KECSKEMÉTI REFORMÁTUS PÁLMÁCSKA ÓVODA H Á Z I R E N D J E

OM azonosító: 201062 A KECSKEMÉTI REFORMÁTUS PÁLMÁCSKA ÓVODA H Á Z I R E N D J E

Tisztelt Szülők! ünk készítésénél, felülvizsgálatánál figyelembe vettük a jogszabályi eljárásokat, az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatait, az Önök elvárásait, jogait, kötelezettségeit és elsősorban a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit. Kérjük, hogy a szabályozó dokumentumainkat figyelmesen olvassák végig és az eredményes együttműködés érdekében törekedjenek a benne foglaltak betartására. A házirendünkben megfogalmazottak az óvodába történő jogszerű belépéstől az intézmény elhagyásáig terjedő időre, illetve a nevelési időn túli vagy az intézmény épületén kívüli szervezett programok idejére érvényesek. Óvodánkban a nevelőmunka a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, Pedagógiai Programunk, Szervezeti és Működési Szabályzata szerint folyik. A működésünket szabályozó dokumentumainkban foglaltak megvalósításához az óvoda és a család sokoldalú bizalomra épülő együttműködése szükséges. Nevelőtestületünk és munkatársi közösségünk köszöni megelőlegezett bizalmukat és együttműködésüket! Tisztelettel: Simon Andrásné igazgató 1

TARTALOM AZ ÓVODA HELYE A KÖZNEVELÉSI RENDSZERBEN Törvényi háttér ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK AZ ÓVODÁRÓL 6. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 7. 1.1 A házirend célja 7. 1.2 A házirend területi, személyi, időbeni hatálya 7. II. A NEVELÉSI ÉV RENDJE 8. III. AZ ÓVODÁK MŰKÖDÉSI RENDJE 9. 3.1 Az óvodai felvétel, átvétel eljárásrendje 9. 3.2 Óvodába járás a tankötelezettség elérése után, a gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó előírások 3.3 Az óvodai elhelyezés megszűnésének esetei, eljárásrendje 12. 3.4 Gyermekek az óvodában 12. 3.5 Gyermeki jogok 12. 3.6 Gyermeki kötelességek 13. 3.7 A gyermekek jutalmazásának elvei és formái 15. 3.8 A fegyelmező intézkedések formái, alkalmazásának elvei 15. 3.9 A gyermek ruházata az óvodában 16. 3.10 A gyermek óvodába hozatala és elvitele 17. 3.11 A gyermek megbetegedésével kapcsolatos teendők 18. 3.12 A gyermek számára az óvodában tartózkodás során kötelező egészségvédelmi, balesetvédelmi, balesetmegelőzési, munkavédelmi védő, óvó előírások 3.13 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 21. 3.14 Az óvoda helyiségeinek használati szabályai 21. 3.15 A gyermek étkezése az óvodában 22. 3.16 3.17 Az ebédbefizetéssel és ebédlemondással kapcsolatos teendők A szociális és normatív kedvezmények, támogatások felosztásának elvei, a kérelem-elbírálás rendje 3.18 Óvodáztatási támogatás 24. 2 4. 5. 10. 19. 23. 23.

3.19 Szülők az óvodában 25. 3.20 A szülő jogai 26. 3.21 A szülő kötelességei 26. 3.22 A panaszkezelés rendje 27. 3.23 A szülő és az óvoda kapcsolattartása 28. 3.24. Az óvodák nevelésen kívüli szolgáltatási 28. IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, LEGITIMÁCIÓ 29. 4.1 A házirend hatálya 29. 4.2 A házirend nyilvánosságra hozatal formája és módjai 30. 4.3 A házirend felülvizsgálata és módosítása 30. LEGIMITÁCIÓS ZÁRADÉK 31. 3

AZ ÓVODA HELYE A KÖZNEVELÉSI RENDSZERBEN Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások, tevékenységek keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik. Az óvodai nevelés a gyermek hároméves korában kezdődik és addig az időpontig tart, ameddig gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi (Nkt. 8. ). A gyermek abban az évben, amelyben augusztus 31-éig a harmadik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően napi négy órát óvodai nevelésben köteles részt venni. 2015. szeptember 1-jétől az óvodakötelezettség három éves korban kezdődik az Nkt. 8. (2) bekezdése értelmében. Ezen kötelezettség teljesítése alól a törvényben szabályozott esetekben a település jegyzője (fenntartó egyház) adhat felmentést. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a Szakértői Bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban és azt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. 4

TÖRVÉNYI HÁTTÉR A házirendben szabályozandó kérdéseket: 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.), 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint 1998. évi LXXXIV. tv. 15. módosítása a családok támogatásáról és a Magyarországi Református Egyház Közoktatási törvényében foglaltak határozzák meg. A házirend nem lehet ellentétes az SZMSZ szabályaival 5

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK AZ ÓVODÁRÓL Az óvoda neve: Az óvoda székhelye: Kecskemét, Erkel u. 17. Telefonszáma: 76/800-024 E- mail címe: palmacska@krek.hu Férőhely: 78 fő Az Óvoda OM azonosítója:201062 Telephelye: Kecskemét, Munkácsy M. u. 6. Telefonszáma: 76/324-486 E-mail címe: baranyka@krek.hu Férőhely: 30 fő Az óvoda fenntartója: Kecskeméti Református Egyházközség 6000 Kecskemét, Szabadság tér 7. Telefonszáma: 76/500-389 Az óvoda igazgatója: Helyettes: Telephelyvezető: Óvodatitkár: Gyermekorvosa: Logopédusa: Simon Andrásné Tóth Károlyné Benkéné Pungur Zsuzsanna Kócsóné Kocsis Andrea Dr. Pálfi Mariann Csontosné Lidinger Borbála Gyermekvédelmi felelősök: : Tóth Károlyné Telephely: Benkéné Pungur Zsuzsanna Fogadóórák: Előre egyeztetet időpontok alapján 6

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A célja A az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata alapján azokat a rendelkezéseket, szabályokat tartalmazza, amelyeket mind az óvodapedagógusoknak, mind a szülőknek, mind a gyermekeknek jogaik és kötelezettségeik összhangjának megteremtésével be kell tartaniuk. Kiemelten fontos megtartani azokat a működési-együttműködési folyamatokat, amelyek biztosítják óvodásaink felelősségteljes ellátásának körülményeit. 1.2 A területi, személyi, időbeni hatálya a.) A területi hatálya kiterjed a Pálmácska Óvoda székhelyére és telephelyére, az óvoda által szervezett a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó óvodán kívüli programokra, amelyen az intézmény ellátja a gyermekek felügyeletét, az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira, a gyermekek az intézmény által szervezett intézményen kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. b.) A személyi hatálya kiterjed az intézménnyel egyéb jogviszonyba állókra az óvodáskorú gyermekekre az óvodáskorú gyermekek szüleire, gondviselőire. c.) Időbeni hatálya: A az elfogadástól visszavonásig érvényes. d.) Módosításra akkor kerül sor, ha a meghatározó törvényi szabályok, belső dokumentumok változnak. 7

II. A NEVELÉSI ÉV RENDJE Az óvodai nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Oktatási év: szeptember 1-től május 31-ig tart. Napi nyitva tartás: A Pálmácska Óvoda és telephelye hétfőtől- péntekig 06.30-17.30-ig tart nyitva. Az óvodák nyári zárva tartásának időtartama hat hét. A nyári zárva tartás pontos idejéről minden év február 15-ig értesítjük a szülőket. A nevelés nélküli munkanapok A Nevelési-Oktatási Intézmények Működéséről és a Köznevelési Intézmények Névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 3. (5) bekezdése alapján az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg. A nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. Az óvodai nevelés nélküli munkanapokon a szülő igénye esetén az óvoda ellátja a gyermek felügyeletét, amelyet előzetesen írásban igényelni kell. Az iskolai őszi, téli, tavaszi szünetek, illetve nagyobb hiányzások esetén a nevelési év közben az óvodai élet zavartalan működését biztosítva, az ésszerűség és takarékosság jegyében írásban felmérjük a várható gyermeklétszámot. Rendkívüli esetben (pl.: pedagógushiányzás) a létszámkeret betartásával a nevelőtestület véleményének figyelembevételével az igazgató csoportösszevonásokat rendelhet el. A tíz gyermeknél kevesebb igénylés esetén a szülőkkel időben való egyeztetés után az igazgató és a fenntartó döntése alapján az óvoda zárva tart, a gyermek felügyeletét a szülőnek kell megoldania. A nyári időszakban, alacsony létszám esetén összevont csoporttal működhet az óvoda. A csoportok heti és napi rendje a csoportnaplókban kerül meghatározásra, a szülők a csoportok öltözőjében kihelyezett információs táblán olvashatják. 8

III. AZ ÓVODÁK MŰKÖDÉSI RENDJE 3.1 Az óvodai felvétel, átvétel eljárásrendje A Nemzeti Köznevelési Törvény (a továbbiakban Nkt.) 8. (1) bekezdése kimondja, hogy az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, ha van férőhely. Az óvodai felvétel feltétele a gyermek szobatisztasága. 2014. szeptember 1-től a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A fenntartó a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Nkt. 8 (2) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés útján történik. Az óvodába a gyermek az alábbi kivétellel harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. Az óvodai beíratás évente egyszer történik nagyobb létszámot érintően. Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. Az óvodai jelentkezések idejét és módját a határidő előtt legalább 30 nappal nyilvánosságra hozza a fenntartó vagy hirdetményt tesz közzé az óvoda honlapján helyben szokásos módon. A jelentkezés a Pálmácska Óvodában benyújtandó jelentkezési lappal történik. Minden jelentkező gyermeket nyilvántartásba veszünk. A jelentkezéshez szükséges: a gyermek keresztlevele a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány 9

a szülő személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa a gyermek születési anyakönyvi kivonata a gyermek TAJ kártyája A felvételek elbírálása az igazgató döntése alapján történik. Az éves, nagyobb létszámú jelentkezésen túl a szülő bármikor kérheti gyermeke felvételét, amennyiben az óvodákban szabad férőhely áll rendelkezésre. A felvételt nyert gyermek szülője az első szülői értekezleten történő személyes megjelenésével igazolja vissza, hogy elfogadja a felvételi döntés eredményét. Az első szülői értekezlet időpontja a felvételi határozaton rögzített: minden döntésről írásban (felvételi határozat) kapnak tájékoztatást az érintettek. A felvételnél meghatározó a fenntartó által megállapított férőhelyszám. A gyermekek csoportba való beosztásáról, a csoport szervezéséről az igazgató dönt. A felvételt nyert gyermeket köteles a szülő rendszeresen óvodába járatni. 3.2 Óvodába járás a tankötelezettség elérése után, a gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó előírások 3.2.1. A Nemzeti Köznevelési törvény kötelezi az 5. életévét betöltött gyermeket a rendszeres óvodába járásra (napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni). Amennyiben a gyermek az iskolai életmódra előkészítő foglalkozáson részt vesz és egy nevelési évben 7 napnál többet mulaszt igazolatlanul, az igazgató kétszeri írásbeli figyelmeztetés után értesíti a jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot. Az igazgató indokolt esetben felmentheti a gyermeket az óvodába járás alól 3.2.2. Mulasztások, távolmaradások igazolása. Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. Kérjük a szülőket, hogy gyermekük bármilyen távolmaradását szíveskedjenek bejelenteni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha: 10

A szülő előzetesen szóban/írásban bejelentette az óvodapedagógusnak, óvodatitkárnak, hogy gyermekét nem hozza az óvodába. A szülő előzetesen szóban bejelentette a gyermek hiányzását és ezt a hiányzást követően írásban is igazolta az óvoda által biztosított formanyomtatványon. A gyermek beteg volt és azt igazolja pontosan kitöltött és aláírt orvosi igazolással (betegség első és utolsó napja). A gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az igazolást a gyermek visszaérkezése napján, az óvodába való megérkezésekor át kell adni az óvónőnek, elmulasztása esetén a gyermek nem vehet részt az óvodai nevelésben. A szülő által leadott igazolást a csoport óvónői veszik át és gyűjtik az erre kijelölt dossziéba. Igazolatlan és indokolatlan hiányzás esetén 3-5 éves korig 11 nap folyamatos hiányzás egy nevelési évben a szülő írásbeli felszólítása után törölni kell a gyermeket a nyilvántartásból. Az óvodai férőhelyről a szülőnek kötelessége írásban lemondani. 3.2.3. Családtámogatás ellátás szüneteltetése igazolatlan hiányzás esetén. Családtámogatási ellátás szüneteltethető, amennyiben a 3. életévét betöltött gyermek igazolatlanul nem vesz részt az óvodai nevelésben. 5 nap után az óvoda igazgatója értesíti a szülőt, 20. nap után (az adott nevelési évben) kezdeményezi a Magyar Államkincstárnál az ellátás szüneteltetését. Tankötelezettség kezdete: a 2011. évi CXC. (továbbiakban Nkt.). A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A Knt. 45. (4) A tankötelezettség kezdetéről: a) az óvoda vezetője, 11

b) ha a gyermek nem járt óvodába, az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. 3.3 Az óvodai elhelyezés megszűnésének esetei, eljárásrendje: Megszűnik a gyermek óvodai elhelyezése: Az iskolába lépéssel A gyermek hosszantartó igazolatlan hiányzása esetén, A szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad a bejelentésben megjelölt naptól (pl. költözés). 3.4 Gyermekek az óvodákban A gyermek igénybe veheti az óvodát, ha: a harmadik életévét betöltötte, szobatiszta, mert az óvoda óvodai jogszabályában meghatározott eszközök nem teszik lehetővé azoknak a kisgyermekeknek az ellátását, akik a beiratkozást követő nevelési év kezdetére /szeptember 01/ nem érik el a szobatisztaságot (Az óvodában a pelenka használat nem megengedett!). E kritérium hiánya esetén nem tudjuk biztosítani a gyermek óvodai elhelyezését, egészséges és ezt orvos igazolja, a szülő az étkezési térítési díjat befizette. 3.5 Gyermeki jogok: Személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák. Kapjon védelmet a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá semmilyen testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak; kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Az intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék, óvodai életrendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. Biztonsága érdekében az óvodában tartózkodás ideje alatt végig pedagógus felügyelete alatt álljon. Személyiségi jogait, cselekvési szabadságát és magánélethez való jogát az óvoda tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem 12

korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottainak egészségét, testi épségét. Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, tehetsége felismerése és fejlesztése érdekében. Részére az óvoda nevelési programjában leírtak alapján, az ismeretek közlése és a tájékoztatás nyújtása tárgyilagosan és sokoldalú módon történjék. Állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesüljön, s a pedagógiai szakszolgálat intézményeihez forduljon segítségért. A nevelési intézményben családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes, vagy kedvezményezett étkezésben részesüljön. A gyermek az intézmény eszközeit, berendezését, felszerelését ingyenesen használhatja. Életkorának és fejlettségének megfelelően a napirendben és a házirendben megfogalmazottak szerint vegyen részt saját környezete és az általa használt játékok, eszközök rendben tartásában. Mint református intézményben a gyermek joga, hogy megismerhesse Jézus Krisztust. A gyermeki jogok érvényesítése az intézmény, a pedagógusok, a dolgozók felelőssége. A házirendben meghatározott eljárások, szabályok az óvodai dolgozók felelősségét illetően csak az óvodába történő jogszerű belépéstől (szülő átadta az óvodapedagógusnak a gyermekét) a gyermekéért jövő szülő vagy felhatalmazottja megérkezéséig terjedő időre, valamint a nevelési programban szereplő óvodán kívüli foglalkozások, események (kivétel: a családokkal közös rendezvények, ahol a szülőé a felelősség!) idejére érvényesek. 3.6 A gyermeki kötelességek Az óvodai tartózkodás alatt betartandó gyermeki magatartásformák A gyermekek kötelessége, hogy: Egyházuk, hazájuk és óvodájuk törvényeit, hagyományait, ünnepeit tiszteletben tartsák, és mindenkor azokhoz méltóan viselkedjenek 13

Tanúsítsanak tiszteletet egyházuk, nemzetük, hazájuk, szüleik, nevelőik iránt. Tartsák tiszteletben nevelőik, társaik emberi méltóságát és személyiségi jogait. A felnőttekkel és egymással tisztelettudóan, udvariasan kommunikáljanak. Csoportba érkezéskor és távozáskor a jelenlévő felnőtteknek és gyermektársainak közelről köszönjenek. Református óvodánkban egymást az Áldás, békesség köszöntéssel tiszteljük meg. Gyermektársaikkal szeretetteljes, agressziótól mentes kapcsolatot alakítsanak ki. Figyeljenek arra, hogy tevékenységeikkel ne veszélyeztessék társaik és felnőttek testi épségét. Óvják az óvoda eszközeit, bútorzatát, környezetét. Tegyenek különbséget az udvari és a csoportbeli magatartásformák között. Nem tulajdoníthatják el társaik vagy az óvoda tulajdonát képező tárgyakat, játékokat, ruhaneműket. Sajátítsák el és alkalmazzák az egészségüket és biztonságukat védő ismereteket. Tartsák be és igyekezzenek társaikkal is betartatni a nevelőiktől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat. Azonnal jelentsék az intézmény valamelyik dolgozójának, ha saját magukat, társaikat vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlelnek. Azonnal jelentsék az intézmény valamelyik nevelőjének amennyiben ezt állapotuk lehetővé teszik -, ha rosszul érzik magukat vagy ha megsérültek. Ismerjék meg az épület kiürítési tervét, és vegyenek részt annak évenkénti gyakorlatában (pl.: tűzriadó). Rendkívüli esemény (pl.: természetes katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan tartsák be az intézmény felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 14

Azok a gyermekek, akiket a szülő már hazavitt, nem jöhetnek vissza az óvodába, csak ha ezt a szülő valamilyen oknál fogva ismételten kéri (pl: délutáni fakultatív programok). Az ismertetés tényét, tartalmát, időpontját az adott csoport csoportnaplójában dokumentálják az óvodapedagógusok. 3.7 A gyermekek jutalmazásának elvei és formái Az óvodások viselkedésének alakításában a jutalmazás tárgyi formáit ritkán alkalmazzuk. Mindannyiszor figyelembe vesszük a gyermek önmagához képest való teljesítését, erőfeszítését. Nem az elért teljesítményt, hanem a bele fektetett energiát ismerjük el, vigyázva arra, hogy önértékelésében senki ne sérüljön. A jutalmazás eszmei formája mindennapi életünkben naponta jelen levő nevelési módszer, és mint a gyermeki viselkedés pozitívumainak megerősítésére szolgáló eszközként használjuk az elismerő mosolyt, a simogatást, a dicséretet, a buzdítást. A tárgyi jutalmazások előfordulásai: Óvodánk által szervezett Városi Versmondó Találkozó (könyvjutalom, emléklap, dicsérő oklevél), Gyermeknapon (udvari homokozó játékok, óvónők által készített kis apró ajándék), Sportrendezvények (oklevél, érem), Közösségért végzett feladatok (szeretet báb, nap hőse csoportbáb). 3.8 A fegyelmező intézkedések formái, alkalmazásának elvei Alapelvünk: Minden dolgotok szeretetben menjen végbe Fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei Nevelésünk a gyermekeinkkel való természetes együttélést jelenti, amely a kölcsönösségen alapszik és figyelembe veszi gyermekeink egyéni, akarati tulajdonságait, egészséges önérvényesítő törekvéseit. 15

A bizalom, a tisztelet, a türelem, a tolerancia, az értő figyelem és hallgatás, a segítő szándék, az együttérzés, mint közös értékek megerősítenek bennünket. A szülőkkel való együttműködésünket a kölcsönös bizalom és segítő szándék vezérli. Formái: Az óvodapedagógus példamutató és hiteles viselkedésével közvetíti a gyermekeknek az elvárt magatartási és viselkedési módokat. A folyamatos óvodai együttlét során elegendő időt és gyakorlást biztosítunk a gyermekek szocializálódására. Az óvodai tevékenységek során a gyermekek számára szabadságot biztosítunk a határok pontos megjelölésével mint pl. igen, nem, helyes, helytelen stb. -, ezzel biztonsági keretet nyújtva a társas együttlét gyakorlásához. Az alábbi fegyelmező intézkedések alkalmazásánál minden esetben a személyiséghez és szituációhoz illeszkedő legeredményesebb formát szükséges az óvodapedagógus által megválasztani és alkalmazni! Alternatívák keresésével, döntési lehetőségek és a gyermeki vélemények meghallgatásával alakítjuk és formáljuk az elvárt viselkedési normák, szabályok beépülését (pl.: szituációs helyzetek, szerepjátékok, dramatikus játékok). A kívánt tevékenység késleltetésének, kivárásának kialakítása (türelem, kivárás). Közös beszélgetés; utasítás helyett kérdezés, mely lehetővé teszi az értelmes belátást és viszálykodásmentes csoporttársi együttműködést (kompromisszum keresése). Az óvodapedagógus felajánl más tevékenységet a normaszegő, szabályszegő gyermek számára és/vagy egy időre kivonja a játéktevékenységből. Amennyiben a gyermek viselkedése esetlegesen csoporttársait veszélyezteti, az óvodapedagógus a gyermeket csoporton kívül nyugtatja meg. 3.9 A gyermek ruházata az óvodában: Jellemezze praktikusság, kényelem és tisztaság, Az átöltözéshez szükséges tartalék ruha, legyen a gyermeknek tornafelszerelése, váltócipője, udvari öltözéke, A tornatermet csak gumitalpú cipőben használhatják (balesetveszély), 16

Jó, ha minden ruhadarabot és lábbelit a gyermek jelével látnak el, és az öltözőpolcra helyezik (zsák, vállfa), az elcserélt ruhadarabot a szülő köteles visszahozni, Bejelöletlen holmikért és az előtérben elhelyezett tárgyakért az óvoda nem vállal felelősséget, A gyermekek otthonról könyvet, anyapótló kendőcskéket, alvócimborákat /plüss, puha játék/ hozhatnak be az óvodába, amelyeknek meghatározott helyet biztosítunk / kincsesláda, gyűjtőkosár /. Cumisüveg, cumi nem hozható be. Tartsák szem előtt az értékek behozatalának felelősségét - ékszerek, mobil telefonok, otthoni játékok /pl. kisautók stb./ tekintetében, amely elromolhat, elveszhet. Ezekért az óvoda felelősséget nem vállal, így nem is hozhatók be! Balesetveszélyes eszközöket /szúró, vágó, gyújtó/ sem hozhatnak be az óvoda területére! Nagyobb méretű tárgyak behozataláról /kerékpár, szánkó, stb./ egyeztessenek az óvodapedagógusokkal, mert napközbeni tárolásuk nehézséget okoz és biztonságos megőrzésükért felelősséget nem tudunk vállalni. Az óvodában megtartott nemzeti és egyházi ünnepélyeken a fehér blúz ill. ing, sötét alj ill. nadrág viselete kötelező. 3.10 A gyermek óvodába hozatala és elvitele: A gyermeket a szülő a nap folyamán a kialakult napirendi szokások figyelembevételével behozhatja az óvodába, illetve viheti el az óvodából, (Ha a megszokottól eltér, jó, ha ezt előre jelzi, megbeszéli az óvodapedagógussal). Érkezéskor a szülőnek a gyermeket az óvodapedagógusnak át kell adnia és távozáskor az óvónőtől el kell búcsúznia! A nyugodt pihenés, altatás biztosítása érdekében az ebéd után hazaengedett gyermek az óvoda udvarát játszótérként nem használhatja. Az óvodai nap végeztével kérjük, hogy gyermekükkel ne az óvoda udvarán játszanak a szülők, mert így nehezebb biztosítani az ott maradó gyermekek felügyeletét. Óvodáink bejárati kapuit napközben zárva tartjuk, szíveskedjenek csengetni. 17

Gyermeket csak szülőnek vagy előzetesen megbeszélt és írásban megbízott személynek adunk ki, 14 év alatti személy nem viheti el a gyermeket az óvodából. A szülők válása esetén a bíróság által kiadott határozatot vesszük figyelembe. A láthatást óvodán kívül kell megoldani. A gyermekeket az óvodából zárásig /17:30 óráig/ el kell vinni. Amennyiben a gyermek a zárórát követően az óvodában marad /illetve a gyermek megbetegedésekor/ a következő intézkedésre kerül sor: a.) Értesítjük a szülőt az általa megadott telefonszámon. b.) A szülő által meghatalmazott felnőtt korú személy elérését kezdeményezi az óvónő, hogy a gyermek az óvodából haza kerülhessen. Amennyiben a gyermek rendszeresen a zárást követően az óvodában marad, az óvoda köteles az ügyet kivizsgálni és annak eredménye alapján a Gyermekjóléti szolgálatnak jelenteni. A gyermek a törvény szerint napi 10 órát tölthet bent, azonban napi 8 óránál tovább nem ajánlatos az óvodában hagyni! A szülő köteles a csoportban dolgozó óvodapedagógusok számára napközbeni telefonelérhetőségét a nevelési év elején megadni. Köteles a család környezetében (rokon, szomszéd stb.) ismert másik felnőtt elérhetőségét is megadni és átadni a csoportban dolgozó óvodapedagógus részére. Szülői értekezletek, munkadélutánok alkalmával kérjük, gondoskodjanak a családhoz tartozó gyermekek elhelyezéséről, mert ekkor az érintett óvodapedagógusoknak az értekezlet, munkadélután szervezésével és lebonyolításával kell foglalkozniuk. A gyermekek felügyeletét a köznevelési törvény szerint kizárólag dajkákra nem bízhatjuk. Amennyiben a gyermekek elhelyezése vagy más családi ok miatt a szülő az értekezleten részt venni nem tud, úgy az elhangzott információkról a csoporthoz tartozó Szülői Szervezettől kérjen tájékoztatást, 3.11 A gyermek megbetegedésével kapcsolatos teendők: Az óvoda működése során a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani! 18

A törvényi változások következtében az óvodában szűréseket nem végeznek, a védőnők negyedévente vagy szükség esetén meglátogatják az óvodákat. A gyermekközösségbe a gyermekek érdekében csak tiszta, gondozott, fertőző betegségben nem szenvedő gyermek járhat. A fejtetvesség megelőzése minden óvodás szülőjének fontos feladata. A fejtetvesség elterjedése a közösségben a szülők, óvodapedagógusok és a védőnők együttműködésével kerülhető el. A fejtetvesség kezelésének folyamata szabályozásra került. Élősködök által okozott fertőzés esetén (tetű, rüh), a gyermek csak az ÁNTSZ által kiadott igazolással jöhet óvodába. Az óvodákban megbetegedett, lázas gyermeket a szülőnek haladéktalanul az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvónő addig is gondoskodik a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges, orvosi ellátásáról. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja. Gyógyulása után orvosi igazolással jöhet óvodába. Gyógyszert az óvodában a gyermeknek nem adhatunk be. Az a gyermek, aki az óvodában lázas, hány, hasmenése van, vagy fertőző betegség tünetei észlelhetőek rajta, másnap csak orvosi igazolással hozható óvodába. Az óvoda konyháján csak egészségügyi könyvvel rendelkező személyek tartózkodhatnak. A csoportszobában a szülők csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhatnak (nyílt napok, szülői értekezletek). 3 napon túli hiányzás esetén, ha a hiányzás okát a szülők előzetesen nem jelentették be, szintén orvosi igazolást kérünk. A gyermeknél észlelt fertőző betegséget kérjük bejelenteni. 3.12 A gyermekek számára az óvodában tartózkodás során kötelező egészségvédelmi, balesetvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi védő, óvó előírások 20/2012. EMMI rendelet Az óvoda egész területén a gyermekek csak óvónő, dajka vagy szülő jelenlétében, felügyelete alatt tartózkodhatnak. A gyermekek hazavitelekor az 19

értük érkező felnőtté, szülői a felelősség gyermekük felügyeletét, biztonságát illetően. Az igazgató feladata: - A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a meglévő feltételrendszer vizsgálata és a feltételek állandó javítása. Az óvodapedagógusok feladata: - A rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadása (életkoruknak megfelelően), és ezek elsajátításáról való meggyőződés. - Balesetveszély észlelésénél, illetve ha a gyermek balesetet szenved a szükséges intézkedések megtétele. Ennek érdekében: Minden óvodai csoportban szükség szerint ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. Az intézmény csak megfelelő minőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. Az óvodapedagógus köteles a játékhasználat során, a játékon feltüntetett, vagy mellékelt tájékoztatót, használati utasítást gondosan tanulmányozni és a játékszert a szerint alkalmazni. Baleset esetén a gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógus illetve dajka kötelessége: - az elsősegélynyújtás, - orvoshoz szállítás illetve mentő értesítése /szükség szerint/ az óvónő által, - a szülő értesítése, - az igazgató tájékoztatása, - baleseti jegyzőkönyv felvétele, együttműködés a baleset körülményeinek kivizsgálásában, A gyermekeknek, az óvoda által szervezett csoportos utazásai alkalmával a szülőknek írásban hozzá kell járulniuk, hogy a gyerekek tömegközlekedési vagy más szállító eszközön való utazásban részt vehetnek. Ennek hiányában a gyerek nem utazhat ezen eszközökön. Kérjük a szülőket, hogy sem a gyermekekkel kapcsolatos, sem pedig magánjellegű beszélgetésre az óvónőt munkája közben ne vonják el a 20

gyermekcsoporttól, mivel ez balesetet idézhet elő és zavarja a nevelés folyamatát. 3.13 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az óvoda működésében rendkívüli esemény minden olyan előre nem látható esemény, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvodába jár gyermekeknek és dolgozóknak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - természeti katasztrófa - tűz - robbanással történő fenyegetés A tényről legrövidebb időn belül értesíteni kell az épületben lévő valamennyi dolgozót (információs lánc!) A tűzvédelmi megbízott közreműködésével a KIVONULÁSI TERV gyakorlata alapján meg kell kezdeni a gyermekek mentését. Egyidejűleg a megfelelő külső szervezet (Katasztrófavédelem, Mentők, Rendőrség) értesítése a óvoda/tagóvoda vezető (vagy a vezetéssel megbízott óvodapedagógus) feladata. A tagóvoda vezető a szükséges intézkedéseket követően köteles haladéktalanul a rendkívüli eseményt az intézmény vezetőjének bejelenteni. A gyermekcsoportnak a veszélyeztetett terület elhagyásáért és a kijelölt területen való gyülekezéséért az érintett csoport óvodapedagógusai a felelősek. 3.14 Az óvoda helységeinek használati szabályai: Az óvoda egész területén dohányozni tilos! A szülők bekísérhetik a gyermekeket a csoportok öltözőibe. A csoportszobába, a szülő - egészségügyi okok miatt - csak váltócipőben mehet be. A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az igazgatónak, vezető-helyettesnek jelenti be. 21

A fenntartói, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az igazgatóval történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az igazgató engedélyezi. A konyhában idegen személy nem tartózkodhat, a mellékhelységeket csak az óvoda dolgozói használhatják. Az óvoda területén kereskedelmi, ügynöki tevékenység nem folytatható, kivéve a vezetői engedély alapján az óvoda profiljába tartozó, illő tevékenységet /pl. kulturális/. A gyermekek biztonsága érdekében a bejárati ajtót és a kaput kérjük minden esetben bezárni. 3.15 A gyermekek étkezése az óvodában: A gyermek az óvodában napi háromszori étkezésben részesül: tízórai, ebéd, uzsonna. A tízórai az óvodák minden csoportjában 08.30-tól 09.15 - ig folyamatos szervezésben történik. Célszerű a korán érkező gyermekeket otthon megreggeliztetni. Tej-, tojás-, lisztérzékenység stb. esetén az eltérő étkezés megrendelésére lehetőség van. Az óvoda a HACCP, vagyis élelmiszerbiztonsági előírásoknak kell, hogy megfeleljen, ami Önöket is érinti. A gyermekek születésnapjára, ünnepekre, kizárólag előre csomagolt, zárt (boltban vásárolt, gyártási igazolással ellátott) süteményt, vagy HACCP tanúsítvánnyal ellátott cukrászatban készült tortát hozzanak. Köszönjük megértésüket! A gyermekek egyéni etetése otthonról hozott élelmiszerrel a többiek előtt, az óvoda területén (csokoládé, cukorka, túrórudi, banán, stb.) nem etikus és az óvoda tisztántartását (öltöző, folyosó) is nehezíti. A gyermekek az óvodába rágógumit nem hozhatnak. A délutáni uzsonna ideje alatt érkező szülők várják meg, hogy a gyermekek bent a csoportban, asztalnál ülve fogyaszthassák el az uzsonnát, és ne kérjék az óvónőtől, hogy hozza ki a folyosóra megeszi öltözés közben. Ezt a kulturált viselkedésről vallott elveink és a 22

tisztaság megőrzése érdekében, a közös nevelési elveinket szem előtt tartva kérjük, hogy tartsák be. 3.16 Az ebédbefizetéssel és ebédrendeléssel kapcsolatos teendők: A szülő az óvodában gyermeke számára igénybevett étkezésért térítési díjat köteles fizetni Az étkezési térítési díjak központilag meghatározottak. A térítési díjak befizetése havonta egy alkalommal, hónap elején történik. (Pontos időpontja a hirdetőtáblán olvasható). A befizetés történhet készpénzzel vagy csoportos beszedési megbízással. A befizetés helye a Kecskeméti Református Egyházközség Gazdasági Hivatala. 3.17 A szociális és normatív kedvezmények, támogatások felosztásának elvei, a kérelem-elbírálás rendje 1. A normatív támogatás alapján járó díjkedvezmény feltétele: szülői nyilatkozat az egy főre eső jövedelemről, a gyermekek számáról, esetleges tartós betegségéről, fogyatékosságáról, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesüléséről. 100 % normatív támogatást kap ingyenes étkeztetés - az a család, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és erről érvényes határozattal rendelkezik. - tartósan beteg, fogyatékos gyermek - azon két vagy egy gyermeket nevelő szülők gyermekei, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130 %-át (2019- ben a 128.810 Ft-ot) - Sajátos Nevelési Igényű /SNI/ gyermek - 3 vagy több 18 éven aluli gyermeket nevelő család A Gyvt. úgy rendelkezik, hogy az ingyenes óvodai gyermekétkeztetésre való jogosultság megállapítása a jövedelmi helyzet okán a szülőnek a jövedelméről való önbevallásán (nyilatkozatán) alapul. 23

A Gyvt. 2015. szeptember 1-jétől hatályos 151. (5.b) bekezdése rögzíti továbbá, hogy az ingyenes vagy kedvezményes étkezés jogosultsági feltételeinek fennállását a Gyvt.-ben foglaltak szerint kell igazolni. 2. Az igénylés feltételei: A szülő felelőssége, hogy a fenti nyilatkozatokat, határozatokat az óvoda számára benyújtsa, a nevelési év megkezdésekor két példányban, az óvoda által jelölt határidőre. A másolatokat átadhatja az óvodatitkárnak, de lehetősége van a gyermekvédelmi felelős segítségét is igénybe venni. Kérjük a szülők fokozott együttműködését azért, hogy a támogatások rendszeres folyósítását időben meg tudjuk kezdeni. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről szóló határozat lejártának időpontját a szülő kötelessége figyelemmel kísérni, s gondoskodni a meghosszabbításról. Amennyiben nincs érvényes határozata leadva, addig a gyermek jogosulatlanul étkezik ingyenesen az óvodában. Az így felgyülemlett hátralékot a szülő köteles rendezni. 3.18 Óvodáztatási támogatás Nkt. 52. (1) Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia. Az intézmény igazgatója köteles: az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatni a szülőt a mulasztás következményeiről a kifizetés esedékességét megelőzően a jegyző által meghatározott időpontban tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodában mulasztott. A mulasztott napok száma együttesen nem haladhatja meg az óvodai nevelési napok 25 %-át. értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik (1) 24

3.19 Szülők az óvodákban Nkt. 72., 42., 47. 20/2012. EMMI rendelt 5. Annak érdekében, hogy a gyermekeket a legmegfelelőbb módszer szerint neveljük, szükség van az együttműködésre, nyitottságra és őszinteségre. Nevelési problémák, konfliktusok esetén kérjük, minden esetben keressék fel az óvodapedagógusokat, a vezető-helyettest, vagy az igazgatót és velük közösen próbálják megoldani a konkrét helyzetet. A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása Az óvodába járó gyermekeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el pajtásaik egyéniségét, másságát, tudják kifejezni magukat, de legyenek képesek alkalmazkodni is. az esetleges konfliktusokat ne durvasággal, erőszakossággal, árulkodással oldják meg. Ezen törekvésünk sikerességének érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben. Például: Ne tegyenek a gyerekek előtt indulatos, negatív megjegyzéseket mások gyermekére, annak származására, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre. Ne bíztassák gyermeküket verekedésre, ha még előző nap az Önök gyermekét érte esetleg sérelem. Együttműködésre alkalmas fórumok: szülői értekezlet (évente háromszor) közös rendezvények az óvónővel való előzetes megbeszélések fogadóórák családlátogatások A magánjellegű beszélgetésekre az óvónőt az óvodásokkal való foglalatossága közben hosszabb időre ne vonják el a csoporttól, mert az előidézheti a balesetek kialakulását és zavarhatja a nevelés-oktatás folyamatát. A gyermekükkel kapcsolatban információt, tájékoztatást csak a gyermek saját óvónőitől vagy az igazgatótól kérjen. A családra, gyermekre vonatkozó adatok változását (gyermekvédelmi támogatás folyósítását) a szülőnek mielőbb be kell jelenteni. 25

A csoportszobába a szülő csak előzetes megbeszélés alapján léphet be. A szülőknek lehetőségük van rá - és igényeljék is -, hogy az óvodai élettel kapcsolatos fórumokon aktívan részt vegyenek, véleményt nyilvánítsanak, és ötleteikkel segítsék elő a közös gondolkodást. A szülők rendszeres tájékoztatására a szóbeli közlésen kívül a folyosókon, a csoportok öltözőiben elhelyezett információs táblákon és az óvoda honlapján (www.palmacska.hu) van lehetőség. 3.20 A szülő jogai Szabadon megválaszthassa gyermeke számára a nevelési oktatási intézményt. Megismerje az intézmény pedagógiai programját, és jét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Folyamatos tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről, a gyermek neveléséhez, fejlesztéséhez tanácsokat kapjon. Kezdeményezheti Óvodaszék, Szülői Szervezet létrehozását, részt vehet és közreműködhet annak tevékenységében. Mint szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal élhet a nevelőtestületi értekezleten. A szülő tájékoztatást kérhet, a gyermekét érintő, személyiségével kapcsolatos ügyekben, elsősorban a csoportos óvónőtől, ezek után az óvoda vezetőjétől, akik kötelesek megadni. Az esetlegesen felmerülő véleménynyilvánítás szolgálati útja: Csoportos óvodapedagógus az ügyben érdekelt óvodapedagógus Telephelyünkön: Telepvezető Óvodavezető Az óvoda fenntartója Kérjük tisztelettel ennek betartását. Anyagi helyzetétől függően, gyermeke számára szociális támogatásokat vegyen igénybe. 3.21 A szülő kötelességei Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és legalább félévenként írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt félévenként tájékoztatni kell./emmi-rendelet 63. (1)/ 26

Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítésében. Megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke neveléséért, fejlődéséért, fejlesztéséért. Ha a gyermeket nevelő óvodapedagógus, a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének elérése érdekében indokoltnak tartja, az intézmény vezetője tájékoztatja a szülőt a kötelességekről, továbbá a kötelességek nem megfelelő teljesítéséből eredő következményekről Amennyiben a szülő az óvoda döntésében foglaltaknak önként nem tesz eleget, az intézmény igazgatója a Nkt. 72 (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (4) bekezdésében foglaltak alapján a szülői egyet nem értést alátámasztó nyilatkozat megküldésével értesíti a lakóhely szerinti kormányhivatalt. Gyermekével megjelenjen a Nevelési Tanácsadó vizsgálatán, Biztosítsa gyermekének az óvodapszichológusi vizsgálaton, fejlesztő foglalkozásokon való részvételt. (A jegyző kötelezheti erre a szülőt.) Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését és a tőle elvárható módon segítse fejlődési folyamatát. Segítse elő gyermekének közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. Tartsa tiszteletben az óvoda alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait. A pedagógus, valamint az ő munkáját segítő alkalmazottak, a nevelői oktatói munka, illetve a gyermekekkel összefüggő tevékenysége során büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyeknek számítanak. 3.22 Panaszkezelés Célja: hogy a felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani. (lsd. Panaszkezelési Szabályzat) 27

3.23 A szülő és az óvoda kapcsolattartása Fórumok: Szülői értekezletek, fogadóórák, Nyílt napok, játszódélutánok, közös programok, kirándulások, Az óvodapedagógusokkal történő rövid, esetenkénti megbeszélések. Az óvoda mindent az előtérben elhelyezett falitáblán kiírás formájában közöl a szülőkkel, Gyermekeikről szülői értekezleteken és fogadóórákon érdeklődhetnek, Fogadóórákat szükség és igény szerint a szülők, vagy az óvodapedagógusok kérésére tartanak a csoportos óvodapedagógusok, A beszoktatási időben a szülőknek lehetőségük van a gyermekük megnyugtatása, beilleszkedése érdekében, az óvodapedagógusokkal megbeszélve, a csoportszobában tartózkodni, A szülő igény szerint részt vehet az óvodai élet programjaiban, ha azt előzetesen az óvodapedagógussal megbeszélte, Óvodai ünnepélyek anyák napja, adventi gyertyagyújtás, búcsúzó és nyílt napok idejére a szülő az óvodáskorú gyermek kistestvérének elhelyezéséről gondoskodjon. A szülő információt csak gyermeke saját óvodapedagógusaitól, vagy az óvodavezetőtől kérjen, Az óvodavezető fogadóórát igény esetén a szülővel egyeztetett időpontban tart. 3.24. Óvodánkban biztosított egyéb kiegészítő tevékenységek, szolgáltatások Napirendbe épített szolgáltatás: Úszásoktatás Néptánc, népi énekes játékok Ovi-foci Játszóházi foglalkozások Kirándulások Bábszínház látogatások Környezetvédelmi foglalkozások 28

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, LEGITIMÁCIÓ 4.1 A hatálya A Kecskemét Református Egyházközség Pálmácska Óvodájának házirendje kiterjed: Az óvoda minden alkalmazottjára. Az intézménybe járó 3-7 éves gyermekre. A gyermekek szüleire. Egyéb, az óvodával kapcsolatban álló személyekre (pl.: különfoglalkozásokat tartók). A házirendet nyilvánosságra kell hozni. Az óvodát érintő ügyekben az óvoda vezetőjéhez, hiányzása esetén helyetteséhez fordulhatnak a szülők. Elkészítés módja A házirendet az igazgató készíti el a nevelőtestület tagjainak bevonásával és a Szülői Szervezet együttműködésével. Az óvoda és a család együttműködésének feltétele, hogy a szülők támogassák, segítsék az óvodai közösségi élet rendjének megszilárdítását. Egyetértési jog A házirendet a nevelőtestület fogadja el, a Szülői Szervezet véleményezési illetve egyetértési jogot gyakorol. A házirend jóváhagyása A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Jóváhagyás után a házirend előírásai mindenki számára kötelező érvényűek. 29

4.2 A házirend nyilvánosságra hozatal formája és módja A házirendet - minden nevelési év első szülői értekezletén - az óvodapedagógusok ismertetik az új gyermekek szüleivel, illetve a már az óvodába járó gyermekek szülei is tájékoztatást kapnak az első szülői értekezleten a házirendről. Ennek megismerését, a benne foglaltak tudomásulvételét, elfogadását aláírásukkal igazolják. Az igazgató - minden nevelési év kezdetekor - ismerteti a házirendet az óvodapedagógusokkal és a technikai dolgozókkal. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: - az intézmény nevelőtestületi szobájában - az igazgatónál A házirend, mint önálló szabályzat, az óvodai alapdokumentumok része. Egy-egy példány az óvodai csoportokban és egy az irodában folyamatosan megtalálható. A házirend rendelkezéseinek a gyermekekre és a szülőkre vonatkozó szabályait minden nevelési év elején a pedagógusoknak meg kell beszélniük: - a gyermekekkel - a szülőkkel a szülői értekezleten. - 4.3 A házirend felülvizsgálata és módosítása A házirendet évente felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani kell. A házirend módosítására akkor kerül sor, ha a vonatkozó jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők képviselőik útján, illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A házirend módosításáról a nevelőtestület dönt. A házirend módosításánál újra ki kell kérni a Szülői Szervezetek véleményét. A házirend intézményi jogszabály, amelynek betartása a szülőkre (gyermekekre) és az óvodák valamennyi alkalmazottjára egyaránt érvényes. Készítette:... Simon Andrásné igazgató 30