ő ö Ó ő ö ő ö ű ö ö ü ü ő ő ő ö ő Í ö ő ő ö ü ő ŰÜ Ü Ö Ö ö ö ő ü ü ö ö É ö ü ö É ü É ö ő ö ö ő Ó ö ö É É ö É ü ö ö ő ö ü ü ü ö ő

A biolgiai harci anyagok a terror eszközv v hatnak Az emberre veszlyes krokozk közel ktharmada llati eredetű sen (17). A XXl. szzad első vtizedt ilyen, kis intenzits konfliktusok tömege jellemzi. A,biolÓgiai harci anyagok alkalmazsa egyidős a fegyveres konfliktusokkal, de az llamok közöiti konfliktusokban ezek tmeges hznlatra nem került sor, aminek vlelrnezhető oka a hasonl vlaszcsapzstl val flelem volt, Azonba a feszültsgek leződse, szmos nemzetllam működskpteresge,,9loblis a kis intenzits konfliktusok tömegess vlsa olyan tnyezők, amelyet< a ne-m] zelközi terrorizmus erősödshez vezetnek, s a ierrortmadsok kervelőit s vgrehajtóit nem kötik azok az agglyok, amelyek a nemzetllamok vezetőinel rszről fellptek. Ezrj okunk van felttelezni, hogy a biolgiai rrarci anlagó[ is a terror eszközv vlnak, s egyre gyakrabban mrut tet az-a krds,trogy a biológiai terrorcselekmnyek milyen mertekben jelentenek veszlyt u tltett'őrszgok, köztük a magyar trsadalom s gazdasg biztons9ra, Egy esetleges biolgiai terrortmads setna"z llatorvo"sok a vdekezselső vonalban küzdő kulcsszereplőkk vlnak (1, 35), mert az emberi fertőző betegsgek jelentős rsze llati eredetű, Clrvrrnno s mtsai (7) összelltottk az emberekre veszlyesnek ismert krokozk listjt s azt mutattk ki, ho' ;; 14'l5 Patogn 61,6o/o-a llati eredetű, A haszonllatok krokozinau al,a"'-a, a hsevő trsllatok krokozinak 9oo-a kpes tterjedni egyik fajrl a'masilb. A bioterrror-tmadsra hasznlt lpfene krokozja (Bacitlű anthracis) rgv llatok közvettsveljut az emberi szervezetbe (pl.'fertőzött llatok r,uiana't t-o'gyasztsval, vrük bőrön t az emberi szervezetbe jutsval), mint a veizett_ sget okoz vrus. Az elmlt vtizedek legnagyobb mediafigyelmet raptt jai vnyai (Ebola, szivacsos agyvelőgyullads, madrinfluenza, "nipah_urrurl tluil nlkül zoonosisok (5). Radsul az lelmiszerlnc könnyen tadhat.etponi, ezrt m9 akkor is clszerű ttekintenünk a biolgiaiterrreszközök alkalm adsnak llatorvosi s lelmiszer-biztonsgi vonatkoz-sait, ha a terrorf.nv.gti Törtneti ttekints Az lő szervezetek felhasznlsa az emberek közötti konfliktusokban v9igksri az emberisg törtnett. Mr a termszeti npeknl megfigyelheto, rrogi ior Az - s a közpkorban is alkalmaztak ertőző anyagokat a3+ l lettel vagy blsrral kentk be nyilaik, drdik hegyt, ho"gy-eheztsk) azokkal okozott sebek gygyulst. Az kori hborukban eth-úllott llatok tetemeit kutakba dobtk, 9y tve tönkre az ivvzelltst, A fedezkekben,.gr,,:ijoz, barlangokban menedket kereső ellensg kiűzsremheket, mrges Íovarokai alkalmaztak (21)..,,Az,,Ószövetsg az egyik,,egyiptomi csaps"-knt mutatja be az egyiptomiak llatllomnynak elpuszttst,.,,maz Úr keze lszen a'te mezei nimaiaon, lovakon, szamarakon,.tevken, krökön s juhokon igen nagy döghall,..die kü!ö b:!g?t tesz az Úr az lzrel barmai kozbtt es Égyptom6rma kozatt, es mindabbl, a mi lzrel fl9i, egy sem vsz e/,,., s eiiu'lla Égyiptomnak minden barma" [2 Mzes 9:3-10]. Vnnrry s mtsai (4O) szerint_a közpkori hborkban is gyakran hajtottk be az ostromlott vrakba. a (főleg pestii'ben, YersÍnia pest/' elhunyt emberek testt. A^fertőző.betegsgben krmi Kafa (ma.}eodoszija)vrosa elleni 1346-os tutar. tmadskor a pestisben elhunytak holttestt dobtk be hajtgpekkel a vait rületre. Ennek hatsra terjedt el a pestis Eurpban, a xlü. sizadban. A XVll szzadban a brit hadsereg himlővrussal (Variola major)fertőzött takark sztosztsval, tudatosan fertőzle meq azőslakos indianot (+). Azelsővil9hbor idejl a nmethadseró9 diverznsaitakonyk rral(burkhotderia mallei) s anthraxszai (Bacillus anthracis) fertő}tk meg az ellenges területek l- s szarvasmarha-llomnyt, Nmet szabotőrök dolgoziak több aerikai es rgentrn kikötőben: feladatuk az Eurpba szlltott llatokiertőzse volt (32) A Szovje.tu.niÓ megalakulstl fogva kszült a biolgiai fegyverek alkalmaz. sval (is) vgbemenő hborra. A S}ovjetuniban mr" 1926kl,.gk.iJőö]t Magyar llatorvosok Lapja 2012. jűlius

A ll. vilghbor előtt s alatt több, je entős katonaierejű orszgban gyrtottak biolgiai fegyvereket, de azokat nern alkalmaztk a biológiai fegyverek előlltsa s az ezzel kapcsolatos kutat-fejlesztő Az orosz archvumok.tovbbra is zrtak, ezrt a szovjet s posztszov]et munka. biolqiai fegyverkezesről elsőso b9l a gyakran'r.ut, '.ü[,i'iurv., o.i--inolr alkothatunk csak kpet..n biolo i fegyverek fe.llesztn'mindvogig kiemelt figyelmet kapott a mezőgazdasa"gi territorpaiii]i[ioüoraru is: az amerikai hrszerzs szerint a varsi szerzőes taqllam5i n;i tegitűűca domesfica) vektorral tervezte!lzj s körömfjst alklmazni (13), JaPn mr 'l932-ben küiön katonai alakulatot hozott tre a biolgiai fegyverek hatsmechanizmusnak feltrsra A hrhe.dt z':i-i'.v*iner er l.u;bly;kon vegeztek ksrleteket. A msodik vil9hboruan lan riolerat terlószt'ű hkkal.s legyekkel töltött bombkat dodott r<inai tl ülesei-re (ro), + kt vilghbor között - az első vilghbor tuu;ri;ét;i atapjan - szmos tudós gy vlte, hogy a biolgiai hadvisels tegarabb ÓVa ljiorat okozhat a t_ madó flnl,mint az ellensgnl,s ezrt nem tartott kvalsznűn"r. in.rjg,ui harci anyagok alkalmazst, de pldul Franciaorszg u-ri-oir viragrrjuoíji megelőző időszakban mr retrrasznaínato ijarvasmarhapestiskszletekkel rendelkezett (1 5).,harcanyagknt A vihghbor alatt nem került sor a biolgiai fegyverek bevetsre, ]l, de a szem_ benll felek mindegyike felkszült ezek artamazii;;" -Nö;;i", szg a msodik vilghaborut_megelőzően ksrleteketkeidett ;;;g.r;asl'gi termőterületek megfertőzsre kolordbogarakkal (Epinotarsa d"r-u;i;;;iő, ezek, alkalmaz_ srl azonban nincsenek adatok (27).' ll vilghbr ;Étiaz angol lgierő anthraxbombkkal vgzett ksrleteket^ a skociai irr*a:rib.ten. A bombk olyan hatsosnak bizonyulta.k, hogy a s7i99tet ötven vig lezrtk. n.grijb.. jelentős ttelben lltottak elő anth"rxal fer:tőzott grunuült'rir-,.i]ö"t,."r"..i bombzógpekről kv.ntak a clterületre juttatni,-ii.-ulon'uln nem került sor. Az Amerikai Egyesült llamok 1944-re olyan üzemet ltesteti, ametynek rapicitsa havi fl milli darab, 4 fontos anthrxbomnu uort. viri zjnasttnőse, h;!; biologiai.fegyverek alkalmazstl a harcol retert etssorüa-n'a uatasrcsapstl val flelem tartotta vissza (25), A ll. vilghbor utn mr. megjelent az lelmiszer-terrorizmus jelensge is; KHnru s mtsai (24) arrl tesznek etest, hogy 1946-uan e9! oos rrll,.rpoii volt ss-kato nkat őrző,t bor kenyert mrgztemeg arzerőal. A..hideghbor idejn nagy mennyiseg"ű blologéi- fryyvr natmozdott fel A hideghbor idejn mindkt szembenil katonai iombbeh nek fo ka il'r"tt r.'v ul"ljgi.i a biolgiaiegyverek fegyverek rendkvüljelentős pusztt erővel rendelk)iel, ijtir.onvsgukat sz_ előlltsa intenzven mos ksrlet s szmts tmasztotta al. folyt A kubai szakirodalomban rendszeresen jelennek meg olyan cikkek, melyek szerint az amerikai titkosszolglatok 1962-tl a kilencuenér-egt üöeiö',"ü#.ikalommal ksreltekmeg agroterror-tmadror.uiugiuh;; a kubai koztrsasg növnytermesztse s llattenysztse ellen (:Ő), uj-üin toranyi*t azonban minden alkalommal tagadtk. Tny azonb..,"r..v ig6o-ban az USA ]6 eze1 kg bzaszrrozsda-gombat euccin gramintis'peir]i.,p. tritici) Iartal_ ko]t., n biol9iai hatanyagok kijuttatasara pap?repurőgep emlkeztető szerkezeteket alaktottak ki, a korbbn alkalmazott, patbgriekkel bevont madrtollak (37), helyett 1978-ban Rhodesiban (ma: Zimbabwe) 182 ember esett ldozatul annak a marhalpfene-fertőzsnek, amelyet valsznűleg. tjüiulutor. idztek elő, Í9Y Prblva 9Yen9Íteni azllenzoki fegyveres szervezetek gazdasgi htte_ T99 rt (3), CoLrtNs (B) szerini s19.vj9t csapatok z afgan:sztani]oru sorn takony9 krra,l,fe.rlőziek in99 a felkelők lovait annak eroeéoen,-.'"nv Óu neheztskmeg a szlltsi lehetősgeket, Hopv^^t^t (1B) szerint az 19BO-as vek ta hrom jelentős biolgiaifegyverfejlesztsi program vlt ismertt: a legfonlosaop ; Úofegyverprogram volt, mely egszen 1992,ig tartott. Az 1991-es Ouot-nanoirii kovetoen lrakban bizonyosodott be a biologiaifegyver-előllts, kesőbb p.jig u Jor-uiritui ;ö;;iheid rezsimről vlt egyrte-lműv'ilyen tpuitlqyri.r ;;i.l ft;ü;rr. Bioterrortzmus törtnete s jelentősg. +ls

ö ö ö Ü Ó ö Ó Ö ő ő ü Ó ö ü ö ö ö ü ö ö ö ö Ó ü ö ö ő ö ő ü ö ő ő ö ö ő É ő ü ö ü Ó ü ö ő ö ő ö ű ő ő ü ű ö É Ú ö ö ü ű ö ő ö ö Ő ő ö Ó ü ü Ü Ó ő ő ü ő ő ő ő ű ü ű Ó ő ü ö ö ő É ö ö ö ü

ő Ú Í ő ö ü ö ö ö Í Í Í ö ö ö ö ő É ö Ö ű ő Ö Ő üé Ő ő ö ő ü Ó Ú Ő ő ü É ő ü ü ű É ő ű É ű ö ő ü ü ö Í ö Ó ö ö ő ű ö ő

2, tblzat, A vegyi s a biolgiai harcanyagok felhasznlsra plő terrorizmus összehasonltsa Table 2. Comparison of terrorism using chemical offensive agents with that using biologicat iar-ateriats V., lti:terroaizrrlg Biteriori2m,us A tmads hatsnak sebessge GYors hats - akr Percekkel vagy rkkal a tmads utn Ks eitetett hats * napokkal vagy hetekkei a tmadst követően Az rintettek köre A tmads irnya felőli szlirnyban.jelentős földrajzi kiterledsű A katasztrfaelhrts első lpcsőjben dolgozk Mr a krenyhts is nagyon sok szakember munkjt igeny i: növeny- es l at-egeszsegjgy ooigozoi(.a, epidemiolgiai specialistkra, mikrob1o19usokra is szüksg (mentőpolk, tűzoltk, rendőrök, katasztrfavdelmi szakemberek) Van A fegyver alkalmazsi helynek körüihatrolsa A vegyi fegyver aikalmazsnak helye viszonylag körülhatrolhat s kordonnal lezrhat 1l Nehezen meghatrozhat a tmads helye s a fertőzött körzel, az tzr kevsshatkony Fertőtlents ltalaban alapvető jelentős9ű A legtöbb esetben nem felttlenül szüksges A megtmadotl szemelyek elkülöntese Fertőtlents utn ltalban nem {ontos A mezőgazdasgi üzernek nyitottsga, az llatllomny koncentrltsga s a nernzetközi lelrniszer-kereskedelem növekedse kedvez a terrorizmusnak Alapvető jelentősgű 2. Az elmlt vtizedeket az l atllomny elhelyezkedsnek erőte jes üzemi s föjdrajzi koncentrcija jellemezte. Rz elobbi folyamatot 1l pld)za, hogy az USA-ban pldul a sertstenysztő gazdasgok szma egymlttiorot 60 ezerriő csökkent i965 s 2007 közötl,mg az üzemek ltagos seiisaliomanya 55-ről 920 egyedre nőtt. A földrajzi koncentrcit különosen j szemllteti ÉranciaorSZ9 sertstenysztse:az alig több min 27 ezer km2teiületű, Franciaorszg európai területnek mintegy 5%-telfoglal Bretagne tartomnyban összponiosul a teje Ő szarvasmarha-llomny 42,4%-a, a sertillom ny 72,1o/o-a s vziszrnyas-llomny 62,3o/o-a (2). Ebbőladdan azegyre koncntrltabb trsgekben mind több lehetősg addik afertőző betegsgek terjesztsre. 3, A szlltsi s hrközlsi rendszerek fejlődse következtben egyre nő azon mezőgazdasgi s lelmiszer-ipari termkek szma, amelyeki nem a termels helyn dolgoznak fel, rll fogyasztanak el. Az lelmiszr-termels g obalizcijnak szemlletes pldja a Dublinban kaphat,,kijevi csirkemell": u s91o!l vaj,írorszgbo), a fokhagymapür Knbl, az'usa-bl Úagy Spanyolorszgbl, a citrom az USA bol, a petrezselyem Franciaorszgbl va y azegyesült Kirlysgbl, a bors lndibl, a csirkemell Írorszgbl, selgiumb, az E yesült Kirlysgbl, a liszt Be giumbl vagy Franciaorsza bol, a re"pceolaj pedig"usztrlibl vagy ppen Magyarorszgrl szrmazk.-jl lthat eub'o't, ho"gy m9 egy ilyen egyszerrű termk esetben islz orszgbl szrmaznak az eloallriashoi szüksges alapanyagok (12), Ebből addan a2 lő Ilatok, növnyi termsek, flksz-s ksztermkek szlltsa önmagban is a fertőzs terjeszisnek fontos eszköze lesz,.amezőgazdasgi s.lelmiszer-ipari termkek kereskedelme alapvetően bizalmi krds.ezen termkek összetettsge, komplexitsa s fogyasztsuk npegszsgügyi hatsai miatt akr egy kedvezőtlen hresztels is'ólegendő lehet több ev (akr vtized) piacptő munk,lnak tönkrettelre. Ennek jlle;rő ldja, hogy a szivacsos agyvelőgyullads becslsek szerint (2OO3-as rfolyamon) 92 millird köitsget jel.entett a.z eurpai orszgoknak, Ez az eurpai rurrar'marhaszektor ves termelsi rtknekmintegy tzede (9). 5. Az llat- s növny-egszsgügyi megbiegedsekkrokozi ltalban viszonylag egyszerűbben beszerezhetők, mint az emberi megbetegedseket okoz mikroorganizmusok.! a38 Magyar llatorvosok Lapja 2012, jlius

ioe!r.. llatjrvnyok egy rsze a fertőzst terjesztő ügynökre veszlytelenül 7, Az egyes betegsgek lappangsi ideje lehetőv teszi a fertőzst terjesztő ügynök elmenekülst, B. A jrvnyok kitörst kovetően gyakran nem llapthat meg, hogy terrortmads vagy egyb ok miatt lepnek-őfel,.gb.tó.jr.i " 9,,,Egzotikus". a megtmadoit teruleten isriijó; b;ügr.gek krokozinak alkalmazsa jelentősen megnövelheti a fertőzs tetismeioié.t o, u vdekezs megkezdsnek idejt A szüksges olta.nyagor. ui).irre,'a megtetelő vdekezsi mdszerek kidolg ozsa szmottevo i-vszi.*g.j ;[ir)h.t Az egzotikus krokozk a vdekezstlasstjk s drgtjk Élelm iszer-terrorizm us A.bio1,ogiai fegyverek terroreszközknt törtnő alkalmazsnak lehetősgt so_ kig albecsültk. Tucr<rn (3B) szerint a bioterrorizmus tortnte azt lgazolja, hogy az elsősorban kismretű, korltozott hatkörű-iarrjarotuiletent mald, mint Pldul az lelmiszer-fertőzsek. Az elmlt.urn r.erzt.ii r.rrsek --" mr az ' lelmiszer-terrorizmus globlis hatsait hangslyozzk. Ltu s Wtrru (2B) szimulcis mdszerekiel ri-r.rien meg előre jelezni eqy botulinumtoxinnal v9rehajtott terrortmadai r.r.ur.iir) usxt.j.rtat rendszeie ellen, Szmtsaik szerint, a a terroristaklpesek 't-ö;il;ioxin bejuttatsra a tejellt rendszerbe, akkor ez mintegy 50 ezer gallo-n lon = 3,735 l) tej megmrgezst,ele-i Ebben i iiiiunju.o.;.ü;; i Nagyon sebezhetők az ivvzellt rendszerek amerikai galanozatok szma szzezres nagys9rendet is elrhet. A terroristk szempontjból sokkal clszerűbb krokozk helyett az azok ter_ melte toxinokat beitlttatn azivvzellt rendiiril, 'WHÖ (+r) sraritsa sze_ rint,.,ha egy 50 ezeilakos uaroiiuzu.llaü r.narzerbe 0,24kgbotulinumtoxin kerülne, s minden lakos csak fl liter vizet tog/as;i;;';;p;nta, erlőzs 17,5 ra elteltvel a lakossg ao"n-anaéi]j;btj;l.;ő;. akkor ez a Magyar szempontból a bioterror-tmadsok kzőnfekvő corponip-al-,uui..rrato rendszer. A KSH adatbzisa szerint Ma.gyarorszg össz9s telepüjsa;, u)oi\lsztelepülsen van közüzemi vezetkes iviíz, A lak"sok 95%-a, azaz tn m iri +lszezer laksban ll rendelkezsre közüzemi ivvz, A 65 97B km hosszu ivvizvezetk-rend_ szer vzkivteliműveivel, trozival kzenfekvő colontlleiei"a tmadsoknak (26), A közismerten decentra a sebezhetősget. l iz lt magya rorsz9 A i telepü lsstru kt ra tov bb n övel i terrortmads siker,nek lehetősgt azonban jelentősen csökke nti az hogy az ivvz-szolgltatk sokfte kezeleiner.'u.ii[lra,tny, a vrzet, s qv jelentős a tisztuls. A kezeli vz szlliasra s trolra,u iiorqato-i.i;;ri,rktjyj mr hatkonyabban tmadhat, de itt a,uruor. kril.é.í,;, r"..tü.il. m9 mindig kellő vde,lmet nyjt, A vzkezelsuen min sjvjl.tu.. alkalmazott Ózon s nanoszűrs alkalmas arra, hogy a klrrezis)t.ní'.ii.öoak kedvezőtlen h9 s.t kiszűrle, A kockzatot tovbb-sor.lnti-óöv.,j.tekes ivvz-szolgltats mindössze 5%-a kerül közvet en emberl'fogij;";; mivel 2 l/fő napi rv,vzfogyasztst felttelezve, az egy főre 1uto rgya#ö,:"'r'vente. A KSH id.zett stativtikja szerint az ves,őgy na)tartasjut ivovz-szolgltats 35 m3. Magyarorszqon az egy hztartsbj OrOk izama;l;töy;ii fő, azaz az egy főre jut vzfogyaszt-ls,g+ m3 vent, Ezenfelül i tri&'s a vzelfogyasztsa. közitt gyakran szmottevő idő telik er, i9/mo9 t""iuo.-r.ken a fertőzött iv vz eio gyaszt s n a k eg szsg gyi ü koclzata, a A gntechnolgia megsokszorozza a biofegyvereket A bioterroreszközök A vrhat fej ődse korszerű biotechnolgia rvnmegsokszorozdnak a biolqiai fegyverek kits na k lehetősegei a la k A gntech nlg; f.j b;;;'i.di;;;ieszi a geneti ka i anyagok gyors s viszonylagblcs azonoithats;9;i, feltrkpez_ ;.ririorot, -"'--" st, talaktst, s a genetikai anyag olcs előlltrai.'bioterrorizmus törtnete s 1eIentősg. +SS

ő ö ő ü É Ó ő ö ö ű ő ü ü Í Ö ő ő ő ő ő ő ü ö ö ü ö ő ü ő ö ö ü ő ö ő ű ü Ó Ó Ó ő ő ő ő ő ű

Ű É ö ö Ó ö ő