 15, 17). D i e A n g a b e n d e r älteren L i t e r a t u r, d i e besonders i n d e n A r b e i t e n v o n H O R U S I T Z K Y, K O R M O S u n d L Ó C Z Y angegeben w u r d e n, s i n d i n d e n zusammenfassenden V e r öffentlichungen v o n R O T A R I D E S a u f z u f i n d e n. Das P i s i d i e n - M l a t e r i a l des Ungarischen N a t i o n a l - M u s e u m s w u r d e v o r k u r z e m v o n d e m b e k a n n t e n Spezialisten dieser G a t t u n g, H e r r n N. H. O D H N E R u n t e r s u c h t, der a u f meine B i t t e das ganze M a t e r i a l ( m i t A u s n a h m e der w o h l b e k a n n t e n A r t Pisidium amnicum M Ü L L. ) i n liebenswürdigster Weise überprüfte u n d revidierte. D i e i n der neueren L i t e r a t u r angeführten A r t e n sind ebenfalls z u m größten T e i l i n d e r S a m m l u n g des U n g a r i s c h e n N a t i o n a l - M u s e u m s z u f i n d e n. W o dies n i c h t der F a l l ist, d o r t w i r d der A u t o r angeführt, v o n d e m die A n g a b e n stammen. D i e P i s i d i e n besitzen V e r t e t e r i n a l l e n fünf W e i t t e i l e n u n d z e i gen u n t e r a l l e n S ü ß w a s s e r m o l l u s k e n den größten V e r b r e i t u n g s r a u m. Sie leben i m S c h l a m m d e r verschiedenen G e w ä s s e r, i n T e i c h e n, Seen, k l e i n e r e n L a c h e n u n d S ü m p f e n, G r ä b e n, Q u e l l e n, B ä c h e n u n d Flüssen. I n U n g a r n s i n d bisher 9 A r t e n d e r G a t t u n g sicher nachge wiesen w o r d e n, w ä h r e n d d i e A n g a b e n über 2 weitere A r t e n (Pisi dium supinum A. S C H M. u n d Pisidium pulchellum JEN.) einer neue r e n N a c h p r ü f u n g b e d ü r f e n. N a c h d e r M e i n u n g O D H N E R ' S müssen a u c h n o c h d i e beiden A r t e n Pisidium moitessierianum P A L. u n d Pi sidium tenuilineatum STELF. sicher i n U n g a r n v o r k o m m e n, doch w u r den diese bisher noch a n k e i n e r Stelle des Landes gesammelt. D i e nachgewiesenen ungarischen A r t e n gehören alle d e r U n t e r g a t t u n g Eupisidium (ODHNER) an. S ä m t l i c h e u n g a r i s c h e V o r k o m m e n (sowohl L i t e r a t u r - als a u c h MjiLseumsangaben) sind i m nachfolgenden ungarischen T e x t, b z w. Verzeichnis angeführt. k 1 ä r u n g d e r T a f e 1: s. ungarischer T e x t S. 10. Sämtliche A b b i l d u n g e n stellen v o n M. R O T A R I D E S angefertigte P h o t o g r a p h i e n dar. A f a j o k rendszeres ismertetése. 1. Pisidium (Eupisidium) amnicum M Ü L L., 1774. P a l a e a r k t i k u s f a j, csaknem egész E u r ó p á b ó l ismeretes. N á l u n k g y a k o r i n a k látszik Budapest k ö r n y é k é n és a B a l a t o n b a n, ahonnan m á r a F a u n a k a t a l o g u s is említi (2, p. 4 1 ), de az ország m á s p o n t j a i n
is m e g t a l á l t á k. F ő l e g f o l y ó k ( D u n a ) és n a g y o b b p a t a k o k iszapos és homokos fenekén él. A D u n á n t ú l o n és a B ü k k - h e g y s é g b e n a szerző g y ű j t ö t t e (23, p. 1 6 1, 24, p. 1 7 0 1 7 1, és 26, p. 6 2 ), O D H N E R meghatá rozásai a l a p j á n p e d i g most m á r E r d é l y b ő l is ismeretessé vált. (Biz tos t e r m ő h e l y e a Brassó m e l l e t t i T ö m ö s - p a t a k ). A z i r o d a l o m Horvát o r s z á g n é h á n y pontjáról is közli. A N e m z e t i M ú z e u m g y ű j t e m é n y é b e n a k ö v e t k e z ő h e l y e k r ő l v a n n a k biztosan meghatározott példá n y a i n k : Baja, 1909. V I I. 9. S o ó s ; B a l a t o n : F e n é k, 1904. V I I I. Ú J H E L Y I ; B a l a t o n : Keszthely, 1908. G Y Ő R F F Y ; Boros-Sebes, coll. H A Z A Y ; Brassó, T ö m ö s p a t a k, 1926. V I I. 1 1. É H I K ; Budapest, coll. H A Z A Y ; B u dapest, R á k o s p a t a k, 1878. H A Z A Y ; Budapest, coll. M I K E T Z ; Budapest, D u n a fenekéről, k o t r ó h á l ó v a l, 1952. I X. 30. D U D I C H ; B u k o v i n a, 1888. «oll. T R A X L E R ; Hejő-patak, B ü k k - h e g y s é g, 1935. X I I. K E R E K E S ; K i s pest, 1933. I I I. 28. B A R T Ó K ; L a t o r i v í z f ő, 1936. V. V Á S Á R H E L Y I ; N á daska, 1 8 8 1. I V. 17. H A Z A Y ; P o d h e r i n g, K a m e n h e g y a l a t t i á l l ó v í z, c o l l. T R A X L E R ; P o d h e r i n g, K a s z á s forrás, coll. T R A X L E R ; S i m o n t o r n y a, 1 9 2 1. V I I. P O N G R Á C Z ; Szent-Miklós, 1893. I V. 30. coll. T R A X L E R ; Szi getmonostor, 1 9 2 1. I X. S Z I L Á D Y ; Szinva p a t a k, H á m o r m e l l e t t, 1925. V I. W A G N E R ; Szokolya. 1927. I V. G A Á L ; Városhidvég, (pleistocén, var. Weissi K O R M. ) K O R M O S ; V e r e b é l y, 1934. I I I. 29. D U D I C H. L. m é g : N. ODHNER. id. 2. mű. 1938. Pisidium (Eupisidium) cinereum (Syn.: Pisidium caserianum P O L I, P. fontinale ALDER, C. PFR., 1837. fossarinum CLESS.) A l e g g y a k o r i b b Pisidium-ía], m e l y n á l u n k is általánosan elter j e d t. T a v a k b a n, p a t a k o k b a n, forrásokban e g y a r á n t előfordul, és igen n a g y mértékben v á l t o z é k o n y. A F a u n a k a t a l o g u s b a n k é t n é v e n is szerepel ( m i n t fontinale és m i n t casertanum, 2, p. 4 1 ) de k ö n n y e n lehetséges, hogy h e l y e n k é n t a Pisidium personatum M A L M nevű f a j j a l cserélték össze. A z ú j a b b i r o d a l m i a d a t o k Szeged k ö r n y é k é r ő l (3, p. 13, 9, p. 11), a N a g y - A l f ö l d más pontjairól ( S o ó s, 18, p. 156), t o v á b b á a B a l a t o n b ó l (10, p. 1 2 és 22, p. 12), a D u n á n t ú l r ó l ( W A G N E R, 2 1, p. 3 2 6, és 24, p. 171), a M á t r á b ó l ( W A G N E R, 25, p. 8 7 ), a G u t i n - h e g y s é g b ő l ( W A G N E R, 28, p. 209) és E r d é l y b ő l ( R O T A R I D E S, 13, p. 110. és W A G N E R, 29, p. 389, és 30, p. 2 5 ) j e l e n t i k. G E L E I E r d é l y b e n (Árko son, H á r o m s z é k m.) a Geje-patak 3 0 fokos v í z é b e n g y ű j t ö t t e. Bar l a n g j a i n k k ö z ü l az A g g t e l e k i, A b a l i g e t i, M á n i á i és a B ü k k - h e g y s é g i
Kecske-barlang v i z e i b ő l vált ismeretessé (4, p. 4 4. 6, p. 122, 7, p. 2 2 7, és 2 7, p. 5 6 ), m í g B E R T A L A N K Á R O L Y l e g ú j a b b a n a Szilicei jegesbarlang p a t a k j á b a n is megtalálta (del. W A G N E R ). Jelenlegi elterjedése igazolja, b o g y n á l u n k is a l e g g y a k o r i b b Pisidium-ía.'}. Alkalmazkodóképessége f o l y t á n az alacsony hőmérsékletű b a r l a n g i v i z e k b e n é p ú g y megél m i n t a 3 0 fokos Geje-patakban. E H R M A N N megemlíti (5, p. 2 4 9 ). h o g y a W a l l i s i A l p o k b a n 2 2 0 0 m. magasra is f e l h a t o l, n á l u n k a R e t y e z á t i B u l e a tóból ( 2 0 4 6 m.) E N T Z G É Z A gyűjtötte. G E B H A R D T A. f e l j e g y zése szerint a Zenoga-tóban 1 5 m. m é l y s é g b e n él. R O T A R I D E S i d e v á g ó m u n k á j á b a n k ö z l i, h o g y m á r a löszben is meglehetősen elterjedt v o l t h a z á n k területén (17, p. 4 6 ). A Nemzeti Múzeum gyűjteményében a következő helyekről van n a k biztosan meghatározott p é l d á n y a i n k : A b a l i g e t i b a r l a n g, tó. 1930. X. 8. G E B H A R D T ; Beregszász, 1 9 1 7 V I. 2 1. S o ó s ; Budapest, c o l l. H A Z A Y ; Budapest, coll. M I K E T Z ; Bulea-tó, R e t y e z á l. 2 0 4 6 m, 1910. V I I I. 3. E N T Z ; D a r á n y - L á p s z e m, 1932. I X. 12. D U D I C H ; D U B R O V A leg.? F e l s ő - S z u n y a va, T á t r a a l a t t, JETSCHIN ; Fogaras coll. B P A N C S I K ; Fogaras, coll. K I M A K O W I C Z ; G ö d, 1910. I X. 10. S o ó s ; Halas-tó, T á t r a, 1883. coll. H A Z A Y : K a k o n y a. forrás a vasúti hídnál, 1932. I X. 13. D U D I C H ; K é k e s, M á t r a h e g y s é g, D i s z n ó s k ú t iszapjából, k b. 1000 m. 5935. V. W A G N E R ; Kispöse, 1910. V I I. M É H E L V ; K ő s z e g, 1885. S Z É P ; K ő s z e g, coll. H A Z A Y ; K ő s z e g, T a l á r h e g y i tócsák, 1939. V. 8. D U D I C H : M i s l y e, coll. K O R N I S ; Mohostó, Szt. A n n a tó mellett, 1 9 4 1. V I. 2 2. B R. F E J É R V Á R Y N É és K O L O S V Á R Y ; N á d a s k a, coll. H A Z A Y ; N a g y sebes for rás, B i h a r hegység, 1 9 4 1. I X. 1 1. D U D I C H ; Nagyszeben (var. ovatum CLESS., KIMAKOWICZ) coll. H A Z A Y ; Neteka-Suvaja, 1908. V I. 12. DOBIASCH; N y i r b a k í a, Láposerdő, 1928. V. 2 7. D U D I C H ; O s t a r i j a í O g u l i n ). 1887. R O S S I ; Rajecz-Teplicz, c o l l. B R A N C S I K ; R a t o s n y á, S z ó k p a t a k, 1942. V I I. 4. É H I K ; R o z s á l y, G u t i n - h e g y s é g, forrásból 1200 m, 1 9 4 1. V. 3 0. W A G N E R ; Secu t o r o k. K e l einen hegység, 1 9 4 L V I I I. 19. É H I K ; S ó l y o m k ő, B i h a r hegység, coll. H A Z A Y ; Sopron, Tatschi-árok, 1923. V I I. 2 5. D U D I C H ; SV. R o k. D O B I A S C H : Szent M i k lós, leg.? S z e p e s - Ó f a l u, 1883. coll. H A Z A Y ; Szilicei jegesbarlang, 1 9 4 2. V I I I. B E R T A L A N : Szokolya, 1927. V I. 12. S o ó s ; Szoluncsoki korcsma, coll. T R A X L E R ; T á p i ó - S á p, 1910. V I L I. 3 0. S o ó s ; Trencsén, coll. B R A N C S I K ; Trencsén, Záblath, coll. B R A N C S I K ; Ú j b á n y a. 1935. V I I. 10. D U D I C H ; V á m o s l a d á n y, forrás, 1932. V I. 17. D U D I C H ; Visegrád, Jancsiforrás, 1 9 3 2. V. 2 7. D U D I C H ; Zdjár, Tátra, 1883. coll. H A Z A Y ; Zenoga, R e t y e z á t, 1 9 3 1. V I I. 6. és 1933. V I I I. G E B H A R D T. Ú j a b b h o r v á t o r s z á g i előfordulásait 1. O D H N E R, 1938.
3. Pisidium (Eupisidium) personatum (Syn.: Pisidium pusülum MALM, 1855. GMEL.) E f a j t, m i n t azt m á r föntebb jeleztem, régebben g y a k r a n össze cserélték v o l t a megelőzővel, ezért elterjedési területét m a m é g n e m lehet k i e l é g í t ő e n körülhatárolni. A f a u n a k a t a l o g u s b a n szereplő Pisi dium pusillum n é v a l a t t lehetséges, h o g y szintén a Pisidium personaturn h ú z ó d i k meg, m í g az u g y a n o t t felsorolt Pisidium obíusale v a r. personatum MALM nevű alaknak a Pisidium personatumhoz való színűleg semmi k ö z e nincsen ( 2, p. 4 1 ). O D H N E R u g y a n i s m e g á l l a p í totta, h o g y a g y ű j t e m é n y ü n k b e n eddig P. obtusale v a r. personatum M A L M néven szereplő állatok a t y p i k u s obtusalehoz tartoznak. (Le vélbeli közlés). A z ú j a b b i r o d a l o m f a j u n k a t u N a g y - A l f ö l d r ő l Nlagykállóból (18, p. 156), t o v á b b á Szeged vidékéről említi (3, p. 13, és 9, p. 1 1 ), m í g K o r m o s a B a l a t o n b ó l is felsorolja (10, p. 12). Fosszilisan a pleistocén óta ismeretes, n á l u n k W E I S S és K O R M O S F o k s z a b a d i b ó l említi (10, p. 12). O D H N E R m e g h a t á r o z á s a i a l a p j á n biztosan előfordul a k ö v e t k e z ő h a z a i t e r m ő h e l y e k e n : Fogaras, c o l l. B R A N C S I K ; Kőszeg, coll. H A Z A Y ; S z á d u d v a r n o k, forrás, g y ö k e r e k között, 1915. V I. 2 7. S o ó s : Veres hegy, forrás a szőlőben, coll. T R A X L E R.! 4. Pisidium (Eupisidium) obtusale C. PFR., 1 8 2 1. E u r ó p a k ö z é p s ő és északi szélességi ö v e i n e k l a k ó j a, az A l p o k t ó l délre m á r csak s z ó r v á n y o s a n f o r d u l elő. A f a u n a k a t a l o g u s BiELZ-től s z á r m a z ó adatai szerint n á l u n k több h e l y e n is megtalálták, s ezt az ú j a b b i r o d a l o m, v a l a m i n t M ú z e u m u n k g y ű j t e m é n y é n e k a d a t a i is megerősítik. S o ó s az A l f ö l d több pontjáról említi (18, p. 156, és 19, p. 107), Szeged v i d é k é r ő l R O T A R I D E S ( 1 1, p. 1 8 2 és 12, p. 2 0 3 ) és H O R V Á T H A N D O R (9, p. 1 1 ) sorolja f e l, ú j a b b e r d é l y i előfordulását (Mo hos-tó) p e d i g W A G N E R közölte (30, p. 4 ). A z A g g t e l e k i - b a r l a n g p a t a k j á n a k hordalékában D U D I C H gyűjtötte. Előfordulását a löszben R O T A R I D E S állította össze (17. p. 4 6 ). Szerinte o t t a P. cinereumwk\ ritkáb b a n található. M a i ismereteink a l a p j á n a Pisidium obtusale-t n á l u n k általáno san elterjedtnek m o n d h a t j u k. M e g v a n az A l f ö l d ö n, s z ó r v á n y o s a n előfordul a D u n á n t ú l o n ( B a l a t o n k ö r n y é k e, B a k o n y, V a s megye) és az É s z a k i - K á r p á t o k b a n, E r d é l y b ő l p e d i g m á r k o r á b b r ó l ismeretes volt. A N e m z e t i M ú z e u m g y ű j t e m é n y é b e n a k ö v e t k e z ő h e l y e k r ő l v a n n a k biztosan meghatározott p é l d á n y a i n k : A g g t e l e k i b a r l a n g p a t a k -
j á n a k hordaléka, 1925. D U D I C H ; Bátorliget, 1927. V. 10. D U D I C H ; B a k o n y : Csesznek, leg.? Brassó ( K i m a k o w i c z ) c o l l. T R A X L E R ; G ö d, 1910. I X. 10. Soós; K e c s k e m é t, 1909. V I I. 22. Soós; K i s - M a j t é n y, 1 9 1 1. V I I. 6. Soós; Mohostó, Szent A n n a tó m e l l e t t, 1 9 4 1. VT. 2 2. BR. F E J É R V Á R Y N É és K O L O S V Á R Y ; N a g y b e r e g, 1917. V I. 22. Soós; N a g y szeben, E r l e n p a r k ", 1905. K I M A K O W I C Z ; Nagyszeben, L a z a r e t h " ; 1905. K I M A K O W I C Z ; Nagyszeben, ( K I M A K O W I C Z ) coll. H a z a y ; N a g y szeben, ( K I M A K O W I C Z ) c o l l. T R A X L E R ; N y i r b a k t a, L á p o s e r d ő, 1928. V. 2 7. D U D I C H ; S z k l e n ó f ü r d ő, 1932. V I I I. 1 1. D U D I C H ; T á p i ó - S á p, 1910. V I I I. 30. Soós; T i s z a - Ú j l a k, a vasúti töltés á r k a i b ó l, 1 9 1 1. V I I. 10. Soós; V a r a n n ó, coll. H A Z A Y : Zsidai v ö l g y, (Vas m.) 2 4 0 2 5 0 m, tőzeg m o h a között, 1927. V. 22. G Á Y E R. 5. Pisidium (Eupisidium) subtruncatum (Syn.: Pisidium cuneatum MALM, 1855. BIELZ). F ő l e g E u r ó p a k ö z é p s ő és északi részein terjedt el. A F a u n a k a t a logus a d a t a i a Pisidium subtruncatum v a r. cuneatum E. A. BiELZ-re v o n a t k o z n a k (2, p. 4 1 ), ezek azonban O D H N E R levélbeli k ö z l é s e alap ján v a l ó s z í n ű l e g b á t r a n besorozhatok a t y p i k u s subtruncatum adatai k ö z é. N á l u n k e f a j m é g csak k e v é s h e l y r ő l ismeretes, de s z ó r v á n y o s n a k látszó előfordulása m é g e g y á l t a l á b a n nem b i z o n y í t j a ritkaságát. M e g v a n az A l f ö l d ö n és a D u n á n t ú l o n, a F e l v i d é k e n és E r d é l y b e n, sőt Rossi O g u l i n m e l l e t t is g y ű j t ö t t e. A z ú j a b b i r o d a l o m a N a g y A l földről (18, p. 156), és Balaton-Edericsről k ö z l i (10, p. 13). A N e m z e t i M ú z e u m biztosan meghatározott p é l d á n y a i a k ö v e t k e z ő h e l y e k r ő l v a l ó k : Budapest, coll. M i K E T Z ; C s o m a k ö z. 1 9 1 1. V I I. 8. Soós; E r d é l y " coll. B R A N C S I K ; Foganás ( P. cuneatum) B I E L Z ; G ö d, 1910. I X. 10. Soós; O s t a r i j a ( O g u l i n ), 1887. Rossi; Nagyszeben ( K I M A K O W I C Z ) coll. HAZAY; N y í r e g y h á z a, 1 9 1 1. V I I. 18. Soós; Trencsén Sziget, coll. B R A N C S I K ; Zdjár, T á t r a, 1883. coll. H A Z A Y. O D H N E R l e g ú j a b b a n több h o r v á t o r s z á g i termőhelyét sorolja fel (1938). 6. Pisidium (Eupisidium) milium HELD, 1836. E f a j f ő l e g E u r ó p a k ö z é p s ő és északi szélességei a l a t t terjedt el. A F a u n a k a t a l o g u s B u d a p e s t r ő l (2. p. 4 1 ), K O R M O S a B a l a t o n b ó l em líti. E H R M A N N szerint n á l u n k h i á n y z i k (5, p. 2 4 1 ), ez az a d a t a azon b a n téves, m e r t O D H N E R g y ű j t e m é n y ü n k a n y a g á b a n n é g y h e l y r ő l h a t á r o z t a meg. Ezek a biztos előfordulások a k ö v e t k e z ő k : Budapest (coll. H A Z A Y ), C z i n k o t a 1910. V T L 29. Soós; G ö d. 1910. I X. 10. Soós; Szerencs, 1910, I X. 22. Soós.
7. Pisidium (Eupisidium) nitidum JEJSYNS, 1 8 3 2. V a l ó s z í n ű l e g h o l a r k t i i k u s elterjedésű f a j, a m a g y a r M o l l u s c a - f a u n á b a n azonban mindezidáig m é g n e m szerepelt. O D H N E R a N e m z e t i M ú z e u m g y ű j t e m é n y é n e k a n y a g á b a n a k ö v e t k e z ő h e l y e k r ő l hatá rozta meg: Bácsalmási patak, 1 9 3 3. V. 9. D U D I C H ; Beregszász, 1 9 1 7. V I. 2 1. Soós; N a g y - K á l l ó, D U D I N S Z K Y ; T i s z a - Ú j l a k, a vasúti töltés árkaiból. 1 9 1 1. V I I. 10. Soós; V r e l o Z r m a n j a, 1907. V I. 9. Soós. O D H N E R O g u l i n ós P l a s k i mellől is k ö z l i (1938.) 8. Pisidium (Eupisidium) Henslowanum SHEPPARD, 1823. E u r ó p a i elterjedésű f a j, m e l y azonban n á l u n k eddig m é g csak a Balatonból v á l t ismeretessé. I n n e n m á r a F a u n a k a t a l ó g u s felemlíti ( A k a i i, T i h a n y, F o n y ó d, 2, p. 4 1 ), de szerepel K O R M O S és W A G N E R m u n k á j á b a n is (10. p. 1 2 és 22, p. 12). A T i h a n y i Biológiai Intézet közelében egy a l k a l o m m a l tömegesen gyűjtötték, és Mtúzeumunk g y ű j t e m é n y é n e k t a n ú s á g a szerint R é v f ü l ö p m e l l e t t is megtalálták (1926. ITT. 17. Biológiai Állomás. R é v f ü l ö p, det. W A G N E R ). 9. P i s i d i u m ( E u p i s i d i u m ) s u p i n u m A. S C H M I D T, 1850. E u r ó p a k ö z é p s ő tájainak lakója, azonban az A l p o k és a K á r p á t o k egész területén h i á n y z i k. F a u n á n k b ó l c s u p á n K O R M O S említi B a laton-ederics mellől (10, p. 12). M i v e l ez az adat m é g megerősítésre szorul, csak feltételesen vehetjük f e l a hazai faunába. 10. Pisidium (Eupisidium) hibernicum W E S T E R L U N D, 1894. M a i t u d á s u n k állása szerint északi-alpesi állat, b á r elterjedését m é g nem ismerjük pontosan. É s z a k o n előfordul D á n i á b a n, N o r v é g i á b a n. Svédországban, F i n n o r s z á g északi részein és I z l a n d o n, n y u g a t o n p e d i g Írországban, A n g l i á b a n és F r a n c i a o r s z á g b a n. Felsorolják t o v á b b á É s z a k n é m e t o r s z á g több pontjáról, v a l a m i n t az alpesi t a v a k e g y részéből. M a g y a r o r s z á g f a u n á j á b a n eddig m é g n e m szerepelt, és csak most v á l t ismeretessé O D H N E R v i z s g á l a t a i révén, a k i k é t egy mástól távoleső hazai termőhelyről határoztál meg. T i s z a - Ú j l a k o n a vasúti töltés á r k a i b a n 1 9 1 1. július 10-én S o ó s L A J O S gyűjtötte, a fejérmegyei Z á m o l y k ö z e l é b e n p e d i g D U D I C H E N D R E a k a d t rá (1933. V I. 15.).
11. Pisidium (Eupisidium) pulchellum JENYNS, 1832. F ő l e g N y u g a t - és É s z a k e u r ó p a lakója, n á l u n k csak KORMOS em líti a Balatonból, Balaton-Ederics mellől (10. p. 13). Ez az adat m é g újabb megerősítésre vár. s ezért csak feltételesen sorozhatjuk a m a gyar fauna tagjai közé. Az I. tábla magyarázata. 1 3. Pisidium amnicum MÜLL. Budapest. 4 X n a g y í t á s. 4 5. Pisidium amnicum MÜLL. Budapest. 5 X n a g y í t á s. 6 7. Pisidium cinereum ALDER. Szokolya. 1 0 X n a g y í t á s. 8. Pisidium milium HELD. Szerencs. 1 0 X n a g y í t á s. 9. Pisidium hibernicum WESTL. Zámoly, 1 0 X n a g y í t á s. 1 0 1 1. Pisidium obtusale C. PFR. Nagyszeben. 1 0 X n a g y í t á s. 12 13. Pisidium subtruncatum MALM. Trenesén-Sziget. 1 0 X n a g y í t á s. 14. Pisidium personatum MALM. Fogaras. 1 0 X n a g y í t á s. 15. Pisidium nitidum JEN. B á c s a l m á s i patak. 1 0 X n a g y í t á s. i6 17. Pisidium Henslowanum SHEP. Révfülöp. 1 0 X n a g y í t á s. Az összes felvételeket D R. ROTARIDES MIHÁLY készítette. Szíves Fáradozá saiért fogadja e helyen is h á l á s köszönetemet. IDÉZETT IRODALOM. - ZITIERTE SCHRITTEN. 1. CLESSIN, E.: Die Molluskenfauna Oesterreich-Ungarns und der Schweiz. (Nürnberg, 1887.) 2. CsiKI, E.: Mollusca, i n : A magyar birodalom á l l a t v i l á g a. (Budapest, 1906.) 5. CZÓGLER, K. : A szegedvidéki k a g y l ó k. (Szeged, 1927.) 4. D U D I C H, E.: Biologie der Aggtelekéi- Tropfsteinhöhle..Baradla" in Ungarn. (Spelaolog. Monogr. X I I I, 1932.) 5. EHRMANN, P.: Mollusken (Weichtiere) i n : Die Tierwelt Mitteleuropas, I I. (Leipzig. 1935.) 6. GEBHARDT. A.: A Z Abaligeti barlang élővilága. (Magy, Tud. A k a d. 1934.) 7. GEBHARDT, A. : D i e Tierwelt der Mánfaer Höhle. (Festschrift E. Strand. I I I. 1937.) 8. GEYER, D. : Unsere Land- und Süßwasser-Mollusken I I I. A u f l. (Stuttgart, 1927.) 9. HORVÁTH, A. : A szegedvidéki k a g y l ó k formaváltozatai és jelentőségük. ( D o k t o r i ért. Szeged, 1940). 10. KORMOS, T.: I I. Pótlék a Balaton-tóban és környékén élő puhatestűek felsorolásához. (A Balaton tudom, tanúim, eredm. I I. 1906). 1 1. ROTARIDES, M. : Adatok az Alföld puha testű-faunájának ökológiájához. ( Á l l a t i Közi. 2 3. 1926.) 12. ROTARIDES, M. : Uber die Mollusken-Fauna von Szeged und näherer Umgebung. (Acta L i t t. Scient. Reg. U n i v. Hung. Franc. Joseph. 2, 1927.) 13. ROTARIDES, M. : Zur Molluskenfauna Siebenbürgens. (Archiv f. Mollusken kunde, 6 2, 1930.) 14. ROTARIDES, M. : D i e Schneckenfauna des ungarischen Losses und die ungarische rezente Schneckenfauna, m i t besonderer Berücksichti-
\ gang der L ö s s e von Szeged. (A Szegedi Alföldkutató Bizottság K ö n y v t á r a, V I. Szak oszt. 8. szám, 1931). 15. ROTARIDES M. : Über die pleistozäne Molluskenfauna von Szeged u n d Umgebung (Ungarn). (Archiv f. Molluskenkunde, 6 4, 1932). 16. ROTARIDES, M. : M a g y a r o r s z á g M o l l u s c a f a u n á j á n a k rendszeres felsorolása. (Magy. Biol. Kutatóint. Münk. 6, 1933.) 17. ROTARIDES M. : Untersuchungen über die Molluskenfauna der Ungarischen L ö s s a b l a g e r u n g e n. (Festschrift E. Strand, I I, 1936 1937). 18. S o ó s, L. : A N a g y - A l f ö l d Mollusca-faunájáról. ( Á l l a t i Közi. 14, 1915). 19. S o ó s, L. : A bátorligeti ő s l á p M o l l u s c a - f a u n á j a és az Aflöld múlt j á n a k kérdése. ( Á l l a t i K ö z i. 2 5, 1928). 20. S o ó s, L. : M a g y a r o r s z á g állatföld rajzi felosztása. ( Á l l a t i Közi. 31, 1934). 2 1. VISNYA, A. és WAGNER I. : Ú j a b b malakofaunisztikai adatok Dunántúlról. (Vasi szemle, 5, 1938.) 2 2. WAGNER, j. : Zur Kenntnis der Molluskenfauna von T i h a n y. (Zoolog. Anz. 80, 1929.) 25. WAGNER, J.: Faunisztikai közlemények. ( Á l l a t i K ö z i. 2 6, 1929.) 24. WAGNER, J.: Ujabb adatok a D u n á n t ú l puhatestű-faunájához. ( Á l l a t i Közi. 2 7, 1930.) 25. WAGNER, J.: B e i t r ä g e zur Molluskenfauna des K é k e s - B e r g e s i n Ü b e r u n g a r n. (Folia Zoolog, et H y d r o b i o l. V, 1933.) > 26. WAGNER, J.: Ü j a b b adatok a B ü k k - h e g y s é g M o l l u s c a - f a u n á j á n a k ismeretéhez. ( A l l a i t. Közi. 3 4, 1937.) 27. WAGNER, J.: Die Mollusken fauna zweier ungarischer Grotten. (Fragm. Faun. Hung. 2, 1939). 28. WAGNER, J.: A Gutin-hegység M o l l u s c a - f a u n á j á n a k alapvetése. ( Á l l a t i Közi. 38, 1941.) 29. WAGNER, J.: Újabb adatok E r d é l y és a P a r t i u m p u h a t e s t ű f a u n á j á n a k ismeretéhez. (Magy. T u d. A k a d é m i a Mátémat, és Természettud. Ért. 6 1, 1942.) 30. WAGNER, J.: Malakozoologische M i t t e i l u n gen aus Siebenbürgen. (Fragm. Faun. Hung. 5, 1942.) 3 1. WAGNER, J.: Ma g y a r o r s z á g barlangjainak p u h a t e s t ű f a u n á j a. ( B a r l a n g v i l á g, 12, 1942.) 3 2. WOODWARD, B., B. : Catalogue of the British species of Pisidium. (British M u seum N a t u r a l History, 1913).
M. Rotarides photo Wagner: Pisidium