TETELEK A JOG ÉS ÁLLAM TUDOM ÁNYOKBÓL, M ELY EK ET A P E STI M AGYAR K IR. TUDOM. EGYETEM EN K IÁ L L O T T SZIG O R LA TO K U TÁ N A JO G T U D Ó R I R A N G ELN Y E R É SE V ÉG ETT A T E K IN T E T E S JO G I K A R JÓ V Á H A GYÁSA M ELLETT NYILVÁNOS V IT A T K O Z Á S A LÁ BOCSÁT 1872-ik évi március hó 18-áu déli 12 órakor. PEST, 1872. e l s ő m a g y. e g y e s, k ö n y v n y o m d a. (ftf-út 7 N7» )
Az észjogból. A szokás hibásan soroztatik az észjog forrásai közé, mert az nem forrása, hanem már eredménye a jogbölcseletnek. A cselekmények összhangja a jogszabályokkal jogszerűségnek nevezendő még akkor is, ha az nem az igazságra irányzott belső szándékból származik. Macchiavelli munkája inkább ártott, mint használt a korlátlan egyeduralomnak. Többnejüség és elválás az észjoggal nem ellenkeznek. A házasságon kivül született gyermek léteiét nem lehet törvénytelennek állitani. Az elévülés észjogi alappal nem bir.
4 A nemzetgazdászatból. Valamely nép nemzetgazdasági állapotából következtetést lehet vonni annak politikai fejlettségére is. Korunkban a javak szerzésének legfőbb forrása a tőke.. A hitbizományi intézmény viszonyaink közt megszüntetendő volna. A szabad jövedelem szolgálhat csak tőke szerzésre. Hazai termel vényeink forgalom képességét és azok értékének emelkedését a munkálatba vett közlekedési eszközök célszerű kiépítése, illetőleg szabályozása hathatósan fogja előmozdítani.
A pénzügytanból. Az állam pénzügyi viszonyainak rendezettsége vagy ziláltsága nagy horderejű befolyással van az illető nemzet politikai szereplésére. Az osztrák-magyar monarchia kedvezőtlen pénzügyi állapotát naponta emlékünkbe hozza az osztrák nemzetibank jegyeinek kényszer-forgalma. A polgárok az adófizetési kötelezettség által azon jogot nyerik az állam irányában, miszerint ettől megkövetelhetik, hogy őket minden bel és kül megtámadásoktól megótalmazza, s ha ennek eleget nem tesz, kell, hogy a károsult egyesnek joga legyen az államtól ezen mulasztásból eredeti kárai megtérítését követelni. Az,.uj adó behozattak' és adó fölemelés" az adóztatás módja tekintetében egymástól nagyban különböznek, habár célja mindkettőnek : az állambevétel szaporítása. Magyarország egy önálló hazai jegybank nélkül nemzetgazdaságát nem emelheti ama fokra, melyen természeti és földrajzi előnyei mellett állania kellene.
Osztrákjogból. Az osztrák polg. törv. könyv oly" jogesetnek, nrelvre nézve a törvénykönyvben határozat épen nem foglaltatik : a természeti jog szerinti megítélését rendeli. Magán jogaira nézve a fejedelem is a polg. törv. könyv határozatai alatt áll. A ptk. valamint utó-örökös úgy utó-hagyományos rendelését is megengedi. A későbbi végrendelet a korábbi érvényes végrendeletet még akkor ss megszünteti, ha ez abban nyíltan ki nem fejeztetik is. Az örökbe fogadott gyermek törvényes örökösödési joggal, sőt a köteles rész igényével is bir örökbe fogadója után, de ez nem örököl ő utána.
7 A statistikából. A statistikai adatok gyakran tapasztalható hiányosságánál fogva, maga e tudomány is veszt becséből. A magyar korona tartományai egyéb cultur államokkal szemben elég kedvező állást foglalnak el a házasságon kiviil született gyermekek számaránya tekintetében. Magyarország a szőlő-művelés okszerű űzése, a bor gondos és lelkiismeretes kezelése mellett a világ legelső rendű bortermelő államává válhatnék. Erdély oly óriási só-telepekkel bir, hogy egész Európát évszázadokban át bőven elláthatná sóval; s mind a mellett az egyed-áruságnál fogva a bevitel túlhaladja a kivitelt!
- 8 A római jogból. A tizenkét-táblás törvény alaptörvénynek jelentőségével birt. Per legis actiones eljárás a formulák szerinti eljárás be hozatalával nem szüntettetett meg. Az exceptiok idomilag a praetori joghatóságon alapultak. Rómában már kezdetben is létezett a földbirtokra nézve az ager publicis mellett magán tulajdon is. A római jog szerinti csődeljárásban a hitelezők által magok közül választott bonoriim vendendorum magister" hivatása azonos volt a hazai csődtörvényeink szerinti tömeggondnok hivatásával. A római provinciabeli birtok annyiban hasonlított a Magyarországon 1848 előtt főn állott úrbéri birtokokhoz, amennyiben mind kettő az illető államban kiválókig képezte az adó-alapot.
9 Az egyházjogból. Az egyházjog története tanúságot tesz arról is, hogy papság ő lelkiekbeni hatalmát világi uralmának gyarapítására és megszilárdítására igen gyakran fölhasználta. A kegyúri jog magában véve adásvevés tárgya nem lehet. Az 1855-ben létrejött eoncordatum Magyarországon csak hatalmi intézkedések folytán lett kötelezővé. A pápai nagy követek megbízása a pápa halálával rendszerint nem szűnik meg. A pápai csalatkozliatlanság dogmája sem a sz. Írás, sem a traditio által nem igazoltatik; a történet félreismerhetíenűl ellene szol; és egybevetve VIII. B mifácz Unam sanctam constitutiojával az államra nézve veszélyes.
10 A magyar magánjogból. A nemes, polgár és paraszt közötti személyi, valamint a nemesi és paraszt birtokok közötti vagyoni jogkülönbségek mind ekkoráig nincsenek teljesen megszüntetve. Az ősi és öröklött" javak jogi minősége közt nagy hasonlatosság, de mégis lényeges különbség van. Az elévülésre megszabott 32 évi idő korunkban már kelletén túl hosszú. Hazai törvényeink nem engednek a házasságon kivül születet gyermeknek törvényes örökösödést még anyja után sem. A kiváltságos, valamint a tiokvégrendeletet az erdélyi törvények nem ismerik.
11 A polgári törvénykezési rendtartásból. A peres felek által a biró elébe vitt vitás kérdés folytán keletkezett bírói határozat uj jogot nem hoz létre, hanem csak létezőnek, és kényszerrel foganatos! tandónak mondja ki a másik fél által el nem ismert jogot. A ptr. 22.. az egyházi törvényszékek bíráskodási jogát a közvélemény és a kor fokozotabb igényei ellenére továbbra is füntartotta. Az 1868: 4!) te. helyt ad a közvetett bizonyításnak. Az 1868: 4!) te. egyik fő hibája, hogy a semmiségi eseteket taxatíve fölsorolja. A községi bíróság által hozott ítéletek végrehaj tandók, habár a jogosított fél a végrehajtást nem is kérte. A vásári bíróság Ítélete előleges zálogolás nélkül nyomban tartandó árverezéssel hajtatik végre.
L 12.a. váltójog és eljárásból. A váltójog- szokásjogból keletkezett. A magyar váltó tk. irányára nagy befolyással volt a Code de commerce." A szükségbeli utalványozott és névbecsülői elfogadó kötelezettsége föltételes. Váltóbeli kötelezettség keletkezhetik el nem fogadott váltó alapján is. A váltó másolat" és másodlat" közt a gyakorlati használat tekintetében nagy hasonlatosság, de váltójogi hatály tekintetében lényeges különbség van. A magyar vtk. 26. és 70. c. pontja közt ellenmondás foglaltatik. A váltóbeli követelés a lejárattól számított két év alatt nem anyagilag, hanem alakilag évül el. Az elévülés hivatalból figyelembe nem vétethetik. A ki ipar- jogosítvány nyal nem bir, cégét be nem jegyeztetheti.
13 A büntető jogból. A Canon jog nagy befolyással volt büntető törvényhozásunkra. A biroilag lezálogolt javak elidegenítése sem sikkasztás, sem lopás hanem bírói zártörés, tehát egy önálló bűntett tényálladékát állapítja meg. A tényálladéknak egész terjedelmében be kell bizonyittatnia, különben a büntetés alkalmazásának helye nem lehet. A felbujtót, mint értelmi bűnszerzőt, ha a bűntett véghezvitelénél közre sem működött, annak egész súlya terheli. Hazai törvényszéki gyakorlatnak törvényt megszüntető erejét kétségbe vonni nem lehet. A vizsgálatot többé nem a tiszti ügyész, hanem a vizsgáló biró eszközli.
14 Az országászatból. Az államhatalom legfőbb föladata: a jogállapot biztosítása az államban. A szabadság és jogegyenlőség alapján szervezett államban semmiféle vallás sem nyilvánítható uralkodó vallásnak. Oly országban, hol a bírák időközönként és a nép által választatnak, egészséges igazságszolgáltatásról szó sem lehet. Dogma tekintetében sem lehet az egyház törvényhozása független az államtól, mert ezen alakban is mondhat ki és hirdethet az államra nézve veszélyes elveket.