Parasit. Hung. 1. 155-160.1968 Lehetőségek a juh-galandférgesség megelőzésére és orvoslására Dr. KASSAI Tibor Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai Tanszékének Helmintológiai Kutató Laboratóriuma, Budapest A j u l i g a l a n d f é r g e s s é g e egyike az állattartó közönség által is jobban ismert helminthosisoknak. Az idősebb juhokszórványos és igen enyhe galandféreg-fertőzöttsége rendszerint észrevétlen marad ugyan, a bárányokban vagy toklyókban olykor nagy tömegben megtelepedett galandférgeknek a bélsárral k i ürülő, főtt rizsszemekre emlékeztető érett izei azonban a laikusok figyelmét is könnyen megragadják.a b á n t a l o m kórh a t á r o z á s a azért sem szokott különösebb nehézséget o- kozni, mert könnyű felismerni a jellegzetes alakú petéket a télsár mikroszkópos vizsgálatával, boncoláskor pedig a tetemes nagyságú galandférgeket a vékonybéltartalomban szabad szemmel is. A f e r t ő z ö t t s é g o r s z á g o s a n e l t e r j e d t, klinikai megbetegedést azonban csak helyenként és viszonylag r i t kán okoz. Heves megye egyike az ország erősebben fertőzött vidékeinek. A bántalom a e t i o l ó g i á - jában változatos galandféregfajok (Moniezia expansa, Moniezia benedeni, Thysaniezia giardi, Avitelllna centiininctata és Stileala globipunctata) játszanak szerepet, a magyarországi b á r á n y - g a l a n d f é r g e s- s é g e t a z o n b a n ú g y s z ó l v á n k i z á r ó l a g a M. e x p a n s a o k o z z a. A M. benedeni és a többi galandf éregf aj előfordulása sporadikus. * Az MPT által 1968. június 25-én, Egerben rendezett ankéton e l hangzott előadás alapján.
A juhok f e r t ő z ő d é s e - mint az jól ismert - a legelés folyamán történik k ö z t i g a z d a - ként szerepet játszó apró p á n c é l o s a t k é k (Qribatidae) szájon ét való felvételével, melyek fertőző lárvákat,.érett cysticereoidokat tartalmaznak. A cysticercoldokból 30-40 nap alatt fejlődik ki az érett M. expansa a vékonybélben.- A bélsárral kiürült peték,ill. oncosphaerák az atkák táplálkozása során jutnak a köztigazdába, s - a hőmérséklettől függően - rendszerint csak hónapok múlva érik el a fertőző stádiumot. Az erőteljesen növekvő Monieziá-k tetemes mennyiségű tápanyagot vonnak el a gazdától,mechanikailag is akadályozzák a bélmüködést, anyagcseretermékeik pedig toxaemiát okoznak. E tényezők együttes hatása erős fertőzés esetén emésztési zavarokat, diarrhoeát, lassú fejlődést, lesoványodást, oedemát, vérfogyottságot, gyapjuhullást okoz, s e folyamatok súlyosbodása elhulláshoz is vezethet. A mérsékelt erősségű galandf éreg-f ertőzöttség kór t a n i j e l e n t ő s é g é t számos szerző nem tekinti számottevőnek, mivel enyhe kísérleti fertőzések kapcsán csak alig kimutatható kártételt tapasztaltak. Nem kétséges azonban, hogy hazai viszonyok között a bárány-monfeziosis olykor tömeges elhullásokat is okozhat, s a súlyos manifesztáció elleni eredményes védekezés utja a mérsékelt erősségű fertőzés idején alkalmazott rendszabályokon át vezet. A bárány-galandférgesseggel kapcsolatos i s m e r e t e i n k az u t ó b b i é v e k b e n a v e k t o r o k r a, a b á n t a l o m e p i d e m i o l ó g i á j á r a és teráp i á j á r a v o n a t k o z ó a n b ő v ü l t e k j e l e n tősen. Ami a vektorokat i l l e t i, az ország egész területére kiterjedően 52 szarvasmarha- és juhlegelőn végzett felvételezések alapján feltérképeztük legelőink Oribatida faunáját, s megáll a p í t o t t u k á l e g f o n t o s a b b k ö z t i g a z d a - f a j o k a-t,(scheloribates- és Pergalumna-fajok). Kimutattuk, hogy a monieziosis terjedéséhez nem szükséges b i z o n y o s köztigadza fajok jelenléte, mivel felfogásunk szerint minden olyan Oribatida-faj -alkalmas vektor lehet, amely az oncosphaerák felvételéhez megfelelő szájszervekkel, s az érett cysti-
cercoidok befogadásához megfelelő (400yur-nál nagyobb) testmérettel bír (KASSAI és MAHUNKA, 1964). A m o n i e ' z i o s i s p o t e n c i á l i s v e k t o r a i b á r m e l y l e g e lőn j e l e n v a n n a k, sőt a nálunk leggyakrabban és tömegesen előforduló fajok több mint felének aktiv köztigazda szerepét már be is bizonyították. A legelői Oribatidák számának csökkentésére egyelőre nincs reális lehetőség, ezért a védekezés szempontjából l e g f o n t o s a b b a l e g e l ő k f e r t ő z ö t t b é l s á r r a l való s z e n n y e z ő d é s é n e k k o r l á t o z á s a. A már fertőzött páncélosatkákban a cysticercoidok egy évig is fennmaradhatnak, áttelelhetnek, a bárányok tavaszi fertőződése tehát az előző évről származó fertőző lárvákkal történik. A fertőzőanyagot Moniezia-hordozó juhok, kecskék, szarvasmarhák vagy vadon élő kérődzők i s behurcolhatják a legelőre. Erős fertőzési források keletkezésében azonban a bárányoknak és* a toklyóknak van döntő szerepük, amelyek a peték óriási tömegeivel szenynyezik a legelőt a tavaszi-nyári hónapokban. A monieziosls j á r v á n y t a n á n a k jellegzetes sajátossága a s z e z o n i t á s. Hazai viszonyok között az izek, i l l. a peték ürülése a bélsárral rendszerint május elején kezdődik, amiből arra következtethetünk, hogy a bárányok már legeltetésük-első heteiben, márciusban, áprilisban fertőződnek. A fertőzöttség rohamosan erősödik, rendszerint júniusban éri el a maximumát, majd júliusban, esetleg augusztusban minden beavatkozás nélkül is erősen visszaesik. Alig van adat a fertőzöttség őszi, második erősödéséről, s ez utóbbit is valószínűleg a M. benedeni okozza. Télen a fertőzöttség rendkívül alacsony, s bélsárvizsgálattal alig kimutatható. A Moniezia-fertőzcttségnek ezt a jellegzetes spontán korlátozódását kézenfekvőnek látszik szerzett immunitás kialakulásával magyarázni, bár erre nézve bizonyítékaink még nincsenek. A bárány-monieziosis évszakhoz kötött előfordulása megkönnyíti a védekezési rendszabályok tervszerű alkalmazását. Ha ugyanis a fertőzött legelőre hajtott bárányokat, i l l. toklyókat április vé-
gén, május eleién,..tehát a p e t e ü r i t é s k e z d e t e e l ő t t valamilyen galandféregellenes szerrel gyógykezeljük, elejét vehetjük mind a legelő Moniezia-petékkel való szennyeződésének, mind a monieziosis klinikai manifesztációjának (preventív terápia). Az Orihatidák aktivitásának kedvező csapadékos tavasz, i l l. erős fertőzési esély esetén a praeimaginális dehelminthisatiot május végén célszerű megismételni. Ez után már a gyógyító célzatú kezelések időszaka következik. A monieziosis o r v o s l á s á r a alkalmas szerek már régóta ismeretesek. A legősibb és legolcsóbb terápiás lehetőségek egyike, a 2 #-os r é z s z u l f á t - o l d a t t a l való kezelés, még ma sem tekinthető teljesen elavultnak. A megfelelő időben alkalmazott kétszeri rézszulfátos vagy C u p n i c o l - os kezeléssel a bárányállomány tünetmentes átvészelését fertőzött legelőn is biztositani lehet. Rézszulfátos kezelés után hash a j t ó k adásával elő kell segíteni a bélcsatorna kiürülését, különben az elpusztult galandférgek intoxikációt vagy elzáródást okozhatnak. A galandférgesség orvoslására ajánlott ujabb készítmények - P r e- v i k e n s u s p e «n s i o, D e v e r m i n - hatékonysága kétségkívül megbízhatóbb, azonban meglehetősen magas áron kerülnek forgalomba. Ha ilyen körülmények között gazdaságossági okból helyenként a régibb szerek használatát részesitik előnyben, azon aligha csodálkozhatunk, s nem vádolhatjuk kartársainkat az uj lehetőségek iránti közömbösséggel, konzervativizmussal. A P r e v i k e n (Kőbányai Gyógyszerárugyár) hatóanyaga a h e x a c h l o r o p h e n, melyet a készítmény paraffinolajban szuszpendálva 10 $-nyi mennyiségben tartalmaz. A gyógyszer adagja 10 testsulykilogrammonként 1.5 ml. A túladagolás könnyen okozhat mérgezési tüneteket (pl. bágyadtságot), ezért legcélszerűbb a kezelést szájon át, tág'kónuszu, tünélküll fecskendővel egyedileg végezni. Az egyszeri kezelés hatékonysága kb. 80 #-os (NEMESÉRI, 1962). A rövidesen gyógyszertári, forgalomba kerülő D e v e r m i n (Chinoin) hatóanyaga egy s a l i c y l a m i d, mely tuladago-
las ebetén sem toxikus. Vizsgálataink során a gyógyszer vizes szuszpenzióban, bolusban vagy tablettában adva egyaránt hatásos volt, a gyakorlati igények szempontjából azonban 0.5 g-os tabletták használata a legcélszerűbb. A gyógyszer adagja 0.5 g/10 kg, minimális adag azonban 1 g (20 kg-ig). Egyszeri D e v e r m i n - kezelés hatására a fertőzött juhok száma 90-100 #-kal csökken. Erős fertőzéskor indokolt lehet emelt, 0.75, vagy 1-0 g /10 kg-os adagok nyújtása. Bármely gyógyszerrel történik is a juhok galandféregellenes kezelése, a hatékonyságot növeli az előző napi koplaltatás. Pontos a nyájat a kezelés után egy napig zárva tartani, hogy megakadályozzuk az elhajtott galandférgekkel kiürülő peték legelőn való szétszóródását. A megelőző célzattal alkalmazott első kezelést kb. 30 nappal a legelőre hajtás után, a második kezelést pedig ujabb 30 nap-múlva célszerű elvégezni. f A juh galandférgességéről mondottak értelemszerűen alkalmazhatók a szarvasmarha és egyéb kérődzők monieziosisa elleni védekezésben is. KASSAI, T.: On the Control and Treatment of Sheep Monieziosis Bata of significance concerning the aetiology, pathology, epidemiology, control and therapy of ovine monieziosis are summarized. Particular emphasis is given to results-.of recent investigations relating zo the ecology of Oribatid mites and the treatment of infected hosts. Por preventive therapy, treatment of lambs with Previken (hexachlorophen 1.5 ml/10 kg b.w.) or Bevermin (salicylamide 0.5 g/lo kg b.w.) on the 30th and 60th days of grazing is advocated.
I r o d a l o m KASSAI, T. - MAHUMLA, S.: Vizsgálatok a Monleziák köztigazdáiról, - Magyar Állatorvosok Lapja 19_, 531-537. 1964«NEMESÉRI, L.: Juhok monieziosisának orvoslása hexaklorofénnel. - Magyar Állatorvosok Lapja 17, 91-92. 1962. Érkezett: 1968.6.27. Dr. KASSAI I. tudományos főmunkatárs Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai Tanszékének Helmintológlai Kutató Laboratóriuma Budapest, VII. Rottenbiller u.50,