A RAJZOLÁS SZE RE PE A K Ö N Y V N Y O M T A T Á S B A N M M M t «! * «* * * ^ agy huza-vona után végre eljutottunk oda, hogy a m esterszedő ] N nem csak szedője, hanem díszítő m űvésze is a m unkájának. A fotom ehanikai sokszorosító eliárásoknan-nan után való tökéletesbítése a klisék készítését annyira m egkönynyítette, hogy m a m ár aránylag rövid idő alatt szebbnél-szebb m unkaeredm ényt biztosító ilyen klisék szerezhetők m eg m érsékelt áron. Ehhez járu l m ég az, hogy a legelőkelőbb m űvészek is szívesen bocsátják rajzoló-ceruzájukat a háladatos grafikai díszítés rendelkezésére, m iért is m a m ár ott tartunk, hogy minden egyébféle díszítm ény kezd kiszorulni, helyet ad va a valóban m inden ízében m űvészi díszítésnek. H a a külföldi nevesebb illusztrált lapok, minő a Graphic, Illustrated N ew s, Illustration, Fliegende B látter, M eggendorfer,leipziger Illustrierte Zeitung stb. hirdetés-oldalait megnézzük, m eglepetéssel látjuk, hogy a betűöntői keret-díszítések teljesen eltűntek s helyettük m ajd m inden hirdetés m űvészileg van illusztrálva, vag y közvetlen e célra rajzolt díszítm énnyel ékesítve. U gyanezt láthatjuk a M űvészet és az Iparm ű vészét cím ű előkelő m agyar folyóiratokban is. Szem betűnő a m űvészi közrem unkálkodás a m odern könyvdíszítésben. Ott is, hol nem közvetlenül a szöveget illu sztrálják, hanem csak fejlécekkel, záródíszekkel v a g y hasonló díszítm ényekkel dekorálják a könyvet: eltűnt a betűöntők term éke és közm egelégedésre a m űvészi rajzok uralják a teret. A betűöntők régóta hatalm as versen ytársat láttak a fényképészeti reprodukcióban s m a m ár körülbelül tisztában lehetnek azzal, hogy díszítő anyaguk túlnyom ó része a lom tárba kerül, m ert a könyvn yom tatón ak sokkal egyszerűbb és h asznosabb díszítő alkalm atosság áll rendelkezésére: a rajzoló-ceruza. Nem lehet azonban m indig a m űvész az, aki a szükséges rajzot elkészítse; az 63
egyszerűbb, könnyebb ornam entális rajzok elkészítésének feladata m áris a m esterszedőre hárul, am iről alább m ég bővebben leszen szó. Az ilyen közvetlen készült díszítésnél önkénytelenül is arra gondol a szakember, hogy holmi anyagi kérdések könnyen útját vághatják annak. Pedig dehogy! H a tekintetbe vesszük a tetemes beruházási költséget, am ibe a betűöntői díszítőanyag kerülne, hozzászám ítva a vázlat-készítés, szedés, esetleg egyik-m ásik ornamentum alapba vésésének költségét: oda lyukad ki a dolog, hogy a közvetlen rajzolt díszítés talán valam icskével drágább, de e csekély árkülönbözetet teljesen elenyésztetik a kapott előnyök; sőt ez lesz olcsóbbá akkor, ha a készített klisé többször használható, ami pedig legtöbbször lehetséges, nem csak a munka újbóli m egrendelése esetén, am ikor a szedés tisztára m egtakarítódik, hanem a klisének többszöri ü gyes és változatos kihasználása által is. A betűöntő díszítő vignettáinak használhatósága pedig tudvalevőleg szintén korlátolt. N em csekély előnyöket biztosít a díszítésnek em lített m ódja az eddigivel szemben. Először is elesik mint m ár fennebb említőm a tetemes költséggel járó díszítő-anyag beszerzése, amit különben a m ai idegesen túlproduktív korszakban sokszor csekély használat után eldobhatunk, mert divatját m úlja; aztán m ert nincs, hát nem is rongálódik a gyönge ólom anyag; a díszítő-anyag beszerzésénél elért m egtakarítás révén dúsabban gyarapítható a címbetűk készlete; a díszítm ények folytatólagos töm ör egészet képeznek, nem mint a betűöntői ornamentum, hol áz egyes díszítm énydarabkák és vonalak között bántó hézagot látunk. M esterszedőink az újabban reájuk róttfeladatnak csak úgy tudnak m egfelelni, ha minden rendelkezésükre álló eszközzel tökéletesítik m agukat a rajztudásban; sajnos, ez nálunk mindez ideig csak önképzés útján lehetséges. Az igények e téren term észetszerűleg növekednek: két-három é v tizeddel előbb m ég fehér holló volt az a szedő, aki véletlenül rajzolni tudott; a régi lipcsei szabályoknál a soroknak pusztán vonalakkal való m egjelölése unos-untig elég volt. A szabad irány, mint első vonalas síkornamentum, m ár több rajztudást követelt, am ely igények az ezt követő díszítőstílusokban m indegyre növekedtek. H iszen már eddig is úgy adta m eg a m esterszedő m unkájának 6 4
a változatosságot, h o gy m aga készített céljának m egfelelő ornam entum ot. A könyvnyom tatás díszítésének jövőjében v a g y jobban m ondva m ár jelenében is a fő feladat m égis csak a m űvész-kezekre hárul. A figurális díszítés általában túlnyom ó és a nyom dai ornam entum ok kisebb részét is ez adja, de az eddigi m ódszertől eltérőleg m ár nem a betűöntők közvetítésével ju t el az hozzánk, hanem közvetlenül. N e gondoljuk, h o g y a m űvészi közrem unkálkodás révén a m esterszedő m unkaköre m egrövidül. Éppen nem! Sőt éppen a m inél bőségesebb m űvészi közrem unkálkodás fogja mindinkább em elni szakunk színvonalát, m ert éppen úgy, m int a litográfiá n á l: ezek adják m ajd a m intákat, am elyek szerint dolgozhatunk, vagy legalább is bőséges m otivum -kincshez juthatunk, m ert mindenkor a m esterszedő dolga m arad a könnyebb ornamentális díszítések m egrajzolása, v a g y a m űvészi rajzok kiegészítése az adott m unka viszonyaihoz képest. Em lítettem m ár föntebb, hogy a közvetlen rajzolt díszítés korántsem új m unkaköre a m esterszedőnek, hiszen m ár jó ideje igyekszik m unkájában olyanform án terem teni változatosságot, hogy a m arkánsabb rajzvon alú ornam entum okat különféle an yagba vési. C sakhogy m a az a téves v é le m ény uralkodik szaktársi körökben, hogy az ilyen munkának csak úgy van m űbecse és praktikus értéke, ha a szedő önm aga vési ezt valam ely n yom tatásra alkalm as anyagba. Pedig az ilyen v é sé s legtöbb esetben csak önkínzás; a segedelm ével készült dúc jó v a l drágább, m intha cinkm aratás útján készült volna és m égsem olyan pontos, nem olyan szabályos. Sokkal kényelm esebb, könnyebb és gyorsabb a rajzoló-ceruza kezelése, mint a vésőé, azonkívül nem vagyunk annyira a va sta g vonalakhoz kötve, m int a vésésnél. A m a divatos von alas díszítés a rajzolást nagyon m egkönnyíti. M ár m agában az egyenes vonalnak rajzban való alkalm azásakor is olyan tág tér kínálkozik, am inő szedésnél aligha volna lehetséges. íg y az i- s ő ábrán bem utatott írószerárjegyzék cím ének vázlatos rajza csupán egyenes vonalakból áll és csak a tartalom em blém e-os kifejezése végett rajzoltatott a lúdtollas tintatartó. Különösen a m ozgalm asabb vonalakból álló díszítm ények rajzolása ád kedvező eredm ényt, mert 65
elesvén az egyenes vonalak m erevsége, a rajz sokkal kellem esebb hatású, mint az egyenes von a lakból szedett díszítés. Példaképpen a 2. ábra rajza van a 3. ábrán von alakból szedve. M indenesetre e szerény m intánál is szem betűnő, h o gy a m egszedés sokkal több fáradsággal jár, mint a m egrajzolás és m égis jobb a rajzolt m inta a m aga élénk, mint a szedett m inta a m aga m erev von alaival. A 2. ábrabeli rajzról könnyen m egfigyelhetjük az e rajzról készült klisének többszöri h aszn álh ató ságát; ugyanis csupán a kontúrok párhuzam os von alait rajz o lv a m eg és készíttetve el, kö vetkezőkép h aszn álh ató: a ) csupán a kontúrvonalak nyom atnak; b ) a kontúrvonalakon kívül a papiros egész fölületére alapot nyom tatunk, h o gy íg y a von alközök a papiros színében csíkosán em elkedjenek ki; c ) úgy mint az ábrán v a n : a vonalközöket intarzikusan nyom tatjuk, azaz a kontúrvonalakat m élyebb, a vonalközöket pedig élénkebb színnel. M egjegyzendő, hogy ezzel m ég távolról sincs kim erítve az egy és ugyanazon rajzról készült klisének többszöri h aszn álata; az. adott körülm ények szerint ez m ég nagyon sokféle módon történhetik. A nyom tatványok díszítéséneke cikkben em lített m ódja a m agyar-m o tivu m os díszítést is elterjedtebbé fogja tenni. Persze legfontosabb feladat az, h o g y m esterszedőink folyton haladjan ak a rajztudásban. A U G E N F E L D M. M IK SA. H o g y v a l a m e l y p a p i r o s f a a n y a g o t t a r t a l m a z -e : arra a kémikusnak könnyű ráakadnia. K ém iai vegyületek bizonyos színűre festik a fát tartalm azó papirost, még pedig: Floroglucin és sósav. A nilinszulfát.... N a ftila m in... Antracen-hidroklorid Só sa v a s fenol... P iro l és sósav P iro gallo l cinnklorid. D ifenilam in és kénsav Dim etilparafenilendiam in vörösre sárgára narancssárgára vörösre kékes-zöldre biborvörösre. sötét ibolyára narancssárgára vörösre. VALENTA UTÁN :SZT. 6 6
1 ábra. 2. ábra. Augenfeld M. Miksa A RAJZOLÁS SZEREPE A K Ö N Y V N Y O M T A T Á S B A N 44 című cikkéhez. 6 7
63 Augenfeld M. Miksa,,A RAJZOLÁS SZEREPE A K Ö N YVNYO M TA TÁ SB A N 4* című cikkéhez